Kérdés: Egyik társasházunknál egy tulajdonos rendszeresen meghatalmazza egy rokonát, hogy ő képviselje őt a közgyűlésen. A tulajdonos azonban maga is részt vesz a közgyűlésen (és a rokona is), ő pedig "begyűjt" meghatalmazásokat más tulajdonosoktól, és így ő maga is hozzászól, illetve a szavazások alkalmával kinyilvánítja véleményét a tulajdoni hányadok alapján. Szabályos-e ez így, illetve a közgyűlésen hogyan kell figyelembe venni az ilyen szavazatokat?
Válasz: A meghatalmazásról a társasházi törvény 33. § (3) bekezdése így rendelkezik: "A tulajdonostárs által írásban meghatalmazott általános képviselőt a közgyűlésre minden esetben meg kell hívni. Az általános, illetőleg az eseti meghatalmazásra egyebekben a Ptk. 222-223. §-aiban foglaltak az irányadók."
A meghatalmazott teljes egészében helyettesíti a meghatalmazót, tehát ugyanolyan joga van mint a tulajdonosnak. A meghatalmazott lehet teljesen kívülálló személy is, tehát nem kell, hogy tulajdonos legyen az adott társasházban. Ha viszont egy tulajdonosnak meghatalmazottja van, akkor vagy nem tud részt venni a közgyűlésen, vagy az adott kérdésben nagyobb szakértelmű személy részvételét tartja fontosnak. Így külön hozzászólási joga nincs akkor sem, ha mégis jelen van a közgyűlésen. Olyan személy nem fogadhat el másoktól meghatalmazást, aki a közgyűlésen más személlyel (meghatalmazottal) képviselteti magát. A legjobb az lenne, ha a társasház az SZMSZ-ben rögzítené a meghatalmazásokkal kapcsolatos eljárási szabályokat. Többek között azt is, hogy ki hány meghatalmazást fogadhat el, ami akár számszerűen is mehatározható.
SZABÁLYOS MEGHATALMAZÁS MINTA LETÖLTÉSE ITT
|