Konferenciabeszámoló IV. rész: Ilyen volt a XV. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO2024. november 21. |
|---|
|
|
|
111 630 HUF
Információs / Tájékoztató vitrin 94 x 70 cm
![]() Érdekel → |
|
A kerekasztal résztvevői hangsúlyozták, hogy bár a biztosítási díjak nagysága fontos szempont, a szolgáltatások minősége és a biztosító stabilitása legalább olyan lényeges. A társasházi biztosítások különbségei nemcsak az árban, hanem a fedezetek, a kiegészítő szolgáltatások és a kárrendezési folyamatok sebességében is megmutatkoznak. A biztosítók képviselői kiemelték, hogy a kárrendezés gyorsasága különösen fontos. Például a kisebb károk esetén néhány nap alatt történik meg a térítés, ami a közös képviselők munkáját is jelentősen megkönnyíti. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a szolgáltatás színvonala és a kárrendezés sebessége alapvetően meghatározza a biztosítók közötti különbséget. A beszélgetés során felmerült, hogy sok lakó nincs tisztában azzal, hogy egy beázás vagy más káresemény esetén a lakásbiztosítás vagy a társasházi biztosítás fedezi-e a kárt. A biztosítók képviselői elmagyarázták, hogy az ilyen esetek gyakran attól függnek, hogy a káresemény hol történt, és hogy a közös vagy egyéni tulajdon része-e az érintett terület. Szóba került az is, hogy a társasházak gyakran nincsenek felkészülve a váratlan eseményekre és alulbiztosítottak. A biztosítók felhívták a figyelmet arra, hogy fontos az újraépítési érték szerinti biztosítás megkötése, ami biztosítja, hogy a biztosító fedezze a teljes újjáépítési költségeket. Felvetődött a kérdés, hogy szükség lenne-e a társasházi biztosítás kötelezővé tételére. Bár a résztvevők egyetértettek abban, hogy a társasházak jelentős része felújításra szorul, és a biztosítottság fontos lenne, mégis megosztottak voltak a kötelező biztosítás kérdésében. Kiemelték, hogy vannak olyan lakóingatlanok, amelyek nehezen vagy egyáltalán nem biztosíthatók, és ez a kérdés komoly kihívások elé állítaná a biztosítók piacát. Az elmúlt években a társasházi biztosítási díjak átlagosan 40%-kal emelkedtek, amit az infláció és az építőipari költségek növekedése magyaráz. A biztosítók azonban hangsúlyozták, hogy a díjemelések nemcsak az árak növekedését jelentik, hanem a szolgáltatások bővülését is. Az új biztosítási termékek tartalmaznak olyan kiegészítő szolgáltatásokat, mint az asszisztencia, a vészelhárítás, vagy a digitális kárbejelentés lehetősége. A beszélgetés végén a biztosítók arra buzdították a közös képviselőket, hogy rendszeresen vizsgálják felül a társasházak biztosítási szerződéseit, és a piaci versenynek köszönhetően igyekezzenek a lehető legjobb szolgáltatást választani a lakóközösség számára. A kerekasztal résztvevői hangsúlyozták, hogy a biztosítások nemcsak a károk fedezésére szolgálnak, hanem a közös képviselők munkáját is segítik azáltal, hogy megkönnyítik a kárügyintézést, és védelmet nyújtanak a váratlan események ellen. Az eseményen elhangzottak alapján egyértelmű, hogy a társasházi biztosítás elengedhetetlen eszköz a közösségek biztonságának és anyagi stabilitásának fenntartásában. A konferencia támogatója a társasházi közös költségek kártyás fizetési partnere, a Mastercard.
A XV. KKN PREZENTÁCIÓI ITT TÖLTHETŐK LE a rendezvény résztvevői számára. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások





Felvételsorozat tizennyolcadik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Jánky Zoltán, ügyvezető, BIM szakértő - NOVU Tervezőiroda Kft.
Friss adatok mutatják, hogy a bérleti díjak korlátozására bevezetett szabályozás nem érte el célját: rekordalacsony az új szerződések száma, miközben a lakbérek történelmi magasságokba emelkedtek.
Egy társasház közös villamos hálózatának felújítása rendszerint komoly költségekkel jár, amelyek viselése sokszor vitákat szül a tulajdonostársak között. Különösen éles lehet a helyzet akkor, ha egyes tulajdonosok - például a földszinti üzlethelyiségek - saját állításuk szerint már elvégezték a szükséges felújításokat magánköltségen. Felmentést jelenthet-e ez számukra a közös felújítás terhei alól? Jogszerű volt-e az általuk végzett munka, ha az a közös tulajdont is érintette? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Az Európai Unió lakhatási rendszere gyorsan változik: a politikai hangsúlyok átrendeződnek, a jogi keretek újraértelmeződnek, és a fenntarthatósági elvárások is átalakulnak. Milyen következményei vannak az Európai Bíróság minimálbéres ítéletének? Milyen ajánlásai vannak a Housing Advisory Board testületének a megfizethető lakhatási kínálat bővítésére? A UIPI 2025. decemberi jelentése arról számol be, milyen irányba fordulhat a következő évtized lakáspolitikája.
A lakáshitelezés 2025-ben látványosan új pályára állt. A banki kihelyezések megugrottak, a hitelösszegek nőnek, a feltételek pedig a korábbi szigor után enyhülő tendenciát mutatnak. Az Otthon Start Program elindulása érdemi fordulatot hozott a hozzáférhetőségben. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk második része azt mutatja be, hogy a 3%-os fix kamat milyen irányba tolja a keresletet, hogyan változik a bankok hitelezési magatartása, és milyen terheket rak ez a lakosságra.
A több mint ötezer-ötszáz európai ingatlantulajdonos véleményét összegző UIPI-kutatás megmutatja, hogy mivel szembesül az uniós lakosság, amikor az épületállomány energiahatékonysági átalakításáról beszélünk. 
Az Otthon Start program FIX 3%-os lakáshiteléhez kapcsolódóan a kormány újabb nagy lakóingatlan-fejlesztéseket minősített kiemelt beruházássá, és jelentősen átszabja az ezekre vonatkozó építési, parkolási és engedélyezési szabályokat. A 377/2025. (XII. 1.) Korm. rendelet már a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is kiterjed, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg.
Azokban az épületekben, ahol több lépcsőház tartozik egyetlen társasházba, gyakran évtizedes gyakorlatként alakult ki az önálló gazdálkodás és a külön-külön megbízott közös képviselet. A jogszabályi környezet változásával a tulajdonosközösségnek fontos áttekinteni, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a jogszerű hosszú távú működéshez, és milyen lépéseket igényel az egyes megoldások megvalósítása. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
2025-ben a hazai lakáspiac egyértelműen az árnövekedés jegyében zajlik. Cikksorozatunk első részében a Magyar Nemzeti Bank friss jelentése alapján bemutatjuk, hogyan változott a kereslet, milyen hatást gyakorolt az Otthon Start Program. Áttekintjük az árak alakulását, a területi különbségeket és a túlértékeltség kockázatait.
A fűtési szezon minden ősszel ugyanazzal a kérdéssel indul a társasházakban: vajon elindul-e a kazán? Dráviczki Péter, az Ariston Hungária Kft. ipari üzletágának vezetője előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a kazánhiba nem elkerülhetetlen, csak tervezés kérdése. Az Ariston ipari márkája, az ELCO megoldásai ma már nemcsak hatékonyabb és tisztább működést kínálnak, hanem olyan konstrukciókat is, amelyekkel a korszerűsítés gyorsabban, kisebb felfordulással és jelentős energiamegtakarítással valósítható meg.
A közös képviselő milyen döntéseket hozhat meg önállóan, és mikor köteles a tulajdonosok előzetes felhatalmazását kérni? Különösen kényes helyzetet teremt, ha per indul egy tulajdonossal szemben, vagy ha a képviselő ügyvédet bíz meg anélkül, hogy erről a közgyűlés tudna. Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen jogi keretek határozzák meg a közös képviselő mozgásterét, és mikor tekinthető jogszerűtlennek az ilyen eljárás. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Megjelent a Magyar Közlönyben a 361/2025. (XI. 25.) Korm. rendelet az Otthontámogatásról. A rendszer 2026-tól évi legfeljebb nettó egymillió forint vissza nem térítendő támogatást adhat lakáshitel-törlesztésre vagy önerőre azoknak, akik meghatározott közfeladatot ellátó szervezeteknél dolgoznak. A támogatás alanyi jogon jár, de csak akkor, ha a munkáltató időben regisztrál, a dolgozó pedig a megfelelő határidőkig bejelenti igényét.
A távolról leolvasható fűtési költségmegosztók beépítése 2024 óta jogszabályi kötelezettség a távfűtött és központi fűtéses épületek számára, amennyiben az műszakilag megvalósítható és költséghatékony. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n Tófalvi György, a Techem Kft. ügyvezető igazgatója részletesen ismertette a TKM/2025 pályázat tapasztalatait, a lebonyolítás nehézségeit és a folytatás várható irányait.
Ismét eltelt az őszi konferenciaszezon, melyet idén két rendezvénnyel, a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-val, illetve pár nappal ezelőtt a MITOE - Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesületének szakmai napjával tartottunk meg a közel 800 érdeklődő számára.
Idén tizenhat éve kezdődött a digitális forradalom a társasházakban, melynek az első fecskéje az eHÁZ volt, mely azóta is piacvezetőként szolgálja a hazai társasházak innovatív és hatékony adminisztrációját. A THT színeiben Lenkei Nóra szerkesztő kérdezte Dén Mátyás Andrást, az eHÁZ ötletgazdáját és vezetőjét az elmúlt időszak tapasztalatairól és a jövőbeni fejlesztésekről.
Egyre több európai ország keresi annak módját, hogyan lehet a magán- és állami szektor bevonásával bővíteni a megfizethető lakások körét. A horvát kormány most egy átfogó, részletesen szabályozott programot indított el, amely egyszerre kínál kiszámítható hozamot a lakástulajdonosoknak és elérhető bérleti díjakat azoknak, akik a piacon nem jutnak megfelelő otthonhoz.
Felvételsorozat tizenötödik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Mezősi Tamás, ügyvezető és Ungi Kálmán, értékesítési vezető - VéleményGuru
Budapest VII. kerületi Önkormányzatának Képviselő-testülete még szeptember végén módosította az Erzsébetvárosi Építési Szabályzatot, ami több ponton érinti a lakóépületekben végezhető tevékenységeket, köztük magánszálláshelyek és a rövid távú lakáskiadás szolgáltatás elhelyezésének feltételeit.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 





































