THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Lakásvásárlás 2026-tól: mikor kell csak az értékkülönbözet után illetéket fizetni?2026. január 8. |
|---|
 Sokan nem tudják, hogy lakáscsere esetén nem feltétlenül a teljes vételár után kell illetéket fizetni. 2026. január 1-jétől a szabályok még kedvezőbbé váltak: az eladott lakás akár öt évvel korábbi értékesítése is beszámítható az illetékalap csökkentésébe.
|
|
20 190 HUF
Kültéri Postaláda - nemesacélból
 Érdekel → |
|
A 2026. január 1-jétől hatályos illetékváltozás egy célzott könnyítés. Jelentősége abban áll, hogy az élethelyzetekhez jobban illeszkedő időkeretet biztosít a lakáscserékhez, és csökkenti annak kockázatát, hogy egy korábbi - de érdemben kapcsolódó - lakáseladás „kiesik" az illetékkedvezmény alól. A visszatekintési idő meghosszabbítása A cserét pótló vételhez kapcsolódó illetékkedvezmény alkalmazásánál a vásárlást megelőző időszak 3 évről 5 évre nőtt. Ez azt jelenti, hogy ha egy magánszemély lakást vásárol, és az ehhez kapcsolódóan az elmúlt öt évben már értékesített egy másik lakástulajdont, akkor az illeték alapja továbbra is kizárólag a két ingatlan forgalmi értékének különbözete. A vásárlást követő eladás szabálya nem változott: továbbra is 1 év áll rendelkezésre arra, hogy a korábbi lakást értékesítsék, és az ügyletet a cserepótló kedvezmény alá lehessen vonni. Ez a módosítás kifejezetten azoknak kedvez, akik hosszabb idő alatt, lépcsőzetesen valósítják meg lakáscseréjüket - például előbb eladnak, majd később vásárolnak, vagy a piaci körülmények miatt nem tudtak három éven belül új otthont találni. Az illeték mértéke nem változott Fontos rögzíteni, hogy a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke továbbra is 4%, és ezt a megszerzett lakástulajdon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke alapján kell megállapítani. A kedvezmény tehát nem új mentességet hoz létre, hanem az illetékalapot csökkenti: a fizetési kötelezettség kizárólag az értékkülönbözetre vonatkozik. Több lakás eladása esetén: pontosítás, nem kiterjesztés A másik módosítás technikai jellegű, de a gyakorlatban jelentős lehet. Amennyiben a magánszemély több lakást ad el vagy vásárol, a törvény immár egyértelműen kimondja, hogy az illetékalap megállapításánál a számára kedvezőbb értékkülönbözetet eredményező ügylet vehető figyelembe. Ezzel kikerült a jogszabályból az a korábbi megkötés, amely az „időben legközelebbi" lakáseladáshoz kötötte a beszámítást. Ez növeli az adózói mozgásteret, és csökkenti a NAV-gyakorlatból fakadó bizonytalanságokat. Ugyanakkor lényeges különbség, hogy ennél a szabálynál a visszatekintési idő továbbra is 3 év, és a vásárlást követő 1 éves határidő sem változott. Az 5 éves időablak kizárólag a klasszikus cserepótló vétel főszabályára vonatkozik. Forrás: Nemzeti Jogszabálytár |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Nem egyszerűen az látszik a közös képviselői díjakból, hogy Budapesten drágább, vidéken pedig olcsóbb a szolgáltatás. A MITOE és a THT 2026 eleji felmérésének részletesebb elemzése ennél jóval érdekesebb képet mutat: Magyarországon több, egymástól látványosan eltérő közös képviselői működési modell él egymás mellett. Van közöttük olyan, amelyből professzionális szolgáltatói piac kezd kialakulni, és olyan is, amelynek hosszú távú fennmaradása már kérdésesnek látszik. 
A távleolvasható mérőeszközök 2027. január 1-jei kötelező bevezetése a társasházak széles körét érinti. Az alábbi olvasói kérésre adott szakértői összefoglaló pontról pontra rendszerezi, hogy mely ingatlanokban kötelező az átállás, milyen mérőkre terjed ki a jogszabály, és hogyan kell eljárni a helyi önkormányzatoknál a vizsgálatok benyújtásakor. 
A társasházbiztosítások díjának emelkedése, az alulbiztosítottság, a lakások és a társasház biztosításának elhatárolása, valamint az egyre újabb kockázatok is szóba kerültek a THT „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése " konferenciájának kerekasztal beszélgetésén. A résztvevők a közös képviselőknek és a tulajdonosoknak is adtak gyakorlati tanácsokat a biztosítások kiválasztásához és a károk bejelentéséhez. 
Lenner Dorottya csaknem 10 éve, 2017-ben csatlakozott az eHÁZ csapatához, mint ügyfélszolgálatos munkatárs, és 2026 júliusától ő tölti be az eHÁZ termékfelelősi pozícióját. Dorottyát a THT az elmúlt évekről és az eHÁZ várható újdonságairól kérdezte. 
Le kell cserélni a még érvényes hitelességi idejű, de hagyományos (nem távleolvasható) melegvízmérőket kötelezően a határidő előtt, és pontosan melyik jogszabály vonatkozik az egyedi kazán nélküli, tisztán távhős épületekre? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Míg a főváros egyes részein már gőzerővel zajlanak a helyszíni felmérések és a műszaki vizsgálatok, addig más kerületekben az elbírálás, vagy éppen az új pályázatok befogadása van napirenden. 
A városi környezetben megjelenő csótányok nemcsak kellemetlen látványt nyújtanak, de jelenlétük komoly higiéniai és egészségügyi kockázatokat is hordoz magában. A hatékony védekezés alappillérét a megelőzés és a tulajdonosi felelősségvállalás jelenti. A jogszabályi előírások alapján a lakott területeken mindenkinek általános kötelezettsége a kártevők elleni védekezés és megtelepedésük megakadályozása. 
A parlamenti választások óta 29 önkormányzat döntött úgy, hogy visszavonja a helyi önazonosság védelmére hivatkozó rendeletét, illetve más helységekben finomítottak a szigorításokon - derül ki az RTL Híradó gyűjtéséből. 
Az elmúlt hetek Magyarországa talán az eddigieknél is világosabban mutatta meg, milyen törékeny lehet az a komfort, amelyre a mindennapjainkat építettük. A klímaváltozás hatásai és a hirtelen fellépő erőforráshiányok ugyanis már nem a távoli jövő fenyegetései, hanem közvetlenül a lakókörnyezetünkben, a társasházaink falai között vizsgáztatják az alkalmazkodóképességünket. 
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium által előterjesztett jogszabálytervezet alapvető célja, hogy megteremtse az európai uniós forrásokhoz kapcsolódó energetikai reformok és mérföldkövek jogi feltételeit. A rendelet több miniszteri rendelet módosításán keresztül koordinálja a magyar villamosenergia-rendszer modernizációját, a lakossági és mikrovállalkozási piaci rugalmasság növelését, valamint a megújuló energiaforrások, kiemelten a szélenergia hálózati integrációját és társadalmi elfogadottságát. 
A társasházi közös költség tartozások behajtása gyakran okoz fejtörést a közös képviselőknek, különösen akkor, ha a tulajdonos együttműködéstől elzárkózó, vitatkozó vagy elérhetetlen. Az olvasói kérdésre adott szakértői válasz tisztázza a fizetési meghagyásos eljárás és a jelzálogjog bejegyzésének menetét. 
Új irányt hirdetett a kormány a lakáspolitikában, amely megfizethető bérlakások és kollégiumi férőhelyek építését célozza, miközben felülvizsgálják az Otthon Start programhoz kapcsolódó kiemelt beruházásokat is. A bejelentés szerint a cél nem csupán több lakás építése, hanem élhető, infrastruktúrával is jól kiszolgált városrészek létrehozása. 
Tájékoztatás jelent meg az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. Egyetemes villamosenergia-szolgáltatói üzletszabályzat módosítás tervezetének közzétételéről. 
Felvételsorozat kilencedik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Jánky Zoltán, ügyvezető - NOVU Tervezőiroda Kft. 
A nyári szünetben a gyerekek több időt töltenek otthon, és előfordulhat, hogy alkalmanként röviden egyedül maradnak. Ilyenkor fontos, hogy ismerjék az alapvető tűzvédelmi szabályokat, felismerjék a veszélyes helyzeteket, és tudják, mikor és hogyan kell segítséget kérni. 
A lakásárak és bérleti díjak emelkedése, a korszerűtlen lakásállomány és a szűkös nagyvárosi kínálat egyaránt nehezíti a megfizethető lakhatást. Az Egyensúly Intézet szakpolitikai javaslatcsomagja szerint a problémára nem elsősorban a lakásvásárlást ösztönző támogatások jelenthetnek tartós megoldást. 
Az utóbbi években az agglomerációs településeken és a nagyvárosok kertvárosi részein elterjedt az a gyakorlat, amely során a beruházók meglévő családi házakat vagy telkeket vásárolnak meg, majd azokat a helyi építési szabályzatot kijátszva több önálló lakrésszé alakítják át és értékesítik. A helyzet jogilag egyes esetekben megoldhatatlan maradhat, és az ingatlan végleg forgalomképtelenné válhat. 
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
Régi nagypolgári lakásokból kialakított miniapartmanok, vitatott közműbekötések és túlterhelt társasházi infrastruktúra - országszerte egyre több konfliktust okoznak a szabálytalan lakásfelosztások. A hatóságok és az önkormányzatok egyre szigorúbban lépnek fel a jogsértő átalakításokkal szemben, de hogyan kezelhetik a problémát társasházak és a közös képviselők a mindennapokban? A THT társasházi és ingatlan jogi szakértőjét Dr. Kiss Balázs Károlyt kérdeztük a probléma hátteréről és a megoldási lehetőségekről. 
Budapesten 40-50 ezer új lakás építésére is lehetőség nyílhatna olyan alulhasznosított állami és vasúti területeken, amelyek már ma is jó kötöttpályás közlekedési kapcsolatokkal rendelkeznek. Vitézy Dávid szerint a lakhatási válság kezelésében ezeknek a területeknek kellene nagyobb szerepet kapniuk, nem pedig az infrastruktúra nélküli városszéli fejlesztéseknek. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
