THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Lakhatás, ingatlanárak, albérletárak – megjelentek az EU statisztikái a magyar helyzetről2024. december 27. |
|---|
 A legtöbb uniós tagállamban növekedtek a lakhatási költségek és az ingatlanárak, ugyanakkor a díjhátralékos háztartások aránya csökkent. Magyarországon tavaly a lakhatás volt a hatodik legolcsóbb az EU-ban, miközben a fizetési hátralékot felhalmozó háztartások aránya a 2023-ig eltelt 13 évben a felére csökkent. Az ingatlanárak viszont Magyarországon jelentős növekedést mutattak, csaknem megduplázódtak, és csak Észtország előzte meg ezt a trendet.
|
|
43 805 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
 Érdekel → |
|
Az uniós lakásárak 2010 és 2023 között 48 százalékkal nőttek, miközben a lakhatási költségek, beleértve a közüzemi díjakat is, több helyen drámaian emelkedtek az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat legfrissebb európai lakhatásról szóló jelentése alapján. Az unióban a fejlettebb tagállamokban voltak a legmagasabbak a lakhatási költségek. Az elmúlt 13 évben 17 tagállamban emelkedtek a lakhatási költségek, 9-ben csökkentek, míg Lengyelországban változatlanok maradtak. Görögország, Ciprus és Spanyolország a csökkenő költségeket mutatták, míg Lengyelország nem tapasztalt jelentős változást. A legdrágább lakhatás Írországban volt tavaly, ahol az uniós átlag kétszeresét mérték. Az Eurostat szerint 2010 és 2023 között az írországi lakhatási költségek a duplájára nőttek az uniós átlaghoz képest. Luxemburg a második legdrágább ország volt, 86 százalékkal meghaladva az uniós átlagot, míg Dániában 80 százalékkal nőttek a költségek. A legolcsóbb lakhatás Bulgáriában és Lengyelországban volt, ezekben az országokban 61, illetve 56 százalékkal alacsonyabbak voltak a költségek az uniós átlagnál. Magyarország az uniós átlagot lehúzva tavaly a hatodik legolcsóbb helyet foglalta el, 59,7 százalékos költséghányaddal. Hasonlóan, 2010-ben is a hatodik legolcsóbb helyet érte el, akkor 52,8 százalékkal. Az ingatlanárak jelentős növekedését figyelhetjük meg, különösen Magyarországon, ahol csaknem kétszeresére emelkedtek. Míg Európa több országában, mint Írország, Portugália és Spanyolország lakhatási válságot tapasztalt, az ingatlanárak tavaly mérséklődtek, sőt az európai átlag 0,3 százalékkal csökkent. A legnagyobb növekedést 2010 és 2023 között Észtország (+209 százalék), Magyarország (+191 százalék) és Litvánia (+154 százalék) mutatták. Olaszország és Ciprus kivételével minden más tagállamban nőtt az ingatlanárak. A bérleti díjak kisebb mértékben, összesen 22 százalékkal emelkedtek az elmúlt 13 évben. Görögországban 20 százalékkal csökkentek, míg minden más országban nőttek. A legnagyobb emelkedés Észtországban (+211 százalék), Litvániában (+169 százalék) és Írországban (+98 százalék) volt. Az Eurostat felhívta a figyelmet, hogy az infláció ebben az időszakban átlagosan 36 százalék volt az EU-ban. 2010 és 2024 második negyedéve között a lakásárak 52 százalékkal, a bérleti díjak pedig 25 százalékkal emelkedtek. A lakhatás megfizethetősége szempontjából az EU-ban tavaly az átlagos jövedelem 19,7 százalékát költötték lakhatásra a háztartások. A legnagyobb arányt Görögország (35,2%), Luxemburg (27,6%) és Dánia (25,9%) mutatták. A fizetési hátralékot felhalmozó háztartások aránya az EU-ban 2010-ről 9,3 százalékra csökkent 2023-ra. Magyarországon ez az arány felére csökkent, 24,3 százalékról 10,8 százalékra. Az uniós háztartások 69 százaléka saját lakással rendelkezett, míg 31 százalék bérelt lakásban élt. A lakástulajdonlás mértéke a különböző országokban nagy eltéréseket mutatott. Romániában a lakosság több mint 95 százaléka saját lakásban élt, míg Magyarországon és más közép-európai országokban is magas volt a tulajdonosok aránya. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar második kerekasztal-beszélgetése az ingatlanközvetítői szakmát mutatta be. A beszélgetőpartnerek nemcsak a hivatásuk szépségeibe adtak betekintést, hanem határozottan leszámoltak azzal a köztudatban élő sztereotípiával is, miszerint az ingatlanos „nem csinál semmit, csak felrakja a hirdetést, és zsebre teszi a jutalékot". 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar kerekasztal-beszélgetései betekintést nyújtottak a hallgatóságnak az ingatlankezeléshez kapcsolódó szakmák világába. A közös képviselői panel résztvevői tabuk nélkül, rengeteg humorral és közvetlenséggel beszéltek a szakma valódi arcáról. Elmondták, hogy milyen készségekkel lehet valaki igazán sikeres menedzser ezen a pályán, és felhívták a figyelmet arra is, hogy ez a munka mindennapos pörgéssel és olykor bizarr lakóközösségi helyzetekkel jár. 
A társasházak működtetésével kapcsolatos feladatok az elmúlt években jelentősen összetettebbé váltak, miközben a lakóközösségek által fizetett közös képviseleti díjak emelkedése sok esetben nem követi a növekvő szakmai, műszaki és adminisztratív terheket. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) és a THT Társasházi és Ingatlanpiaci szaklap 2026. év eleji felmérése azt vizsgálta, hogyan alakulnak jelenleg a közös képviselői díjak Magyarországon, milyen tényezők befolyásolják meghatározását, valamint hogyan értékelik saját szakmai helyzetüket és munkaterhelésüket a társasházkezeléssel foglalkozó szakemberek. 
Chovanecz Kata közös képviselő Facebook bejegyzésében arról számol be, hogy a társasházak számláinak lezárása a banknál egyszerű rutinfolyamat helyett egy hónapok óta tartó, kaotikus adminisztratív rémálommá vált. 
A THT, a MITOE és az eHÁZ idei első negyedéves közös kutatásának célja a társasházi környezetben élők, valamint a társasházkezelésben részt vevő szakemberek mentálhigiénés állapotának feltérképezése volt. A vizsgálat során törekvés volt arra, hogy a lehető legszélesebb és legheterogénebb mintán, több adatfelvételi csatornán keresztül történjen az adatgyűjtés, ezáltal növelve az eredmények megbízhatóságát és érvényességét. Cikkünk első részében a társasházkezelők mentális állapotának felmérésével foglalkozuk. 
Petor Anita, az OTP Bank társasházi értékesítési szakértője tartotta a THT idei Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése című konferenciájának nyitóelőadását. Stratégiai partnerséget kínált a lakóközösségeknek: a pénzügyi szolgáltatásokon túl szakmai támogatással, piaci ismeretekkel és tapasztalattal is segíti őket a tervezett beruházások sikeres megvalósításában. Fontos gyakorlati teendőkre és egy jogi csapdára is felhívta a figyelmet. 
A Társasházi Háztartás (THT) új platformjain hétről hétre jelentkezik olyan edukációs tartalmakkal, amelyek a közös képviselőknek, társasházkezelőknek és maguknak a lakástulajdonosoknak is iránytűt mutatnak a mindennapi társasházi ügyekben. 
A kamerarendszer mindennapi működésének jogszerűsége a társasház belső szabályzatain és a pontos végrehajtási eljáráson múlik. A közösségnek a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SzMSz) kell rögzítenie a megfigyelés részletszabályait, az adatfeldolgozók feladatait, valamint a felvételek kikérésének szigorú adminisztratív menetét. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakértői útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, a belső szabályzatok módosításához nyújt támpontokat. 
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket. 
Egy miskolci társasházban történt eset megmutatja, milyen súlyos következményekkel járhat a tartószerkezetekkel kapcsolatos hozzá nem értés, illetve, hogy a szakmai kontroll hiánya mekkora kockázatot jelent. 
A társasházkezelők már évek óta ismerik az eHÁZ.hu nevét, de egy újabb szereplő is érkezett ugyanebből a műhelyből: az eINGATLAN.hu. Dén Mátyás András, az eHÁZ.hu és az eINGATLAN.hu alapító tulajdonosa a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján arról beszélt, hogyan lehet egyetlen felületen kezelni a saját lakásaink teljes „élettörténetét", a bérlőktől a garanciajegyekig, a közüzemi szerződésektől az adásvételig. 
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 
A lépcsőház egy társasház névjegye. Ez az első, amit a hazatérő lakó, az érkező vendég vagy a lakást megtekintő érdeklődő észrevesz – és ami sokszor meghatározza az egész épületről alkotott benyomást. Egy rendezett, tiszta, jól karbantartott közös tér nemcsak esztétikai kérdés: növeli az ingatlan értékét, erősíti a lakók komfortérzetét, és hozzájárul egy működő, igényes közösség kialakulásához. A közös képviselő kezében van a lehetőség, hogy ez a rutinfeladat egy jól működő rendszer legyen, és nem csak a tisztaság de a konfliktusok megelőzése érdekében is. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban. 
Egy társasházi lakás értékét általában három dolog határozza meg: az épület műszaki állapota, az elhelyezkedése, valamint a környék és a ház infrastruktúrája. A gyakorlatban viszont van egy negyedik szempont is, amiről kevesebb szó esik: az első benyomás, ami már akkor kialakul, amikor a vevő még be sem lépett a lakásba. 
A pesti Király utca nyüzsgő, turistákkal teli világáról könnyű azt hinni, hogy a itteni bérházakból már régen kivesztek a klasszikus szomszédsági kapcsolatok. Van azonban egy ház Terézvárosban, amely látványosan rácáfol erre. A Király utca 78. szám alatt egy idős házaspár kezdeményezésére az elmúlt években olyan lakóközösség alakult ki, amely nemcsak működik, hanem tudatosan építi is önmagát. 
Egy nyaraló megvásárlása első ránézésre nem több egy racionális döntésnél: pihenési lehetőség, befektetés, talán egy jövőbeli otthon ígérete. A valóságban azonban ennél jóval összetettebb jelenségről van szó. Míg az első otthon a legtöbb esetben szükségszerűség, addig a második már választás kérdése - és éppen ezért sokkal mélyebb pszichológiai, érzelmi és társadalmi motivációk húzódnak meg mögötte. A nyaralót, hétvégi házat, üdülőt ezért is nevezi a szakirodalom második otthonnak. 
A társasházi lakás sok magyar család életében a legjelentősebb értéket képviseli, a tulajdonosok jelentős része mégis kevés figyelmet fordít rá. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja, a Szilber Házak Kft. vezetője szerint ez nemcsak egyéni, hanem nemzetgazdasági kockázat is. Előadásában a MITOE szakmai napon azt mutatta meg, hogyan lesz a társasházi tulajdon valódi vagyonkezelési kérdés, és mit tehet a közös képviselő, ha „bérlői attitűddel" gondolkodó tulajdonosokkal találkozik. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
