Barion Pixel

Még drágább az életed: Mire számíthatnak a társasházak a KATA megszűnésével, az elszálló rezsivel és a magas inflációval?

2022. szeptember 7.
cold-home.jpgHa az éves átlag 13,7 százalékos inflációhoz a katás alvállalkozók adóterheinek növekedését hozzáadjuk, illetve ehhez hozzávesszük még a rezsicsökkentés csökkentésének hatásait is, akkor nem kell meglepődni jövőre az 50 százalékos közös költség emelésen sem.

A KSH augusztus 9-ei adatai szerint az elmúlt egy évben az élelmiszerek ára 27,0%-kal emelkedett, ezen belül a leginkább a margarin (65,8%), a kenyér (57,9%), a sajt (52,6%), a száraztészta (49,1%), a tejtermékek (43,8%), a baromfihús (38,8%), a péksütemények (38,5%) és a tojás (37,5%) drágult. A tartós fogyasztási cikkekért 14,0, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 20,1, a szobabútorokért 18,2, a használt személygépkocsikért 17,9, az új személygépkocsikért 17,5%-kal kellett többet fizetni. Az állateledelek ára 33,1, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 26,5, a testápolási cikkeké 16,9, a járműüzemanyagoké 6,7%-kal lett magasabb. A szolgáltatások díja 6,8%-kal emelkedett, ezen belül a taxi 27,4, a lakásjavítás és -karbantartás 20,7, a járműjavítás és -karbantartás 16,4, az üdülési szolgáltatás 13,1%-kal került többe.

Elszálló rezsiárak, nő a közös költség

A kétszámjegyű infláció mellett a társasházak a rezsit illetően is magasabb költségekre számíthatnak augusztustól. Míg a földgáz-fogyasztást illetően a 2022. július 21-ei kormányrendelet lehetőséget biztosít a társasházak és a lakásszövetkezetek számára a „lakóépületben műszakilag megosztott, önálló lakások számának szorzata" alapján való multiplikálásra, addig az áram esetében nincs lehetőség a közös áram albetétekre való leosztására és ez több mint valószínű, hogy így is marad a jövőben. A legnagyobb áramdíj emelkedést vélhetően a nagyobb, több liftes, elektromos szellőzőmotoros, saját kazánnal rendelkező házak fogják elszenvedni, ráadásul a mélygarázzsal rendelkező épületek esetében komoly konfliktusok is származhatnak abból, ha valaki ezentúl a közös konnektorból tölti az autóját és az így felhasznált energia ráterhelésére nincs a társasháznak még kialakult rutinja.

Miután a rezsiterhek növekedése és az infláció a nagyobb szolgáltató cégeket is érinti, így rezsicsökkentés ide, vagy oda, vélhetően a következő lépésben a szemétszállítási és a vízdíjak is jelentősen emelkedni fognak, hiszen a vízhálózat karbantartás, a kukásautókba tankolt benzin és az inflációs spirálban a munkabér költségek emelkedése ezeknek a szolgáltatásoknak az árára is hatással lesz.

A KATA vége: a kisvállalkozók terhei is nőnek

Ha ez még nem lenne elég, akkor a kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) szeptember 1-jei „átalakítása" is jelentős többletterheket fog róni a társasházak részére. Ahogyan a Pénzügyminisztérium a TTOE megkeresésére fogalmazott: 2022. szeptember 1-jétől annak a kisadózó egyéni vállalkozónak, aki társasháztól szerez bevételt, az új Kata tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja alapján a kisadózó jogalanyisága megszűnik. Ennek megfelelően a továbbiakban sem a közös képviseleti tevékenységet végzők, sem pedig a festők, lakatosok, villanyszerelők stb. nem tudják használni a kedvezményes adózást a társasházakkal szemben, melynek következtében nagyságrendileg 20 százalék költségnövekedés fog jelentkezni a havi üzemben tartási és karbantartási munkákat illetően. Miután a társasház kiadásainak másik - a közüzemeken kívüli - része javarészt ezen szolgáltatások igénybe vételének a költségeiből áll, így vélhetően ez a 20 százalék is meg fog jelenni a közös költségben.

Emelni kell a közös képviseleti díjat is

A THT - Társasházi Háztartás, a TTOE és az eHÁZ 2022. első negyedévben kérdőíves felmérés keretében kérdezte a hazai társasházkezelőket, a felmérést a THT - Társasházi Háztartás éves roadshow-ján megjelent társasházkezelők között végezte el, közel 600 fős mintán. A válaszokból kiderült, hogy a megkérdezettek közel egyharmadánál merült fel az elmúlt két évben a pálya elhagyása, melynek okát a válaszadók a tulajdonosok viselkedésében és érdektelenségében, a túlterheltségben és a stresszben, az idős korban, illetve az anyagi és erkölcsi megbecsülés hiányában jelölték meg.

A kérdőívre választ adók közel 70 százaléka 2.000 Ft alatt vállal jelenleg közös képviseletet albetétenként havonta, mely érték az elmúlt évtizedekben -a kezelt ingatlanok értékének drasztikus növekedésének ellenére - alig nőtt. Miután az infláció, és a dráguló rezsi-, illetve cégfenntartási költségek a közös képviseletet ellátó cégeket, vállalkozókat is terhelik, így ezen a téren is 20-40 százalékos növekedésre lehet számítani a jövőben.

Mi lesz a rezsicsökkentés kifüggesztésével?

Érdekes felmerülő kérdés a rezsicsökkentési értesítő jövőbeli létjogosultsága is, hiszen amíg kétség kívül most is csökkentett áron kapja majd a társasház a fogyasztásának egy kis részét, úgy a rezsicsökkentés augusztus 1-jétől inkább a háztartások szintjén lesz majd látványos, társasház-szinten a lakástulajdonosok pedig - a fentiek értelmében - egyértelműen észlelni fogják a közös költség növekedését. Ebben a hangulatban viszont valószínű, hogy lesznek olyan esetek, amikor a rezsicsökkentési értesítő eredeti céljával ellentétben inkább kontra produktív lesz és ellenérzéseket szül majd a társasházi lakástulajdonosok körében.

Dén Mátyás András

További híreink


Több mint száz ügyvéd segít díjmentesen a rászorulóknak november 14-én 2025. november 13.
A Budapesti Ügyvédi Kamara 2025. november 14-én ismét megszervezi pro bono napját, amelynek célja, hogy anyagi helyzettől függetlenül mindenki számára elérhető legyen a jogi segítség. A kezdeményezéshez idén is közel száz ügyvéd csatlakozott, akik a nap folyamán díjmentes tanácsadást nyújtanak a jelentkezőknek.

Tartozók névsora a társasházban: hol húzódik az adatvédelem határa? 2025. november 13.
A közös költség megfizetése minden társasházi működés alapja, mégis sok házban évről évre gondot okoznak a nem fizető tulajdonosok. A fizető lakók elvárnák, hogy tudják, kik helyett viselik a közös terheket, viszont a tartozók listájának közzététele adatvédelmi aggályokat vet fel. A jogszerű és átlátható megoldás kulcsa a célhoz kötött adatkezelésben és a belső, zárt kommunikációban rejlik. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Újabb bővítések a FIX 3%-os hitelnél és a CSOK Plusznál 2025. november 13.
A Kormány 349/2025. (XI. 12.) rendelete újabb pontokon módosítja a lakossági otthonteremtési támogatások szabályait. A változások a CSOK Plusz és a FIX 3%-os lakáshitel feltételrendszerét egyaránt érintik, és több gyakorlati könnyítést hoznak azok számára, akik első lakásukat vásárolnák vagy önkormányzati bérlakást szeretnének megvásárolni. A módosítások 2025. november 15-én lépnek hatályba.

http://www.mitoe.hu
Lakhatási dráma a fiatalok szemszögéből – mit mutatnak az európai adatok? 2025. november 12.
A megfizethetetlen vagy nem megfelelő lakás ma már nem csupán egyéni tragédia. Az Eurofound 2023-as „Unaffordable and Inadequate Housing in Europe" című jelentése, illetve a kutatók - Hans Dubois és Marie Hyland - 2025. júniusi előadása a 46. UIPI-kongresszuson azt üzeni: bár a tagállamok lakáspiaci sajátosságai eltérnek, a problémák mély szerkezeti okai közösek, és legfőképpen a fiatal generációkat érintik.

Hogyan különböztessük meg a szakértő ingatlanközvetítőt az amatőrtől? 2025. november 11.
Egy ingatlan eladása vagy megvásárlása sokak számára életük egyik legnagyobb pénzügyi döntése. Ilyenkor nem mindegy, kinek a kezébe adjuk az ügylet lebonyolítását. A szakértő ingatlanközvetítő nemcsak a hirdetéseket kezeli, hanem ismeri a piac folyamatait, a jogi és műszaki buktatókat, és képes valós értéket teremteni az ügyfél számára. Az amatőr viszont gyakran éppen a legfontosabb pillanatokban marad el a szükséges tudással vagy felelősségvállalással.
De honnan ismerhetjük fel, kivel van dolgunk? Valóban rendelkezik a közvetítő engedéllyel és szakmai tapasztalattal? Tudja pontosan, milyen jogi kötelezettségek terhelik az eladót és a vevőt? Segít a szükséges dokumentumok előkészítésében, vagy mindent az ügyfélre hárít? Ismeri a társasházi háttéradatokat, a közös költség, a felújítási alap, vagy a közgyűlési határozatok jelentőségét? Képes objektíven megítélni egy ingatlan reális piaci értékét, vagy csupán az eladó elvárásait visszhangozza? A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Sándor Viktória etikus ingatlanos, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége Etikai Bizottságának vezetője tart előadást a témában.

Digitális korszakba lépett a THT – online szakmai hálózat és mesterséges intelligencia a társasházak szolgálatában 2025. november 11.
A THT - Társasházi és Ingatlanpiaci Szaklap a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n mutatta be legújabb fejlesztéseit. Dén Mátyás András főszerkesztő előadásában áttekintette a lap több mint huszonöt éves múltját, és ismertette a következő korszak fő irányait: a THT teljes egészében digitális formában folytatja működését, mesterséges intelligenciával támogatott szakmai szolgáltatásokat kínál, és hűségpont-rendszert vezet be a társasházkezelők számára.

https://www.tht.hu/thtelofizetes/
Tartós partnerség a tulajdonos és az állam között: mintaprogram üres lakások bevonására 2025. november 10.
Az ingatlanpiaci feszültségek és a bérleti díjak emelkedése miatt a spanyol autonóm régiók is sorra keresik azokat a beavatkozási eszközöket, amelyekkel a piaci kínálatot bővíthetik anélkül, hogy közvetlenül lakást építenének. Asturiasban a vezetés vonzóbb feltételekkel próbálja ösztönözni, hogy a hosszabb ideje üresen álló magánlakások bekerüljenek a megfizethető bérlakások körébe. Szociális lakásügynökségi programok korlátozottan Magyarországon is megvalósulnak, de nagyobb intézményi és pénzügyi háttérre volna szükség, hogy szélesebb körben is adott legyen a lehetőség.

„Égig érő fű”: újra pályázhatnak a társasházak belső udvaruk zöldítésére 2025. november 10.
A Fővárosi Önkormányzat 2025-ben ismét meghirdette az Égig érő fű programot, amelynek célja, hogy a budapesti társasházak belső udvarai zöld, közösségi terekké váljanak. Az idén megduplázott, 80 millió forintos keretösszegből a főváros a legsűrűbben beépített városi területek zöldfelületi arányát szeretné növelni - a társasházak aktív részvételével és önrészvállalásával.

Az ingatlaniroda egy olyan vállalkozás, ahol a tudás nagyon gyorsan megtérül 2025. november 7.
Felvételsorozat tizenegyedik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Kovács Tibor alapító-tulajdonnos, többszörösen díjnyertes Immo1 Ingatlanközvetítő Hálózat

Kéményfelújítás és hitelfelvétel – ki fizet és miért? 2025. november 7.
A rendes gazdálkodás körébe tartozó kiadások - például egy gyűjtőkémény korszerűsítése - esetén akár egy megismételt közgyűlésen, a jelenlévők egyszerű többségével is hozható döntés. De mit is jelent pontosan a rendes gazdálkodás köre, mikor számít egy beruházás ezen belülinek, és hogyan oszlanak meg a költségek a tulajdonosok között, ha a garázsok is közös tulajdonban vannak? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Lomok, beázás, pereskedés – egy társasházi pince esete 2025. november 6.
A közgyűlés döntött a lomok elszállításáról és a pince lezárásáról, ám a „gyűjtögető" tulajdonos bírósághoz fordult, és sikerrel támadta meg a határozatot. Ilyenkor azonban nincs minden veszve: jogszerű, mégis hatékony eszközökkel a társasház megvédheti a közös tulajdont, és kikényszerítheti a rendeltetésszerű használatot. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Hova építsünk? Európa egyik legnagyobb lakáspiaci kérdése 2025. november 6.
A holland választási kampány egyik legforróbb témája a lakáshiány, amely nagyjából 400 000 otthon megépítését követelné meg. A politikai ígéretek nagy része ugyanazt mondja: építeni kell. A valódi vita arról szól, hol és hogyan. Hollandia sűrűn lakott ország, a szabad terület szűkös, a társadalmi és gazdasági érdekek pedig egymásnak feszülnek.

Energiaközösség társasházban: szabályok, tapasztalatok, akadályok 2025. november 5.
A Transzformátor Központ októberi konferenciája azt vizsgálta, miként kapcsolódhatnak a hazai lakóközösségek, a társasházak a közösségi energiatermeléshez és -felhasználáshoz. A szakmai esemény a szabályozási keretek, a műszaki-üzleti lehetőségek és a lakossági bevonás összefüggéseit mutatta be, hangsúlyozva, hogy a társasházak a modell természetes szereplői lehetnek, ha a feltételek és a belső együttműködés adott.

„Városunk infrastruktúrája túlterhelt” – önazonosság-védelmi tervezet kerül tárgyalásra Törökbálinton 2025. november 5.
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen.

A tulajdon múltja és a lakhatás jövője – Nemzetközi Ingatlannap Belgrádban 2025. november 4.
A 2025-ös belgrádi International Property Day a történelmi tapasztalatokat és a mai lakhatási kihívásokat kapcsolta össze „From History to Homes - How Past Lessons Can Shape the Future of Housing in Europe" mottóval. A Network for Restitution in Serbia és a UIPI közös rendezvényén a kárpótlás, az ingatlantulajdon társadalmi szerepe és az európai lakáspolitika dilemmái kerültek terítékre. Az eseményen jogászok, közgazdászok, lakáspolitikai szakértők és európai érdekképviseleti vezetők vettek részt.

Ahol beszélgetnek, ott felújítanak – társasházi mintaprojekt tanulságai 2025. november 3.
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség.

Zártkerti ingatlanok átminősítése – fontos változások az ingatlan-nyilvántartásban 2025. november 3.
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget.

Folytatódik az Otthon Start finomhangolása 2025. november 3.
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak.

Kötelező a villamos hálózat felülvizsgálatáról gondoskodni ingatlanügyletek során 2025. október 31.
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár.

Középosztály, idősek, elöregedő házak – hogyan reagálhat az uniós politika? 2025. október 31.
Európában egyre több társadalmi és területi csoport szorul ki a fenntartható lakhatásból: vidéki kisvárosok, városi peremterületek, fiatal bérlők és idős tulajdonosok mind más okból kerülnek nehéz helyzetbe. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetése azt a kérdést járta körül, lehet-e egyetlen európai lakáspolitikai válasz ezekre - és ha nem, hogyan kellene a támogatási rendszereknek alkalmazkodniuk.

(c) Társasházi Háztartás 2025 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások