Az elmúlt évben összesített statisztikai adatok azt mutatják, hogy elképesztő mértékben, 17,6 %-kal nőttek a bérleti díjak az elmúlt 10 évben a kontinensen, ami egyre nagyobb terhet jelent a növekvő infláció és a megélhetési válság mellett az EU-ban élőknek.

Az Eurostat - az Európai Unió statisztikai hivatala - adataiból az derül ki, hogy 2010 óta folyamatosan nőnek a bérleti díjak. A lakáspiacon eközben voltak hullámvölgyek, de ott is megindult a spirál felfelé 2015-ben.

Hol volt a legdurvább a bérleti díjak emelkedése?

Az Európai Unióban szinte kivétel nélkül mindenhol nőttek a bérleti díjak, de sehol nem annyira drámaian, mint Észtországban. A balti államban 214 %-os áremelkedést regisztráltak a bérleti díjak esetében. Ennek fő oka az, hogy az ország nagyobb városaiba, köztük a főváros Tallinnba tartó költözési hullám folyamatosan felfelé hajtotta a keresletet, miközben korlátozott mennyiségű elérhető lakás volt. Ezen a helyzeten pedig csak rontott az, hogy a háború miatt több tízezer ukrán menekült érkezett az országba, akiknek lakhatásra volt szükségük.

Egy másik balti államban, Litvániában a második legdrasztikusabb az emelkedés: 2010-hez képest 139 %-kal magasabbak a bérleti díjak most. Vilniusban, az ország fővárosában szinte lehetetlen már kiadó lakást találni, a helyzet súlyosságát mutatja, hogy a törvényhozók azt is mérlegelik, hogy árplafont vezessenek be a bérleti díjakra.

Míg az infláció szempontjából az egyik legjobb helyzetben van az EU-ban Írország, az elmúlt 11 és fél év alatti bérleti díj növekedésének szempontjából a harmadik, 82 %-os emelkedéssel. A balti államokhoz hasonlóan a szigetországban is legfőképp azért szálltak el az árak, mert kevés a bérelhető ingatlan.

A negyedik Magyarország, ahol az elmúlt 12 évben csaknem 60 %-os emelkedés volt a bérleti díjakban.

Azonban, az általánosságban tapasztalható emelkedéssel szembeni tendencia figyelhető meg Cipruson és Görögországban. Igaz, Cipruson mindössze 0,2 %-os csökkenésről van szó. Görögországban jelentősebb, 24 %-os csökkenés, de ez még mindig elenyészőnek tűnik a balti államokban, Írországban vagy éppen Magyarországon mért növekedéshez képest.

A lakásárak emelkedése - Magyarország dobogós

Az elmúlt 11 és fél évben még nagyobb mértékben, 48 %-kal nőttek az EU-ban a lakásárak. A legnagyobb növekedés ezen a fronton is Észtországban történt (196 %). A második viszont nem Litvánia, hanem Magyarország, 168 %-kal. A dobogó harmadik helyére Luxemburg került 135 %-kal. Lettországban, Litvániában és Csehországban is 130 %-os áremelkedést regisztráltak.

A bérleti díjaknál kivételnek számító Görögországban és Cipruson csökkentek az árak 23 %-kal illetve 6 %-kal. Harmadikként csatlakozott a kivételekhez Olaszország, ahol 8 %-os csökkenést regisztráltak a lakásárak terén a statisztikai adatok szerint.

A KSH adatai alapján ahogy nőttek az árak, úgy nőtt a hazai lakáspiaci forgalom visszaesése is

A KSH adatai szerint a forgalom csökkenése nem állt meg, 2023 I. negyedévben 36%-kal, a II. negyedévben 20%-kal kevesebb lakás cserélt gazdát, mint az előző év azonos időszakában.

A használt lakások ára 2023 I. negyedévében 3,9%-kal nőtt, a II. negyedévben 2,2%-kal csökkent az előző negyedévhez képest. Eközben az új lakások ára végig emelkedett, az I. negyedévben 2,7, a II. negyedévben 7,6%-kal. 2023 II. negyedévében a használt lakásokat mindössze 2,5%-kal, az új lakásokat pedig 15%-kal drágábban értékesítették az előző év azonos időszakához képest.

Árak az új lakások piacán 2023 I-II. negyedévében
• Az eladásra épült mintegy 4400 lakásból eddig mindössze közel 1200 adatai érkeztek be, amelyek átlagos ára 59,0 millió forint volt az 55,7 millió forintos 2022. évi értékkel szemben.
• Budapesten 73,3 millió forintba került egy új lakás, 10,5 millióval többe, mint 2022-ben.
• Az új lakások négyzetméterára országosan 996 ezer, a fővárosban 1,3 millió forint volt.

Árak a használt lakások piacán 2023 II. negyedévében

• A lakások átlagos négyzetméterára országosan nem változott a 2023. I. negyedévi 434 ezer forinthoz képest. Egy lakás átlagos ára a megelőző negyedévi 27,7 millióról 26,9 millió forintra csökkent.

• Budapesten egy lakás átlagosan 49,2 millió forintba került, 900 ezer forinttal kevesebbe, mint egy negyedévvel korábban. A fővárosi piacon is stagnáltak a négyzetméterárak (888 ezer forint) az I. negyedévhez mérten. A társasházi lakások ára lényegében változatlan maradt: egy panellakás négyzetmétere 746, egy nem panel, társasházi lakásé 940 ezer forintba került. A családi házak fajlagos ára 710 ezer forint volt, 10 ezer forinttal kevesebb, mint az I. negyedévben.  

• A budapesti agglomerációban 619 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, ez minimális, mintegy 2 ezer forintos csökkenést jelent az előző időszakhoz képest. Ez idő alatt a teljes lakásár 52,6 millióról 55,9 millió forintra nőtt.

• A balatoni agglomerációban a fajlagos lakásárak 683 ezerről 716 ezer forintra emelkedtek, azonban a teljes lakásár 56,8 millióról 54,0 millió forintra mérséklődött.

• Folytatódott a családi házak piaci leértékelődése: az ország valamennyi régiójában esett az áruk, amely országosan 9,4%-kal volt alacsonyabb, mint egy negyedévvel korábban.

• Ugyanakkor a nem panel, társasházi lakások országszerte drágultak, az áruk csak az Észak-Alföldön mérséklődött kissé.

• A panellakások ára országos átlagban és régiónként sem mutatott nagyobb elmozdulást, az átlagos négyzetméterár 548 ezerről 555 ezer forintra nőtt.  

A vidéki városokban és az agglomerációkban nagyarányú a fogalomcsökkenés

2023 I. negyedévében tovább esett a piaci forgalom, majd a II. negyedévben a fővárosban élénkülést, vidéken azonban továbbra is erőteljes visszaesést mutatnak az eddig rendelkezésre álló adatok. (A fővárosi eladási adatok kedvező alakulásához ugyanakkor hozzájárulhat a lecsökkent ügyforgalom miatti gyorsabb átfutási idő is.)

Ismét népszerűek a külföldiek körében a magyar lakások, a lakásvásárlások már 2022-ben meghaladták a járvány előtti szintet

2022-ben mintegy 8 ezer külföldi állampolgár vásárolt lakást Magyarországon, többen, mint a koronavírus-járványt megelőző évek csúcsát jelentő 2018-as évben (7,3 ezer).

Továbbra is Németországból érkezett a legtöbb vevő, számuk kétharmadával több volt, mint egy évvel korábban, közülük minden második Somogy vagy Zala vármegyében vett lakást. A külföldi lakásvásárlók második legnépesebb csoportját 2020 óta már nem a Kínából, hanem a Szlovákiából érkező vevők adják, akik 2022-ben a leggyakrabban Borsod-Abaúj-Zemplén (39%) és Győr-Moson-Sopron (25%) vármegyében vettek ingatlant.

A külföldiek összes lakásvásárlásának egyharmada zajlott Budapesten, további egyharmadán pedig Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Somogy és Zala vármegye osztozott. Budapesten a XIII. kerület mellett a pesti belső kerületek voltak a legnépszerűbbek, a vidéki városok közül pedig Rajka, Battonya, Győr, Mosonmagyaróvár és Hévíz számított kiemelt célpontnak.

Az északi határ mentén több olyan kistelepülés is van, ahol szlovák állampolgárok vásárolták meg a lakások többségét (pl. Pozsony vonzáskörzetében Dunakiliti vagy Kassa közelében Abaújvár, Gönc, Hidasnémeti).

Az EU-tagállamok átlagában csak minimálisan változtak a lakásárak 2023 II. negyedévében

Számos tagállamban csökkentek a lakásárak az előző negyedévhez képest. A legnagyobb visszaesés Szlovákiában és Luxemburgban következett be, ahol egy negyedév alatt 3,9, illetve 2,7%-kal csökkentek a lakásárak.

Németországban a négy negyedéven át tartó folyamatos visszaesés hatására az egy évvel korábbinál 9,9%-kal alacsonyabb áron keltek el a lakások. Nagyarányú éves árcsökkenés következett be még Dániában (-7,6%) és Svédországban (-6,8%) is. Ugyanakkor Horvátországban 13,7, Bulgáriában 10,7%-kal magasabbak lettek a lakásárak az előző év azonos időszakinál.

A szomszédos országok közül Ausztriában minimális mértékben elmaradtak a lakásárak az egy évvel korábbitól (-0,3%). Romániában lényegében stagnáltak, Szlovákiában pedig 1,9%-kal csökkentek. Akárcsak Horvátországban, Szlovéniában is emelkedtek az árak, utóbbiban 7,4%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.