Barion Pixel

Még egyszer a munkával megváltható közös költség tartozásról

2014. január 9.
November 13-án jelent meg hírlevelünkben a Megváltható-e munkával a közös költség tartozás? kérdésre adott válasz, mely arra az esetre adott megoldást, ha a tartozó számlaképes. Olvasóink kérésére most azt az esetet is megvizsgáljuk, amikor a hátralékos tulajdonos magánszemélyként kívánja ledolgozni tartozását.

Az adózási kérdéseket is felvető témára Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló, igazságügyi könyvszakértő, a THT adózási kérdések rovatának vezetője válaszol.

Logikus az elgondolás, hogy a közös költség tartozást felhalmozó tulajdonos munkával pl. takarítással, kertgondozással, esetleg szakipari munkával (festés, villanyszerelés) megválthassa a közös költség tartozását.

Ez egy támogatandó gyakorlat. Csak az adózással van probléma.
Az semmiképpen sem megy, hogy a lakóval megállapodnak egy lépcsőház takarításban, ami pl. 10.000 Ft-ot ér, és ezzel „le van tudva" a közös költség.

Minden „ellenszolgáltatásért" végzett munka után adókat és járulékokat kell fizetni. (Ellenszolgáltatás lehet a bér, vagy a közös költség megváltása is, mint esetünkben.)

Két eset lehetséges:
1. A közös költség hátralékos lakás tulajdonosnak van valamilyen saját vállalkozása is, pl. egyéni vállalkozó, kft-bt. tulajdonos.
Ilyenkor a kiírt munkára a vállalkozás árajánlatot ad, amit - ha a nagyságrend indokolja - az SZMSZ szerint meg kell versenyeztetni, és ha elnyeri a munkát, akkor a vállalkozás elvégzi, és kiszámlázza azt a társasháznak. A társasház kifizeti a munkát, és a lakástulajdonos másnap befizeti a közös költségét, hiszen a vállalkozása bevételhez jutott.

Ilyen esetben az adót a vállalkozás fizeti meg, s igazából nem is közös költség megváltás, hiszen normál feltételekkel kötötte a társasház és a vállalkozás a szerződést.
Ha valamilyen előnyt élvezne a vállalkozó a munka elnyerésekor, akkor az „versenyjogi" és egyéb problémákat (akár a többi lakó irigysége) is felvetne.

2. A társasház tulajdonosának nincs pénze és munkája, viszont van szabadideje és szükséges szaktudása, és felhalmozott közös költség tartozása is.
A társasház a tulajdonossal munkavégzésre irányuló szerződést köt, ami két féle lehet:
a)munkaszerződés
b)megbízási szerződés.
(Mindkét esetben a társasház az „Adózás rendje" szerint „kifizető" lesz, és adószámot is ki kell váltania. Természetesen ezek után az adóhatósághoz rendszeresen bevallásokat kell tennie.)

A munkaszerződés esetén a „Munka Törvénykönyve" vonatkozik a felekre, ami szigorú szabályokat tartalmaz. Pl. a munkabéren felül számolni kell az éves rendes szabadsággal, betegszabadsággal, végkielégítéssel, munkahelyi baleset következményeivel, stb.
Munkaszerződést pl. házmesteri munkára szoktak kötni. A feladatokat a munkaköri leírás rögzíti.

Ilyen esetben pl. az éves költségvetésbe 13 hónapi házmesteri díjat kell bekalkulálni, ugyanis a munkaviszony miatt egy hónapot a házmester éves rendes szabadságon van, és ilyenkor egy helyettesítőt kell felfogadni, és kifizetni. Ez lesz a 13. havi házmesteri díj.
Ezért sok SZMSZ a munkaviszony létesítését közgyűlési határozathoz köti.

A megbízási szerződés a fentiek miatt, a társasházra kedvezőbb feltételeket biztosít. Nincs rendes szabadság, betegszabadság, stb.

Megbízási szerződésre a Ptk. szabályai vonatkoznak. Az elvégzendő feladatokat a megbízási szerződésben kell meghatározni.
Megbízási szerződést olyan feladatra lehet kötni, ahol a megbízott önállóan végzi a munkáját, neki közvetlen utasítást a munkavégzéssel összefüggésben nem lehet adni. Pl. a kertgondozás önállóan végezhető munka, a közös képviselő nem utasíthatja a megbízottat, hogy melyik növényt mivel permetezze, stb.

Mindkét estben hónap végén a bért számfejteni kell. A számfejtés azt jelenti, hogy a bérszámfejtő kiszámolja az adókat, járulékokat, és a nettó kifizethető bért előírja bérfizetésként.
Ez a naplófőkönyvben úgy történhet, hogy bevételezik a pl. 10.000 Ft közös költséget, majd azonnal ki is adják a 10.000 Ft nettó bért / megbízási díjat (ez a bruttó elszámolás elve).

Lehet követelés-kötelezettség kompenzálás is az elszámolás, de azt nem a naplófőkönyvön belül kell elvégezni. (Ne bonyolítsuk a dolgot most ezzel, maradjunk a pénztári kifizetésnél.)

Szabálytalan megoldás, hogy a tulajdonos elvégez egy munkát, pl. villanyszerelést, aztán hoz egy számlát egy villanyszerelő Kft.-től.
Ilyenkor a villanyszerelő Kft. előbb nyerje meg a munkát, végezze el, és a ház a Kft-nek fizesse ki az ellenértéket.

Ha a Kft. felveszi a társasház tulajdonosát munkaviszonyba, akkor a Kft. végzi a bérszámfejtést, és kifizeti a nettó bért az alkalmazottjának. Ez után a tulajdonos már be tudja másnap fizetni a közös költséget, hiszen a Kft-től jövedelemhez jutott. A munkát is ő szerezte a Kft-nek.

Szabályos megoldás az olyan eset is, hogy az összes lakó valamilyen időrend szerint felváltva takarítja a lépcsőházat. Ekkor az éves pénzügyi tervben nem is szerepel „takarítás" költség tétel. És a közös költség is ennek megfelelően kevesebb lesz. Ebben az esetben nincs közös költség „megváltás", hiszen nem is kalkulálják a takarítás költségét, az nincs is forintosítva.
Ebben az esetben semmi teendő nincs könyvelésben, vagy az adózásban. De ez csak akkor igaz, ha mindenki egyformán takarít.
............................................................................................
A THT novemberi számában indult Csizmadia Szabolcs rovata, melynek "Számviteli feladatok I." című nyitó írásában többek között a társasházi könyvezetés során betartandó jogszabályokról, a számviteli törvény szerinti beszámolóról, mérlegről, éves elszámolásról, vagy a pénzkezelési szabályzatról, bizonylati rendről ír.

A cikkben leírt szabályzatokat - a mks826 kód megadásával -szabadon szerkeszthető formában elérhetővé tette olvasóink számára, az alábbi oldalon: www.eszir.hu

További híreink


Ki fizeti a tető javítását, ha a hiba egy beépítéskor keletkezett? 2026. január 29.
Egy padlástér-beépítés után évekkel derül ki, hogy a tetőszerkezetet szakszerűtlenül kivitelezték, sőt életveszélyessé vált. Az új tulajdonos joggal teszi fel a kérdést: ki viselje a bontás és az újjáépítés költségét - ő maga, az eladó vagy az egész társasház? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Új eljárási és kivitelezési szabályok 2026-tól 2026. január 26.
A 2025 végén megjelent 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelettel és a hozzá kapcsolódó jogszabály-módosításokkal foglalkozó összeállításunk második részében többek között a rendeltetésváltás, a telekalakítás és az e-naplóval kapcsolatos pontosítások szerepelnek. Ezek közvetlenül befolyásolhatják a határidőket, az adminisztrációt és végső soron a beruházás költségét.

Marad a szaldó kivezetése – az Alkotmánybíróság lezárta a napelemes vitát 2026. január 23.
Döntött az Alkotmánybíróság a napelemes szaldó elszámolás megszüntetéséről szóló jogvitában. A testület szerint a szabályozás módosítása nem alkotmányellenes, és nem sérti sem a szerzett jogokat, sem a tulajdonhoz való jogot. A határozat nemcsak a háztartási napelemeseket érinti, hanem általános tanulságokat hordoz az energetikai beruházások jogi megítéléséről is.

http://www.mitoe.hu
„Szemétledobóval vettük a lakást” – mégis bezárhatja a társasház? 2026. január 21.
Egy társasházban a szemétledobó fenntartása évek óta jelentős költséget visz el (duguláselhárítás, fertőtlenítés, rovarirtás). A közgyűlés a lezárás mellett döntött, de néhány tulajdonos nem hajlandó elfogadni a változást, és a nyilvánossággal fenyeget? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

A társasház éves pénzforgalma meghaladja a 20 millió forintot, kötelező a gazdasági ellenőrzést segítő személy 2026. január 13.
A nagyobb társasházak működésével együtt óhatatlanul nő a kezelt pénz mennyisége is, és ezzel párhuzamosan erősödnek az ellenőrzéssel, átláthatósággal kapcsolatos elvárások. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Lakásvásárlás 2026-tól: mikor kell csak az értékkülönbözet után illetéket fizetni? 2026. január 8.
Sokan nem tudják, hogy lakáscsere esetén nem feltétlenül a teljes vételár után kell illetéket fizetni. 2026. január 1-jétől a szabályok még kedvezőbbé váltak: az eladott lakás akár öt évvel korábbi értékesítése is beszámítható az illetékalap csökkentésébe.

https://www.tht.hu/thtelofizetes/
Csúszós téma: Kinek a feladata eltakarítani a társasház előtti járdáról a havat? 2026. január 6.
A hó eltakarításának elmulasztása miatti elcsúszásos balesetek esetén rendszeresen felmerül a kérdés, hogy ki viseli a felelősséget: a társasház, a közös képviselő vagy az ingatlan tulajdonosa. A társasház köteles gondoskodni a közös területek biztonságáról, és ha ezt elmulasztja, a károsult kártérítést követelhet.

Rejtett kockázatok a felújításnál – új építésügyi elvárások 2026. január 5.
Január 1-jével több építésügyi, zöldfelületi és földmérési szabályt módosítottak. A változások számos ponton érinthetik a társasházak működtetését is felújítás, bővítés, új épületrész kialakítása vagy használatbavétel esetén. Az alábbiakban kifejezetten társasházkezelői nézőpontból, a gyakorlati teendőkre koncentrálva foglaljuk össze a legfontosabb elemeket.

2026-tól új jogi keretben működhetnek az energiaszövetkezetek 2025. december 23.
Az Országgyűlés elfogadta a 2025. évi CXXX. törvényt, amely átfogóan módosítja a szövetkezeti jogszabályokat annak érdekében, hogy önálló, uniós szabályozással összhangban álló keretet teremtsen az energiaszövetkezetek számára. A 2026. január 1-jén hatályba lépő rendelkezések pontosan meghatározzák az energiaközösségek működésének feltételeit, a tagsági szabályokat és a gazdálkodási előírásokat.

Kirekesztő lakcímrendeletek: panaszt tett az Amnesty International az Európai Bizottságnál 2025. december 23.
Az Amnesty International Magyarország panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz a 2025 nyarán elfogadott "helyi önazonosság védelméről" szóló törvény és az annak alapján született önkormányzati rendeletek miatt. A szervezet szerint a szabályozás uniós jogot sért, rendszerszintűen diszkriminatív, és aránytalanul sújtja a szegényebb, illetve roma származású lakosságot.

Valós használat kontra tulajdoni lap - szemétszállítási díj igazságosan? 2025. december 22.
Egy társasházban egyetlen ingatlanként nyilvántartott albetétben több, külön használatú lakást alakítottak ki. A jogvita lényege, hogy a díjat a tényleges használathoz kötődő szempontok alapján kellene meghatározni, miközben a tulajdoni lap csak egy lakást tüntet fel. Az ebből fakadó ellentmondás bírósági útra terelte az ügyet. Érdemes áttekinteni, milyen jogi és szabályozási lehetőségei vannak a társasháznak annak érdekében, hogy a díjfizetés a tényleges lakásszámot tükrözze. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Nem elég a sablon – Társasházi SZMSZ készítés a gyakorlatban. Mit szabályozzunk és mit ne? Mire figyeljünk? 2025. december 18.
A társasházak jelentős részében a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) puszta kötelező dokumentumnak tűnik: kiemelik a törvényszöveget, belemásolják egy fájlba, a közgyűlés megszavazza, a közös képviselő beadja a földhivatalba, aztán senki nem nyitja ki többé. Dr. Kiss Balázs Károly, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének elnöke előadásában azt mutatta be, hogy a jogszabály ennél jóval többet enged, és az SZMSZ a ház gyakorlati működésének egyik legfontosabb eszköze lehet.

Januártól külterületi ingatlanra is felvehető a FIX 3%-os Otthon Start hitel 2025. december 11.
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel.

Bevonhatók a garázstulajdonosok a közös költségek viselésébe? 2025. december 11.
Több társasház által körbezárt udvarban mintegy ötven garázs áll évtizedek óta úgy, hogy tulajdonosaik nem járulnak hozzá sem a terület fenntartásához, sem a közös problémák megoldásához. A terület biztonsági kockázatai azonban sürgetik a közös fellépést: a lakók elektromos kapuval zárnák a területet, ám felmerül a kérdés, miként vonhatóak be ebbe a garázsok tulajdonosai. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

A Kúria megsemmisítette Üllő változtatási tilalmát 2025. december 8.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa visszamenőleg semmissé nyilvánította Üllő Város Önkormányzatának változtatási tilalomról szóló rendeletét. A döntés lényege, hogy a helyi szabályozás nem használható arra, hogy egy már kiemelt beruházásként szabályozott állami projekt megvalósulását blokkolja, még akkor sem, ha az önkormányzat és a helyi közösség ezzel a beruházással érdemben nem ért egyet.

Felújítottak saját költségen és mentesülhetnek a közös teher alól? – a társasházi villamos hálózat kényes kérdései 2025. december 4.
Egy társasház közös villamos hálózatának felújítása rendszerint komoly költségekkel jár, amelyek viselése sokszor vitákat szül a tulajdonostársak között. Különösen éles lehet a helyzet akkor, ha egyes tulajdonosok - például a földszinti üzlethelyiségek - saját állításuk szerint már elvégezték a szükséges felújításokat magánköltségen. Felmentést jelenthet-e ez számukra a közös felújítás terhei alól? Jogszerű volt-e az általuk végzett munka, ha az a közös tulajdont is érintette? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Kiemelt lakófejlesztések új szabályokkal Budapesten, Debrecenben és Budaörsön 2025. december 2.
Az Otthon Start program FIX 3%-os lakáshiteléhez kapcsolódóan a kormány újabb nagy lakóingatlan-fejlesztéseket minősített kiemelt beruházássá, és jelentősen átszabja az ezekre vonatkozó építési, parkolási és engedélyezési szabályokat. A 377/2025. (XII. 1.) Korm. rendelet már a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is kiterjed, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg.

Egy társasház – több lépcsőház: a számukra legelőnyösebb megoldást keresik 2025. december 1.
Azokban az épületekben, ahol több lépcsőház tartozik egyetlen társasházba, gyakran évtizedes gyakorlatként alakult ki az önálló gazdálkodás és a külön-külön megbízott közös képviselet. A jogszabályi környezet változásával a tulajdonosközösségnek fontos áttekinteni, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a jogszerű hosszú távú működéshez, és milyen lépéseket igényel az egyes megoldások megvalósítása. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Túllépte a jogköreit a közös képviselő? – tudnivalók perindításról és ügyvédfogadásról 2025. november 27.
A közös képviselő milyen döntéseket hozhat meg önállóan, és mikor köteles a tulajdonosok előzetes felhatalmazását kérni? Különösen kényes helyzetet teremt, ha per indul egy tulajdonossal szemben, vagy ha a képviselő ügyvédet bíz meg anélkül, hogy erről a közgyűlés tudna. Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen jogi keretek határozzák meg a közös képviselő mozgásterét, és mikor tekinthető jogszerűtlennek az ilyen eljárás. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Otthontámogatás 2026-tól: évi 1 millió forint lakáshitelre – ezekre a határidőkre kell figyelni 2025. november 26.
Megjelent a Magyar Közlönyben a 361/2025. (XI. 25.) Korm. rendelet az Otthontámogatásról. A rendszer 2026-tól évi legfeljebb nettó egymillió forint vissza nem térítendő támogatást adhat lakáshitel-törlesztésre vagy önerőre azoknak, akik meghatározott közfeladatot ellátó szervezeteknél dolgoznak. A támogatás alanyi jogon jár, de csak akkor, ha a munkáltató időben regisztrál, a dolgozó pedig a megfelelő határidőkig bejelenti igényét.

(c) Társasházi Háztartás 2026 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások