Barion Pixel

Még egyszer a munkával megváltható közös költség tartozásról

2014. január 9.
November 13-án jelent meg hírlevelünkben a Megváltható-e munkával a közös költség tartozás? kérdésre adott válasz, mely arra az esetre adott megoldást, ha a tartozó számlaképes. Olvasóink kérésére most azt az esetet is megvizsgáljuk, amikor a hátralékos tulajdonos magánszemélyként kívánja ledolgozni tartozását.

Az adózási kérdéseket is felvető témára Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló, igazságügyi könyvszakértő, a THT adózási kérdések rovatának vezetője válaszol.

Logikus az elgondolás, hogy a közös költség tartozást felhalmozó tulajdonos munkával pl. takarítással, kertgondozással, esetleg szakipari munkával (festés, villanyszerelés) megválthassa a közös költség tartozását.

Ez egy támogatandó gyakorlat. Csak az adózással van probléma.
Az semmiképpen sem megy, hogy a lakóval megállapodnak egy lépcsőház takarításban, ami pl. 10.000 Ft-ot ér, és ezzel „le van tudva" a közös költség.

Minden „ellenszolgáltatásért" végzett munka után adókat és járulékokat kell fizetni. (Ellenszolgáltatás lehet a bér, vagy a közös költség megváltása is, mint esetünkben.)

Két eset lehetséges:
1. A közös költség hátralékos lakás tulajdonosnak van valamilyen saját vállalkozása is, pl. egyéni vállalkozó, kft-bt. tulajdonos.
Ilyenkor a kiírt munkára a vállalkozás árajánlatot ad, amit - ha a nagyságrend indokolja - az SZMSZ szerint meg kell versenyeztetni, és ha elnyeri a munkát, akkor a vállalkozás elvégzi, és kiszámlázza azt a társasháznak. A társasház kifizeti a munkát, és a lakástulajdonos másnap befizeti a közös költségét, hiszen a vállalkozása bevételhez jutott.

Ilyen esetben az adót a vállalkozás fizeti meg, s igazából nem is közös költség megváltás, hiszen normál feltételekkel kötötte a társasház és a vállalkozás a szerződést.
Ha valamilyen előnyt élvezne a vállalkozó a munka elnyerésekor, akkor az „versenyjogi" és egyéb problémákat (akár a többi lakó irigysége) is felvetne.

2. A társasház tulajdonosának nincs pénze és munkája, viszont van szabadideje és szükséges szaktudása, és felhalmozott közös költség tartozása is.
A társasház a tulajdonossal munkavégzésre irányuló szerződést köt, ami két féle lehet:
a)munkaszerződés
b)megbízási szerződés.
(Mindkét esetben a társasház az „Adózás rendje" szerint „kifizető" lesz, és adószámot is ki kell váltania. Természetesen ezek után az adóhatósághoz rendszeresen bevallásokat kell tennie.)

A munkaszerződés esetén a „Munka Törvénykönyve" vonatkozik a felekre, ami szigorú szabályokat tartalmaz. Pl. a munkabéren felül számolni kell az éves rendes szabadsággal, betegszabadsággal, végkielégítéssel, munkahelyi baleset következményeivel, stb.
Munkaszerződést pl. házmesteri munkára szoktak kötni. A feladatokat a munkaköri leírás rögzíti.

Ilyen esetben pl. az éves költségvetésbe 13 hónapi házmesteri díjat kell bekalkulálni, ugyanis a munkaviszony miatt egy hónapot a házmester éves rendes szabadságon van, és ilyenkor egy helyettesítőt kell felfogadni, és kifizetni. Ez lesz a 13. havi házmesteri díj.
Ezért sok SZMSZ a munkaviszony létesítését közgyűlési határozathoz köti.

A megbízási szerződés a fentiek miatt, a társasházra kedvezőbb feltételeket biztosít. Nincs rendes szabadság, betegszabadság, stb.

Megbízási szerződésre a Ptk. szabályai vonatkoznak. Az elvégzendő feladatokat a megbízási szerződésben kell meghatározni.
Megbízási szerződést olyan feladatra lehet kötni, ahol a megbízott önállóan végzi a munkáját, neki közvetlen utasítást a munkavégzéssel összefüggésben nem lehet adni. Pl. a kertgondozás önállóan végezhető munka, a közös képviselő nem utasíthatja a megbízottat, hogy melyik növényt mivel permetezze, stb.

Mindkét estben hónap végén a bért számfejteni kell. A számfejtés azt jelenti, hogy a bérszámfejtő kiszámolja az adókat, járulékokat, és a nettó kifizethető bért előírja bérfizetésként.
Ez a naplófőkönyvben úgy történhet, hogy bevételezik a pl. 10.000 Ft közös költséget, majd azonnal ki is adják a 10.000 Ft nettó bért / megbízási díjat (ez a bruttó elszámolás elve).

Lehet követelés-kötelezettség kompenzálás is az elszámolás, de azt nem a naplófőkönyvön belül kell elvégezni. (Ne bonyolítsuk a dolgot most ezzel, maradjunk a pénztári kifizetésnél.)

Szabálytalan megoldás, hogy a tulajdonos elvégez egy munkát, pl. villanyszerelést, aztán hoz egy számlát egy villanyszerelő Kft.-től.
Ilyenkor a villanyszerelő Kft. előbb nyerje meg a munkát, végezze el, és a ház a Kft-nek fizesse ki az ellenértéket.

Ha a Kft. felveszi a társasház tulajdonosát munkaviszonyba, akkor a Kft. végzi a bérszámfejtést, és kifizeti a nettó bért az alkalmazottjának. Ez után a tulajdonos már be tudja másnap fizetni a közös költséget, hiszen a Kft-től jövedelemhez jutott. A munkát is ő szerezte a Kft-nek.

Szabályos megoldás az olyan eset is, hogy az összes lakó valamilyen időrend szerint felváltva takarítja a lépcsőházat. Ekkor az éves pénzügyi tervben nem is szerepel „takarítás" költség tétel. És a közös költség is ennek megfelelően kevesebb lesz. Ebben az esetben nincs közös költség „megváltás", hiszen nem is kalkulálják a takarítás költségét, az nincs is forintosítva.
Ebben az esetben semmi teendő nincs könyvelésben, vagy az adózásban. De ez csak akkor igaz, ha mindenki egyformán takarít.
............................................................................................
A THT novemberi számában indult Csizmadia Szabolcs rovata, melynek "Számviteli feladatok I." című nyitó írásában többek között a társasházi könyvezetés során betartandó jogszabályokról, a számviteli törvény szerinti beszámolóról, mérlegről, éves elszámolásról, vagy a pénzkezelési szabályzatról, bizonylati rendről ír.

A cikkben leírt szabályzatokat - a mks826 kód megadásával -szabadon szerkeszthető formában elérhetővé tette olvasóink számára, az alábbi oldalon: www.eszir.hu

További híreink


Ezek az új Airbnb-szabályok Józsefvárosban 2026. július 29.
Szigorúbb feltételekkel, negyedszintű és társasházi korlátokkal, valamint a lakóközösségek jogainak megerősítésével lép fel Józsefváros a rövid távú lakáskiadás terjedése ellen. A Képviselő-testület döntése alapján a szabályozás a kormányzati moratórium lejártát követően lép életbe.

Távmérős költségmegosztók felszerelése: Kinek mi a szerepe? 2026. július 23.
A társasházaknak komoly felkészülést jelent a távolról leolvasható költségmegosztók kötelező bevezetése a 2027-es határidőig. Olvasó kérdésekre válaszolva bemutatjuk a jogi felelősségi köröket.

A Kúria tisztázta az alapító okirat és a működési szabályzat viszonyát 2026. július 20.
A társasházak mindennapi működését és a lakóközösségek döntéshozatali lehetőségeit alapjaiban érintő jogegységi határozatot hozott a Kúria. A döntés pontot tesz egy évek óta húzódó jogvitára, amely arról szólt, hogy mikor élvez elsőbbséget a merev alapító okirat, és mikor dönthet a lakók többsége a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) keretein belül.

http://www.mitoe.hu
Közös költség emelés visszamenőleg: Mit tehet a tulajdonos? 2026. július 15.
Évek óta nincs elfogadott beszámoló, a közös költséget több hónapra visszamenőleges hatállyal emelték meg - sok társasházban ismerősek lehetnek az ehhez hasonló, komoly vitákat szülő helyzetek. Mit tehet a tulajdonos, ha a vezetőség szabálytalan pénzügyi kimutatásokkal és jogszerűtlennek tűnő döntésekkel próbálja rendezni a ház ügyeit? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Veszélyes gázszivárgás – A közös képviselő köteles a társasház érdekeit képviselni! 2026. július 8.
A társasház közgyűlése tiltó határozatot hozott egy veszélyt jelentő gázszivárgás bejelentésével szemben. Mit tehet a közös képviselő? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Egyéni lakásbiztosítással kiváltható a társasházi biztosítási díj? 2026. július 3.
Ha egy tulajdonos saját, egyéni lakásbiztosítást köt, akkor mentesülhet a ház közös biztosítási díjának fizetése alól? Bár logikusnak tűnhet, hogy ne fizessünk kétszer ugyanazért, a társasházi törvények és a közös tulajdon védelme miatt a helyzet jogilag és gyakorlatilag is összetettebb. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

https://www.tht.hu/thtelofizetes/
Kérhet-e pénzt a leváltott közös képviselő az adatok átadásáért? 2026. június 25.
A közös képviselő váltása ritkán zajlik zökkenőmentesen, az egyik legnagyobb feszültségforrást pedig a társasház adatai jelentik. Ki használhatja a nyilvántartást, mi történik a személyes adatokkal, és meddig mehet el a lakóközösség, ha nyilvánosan akarja rendezni a vitát? Az olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol.

Szigorúbb keretek közé szorítaná a kormány a villamos biztonsági felülvizsgálatokat 2026. június 16.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a szakterület működését újraszabályozó rendelettervezetet. A javaslat elsődleges célja, hogy a lakó- és ipari ingatlanok védelme szempontjából kritikus ellenőrzéseket végző szakemberek tevékenysége átláthatóbbá és hatékonyabban nyomon követhetővé váljon.

Kiszivároghatnak a belső információk? – Az olcsó szoftverért az adatainkkal fizetünk 2026. június 12.
Megdöbbentő történettel fordult hozzánk egy közös képviselő: miután bevezettek egy új, kedvező árú társasházi szoftvert, a konkurencia hirtelen mindent megtudott a ház belső ügyeiről, és azonnal akcióba lépett a leváltásukért. Létezik, hogy a szoftver tulajdonosai visszaélnek az adatokkal? Hogyan bizonyítható, ha illetéktelenek néztek bele a rendszerbe, és kihez fordulhatunk jogorvoslatért? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Kié a folyosó vége? 2026. június 10.
Sok lakóközösségben ismerős konfliktusforrás a közös tulajdonú folyosószakaszok rácsos lezárása. A társasház évekkel ezelőtt hozzájárult a beépítéshez, ám több tulajdonosváltás után az új lakók már sem használati díjat nem fizetnek, sem pótkulcsot nem biztosítanak a közös képviselőnek. A kizárólagos használat viszont megmarad, ami komoly tűzvédelmi és katasztrófavédelmi kockázatot is jelent. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Egyhangúlag megszavazta a parlament a devizahiteles perek és végrehajtások átmeneti felfüggesztését 2026. június 9.
Az Országgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyöntetűen elfogadta a folyamatban lévő devizahiteles perek és végrehajtások felfüggesztéséről szóló törvényjavaslatot. A Tisza Párt képviselői által benyújtott szabályozás célja, hogy időt biztosítson a devizahiteles törvények átfogó felülvizsgálatára és a végrehajtói rendszer átalakítására. Az új intézkedések a devizaadósok védelmét szolgálják, és a jogszabály kivételeket is rögzít, amelyekre a halasztás nem vonatkozik.

Mentőövet kér a napelemes szövetség a félbemaradt lakossági projekteknek 2026. június 8.
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) arra figyelmeztet, hogy a lakossági napelemes rendszerek támogatását célzó RRF-6.2.1-2021 jelű pályázat 2026. június 15-i határidejének közeledtével több ezer alacsony jövedelmű család beruházása maradhat félbe. A szövetség álláspontja szerint a megakadt projektek túlnyomó része még megmenthető lenne, ehhez azonban a döntéshozók részéről a kivitelezőváltások felgyorsítására és a kifizetések felgyorsítására van szükség.

Végső határidő a napelemeseknek – Június 11-ig lehet kártérítésért fordulni Strasbourghoz 2026. június 8.
A háztartási méretű kiserőművek (HMKE) tulajdonosai számára elérkezett az utolsó jogi lehetőség, hogy kompenzációt kérjenek a napelemes elszámolási rendszer utólagos megváltoztatása miatt elszenvedett anyagi veszteségeikért. A Napelem-felhasználók Érdekvédelmi Platformja (NÉP) Egyesület felhívása szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) benyújtandó egyéni kártérítési kérelmeket 2026. június 11-ig kell postára adni.

A devizahiteles eljárások tervezett felfüggesztése: segítség vagy újabb akadály az adósoknak? 2026. június 1.
A devizahitelek rendezése hosszú évek óta húzódó, összetett probléma, amely számtalan magyar családot érint. A 2026 májusában benyújtott törvényjavaslat első látásra megnyugtató megoldást kínálhat a bajba jutott adósoknak, hiszen hivatalból és soron kívül függesztené fel a devizahiteles pereket. Érdemes azonban közelebbről is megvizsgálni, hogy a felkínált megoldások valóban minden érintett helyzetén könnyítenek-e.

Így kell módosítani az SzMSz-t a kamerarendszer telepítésekor 2026. május 26.
A kamerarendszer mindennapi működésének jogszerűsége a társasház belső szabályzatain és a pontos végrehajtási eljáráson múlik. A közösségnek a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SzMSz) kell rögzítenie a megfigyelés részletszabályait, az adatfeldolgozók feladatait, valamint a felvételek kikérésének szigorú adminisztratív menetét. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakértői útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, a belső szabályzatok módosításához nyújt támpontokat.

Strukturális fordulatot hoz az új kormányzati felépítés az ingatlanpiacon 2026. május 26.
A 2026-os kormányváltást követően gyökeresen átalakult az államigazgatás szerkezete. Az építés és a lakáspolitika egyetlen tárcához, a lakáscélú állami támogatások és az Otthon Start program koordinálása a Pénzügyminisztériumhoz került.

Új törvényjavaslat a devizahiteles eljárások és végrehajtások felfüggesztéséről 2026. május 21.
A Parlament elé benyújtott legújabb törvényjavaslat átmenetileg és teljeskörűen leállítaná a korábbi devizahiteles törvények hatálya alá tartozó, jelenleg is folyamatban lévő bírósági pereket és végrehajtási eljárásokat. A kezdeményezés célja, hogy a végleges szabályozás kialakításáig jogi védelmet biztosítson az érintett felek számára, ami jelentős hatással lehet a hazai követeléskezelési és végrehajtási folyamatokra.

Társasházi kamerarendszerek telepítésének és üzemeltetésének feltételei 2026. május 18.
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket.

Visszatérés a normál jogrendhez – véget ért a rendeleti kormányzás Magyarországon 2026. május 15.
2026. május 14-én hivatalosan is megszűnt a veszélyhelyzet Magyarországon. Az áprilisi választások nyomán felálló új Országgyűlés első intézkedéseinek egyike a rendeleti kormányzás lezárása volt. Az átmenet folyamatossága, valamint a gazdasági és szervezeti stabilitás biztosítása érdekében a parlament törvényi szintre emelte a legfontosabb veszélyhelyzeti intézkedéseket.

Közgyűlés számviteli beszámoló nélkül? Szabálytalan a „tulajdonos úgysem érti” érvelés! 2026. május 14.
Olvasónk két társasházi közgyűlésen is azt tapasztalta, hogy a közös képviselők nem terjesztik elő elfogadásra a számviteli törvény szerinti éves beszámolót. A mulasztásra olyan érveik voltak, miszerint a tulajdonosok „úgysem értik, felesleges", vagy a „közös képviselő által készített elszámolás amúgy is részletesebb". Olvasónk kérdésére jogi szakértőnk válaszol.

(c) Társasházi Háztartás 2026 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások