THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Lakcím csak feltétellel? Változnak a betelepülés szabályai2025. augusztus 1. |
|---|
 Közérthető keretek között szabályozza a kormány a helyi önazonosság védelmét szolgáló új eszközök alkalmazását. A 240/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet a lakcímbejelentéstől az adásvételi szerződések hirdetményes közléséig számos újdonságot tartalmaz.
|
|
200 019 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
 Érdekel → |
|
Előtérbe kerül a helyi rendelet és az elővásárlási jog A rendelet egyik legfontosabb pontja, hogy külön eljárási szabályokat állapít meg azon ingatlanok adásvételére, amelyek a helyi önazonosság védelmének eszközeként elővásárlási joggal terheltek. E jog gyakorlására jogosult lehet az önkormányzat, a szomszédos ingatlan tulajdonosa, vagy más, helyben meghatározott személyi kör. A jegyzőnek nyolc napon belül kell gondoskodnia arról, hogy az adásvételi szerződés a jogosultakhoz - a személyes adatok kitakarása mellett - eljusson. A jognyilatkozatok megtételére jogvesztő határidő áll rendelkezésre, azaz ha valaki nem él időben az elővásárlási jogával, végleg lemarad róla. A szerződés közlése történhet közvetlenül vagy hirdetményi úton. Utóbbi esetben az önkormányzati hivatali hirdetőtáblára kerül ki az ajánlat, de kiegészítésként több intézményben és online felületeken is tájékoztatás jelenhet meg róla. Az iratokban szereplő személyes és pénzügyi adatokat természetesen el kell rejteni, a közlés nem lehet indokolatlanul adatgazdag. Kik mentesülhetnek a „betelepülő" minősítés alól? A helyi önazonosság védelméről szóló törvény szerint a települések önkormányzatai rendeletben szabályozhatják, kik telepedhetnek le náluk, illetve milyen feltételekkel. A rendelet értelmében azonban léteznek mentességi kategóriák. Például nem minősül „betelepülőnek" az, aki helyben dolgozik, tanul, állami lakhatási támogatásban részesül, vagy például bentlakásos intézmény lakója. Az ilyen eseteket a vevő köteles okirattal igazolni - például munkáltatói igazolással, támogatási határozattal vagy hallgatói jogviszony-igazolással. A hatósági bizonyítványt ilyenkor a jegyző állítja ki. Ez a mentesség nemcsak a vételhez, hanem a lakcímbejelentéshez is szükséges lehet, ha az adott település önkormányzata feltételekhez köti az új lakók bejelentkezését. A kormányhivatalok csak akkor fogadják el a lakcímbejelentést, ha a rendelet nem tiltja azt, vagy a jegyző igazolja a feltételek teljesülését. Minden a nyilvánosság előtt - kötelező tájékoztatás Az önkormányzatoknak tájékoztatniuk kell a nyilvánosságot arról, hogy milyen jogvédelmi eszközt alkalmaznak. Az ezzel kapcsolatos rendeleteket a jegyzőnek a Nemzeti Jogszabálytárban is közzé kell tennie, és az önkormányzat honlapján is elérhető, közérthető leírást kell biztosítani. Csak az a helyhatóság számíthat állami támogatásra vagy közigazgatási együttműködésre, amely e közzétételi kötelezettségének eleget tesz. Mit jelent ez a gyakorlatban az ingatlanpiacon? Az új szabályozás minden eddiginél nagyobb súlyt ad az önkormányzati rendeleteknek, különösen a kis és közepes településeken. A vevőknek már nemcsak az ingatlan állapotát és árát kell mérlegelniük, hanem azt is, hogy egyáltalán jogosultak-e ott lakást venni vagy lakcímet létesíteni. Az eladók számára pedig új adminisztrációs teher jelentkezik, hiszen az elővásárlási jog gyakorlásának lehetőségét biztosítani kell. A jegyzők kulcsszerepet kapnak a folyamatban: az iratkezeléstől a jognyilatkozatok nyilvántartásáig minden részletet helyben kell dokumentálni és megőrizni. A kötelezettségek megszegése akár az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés elutasításához is vezethet. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Egy társasházban elektromos autótöltők telepítése körül alakult ki vita, miután egy korábbi közgyűlési döntés kapcsán felmerült, hogy a tiltás indokolatlanul korlátozhatja a tulajdonosok jogait. Valóban túllépte a közgyűlés a hatáskörét? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?” 
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat. 
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei. 
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt. 
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer. 
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél. 
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly. 
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol. 
Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet. 
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem? 
A lakásfelújítások során megnövelt villamos kapacitások közvetve túlterhelhetik a társasházak közös elektromos hálózatát, így szükségessé válhat a korszerűsítés. Felmerül a kérdés: igazságos-e, ha a költségeket mindenki a tulajdoni hányad szerint viseli, vagy arányosítható-e azokkal, akik nagyobb teljesítményt használnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
