THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Kötelező lesz szelektíven gyűjteni a szemetet?2013. január 2. |
|---|
| Differenciált díjazást vezetne be az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség a közszolgáltatók által a lakosságtól begyűjtött szelektált hulladék után annak érdekében, hogy - az ettől az évtől javuló eredmények ellenére - tovább növekedjen a nemzetközi összehasonlításban ma még rossznak számító hazai gyűjtési és hasznosítási arány. |
|
4 670 HUF
Házszám tábla (fém vagy UV álló műanyag)
 Érdekel → |
|
Javítana a fejlett hulladékgazdálkodással rendelkező országokhoz képest rossz magyarországi szelektívhulladék-gyűjtési és hasznosítási arányon a területet 2012-től koordináló Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ). A kommunikációs kampányok mellett, a számos fejlesztési terv közé tartozik, hogy az OHÜ hatékonyabb szelektívhulladék-gyűjtési lehetőségeket, illetve ösztönzőket teremtsen - fogalmazott a Napi Gazdaságnak Török Szabolcs, az ügynökség szóvivője. Ennek érdekében az OHÜ - a közszolgáltató partnerek bevonásával - többek között azon dolgozik, hogy differenciált díjazást vezessen be, vagyis a közszolgáltatók által a lakosságtól begyűjtött szelektívhulladék tömege után különböző indikátorok - például a szolgáltatási terület népsűrűsége, a begyűjtés módja - alapján más és más díjat fizessen partnereinek. E konstrukció kialakításának célja, hogy a nehezebb feltételek mellett tevékenykedő közszolgáltatók ösztönzése növekedjen, ugyanakkor nem csökkenne az eddig és ezután is jól teljesítők érdekeltsége. A gyenge gyűjtési és hasznosítási arány oka részben az, hogy az ideit megelőző években nem volt egységes a szelektív hulladékgyűjtés kommunikációja, valamint a jó néhány éve itthon is megjelent lakossági szelektívhulladék-gyűjtési lehetőség bevezetése nem egységes koncepció és eszközrendszer szerint történt. Magyarországon ettől az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft-vel (OHÜ) partneri szerződésben lévő közszolgáltatók tevékenységi körzeteiben összesen mintegy 9,1 millió lakosnak van lehetősége szelektíven gyűjteni a hulladékot (2011-ben ez a szám körülbelül 8,3 millió lakos volt), ám országos átlagban csak 1,1 millióra tehető azoknak a száma, akik tudatosan és rendszeresen választják a szelektív hulladékgyűjtésnek valamelyik módját. Ami a legnagyobb számban rendelkezésre álló eszközt, a szelektívhulladék-gyűjtő szigeteket illeti, számuk országosan összesen mintegy 7000, egy-egy gyűjtőszigeten többnyire ötféle gyűjtőedényzet áll a lakosság rendelkezésére. Ez mindösszesen 30-35 ezer gyűjtőkonténert jelent országosan - összehasonlításképpen, Csehországban mintegy 100 ezer szelektívhulladék-gyűjtő konténer áll a lakosság rendelkezésére. A november végén elfogadott hulladéktörvény szerint 2015-től a lakosságnak - a helyi lehetőségeknek megfelelően - kötelező lesz szelektíven gyűjteni a háztartási hulladékot. Ahogy világszerte, úgy Magyarországon is évről évre nagyobb mennyiségű hulladék keletkezik. Magyarországon évente összesen egy millió tonna körüli mennyiségű - papír, műanyag, alumínium, üveg - csomagolóeszköz kerül a lakossághoz és az iparhoz, ebből a mennyiségből a 2012-re tervezett begyűjtés és hasznosítás mintegy 60 százalék. Ezen a gyűjtési, hasznosítási mennyiségen, illetve az egyes hulladékáramokat tekintve az arányokon javítani kell az OHÜ szerint. A jelenlegi rossz arányt mutatja például az, hogy 10 italosüvegből - a tartalma elfogyasztása után - átlag kilenc a szemeteskukába kerül, legfeljebb egy a szelektívhulladék-gyűjtőedényzetbe. Korábbi összesített adatok szerint, Magyarországon a csomagolási hulladékokat mintegy 45 százalékban az ipar, 55 százalékban a lakosság "termeli". Ezzel szemben a begyűjtési arányszámok mást mutatnak: átlagosan 15 százalék a lakosságtól, 85 százalék pedig az ipari, kereskedelmi, szolgáltatói, intézményi körből származik. penzcentrum.hu |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar második kerekasztal-beszélgetése az ingatlanközvetítői szakmát mutatta be. A beszélgetőpartnerek nemcsak a hivatásuk szépségeibe adtak betekintést, hanem határozottan leszámoltak azzal a köztudatban élő sztereotípiával is, miszerint az ingatlanos „nem csinál semmit, csak felrakja a hirdetést, és zsebre teszi a jutalékot". 
Budapest II. Kerületi Önkormányzata pályázatot hirdetett: A kezdeményezés célja, hogy vissza nem térítendő pénzbeli támogatással segítse a helyi ingatlanok biztonságosabbá tételét, energiahatékonyságának növelését, valamint az akadálymentesítést. 
A nyári időszak a legalkalmasabb a társasházi lakások fűtésrendszerének korszerűsítésére vagy átalakítására, azonban a munkálatok nem kezdhetők el bejelentés nélkül. Erre figyelmeztet a Budapesti Közművek. 
A társasház közgyűlése tiltó határozatot hozott egy veszélyt jelentő gázszivárgás bejelentésével szemben. Mit tehet a közös képviselő? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
A tavaszi lakásbiztosítási kampány és az egyéves díjkorlátozások együttesen kedvező strukturális változásokat idéztek elő a hazai biztosítási piacon. Miközben az átlagos lakossági éves díjak enyhe mérséklődést mutattak, a biztosítók által vállalt maximális kárkifizetések mértéke érdemben növekedett. Ez az ár-érték arány folyamatos javulását, az alulbiztosítottság mérséklődését és a piaci verseny éleződését eredményezte, különösen a kisebb piaci szereplők javára. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar kerekasztal-beszélgetései betekintést nyújtottak a hallgatóságnak az ingatlankezeléshez kapcsolódó szakmák világába. A közös képviselői panel résztvevői tabuk nélkül, rengeteg humorral és közvetlenséggel beszéltek a szakma valódi arcáról. Elmondták, hogy milyen készségekkel lehet valaki igazán sikeres menedzser ezen a pályán, és felhívták a figyelmet arra is, hogy ez a munka mindennapos pörgéssel és olykor bizarr lakóközösségi helyzetekkel jár. 
Ha egy tulajdonos saját, egyéni lakásbiztosítást köt, akkor mentesülhet a ház közös biztosítási díjának fizetése alól? Bár logikusnak tűnhet, hogy ne fizessünk kétszer ugyanazért, a társasházi törvények és a közös tulajdon védelme miatt a helyzet jogilag és gyakorlatilag is összetettebb. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A főváros távhőrendszerét üzemeltető Budapesti Közművek szerződést kötött a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME). Az együttműködés célja egy majdani döntést megalapozó tanulmány közös elkészítése a Paksi Atomerőmű hőjének a fővárosi távfűtési rendszerbe történő eljuttatási lehetőségéről. 
A nyári időszak beköszöntével talán sokan gondolnák, hogy a társasházi szakma életében is csendesebb hetek következnek. A valóság azonban éppen az ellenkezője: a kihívások, a változó jogszabályi környezet, a növekvő tulajdonosi elvárások és az egyre összetettebb üzemeltetési feladatok folyamatos fejlődést és tanulást követelnek meg a szakma szereplőitől. 
Rohamosan közeledik a 2027. január 1-jei határidő, amikortól kötelezővé válik a melegvíz-mérők távleolvasása a társasházakban. Mivel a jogszabályi előírások és a szükséges közgyűlési döntések körül még sok a kérdés, szakértőnk tisztázza a fontosabb tudnivalókat, a határidőktől kezdve a mulasztás kockázatáig. 
Budapest VIII. kerületének Józsefvárosi Önkormányzata a 2026. június 25-i nyilvános ülésén hivatalosan is elfogadta a rövid távú szálláshelyek új szabályozási koncepcióját. Az új rendszer többek között a háromszintű százalékos korlátozást, a társasházi hozzájárulást, valamint a kötelező tájékoztató táblát vezeti be. 
A közös képviselő váltása ritkán zajlik zökkenőmentesen, az egyik legnagyobb feszültségforrást pedig a társasház adatai jelentik. Ki használhatja a nyilvántartást, mi történik a személyes adatokkal, és meddig mehet el a lakóközösség, ha nyilvánosan akarja rendezni a vitát? Az olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol. 
Az ingatlanközvetítők hirdetési gyakorlata fogyasztóvédelmi szempontból kiemelt figyelmet kaphat. Fontos, hogy a hirdetések, online és offline megjelenések, valamint az ügyfelek felé tett tájékoztatások minden esetben pontosak, valósak, egyértelműek és igazolhatóak legyenek. 
A társasházak működtetésével kapcsolatos feladatok az elmúlt években jelentősen összetettebbé váltak, miközben a lakóközösségek által fizetett közös képviseleti díjak emelkedése sok esetben nem követi a növekvő szakmai, műszaki és adminisztratív terheket. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) és a THT Társasházi és Ingatlanpiaci szaklap 2026. év eleji felmérése azt vizsgálta, hogyan alakulnak jelenleg a közös képviselői díjak Magyarországon, milyen tényezők befolyásolják meghatározását, valamint hogyan értékelik saját szakmai helyzetüket és munkaterhelésüket a társasházkezeléssel foglalkozó szakemberek. 
Aki pályaváltáson gondolkozik, vagy most indítana karriert, és egy igazán pörgős, válságálló, jól fizető hivatást keres, annak van egy remek tippünk. Az eINGATLAN 2026 - MITOE webinar teljes videó anyaga mostantól nyilvánosan visszanézhető! 
Budapest XVI. Kerületi Önkormányzat tájékoztatása szerint a kerületben az utóbbi időben ismét megszaporodtak az úgynevezett „bádogos csalások". Az elkövetők jellemzően gyanútlan ingatlantulajdonosokat céloznak meg javítási munkálatok ürügyén. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
