THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Lakhatás, ingatlanárak, albérletárak – megjelentek az EU statisztikái a magyar helyzetről2024. december 27. |
|---|
 A legtöbb uniós tagállamban növekedtek a lakhatási költségek és az ingatlanárak, ugyanakkor a díjhátralékos háztartások aránya csökkent. Magyarországon tavaly a lakhatás volt a hatodik legolcsóbb az EU-ban, miközben a fizetési hátralékot felhalmozó háztartások aránya a 2023-ig eltelt 13 évben a felére csökkent. Az ingatlanárak viszont Magyarországon jelentős növekedést mutattak, csaknem megduplázódtak, és csak Észtország előzte meg ezt a trendet.
|
|
Az uniós lakásárak 2010 és 2023 között 48 százalékkal nőttek, miközben a lakhatási költségek, beleértve a közüzemi díjakat is, több helyen drámaian emelkedtek az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat legfrissebb európai lakhatásról szóló jelentése alapján. Az unióban a fejlettebb tagállamokban voltak a legmagasabbak a lakhatási költségek. Az elmúlt 13 évben 17 tagállamban emelkedtek a lakhatási költségek, 9-ben csökkentek, míg Lengyelországban változatlanok maradtak. Görögország, Ciprus és Spanyolország a csökkenő költségeket mutatták, míg Lengyelország nem tapasztalt jelentős változást. A legdrágább lakhatás Írországban volt tavaly, ahol az uniós átlag kétszeresét mérték. Az Eurostat szerint 2010 és 2023 között az írországi lakhatási költségek a duplájára nőttek az uniós átlaghoz képest. Luxemburg a második legdrágább ország volt, 86 százalékkal meghaladva az uniós átlagot, míg Dániában 80 százalékkal nőttek a költségek. A legolcsóbb lakhatás Bulgáriában és Lengyelországban volt, ezekben az országokban 61, illetve 56 százalékkal alacsonyabbak voltak a költségek az uniós átlagnál. Magyarország az uniós átlagot lehúzva tavaly a hatodik legolcsóbb helyet foglalta el, 59,7 százalékos költséghányaddal. Hasonlóan, 2010-ben is a hatodik legolcsóbb helyet érte el, akkor 52,8 százalékkal. Az ingatlanárak jelentős növekedését figyelhetjük meg, különösen Magyarországon, ahol csaknem kétszeresére emelkedtek. Míg Európa több országában, mint Írország, Portugália és Spanyolország lakhatási válságot tapasztalt, az ingatlanárak tavaly mérséklődtek, sőt az európai átlag 0,3 százalékkal csökkent. A legnagyobb növekedést 2010 és 2023 között Észtország (+209 százalék), Magyarország (+191 százalék) és Litvánia (+154 százalék) mutatták. Olaszország és Ciprus kivételével minden más tagállamban nőtt az ingatlanárak. A bérleti díjak kisebb mértékben, összesen 22 százalékkal emelkedtek az elmúlt 13 évben. Görögországban 20 százalékkal csökkentek, míg minden más országban nőttek. A legnagyobb emelkedés Észtországban (+211 százalék), Litvániában (+169 százalék) és Írországban (+98 százalék) volt. Az Eurostat felhívta a figyelmet, hogy az infláció ebben az időszakban átlagosan 36 százalék volt az EU-ban. 2010 és 2024 második negyedéve között a lakásárak 52 százalékkal, a bérleti díjak pedig 25 százalékkal emelkedtek. A lakhatás megfizethetősége szempontjából az EU-ban tavaly az átlagos jövedelem 19,7 százalékát költötték lakhatásra a háztartások. A legnagyobb arányt Görögország (35,2%), Luxemburg (27,6%) és Dánia (25,9%) mutatták. A fizetési hátralékot felhalmozó háztartások aránya az EU-ban 2010-ről 9,3 százalékra csökkent 2023-ra. Magyarországon ez az arány felére csökkent, 24,3 százalékról 10,8 százalékra. Az uniós háztartások 69 százaléka saját lakással rendelkezett, míg 31 százalék bérelt lakásban élt. A lakástulajdonlás mértéke a különböző országokban nagy eltéréseket mutatott. Romániában a lakosság több mint 95 százaléka saját lakásban élt, míg Magyarországon és más közép-európai országokban is magas volt a tulajdonosok aránya. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Németh Szabolcs, az MT Méréstechnika Kft. cégvezetője előadásában arról tájékoztatott, hogyan működtethetjük 676/2023. és a 677/2023. kormányrendeletekben foglaltakat a távhős, vagy ház központi fűtéses társasházakban szabályosan. 
A teraszok, erkélyek, loggiák felújítása örökös harc. Ha talál is egy jó megoldást az ember, az vagy túl költségesnek bizonyul, esetleg túl sok bontással járna, vagy éppen nem tetszik a lakóknak, és még akkor is bigott módon hidegburkolatot akarnak látni, ha az a küszöb fölé emeli a járószintet, vagy komoly lábazati ázást okozhat. 
Ha nincs egyértelmű határozat a kiépítésről, a lakók gyakran maguk próbálják megoldani a töltést - konnektorral vagy a közös óráról, engedély nélkül. 
A BTKE kezdeményezésére országos hatással járó egyeztetés kezdődött a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. és a társasházkezelői szektor között. A Balaton régióból indult szakmai fellépés eredményeként a társasházakat hátrányosan érintő ÁSZF-módosításokat a szolgáltató visszatartja, amíg a szükséges jogszabályok nem születnek meg. A BTKE az egyeztetések jövőbeli résztvevője marad. 
Szembesítés a falakon belül és pincékben a mindennapokban láthatatlan valósággal! Gyurasits Gergely, az Inpipe Kft. és a strang.hu termékmenedzserének előadása. 
Dén Mátyás András, a THT lapigazgatója és a TSZOE elnökségi tagja előadásában részletesen ismertette a társasházak és ingatlantulajdonosok jelenlegi helyzetét és kihívásait Magyarországon, valamint európai kitekintést is adott. 
A hasznosított tetők koncepciója mindannyiunk számára vonzó elképzelés, függetlenül attól, hogy a legszebb panorámás nagyvárosi terasztetőkről beszélünk, vagy gépészeti tetőként fontos négyzetmétereket nyerünk meg magunknak. Mégis nehezen adjuk rá a fejünket, hogy ilyen megoldásokban gondolkodjunk, félve a meghibásodás és a vele járó felújítás nehézségeitől, vagy akár a karbantartás hétköznapi nyűgjeitől. 
Az okosotthon-technológia már nem csupán futurisztikus extra, hanem egyre inkább a modern lakások alaptartozéka. Az ökoszisztémák ma már nem csak a kényelmet szolgálják, hanem az energiatakarékosságot, biztonságot és hatékonyságot is. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk, milyen eszközökkel érdemes elkezdeni az építkezést, milyen rendszerek érhetők el, és hogyan alakítható ki fokozatosan egy értelmesen működő, gazdaságos okosotthon. 
Az otthoni munkavégzés világszerte az utóbbi évek egyik legnagyobb munkaerőpiaci átalakulását hozta el. A 2020-as világjárvány idején kényszerből bevezetett home office megoldások sok munkahelyen végleg megmaradtak, és azóta is egyre többen választják a hibrid vagy teljesen otthoni munkavégzést. Ezzel párhuzamosan felértékelődött a dolgozószoba szerepe, hiszen a korábban „átmeneti megoldásnak" szánt otthoni munkaállomások már sokaknál hosszú távú munkakörnyezetté váltak. 
Társasházi autó töltés esetén ez két kérdés merül fel leggyakrabban a kivitelezés kapcsán. Az Evergy mindkét problémára hatékony megoldást tud nyújtani. 
Az energiatakarékosság és a fenntarthatóság szempontjai egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a háztartások döntéseiben, mivel ezekkel nem csupán a mindennapi kiadásaikat csökkenthetik, hanem hozzájárulhatnak környezetünk megóvásához is. Az Európai Unióban (EU) már 1995 óta kötelező bizonyos termékekre a címkézés, viszont az energiafogyasztás mérséklése érdekében 2021 márciusában megújította az energiahatékonysági címkézési rendszert, hogy a fogyasztók könnyebben átláthassák a termékek valós fogyasztását. 
A magyar kormány új törvényjavaslattal kísérli meg szabályozni a vidéki ingatlanok felvásárlását annak érdekében, hogy megvédje a helyi közösségeket és értékeiket. A javaslat, amelyet a közelmúltban Navracsics Tibor miniszter ismertetett, az ingatlanok adásvételének szigorítását, az elővásárlási jog kiterjesztését és egyéb korlátozásokat tartalmaz. 
Budapest turizmusa továbbra is növekszik, a város az egyik legkedveltebb európai úti célként vonzza a látogatókat. Azonban a rövid távú lakáskiadás szabályozása szigorúbbá vált, és 2025. január 1-jétől életbe léptek az új előírások, amelyek meghatározzák a magán- és egyéb szálláshelyek működtetésének feltételeit. 
A március 11-ei Magyar Közlönyben megjelent a Kormány 38/2025. (III. 11.) Korm. rendelete az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet módosítása. 
A legtöbb háztartásban kötelező kellék a lakásbiztosítás, azonban ezeket a szerződéseket sokan nem tartják naprakészen. A több évvel ezelőtt megkötött biztosítások sokszor baj esetén nem jelentenének teljes védelmet, és sokszor jóval kedvezőbb feltételekkel is elérhetőek lennének a naprakészebb szolgáltatások. Március 1-jétől azonban mindenkinek lehetősége nyílik idén is megvizsgálnia a jelenlegi lakábiztosítását és kedvezőbb konstrukcióra váltani. 
Horvátországban a 2017-ben bevezetett, APN program névre hallgató államilag támogatott lakáshitelek komoly hatással voltak az ingatlanpiacra. A hitelprogram célja az volt, hogy megkönnyítsék a fiatalok számára az első otthonuk megszerzését, ám hosszútávon épp az ellenkezőjét érték el: az ingatlanárak drasztikusan megugrottak. 
A társasházak közös wellness-részlegeinek fenntartása az elmúlt években egyre nagyobb kihívást jelentett a lakóközösségek számára. A növekvő rezsiköltségek és a karbantartási terhek miatt sok helyen a medencéket leeresztették, a wellness-területek pedig kihasználatlanná váltak. Erre a problémára kínál megoldást a Stilianos Babauszoda, amely ezeket az üresen álló helyiségeket hasznosítva biztosít minőségi babaúszási lehetőséget a családoknak, miközben a társasházak számára is előnyös konstrukciót kínál. A THT interjúja Kis Ildikóval, a Stilianos Babauszoda Franchise üzletfejlesztési vezetőjével. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
