Lakónévsor a lépcsőházban – segíti vagy sérti a jogokat?2025. október 21. |
|---|
A társasházak közösségi működésének egyik visszatérő kérdése, hogy jogszerűen kifüggeszthető-e a lakók névsora a lépcsőházban vagy a faliújságon. A közös ügyek intézéséhez, a kapcsolattartáshoz vagy akár a közgyűlések megszervezéséhez gyakran szükség lenne a tulajdonostársak nevének ismeretére, ugyanakkor az adatvédelmi szabályok, elsősorban a GDPR, szigorú korlátokat állítanak az ilyen adatkezelések elé.
|
|
6 990 HUF
Társasházi Postaláda (Legjobb ár/érték arány)
![]() Érdekel → |
|
Mi számít jogszerű adatkezelésnek? A társasházi tulajdonviszonyokkal kapcsolatos alapadatok - így a tulajdonos neve, tulajdoni hányada, a tulajdonszerzés jogcíme és időpontja - a földhivatali nyilvántartásban (mai nevén: ingatlan-nyilvántartás) közhiteles módon elérhetők. Ezek az információk tehát eleve nyilvánosak, és bár személyes adatoknak minősülnek, megismerésük nem tekinthető különösen érzékenynek, hiszen a jogbiztonság és a tulajdonvédelem érdekében bárki betekinthet a tulajdoni lapba. A GDPR szerint a társasházak esetében az ilyen adatok kezelése jogszerű lehet a „jogos érdek" jogalapon (GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pont). A tulajdonostársaknak ésszerű és megalapozott érdekük fűződik ahhoz, hogy tudják, kikkel osztoznak a közös tulajdonon, hiszen ez szükséges lehet a közös költségek megosztásához, a döntéshozatalhoz, a karbantartások egyeztetéséhez vagy jogi eljárások előkészítéséhez is. A célhoz kötöttség és arányosság elve A személyes adatok kezelése csak a közös tulajdonhoz kapcsolódó, konkrét cél érdekében történhet. Elfogadható például, ha a közös képviselő nyilvántartja a tulajdonosok és lakáshasználók nevét, elérhetőségét a közgyűlés összehívásához, a közös költség beszedéséhez vagy a karbantartások megszervezéséhez. Ugyanakkor nem megengedett az adatok öncélú gyűjtése vagy közzététele, és különösen tilos azok marketing vagy egyéb, a társasház működésétől független célokra való felhasználása. A társasházakban a névjegyzékben kizárólag a szükséges adatokat - általában a nevet, lakcímet és tulajdoni hányadot - lehet feltüntetni. Az adatok kezelése során mindig szem előtt kell tartani az arányosság és az adatminimalizálás elvét: csak annyit, és csak addig szabad nyilvánosan megjeleníteni, amennyi feltétlenül szükséges a közös ügyek intézéséhez. Mikor függeszthető ki a lakónévsor? A társasházi lakónévsor nem kötelező, de bizonyos feltételekkel jogszerűen alkalmazható. Ha a tulajdonosok hozzájárulnak, a névsor kifüggeszthető például a lépcsőházban, a bejáratnál vagy a faliújságon. Célszerű, ha a közgyűlés dönt arról, milyen formában és milyen adatokkal történjen ez: szerepeljenek-e a bérlők vagy a lakáshasználók is, és pontosan hol legyen elérhető a lista. Ha egy tulajdonos vagy lakó biztonsági okból nem szeretné, hogy a neve nyilvánosan megjelenjen - például védett személy, vagy más okból fokozottan kockázatos lenne -, kérheti az adatának elhagyását. Ilyen esetben a társasház köteles mérlegelni az egyéni érdek és a közösség jogos érdeke közötti arányt, és adott esetben korlátozni a nyilvánosságot. A közös képviselő felelőssége A közös képviselő, mint adatkezelő különösen felelős azért, hogy a társasház adatkezelése megfeleljen a GDPR-nak. Ez magában foglalja az adatkezelés céljának meghatározását, az érintettek tájékoztatását, az adatok védelmét, valamint annak biztosítását, hogy az adatokhoz csak azok férjenek hozzá, akiknek erre a társasház ügyeinek intézése érdekében ténylegesen szükségük van. Ha a lakók nevei hivatalos, jogi eljárás miatt szükségesek - például peres ügy vagy közös költség behajtása esetén -, a tulajdoni lap lekérése a megfelelő, jogszerű forrás. Amennyiben valaki úgy véli, hogy az adatait a társasház jogellenesen vagy aránytalanul használja fel, tiltakozhat az adatkezelés ellen, és panaszt tehet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH).Összegzés A társasház működésének átláthatósága és a lakók személyes adatainak védelme nem zárja ki egymást. A tulajdonosi nevek kezelése - különösen, mivel a földhivatali nyilvántartásban nyilvános adatokról van szó - általában jogszerű, ha az a közös ügyek intézéséhez szükséges és arányos módon történik. A kifüggesztett lakónévsor tehát megengedett, ha annak célja a társasházi együttműködés elősegítése, a lakók pedig előzetesen hozzájárulnak ahhoz, hogy nevük szerepeljen rajta. A helyes gyakorlat az, ha a társasház adatvédelmi szabályzata kifejezetten rendelkezik a névsor kezeléséről, a közös képviselő pedig gondoskodik az adatvédelmi megfelelésről.Válasszon a www.THShop.hu Hivatalos THT Webáruházban elérhető, könnyen kezelhető, praktikus tájékoztató/hirdető táblák közül Lakónévjegyzékhez. Töltse le a letölthető dokumentumok közül az általános GDPR tájékoztatónkat. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



A társasházak közösségi működésének egyik visszatérő kérdése, hogy jogszerűen kifüggeszthető-e a lakók névsora a lépcsőházban vagy a faliújságon. A közös ügyek intézéséhez, a kapcsolattartáshoz vagy akár a közgyűlések megszervezéséhez gyakran szükség lenne a tulajdonostársak nevének ismeretére, ugyanakkor az adatvédelmi szabályok, elsősorban a GDPR, szigorú korlátokat állítanak az ilyen adatkezelések elé.

A társasházi iratkezelés tipikusan az a terület, amely addig láthatatlan marad, amíg minden rendben működik – majd egyetlen konfliktus, tulajdonosi kérés vagy hatósági vizsgálat pillanatok alatt felszínre hozza a hiányosságokat. Egy hiányzó jegyzőkönyv, egy nem visszakereshető szerződés vagy egy rendezetlen pénzügyi dokumentáció nemcsak kellemetlenséget, hanem konkrét jogi kockázatot is jelenthet. Éppen ezért az iratok kezelése nem egyszerű adminisztáció, hanem a társasházkezelési munka egyik alapja.
A társasházak mindennapi működtetésében van néhány olyan feladat van, amikre évente többször is érdemes gondolni. Ilyen a társasházak kötelező tűzvédelmi feliratainak ügye. Egyszerű, olcsó, gyorsan megoldható – és mégis, sok társasházban hiányoznak vagy elhasználódtak a táblák. Pedig ezek nem formaságok: életet és vagyont menthetnek.
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?” 
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat.
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el.
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
Néhány nap alatt teljesen lezárult az egyik legnépszerűbb lakossági támogatási forma: az 5+5 milliós otthonfelújítási program az egész országban felfüggesztésre kerül. Múlt héten még arról adtunk hírt, hogy csak a fejlettebb régiókban állt le a pályázatok befogadása, mostanra azonban a kevésbé fejlett térségekben is megszűnik ez a lehetőség. Utoljára április 23-án, csütörtökön van lehetőség benyújtásra az MFB Pont Plusz fiókhálózat nyitvatartási idejéig.
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei.
A lakásárak emelkedése és a születésszám csökkenése sok országban párhuzamosan zajlik. Ám úgy tűnik ez nem puszta egybeesés. Holland kutatók két kutatásban is megmutatták, hogy a kettő között szoros kapcsolat van – és amit találtak, az Magyarországon is ismerősnek tűnhet.
Egy levél az V. kerületi önkormányzattól: új parkolóházi lehetőség a belvárosi lakóknak. Apró hír, mégis jól mutatja, merre halad Budapest parkoláspolitikája. A város kerületenként, lépésről lépésre próbál kezelni egy problémát, amelyre nincs egységes megoldás – miközben a díjak emelkednek, a viták erősödnek, és az európai példák egyre több tapasztalattal szolgálnak.
Minden tapasztalt közös képviselő ismeri azt az érzést, amikor megcsörren a telefon és szól az egyik lakó, hogy beázott a tető, leállt a lift vagy éppen a kazán adta meg magát január közepén. Ilyenkor a nagyon sok felmerülő kérdés között a legfontosabb: lesz-e rá pénz, és ha igen, honnan?
Rengeteg a tévhit, a félreértés és az indulatból fakadó vélemény arról, hogy mennyit keres – és mennyit kellene keresnie – egy társasházi közös képviselőnek. Átfogó, hiteles kép alig áll rendelkezésre, ideje végre tényekkel helyettesíteni a találgatást.
Sándor Viktória etikus ingatlanos, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége Etikai Bizottságának vezetője és az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján beszélt arról, hogyan lehet megkülönböztetni a szakembert a kóklertől. Az ingatlanpiac ma mindenki számára nyitott, az otthon azonban a legtöbb ember legnagyobb vagyona. A 3 százalékos Otthonstart program felpörgette a piacot, a hibás döntések ára így még magasabb lehet. A kérdés az, hogy magánemberként nekivágunk, vagy bevonunk egy valódi, ellenőrizhető szakértőt.
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban.
Megjelent a Kormány 81/2026. (IV. 9.) rendelete, amely alapjaiban alakítja át az Otthon Start program keretében megvalósuló lakásépítések szabályozását. Az új előírások kiemelt beruházássá minősítik az érintett projekteket, ezzel gyorsabb engedélyezést és rugalmasabb feltételeket biztosítva. A rendelet több ponton felülírja a helyi építési szabályokat, nagyobb mozgásteret ad a beépítésben és egyszerűsíti az adminisztratív követelményeket, hogy felgyorsuljon a lakásépítések megvalósítása.
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt.
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
Felvételsorozat hetedik része az eINGATLAN 2025 – Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dén Mátyás András projektvezető – eINGATLAN.hu/Info Sierra Kft.
A visszaváltási rendszer bevezetésével a korábban hulladékként kezelt csomagolások újra értékké váltak, ami a társasházak működésében is érezhető változásokat hozott. Egyre több helyen jelennek meg olyan külső szereplők, akik a közös terekben gyűjtik össze a visszaváltható palackokat. A jelenség nemcsak biztonsági kérdés, hanem rámutat a társasházak működésének érzékeny pontjaira: a hozzáférés kontrolljára, a közös terek használatára és arra, hogy egy újonnan megjelenő érték hogyan alakítja át a mindennapi működést. 







































