THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Lakásunkból apartmant III. - Kiszámoltuk, hogy tényleg megéri-e2023. október 4. |
|---|
 Cikksorozatunk korábbi részeiben a magánszálláshellyé alakítás 4 lépéséről volt szó. Most pedig annak a kérdésnek a megválaszolásához szeretnénk információkat adni, amely nyilvánvalóan mindenkiben felmerült, hogy tényleg megéri-e lakásunkból apartmant csinálni 2023-ban, azaz magánszálláshelyként működtetni azt?
|
|
Ez a cikk csak a THT előfizetők számára olvasható. Belépés előfizetőink számára |
További híreink
A barcelonai ingatlantulajdonosok komoly ellenállásba kezdtek a katalán kormány azon tervezett intézkedései ellen, amelyek négy éven belül teljesen megszüntetnék a rövid távú lakáskiadást a városban. Az ingatlantulajdonosok jogi lépésekkel készülnek arra az esetre, ha a katalán kormány továbbra is ragaszkodik a korlátozásokhoz. 
A THT díjmentes "KÖZÖS KÉPVISELŐT KERESEK" szolgáltatása azon társasházi tulajdonosok, számvizsgálók, intéző bizottsági tagok részére nyújt segítséget, akik társasházuk számára társasházkezelőt, közös képviselőt keresnek és erre olyan pályázatot szeretnének kiírni, amelyre a lehető legpontosabb ajánlatot várják. 
A társasházak üzemeltetése mindig is komplex feladat volt, de az elmúlt évek változó gazdasági körülményei új kihívások elé állították a lakóközösségeket és a közös képviselőket egyaránt. Nemrég készült el a THT és az eHÁZ 2024-es, mintegy 7.500 társasház adataiból készült országos felmérése, melyből több, meglepően érdekes megállapítás vonható le. 
Mi a közös Berlinben, Stockholmban, New Yorkban és San Franciscóban? Az, hogy mindegyikük városvezetése azt gondolta, jó ötlet központilag belenyúlni az ingatlanpiac kereslet-kínálati folyamataiba, és a lakáspolitikai illetve a turizmusfejlesztési kérdéseket egy huszárvágással megoldani. Az eredmény: drasztikus csökkenés a kínálati oldalon, elrettentették a befektetőket, csökkent az ingatlanok piaci értéke, romlott a minősége, amely visszahatott a városok vonzerejére is. A fentebb felsorolt városok listája nem teljes, de Terézváros vezetése az Airbnb betiltásával ehhez a társasághoz csatlakozhat, és félő, hogy ez a folyamat magával ránthatja Budapest ingatlanpiacát is - vélik a turisztikai szakemberek 
A brüsszeli székhelyű International Union of Property Owners (UIPI), azaz az Ingatlantulajdonosok Nemzetközi Szövetsége FELMÉRÉST készít az épületek fenntartható és energiahatékony felújításáról, hogy megismerje az ingatlantulajdonosok és ingatlanos szakemberek nézőpontját. Az Ön tapasztalata is segíthet megérteni az épülettulajdonosok igényeit, mozgatórugóit és az épületfelújítás során felmerülő kihívásait, ezért nagyra értékelnénk a közreműködését! A már MAGYAR NYELVEN is elérhető nemzetközi felmérést szolgáló KÉRDŐÍVET a cikkben található linken keresztül érheti el. 
A bérleti díjak ellenőrzésének politikája tönkreteszi Portugália ingatlanpiacát, de egy petíció végre változást hozhat. Portugália példátlan ingatlanválsággal néz szembe jelenleg. Ezrek kerültek hátrányos helyzetbe, mert arra kényszerülnek, hogy egy elavult korlátozó törvény miatt a bérleti díjakat nevetségesen alacsony szinten tartsák, amelynek hatása az lett, hogy térdre kényszerült az ingatlanpiac. 
Ilyen a „boksz" - szoktunk idézni egy jól ismert LGT slágerből - de a Terézvárosban lezajlott népszavazás kapcsán ezt a pofont egész Budapesten és országosan is megérezheti a turizmus. 447 szavazat miatt jöhet szigorú szabályozás a rövid távú lakáskiadások teljes piacán. 
Miközben Budapest lakossága stagnál, és az emberek egyre inkább kiszorulnak a városból, Bécs robbanásszerű növekedést él meg - ám ennek ellenére a lakásárak mégsem szöktek az egekbe. Hogyan sikerült ezt elérni sógorék fővárosának? A válasz egyszerű: a bécsi önkormányzat és privát ingatlanfejlesztők közös erővel, történelmi léptékű lakásépítési programokat valósítottak meg, háromszor annyi lakást építve, mint Budapest. 
Habár Magyarországon nincsen precedensjog, kúriai jogesetek tucatjai bizonyítják, hogy az ingatlanunk bizony értékcsökkenést szenved el, ha mobiltorony épül a közelben. A téma igen kényes, de a THT utánajárt a részleteknek. 
Az elmúlt években Budapest belső kerületeiben egyre nagyobb nyomás nehezedik a helyi lakosokra a rövid távú lakáskiadás térnyerése miatt. Világszerte tapasztalt jelenség, hogy míg a turizmus szempontjából óriási előnyt jelent az "airbnb"-szerű szolgáltatások elérhetősége, a helyiek életminősége sok esetben romlik, ahogy a turisták jelenléte és a lakásárak, bérleti díjak emelkedése kiszorítja őket otthonaikból. Terézváros most népszavazásra készül, hogy a jövőben szabályozza ezt a tendenciát, de a kérdés egyáltalán nem egyszerű. 
A magyar építési hatósági eljárások átláthatósága jelentős csapást szenvedett, miután a kormány megszüntette az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer (ÉTDR) nyilvános tájékoztatási felületét. Az augusztus 16-án életbe lépő rendelet gyakorlatilag eltünteti a nyilvánosság elől az építési engedélyekkel és az ezekkel kapcsolatos döntésekkel kapcsolatos adatokat, ami súlyos következményekkel járhat a közérdekű információkhoz való hozzáférés tekintetében. 
A Lánglovagok Egyesület arra figyelmeztet, hogy a kormány tervei a katasztrófavédelem átszervezésére a tűzesetek számának és súlyosságának növekedéséhez vezethetnek. 
Idén novemberben először várjuk az INGATLAN 2024 című konferenciára és EXPO-ra, ahol az ingatlanszakma képviselői és ügyfelei találkozhatnak egymással. A rendezvényen jelen lesznek az ingatlankezelők, a beruházók, az ingatlanközvetítők, az ingatlanfelújítók, a befektetők és az ingatlant finanszírozók is. Ügyfeleik is ott lesznek: magánszemélyek és cégek tulajdonosai, döntéshozói. Akik ingatlanvagyonnal rendelkeznek, és terveik vannak hasznosítására, eladására, vételére. 
A magyar ingatlanpiacon az elmúlt években olyan áremelkedés zajlott le, ami egész Európában példátlan. A tavalyi 23 százalékos visszaesést követően idén 36 százalékkal nőtt az eladott lakások száma, és ezzel párhuzamosan brutális drágulás is történt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a 2015-ös bázishoz képest 2024 első negyedévében az országos átlagos négyzetméterár megközelítette az 1,2 millió forintot. 
Hongkong, a város, amely a világ egyik legdrágább ingatlanpiacával rendelkezik és amely - sajnos - nem kizárólag a lenyűgöző felhőkarcolóiról és luxus életstílusáról híres. Az ingatlanpiac robbanásszerű áremelkedése és az állami bérlakások hiánya miatt sok lakos kénytelen volt extrém megoldásokhoz folyamodni, hogy tetőt biztosítson a feje fölé. Így születtek meg itt a "koporsólakások", amelyek a lakhatási válság legszélsőségesebb és egyben intő példáivá is váltak. 
Az emberiség mindig is törekedett a kényelmes és egyben biztonságos otthoni környezet megteremtésére. Ahogy haladunk előre az időben, az építtetők új dimenzióba helyezik ezt a törekvést - természetesen - a modern technológia vívmányainak felhasználásával. Idővel és a technológia rohamos fejlődésével Budapest városképe is radikálisan átalakul. A 2050-es év modern lakóparkja nem csupán korszerű épületek halmaza, hanem olyan otthonok összessége lesz, ahonnan már nem is lesz kedvünk kimozdulni. 
Az elmúlt években - főként a járványt követően - a turizmus növekedése jelentős hatással volt a lakhatási válságra számos népszerű európai turistacélpontban. A rövid távú szálláskiadások, különösen az „Airbnb", rengeteg ingatlant vontak ki a hosszú távú lakáspiacról, ami megemelte a lakásárakat és bérleti díjakat, megnehezítve ezzel a helyiek számára a megfizethető lakhatást. Cikkünkben megnézünk néhány népszerű nyaralási célpontot, ott hogyan reagálnak a helyiek a helyzetre. 
Magyarország legnagyobb szociális és krízishelyzeti lakhatást biztosító szervezete, az MR Lakásalap, már mintegy hatezer ingatlannal és több mint húszezer ügyféllel rendelkezik. A szervezet célja nem csupán a lakhatás biztosítása, hanem annak minőségének javítása is, amely szemléletváltást célzott meg elérni az ingatlanpiacon. 
Nagy horderejű változás volt a lakásra gyűjtők életében, amikor 2018 októberében megszűnt a lakástakarék megtakarítások után járó 30 százalékos, de legfeljebb évi 72 ezer forintos állami támogatás. Végül 2023-ig kellett várni arra, hogy feltámadjon és erőre kapjon a lakástakarékok piaca. Jelenleg három hitelintézet kínál, ráadásul többféle konstrukciót is a témában. Pozitív változás, hogy eltűnt a korábbi havi 20 ezer forintos megtakarítási plafon, valamint, hogy egy magánszemélynek/egy társasháznak akár több LTP szerződése is futhat párhuzamosan. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
(c) Társasházi Háztartás 2024 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
