Lestyán Mária: Rezsi-sokk és tűzbiztonság2022. december 7. |
|---|
A THT által 2022. november 17-én szervezett XIII. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo negyedik előadásának témája igazi örökzöld volt, de aktuális köntösben: a tűzbiztonságról ugyanis nem lehet eleget beszélni. Főleg, mert az üzemeltető nem csak erkölcsi, hanem polgári jogi és büntetőjogi felelősséget is vállal, ez utóbbi életet vagy testi épséget veszélyeztető, pl. karbantartási munka elmaradásából vagy üzemeltetői mulasztásból bekövetkezett tűzeseteknél kerülhet szóba. A témáról Lestyán Mária, a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség titkára, vezetőségi tagja beszélt részletesebben.
|
|
9 668 HUF
THS Kódex rejtett pénz kazetta
![]() Érdekel → |
|
A jogszabályi háttér változni fog, ami a társasházkezelőkre bizonyos szemszögből nézve több felelősséget ró majd. 2023. június 1-től a cégtörvényt a jogi személyek nyilvántartásáról szóló törvény váltja fel, 2023. február 1-től pedig hatályba lép az új ingatlannyilvántartási törvény is, ezek pedig tovább szigorítják a közös képviselők felelősségét, mivel az új rendszer szerint immár ügyvezetőként kell felelniük a társasház kötelezettségeiért. Részben a saját vagyonukkal, feladatainak elmulasztása esetén a közös képviselő akár 5 millió forint pénzbírság kifizetésére is kötelezhető. A társasházkezelőknek tehát saját érdekükben fel kell frissíteniük a jogi tudásukat, hiszen a szabályok ismeretének hiánya senkit sem mentesít a kötelezettségek alól. ![]() A téma aktualitását azonban nem csak ez, hanem az energiaválság és a rezsi-sokk is adja. A társasházkezelőknek most rendkívül összetett problémákat kell megoldaniuk, amelyekre a válaszok is igen komplexek. Az energiahatékonyság növelése tűzvédelmi, munkavédelmi, akusztikai kérdéseket is magával hoz, az épületekben ezen kérdéseket érintő változásokat dokumentálni szükséges, a szabályzatok aktualizálása is a feladatok közé tartozik. Fontos, hogy a lakók is tisztában legyenek ezekkel, ahogy az épületek hiányosságaival is, hiszen az energetikai felújítások kapcsán sok esetben viszonylag költséghatékonyan megoldható a tűzmegelőzési célrendszerek telepítése is. Lestyán Mária hangsúlyozta, hogy a felújítások kapcsán akkor is érdemes megfelelő szakembereket, műszaki ellenőröket bevonni, ha ezt adott esetben jogszabály nem írja elő, hiszen sem a társasházkezelők, sem a lakók között nem jellemző az ezirányú végzettség, a nem megfelelő műszaki tervezés és kivitelezés pedig tűzdelmi szempontból is rengeteg problémát okozhat. Társasházkezelőként pedig a korábban taglalt felelősségi kör is rendkívül fontos, megfelelő szakemberek bevonása nélkül gyakorlatilag minden felelősség a közös képviselőn lehet. A jövőben a témát illetően újabb problémák is várhatók, jelenleg például még nincs kidolgozva az elektromos hajtású közlekedési eszközök (rollerek, biciklik, robogók) társasházi tárolásának kérdésköre, pedig tűzveszélyes és nehezen oltható eszközökről van szó. Összeségében tehát le kell vonni a konklúziót: a tűzbiztonság egy rendkívül összetett kérdéskör, amely sok felelősséget ró a társasházkezelőkre, így még a legkisebb felújításokat is meg kell vizsgálni ilyen szemüveggel is! |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



A THT által 2022. november 17-én szervezett XIII. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo negyedik előadásának témája igazi örökzöld volt, de aktuális köntösben: a tűzbiztonságról ugyanis nem lehet eleget beszélni. Főleg, mert az üzemeltető nem csak erkölcsi, hanem polgári jogi és büntetőjogi felelősséget is vállal, ez utóbbi életet vagy testi épséget veszélyeztető, pl. karbantartási munka elmaradásából vagy üzemeltetői mulasztásból bekövetkezett tűzeseteknél kerülhet szóba. A témáról Lestyán Mária, a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség titkára, vezetőségi tagja beszélt részletesebben.


Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség.
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget.
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak. 
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár.
Európában egyre több társadalmi és területi csoport szorul ki a fenntartható lakhatásból: vidéki kisvárosok, városi peremterületek, fiatal bérlők és idős tulajdonosok mind más okból kerülnek nehéz helyzetbe. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetése azt a kérdést járta körül, lehet-e egyetlen európai lakáspolitikai válasz ezekre - és ha nem, hogyan kellene a támogatási rendszereknek alkalmazkodniuk.
Milyen feltételekkel érhető el a 3 százalékos otthon start konstrukció, és hogyan működik a gyakorlatban? Kik tudnak ténylegesen élni vele, és hol ütközhetnek korlátokba a családok és a fiatal lakásvásárlók? Milyen kockázatokkal kell számolni a hitelfelvétel során, és hogyan befolyásolhatja mindez a társasházi beruházásokat vagy az ingatlanpiaci döntéseket? Milyen előnyöket és megtakarítási lehetőségeket kínál a program, és milyen irányba mutathat a szabályozás a következő időszakban? A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Hiteles András otthonteremtési szakértő osztja meg tapasztalatait és gyakorlati tanácsait. 
A helyi önazonosság védelméről szóló új rendelet alapján 2026. január 1-től nem létesíthet bárki lakcímet a XVI. kerületben. Azok számára tiltja meg az állandó vagy ideiglenes lakcím bejelentését, akik olyan ingatlanban kívánnak beköltözni, amelyre településképi kötelezés vonatkozik, vagy amelynek rendeltetése nem lakóingatlan.
A társasházi közös képviselők mindennapi munkáját alapjaiban nehezíti meg, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartáshoz csak díjfizetés ellenében férhetnek hozzá, pedig a törvény szerint ez közhiteles és nyilvános adatbázis. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja petíciót indított annak érdekében, hogy a közös képviselőknek a képviselt házak ingatlanjainak tulajdoni lapjaihoz ingyenes, online betekintési lehetősége legyen.
Az egyre közeledő télies időjárással lassan már mindenhol beindult a fűtési szezon, melyet Európában még mindig - mind nominális, mind vásárlóerő-paritáson nézve - a legolcsóbb lakossági gázárakkal vártunk és várunk. Hasonló a helyzet a villamosenergia díjak terén is: Magyarországon - Luxemburg és Málta mellett - még mindig az egyik legolcsóbb az elektromos áram lakossági díja, melyet - politikától függetlenül - nagy mértékben köszönhetünk az elmúlt évek kormányzati rezsicsökkentési intézkedéseinek. De valójában kiket is támogat a lakossági rezsicsökkentés?
A magyarországi egyablakos tanácsadók (OSS) immár hatodik alkalommal találkoztak az Energiaklub szervezésében. A 15 résztvevő - köztük családi házak és társasházak korszerűsítésével, valamint pénzügyi, kutatási és kommunikációs támogatással foglalkozó szervezetek - a hazai energiahatékonysági felújítások legfontosabb aktuális kihívásait vitatták meg.
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson.
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség?
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.
A helyi különbségek felismerése nélkül nincs jó uniós lakáspolitika - állítja Mari Vaattovaara városföldrajz-professzor a UIPI 46. kongresszusán. Előadásában azt hangsúlyozta: a „városi" és „vidéki" fogalmak újragondolására van szükség, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol a városok nagy része fizikai megjelenésében inkább vidéki jellegű.
2025. november 13-án újból lehetőség nyílik az eHÁZ szoftver valamennyi funkciójának megismerésére, valamint a résztvevők közvetlenül tehetnek fel kérdéseket a fejlesztőknek és ügyfélszolgálati szakembereknek.
A társasházak közösségi működésének egyik visszatérő kérdése, hogy jogszerűen kifüggeszthető-e a lakók névsora a lépcsőházban vagy a faliújságon. A közös ügyek intézéséhez, a kapcsolattartáshoz vagy akár a közgyűlések megszervezéséhez gyakran szükség lenne a tulajdonostársak nevének ismeretére, ugyanakkor az adatvédelmi szabályok, elsősorban a GDPR, szigorú korlátokat állítanak az ilyen adatkezelések elé.
A Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) a jövőben Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete néven (röviden: MITOE) folytatja működését. A szervezet újrapozícionálása nemzetközi példák - többek között finn, német és angol modellek - alapján valósul meg, és immár nemcsak társasházakra, hanem valamennyi magyarországi ingatlantulajdonosra kiterjeszti szolgáltatásait.
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető.
Módosult a lakossági energiahatékonysági beruházásokat támogató felhívás a KEHOP Plusz konstrukció. Több pénz, hosszabb futamidő, bővített támogatható tevékenységek, egyszerűbb ügyintézés. 





































