A statisztikák szerint Józsefvárosban a rövidtávú szálláskiadás már régen nem a „sharing economy" eredeti elveiről, azaz a saját otthonunk alkalmi megosztásáról szól. Míg a magánszálláshelyet üzemeltetők többsége (78%-a) valóban csak egyetlen ingatlant ad ki, a céges tulajdonosok 88%-a már több lakást is működtet a kerületben, a három legnagyobb üzemeltető pedig összesen 77 lakást tart a kezében. Ez a fajta üzletszerűség komoly bevételt is jelent a kerületnek: 2025-ben csak az idegenforgalmi adóból több mint 1,4 milliárd forint folyt be, amiből a magán- és egyéb szálláshelyek közel 400 millió forinttal vették ki a részüket.
A javaslat egyik legfontosabb eleme a háromszintű százalékos korlátozás bevezetése, amely kerületi, negyed szintű és házankénti limiteket határozna meg. Míg a teljes kerületben a lakások számának 4 százalékában maximalizálnák a kiadható egységeket, addig a negyedek terheltségétől függően ez az arány 1 és 6 százalék között mozogna. A társasházak védelme érdekében az önkormányzat egy épületen belül is korlátot szabna: negyedtől függően a ház összes albetétjének csupán 10-20 százaléka kaphatna szálláshely-szolgáltatási engedélyt.
A társasházi lakóközösségek jogkörei is jelentősen bővülnének a tervezet értelmében
Az egyik legfontosabb változás, hogy az új rövidtávú szálláshelyek létesítését a jövőben a társasházi közgyűlés előzetes hozzájárulásához kötnék. Ez a lépés közvetlen beleszólást engedne a tulajdonostársaknak abban, hogy kívánnak-e újabb kereskedelmi jellegű tevékenységet az épület falai közé. Emellett a transzparencia növelése érdekében kötelezővé tennék az üzemeltető elérhetőségének és a szálláshely jellegének feltüntetését a lakásajtókon, megkönnyítve ezzel az esetleges konfliktusok gyors rendezését.
A jogalkotó és a bírósági gyakorlat jelenleg igen szűk mezsgyét hagy a közösségeknek a költségek érvényesítésére. Bár a társasházi törvény elvileg lehetővé teszi, hogy az SzMSz-ben a külön tulajdon használatának módja szerint állapítsanak meg eltérő közös költséget, a dokumentum figyelmeztet: a „szálláshely-szolgáltatás" önmagában nem elegendő indok az emelt díjhoz. Ahhoz, hogy egy ilyen határozat megálljon a bíróság előtt, a társasháznak tételesen, számszerűsíthetően bizonyítania kellene, hogy a turisták jelenléte valóban kimutatható többletköltséget (például magasabb takarítási díjat, gyakoribb liftkarbantartást vagy fokozott szemétszállítást) okoz a háznak. Mivel a közös képviseleteknek ritkán állnak rendelkezésére ilyen egzakt mérési adatok, az önkormányzat a jelenlegi bizonytalan jogi helyzet helyett inkább az előzetes társasházi hozzájárulás intézményében látja a megoldást, ami még a tevékenység megkezdése előtt rendezné a tulajdonostársak közötti viszonyokat.
Az önkormányzat a hatósági ellenőrzések szigorítását és a szállásadók képzését is tervezi
A javaslatcsomag szerint a jövőben minden szállástípust - a magánszálláshelyeket is - kötelezően megvizsgálna a kereskedelmi hatóság építési és településképi szempontból is. A cél egy olyan átlátható rendszer, ahol a turizmus gazdasági előnyei mellett nem sérülnek a hosszú távú bérlők és a saját lakásukban élő józsefvárosiak érdekei.
A szabályozás részleteiről az önkormányzat több fórumon is egyeztet az érintettekkel. A közös képviselők és számvizsgáló bizottsági tagok számára május 20-án rendeznek célzott szakmai fórumot a H13 Kultpontban, ahol közvetlenül is feltehetik kérdéseiket a döntéshozóknak. A lakossági fórumra május 26-án kerül sor, az online kérdőív kitöltésére pedig május 31-ig van lehetőség a kerületi részvételi oldalon.
