THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Lezárult a Rákosrendező tervpályázat – megvan a győztes koncepció2026. március 31. |
|---|
 Lezárult a Rákosrendező tervpályázat első fontosabb mérföldköve: kihirdették a nemzetközi urbanisztikai pályázat eredményét, amely hosszú távon Budapest egyik legnagyobb barnamezős területének jövőjét határozza meg. Összesen 14 hazai és nemzetközi iroda adott be munkát, a zsűrit Karácsony Gergely vezette, társelnöke pedig Vitézy Dávid volt. A döntés egy olyan tervet részesített előnyben, amely nem egyetlen látványos gesztusra épít, hanem egy komplex, hosszú távon is működő városi rendszert kínál.
|
|
13 790 HUF
THS Taposólámpa LED 18w 2200lm 6500k 30° IP67 acél Ø200-Ø185x92mm
 Érdekel → |
|
A győztes pályaművet egy nemzetközi konzorcium jegyzi, amelyben a Coldefy, a CITYFÖRSTER, a Sporaarchitects, a Treibhaus Hamburg és a Marko and Placemakers dolgozott együtt. A csapat korábban már vett részt jelentős, összetett városfejlesztési projektekben, mint amilyen a bécsi Aspern Seestadt közparkja vagy a New Lido Bratislava mesterterve. Egy új városrész születéseA nyertes koncepció középpontjában a Rákosrendező vasútállomás áll, amely köré egy sűrűbb, városközponti funkciókkal rendelkező negyed épülne. Itt jelennek meg a kereskedelmi és közösségi funkciók, sétálóutcák és új közterek, miközben a terület kifejezetten a közösségi közlekedésre épít. A terv egyik legfontosabb eleme a tömegközlekedés-orientált fejlesztés: a jövőbeni csomópontban találkozik majd a vasút, több villamosvonal és a kisföldalatti meghosszabbítása is. Ez lehetővé teszi, hogy a városrész ne az autóhasználatra, hanem a fenntartható közlekedésre szerveződjön. Az állomástól távolodva a beépítés fokozatosan fellazul: egy zöldebb, alacsonyabb sűrűségű lakóövezet következik, amely végül egy összesen mintegy 15 hektáros közparkba fut ki. A teljes fejlesztés részeként körülbelül 10 ezer új lakás épülhet, a tervek szerint jelentős részük megfizethető vagy támogatott lakhatást biztosít majd. A koncepció része egy körsétány is, amely hat kisebb városrészt kapcsol össze, miközben három nagyobb park fogja egységbe a területet. A cél egy úgynevezett 15 perces város létrehozása, ahol az alapvető szolgáltatások – oktatás, egészségügy, közösségi funkciók – helyben elérhetők. Nem luxusprojekt, hanem közérdekű fejlesztésA pályázat egyik legfontosabb üzenete, hogy a korábban felmerült, nagy léptékű, befektetői alapú fejlesztési elképzelések helyett egy közérdekre építő városfejlesztési modell valósulhat meg. Nem jelennek meg extrém magasságú toronyházak vagy zárt luxusnegyedek, helyettük egy vegyes, sokszínű, társadalmilag is fenntartható városszövet épülne. Ez különösen jelentős annak fényében, hogy a területre korábban egy „mini Dubajként” emlegetett beruházás volt tervben. A projekt azonban fordulatot vett, amikor a főváros élt elővásárlási jogával, és saját kezébe vette a fejlesztés irányítását. A most lezárult tervpályázat így nemcsak egy konkrét terület jövőjéről szól, hanem arról is, hogy Budapest képes-e tudatosan, szakmai alapokon meghatározni a saját fejlődési irányát. Nemzetközi szintű szakmai párbeszédA beérkezett pályaművek színvonala és a nemzetközi mezőny erőssége visszaigazolta a nyílt tervpályázati forma létjogosultságát. A zsűri értékelése szerint nem csupán jó tervek születtek, hanem egy szélesebb szakmai diskurzus is elindult arról, hogy milyen egy 21. századi, klímaadaptív és élhető városrész. A nyertes terv külön erőssége, hogy a meglévő adottságokra építve – például a spontán kialakult zöldfelületekre – hoz létre új, koherens rendszert. A zöldhálózat, a közlekedés és a beépítés egymással összehangolt módon jelenik meg, ami kulcsfontosságú egy ilyen léptékű fejlesztésnél. Egy hosszú folyamat első nagy lépéseA következő időszakban a főváros szerződést köt a nyertes tervezőcsapattal, majd megkezdődik a részletes mesterterv kidolgozása. Ebbe várhatóan beépítik a többi díjazott pályamű legjobb elemeit is, így a végleges terv egyfajta kollázsa lesz a legerősebb szakmai megoldásoknak. A jelenlegi ütemezés szerint a részletes tervek már 2026 második felében elkészülhetnek, míg a kivitelezés első látványos szakasza 2029 körül indulhat el – feltéve, hogy a szükséges állami infrastruktúra-fejlesztések, például a Szegedi úti felüljáró is időben megvalósulnak. A teljes pályázati anyag és a díjazott tervek részletes bemutatása elérhető a projekt hivatalos felületén: https://rrpalyazat.hu/ Az oldalon nemcsak a nyertes koncepció, hanem a teljes mezőny munkái, részletes leírások, látványtervek és szakmai indoklások is megtalálhatók, így jól kirajzolódik, milyen alternatívák közül választott a zsűri, és milyen városfejlesztési irányok versenyeztek egymással. A mostani eredményhirdetés egy több éves folyamat fontos állomása. A valódi átalakulás még most kezdődik: a következő években dől el, hogy a tervek hogyan fordíthatók át konkrét, megvalósuló városi terekbe. Az döntés jelentősége azonban már most látható: nem egyszerűen egy új lakónegyed épülhet meg, hanem egy olyan városrész, amely mintát adhat arra, hogyan lehet Budapest jövőjét fenntartható, emberléptékű és közösségi alapokon újragondolni. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Egy levél az V. kerületi önkormányzattól: új parkolóházi lehetőség a belvárosi lakóknak. Apró hír, mégis jól mutatja, merre halad Budapest parkoláspolitikája. A város kerületenként, lépésről lépésre próbál kezelni egy problémát, amelyre nincs egységes megoldás – miközben a díjak emelkednek, a viták erősödnek, és az európai példák egyre több tapasztalattal szolgálnak. 
Rengeteg a tévhit, a félreértés és az indulatból fakadó vélemény arról, hogy mennyit keres – és mennyit kellene keresnie – egy társasházi közös képviselőnek. Átfogó, hiteles kép alig áll rendelkezésre, ideje végre tényekkel helyettesíteni a találgatást. 
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt. 
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek. 
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
Felvételsorozat hetedik része az eINGATLAN 2025 – Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dén Mátyás András projektvezető – eINGATLAN.hu/Info Sierra Kft. 
A visszaváltási rendszer bevezetésével a korábban hulladékként kezelt csomagolások újra értékké váltak, ami a társasházak működésében is érezhető változásokat hozott. Egyre több helyen jelennek meg olyan külső szereplők, akik a közös terekben gyűjtik össze a visszaváltható palackokat. A jelenség nemcsak biztonsági kérdés, hanem rámutat a társasházak működésének érzékeny pontjaira: a hozzáférés kontrolljára, a közös terek használatára és arra, hogy egy újonnan megjelenő érték hogyan alakítja át a mindennapi működést. 
Az európai nagyvárosok az elmúlt évtizedben ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek: miközben egyes térségek népessége csökken, más városrészek túlterheltté válnak, a lakhatás drágul, az infrastruktúra pedig nehezen követi a változásokat. A rövid távú lakáskiadás, a belső városrészek kiürülése és az agglomeráció növekedése nemcsak helyi jelenségek, hanem egy átfogó európai városi átalakulás részei. 
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer. 
A pesti Király utca nyüzsgő, turistákkal teli világáról könnyű azt hinni, hogy a itteni bérházakból már régen kivesztek a klasszikus szomszédsági kapcsolatok. Van azonban egy ház Terézvárosban, amely látványosan rácáfol erre. A Király utca 78. szám alatt egy idős házaspár kezdeményezésére az elmúlt években olyan lakóközösség alakult ki, amely nemcsak működik, hanem tudatosan építi is önmagát. 
Egy nyaraló megvásárlása első ránézésre nem több egy racionális döntésnél: pihenési lehetőség, befektetés, talán egy jövőbeli otthon ígérete. A valóságban azonban ennél jóval összetettebb jelenségről van szó. Míg az első otthon a legtöbb esetben szükségszerűség, addig a második már választás kérdése - és éppen ezért sokkal mélyebb pszichológiai, érzelmi és társadalmi motivációk húzódnak meg mögötte. A nyaralót, hétvégi házat, üdülőt ezért is nevezi a szakirodalom második otthonnak. 
Gyakori konfliktusforrás a társasházak életében a parkolóhelyek használata, különösen akkor, ha a beruházói ígéretek és a tényleges kialakítás nincsenek összhangban. Az alábbi eset jól példázza, hogyan lehet jogszerűen és ésszerűen kezelni a közös tulajdonú parkolók elosztását. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A társasházkezelők többsége ma még Excel-táblák, e-mailek és telefonok között próbál rendet tartani. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján Gáts Bence, a KK Szoftver Megoldások Kft. ügyvezetője - a MITOE elnökségi tagja - ennek a káosznak kínál alternatívát a TSH Manager online feladatkezelő rendszerrel. Az előadás egy gyakorlati szemléletű bemutató volt arról, hogyan lehet egyetlen felületen átlátni az iroda és a terep teljes munkafolyamatát, társasházról társasházra haladva. 
Még csak március van, de már túl vagyunk hét társasházi konferencián, melyeken aktuálisabbnál aktuálisabb témák kerültek felszínre minden városban. Szerencsére, vagy nem szerencsére idén sem volt olyan város, ahol ne merült volna fel olyan - társasházi, pénzügyi, tűzvédelmi, jogi - kérdés, probléma, mely további utánajárást igényel a részünkről. Ígéretünknek eleget téve a következő hetekben a tht.hu online felületein ezeket a témákat feldolgozzuk, az érintett hivatalokat, szerveket felkeressük és addig nem eresztjük őket, amíg nem kapunk választ a társasházakat érintő égető kérdésekre. 
Az európai lakáspiacot sokáig az a feltételezés határozta meg, hogy a stabil jövedelemmel rendelkező felnőttek életének egyik legfontosabb mérföldköve a saját otthon megszerzése. Az utóbbi években azonban ez a kép látványosan átalakul. A növekvő ingatlanárak és energiaköltségek mellett a munkaerőpiaci bizonytalanság, a mobilitás és a változó preferenciák egyre többeket terelnek a bérlés irányába. A választás azonban sok esetben nem kényszer, hanem tudatos döntés. 
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A társasházi lakás sok magyar család életében a legjelentősebb értéket képviseli, a tulajdonosok jelentős része mégis kevés figyelmet fordít rá. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja, a Szilber Házak Kft. vezetője szerint ez nemcsak egyéni, hanem nemzetgazdasági kockázat is. Előadásában a MITOE szakmai napon azt mutatta meg, hogyan lesz a társasházi tulajdon valódi vagyonkezelési kérdés, és mit tehet a közös képviselő, ha „bérlői attitűddel" gondolkodó tulajdonosokkal találkozik. 
Az elmúlt esztendőkben a többezres mérnökhiány arra kényszerítette a magyarországi vállalatokat, hogy jó fizetést ígérve még a diplomájukat meg nem szerzett, tanulmányaikat be sem fejezett hallgatókat is magukhoz csábítsák az egyetemekről. Ezt a kedvezőtlen folyamatot az utóbbi évek stagnáló gazdasági növekedése némileg mérsékelte. Ha nincs bővülés, kevesebb új állás nyílik, esetenként a létszámot is csökkenteni kell, ami a mérnököket is érintheti. Előbb-utóbb viszont újra eljön a gazdasági fellendülés időszaka, amely ismét rengeteg jól képzett mérnököt fog igényelni. Azonban az oktatásban részt vevő műszaki - és mérnökhallgatók száma kifejezetten aggasztó tendenciát mutat. 2015 és 2024 között a műszaki és mérnöki területen tanuló hallgatók száma 56 940-ről 39 291-re csökkent. Ez azt jelenti, hogy a hallgatói létszám a korábbi érték 69 százalékára esett vissza - hívja fel a figyelmet az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke, Dr. Ábrahám László. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján dr. dr. habil. Kollár Csaba PhD, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Természettudományi és Alapozó Tantárgyi Intézet tudományos főmunkatársa mutatta be, hogyan készül az egyetem a létesítménygazdálkodás és -üzemeltetés átalakuló világára. Az előadás középpontjában az úgynevezett 4.0 ökoszisztéma, a mesterséges intelligencia szerepe és a Létesítménygazdálkodó és -üzemeltető szakmérnök és szakmenedzser szakirányú továbbképzések álltak. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
