THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Marad a szaldó kivezetése – az Alkotmánybíróság lezárta a napelemes vitát2026. január 23. |
|---|
 Döntött az Alkotmánybíróság a napelemes szaldó elszámolás megszüntetéséről szóló jogvitában. A testület szerint a szabályozás módosítása nem alkotmányellenes, és nem sérti sem a szerzett jogokat, sem a tulajdonhoz való jogot. A határozat nemcsak a háztartási napelemeseket érinti, hanem általános tanulságokat hordoz az energetikai beruházások jogi megítéléséről is.
|
|
8 900 HUF
Közületi/Társasházi szennyfogó szőnyeg több méretben
 Érdekel → |
|
Az Alkotmánybíróság határozatával pontot tett a háztartási méretű kiserőművekhez kapcsolódó egyik legnagyobb jogvitára, amikor kimondta, hogy a szaldó elszámolás fokozatos kivezetése nem alkotmányellenes. A döntés közvetlenül ugyan elsősorban a napelemes rendszerekkel rendelkező fogyasztókat érinti, üzenete azonban ennél jóval szélesebb: az energetikai szabályozás változása önmagában nem sérti a tulajdonhoz való jogot, és nem keletkeztet változatlan feltételekhez fűződő alkotmányos garanciát. Szaldó vagy bruttó A szaldó elszámolás lényege az volt, hogy a közcélú hálózatba betáplált és az onnan vételezett villamos energiát éves szinten össze lehetett vezetni. Ez a megoldás hosszú időn keresztül rendkívül kedvező feltételeket biztosított a napelemes beruházások számára, hiszen a termelési többlet csökkenthette vagy akár teljesen megszüntethette a villamosenergia-költségeket. A jogalkotó azonban a rendszer működésével összefüggő piaci torzulásokra, az ellátásbiztonsági kockázatokra és a keresztfinanszírozás problémáira hivatkozva a szaldó elszámolást fokozatosan megszüntette, és az irányonkénti, úgynevezett bruttó elszámolást vezette be, tehát a betáplált áramot a szolgáltató olcsóbban veszi meg, mint amennyiért a hálózatból adja. 1124 panasz, amelyben sérelmezték a szabályozás módosítását Az alkotmányjogi panaszok benyújtói arra hivatkoztak, hogy a módosítás hátrányosan változtatta meg a korábban, akár határozatlan időre megkötött szerződések feltételeit. Érvelésük szerint ez sértette a szerzett jogok védelmét, a jogos várományt, valamint a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát is. Az Alkotmánybíróság azonban ezekkel az érvekkel nem értett egyet. A határozat indokolása szerint az elszámolási rendszer megváltoztatása a jövőre nézve történt, és nem érintette a már lezárt elszámolási időszakokat, így nem minősül visszamenőleges jogalkotásnak. A testület külön hangsúlyt helyezett a beruházások gazdasági megtérülésének vizsgálatára is. A döntés rögzíti, hogy a napelemes rendszerek átlagos megtérülési ideje állami támogatás nélkül is 7-8 évre tehető, miközben a szaldó elszámolás megszüntetésére minden érintett esetében csak legalább tíz év elteltével került sor. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint ez azt jelenti, hogy a beruházók reálisan számolhattak a befektetésük megtérülésével, így nem állapítható meg aránytalan jogsérelmük. Nincs garancia, a szabályozási környezet változhat A határozat egyértelművé teszi azt is, hogy az elszámolás módjának megváltozása nem hozható közvetlen összefüggésbe az Alaptörvényben biztosított tulajdonhoz való joggal. Maga a napelemes berendezés továbbra is a tulajdonos birtokában marad, a szabályozás kizárólag a hálózathasználat és az energiaelszámolás feltételeit érinti, amelyek nem tekinthetők változtathatatlan jogosultságnak. A döntés jelentőségét növeli, hogy az Alkotmánybíróság vezető döntési eljárásban járt el. Ez azt jelenti, hogy az azonos tárgyú további alkotmányjogi panaszok elbírálása is lezárult, a jogértelmezés egységessé vált. A szaldó elszámolás kérdése ezzel jogilag végleg lezárult. A határozat üzenete az energetikai beruházások teljes körére nézve: a szabályozási környezet változhat, ezért a hosszú távú döntések során nem kizárólag az aktuális elszámolási feltételekre, hanem a tényleges energiafelhasználásra, a műszaki megoldásokra és a fenntartható működtetésre érdemes alapozni. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?” 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei. 
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt. 
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer. 
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél. 
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly. 
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet. 
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol. 
Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet. 
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem? 
A lakásfelújítások során megnövelt villamos kapacitások közvetve túlterhelhetik a társasházak közös elektromos hálózatát, így szükségessé válhat a korszerűsítés. Felmerül a kérdés: igazságos-e, ha a költségeket mindenki a tulajdoni hányad szerint viseli, vagy arányosítható-e azokkal, akik nagyobb teljesítményt használnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Egy padlástér-beépítés után évekkel derül ki, hogy a tetőszerkezetet szakszerűtlenül kivitelezték, sőt életveszélyessé vált. Az új tulajdonos joggal teszi fel a kérdést: ki viselje a bontás és az újjáépítés költségét - ő maga, az eladó vagy az egész társasház? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A 2025 végén megjelent 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelettel és a hozzá kapcsolódó jogszabály-módosításokkal foglalkozó összeállításunk második részében többek között a rendeltetésváltás, a telekalakítás és az e-naplóval kapcsolatos pontosítások szerepelnek. Ezek közvetlenül befolyásolhatják a határidőket, az adminisztrációt és végső soron a beruházás költségét. 
Egy társasházban a szemétledobó fenntartása évek óta jelentős költséget visz el (duguláselhárítás, fertőtlenítés, rovarirtás). A közgyűlés a lezárás mellett döntött, de néhány tulajdonos nem hajlandó elfogadni a változást, és a nyilvánossággal fenyeget? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A nagyobb társasházak működésével együtt óhatatlanul nő a kezelt pénz mennyisége is, és ezzel párhuzamosan erősödnek az ellenőrzéssel, átláthatósággal kapcsolatos elvárások. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
