A győztes pályaművet egy nemzetközi konzorcium jegyzi, amelyben a Coldefy, a CITYFÖRSTER, a Sporaarchitects, a Treibhaus Hamburg és a Marko and Placemakers dolgozott együtt. A csapat korábban már vett részt jelentős, összetett városfejlesztési projektekben, mint amilyen a bécsi Aspern Seestadt közparkja vagy a New Lido Bratislava mesterterve.
Egy új városrész születése
A nyertes koncepció középpontjában a Rákosrendező vasútállomás áll, amely köré egy sűrűbb, városközponti funkciókkal rendelkező negyed épülne. Itt jelennek meg a kereskedelmi és közösségi funkciók, sétálóutcák és új közterek, miközben a terület kifejezetten a közösségi közlekedésre épít.
A terv egyik legfontosabb eleme a tömegközlekedés-orientált fejlesztés: a jövőbeni csomópontban találkozik majd a vasút, több villamosvonal és a kisföldalatti meghosszabbítása is. Ez lehetővé teszi, hogy a városrész ne az autóhasználatra, hanem a fenntartható közlekedésre szerveződjön.
Az állomástól távolodva a beépítés fokozatosan fellazul: egy zöldebb, alacsonyabb sűrűségű lakóövezet következik, amely végül egy összesen mintegy 15 hektáros közparkba fut ki. A teljes fejlesztés részeként körülbelül 10 ezer új lakás épülhet, a tervek szerint jelentős részük megfizethető vagy támogatott lakhatást biztosít majd.
A koncepció része egy körsétány is, amely hat kisebb városrészt kapcsol össze, miközben három nagyobb park fogja egységbe a területet. A cél egy úgynevezett 15 perces város létrehozása, ahol az alapvető szolgáltatások – oktatás, egészségügy, közösségi funkciók – helyben elérhetők.
Nem luxusprojekt, hanem közérdekű fejlesztés
A pályázat egyik legfontosabb üzenete, hogy a korábban felmerült, nagy léptékű, befektetői alapú fejlesztési elképzelések helyett egy közérdekre építő városfejlesztési modell valósulhat meg. Nem jelennek meg extrém magasságú toronyházak vagy zárt luxusnegyedek, helyettük egy vegyes, sokszínű, társadalmilag is fenntartható városszövet épülne. Ez különösen jelentős annak fényében, hogy a területre korábban egy „mini Dubajként” emlegetett beruházás volt tervben. A projekt azonban fordulatot vett, amikor a főváros élt elővásárlási jogával, és saját kezébe vette a fejlesztés irányítását.
A most lezárult tervpályázat így nemcsak egy konkrét terület jövőjéről szól, hanem arról is, hogy Budapest képes-e tudatosan, szakmai alapokon meghatározni a saját fejlődési irányát.
Nemzetközi szintű szakmai párbeszéd
A beérkezett pályaművek színvonala és a nemzetközi mezőny erőssége visszaigazolta a nyílt tervpályázati forma létjogosultságát. A zsűri értékelése szerint nem csupán jó tervek születtek, hanem egy szélesebb szakmai diskurzus is elindult arról, hogy milyen egy 21. századi, klímaadaptív és élhető városrész.
A nyertes terv külön erőssége, hogy a meglévő adottságokra építve – például a spontán kialakult zöldfelületekre – hoz létre új, koherens rendszert. A zöldhálózat, a közlekedés és a beépítés egymással összehangolt módon jelenik meg, ami kulcsfontosságú egy ilyen léptékű fejlesztésnél.
Egy hosszú folyamat első nagy lépése
A következő időszakban a főváros szerződést köt a nyertes tervezőcsapattal, majd megkezdődik a részletes mesterterv kidolgozása. Ebbe várhatóan beépítik a többi díjazott pályamű legjobb elemeit is, így a végleges terv egyfajta kollázsa lesz a legerősebb szakmai megoldásoknak.
A jelenlegi ütemezés szerint a részletes tervek már 2026 második felében elkészülhetnek, míg a kivitelezés első látványos szakasza 2029 körül indulhat el – feltéve, hogy a szükséges állami infrastruktúra-fejlesztések, például a Szegedi úti felüljáró is időben megvalósulnak.
A teljes pályázati anyag és a díjazott tervek részletes bemutatása elérhető a projekt hivatalos felületén: https://rrpalyazat.hu/ Az oldalon nemcsak a nyertes koncepció, hanem a teljes mezőny munkái, részletes leírások, látványtervek és szakmai indoklások is megtalálhatók, így jól kirajzolódik, milyen alternatívák közül választott a zsűri, és milyen városfejlesztési irányok versenyeztek egymással.
A mostani eredményhirdetés egy több éves folyamat fontos állomása. A valódi átalakulás még most kezdődik: a következő években dől el, hogy a tervek hogyan fordíthatók át konkrét, megvalósuló városi terekbe. Az döntés jelentősége azonban már most látható: nem egyszerűen egy új lakónegyed épülhet meg, hanem egy olyan városrész, amely mintát adhat arra, hogyan lehet Budapest jövőjét fenntartható, emberléptékű és közösségi alapokon újragondolni.
