Lakcím csak feltétellel? Változnak a betelepülés szabályai2025. augusztus 1. | 
		
|---|
				 Közérthető keretek között szabályozza a kormány a helyi önazonosság védelmét szolgáló új eszközök alkalmazását. A 240/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet a lakcímbejelentéstől az adásvételi szerződések hirdetményes közléséig számos újdonságot tartalmaz.
			 | 
		
| 
	 43 805 HUF 
		
		Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg 
		![]() Érdekel →  | 
| 
				 Előtérbe kerül a helyi rendelet és az elővásárlási jog A rendelet egyik legfontosabb pontja, hogy külön eljárási szabályokat állapít meg azon ingatlanok adásvételére, amelyek a helyi önazonosság védelmének eszközeként elővásárlási joggal terheltek. E jog gyakorlására jogosult lehet az önkormányzat, a szomszédos ingatlan tulajdonosa, vagy más, helyben meghatározott személyi kör. A jegyzőnek nyolc napon belül kell gondoskodnia arról, hogy az adásvételi szerződés a jogosultakhoz - a személyes adatok kitakarása mellett - eljusson. A jognyilatkozatok megtételére jogvesztő határidő áll rendelkezésre, azaz ha valaki nem él időben az elővásárlási jogával, végleg lemarad róla. A szerződés közlése történhet közvetlenül vagy hirdetményi úton. Utóbbi esetben az önkormányzati hivatali hirdetőtáblára kerül ki az ajánlat, de kiegészítésként több intézményben és online felületeken is tájékoztatás jelenhet meg róla. Az iratokban szereplő személyes és pénzügyi adatokat természetesen el kell rejteni, a közlés nem lehet indokolatlanul adatgazdag. Kik mentesülhetnek a „betelepülő" minősítés alól? A helyi önazonosság védelméről szóló törvény szerint a települések önkormányzatai rendeletben szabályozhatják, kik telepedhetnek le náluk, illetve milyen feltételekkel. A rendelet értelmében azonban léteznek mentességi kategóriák. Például nem minősül „betelepülőnek" az, aki helyben dolgozik, tanul, állami lakhatási támogatásban részesül, vagy például bentlakásos intézmény lakója. Az ilyen eseteket a vevő köteles okirattal igazolni - például munkáltatói igazolással, támogatási határozattal vagy hallgatói jogviszony-igazolással. A hatósági bizonyítványt ilyenkor a jegyző állítja ki. Ez a mentesség nemcsak a vételhez, hanem a lakcímbejelentéshez is szükséges lehet, ha az adott település önkormányzata feltételekhez köti az új lakók bejelentkezését. A kormányhivatalok csak akkor fogadják el a lakcímbejelentést, ha a rendelet nem tiltja azt, vagy a jegyző igazolja a feltételek teljesülését. Minden a nyilvánosság előtt - kötelező tájékoztatás Az önkormányzatoknak tájékoztatniuk kell a nyilvánosságot arról, hogy milyen jogvédelmi eszközt alkalmaznak. Az ezzel kapcsolatos rendeleteket a jegyzőnek a Nemzeti Jogszabálytárban is közzé kell tennie, és az önkormányzat honlapján is elérhető, közérthető leírást kell biztosítani. Csak az a helyhatóság számíthat állami támogatásra vagy közigazgatási együttműködésre, amely e közzétételi kötelezettségének eleget tesz. Mit jelent ez a gyakorlatban az ingatlanpiacon? Az új szabályozás minden eddiginél nagyobb súlyt ad az önkormányzati rendeleteknek, különösen a kis és közepes településeken. A vevőknek már nemcsak az ingatlan állapotát és árát kell mérlegelniük, hanem azt is, hogy egyáltalán jogosultak-e ott lakást venni vagy lakcímet létesíteni. Az eladók számára pedig új adminisztrációs teher jelentkezik, hiszen az elővásárlási jog gyakorlásának lehetőségét biztosítani kell. A jegyzők kulcsszerepet kapnak a folyamatban: az iratkezeléstől a jognyilatkozatok nyilvántartásáig minden részletet helyben kell dokumentálni és megőrizni. A kötelezettségek megszegése akár az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés elutasításához is vezethet.  | 
		
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
		Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
			
			


Közérthető keretek között szabályozza a kormány a helyi önazonosság védelmét szolgáló új eszközök alkalmazását. A 240/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet a lakcímbejelentéstől az adásvételi szerződések hirdetményes közléséig számos újdonságot tartalmaz.
			
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget.			
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár. 			
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség?			
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.			
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető.			
A kormány a felhasználói tapasztalatok alapján több ponton is módosítja a FIX 3%-os lakáshitel program szabályait. A változtatások fő célja, hogy minimalizálják a technikai akadályokat és megkönnyítsék a hiteligénylési folyamatot a programban részt vevők számára. A módosítások többek között az építési engedélyek elfogadhatóságát, a telekvásárlás szabályait, az egyidejű tulajdonlás értelmezését, a folyósítás menetét és a jogosultsági feltételeket érintik.			
Megjelent egy kormányrendelet, amely új keretet ad a hátrányos helyzetű településeken megvalósuló lakhatási programoknak. A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet szerint civil szervezetek ingyenesen felajánlott ingatlanjai is bekapcsolódhatnak a településeken induló integrációs lakhatási konstrukcióba. Kedvezményes bérleti lehetőségek, szociális támogatás.			
Mekkora szavazati arány szükséges a célbefizetés elfogadásához? Mi minősül a rendes gazdálkodást meghaladó kiadásnak?			
A végrendelet érvényessége és annak körülményei számos jogi kérdést vetnek fel, különösen akkor, ha manipuláció gyanúja merül fel. Előfordul, hogy egy ingatlan nem a családban marad, és az átírás körülményei joggal adnak okot kételyre. A bíróság feladata, hogy megállapítsa, valóban szabad akaratból történt-e az örökhagyó döntése, vagy külső befolyás hatására született meg. 			
A közös képviselőnk sem az éves elszámolási közgyűlésén, sem a tulajdonosok 10%-a által összehívott közgyűlésen nem jelent meg. A két közgyűlést a Számvizsgáló Bizottság elnöke tartotta meg, a közgyűlések jegyzőkönyv vezetője is ő volt. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.			
Az Európai Parlament lakásválsággal foglalkozó különbizottsága először fogalmazott meg átfogó uniós szintű terveket a lakhatási nehézségek enyhítésére. A spanyol Borja Giménez Larraz, a HOUS bizottság előadója videóüzenetben szólt az UIPI 46. kongresszus résztvevőihez. Üzenete a finn modellt dicsérte, és közben az európai közös cselekvés szükségességét hangsúlyozta.			
Új szabályok lépnek életbe a közjegyzői díjszabásban, amelyek közvetlenül érintik mindazokat, akik kedvezményes, államilag támogatott lakáshiteleket vesznek igénybe. Az Igazságügyi Minisztérium rendelete a megemelkedett működési költségek miatt általánosan növeli a közjegyzői díjakat, ugyanakkor jelentős kedvezményt biztosít azok számára, akik otthonteremtési vagy felújítási programok keretében kölcsönt vesznek fel.			
Társasházunk két épületből áll egy közös helyrajzi számon. A két épületnek is van külön felvett helyrajzi száma. A társasház Alapító Okirata és SZMSZ-e épületenként rendelkezik közös képviselő megválasztásáról. Hogyan kezeli a Földhivatal az ezzel kapcsolatos regisztrációt? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.			
A Kormány legfrissebb rendelete (282/2025. VIII. 25.) több otthonteremtési támogatási formát igazít össze, kiemelten az idén bevezetett Otthon Start program FIX 3%-os lakáshitelét. A cél az, hogy a családok a Babaváró, a CSOK Plusz és a kistelepülési otthonteremtési támogatások mellett egyszerűbben és átláthatóbban férjenek hozzá a kedvezményes hitelhez. Az új szabályok 2025. szeptember 1-jétől lépnek hatályba, egyes részek október 1-jétől érvényesek.			
A kihirdetett 284/2025. (VIII. 25.) Korm. rendelet több építésügyi és településrendezési szabályt módosít. A változások közvetlenül érintik a társasházak építési, átalakítási és használatbavételi ügyeit is. A módosítások a folyamatban lévő eljárásokra is kiterjednek, így nemcsak az új beruházásokra, hanem a jelenleg zajló ügyekre is hatással lehetnek.			
2025 augusztusától a villamosenergia-szabályozás kifejezetten nevesíti a társasházi energiaközösségeket. A változtatások célja, hogy a közös napelemes beruházások elszámolása egyértelmű legyen, a hálózati csatlakozási eljárás pedig gyorsabban és átláthatóbban működjön.			
A társasházak mindennapi működésében az adatkezelés kiemelt jelentőséggel bír. A közös képviselet során keletkező adatok - legyen szó tulajdonosokról, lakókról vagy beszállítókról - érzékeny információnak minősülhetnek, és védelmük szigorú jogi keretek között történik.			





































