THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Lakónévsor a lépcsőházban – segíti vagy sérti a jogokat?2025. október 21. |
|---|
 A társasházak közösségi működésének egyik visszatérő kérdése, hogy jogszerűen kifüggeszthető-e a lakók névsora a lépcsőházban vagy a faliújságon. A közös ügyek intézéséhez, a kapcsolattartáshoz vagy akár a közgyűlések megszervezéséhez gyakran szükség lenne a tulajdonostársak nevének ismeretére, ugyanakkor az adatvédelmi szabályok, elsősorban a GDPR, szigorú korlátokat állítanak az ilyen adatkezelések elé.
|
|
338 180 HUF
THS GDPR-F1 tűzálló páncélszekrény - MABISZ „A” – 15 milliós értékhatár
 Érdekel → |
|
Mi számít jogszerű adatkezelésnek? A társasházi tulajdonviszonyokkal kapcsolatos alapadatok - így a tulajdonos neve, tulajdoni hányada, a tulajdonszerzés jogcíme és időpontja - a földhivatali nyilvántartásban (mai nevén: ingatlan-nyilvántartás) közhiteles módon elérhetők. Ezek az információk tehát eleve nyilvánosak, és bár személyes adatoknak minősülnek, megismerésük nem tekinthető különösen érzékenynek, hiszen a jogbiztonság és a tulajdonvédelem érdekében bárki betekinthet a tulajdoni lapba. A GDPR szerint a társasházak esetében az ilyen adatok kezelése jogszerű lehet a „jogos érdek" jogalapon (GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pont). A tulajdonostársaknak ésszerű és megalapozott érdekük fűződik ahhoz, hogy tudják, kikkel osztoznak a közös tulajdonon, hiszen ez szükséges lehet a közös költségek megosztásához, a döntéshozatalhoz, a karbantartások egyeztetéséhez vagy jogi eljárások előkészítéséhez is. A célhoz kötöttség és arányosság elve A személyes adatok kezelése csak a közös tulajdonhoz kapcsolódó, konkrét cél érdekében történhet. Elfogadható például, ha a közös képviselő nyilvántartja a tulajdonosok és lakáshasználók nevét, elérhetőségét a közgyűlés összehívásához, a közös költség beszedéséhez vagy a karbantartások megszervezéséhez. Ugyanakkor nem megengedett az adatok öncélú gyűjtése vagy közzététele, és különösen tilos azok marketing vagy egyéb, a társasház működésétől független célokra való felhasználása. A társasházakban a névjegyzékben kizárólag a szükséges adatokat - általában a nevet, lakcímet és tulajdoni hányadot - lehet feltüntetni. Az adatok kezelése során mindig szem előtt kell tartani az arányosság és az adatminimalizálás elvét: csak annyit, és csak addig szabad nyilvánosan megjeleníteni, amennyi feltétlenül szükséges a közös ügyek intézéséhez. Mikor függeszthető ki a lakónévsor? A társasházi lakónévsor nem kötelező, de bizonyos feltételekkel jogszerűen alkalmazható. Ha a tulajdonosok hozzájárulnak, a névsor kifüggeszthető például a lépcsőházban, a bejáratnál vagy a faliújságon. Célszerű, ha a közgyűlés dönt arról, milyen formában és milyen adatokkal történjen ez: szerepeljenek-e a bérlők vagy a lakáshasználók is, és pontosan hol legyen elérhető a lista. Ha egy tulajdonos vagy lakó biztonsági okból nem szeretné, hogy a neve nyilvánosan megjelenjen - például védett személy, vagy más okból fokozottan kockázatos lenne -, kérheti az adatának elhagyását. Ilyen esetben a társasház köteles mérlegelni az egyéni érdek és a közösség jogos érdeke közötti arányt, és adott esetben korlátozni a nyilvánosságot. A közös képviselő felelőssége A közös képviselő, mint adatkezelő különösen felelős azért, hogy a társasház adatkezelése megfeleljen a GDPR-nak. Ez magában foglalja az adatkezelés céljának meghatározását, az érintettek tájékoztatását, az adatok védelmét, valamint annak biztosítását, hogy az adatokhoz csak azok férjenek hozzá, akiknek erre a társasház ügyeinek intézése érdekében ténylegesen szükségük van. Ha a lakók nevei hivatalos, jogi eljárás miatt szükségesek - például peres ügy vagy közös költség behajtása esetén -, a tulajdoni lap lekérése a megfelelő, jogszerű forrás. Amennyiben valaki úgy véli, hogy az adatait a társasház jogellenesen vagy aránytalanul használja fel, tiltakozhat az adatkezelés ellen, és panaszt tehet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH).Összegzés A társasház működésének átláthatósága és a lakók személyes adatainak védelme nem zárja ki egymást. A tulajdonosi nevek kezelése - különösen, mivel a földhivatali nyilvántartásban nyilvános adatokról van szó - általában jogszerű, ha az a közös ügyek intézéséhez szükséges és arányos módon történik. A kifüggesztett lakónévsor tehát megengedett, ha annak célja a társasházi együttműködés elősegítése, a lakók pedig előzetesen hozzájárulnak ahhoz, hogy nevük szerepeljen rajta. A helyes gyakorlat az, ha a társasház adatvédelmi szabályzata kifejezetten rendelkezik a névsor kezeléséről, a közös képviselő pedig gondoskodik az adatvédelmi megfelelésről.Válasszon a www.THShop.hu Hivatalos THT Webáruházban elérhető, könnyen kezelhető, praktikus tájékoztató/hirdető táblák közül Lakónévjegyzékhez. Töltse le a letölthető dokumentumok közül az általános GDPR tájékoztatónkat. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél. 
Fel vannak háborodva egy budapesti társasház lakói, miután csaknem négymillió forint tűnt el a ház bankszámlájáról. Egy idegen hamis közgyűlési jegyzőkönyvvel ment be a bankba, közös képviselőnek adta ki magát, majd átíratta a számlát a saját nevére, és részletekben felvette a pénzt. Hibás dokumentumok, halott tulajdonosok nevei, egy történet, amely elsőre szinte hihetetlennek tűnik. 
A lakóingatlanok biztosítása hosszú időn keresztül stabil, jól modellezhető üzletág volt: a kockázatok lassan változtak, a károk előre jelezhetők voltak, a díjak pedig ezt a viszonylagos kiszámíthatóságot tükrözték. Ez a korszak azonban lezárulóban van. Az éghajlat változása nemcsak a természeti környezetet, hanem az ingatlanállomány pénzügyi kockázati térképét is átrajzolja. A lakásbiztosítások drágulása ennek a mélyebb átalakulásnak a látható következménye. 
Budapest belvárosának lakásállományában jelentős arányt képviselnek a 19-20. század fordulóján épült bérházak. Ezek a nagy belmagasságú, vastag falú polgári lakások sajátos építészeti értéket képviselnek, ugyanakkor energetikai szempontból sok esetben elavultak. A főváros „Energiatudatos otthonok" kiadványsorozatának polgári lakásokra készült kézikönyve ezért kifejezetten az ilyen épületekben élők számára foglalja össze az energiafogyasztás csökkentésének lehetőségeit. 
Új kezdeményezést indított Budapest Főváros Önkormányzata annak érdekében, hogy egyszerre segítsen az egyedül élő időseknek és a lakhatást kereső fiataloknak. Az „Együtt, könnyebben - Megbízható Szobabérlet" program keretében olyan megoldást kínálnak, amely lehetővé teszi, hogy az idősebb budapestiek otthonuk egy üres szobáját megbízható fiatal bérlőnek adják ki. 
A társasházak előtt ma már valódi lehetőség, hogy ne csak fogyasszák az áramot, hanem közösségként termeljék és osszák meg egymás között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon Dr. Ronyecz Anita, a PVN Energiaközösség Nonprofit Kft. ügyvezetője előadásában azt mutatta be, mit jelent a társasházi energiaközösség, milyen jogi és pénzügyi keretek között működhet, és hogyan néz ki mindez a gyakorlatban egy miskolci mintaprojekten keresztül. 
A március 10-i plenáris ülésen elfogadták az Európai Unió lakhatási válságáról szóló jelentést. A dokumentum célja, hogy politikai iránymutatást adjon a tagállamoknak a megfizethető, fenntartható és megfelelő minőségű lakhatás biztosításához, miközben egyensúlyt kíván teremteni a lakhatáshoz való hozzáférés és a tulajdonjogok védelme között. 
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly. 
A tavaszi közgyűlések időszaka nemcsak a költségvetés elfogadásáról és a felújítási tervekről szól. Ilyenkor a társasházi biztosítás felülvizsgálatát is érdemes napirendre tűzni. Egy elavult szerződés komoly kockázatot jelenthet a lakóközösség számára - különösen a folyamatosan emelkedő építési költségek és az egyre gyakoribb viharkárok miatt. Egy megfelelően aktualizált biztosítás viszont újra valódi pénzügyi biztonságot adhat. 
2025.12.31-ig volt a határideje a társasházak és lakásszövetkezetek számára is kötelező 70 kW feletti fűtési és hűtési rendszerek energetikai felülvizsgálatának. A vizsgálat nem csupán jogszabályi előírás, hanem lehetőség a rezsiköltségek csökkentésére és az épületek fenntarthatóbb működtetésére.
Aggasztó képet fest a magyar társasházak műszaki állapotáról a THT és az eHÁZ közös, éves felmérése. A közel 7 000 társasház adatait feldolgozó kutatás szerint 2025-ben átlagosan 14 százalékkal kevesebbet költöttek a házak karbantartásra és felújításra, mint egy évvel korábban. A számok mögött azonban nem tudatos hatékonyságjavítás, hanem kényszerű visszafogás húzódik meg: a társasházak többsége egyszerűen elhalasztotta azokat a munkákat, amelyek nem azonnali élet- vagy vagyonbiztonsági kockázatot jelentenek. 
Mindannyian nyugalmat és biztonságot szeretnénk teremteni otthonunkban, ugyanakkor számos olyan nem várt esemény következhet be, legyen szó csőtörésről vagy a zárba beletört kulcsról, ami azonnali megoldást igényel. Ilyenkor a lehető leggyorsabban szükséges iparos szakembert találni. 
2026-ban a fővárosi és több kerületi önkormányzat is kínál vissza nem térítendő, illetve részben kamatmentes kölcsönnel kombinált támogatásokat társasházak számára. Az alábbiakban összegyűjtöttük a budapesti társasházakat közvetlenül érintő pályázatokat, a legfontosabb tudnivalókkal és elérhetőségekkel. 
Felvételsorozat negyedik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Szilber Szilvia ingatlankezelő, társasházi szakértő - Szilber Házak Ingatlankezelő Kft. 
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet. 
A társasházi lakások értékéről sokan még mindig csak a négyzetméterár és a lokáció alapján gondolkodnak, miközben a vevők egyre inkább az összképet nézik: a lépcsőház állapotát, a közös tereket, a ház hangulatát. Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, ingatlanszakértő és egyetemi adjunktus, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa szerint a tudatos, stratégiai szemléletű „felkészítés" ma már nemcsak egy-egy lakásnál, hanem teljes társasházak vagyonmegőrzésénél is kulcstényező. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon előadásában azt mutatta be, hogyan lesz a home stagingből valódi értékteremtő eszköz, amely kézzelfoghatóan növeli a társasházi vagyon piaci értékét. 
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol. 
Az Európai Parlament Lakhatási Válsággal Foglalkozó Különbizottsága (HOUS) átfogó jelentésben és végső ajánlásokban foglalta össze a lakáshiány okait és a szükséges uniós beavatkozásokat. A dokumentumok a kínálati korlátok lebontását, a finanszírozási eszközök átalakítását és a szabályozási eljárások egyszerűsítését helyezik előtérbe. 
Interjú Sándor Viktóriával, a MIOSZ (Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége) elnökségi tagjával és az Etikai Bizottság elnökével.Az ingatlanpiac mindannyiunk életének része, legyen szó eladásról, vételről vagy a társasházi lét mindennapjairól. A társasházkezelők, ingatlanközvetítők, értékbecslők megítélése azonban vegyes képet mutat. Sándor Viktóriával, aki az informatikai szektorból érkezve hódította meg az ingatlanszakmát, és az amerikai REALTOR modellt alapul véve küzd a hazai etikai normákért, a digitalizációról, a bizalomépítésről és a társasházkezelőkkel való elengedhetetlen együttműködésről beszélgettünk. 
Tartalmas program és a THT új, nagy érdeklődéssel várt szakkönyve, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetéseKarbantartási és ellenőrzési kötelezettségek szakkönyve 2026" várja az előfizetőket a THT konferencián 2026.03.12-én a Lurdy Konferencia és Rendezvényközpontban. A vidéki rendezvényeken már három város konferencia résztvevői forgathatják haszonnal ezt a hiánypótló kiadványt. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
