THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Lakcím csak feltétellel? Változnak a betelepülés szabályai2025. augusztus 1. |
|---|
 Közérthető keretek között szabályozza a kormány a helyi önazonosság védelmét szolgáló új eszközök alkalmazását. A 240/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet a lakcímbejelentéstől az adásvételi szerződések hirdetményes közléséig számos újdonságot tartalmaz.
|
|
21 140 HUF
Biztonsági utánvilágító jelzések - Tábla csomag 4 emeletes épület csomag - (8 db)
 Érdekel → |
|
Előtérbe kerül a helyi rendelet és az elővásárlási jog A rendelet egyik legfontosabb pontja, hogy külön eljárási szabályokat állapít meg azon ingatlanok adásvételére, amelyek a helyi önazonosság védelmének eszközeként elővásárlási joggal terheltek. E jog gyakorlására jogosult lehet az önkormányzat, a szomszédos ingatlan tulajdonosa, vagy más, helyben meghatározott személyi kör. A jegyzőnek nyolc napon belül kell gondoskodnia arról, hogy az adásvételi szerződés a jogosultakhoz - a személyes adatok kitakarása mellett - eljusson. A jognyilatkozatok megtételére jogvesztő határidő áll rendelkezésre, azaz ha valaki nem él időben az elővásárlási jogával, végleg lemarad róla. A szerződés közlése történhet közvetlenül vagy hirdetményi úton. Utóbbi esetben az önkormányzati hivatali hirdetőtáblára kerül ki az ajánlat, de kiegészítésként több intézményben és online felületeken is tájékoztatás jelenhet meg róla. Az iratokban szereplő személyes és pénzügyi adatokat természetesen el kell rejteni, a közlés nem lehet indokolatlanul adatgazdag. Kik mentesülhetnek a „betelepülő" minősítés alól? A helyi önazonosság védelméről szóló törvény szerint a települések önkormányzatai rendeletben szabályozhatják, kik telepedhetnek le náluk, illetve milyen feltételekkel. A rendelet értelmében azonban léteznek mentességi kategóriák. Például nem minősül „betelepülőnek" az, aki helyben dolgozik, tanul, állami lakhatási támogatásban részesül, vagy például bentlakásos intézmény lakója. Az ilyen eseteket a vevő köteles okirattal igazolni - például munkáltatói igazolással, támogatási határozattal vagy hallgatói jogviszony-igazolással. A hatósági bizonyítványt ilyenkor a jegyző állítja ki. Ez a mentesség nemcsak a vételhez, hanem a lakcímbejelentéshez is szükséges lehet, ha az adott település önkormányzata feltételekhez köti az új lakók bejelentkezését. A kormányhivatalok csak akkor fogadják el a lakcímbejelentést, ha a rendelet nem tiltja azt, vagy a jegyző igazolja a feltételek teljesülését. Minden a nyilvánosság előtt - kötelező tájékoztatás Az önkormányzatoknak tájékoztatniuk kell a nyilvánosságot arról, hogy milyen jogvédelmi eszközt alkalmaznak. Az ezzel kapcsolatos rendeleteket a jegyzőnek a Nemzeti Jogszabálytárban is közzé kell tennie, és az önkormányzat honlapján is elérhető, közérthető leírást kell biztosítani. Csak az a helyhatóság számíthat állami támogatásra vagy közigazgatási együttműködésre, amely e közzétételi kötelezettségének eleget tesz. Mit jelent ez a gyakorlatban az ingatlanpiacon? Az új szabályozás minden eddiginél nagyobb súlyt ad az önkormányzati rendeleteknek, különösen a kis és közepes településeken. A vevőknek már nemcsak az ingatlan állapotát és árát kell mérlegelniük, hanem azt is, hogy egyáltalán jogosultak-e ott lakást venni vagy lakcímet létesíteni. Az eladók számára pedig új adminisztrációs teher jelentkezik, hiszen az elővásárlási jog gyakorlásának lehetőségét biztosítani kell. A jegyzők kulcsszerepet kapnak a folyamatban: az iratkezeléstől a jognyilatkozatok nyilvántartásáig minden részletet helyben kell dokumentálni és megőrizni. A kötelezettségek megszegése akár az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés elutasításához is vezethet. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél. 
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly. 
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol. 
Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet. 
Kitől követelheti a ház a tartozást: közvetlenül a bérlőtől, vagy minden esetben a tulajdonostól? A kérdés különösen érdekessé válik, ha az önkormányzat és a társasház eltérően látja a jogi helyzetet. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem? 
A lakásfelújítások során megnövelt villamos kapacitások közvetve túlterhelhetik a társasházak közös elektromos hálózatát, így szükségessé válhat a korszerűsítés. Felmerül a kérdés: igazságos-e, ha a költségeket mindenki a tulajdoni hányad szerint viseli, vagy arányosítható-e azokkal, akik nagyobb teljesítményt használnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Egy padlástér-beépítés után évekkel derül ki, hogy a tetőszerkezetet szakszerűtlenül kivitelezték, sőt életveszélyessé vált. Az új tulajdonos joggal teszi fel a kérdést: ki viselje a bontás és az újjáépítés költségét - ő maga, az eladó vagy az egész társasház? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A 2025 végén megjelent 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelettel és a hozzá kapcsolódó jogszabály-módosításokkal foglalkozó összeállításunk második részében többek között a rendeltetésváltás, a telekalakítás és az e-naplóval kapcsolatos pontosítások szerepelnek. Ezek közvetlenül befolyásolhatják a határidőket, az adminisztrációt és végső soron a beruházás költségét. 
Döntött az Alkotmánybíróság a napelemes szaldó elszámolás megszüntetéséről szóló jogvitában. A testület szerint a szabályozás módosítása nem alkotmányellenes, és nem sérti sem a szerzett jogokat, sem a tulajdonhoz való jogot. A határozat nemcsak a háztartási napelemeseket érinti, hanem általános tanulságokat hordoz az energetikai beruházások jogi megítéléséről is. 
Egy társasházban a szemétledobó fenntartása évek óta jelentős költséget visz el (duguláselhárítás, fertőtlenítés, rovarirtás). A közgyűlés a lezárás mellett döntött, de néhány tulajdonos nem hajlandó elfogadni a változást, és a nyilvánossággal fenyeget? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A nagyobb társasházak működésével együtt óhatatlanul nő a kezelt pénz mennyisége is, és ezzel párhuzamosan erősödnek az ellenőrzéssel, átláthatósággal kapcsolatos elvárások. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Sokan nem tudják, hogy lakáscsere esetén nem feltétlenül a teljes vételár után kell illetéket fizetni. 2026. január 1-jétől a szabályok még kedvezőbbé váltak: az eladott lakás akár öt évvel korábbi értékesítése is beszámítható az illetékalap csökkentésébe. 
A hó eltakarításának elmulasztása miatti elcsúszásos balesetek esetén rendszeresen felmerül a kérdés, hogy ki viseli a felelősséget: a társasház, a közös képviselő vagy az ingatlan tulajdonosa. A társasház köteles gondoskodni a közös területek biztonságáról, és ha ezt elmulasztja, a károsult kártérítést követelhet. 
Január 1-jével több építésügyi, zöldfelületi és földmérési szabályt módosítottak. A változások számos ponton érinthetik a társasházak működtetését is felújítás, bővítés, új épületrész kialakítása vagy használatbavétel esetén. Az alábbiakban kifejezetten társasházkezelői nézőpontból, a gyakorlati teendőkre koncentrálva foglaljuk össze a legfontosabb elemeket. 
Az Országgyűlés elfogadta a 2025. évi CXXX. törvényt, amely átfogóan módosítja a szövetkezeti jogszabályokat annak érdekében, hogy önálló, uniós szabályozással összhangban álló keretet teremtsen az energiaszövetkezetek számára. A 2026. január 1-jén hatályba lépő rendelkezések pontosan meghatározzák az energiaközösségek működésének feltételeit, a tagsági szabályokat és a gazdálkodási előírásokat. 
Egy társasházban egyetlen ingatlanként nyilvántartott albetétben több, külön használatú lakást alakítottak ki. A jogvita lényege, hogy a díjat a tényleges használathoz kötődő szempontok alapján kellene meghatározni, miközben a tulajdoni lap csak egy lakást tüntet fel. Az ebből fakadó ellentmondás bírósági útra terelte az ügyet. Érdemes áttekinteni, milyen jogi és szabályozási lehetőségei vannak a társasháznak annak érdekében, hogy a díjfizetés a tényleges lakásszámot tükrözze. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
