THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Május végéig lehet véleményezni Józsefváros rövidtávú szálláskiadás szabályozási tervezetét2026. május 13. |
|---|
 A Józsefvárosi Önkormányzat nagyszabású szabályozási csomagot készített elő a kerületi rövidtávú szálláskiadás (Airbnb) keretek közé szorítására. A jelenleg társadalmi egyeztetés alatt álló javaslat nem a teljes tiltást, hanem egy többszintű, differenciált korlátozási rendszert irányoz elő. A kerület vezetése május végéig várja a lakosság és a szakmai szervezetek, köztük a közös képviselők véleményét a tervezetről.
|
|
4 670 HUF
Házszám tábla (fém vagy UV álló műanyag)
 Érdekel → |
|
A statisztikák szerint Józsefvárosban a rövidtávú szálláskiadás már régen nem a „sharing economy" eredeti elveiről, azaz a saját otthonunk alkalmi megosztásáról szól. Míg a magánszálláshelyet üzemeltetők többsége (78%-a) valóban csak egyetlen ingatlant ad ki, a céges tulajdonosok 88%-a már több lakást is működtet a kerületben, a három legnagyobb üzemeltető pedig összesen 77 lakást tart a kezében. Ez a fajta üzletszerűség komoly bevételt is jelent a kerületnek: 2025-ben csak az idegenforgalmi adóból több mint 1,4 milliárd forint folyt be, amiből a magán- és egyéb szálláshelyek közel 400 millió forinttal vették ki a részüket. A javaslat egyik legfontosabb eleme a háromszintű százalékos korlátozás bevezetése, amely kerületi, negyed szintű és házankénti limiteket határozna meg. Míg a teljes kerületben a lakások számának 4 százalékában maximalizálnák a kiadható egységeket, addig a negyedek terheltségétől függően ez az arány 1 és 6 százalék között mozogna. A társasházak védelme érdekében az önkormányzat egy épületen belül is korlátot szabna: negyedtől függően a ház összes albetétjének csupán 10-20 százaléka kaphatna szálláshely-szolgáltatási engedélyt. A társasházi lakóközösségek jogkörei is jelentősen bővülnének a tervezet értelmében Az egyik legfontosabb változás, hogy az új rövidtávú szálláshelyek létesítését a jövőben a társasházi közgyűlés előzetes hozzájárulásához kötnék. Ez a lépés közvetlen beleszólást engedne a tulajdonostársaknak abban, hogy kívánnak-e újabb kereskedelmi jellegű tevékenységet az épület falai közé. Emellett a transzparencia növelése érdekében kötelezővé tennék az üzemeltető elérhetőségének és a szálláshely jellegének feltüntetését a lakásajtókon, megkönnyítve ezzel az esetleges konfliktusok gyors rendezését. A jogalkotó és a bírósági gyakorlat jelenleg igen szűk mezsgyét hagy a közösségeknek a költségek érvényesítésére. Bár a társasházi törvény elvileg lehetővé teszi, hogy az SzMSz-ben a külön tulajdon használatának módja szerint állapítsanak meg eltérő közös költséget, a dokumentum figyelmeztet: a „szálláshely-szolgáltatás" önmagában nem elegendő indok az emelt díjhoz. Ahhoz, hogy egy ilyen határozat megálljon a bíróság előtt, a társasháznak tételesen, számszerűsíthetően bizonyítania kellene, hogy a turisták jelenléte valóban kimutatható többletköltséget (például magasabb takarítási díjat, gyakoribb liftkarbantartást vagy fokozott szemétszállítást) okoz a háznak. Mivel a közös képviseleteknek ritkán állnak rendelkezésére ilyen egzakt mérési adatok, az önkormányzat a jelenlegi bizonytalan jogi helyzet helyett inkább az előzetes társasházi hozzájárulás intézményében látja a megoldást, ami még a tevékenység megkezdése előtt rendezné a tulajdonostársak közötti viszonyokat. Az önkormányzat a hatósági ellenőrzések szigorítását és a szállásadók képzését is tervezi A javaslatcsomag szerint a jövőben minden szállástípust - a magánszálláshelyeket is - kötelezően megvizsgálna a kereskedelmi hatóság építési és településképi szempontból is. A cél egy olyan átlátható rendszer, ahol a turizmus gazdasági előnyei mellett nem sérülnek a hosszú távú bérlők és a saját lakásukban élő józsefvárosiak érdekei. A szabályozás részleteiről az önkormányzat több fórumon is egyeztet az érintettekkel. A közös képviselők és számvizsgáló bizottsági tagok számára május 20-án rendeznek célzott szakmai fórumot a H13 Kultpontban, ahol közvetlenül is feltehetik kérdéseiket a döntéshozóknak. A lakossági fórumra május 26-án kerül sor, az online kérdőív kitöltésére pedig május 31-ig van lehetőség a kerületi részvételi oldalon. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) idén eINGATLAN 2026 címmel rendezi webinárját 2026. június 11-én 9:30-16:00 óráig a Lion's Garden Hotelben. 
Az E.ON Hungária Csoport lezárta egyik, 114, 919 milliárd forintos áramhálózati fejlesztési programját, amelynek keretében több mint 1800 kilométer hálózat és több mint 2800 transzformátor fejlesztése fejeződött be. A beruházások eredményeként az érintett vonalakon még megbízhatóbbá vált az áramellátás, így a mindennapokban ritkábbak és rövidebbek lehetnek a kiesések. 
A belvárosi ingatlanpiac egyik legvitatottabb esete bontakozott ki Budapest V. kerületében, egy Károlyi-kertre néző, nagy múltú társasházban. Az ingatlanban az elmúlt két évben jelentős tulajdonosi átrendeződés ment végbe. A lakók beszámolói alapján Lázár János miniszter, valamint egy hozzá köthető cég fokozatosan szerzett többségi tulajdont az épületben. 
A társasházkezelők már évek óta ismerik az eHÁZ.hu nevét, de egy újabb szereplő is érkezett ugyanebből a műhelyből: az eINGATLAN.hu. Dén Mátyás András, az eHÁZ.hu és az eINGATLAN.hu alapító tulajdonosa a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján arról beszélt, hogyan lehet egyetlen felületen kezelni a saját lakásaink teljes „élettörténetét", a bérlőktől a garanciajegyekig, a közüzemi szerződésektől az adásvételig. 
Egyes kerületekben csak nem rég nyíltak meg, és hamarosan zárulnak azok a pályázatok, amelyekből tetőfelújításra, hőszigetelésre vagy akár villámvédelemre is milliókat kaphatnak a lakóközösségek. Összegyűjtöttük a legfrissebb kiírásokat és a határidőket. 
A Magyar Posta frissítette díjszabását 2026. május 1-jei hatállyal. Az áremelés elsősorban a lakossági és üzleti csomagküldést, valamint a levélpostai szolgáltatásokat érinti. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) és a CérdusNet Szenior Tudáshasznosító Egyesület (CédrusNet) stratégiai együttműködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy elősegítsék az idősebb lakástulajdonosok támogatását a hazai társasházi közösségekben. 
Egy társasházban elektromos autótöltők telepítése körül alakult ki vita, miután egy korábbi közgyűlési döntés kapcsán felmerült, hogy a tiltás indokolatlanul korlátozhatja a tulajdonosok jogait. Valóban túllépte a közgyűlés a hatáskörét? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Felvételsorozat hatodik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Gáts Bence ügyvezető - KK Szoftver Megoldások Kft. 
A társasházi szakmában ritkán kap hangsúlyt az, ami jól működik. Pedig minden sikeresen lezárt felújítás, minden rendezett közösségi helyzet, minden átgondolt döntés mögött olyan tapasztalat áll, amely mások számára is irányt mutathat. Ezt a munkát szeretnénk most láthatóvá tenni. Nem csupán elismerni, hanem lehetőséget adni arra is, hogy a jól működő megoldások példává váljanak a szakmán belül. 
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 
A lépcsőház egy társasház névjegye. Ez az első, amit a hazatérő lakó, az érkező vendég vagy a lakást megtekintő érdeklődő észrevesz – és ami sokszor meghatározza az egész épületről alkotott benyomást. Egy rendezett, tiszta, jól karbantartott közös tér nemcsak esztétikai kérdés: növeli az ingatlan értékét, erősíti a lakók komfortérzetét, és hozzájárul egy működő, igényes közösség kialakulásához. A közös képviselő kezében van a lehetőség, hogy ez a rutinfeladat egy jól működő rendszer legyen, és nem csak a tisztaság de a konfliktusok megelőzése érdekében is. 
Üdvözlünk újra Európában! – így kezdődött az az elektronikus levél, melyet április 13-án reggel az UIPI főtitkárától kaptam. Nem mondom, jó érzéssel töltött el a fogadtatás, annak ellenére, hogy nyilvánvalóan eddig is Európában voltam, voltunk, fél lábbal legalábbis biztosan. .jpg "wesley-tingey-snNHKZ-mGfE-unsplash_(1).jpg")
A társasházi iratkezelés tipikusan az a terület, amely addig láthatatlan marad, amíg minden rendben működik – majd egyetlen konfliktus, tulajdonosi kérés vagy hatósági vizsgálat pillanatok alatt felszínre hozza a hiányosságokat. Egy hiányzó jegyzőkönyv, egy nem visszakereshető szerződés vagy egy rendezetlen pénzügyi dokumentáció nemcsak kellemetlenséget, hanem konkrét jogi kockázatot is jelenthet. Éppen ezért az iratok kezelése nem egyszerű adminisztáció, hanem a társasházkezelési munka egyik alapja. 
Ha nincs egyértelmű döntés a társasházban az autótöltésről, a lakók gyakran maguk próbálják megoldani a töltést: konnektorról töltenek, vagy a közös áramot használják engedély nélkül. Ez tűzvédelmi kockázatot, túlterhelést, áramszünetet és elszámolási vitákat is okozhat – amely problémákat végül a közös képviselőnek kell kezelnie. Ezért érdemes már most napirendként szerepeltetni a kérdést, és közgyűlésen dönteni a kiépítés lehetőségeiről. 
A társasházak mindennapi működtetésében van néhány olyan feladat van, amikre évente többször is érdemes gondolni. Ilyen a társasházak kötelező tűzvédelmi feliratainak ügye. Egyszerű, olcsó, gyorsan megoldható – és mégis, sok társasházban hiányoznak vagy elhasználódtak a táblák. Pedig ezek nem formaságok: életet és vagyont menthetnek. 
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?” 
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat. 
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
