Március 1-ig minden egyéni és társas vállalkozásnak be kell jelentkeznie a kamarai nyilvántartásba2012. január 30. |
|---|
| 2012. január 1-jétől a gazdasági kamarákról szóló törvény egy korábban egyszer már megszüntetett kötelezettséggel bővítette a gazdálkodó szervezetek nyilvántartási előírásait. A kötelező, díjköteles gazdasági kamarai regisztráció - amelynek kifejezett jogalkotói célja a gazdasági kamarai rendszer továbbfejlesztése és ehhez a kamaráknak forrás biztosítása - a korábbitól némileg eltérő köntösben jelenik meg újra. |
|
109 480 HUF
THS GDPR-3 adattároló iratszekrény
![]() Érdekel → |
|
A regisztrációra köteles szervezetek Az év elején hatályba lépett rendelkezések értelmében az újonnan létrejövő társaságok január 1-jétől, a már létező gazdálkodó szervezetek pedig március 1-jéig kötelesek kérni a kamarai nyilvántartásba vételüket. A regisztrációs kötelezettség az alábbi gazdálkodó szervezetekre terjed ki: - a gazdasági társaság, A mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenységet főtevékenységként megjelölő gazdálkodó szervezetek és a mezőgazdásági termelők nem kötelesek a nyilvántartásba vételt kezdeményezni. Az újonnan alakult, cégbírósági bejegyzéshez kötött gazdálkodó szervezetek a cégbírósági bejegyzést, az egyéni vállalkozók a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalnál történt nyilvántartásba vételt követő öt munkanapon belül kötelesek regisztrációjukat kérni a területileg illetékes gazdasági kamaráknál. A törvény hatálya emellett kiterjed a már működő gazdálkodó szervezetekre is, ezek 2012. március 1-jéig kötelesek eleget tenni regisztrációs kötelezettségüknek. A nyilvántartásba vételi kötelezettség nem merül ki a bejelentkezésben, a törvény szerint kötelező az adatok frissítését kezdeményezni a bekövetkezett változásokat követő öt munkanapon belül. A gazdálkodó szervezetek által fizetendő kamarai hozzájárulás összege 5 ezer forint évente. A hozzájárulást minden év március 31-ig kell teljesíteni a területi kamara részére. Amennyiben a területi gazdasági kamara észleli, hogy a gazdálkodó szervezet a kamarai nyilvántartásban nem szerepel, felszólítja, hogy a bejelentkezési kötelezettségének öt munkanapon belül tegyen eleget. A felszólítás eredménytelensége esetén az illetékes gazdasági kamara a gazdálkodó szervezetet a kamarai nyilvántartásba bejegyzi, és intézkedik a kamarai hozzájárulás összegének behajtása iránt. A meg nem fizetett kamarai hozzájárulást a törvény köztartozásnak minősíti, amelyet meg nem fizetés esetén az adóhatóság adók módjára hajt be. A területileg illetékes gazdasági kamaráknál történő regisztráció során a gazdálkodó szervezetek és a kamarák között nem jön létre tagi jogviszony, így a gazdálkodó szervezetek nem lesznek jogosultak a kamarai tagsággal együtt járó szolgáltatásokra sem. Azok a gazdálkodó szervezetek viszont, amelyek rendelkeznek tagi státusszal, a tagdíjból levonhatják a kötelező kamarai hozzájárulás összegét. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások

A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar harmadik kerekasztal-beszélgetése egy sokak által félreértett területet, az ingatlankezelést vette górcső alá. Az ingatlankezelő nem egyszerűen egy „másik nevű közös képviselő", hanem egy olyan profi vagyonkezelő, akinek a megbízó nevében, tulajdonosi szemlélettel kell eljárnia, miközben napi szinten egyensúlyozik az emberi sorsok és a műszaki kihívások között.
A társasházak mindennapi működését és a lakóközösségek döntéshozatali lehetőségeit alapjaiban érintő jogegységi határozatot hozott a Kúria. A döntés pontot tesz egy évek óta húzódó jogvitára, amely arról szólt, hogy mikor élvez elsőbbséget a merev alapító okirat, és mikor dönthet a lakók többsége a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) keretein belül.
Budapest I. kerület Budavári Önkormányzata 2026-ban két olyan pályázatot is meghirdetett, amelyek a társasházak és azok lakói számára kínálnak fejlesztési lehetőséget. Az egyik kiírás a belső udvarok, kertek és zöldhomlokzatok kialakítását, illetve fejlesztését támogatja, míg a másik az energiahatékonyság javítását célzó lakáskorszerűsítésekhez nyújt vissza nem térítendő támogatást. 
Budapest XIV. kerület Zugló Önkormányzata átfogó beruházási koncepciót készített a Fenntartható Energia- és Klímaakciótervében (SECAP) vállalt célok megvalósítására. Az Európai Városfejlesztési Alap (EUCF) támogatásával kidolgozott program négy egymásra épülő projektet foglal magában, amelyek az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal energetikai korszerűsítésére, valamint a társasházi felújításokat ösztönző támogatási rendszer megújítására irányulnak.
A Budapest Főváros Önkormányzata által közzétett összesítés szerint az elmúlt években több száz budapesti fejlesztés kapott kiemelt beruházási státuszt. Erő Zoltán budapesti főépítész éles kritikával illette ezt a kormányzati gyakorlatot, amelyet a modern városfejlesztés egyik legkártékonyabb eszközének tart.
Budapest XV. Kerületi Önkormányzata két olyan pályázatot is meghirdetett, amelyek a társasházakat és lakásszövetkezeteket érintik. Az egyik a helyi építészeti értékek megőrzését támogatja, míg a másik a társasházi előkertek és belső udvarok zöldítésére, fejlesztésére biztosít forrást. 
Évek óta nincs elfogadott beszámoló, a közös költséget több hónapra visszamenőleges hatállyal emelték meg - sok társasházban ismerősek lehetnek az ehhez hasonló, komoly vitákat szülő helyzetek. Mit tehet a tulajdonos, ha a vezetőség szabálytalan pénzügyi kimutatásokkal és jogszerűtlennek tűnő döntésekkel próbálja rendezni a ház ügyeit? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A hazai társasházaknak és lakásszövetkezeteknek - bizonyos feltételek teljesülése esetén - gondoskodniuk kell a távjeladós mérőeszközök felszereléséről, használatáról és a távjeladós rendszer kiépítéséről, a törvényi határidők betartása pedig kritikus fontosságúvá vált az épületek jogszerű üzemeltetéséhez. A legfontosabb jogszabályi kötelezettségekről, a mulasztás esetén alkalmazandó szankciókról, valamint a támogatási programok gyakorlati tapasztalatairól Németh Szabolcs, az MT Méréstechnika Kft. cégvezetője tartott átfogó előadást a THT „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" konferenciáján.
Budapesten a XVIII. kerületi Önkormányzat támogatást nyújt a társasházak és lakásszövetkezetek közös tulajdonában lévő gázhálózatok felújítására és korszerűsítésére. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
A Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság felszámolt egy olyan csoportot, amely a gyanú szerint interneten hirdetett duguláselhárítási szolgáltatásokkal károsította meg ügyfeleit. A rendőrség most azok jelentkezését is várja, akiket hasonló módon érhetett kár.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar második kerekasztal-beszélgetése az ingatlanközvetítői szakmát mutatta be. A beszélgetőpartnerek nemcsak a hivatásuk szépségeibe adtak betekintést, hanem határozottan leszámoltak azzal a köztudatban élő sztereotípiával is, miszerint az ingatlanos „nem csinál semmit, csak felrakja a hirdetést, és zsebre teszi a jutalékot".
Budapest II. Kerületi Önkormányzata pályázatot hirdetett: A kezdeményezés célja, hogy vissza nem térítendő pénzbeli támogatással segítse a helyi ingatlanok biztonságosabbá tételét, energiahatékonyságának növelését, valamint az akadálymentesítést.
A nyári időszak a legalkalmasabb a társasházi lakások fűtésrendszerének korszerűsítésére vagy átalakítására, azonban a munkálatok nem kezdhetők el bejelentés nélkül. Erre figyelmeztet a Budapesti Közművek.
A társasház közgyűlése tiltó határozatot hozott egy veszélyt jelentő gázszivárgás bejelentésével szemben. Mit tehet a közös képviselő? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
A tavaszi lakásbiztosítási kampány és az egyéves díjkorlátozások együttesen kedvező strukturális változásokat idéztek elő a hazai biztosítási piacon. Miközben az átlagos lakossági éves díjak enyhe mérséklődést mutattak, a biztosítók által vállalt maximális kárkifizetések mértéke érdemben növekedett. Ez az ár-érték arány folyamatos javulását, az alulbiztosítottság mérséklődését és a piaci verseny éleződését eredményezte, különösen a kisebb piaci szereplők javára.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar kerekasztal-beszélgetései betekintést nyújtottak a hallgatóságnak az ingatlankezeléshez kapcsolódó szakmák világába. A közös képviselői panel résztvevői tabuk nélkül, rengeteg humorral és közvetlenséggel beszéltek a szakma valódi arcáról. Elmondták, hogy milyen készségekkel lehet valaki igazán sikeres menedzser ezen a pályán, és felhívták a figyelmet arra is, hogy ez a munka mindennapos pörgéssel és olykor bizarr lakóközösségi helyzetekkel jár.
Ha egy tulajdonos saját, egyéni lakásbiztosítást köt, akkor mentesülhet a ház közös biztosítási díjának fizetése alól? Bár logikusnak tűnhet, hogy ne fizessünk kétszer ugyanazért, a társasházi törvények és a közös tulajdon védelme miatt a helyzet jogilag és gyakorlatilag is összetettebb. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A főváros távhőrendszerét üzemeltető Budapesti Közművek szerződést kötött a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME). Az együttműködés célja egy majdani döntést megalapozó tanulmány közös elkészítése a Paksi Atomerőmű hőjének a fővárosi távfűtési rendszerbe történő eljuttatási lehetőségéről. 





































