Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Koronavírus: Elmarad a THT március 12-ei konferenciája is 2020. március 12.
Március 11-én 14 órakor rendkívüli jogrendet, veszélyhelyzetet hirdetett ki a kormány a koronavírus elleni védekezés érdekében. Ennek keretében BETILTOTTÁK a 100 fősnél nagyobb beltéri rendezvényeket, mely a THT-TTOE március 12-ei konferenciájára is vonatkozik. A rendezvényt egy későbbi időpontban pótoljuk, melynek időpontjáról e-mailben és honlapunkon is értesítjük olvasóinkat!

Koronavírus: Elmarad a THT március 12-ei konferenciája is

2020. március 12.

Március 11-én 14 órakor rendkívüli jogrendet, veszélyhelyzetet hirdetett ki a kormány a koronavírus elleni védekezés érdekében.

Ennek keretében BETILTOTTÁK a 100 fősnél nagyobb beltéri rendezvényeket, mely a THT-TTOE március 12-ei konferenciájára is vonatkozik.

A rendezvényt egy későbbi időpontban pótoljuk, melynek időpontjáról e-mailben és honlapunkon is értesítjük olvasóinkat!

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

További híreink

Meghatalmazással kapcsolatos kérdések - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre 2025. január 21.
Korábbi feltett kérdésre adott válaszával kapcsolatban szeretnék kérdezni meghatalmazással kapcsolatban. A válasz szerint: "Ha ½-½ arányban tulajdonosok, akkor az adott lakásra nem vehető figyelembe szavazat az közgyűlésen ott lévő tulajdonostól sem, mert nincs meg a szavazattöbbség az adott ingatlan vonatkozásában." Kérdéseim: 1. Ha a helyszínen van mindkét tulajdonos, de nem értenek egyet a szavazásban, pl. kétfelé szavaznának, akkor az ő szavazatukat nem lehet figyelembe venni? 2. Ha a közgyűlés felénél távozik az egyik fél és nem hatalmaz meg senkit, akkor a további napirendi pontoknál nem szavazhat az, aki maradt a továbbiakban is? 3. Ha csak az egyik tulajdonos tud eljönni (házasok/elváltak), ő szeretne szavazni, ebben az esetben sem lehet figyelembe venni az 50%-os tulajdoni hányadát? Mert sok esetben ez is döntő lehet a végeredményt illetően. 4. Van-e különbség a házas és elvált tulajdonosok (50-50%) tulajdoni hányaddal rendelkező meghatalmazása között? Mit fogadhatunk el és mit nem? 5. Házastársaknak kell-e meghatalmazást adni a párjuknak, ha nem tudnak részt venni a közgyűlésen? 6. Ha nem fogadunk el egy meghatalmazást, jegyzőkönyvben rögzíteni kell-e, illetve el kell-e tenni ebben az esetben ezt a meghatalmazást a többi elfogadott meghatalmazással együtt? - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Aggályos képviselő-helyzet - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre 2025. január 14.
Ötlakásos társasház helyzete lett kilátástalan. Tavasszal az - szerintem - érvénytelen lakógyűlésen a közös képviselő lemondott. Írásos tájékoztatás, jegyzőkönyv nincs. Több tulajdonossal már addig is régóta szorgalmaztuk a lakógyűlést. A tulajdonos-közös képviselő minimum 10 éve nem hívta össze, férjével mindent szabotálnak (pl. társasház biztosítást, közös költség emelést, karbantartást) a tulajdoni hányadukkal, terrorral, károkozással, a közös pénz és tulajdon önkényes kezelésével stb. A közös képviselő a lakógyűlést előzetes írásbeli meghívó nélkül hívta össze egyébként tavasszal, azt az utolsó pillanatban tudtuk meg, így önhibánkon kívül többen nem lehettünk ott ésmeghatalmazni se tudtunk senkit, kértünk írásban új időpontot, de a képviselő nem válaszolt, nem adott újat. Érvényes volt-e így a lakógyűlés és a lemondás? A képviselő a korára és arra hivatkozott, hogy ingyen csinálja, ennek ellenére támadást kap. A már csak ügyvivőként eljáró közös képviselő most rám akarja tolni a közös képviselőséget, pedig tudja, hogy élethelyzetem miatt nem tudom vállalni. Egyébként senkit nem ajánlott maga helyett. Félek, hogy a társasházi biztosítás miatt általam nagy erőfeszítésekkel összehívott lakógyűlésen rám szavaztat és rám kényszeríti a közös képviselőséget. Senkinek sincs ereje, pénze, bíróságra, hatóságokhoz menni, ezért más tulajdonos sem fogja vállalni a képviselőséget. - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Minden, amit a földhivatali közös képviselői regisztrációról tudni érdemes - Interjú Dr. Kiss Balázs Károllyal, a TSZOE elnökével 2025. január 13.
A 2025. május 1-jei határidő rendkívül fontos mérföldkő a közös képviselők és intézőbizottsági elnökök, azaz a társasházi tisztségviselők számára, mivel eddig az időpontig kötelesek nyilvántartásba vetetniük magukat, amely alapvetően fogja befolyásolni a társasházak működését és a közösségek ügyintézését. A Társasházi törvény (Tht.) értelmében a közös képviselő, illetve az intézőbizottság elnöke csak akkor láthatja el ezen időpont után is a társasház ügyeit, ha regisztrálja magát a földhivatalnál. A törvény előírásaival és a nyilvántartásba vétel fontosságával kapcsolatban Dr. Kiss Balázs Károly, a TSZOE elnöke, ügyvéd és a THT jogi szakértője osztja meg a gondolatait. Az interjúban a jogi szakértő a nyilvántartásba vétel folyamatát, a tisztségviselői teendőket, valamint e kötelezettség elmulasztásának lehetséges következményeit is részletesen ismerteti.

Felújítás finanszírozása - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre 2025. január 7.
Felújítás finanszírozására a közös képviselő/társasházkezelő a következő formát terjesztette elő: tulajdonosi befizetés egy összegben és/vagy hitel, vagyis, aki nem akar 10 évig hitel törlesztést kamattal fizetni, egyszeri befizetéssel kamatmentesen befizethet, és csak a fennmaradó összegre vesz fel hitelt a társasház. A társasházkezelő szerint "nincs kezes, ez egy államilag kamattámogatott hitel". Számomra ez a kijelentés nem megnyugtató. Kérdéseim: 1. A fent leírt finanszírozási kombináció esetén az egyösszegű befizetőknek lenne-e bármiféle felelősségük nemfizetés eseten a hitelezők tartozásaira? 2. Ha a hitelt törlesztő tulajdonos nem fizetné a havi részletet, hogyan lehet majd behajtani? 3. A hiteltörlesztés felelőssége (vagy kezességi felelősség) öröklődik-e elhalálozás eseten? 4. Elfogadható-e társasházak számára ez a típusú felújítási finanszírozási megoldás? - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.


Öt fontos dolog, amiről tudnia kell, hogy változott év végén a Társasházi törvényben 2025. január 6.
Ahogy a THT Jogszabályfigyelőben már írtunk róla, a december 20-i Magyar Közlönyben megjelent egy salátatörvény - a jogi versenyképesség érdekében egyes törvények deregulációs célú módosításáról szóló 2024. évi LXXXV. törvény - amelybe sok más jogszabály mellett a Társasházi törvény módosítása is becsúszott még a 2024-es év végén. Cikkünkben azt bontjuk ki, hogy a gyakorlatban hol és miben változik ez a fontos jogszabály.

Visszacsapó szelep beszerelésének finanszírozása - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre 2025. január 2.
Két hat éve épült társasháznak közös csatorna alapvezetéke és bekötési pontja van. A bekötési pont aknájába szeretnének visszacsapó szelepet beszereltetni, mivel az elmúlt 4 évben kétszer volt „villámárvíz", aminek következtében két földszinti lakást elöntött az esővízzel keveredő szennyvíz. A visszacsapó szelep feladata, hogy amikor az aknából nem tud elfolyni a víz, és telítődik, a szelep lezár és nem engedi visszafolyni a vizet a csatorna alapvezetéken keresztül a lakásokba. Eddigi tudásom szerint ennek beszerelését épületgépészek szokták javasolni, de nem kötelező. A társasházaknál fellelhető gépésztervekben nem szerepel. Az egyik tulajdonostárs állítása szerint, a visszacsapó szelep beépítése meghaladja a rendes gazdálkodás körét, így csak az összes tulajdonos hozzájárulásával lehet ezt az alkatrészt beszerelni. Egy vízvezetékszerelővel már beszéltem. Ő azt mondja, a csatorna átmérőtől függ a szelep és a szerelés ára, ennek becsült költsége anyag és munkadíj, kb. 100.000-150.000,- Ft. Én hivatkoztam a társasházi törvény 56. §-ának pontjaira: 2.1., 2.2.2., 3. Kérdésem a jogi szakértő úrhoz, hogy véleménye szerint meghaladja vagy sem mindez a rendes gazdálkodás körét? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

A társasházi gépjárműtároló helyiségek és a közös tulajdonú helyiségek nyilvántartása 2025. január 15-től - THT Jogszabályfigyelő 2025. január 1.
A szilveszter éjjelén kiadott Magyar Közlönyben megjelent a Kormány 483/2024. (XII. 31.) Korm. rendelete az ingatlan-nyilvántartási tárgyú kormányrendeletek módosításáról, amely az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet módosítását is tartalmazta, mely rendelet a társasházi gépjárműtároló helyiségek és a közös tulajdonú helyiségek nyilvántartásáról is rendelkezik a cikkünkben részletezettek szerint.

Új jogszabályi rendelkezések a háztartási méretű kiserőművek által megtermelt villamos energia mennyiségének megállapításáról és a rendszerhasználati díjvisszatérítés elszámolása kapcsán – THT Jogszabályfigyelő 2024. december 30.
A december 30-a éjjelén kiadott Magyar Közlönyben megjelent a Kormány 466/2024. (XII. 30.) Korm. rendelete villamosenergia tárgyú kormányrendeletek módosításáról című jogszabály. A szóban forgó kormányrendelet - több más közt - a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (Vet. Vhr.) módosítását is tartalmazza, amelyben a jogalkotók társasházakkal kapcsolatos rendelkezéseket is elhelyeztek.

Karácsonyi ajándék: 2025. január 1-jétől több helyen is módosul a Társasházi törvény - THT Jogszabályfigyelő 2024. december 23.
A december 20-i Magyar Közlönyben megjelent salátatörvényben - ami a jogi versenyképesség érdekében egyes törvények deregulációs célú módosításáról szóló 2024. évi LXXXV. törvény - sok más jogszabály mellett a Társasházi törvény módosítása is megbújik, és más jogszabály is kiegészül társasházakkal kapcsolatos rendelkezéssel. A változásokat cikkünkben részletezünk.

A közös képviselő teendője a településképi követelmények megsértése esetén, társasházi energiaközösségek, babaváró támogatás - THT Jogszabályfigyelő 2024. december 27.
Több jogszabály is módosult 2024. december 23-án, amelyek érintik mind a társasházakat, mind pedig a közös képviselőiket. Jogszabályi változás figyelésünk friss eredményét alábbi cikkünkben közöljük.

Padlástér beépítése utáni megváltozott tulajdoni hányadok - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre 2024. december 17.
Társasházunkban néhány tulajdonos - a lakóterület bővítése céljából - a közös tulajdonú padlásteret beépítette és összenyitotta a lakásával. A beépített padlástér a mai napig közös tulajdon, így a beépítők tulajdoni hányada változatlan maradt. A társasházi törvény rendelkezése szerint:„24. § (1) A közös tulajdonba tartozó épületrész, épület berendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik."Szeretnénk módosítani az SZMSZ-t az igazságosabb teherviselés érdekében, a következő módon: A tető illetve a kémények felújításának költségeit a tulajdonostársak lakóterületük arányban viselik, továbbá, hogy a lakóterületbe beleértendő az albetét alapterülete és az albetét tulajdonosa, vagy jogelődje által beépített padlás alapterületének összege.Kérdéseim: 1. Támadhatják- e bíróság előtt eredménnyel az érintett tulajdonosok a fenti SZMSZ-módosítást? 2. Támadhatják- e bíróság előtt eredménnyel az érintett tulajdonosok azt a közgyűlési határozatot, amely a fenti módosítás alapján számukra nagyobb hozzájárulást ír elő a felújításhoz? 3. Alkalmazható más költségnemekre is az a szabály, hogy a tulajdoni hányad helyett a lakóterületük arányában viseljék a költséget tulajdonosok? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Balesetveszélyes zárt kerítés - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre 2024. december 10.
Egyik társasházam teremgarázs feljárója mellett egy teljesen zárt kerítés került kialakításra, ami sajnos a kilátást a felérkező autók számára akadályozza (balesetveszélyes, mert jobbról egyirányú az út). Van-e bármilyen szabályozás arra vonatkozóan, hogy a kerítés mennyire legyen átlátható? Sajnos sem az OTÉK-ban, sem a helyi rendeletek között sem találtam erre vonatkozóan utalást, csak azt, hogy a telek jobb oldala a tulajdonosé, de részletekbe nem mennek, hogy az milyen kivitelezésű legyen. Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

A kéménybélelés költségének felosztása - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre 2024. december 3.
A társasházamban több gyűjtőkémény van. A közgyűlés leszavazta a kéménybélelést a közös költség terhére. Egy gyűjtőkéményre öt lakás csatlakozott az eredeti terv alapján. A legfelső lakásban mikor elromlott a kazán, elektromos kazánra váltott, mivel a többiek nem akartak részt vállalni a kéménybélelés költségeiből. Most elromlott ugyanezen az ágon egy másik kazán is, így kénytelenek mégiscsak béleltetni a kéményt. A kérdésem az lenne, hogy a kéménybélelés költsége négy- vagy ötrészre oszlik ebben az esetben, mivel a legfelső szinten lévő lakó elektromos kazánnal fűt, de gázórája még van, mivel a tűzhely még gázüzemű. Tud nekem ebben segíteni? Kötelezhető az a tulajdonos is a költségek hozzájárulásához, ahol még működik jelenleg a régi turbós kazán? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

A társasházak nyilvántartása - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre 2024. november 26.
Tájékoztatását kérném azzal kapcsolatosan, hogy milyen nyilvántartásokban kell szerepelnie a társasháznak az ingatlan-nyilvántartáson kívül."A társasházak bekerülnek a jogi személyek nyilvántartási rendszerébe másokkal együtt, ezáltal nyilvános adattá, bárki számára elérhető információvá válik, hogy ki képviseli a társasházat, vagyis ki a társasház kezelője vagy a közös képviselője" - számolt be róla az egyik médium. Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

A társasházi közös költség behajtása - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre 2024. november 19.
Városunkban több olyan társasház van, ahol az önkormányzat tulajdonnal rendelkezik. Azokat a lakásokat ő adja ki szociális, vagy piaci alapon bérlői számára. A bérlet díjat beszedi, de a közös költséget, és a felújítási alapba szedett összeget nem hajlandó a lakásai után beszedni. A jegyző szerint ez így törvényes, azt a közös képviselőnek kell beszedni. Valóban így van? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Galamb gondok a társasházban - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre 2024. november 12.
Többéves problémával kapcsolatban szeretnék szakértői tanácsot kérni. Adott egy társasházi lichthoff, amelynek homlokzata már hosszú évek óta elhanyagolt. A legnagyobb probléma, hogy mindezt az arra mosódó galambürülék okozza. Az ürülék nem csak a falat károsítja, hanem folyamatosan az ablakokat is beteríti, így esztétikailag iszonyúan kellemetlen látvány, az egészségre káros hatásról nem is beszélve. Természetesen a szellőztetés emiatt abszolút megoldhatatlan a lakás azon részében. Az ablakok a fürdőszobából és spájz felől nyílnak, és sajnos csukott ablakokon keresztül is érezhető a kellemetlen szag. Többször is felkerestem már a közös képviselőt ezzel kapcsolatban, de azon kívül, hogy hálót szereltek a lichthof tetejére, érdemi dolog nem történt. Nekem sajnos úgy tűnik, nem is szeretné megérteni, vagy kitérő választ kapok a fent említett problémával kapcsolatban. A kérdésem a következő lenne. Van-e valami módja annak, hogy a társasházat kötelezni lehessen az említett homlokzat helyreállítására és a "galamb probléma" megoldására? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Nincs közös képviselő az ügyvivői időszak lejárta után - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre 2024. november 5.
Egy 8 lakásos társasház kapcsán van kérdésem. A közös képviselő lemondott 2024 februárjában. Azóta a társasház ügyeit ügyvivőként viszi tovább, de már a 90 nap is eltelt, és még mindig nincs, aki átvegye a társasház kezelését. Ebben az esetben, a régi közös képviselő meddig köteles ellátni a feladatát? Mit tehet a régi közös képviselő annak érdekében, hogy ügyvivőként se kelljen neki foglalkozni a társasház ügyeivel? A társasház egyébként nem rendelkezik számviteli bizottsággal. Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Konferenciabeszámoló: Ilyen volt a XV. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO 2024. október 30.
Október 17-én már a tizenötödik alkalommal gyűlt össze a Lurdy Házban a társasházi szakma az aktuális kérdések megbeszélése végett, ahol reggel 9 órától egészen 18 óráig sorakoztak egymást érve a szakmai előadások. A XV. Közös Képviselők Napján és Társasházi EXPO-n számos szakértő szólalt fel az aktuális társasházi ügyek széles spektrumáról. Az eseményen megvitatott témák a hitelfelvételtől és kárrendezéstől kezdve a tűzvédelmen és fűtéskorszerűsítésen át az elektronikus ingatlan-nyilvántartásig terjedtek, ezzel átfogó képet nyújtva a közös képviselők számára. Konferencaibeszámoló következik.

A garázs és a lépcsőház használatának kérdése - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre 2024. október 29.
1. Ha egy társasháznál a garázsok villanya a közös villanyóráról működik, hogy lehet elérni, hogy ebbe a garázs tulajdonosok fizessenek be? Almérők nincsenek és egyikben pl. csak villany van, másikban működik fagyasztó is. 2. Ugyanebben a házban a lépcső alatti részen több babakocsit tárol egy család, amelynek garázsa is van. Úgy gondolom ez osztatlan közös tulajdonú terület és egy tulajdonos sem zárhatja el azt a többiek hozzájárulása nélkül és használhatja kizárólagosan. Vagy pl. egy fém rácsozást követően hogyan igazságos ennek a területnek a használata? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

A szigetelés költsége - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre 2024. október 23.
Körülbelül 100 éves társasházban a földszinten lévő két lakásban vizesednek a falak, a lakásokban az új tulajdonosok aljzatszigetelést nem végeztek. Szakértőt kértem fel a probléma feltárására, aki az injektálást javasolta, leverni a vakolatot, majd lélegzővakolattal újra vakolni az összes külső és belső falat. Ez több milliós költség. Az a kérdésem, hogy ezt a társasháznak kell vállalnia? Van erre jogszabály, és ha a közgyűlés nem szavazza meg a költség vállalását, akkor mit lehet tenni? A fenti probléma nem máról holnapra keletkezett, általában évtizedes jelenség, van-e jogszabályi háttere, hogy a több évtizedes "meglévő" épületszerkezeti probléma miatt most hirtelen a háznak 10 milliós nagyságrendű költségeket kell vállalnia? Természetesen a társasház nem szeretne egy hosszabb pereskedésbe kezdeni, mindkét földszinti lakó több évtizede lakik a lakásban, jogos-e a követelésük? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.