Az uniós lakásárak 2010 és 2023 között 48 százalékkal nőttek, miközben a lakhatási költségek, beleértve a közüzemi díjakat is, több helyen drámaian emelkedtek az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat legfrissebb európai lakhatásról szóló jelentése alapján. Az unióban a fejlettebb tagállamokban voltak a legmagasabbak a lakhatási költségek.
Az elmúlt 13 évben 17 tagállamban emelkedtek a lakhatási költségek, 9-ben csökkentek, míg Lengyelországban változatlanok maradtak. Görögország, Ciprus és Spanyolország a csökkenő költségeket mutatták, míg Lengyelország nem tapasztalt jelentős változást.
A legdrágább lakhatás Írországban volt tavaly, ahol az uniós átlag kétszeresét mérték. Az Eurostat szerint 2010 és 2023 között az írországi lakhatási költségek a duplájára nőttek az uniós átlaghoz képest. Luxemburg a második legdrágább ország volt, 86 százalékkal meghaladva az uniós átlagot, míg Dániában 80 százalékkal nőttek a költségek.
A legolcsóbb lakhatás Bulgáriában és Lengyelországban volt, ezekben az országokban 61, illetve 56 százalékkal alacsonyabbak voltak a költségek az uniós átlagnál.
Magyarország az uniós átlagot lehúzva tavaly a hatodik legolcsóbb helyet foglalta el, 59,7 százalékos költséghányaddal. Hasonlóan, 2010-ben is a hatodik legolcsóbb helyet érte el, akkor 52,8 százalékkal.
Az ingatlanárak jelentős növekedését figyelhetjük meg, különösen Magyarországon, ahol csaknem kétszeresére emelkedtek. Míg Európa több országában, mint Írország, Portugália és Spanyolország lakhatási válságot tapasztalt, az ingatlanárak tavaly mérséklődtek, sőt az európai átlag 0,3 százalékkal csökkent.
A legnagyobb növekedést 2010 és 2023 között Észtország (+209 százalék), Magyarország (+191 százalék) és Litvánia (+154 százalék) mutatták. Olaszország és Ciprus kivételével minden más tagállamban nőtt az ingatlanárak.
A bérleti díjak kisebb mértékben, összesen 22 százalékkal emelkedtek az elmúlt 13 évben. Görögországban 20 százalékkal csökkentek, míg minden más országban nőttek. A legnagyobb emelkedés Észtországban (+211 százalék), Litvániában (+169 százalék) és Írországban (+98 százalék) volt.
Az Eurostat felhívta a figyelmet, hogy az infláció ebben az időszakban átlagosan 36 százalék volt az EU-ban. 2010 és 2024 második negyedéve között a lakásárak 52 százalékkal, a bérleti díjak pedig 25 százalékkal emelkedtek.
A lakhatás megfizethetősége szempontjából az EU-ban tavaly az átlagos jövedelem 19,7 százalékát költötték lakhatásra a háztartások. A legnagyobb arányt Görögország (35,2%), Luxemburg (27,6%) és Dánia (25,9%) mutatták.
A fizetési hátralékot felhalmozó háztartások aránya az EU-ban 2010-ről 9,3 százalékra csökkent 2023-ra. Magyarországon ez az arány felére csökkent, 24,3 százalékról 10,8 százalékra.
Az uniós háztartások 69 százaléka saját lakással rendelkezett, míg 31 százalék bérelt lakásban élt. A lakástulajdonlás mértéke a különböző országokban nagy eltéréseket mutatott. Romániában a lakosság több mint 95 százaléka saját lakásban élt, míg Magyarországon és más közép-európai országokban is magas volt a tulajdonosok aránya.
