Konferenciabeszámoló VIII. rész: Ilyen volt a XV. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO2024. december 5. |
|---|
Október 17-én már tizenötödik alkalommal gyűlt össze a Lurdy Házban a társasházi szakma az aktuális kérdések megbeszélése végett, ahol reggel 9 órától egészen 18 óráig sorakoztak egymást érve a szakmai előadások. Cikk-sorozatunkban a konferencián elhangzott előadásokat foglaljuk össze, a prezentációk pedig már letölthetők a honlapunkon keresztül. Borsfay-Horváth Judit, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. anyagáram vezetője a konyhai élelmiszer- és zöldhulladékok elkülönített gyűjtésének fontosságáról beszélt a rendezvényen.
|
|
6 030 HUF
A1 típusú Intézményi figyelmeztető csomag 4 db - os tábla/matrica szett - több színben
![]() Érdekel → |
|
Biohulladékok elkülönített gyűjtése a társasházban Az előadás középpontjában a biohulladék gyűjtésének bevezetése és annak környezetvédelmi, gazdasági hasznossága állt, valamint hangsúlyozta a közös képviselők szerepét a hulladékgazdálkodásban. Az előadás elején Borsfay-Horváth Judit részletesen ismertette, hogy mi tartozik a konyhai biohulladékok közé, különbséget téve a zöldhulladék és a feldolgozott élelmiszermaradék között. A zöldhulladék komposztálható, míg a konyhai hulladék - a vizes, nedves anyagok miatt - inkább biogázerőművekben hasznosítható, ahol energiává, villamosárammá és hővé alakítható. A szilárd maradék komposztszerű anyagként hasznosítható mezőgazdasági célokra is, ami a talajszerkezet javításában és a műtrágya kiváltásában segíthet. Magyarországon a vegyes hulladék 30%-át konyhai hulladékok teszik ki, ami évente 700 ezer tonna hulladékot jelent. Ha ezek a hulladékok megfelelően, elkülönítve kerülnek gyűjtésre, jelentős mennyiség hasznosítható lenne ahelyett, hogy lerakókba kerülne. Az elkülönített gyűjtés lehetővé teszi a tisztább, hasznosítható hulladékok begyűjtését, elkerülve a szennyezést más hulladéktípusokkal, mint például pelenkák vagy üvegmaradékok. 2024-ben a MOHU új biohulladék-gyűjtési rendszert vezetett be 14 településen, köztük vidéki városokban és három budapesti kerületben. A társasházakban élők számára 120 literes gyűjtőedényeket biztosítanak, míg a lakásokba kisebb, ötliteres edényeket helyeztek ki, amelyek szagmentesen záródnak és könnyen kezelhetők. Ezekkel a praktikus tárolókkal a lakók kényelmesen gyűjthetik a biohulladékot, melyet a MOHU hetente kétszer szállít el, és mosással biztosítják az edények higiénikus állapotát. A biohulladék külön gyűjtése hozzájárul a metán- és szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, mivel a hulladék nem kerül lerakóba, hanem biogázerőművekben hasznosul. A visszanyert gáz villamos energiává alakítható, a maradék anyag pedig talajerő-visszapótlóként használható fel. Az élelmiszerhulladékok szennyvízhálózatra való kijutásának megakadályozása révén a szennyvízkezelés költségei is csökkenthetők. Az előadó hangsúlyozta, hogy a közös képviselők a MOHU legfontosabb partnerei, mivel ők kommunikálhatják a biohulladék-gyűjtés fontosságát a társasházi lakók felé. A képviselők plakátokkal és prospektusokkal segíthetik a lakókat abban, hogy megértsék a hulladék elkülönítésének előnyeit, és hozzájáruljanak a vegyes hulladék mennyiségének csökkentéséhez. Az előadás végén Borsfay-Horváth Judit felhívta a figyelmet arra, hogy a MOHU további információkat és segítséget nyújt a biohulladék-gyűjtés kapcsán. Kiemelte, hogy a közös képviselők szerepe kulcsfontosságú a lakók edukálásában és a hatékony hulladékgazdálkodási rendszer működtetésében, ami hosszú távon gazdasági és környezeti hasznot is eredményez.A konferencia támogatója a társasházi közös költségek kártyás fizetési partnere, a Mastercard
A XV. KKN PREZENTÁCIÓI ITT TÖLTHETŐK LE a rendezvény résztvevői számára. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások


Október 17-én már tizenötödik alkalommal gyűlt össze a Lurdy Házban a társasházi szakma az aktuális kérdések megbeszélése végett, ahol reggel 9 órától egészen 18 óráig sorakoztak egymást érve a szakmai előadások. Cikk-sorozatunkban a konferencián elhangzott előadásokat foglaljuk össze, a prezentációk pedig már letölthetők a honlapunkon keresztül. Borsfay-Horváth Judit, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. anyagáram vezetője a konyhai élelmiszer- és zöldhulladékok elkülönített gyűjtésének fontosságáról beszélt a rendezvényen.


A THT, a MITOE és az eHÁZ idei első negyedéves közös kutatásának célja a társasházi környezetben élők, valamint a társasházkezelésben részt vevő szakemberek mentálhigiénés állapotának feltérképezése volt. A vizsgálat során törekvés volt arra, hogy a lehető legszélesebb és legheterogénebb mintán, több adatfelvételi csatornán keresztül történjen az adatgyűjtés, ezáltal növelve az eredmények megbízhatóságát és érvényességét. Cikkünk első részében a társasházkezelők mentális állapotának felmérésével foglalkozuk.
Petor Anita, az OTP Bank társasházi értékesítési szakértője tartotta a THT idei Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése című konferenciájának nyitóelőadását. Stratégiai partnerséget kínált a lakóközösségeknek: a pénzügyi szolgáltatásokon túl szakmai támogatással, piaci ismeretekkel és tapasztalattal is segíti őket a tervezett beruházások sikeres megvalósításában. Fontos gyakorlati teendőkre és egy jogi csapdára is felhívta a figyelmet. 
A Társasházi Háztartás (THT) új platformjain hétről hétre jelentkezik olyan edukációs tartalmakkal, amelyek a közös képviselőknek, társasházkezelőknek és maguknak a lakástulajdonosoknak is iránytűt mutatnak a mindennapi társasházi ügyekben.
A kamerarendszer mindennapi működésének jogszerűsége a társasház belső szabályzatain és a pontos végrehajtási eljáráson múlik. A közösségnek a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SzMSz) kell rögzítenie a megfigyelés részletszabályait, az adatfeldolgozók feladatait, valamint a felvételek kikérésének szigorú adminisztratív menetét. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakértői útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, a belső szabályzatok módosításához nyújt támpontokat.
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket. 
Egy miskolci társasházban történt eset megmutatja, milyen súlyos következményekkel járhat a tartószerkezetekkel kapcsolatos hozzá nem értés, illetve, hogy a szakmai kontroll hiánya mekkora kockázatot jelent.
A társasházkezelők már évek óta ismerik az eHÁZ.hu nevét, de egy újabb szereplő is érkezett ugyanebből a műhelyből: az eINGATLAN.hu. Dén Mátyás András, az eHÁZ.hu és az eINGATLAN.hu alapító tulajdonosa a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján arról beszélt, hogyan lehet egyetlen felületen kezelni a saját lakásaink teljes „élettörténetét", a bérlőktől a garanciajegyekig, a közüzemi szerződésektől az adásvételig.
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel.
A lépcsőház egy társasház névjegye. Ez az első, amit a hazatérő lakó, az érkező vendég vagy a lakást megtekintő érdeklődő észrevesz – és ami sokszor meghatározza az egész épületről alkotott benyomást. Egy rendezett, tiszta, jól karbantartott közös tér nemcsak esztétikai kérdés: növeli az ingatlan értékét, erősíti a lakók komfortérzetét, és hozzájárul egy működő, igényes közösség kialakulásához. A közös képviselő kezében van a lehetőség, hogy ez a rutinfeladat egy jól működő rendszer legyen, és nem csak a tisztaság de a konfliktusok megelőzése érdekében is.
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét.
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban.
Egy társasházi lakás értékét általában három dolog határozza meg: az épület műszaki állapota, az elhelyezkedése, valamint a környék és a ház infrastruktúrája. A gyakorlatban viszont van egy negyedik szempont is, amiről kevesebb szó esik: az első benyomás, ami már akkor kialakul, amikor a vevő még be sem lépett a lakásba.
A pesti Király utca nyüzsgő, turistákkal teli világáról könnyű azt hinni, hogy a itteni bérházakból már régen kivesztek a klasszikus szomszédsági kapcsolatok. Van azonban egy ház Terézvárosban, amely látványosan rácáfol erre. A Király utca 78. szám alatt egy idős házaspár kezdeményezésére az elmúlt években olyan lakóközösség alakult ki, amely nemcsak működik, hanem tudatosan építi is önmagát.
Egy nyaraló megvásárlása első ránézésre nem több egy racionális döntésnél: pihenési lehetőség, befektetés, talán egy jövőbeli otthon ígérete. A valóságban azonban ennél jóval összetettebb jelenségről van szó. Míg az első otthon a legtöbb esetben szükségszerűség, addig a második már választás kérdése - és éppen ezért sokkal mélyebb pszichológiai, érzelmi és társadalmi motivációk húzódnak meg mögötte. A nyaralót, hétvégi házat, üdülőt ezért is nevezi a szakirodalom második otthonnak.
A társasházi lakás sok magyar család életében a legjelentősebb értéket képviseli, a tulajdonosok jelentős része mégis kevés figyelmet fordít rá. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja, a Szilber Házak Kft. vezetője szerint ez nemcsak egyéni, hanem nemzetgazdasági kockázat is. Előadásában a MITOE szakmai napon azt mutatta meg, hogyan lesz a társasházi tulajdon valódi vagyonkezelési kérdés, és mit tehet a közös képviselő, ha „bérlői attitűddel" gondolkodó tulajdonosokkal találkozik.
Budapest belvárosának lakásállományában jelentős arányt képviselnek a 19-20. század fordulóján épült bérházak. Ezek a nagy belmagasságú, vastag falú polgári lakások sajátos építészeti értéket képviselnek, ugyanakkor energetikai szempontból sok esetben elavultak. A főváros „Energiatudatos otthonok" kiadványsorozatának polgári lakásokra készült kézikönyve ezért kifejezetten az ilyen épületekben élők számára foglalja össze az energiafogyasztás csökkentésének lehetőségeit.
A társasházi lakások értékéről sokan még mindig csak a négyzetméterár és a lokáció alapján gondolkodnak, miközben a vevők egyre inkább az összképet nézik: a lépcsőház állapotát, a közös tereket, a ház hangulatát. Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, ingatlanszakértő és egyetemi adjunktus, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa szerint a tudatos, stratégiai szemléletű „felkészítés" ma már nemcsak egy-egy lakásnál, hanem teljes társasházak vagyonmegőrzésénél is kulcstényező. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon előadásában azt mutatta be, hogyan lesz a home stagingből valódi értékteremtő eszköz, amely kézzelfoghatóan növeli a társasházi vagyon piaci értékét.
Összesen 5 milliárd forintos támogatási kerettel indul a Budapesti Zöld Panelprogram, amely akár 17 milliárd forint értékű panelkorszerűsítést indíthat el a fővárosban. A kétfordulós rendszerben a projekt-előkészítés térítésmentes, a kivitelezéshez pedig 30 százalék vissza nem térítendő támogatás jár. A program első körben négy kerület társasházait várja.
A társasházak jelentős részében a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) puszta kötelező dokumentumnak tűnik: kiemelik a törvényszöveget, belemásolják egy fájlba, a közgyűlés megszavazza, a közös képviselő beadja a földhivatalba, aztán senki nem nyitja ki többé. Dr. Kiss Balázs Károly, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének elnöke előadásában azt mutatta be, hogy a jogszabály ennél jóval többet enged, és az SZMSZ a ház gyakorlati működésének egyik legfontosabb eszköze lehet. 








































