A magyar háztartások hitelállománya 2026 harmadik negyedévének végén 21,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet – derül ki az MNB legfrissebb Hitelezési folyamatok című kiadványából. A növekedés európai összehasonlításban is kiemelkedő volt, jelentősen meghaladva a visegrádi országok 8,6 százalékos és az Európai Unió 3,4 százalékos átlagát.
A gyors hitelbővülésben meghatározó szerepet játszott az Otthon Start Program. A jegybank szerint 2025 szeptembere és 2026 októbere között 66 ezer támogatott hitelszerződést kötöttek, összesen mintegy 2300 milliárd forint értékben.
A finanszírozási környezet azonban október végén érdemben megváltozott. Az Otthon Start helyét október 28-án a Wekerle Plusz Program vette át, amely célzottabb támogatási feltételeket és szigorúbb jogosultsági követelményeket vezetett be.
Több feltétel is szigorodott
Az új hitelkonstrukció életkori felső korlátot vezetett be, szigorúbban kezeli a korábbi lakástulajdont, és ötéves bentlakási kötelezettséget ír elő. Használt lakás vásárlásakor a korábbi 3 százalékos ügyfélkamat 5 százalékra emelkedett.
Az MNB értékelése szerint a feltételek összességében a befektetési célú kereslet visszaszorítása és a saját lakhatási célú első lakásvásárlások előtérbe helyezése felé mozdultak el.
A jegybank számításai alapján a változások legalább 34 százalékkal csökkenthetik a támogatott hitelek szerződéskötéseit.
A becslés nem a teljes lakáshitel-állomány csökkenését jelenti, és nem azonos az országos lakástranzakciók számának várható változásával. Kifejezetten az új támogatott hitelszerződések volumenére vonatkozik.
Már a lakáspiacon is érzékelhető a lassulás
A jegybank november 18-án megjelent Lakáspiaci jelentése szerint 2026-ban jelentősen mérséklődött a lakásárak emelkedési üteme.
Az országos éves lakásár-növekedés a 2025 végi 24,4 százalékról 2026 harmadik negyedévére 6,6 százalékra lassult. A második és harmadik negyedévben lényegében stagnáló árszintek jellemezték a lakáspiacot.
A visszafogottabb hitelkereslet az eladók és a lakásfejlesztők számára is változó piaci környezetet teremthet. Különösen azoknál az új építésű projekteknél lehet fontos a támogatott hitelre jogosult vevők körének változása, amelyek értékesítési stratégiája jelentős részben hitelből vásárló háztartásokra épül.
A lakásárak alakulása ugyanakkor nem kizárólag a támogatott hitelektől függ. A kínálat, a lakásépítések üteme, a háztartások jövedelmi helyzete és a piaci lakáshitelek feltételei szintén befolyásolják a keresletet.
Mi következhet 2027-ben?
A Wekerle Plusz bevezetésének hatása várhatóan fokozatosan válhat láthatóvá a hitelpiaci statisztikákban. A korábban megindított lakásvásárlásokhoz kapcsolódó szerződéskötések és folyósítások miatt a támogatási rendszer megváltozása nem feltétlenül eredményez azonnali, egyetlen hónapban jelentkező visszaesést.
Az MNB előrejelzése arra utal, hogy a lakáshitelezés rendkívül gyors növekedési szakasza lezárulhat, és a bankoknak, fejlesztőknek, valamint az ingatlanértékesítőknek mérsékeltebb támogatott hitelkeresletre kell felkészülniük.
Az új program hatása ugyanakkor eltérő lehet a használt és az új építésű lakások, valamint az egyes települések és vásárlói csoportok esetében.
Az első lakásukat megvásárló háztartások továbbra is támogatott finanszírozáshoz juthatnak, de a jogosultsági feltételek és a magasabb kamatterhek miatt a korábbinál kisebb vevői kör számára lehet elérhető a konstrukció.
A következő hónapok egyik meghatározó lakáspiaci kérdése ezért az lesz, hogy az átalakított támogatási rendszer mellett mekkora kereslet marad fenn a használt lakások és az új társasházi fejlesztések piacán.
Források
Címkék: MNB, Wekerle Plusz, lakáshitel, lakáspiac, Otthon Start





























