THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Kötelező lesz szelektíven gyűjteni a szemetet?2013. január 2. |
|---|
| Differenciált díjazást vezetne be az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség a közszolgáltatók által a lakosságtól begyűjtött szelektált hulladék után annak érdekében, hogy - az ettől az évtől javuló eredmények ellenére - tovább növekedjen a nemzetközi összehasonlításban ma még rossznak számító hazai gyűjtési és hasznosítási arány. |
|
2 781 HUF
Biztonsági utánvilágító jelzés - emeletjelző/szintjelző/irányjelző biztonsági tábla
 Érdekel → |
|
Javítana a fejlett hulladékgazdálkodással rendelkező országokhoz képest rossz magyarországi szelektívhulladék-gyűjtési és hasznosítási arányon a területet 2012-től koordináló Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ). A kommunikációs kampányok mellett, a számos fejlesztési terv közé tartozik, hogy az OHÜ hatékonyabb szelektívhulladék-gyűjtési lehetőségeket, illetve ösztönzőket teremtsen - fogalmazott a Napi Gazdaságnak Török Szabolcs, az ügynökség szóvivője. Ennek érdekében az OHÜ - a közszolgáltató partnerek bevonásával - többek között azon dolgozik, hogy differenciált díjazást vezessen be, vagyis a közszolgáltatók által a lakosságtól begyűjtött szelektívhulladék tömege után különböző indikátorok - például a szolgáltatási terület népsűrűsége, a begyűjtés módja - alapján más és más díjat fizessen partnereinek. E konstrukció kialakításának célja, hogy a nehezebb feltételek mellett tevékenykedő közszolgáltatók ösztönzése növekedjen, ugyanakkor nem csökkenne az eddig és ezután is jól teljesítők érdekeltsége. A gyenge gyűjtési és hasznosítási arány oka részben az, hogy az ideit megelőző években nem volt egységes a szelektív hulladékgyűjtés kommunikációja, valamint a jó néhány éve itthon is megjelent lakossági szelektívhulladék-gyűjtési lehetőség bevezetése nem egységes koncepció és eszközrendszer szerint történt. Magyarországon ettől az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft-vel (OHÜ) partneri szerződésben lévő közszolgáltatók tevékenységi körzeteiben összesen mintegy 9,1 millió lakosnak van lehetősége szelektíven gyűjteni a hulladékot (2011-ben ez a szám körülbelül 8,3 millió lakos volt), ám országos átlagban csak 1,1 millióra tehető azoknak a száma, akik tudatosan és rendszeresen választják a szelektív hulladékgyűjtésnek valamelyik módját. Ami a legnagyobb számban rendelkezésre álló eszközt, a szelektívhulladék-gyűjtő szigeteket illeti, számuk országosan összesen mintegy 7000, egy-egy gyűjtőszigeten többnyire ötféle gyűjtőedényzet áll a lakosság rendelkezésére. Ez mindösszesen 30-35 ezer gyűjtőkonténert jelent országosan - összehasonlításképpen, Csehországban mintegy 100 ezer szelektívhulladék-gyűjtő konténer áll a lakosság rendelkezésére. A november végén elfogadott hulladéktörvény szerint 2015-től a lakosságnak - a helyi lehetőségeknek megfelelően - kötelező lesz szelektíven gyűjteni a háztartási hulladékot. Ahogy világszerte, úgy Magyarországon is évről évre nagyobb mennyiségű hulladék keletkezik. Magyarországon évente összesen egy millió tonna körüli mennyiségű - papír, műanyag, alumínium, üveg - csomagolóeszköz kerül a lakossághoz és az iparhoz, ebből a mennyiségből a 2012-re tervezett begyűjtés és hasznosítás mintegy 60 százalék. Ezen a gyűjtési, hasznosítási mennyiségen, illetve az egyes hulladékáramokat tekintve az arányokon javítani kell az OHÜ szerint. A jelenlegi rossz arányt mutatja például az, hogy 10 italosüvegből - a tartalma elfogyasztása után - átlag kilenc a szemeteskukába kerül, legfeljebb egy a szelektívhulladék-gyűjtőedényzetbe. Korábbi összesített adatok szerint, Magyarországon a csomagolási hulladékokat mintegy 45 százalékban az ipar, 55 százalékban a lakosság "termeli". Ezzel szemben a begyűjtési arányszámok mást mutatnak: átlagosan 15 százalék a lakosságtól, 85 százalék pedig az ipari, kereskedelmi, szolgáltatói, intézményi körből származik. penzcentrum.hu |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
Kevés európai főváros változott olyan gyorsan az elmúlt három évtizedben, mint Varsó, sokan mégis úgy vélik, hogy a legnagyobb átalakulás még csak most áll előtte. A Future of Real Estate 2026 konferencián felszólaló iparági vezetők kifejtették, hogy a város a fejlődés új szakaszába lép, amelyet a technológia, a tehetség, az infrastrukturális beruházások és a nagyszabású, vegyes funkciójú negyedek fejlődése hajt. Bár a tervezéssel, a szabályozással és a fenntarthatósággal kapcsolatos kihívások továbbra is fennállnak, Varsó hosszú távú kilátásai elsöprően pozitívak. 
A rendkívüli aszályos időszakok és a városi környezet okozta stressz egyre komolyabb kihívás elé állítják a fővárosi növényzetet. Budapest Főváros Önkormányzata, a FŐKERT, a 10 millió Fa Alapítvány, valamint a Beeco ökoapplikáció fejlesztői ezért idén is meghirdetik az Önkéntes Vízadó kampányt, amely lehetőséget biztosít a lakosságnak és a helyi közösségeknek, hogy aktív szerepet vállaljanak a környezetükben lévő, sérülékeny fák gondozásában és megóvásában. 
Chovanecz Kata közös képviselő Facebook bejegyzésében arról számol be, hogy a társasházak számláinak lezárása a banknál egyszerű rutinfolyamat helyett egy hónapok óta tartó, kaotikus adminisztratív rémálommá vált. 
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a szakterület működését újraszabályozó rendelettervezetet. A javaslat elsődleges célja, hogy a lakó- és ipari ingatlanok védelme szempontjából kritikus ellenőrzéseket végző szakemberek tevékenysége átláthatóbbá és hatékonyabban nyomon követhetővé váljon. 
Idén év elejétől új tulajdonosok csatlakoztak az eHÁZ csapatához, akik segítségével új dimenziókba emelkedhet a piacvezető hazai társasházi szoftver további fejlődése. 
Az új energiahatékonysági szabályok miatt a társasházakban egyre sürgetőbbé válik a távleolvasós vízmérők bevezetése. Hogyan érdemes elindulni az eltérő hitelességi idők mellett, és pontosan mekkora szavazati arány kell a döntéshez? Két konkrét olvasói kérdés kapcsán mutatunk be néhány fontos jogi és gyakorlati kiindulópontot, amelyek segíthetnek elindítani a lakóközösséget a folyamatban. 
Haladékot kaptak az RRF-6.2.1 lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat nyertesei és a kivitelezők. A Magyar Közlönyben megjelent 1193/2026. (VI. 11.) Korm. határozat értelmében a végső elszámolási határidőt 2026. június 15-ről 2026. szeptember 30-ra tolták ki. 
Megdöbbentő történettel fordult hozzánk egy közös képviselő: miután bevezettek egy új, kedvező árú társasházi szoftvert, a konkurencia hirtelen mindent megtudott a ház belső ügyeiről, és azonnal akcióba lépett a leváltásukért. Létezik, hogy a szoftver tulajdonosai visszaélnek az adatokkal? Hogyan bizonyítható, ha illetéktelenek néztek bele a rendszerbe, és kihez fordulhatunk jogorvoslatért? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A Közlekedési és Beruházási Minisztérium, a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium, valamint a Magyar Mérnöki Kamara közös iránymutatást adott ki a tervezési alaptérképek és a telekhatár-kitűzések szabályairól. A 2026. június 9-én megjelent hivatalos tájékoztató célja a korábbi bizonytalanságok tisztázása, a hatósági ellenőrzések szigorítása és a jogszabályok egységes alkalmazása. 
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség (UIPI). A brüsszeli székhelyű szervezet nemrégiben hivatalosan is köszöntötte legújabb tagjait, a svéd Bostadsrätterna és az izlandi Húseigendafélagið egyesületeket. Ezzel a lépéssel az UIPI jelentősen megerősítette a skandináv térségben való jelenlétét, és még hatékonyabban tudja képviselni a magáningatlan-tulajdonosok érdekeit egész Európában. 
Sok lakóközösségben ismerős konfliktusforrás a közös tulajdonú folyosószakaszok rácsos lezárása. A társasház évekkel ezelőtt hozzájárult a beépítéshez, ám több tulajdonosváltás után az új lakók már sem használati díjat nem fizetnek, sem pótkulcsot nem biztosítanak a közös képviselőnek. A kizárólagos használat viszont megmarad, ami komoly tűzvédelmi és katasztrófavédelmi kockázatot is jelent. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A lakhatási helyzet kezelése kiemelt helyet foglal el az európai döntéshozók napirendjén. A hosszú távú stabilitás érdekében elengedhetetlen a legújabb fejlemények nyomon követése és a valós társadalmi igények megismerése. Ehhez kíván hozzájárulni a Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség (UIPI) által indított kutatás, ami a fiatal európaiak ingatlanszerzési igényeit méri fel, és amelyhez kapcsolódó kérdőív magyar nyelven is elérhető. 
Az Országgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyöntetűen elfogadta a folyamatban lévő devizahiteles perek és végrehajtások felfüggesztéséről szóló törvényjavaslatot. A Tisza Párt képviselői által benyújtott szabályozás célja, hogy időt biztosítson a devizahiteles törvények átfogó felülvizsgálatára és a végrehajtói rendszer átalakítására. Az új intézkedések a devizaadósok védelmét szolgálják, és a jogszabály kivételeket is rögzít, amelyekre a halasztás nem vonatkozik. 
Az Európai Unió új kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS2) és a hazai rezsicsökkentés elsőre tűz és víz. Egy friss szakpolitikai elemzés szerint azonban a látszólagos ellentét feloldható: okos szabályozással és az évi közel 500 milliárd forintnyi uniós forrás célzott felhasználásával Magyarország nemcsak teljesítheti a klímacélokat, de védelmet is nyújthat a sérülékeny háztartásoknak. 
A Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége (MIOSZ) és a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) stratégiai együttműködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy az ingatlanszektor különböző szereplőit - az ingatlantulajdonosokat, társasházkezelőket, ingatlankezelőket és ingatlanközvetítőket - közös szakmai és társadalmi érdekek mentén közelebb hozzák egymáshoz. 
A hazai lakáspiac rendkívül intenzív évet zárt: 2025-ben a lakásár-növekedés országosan reálértelemben elérte a 19,0%-ot, ami az elmúlt negyedszázad legjelentősebb áremelkedési üteme. A Magyar Nemzeti Bank 2026. májusi Lakáspiaci jelentéséből kiderül, hogy a dinamikus drágulás mögött komoly feszültségek húzódnak, és a piac 2026 elejére a lassulás jeleit mutatja. 
A hazai lakáspiac tovább élénkült, a legfrissebb jegybanki adatok szerint a kedvezményes hitelkihelyezések előnyei jelentős részben egy jól körülhatárolható, magasabb jövedelmű adósi körhöz kerültek. 
Lezárult a helyreállítási terv tartalmi újratárgyalása az Európai Bizottsággal, amelynek köszönhetően nagyszabású lakhatási program veszi kezdetét. Az uniós forrás közvetlenül a bérlakáspiac és a kollégiumi hálózat bővítését célozza. 
A Haus & Grund Német Ingatlantulajdonosok Szövetsége pénzügyi ösztönzőket javasol a szövetségi kormánynak, különösen a fiatal, első lakásvásárlók és a bérbeadók számára, hogy több embert bátorítson a saját otthon teremtésére. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
