THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Március 1-ig minden egyéni és társas vállalkozásnak be kell jelentkeznie a kamarai nyilvántartásba2012. január 30. |
|---|
| 2012. január 1-jétől a gazdasági kamarákról szóló törvény egy korábban egyszer már megszüntetett kötelezettséggel bővítette a gazdálkodó szervezetek nyilvántartási előírásait. A kötelező, díjköteles gazdasági kamarai regisztráció - amelynek kifejezett jogalkotói célja a gazdasági kamarai rendszer továbbfejlesztése és ehhez a kamaráknak forrás biztosítása - a korábbitól némileg eltérő köntösben jelenik meg újra. |
|
6 232 HUF
THS MCS Pénzérme szortimer
 Érdekel → |
|
A regisztrációra köteles szervezetek Az év elején hatályba lépett rendelkezések értelmében az újonnan létrejövő társaságok január 1-jétől, a már létező gazdálkodó szervezetek pedig március 1-jéig kötelesek kérni a kamarai nyilvántartásba vételüket. A regisztrációs kötelezettség az alábbi gazdálkodó szervezetekre terjed ki: - a gazdasági társaság, A mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenységet főtevékenységként megjelölő gazdálkodó szervezetek és a mezőgazdásági termelők nem kötelesek a nyilvántartásba vételt kezdeményezni. Az újonnan alakult, cégbírósági bejegyzéshez kötött gazdálkodó szervezetek a cégbírósági bejegyzést, az egyéni vállalkozók a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalnál történt nyilvántartásba vételt követő öt munkanapon belül kötelesek regisztrációjukat kérni a területileg illetékes gazdasági kamaráknál. A törvény hatálya emellett kiterjed a már működő gazdálkodó szervezetekre is, ezek 2012. március 1-jéig kötelesek eleget tenni regisztrációs kötelezettségüknek. A nyilvántartásba vételi kötelezettség nem merül ki a bejelentkezésben, a törvény szerint kötelező az adatok frissítését kezdeményezni a bekövetkezett változásokat követő öt munkanapon belül. A gazdálkodó szervezetek által fizetendő kamarai hozzájárulás összege 5 ezer forint évente. A hozzájárulást minden év március 31-ig kell teljesíteni a területi kamara részére. Amennyiben a területi gazdasági kamara észleli, hogy a gazdálkodó szervezet a kamarai nyilvántartásban nem szerepel, felszólítja, hogy a bejelentkezési kötelezettségének öt munkanapon belül tegyen eleget. A felszólítás eredménytelensége esetén az illetékes gazdasági kamara a gazdálkodó szervezetet a kamarai nyilvántartásba bejegyzi, és intézkedik a kamarai hozzájárulás összegének behajtása iránt. A meg nem fizetett kamarai hozzájárulást a törvény köztartozásnak minősíti, amelyet meg nem fizetés esetén az adóhatóság adók módjára hajt be. A területileg illetékes gazdasági kamaráknál történő regisztráció során a gazdálkodó szervezetek és a kamarák között nem jön létre tagi jogviszony, így a gazdálkodó szervezetek nem lesznek jogosultak a kamarai tagsággal együtt járó szolgáltatásokra sem. Azok a gazdálkodó szervezetek viszont, amelyek rendelkeznek tagi státusszal, a tagdíjból levonhatják a kötelező kamarai hozzájárulás összegét. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Egyre több társasházi lakó vált elektromos autóra, a töltési lehetőségek azonban sok helyen még hiányoznak. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n az Evergy Charging Kft. szakemberei, Szakács Gréta és Szendrei Krisztián előadásukban bemutatták, milyen műszaki, jogi és pénzügyi megoldásokkal lehet a társasházi környezetben is biztonságos és költséghatékony töltést biztosítani. 
A nagyobb társasházak működésével együtt óhatatlanul nő a kezelt pénz mennyisége is, és ezzel párhuzamosan erősödnek az ellenőrzéssel, átláthatósággal kapcsolatos elvárások. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Ha már van lakáshitel- vagy lakáslízing-szerződés, ami 2026. január 1. előtt érvényesen létrejött, akkor az Otthontámogatás 2026-os igénylésénél 2026. január 20. az első igazán kritikus dátum: eddig kell a kérelmet a munkáltatónál benyújtani. 
Magyarországon a téli szmog nem elsősorban a gyárak vagy az autók miatt alakul ki. A rossz energiahatékonyságú épületekben, elavult berendezésekkel, gyakran nedves fával vagy hulladékkal történő fűtés a szállópor-kibocsátás egyik fő okozója. A probléma kezelése ezért legalább annyira lakhatási és felújítási kérdés, mint környezetvédelmi. 
A hazai társasház-állomány megújítása évek óta az egyik legnehezebben mozdítható területe az épületenergetikának. A problémák nem ismeretlenek: széttagolt tulajdonosi szerkezet, lassú döntéshozatal, bizonytalan finanszírozás és hiányos műszaki adatok. A Renoinvest projekt magyarországi záró nemzeti kerekasztala ezekre a visszatérő akadályokra keresett rendszerszintű válaszokat, kifejezetten a társasházi felújítások szemszögéből. 
Sokan nem tudják, hogy lakáscsere esetén nem feltétlenül a teljes vételár után kell illetéket fizetni. 2026. január 1-jétől a szabályok még kedvezőbbé váltak: az eladott lakás akár öt évvel korábbi értékesítése is beszámítható az illetékalap csökkentésébe. 
2026. január 1-jével megszűnt a rövid távú lakáskiadás jogi lehetősége Terézvárosban. A több mint egyéves felkészülési időszak után az önkormányzat nemcsak hatályba léptette a rendeletet, hanem meg is kezdte annak aktív betartatását: elindultak az ellenőrzések, és már az első napokban szabályszegésre utaló jeleket találtak. 
A társasházak villamos hálózatának egyik legelhanyagoltabb eleme a méretlen elektromos rendszer, amelynek meghibásodása nemcsak áramszünetet, hanem komoly tűzveszélyt is jelenthet. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n tartott előadásában Czekmeiszter Marcell villamosmérnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a társasházi csatlakozóberendezés - bár a ház tulajdonában van - az áramszolgáltató használatában áll, és éppen ez a kettősség teszi a „rendszer mostohagyermekévé". 
A hó eltakarításának elmulasztása miatti elcsúszásos balesetek esetén rendszeresen felmerül a kérdés, hogy ki viseli a felelősséget: a társasház, a közös képviselő vagy az ingatlan tulajdonosa. A társasház köteles gondoskodni a közös területek biztonságáról, és ha ezt elmulasztja, a károsult kártérítést követelhet. 
Év végén több építésügyi, zöldfelületi és földmérési szabályt módosítottak. A változások első látásra technikai jellegűek, azonban számos ponton érinthetik a társasházak működtetését is felújítás, bővítés, új épületrész kialakítása vagy használatbavétel esetén. Az alábbiakban kifejezetten társasházkezelői nézőpontból, a gyakorlati teendőkre koncentrálva foglaljuk össze a legfontosabb elemeket. 
A fűtési szezon nemcsak a meleg otthonok időszaka, hanem a legtöbb lakástűz és szén-monoxid-mérgezésé is. Lestyán Mária építésztervező és tűzvédelmi szakmérnök, szakújságíró, a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség elnöke a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n arra figyelmeztetett: a társasházakban a tűzvédelem nem jogszabályi formalitás, hanem mindennapi gondosság kérdése. 
Az Országgyűlés elfogadta a 2025. évi CXXX. törvényt, amely átfogóan módosítja a szövetkezeti jogszabályokat annak érdekében, hogy önálló, uniós szabályozással összhangban álló keretet teremtsen az energiaszövetkezetek számára. A 2026. január 1-jén hatályba lépő rendelkezések pontosan meghatározzák az energiaközösségek működésének feltételeit, a tagsági szabályokat és a gazdálkodási előírásokat. 
Egy társasházban egyetlen ingatlanként nyilvántartott albetétben több, külön használatú lakást alakítottak ki. A jogvita lényege, hogy a díjat a tényleges használathoz kötődő szempontok alapján kellene meghatározni, miközben a tulajdoni lap csak egy lakást tüntet fel. Az ebből fakadó ellentmondás bírósági útra terelte az ügyet. Érdemes áttekinteni, milyen jogi és szabályozási lehetőségei vannak a társasháznak annak érdekében, hogy a díjfizetés a tényleges lakásszámot tükrözze. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A társasházi biztosítások díja az elmúlt évben érezhetően megemelkedett, de az okok korántsem egyértelműek. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n a biztosítói kerekasztalnál négy piaci szereplő képviselői vitatták meg, miért kerülnek egyre többe a biztosítások, hogyan működik a mestervonalas assistance, és miért nem old meg mindent a kötelezővé tétel. Simon János (Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.), Antalffy Dániel (Allianz Hungária Zrt.), Hegyháti Szilvia (Generali Biztosító Zrt.) és Lévai Dániel (Netrisk Magyarország Kft.) beszélgetéséből kiderült: a biztosítások világa legalább annyira sokszínű, mint maguk a társasházak. 
Felvételsorozat harminckettedik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Fekete Attila, ügyvezető - fiREG Kft. 
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
A társasházak jelentős részében a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) puszta kötelező dokumentumnak tűnik: kiemelik a törvényszöveget, belemásolják egy fájlba, a közgyűlés megszavazza, a közös képviselő beadja a földhivatalba, aztán senki nem nyitja ki többé. Dr. Kiss Balázs Károly, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének elnöke előadásában azt mutatta be, hogy a jogszabály ennél jóval többet enged, és az SZMSZ a ház gyakorlati működésének egyik legfontosabb eszköze lehet. 
Egy országos kamarai nyilvántartás létrehozásáról született döntés. A módosítás értelmében a jövőben csak olyan szakember végezhet villamos biztonsági ellenőrzést, akit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nyilvántartásba vett. 
Az év végi hajrá után december közepétől a családé és a szeretteinké a főszerep. A következő napokra, hetekre mindenki számára az öröm és boldogság kell, hogy előtérbe helyeződjön, elfelejtve az év közbeni pörgést, rohanást, bajokat, minőségi időt szentelve egymásnak. Ezúton kívánunk meghitt karácsonyi ünnepeket és boldog új évet valamennyi olvasónk számára! 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
