THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Kötelező-e tudomásul venni a kéményseprők kéményfelújításra vonatkozó felszólítását?2013. augusztus 30. |
|---|
| A Társasházi Háztartás szaklap Olvasói kérdések rovatában dr. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke válaszol a lap előfizetőinek kérdéseire, melyek közül egy-egy választ hirlevelünk olvasóival is megosztunk. Az egyesület, a tagok részére ingyenes jogsegélyszolgálatot biztosít, hogy megkönnyítse számukra a vitás ügyekben való eligazodást |
|
4 670 HUF
Házszám tábla (fém vagy UV álló műanyag)
 Érdekel → |
|
Kérdés: Tudjuk, hogy a közvetlen életveszélyes kategóriába sorolt kéményeket szabályossá kell tenni, itt nincs kibúvó. Azonban, ha nincs kéményenként kódokkal meghatározva (63/2012 BM rendelet), akkor mi az, ami valóban közvetlen életveszélyes? Kérdéseim: - Mennyire ragaszkodhatunk ahhoz, hogy a külön 180.000 Ft-ért megrendelt, és májusban elvégzett kémény műszaki vizsgálatait a 63/2012. (XII. 11.) BM rendelet 3. sz. melléklete szerint adják meg? Ezen egyértelmű lenne, melyik kéménnyel mit kell csinálni, nem általános lenne a szakvélemény „rossz a légörvény, omladozók a kémények stb." - Mennyire életszerű, hogy egy kémény magasításához ragaszkodjanak, ami elérheti az 500.000-1M Ft-os nagyságrendet is. 100 éve jól működik, s most a szó szoros értelmében a nyomorba döntenek emiatt. A lakás másik kéménye „csak" 450.000 Ft-ért bélelhető, s ez csak 1 lakás gondja. (Én ezt nem tudom ezt kifizetni, kölcsönről szó sem lehet) - A törvény mit ír elő a fizetések megoszlásáról egy társasháznál? - Minden a közös költségből fizetendő, mert osztatlan közös tulajdon a kémény? - Mindent az fizet, akinek a lakását szolgálja ki a kémény? - Megosztva, a lakástól a tetőig a lakás tulajdonosa, s onnan felfelé (tető fölött) a közös költségből fizetendő - Az alapító Okirat szabályozza? - Az SZMSZ rendelkezhet erről? Kérem, a törvényi hivatkozást is paragrafus szerint megadni, mert ez az alapja a munkák megrendelésének, s a majdani kifizetésének. Már most perrel fenyegetnek, ha nem a törvény szerint osszuk meg a költségeket! Válasz: De: Ha nem intézkedik a társasház, akkor a kéményseprő az észrevételeit továbbítja vagy az építési hatóságnak, vagy a katasztrófavédelmi hatóságnak. Ezek a szervek viszont már - a jogszabályi előírás szerint - határozatot hoznak, és annak végrehajtása vagy kötelező, vagy meg lehet támadni (pl.: fellebbezni lehet a másodfokú hatósághoz). A FŐKÉTÜSZ „felettese" a Katasztrófavédelmi Hatóság, illetve az épített kémények esetében az illetékes önkormányzat építési osztálya. Felülvizsgálatra vonatkozóan tőlük lehet kérni szakvéleményt, amelyet - természetesen - a megrendelőnek, vagyis a társasháznak kell megfizetnie. Az új szabályozás szerint viszont arra is van lehetőség, hogy a szakvéleményben arra kérjenek tájékoztatást, hogy melyik kéményt nem használják, és annak lefedését fogják kezdeményezni. Ebben az esetben a FŐKÉTÜSZ-nek minden egyes lakásba be kell jutni, és tényleges ellenőrzéssel meg kell állapítania, hogy melyik kémény van használaton kívül. Természetesen ennek a kéménynek a bélelése, vagy helyreállítása már nem lehet kötelező. A társasházi törvény külön a kéményekre vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezést, a legtöbb esetben az alapító okiratban rögzítették, hogy a kémények közös tulajdonban vannak. (Minden esetben közös tulajdont képeznek az ún. gyűjtőkémények, amelyekbe több lakás készüléke is csatlakozik.) Az egyedi kémények vonatkozásában az tekinthető közös tulajdonnak, amely a társasház felépítésekor megvolt - ezek általában a téglából álló kürtőnyílások a pincétől a tető feletti részig. A későbbi években történő átalakítás - főleg a cirkófűtésekre történő átállások - már nem tekinthető közös tulajdonnak, mivel azokat a tulajdonosok önkényesen, általában a közösség hozzájárulása nélkül végezték el, saját költségükön. Viszont a mostani szabványoknak ezek már nem felelnek meg, így a tulajdonosok többsége szeretné ennek a költségét a közösségre átterhelni. A legcélszerűbb az lenne, ha közgyűlési napirendi pontként tárgyalnának a kémények helyzetéről és a költségek viseléséről, viszont a közgyűlésen meghozott határozatot a szervezeti-működési szabályzat rendelkezéseibe is be kell illeszteni! Konkrét kérdéseire a válasz: - Miután a költségek megosztására vonatkozóan nincs törvényi szabályozás, így arra vonatkozóan §-t sem tudok megjelölni. A Th.tv. általános rendelkezései alapján: b) a padlástérben és a tetősík feletti kémények állagromlásának kijavítása a közös költségből fizetendő c) a kémények megközelítéséhez előírt ún. „kéményseprő járdák" elkészíttetése ugyancsak közösségi feladat, tehát a költségeit közösen kell fedezni d) a kéménytisztító ajtók - amelyek eddig betonból voltak, de most rozsdamentes acélra kell kicserélni - szintén közös költségből fedezendő e) a kémények magasítására az előzőekben már utaltam: annak elrendelése csak a környezetükben épült házak magasságának megváltoztatása miatt írható elő, de akkor annak kell fizetnie, aki miatt ennek elrendelésére sor került (szomszéd házaknak kell állni a költségeket) f) a kémények bélelésével kapcsolatos költségek viselése ügyében közgyűlési határozat, illetve SZMSZ rendelkezése szükséges. A döntést pedig az befolyásolja, hogy a bélelés már a társasház alapításakor része volt-e a társasháznak, vagy azt utólag a tulajdonos - saját döntése alapján - változtatta meg g) a szakvélemények, illetve szakértők díjazását a társasháznak kell megfizetnie |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Egy társasházban elektromos autótöltők telepítése körül alakult ki vita, miután egy korábbi közgyűlési döntés kapcsán felmerült, hogy a tiltás indokolatlanul korlátozhatja a tulajdonosok jogait. Valóban túllépte a közgyűlés a hatáskörét? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?” 
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat. 
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei. 
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt. 
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer. 
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél. 
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly. 
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet. 
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol. 
Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet. 
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem? 
A lakásfelújítások során megnövelt villamos kapacitások közvetve túlterhelhetik a társasházak közös elektromos hálózatát, így szükségessé válhat a korszerűsítés. Felmerül a kérdés: igazságos-e, ha a költségeket mindenki a tulajdoni hányad szerint viseli, vagy arányosítható-e azokkal, akik nagyobb teljesítményt használnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
