Konferenciabeszámoló X. rész: Ilyen volt a XV. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO2024. december 13. |
|---|
Október 17-én már tizenötödik alkalommal gyűlt össze a Lurdy Házban a társasházi szakma az aktuális kérdések megbeszélése végett, ahol reggel 9 órától egészen 18 óráig sorakoztak egymást érve a szakmai előadások. Cikk-sorozatunkban a konferencián elhangzott előadásokat foglaljuk össze, a prezentációk pedig már letölthetők a honlapunkon keresztül. A szakmai rendezvényen dr. Havas-Sághy Gábor ügyvéd, a THT jogi szakértője, az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszer bevezetéséről és annak hatásairól tartott előadást.
|
|
7 690 HUF
Társasházi Postaláda - Furat nélkül - több színben
![]() Érdekel → |
|
Az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszerről Az előadás fő témája a 2025. január 15-én induló teljesen digitalizált ingatlan-nyilvántartási rendszer volt, amely számos változást hoz az ügyintézési folyamatokban. Az előadó ismertette az új rendszer alapjait, amely az ingatlan-nyilvántartási folyamatokat teljesen elektronikussá teszi. Az ügyvédek számára a rendszer lehetővé teszi, hogy a dokumentumokat hiteles elektronikus formában készítsék el és nyújtsák be a földhivatalhoz. A digitalizáció eredményeképpen az ügyintézés gyorsabbá válik: a tulajdonjog bejegyzése akár percek alatt megtörténhet, ami jelentős előrelépés a korábbi hetekig, sőt hónapokig tartó ügyintézéshez képest. A papíralapú ügyintézés teljesen megszűnik, de a dokumentumok aláírása továbbra is történhet papíron. Az ügyvédek feladata lesz, hogy ezeket a papíralapú dokumentumokat elektronikussá alakítsák, majd hitelesítsék, és elektronikusan nyújtsák be azokat. Ez a változás sokkal gyorsabbá és hatékonyabbá teszi majd az ingatlanügyletek lebonyolítását. Az új rendszer legnagyobb előnye a gyors ügyintézés. Míg korábban az ügyfelek heteken át vártak a tulajdonjog bejegyzésére, az elektronikus rendszer segítségével az ügyintézés néhány percre rövidülhet, különösen az egyszerűbb ügyek esetén, mint például lakásvásárlás vagy jelzálogbejegyzés. Az ingatlan-nyilvántartási rendszer automatikus döntéshozatalt is lehetővé tesz bizonyos esetekben. Ez azt jelenti, hogy a földhivatal emberi beavatkozás nélkül, automatikusan jegyzi be a tulajdonjogot, ha minden adat helyesen van megadva. Ez különösen az egyszerűbb ingatlanügyletekben lesz hasznos, de bonyolultabb ügyek esetén továbbra is szükség lehet teljes körű eljárásra. Az országos hatáskörű földhivatali rendszer szintén újítás: a jövőben nem lesz szükség helyi földhivatalokhoz fordulni, az ország bármely földhivatala képes lesz kezelni a bejegyzéseket. Bár a digitalizáció számos előnyt kínál, dr. Havas-Sághy Gábor hangsúlyozta, hogy az új rendszernek lesznek kihívásai is. Az egyik ilyen kihívás a jogi képviselet kötelezővé tétele, ami azt jelenti, hogy az ügyfelek nem intézhetik el saját maguk az ingatlan-nyilvántartási ügyeiket, hanem ügyvéd közreműködése szükséges. Továbbá, ha az ügyvédi irodák hibáznak az elektronikus bejegyzés során, akkor anyagi felelősségük lesz, hiszen a hibás bejegyzés súlyos következményekkel járhat. Az eljárási költségek a digitalizáció révén várhatóan csökkennek, mivel az automatizált rendszerek hatékonyabbá teszik az ügyintézést. Az ügyvédek számára ez azt jelenti, hogy hosszú távon időt takarítanak meg, ami alacsonyabb díjszabásokhoz vezethet. Az előadó az új rendszer jogorvoslati lehetőségeiről is beszélt. Az ügyfelek továbbra is kérhetnek teljes eljárást, ha nem kívánják az automatikus döntéshozatalt, és a közigazgatási per indítása is opció marad. Az új rendszer védi az ügyfeleket: ha jogvita vagy probléma merül fel egy ingatlannal kapcsolatban, az eljárás automatikusan megakadályozza, hogy az ingatlant eladják vagy megterheljék, amíg a vita le nem zárul. A bejegyzési hibák vagy elírások esetén a jogszabály lehetőséget biztosít a hibák kijavítására és a döntések kiegészítésére. Amennyiben komolyabb hiba történik, a törlési és igazgatási per nyújt megoldást. Az előadás során dr. Havas-Sághy Gábor a társasházakat érintő változásokat is részletesen ismertette. A társasházak alapítása, megszüntetése vagy módosítása továbbra is teljes eljárást igényel, mivel ezek bonyolultabb folyamatok, amelyek nem automatikusan kezelhetők. Az elektronikus rendszer azonban ezekben az ügyekben is nagyban megkönnyíti a folyamatokat, és gyorsabbá teszi az ügyintézést. A konferencia támogatója a társasházi közös költségek kártyás fizetési partnere, a Mastercard
A XV. KKN PREZENTÁCIÓI ITT TÖLTHETŐK LE a rendezvény résztvevői számára. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások


Október 17-én már tizenötödik alkalommal gyűlt össze a Lurdy Házban a társasházi szakma az aktuális kérdések megbeszélése végett, ahol reggel 9 órától egészen 18 óráig sorakoztak egymást érve a szakmai előadások. Cikk-sorozatunkban a konferencián elhangzott előadásokat foglaljuk össze, a prezentációk pedig már letölthetők a honlapunkon keresztül. A szakmai rendezvényen dr. Havas-Sághy Gábor ügyvéd, a THT jogi szakértője, az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszer bevezetéséről és annak hatásairól tartott előadást.


A városi környezetben megjelenő csótányok nemcsak kellemetlen látványt nyújtanak, de jelenlétük komoly higiéniai és egészségügyi kockázatokat is hordoz magában. A hatékony védekezés alappillérét a megelőzés és a tulajdonosi felelősségvállalás jelenti. A jogszabályi előírások alapján a lakott területeken mindenkinek általános kötelezettsége a kártevők elleni védekezés és megtelepedésük megakadályozása.
Életveszélyes, amikor egy épület homlokzatáról burkolatdarab hullik le, különösen olyan helyeken, ahol közvetlenül a homlokzati sík előtt gyalogos közforgalom van. Ez a jelenség egyáltalán nem technológiafüggő, és nem is egy-egy településre vagy épülettípusra jellemző. Egy azonban minden esetben közös: a veszélyeztetés a tulajdonos vagy a tulajdonosi közösség karbantartási kötelezettségének elmulasztására vezethető vissza.
Az országos energiaellátás biztonságának fenntartásában a társasházi lakók egyéni döntései összeadódva óriási erőt képviselnek. Sokszor nincs szükség drága gépcserékre vagy beruházásokra ahhoz, hogy érdemben lefaragjunk a fogyasztásból. Apró, azonnal bevezethető szokásváltásokkal már a mai naptól kezdve jelentős mennyiségű áramot takaríthatunk meg a négy fal között és a lépcsőházban egyaránt. 
A villamosenergia-hálózat rendkívüli terhelése és a kieső termelési kapacitások miatt a társasházak működtetőire is nagy felelősség hárul. Jó hír, hogy a közös területek energiafogyasztásának mérséklése nem igényel drága korszerűsítéseket vagy hosszadalmas beruházásokat: számtalan olyan azonnali intézkedés létezik, amellyel a közös képviselő már a mai napon érdemben csökkentheti az épület áramfelvételét.
A gyűjtögetés során felhalmozott tárgyak egy társasházi lakásban nemcsak a tulajdonosra, hanem az egész közösségre veszélyt jelenthetnek. A zuglói háztűz kapcsán Szilber Szilvia társasházi tanácsadó, a MITOE elnökségi tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyűjtögető életmód nem pusztán rendetlenség, hanem komoly tűz- és közegészségügyi kockázat, amelynek kezelésében a társasházaknak és a hatóságoknak is fontos szerepük van.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar második kerekasztal-beszélgetése az ingatlanközvetítői szakmát mutatta be. A beszélgetőpartnerek nemcsak a hivatásuk szépségeibe adtak betekintést, hanem határozottan leszámoltak azzal a köztudatban élő sztereotípiával is, miszerint az ingatlanos „nem csinál semmit, csak felrakja a hirdetést, és zsebre teszi a jutalékot". 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar kerekasztal-beszélgetései betekintést nyújtottak a hallgatóságnak az ingatlankezeléshez kapcsolódó szakmák világába. A közös képviselői panel résztvevői tabuk nélkül, rengeteg humorral és közvetlenséggel beszéltek a szakma valódi arcáról. Elmondták, hogy milyen készségekkel lehet valaki igazán sikeres menedzser ezen a pályán, és felhívták a figyelmet arra is, hogy ez a munka mindennapos pörgéssel és olykor bizarr lakóközösségi helyzetekkel jár.
A társasházak működtetésével kapcsolatos feladatok az elmúlt években jelentősen összetettebbé váltak, miközben a lakóközösségek által fizetett közös képviseleti díjak emelkedése sok esetben nem követi a növekvő szakmai, műszaki és adminisztratív terheket. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) és a THT Társasházi és Ingatlanpiaci szaklap 2026. év eleji felmérése azt vizsgálta, hogyan alakulnak jelenleg a közös képviselői díjak Magyarországon, milyen tényezők befolyásolják meghatározását, valamint hogyan értékelik saját szakmai helyzetüket és munkaterhelésüket a társasházkezeléssel foglalkozó szakemberek.
Chovanecz Kata közös képviselő Facebook bejegyzésében arról számol be, hogy a társasházak számláinak lezárása a banknál egyszerű rutinfolyamat helyett egy hónapok óta tartó, kaotikus adminisztratív rémálommá vált.
A THT, a MITOE és az eHÁZ idei első negyedéves közös kutatásának célja a társasházi környezetben élők, valamint a társasházkezelésben részt vevő szakemberek mentálhigiénés állapotának feltérképezése volt. A vizsgálat során törekvés volt arra, hogy a lehető legszélesebb és legheterogénebb mintán, több adatfelvételi csatornán keresztül történjen az adatgyűjtés, ezáltal növelve az eredmények megbízhatóságát és érvényességét. Cikkünk első részében a társasházkezelők mentális állapotának felmérésével foglalkozuk.
Petor Anita, az OTP Bank társasházi értékesítési szakértője tartotta a THT idei Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése című konferenciájának nyitóelőadását. Stratégiai partnerséget kínált a lakóközösségeknek: a pénzügyi szolgáltatásokon túl szakmai támogatással, piaci ismeretekkel és tapasztalattal is segíti őket a tervezett beruházások sikeres megvalósításában. Fontos gyakorlati teendőkre és egy jogi csapdára is felhívta a figyelmet.
A Társasházi Háztartás (THT) új platformjain hétről hétre jelentkezik olyan edukációs tartalmakkal, amelyek a közös képviselőknek, társasházkezelőknek és maguknak a lakástulajdonosoknak is iránytűt mutatnak a mindennapi társasházi ügyekben.
A kamerarendszer mindennapi működésének jogszerűsége a társasház belső szabályzatain és a pontos végrehajtási eljáráson múlik. A közösségnek a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SzMSz) kell rögzítenie a megfigyelés részletszabályait, az adatfeldolgozók feladatait, valamint a felvételek kikérésének szigorú adminisztratív menetét. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakértői útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, a belső szabályzatok módosításához nyújt támpontokat.
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket.
Egy miskolci társasházban történt eset megmutatja, milyen súlyos következményekkel járhat a tartószerkezetekkel kapcsolatos hozzá nem értés, illetve, hogy a szakmai kontroll hiánya mekkora kockázatot jelent.
A társasházkezelők már évek óta ismerik az eHÁZ.hu nevét, de egy újabb szereplő is érkezett ugyanebből a műhelyből: az eINGATLAN.hu. Dén Mátyás András, az eHÁZ.hu és az eINGATLAN.hu alapító tulajdonosa a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján arról beszélt, hogyan lehet egyetlen felületen kezelni a saját lakásaink teljes „élettörténetét", a bérlőktől a garanciajegyekig, a közüzemi szerződésektől az adásvételig.
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel.
A lépcsőház egy társasház névjegye. Ez az első, amit a hazatérő lakó, az érkező vendég vagy a lakást megtekintő érdeklődő észrevesz – és ami sokszor meghatározza az egész épületről alkotott benyomást. Egy rendezett, tiszta, jól karbantartott közös tér nemcsak esztétikai kérdés: növeli az ingatlan értékét, erősíti a lakók komfortérzetét, és hozzájárul egy működő, igényes közösség kialakulásához. A közös képviselő kezében van a lehetőség, hogy ez a rutinfeladat egy jól működő rendszer legyen, és nem csak a tisztaság de a konfliktusok megelőzése érdekében is.
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 






































