THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Lakhatási válság Magyarországon: tovább növekednek az egyenlőtlenségek, hiányoznak a rászorulókat célzó támogatások2025. november 27. |
|---|
 Megjelent a Habitat for Humanity Magyarország 2025-ös Lakhatási jelentése. Tovább mélyül a lakhatási válság Magyarországon - derül ki a Habitat for Humanity Magyarország által 14. alkalommal publikált Lakhatási jelentésből, amely a 2024-2025-ös lakáspolitikai intézkedések hatását és a lakhatás megfizethetőségének alakulását vizsgálja. A kutatások szerint a kormány új, lakhatási célú programjai nem csökkentik, hanem tovább növelik a lakhatási egyenlőtlenségeket, miközben a szociálisan célzott támogatások szinte teljesen hiányoznak a rendszerből. Az idei riport 2-3. fejezetének bemutatóját november 26-án tartották a Margit körúti Habitat Kreatív Központban.
|
|
14 900 HUF
Közületi/Társasházi szennyfogó szőnyeg több méretben
 Érdekel → |
|
A lakáspolitikai eszközök 95%-a nem a rászorulókat segíti A jelentés rámutat: a 2026-ra tervezett mintegy 1000 milliárd forintos állami lakhatási kiadás 95%-a nem szociálisan célzott, vagyis a támogatások döntő része a jobb anyagi helyzetű emberekhez jut el. A rászoruló embereket érintő támogatások - például a települési támogatás vagy a szociális tüzelőanyag-támogatás - összege évek óta nem növekedett, reálértéke pedig folyamatosan csökken. Ezzel szemben a nagy összegű, nem rászorultsági alapon működő programok (pl. Otthon Start, babaváró hitel, Vidéki Otthonfelújítási Program) többszáz milliárdos terhet rónak a költségvetésre, miközben a lakhatási szegénységben érintett háztartások számára elérhetetlenek vagy hatástalanok.
Lakhatási válság: közel 2,9 millió embert érint A megfizethetőséggel foglalkozó fejezet szerint 2024-ben a magyar lakosság 30,3%-a - 2 877 937 ember - érintett a lakhatási szegénységben. A lakbérek és lakásárak meredeken emelkednek, miközben az átlagjövedelmek nem tudnak lépést tartani a drágulással. Magyarországon nőtt legjobban a lakások ára az Európai Unióban: 15 év alatt nominálisan több mint háromszorosára, reálértéken több mint két és félszeresére. Budapesten 2025 elején a használt lakások átlagos négyzetméterára 1,2 millió forint volt.
"A magas árak miatt a lakáshoz jutás még a középosztály számára is egyre nehezebb, a szociálisan rászorulók pedig teljesen kiszorulnak a fenntartható lakhatási megoldásokból. Ha az emberek nem jutnak hozzá megfelelő lakhatáshoz, az egy nagyon súlyos, akár generációkon átívelő társadalmi probléma" - emelte ki Ámon Katalin, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa, a Megfizethetőség fejezet szerzője. Az új kormányzati eszközök nem mérséklik a válságot A 2024 őszén bejelentett gazdaságpolitikai akcióterv a megfizethető lakhatást tűzte a zászlajára, azonban:
A jelentés szerint a kormány kommunikációja a lakástulajdonlást állítja középpontba, és aktívan ellenzi a bérlakásprogramokat, holott a szakmai szervezetek egyértelműen állítják: erős állami és nonprofit bérlakásszektor nélkül nem oldható meg a lakhatási válság. Megfizethetőség és energiaszegénység: a legnehezebb helyzetben élő emberek maradnak segítség nélkül
- gyakorlatilag nem jutnak célzott lakhatási támogatásokhoz. "Az energiaszegénység kezelésére szolgáló programok nincsenek összehangolva más felújítási támogatásokkal, amelyek így a tehetősebb háztartásokhoz szivárognak el" - emelte ki Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítója, a Lakáspolitikák és költségvetési kiadások fejezet szerzője. A jelentés legfontosabb ajánlásai A szakértők szerint sürgős lakáspolitikai fordulatra van szükség. A leglényegesebb javaslatok:
Habitat for Humanity Magyarország A Habitat for Humanity nemzetközi nonprofit szervezetet 1976-ban alapították az USA-ban, azóta már a világ több mint 60 országában dolgozik azért, hogy minden ember egészséges, megfizethető, méltó otthonban élhessen. Magyarországon, ahol a lakhatási szegénység különböző típusai összesen több mint 3 millió embert érintenek, már 1996 óta működik. A rászoruló családokat közvetlenül támogató terepi mintaprogramjaikkal és szakpolitikai munkájukkal a lakhatási szegénységben élő embereknek segítenek. https://habitat.hu |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Rengeteg a tévhit, a félreértés és az indulatból fakadó vélemény arról, hogy mennyit keres – és mennyit kellene keresnie – egy társasházi közös képviselőnek. Átfogó, hiteles kép alig áll rendelkezésre, ideje végre tényekkel helyettesíteni a találgatást. 
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt. 
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek. 
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
Felvételsorozat hetedik része az eINGATLAN 2025 – Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dén Mátyás András projektvezető – eINGATLAN.hu/Info Sierra Kft. 
A visszaváltási rendszer bevezetésével a korábban hulladékként kezelt csomagolások újra értékké váltak, ami a társasházak működésében is érezhető változásokat hozott. Egyre több helyen jelennek meg olyan külső szereplők, akik a közös terekben gyűjtik össze a visszaváltható palackokat. A jelenség nemcsak biztonsági kérdés, hanem rámutat a társasházak működésének érzékeny pontjaira: a hozzáférés kontrolljára, a közös terek használatára és arra, hogy egy újonnan megjelenő érték hogyan alakítja át a mindennapi működést. 
Az európai nagyvárosok az elmúlt évtizedben ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek: miközben egyes térségek népessége csökken, más városrészek túlterheltté válnak, a lakhatás drágul, az infrastruktúra pedig nehezen követi a változásokat. A rövid távú lakáskiadás, a belső városrészek kiürülése és az agglomeráció növekedése nemcsak helyi jelenségek, hanem egy átfogó európai városi átalakulás részei. 
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer. 
Lezárult a Rákosrendező tervpályázat első fontosabb mérföldköve: kihirdették a nemzetközi urbanisztikai pályázat eredményét, amely hosszú távon Budapest egyik legnagyobb barnamezős területének jövőjét határozza meg. Összesen 14 hazai és nemzetközi iroda adott be munkát, a zsűrit Karácsony Gergely vezette, társelnöke pedig Vitézy Dávid volt. A döntés egy olyan tervet részesített előnyben, amely nem egyetlen látványos gesztusra épít, hanem egy komplex, hosszú távon is működő városi rendszert kínál. 
A pesti Király utca nyüzsgő, turistákkal teli világáról könnyű azt hinni, hogy a itteni bérházakból már régen kivesztek a klasszikus szomszédsági kapcsolatok. Van azonban egy ház Terézvárosban, amely látványosan rácáfol erre. A Király utca 78. szám alatt egy idős házaspár kezdeményezésére az elmúlt években olyan lakóközösség alakult ki, amely nemcsak működik, hanem tudatosan építi is önmagát. 
Egy nyaraló megvásárlása első ránézésre nem több egy racionális döntésnél: pihenési lehetőség, befektetés, talán egy jövőbeli otthon ígérete. A valóságban azonban ennél jóval összetettebb jelenségről van szó. Míg az első otthon a legtöbb esetben szükségszerűség, addig a második már választás kérdése - és éppen ezért sokkal mélyebb pszichológiai, érzelmi és társadalmi motivációk húzódnak meg mögötte. A nyaralót, hétvégi házat, üdülőt ezért is nevezi a szakirodalom második otthonnak. 
Gyakori konfliktusforrás a társasházak életében a parkolóhelyek használata, különösen akkor, ha a beruházói ígéretek és a tényleges kialakítás nincsenek összhangban. Az alábbi eset jól példázza, hogyan lehet jogszerűen és ésszerűen kezelni a közös tulajdonú parkolók elosztását. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A társasházkezelők többsége ma még Excel-táblák, e-mailek és telefonok között próbál rendet tartani. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján Gáts Bence, a KK Szoftver Megoldások Kft. ügyvezetője - a MITOE elnökségi tagja - ennek a káosznak kínál alternatívát a TSH Manager online feladatkezelő rendszerrel. Az előadás egy gyakorlati szemléletű bemutató volt arról, hogyan lehet egyetlen felületen átlátni az iroda és a terep teljes munkafolyamatát, társasházról társasházra haladva. 
Még csak március van, de már túl vagyunk hét társasházi konferencián, melyeken aktuálisabbnál aktuálisabb témák kerültek felszínre minden városban. Szerencsére, vagy nem szerencsére idén sem volt olyan város, ahol ne merült volna fel olyan - társasházi, pénzügyi, tűzvédelmi, jogi - kérdés, probléma, mely további utánajárást igényel a részünkről. Ígéretünknek eleget téve a következő hetekben a tht.hu online felületein ezeket a témákat feldolgozzuk, az érintett hivatalokat, szerveket felkeressük és addig nem eresztjük őket, amíg nem kapunk választ a társasházakat érintő égető kérdésekre. 
Az európai lakáspiacot sokáig az a feltételezés határozta meg, hogy a stabil jövedelemmel rendelkező felnőttek életének egyik legfontosabb mérföldköve a saját otthon megszerzése. Az utóbbi években azonban ez a kép látványosan átalakul. A növekvő ingatlanárak és energiaköltségek mellett a munkaerőpiaci bizonytalanság, a mobilitás és a változó preferenciák egyre többeket terelnek a bérlés irányába. A választás azonban sok esetben nem kényszer, hanem tudatos döntés. 
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A társasházi lakás sok magyar család életében a legjelentősebb értéket képviseli, a tulajdonosok jelentős része mégis kevés figyelmet fordít rá. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja, a Szilber Házak Kft. vezetője szerint ez nemcsak egyéni, hanem nemzetgazdasági kockázat is. Előadásában a MITOE szakmai napon azt mutatta meg, hogyan lesz a társasházi tulajdon valódi vagyonkezelési kérdés, és mit tehet a közös képviselő, ha „bérlői attitűddel" gondolkodó tulajdonosokkal találkozik. 
Az elmúlt esztendőkben a többezres mérnökhiány arra kényszerítette a magyarországi vállalatokat, hogy jó fizetést ígérve még a diplomájukat meg nem szerzett, tanulmányaikat be sem fejezett hallgatókat is magukhoz csábítsák az egyetemekről. Ezt a kedvezőtlen folyamatot az utóbbi évek stagnáló gazdasági növekedése némileg mérsékelte. Ha nincs bővülés, kevesebb új állás nyílik, esetenként a létszámot is csökkenteni kell, ami a mérnököket is érintheti. Előbb-utóbb viszont újra eljön a gazdasági fellendülés időszaka, amely ismét rengeteg jól képzett mérnököt fog igényelni. Azonban az oktatásban részt vevő műszaki - és mérnökhallgatók száma kifejezetten aggasztó tendenciát mutat. 2015 és 2024 között a műszaki és mérnöki területen tanuló hallgatók száma 56 940-ről 39 291-re csökkent. Ez azt jelenti, hogy a hallgatói létszám a korábbi érték 69 százalékára esett vissza - hívja fel a figyelmet az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke, Dr. Ábrahám László. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján dr. dr. habil. Kollár Csaba PhD, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Természettudományi és Alapozó Tantárgyi Intézet tudományos főmunkatársa mutatta be, hogyan készül az egyetem a létesítménygazdálkodás és -üzemeltetés átalakuló világára. Az előadás középpontjában az úgynevezett 4.0 ökoszisztéma, a mesterséges intelligencia szerepe és a Létesítménygazdálkodó és -üzemeltető szakmérnök és szakmenedzser szakirányú továbbképzések álltak. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
