Még egyszer a munkával megváltható közös költség tartozásról2014. január 9. |
|---|
| November 13-án jelent meg hírlevelünkben a Megváltható-e munkával a közös költség tartozás? kérdésre adott válasz, mely arra az esetre adott megoldást, ha a tartozó számlaképes. Olvasóink kérésére most azt az esetet is megvizsgáljuk, amikor a hátralékos tulajdonos magánszemélyként kívánja ledolgozni tartozását. |
|
20 530 HUF
Katalógus tartó / Újságtartó
![]() Érdekel → |
|
Az adózási kérdéseket is felvető témára Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló, igazságügyi könyvszakértő, a THT adózási kérdések rovatának vezetője válaszol. Logikus az elgondolás, hogy a közös költség tartozást felhalmozó tulajdonos munkával pl. takarítással, kertgondozással, esetleg szakipari munkával (festés, villanyszerelés) megválthassa a közös költség tartozását. Ez egy támogatandó gyakorlat. Csak az adózással van probléma. Minden „ellenszolgáltatásért" végzett munka után adókat és járulékokat kell fizetni. (Ellenszolgáltatás lehet a bér, vagy a közös költség megváltása is, mint esetünkben.) Két eset lehetséges: Ilyen esetben az adót a vállalkozás fizeti meg, s igazából nem is közös költség megváltás, hiszen normál feltételekkel kötötte a társasház és a vállalkozás a szerződést. 2. A társasház tulajdonosának nincs pénze és munkája, viszont van szabadideje és szükséges szaktudása, és felhalmozott közös költség tartozása is. A munkaszerződés esetén a „Munka Törvénykönyve" vonatkozik a felekre, ami szigorú szabályokat tartalmaz. Pl. a munkabéren felül számolni kell az éves rendes szabadsággal, betegszabadsággal, végkielégítéssel, munkahelyi baleset következményeivel, stb. Ilyen esetben pl. az éves költségvetésbe 13 hónapi házmesteri díjat kell bekalkulálni, ugyanis a munkaviszony miatt egy hónapot a házmester éves rendes szabadságon van, és ilyenkor egy helyettesítőt kell felfogadni, és kifizetni. Ez lesz a 13. havi házmesteri díj. A megbízási szerződés a fentiek miatt, a társasházra kedvezőbb feltételeket biztosít. Nincs rendes szabadság, betegszabadság, stb. Megbízási szerződésre a Ptk. szabályai vonatkoznak. Az elvégzendő feladatokat a megbízási szerződésben kell meghatározni. Mindkét estben hónap végén a bért számfejteni kell. A számfejtés azt jelenti, hogy a bérszámfejtő kiszámolja az adókat, járulékokat, és a nettó kifizethető bért előírja bérfizetésként. Lehet követelés-kötelezettség kompenzálás is az elszámolás, de azt nem a naplófőkönyvön belül kell elvégezni. (Ne bonyolítsuk a dolgot most ezzel, maradjunk a pénztári kifizetésnél.) Szabálytalan megoldás, hogy a tulajdonos elvégez egy munkát, pl. villanyszerelést, aztán hoz egy számlát egy villanyszerelő Kft.-től. Ha a Kft. felveszi a társasház tulajdonosát munkaviszonyba, akkor a Kft. végzi a bérszámfejtést, és kifizeti a nettó bért az alkalmazottjának. Ez után a tulajdonos már be tudja másnap fizetni a közös költséget, hiszen a Kft-től jövedelemhez jutott. A munkát is ő szerezte a Kft-nek. Szabályos megoldás az olyan eset is, hogy az összes lakó valamilyen időrend szerint felváltva takarítja a lépcsőházat. Ekkor az éves pénzügyi tervben nem is szerepel „takarítás" költség tétel. És a közös költség is ennek megfelelően kevesebb lesz. Ebben az esetben nincs közös költség „megváltás", hiszen nem is kalkulálják a takarítás költségét, az nincs is forintosítva. A cikkben leírt szabályzatokat - a mks826 kód megadásával -szabadon szerkeszthető formában elérhetővé tette olvasóink számára, az alábbi oldalon: www.eszir.hu |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások




A társasházak jelentős részében a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) puszta kötelező dokumentumnak tűnik: kiemelik a törvényszöveget, belemásolják egy fájlba, a közgyűlés megszavazza, a közös képviselő beadja a földhivatalba, aztán senki nem nyitja ki többé. Dr. Kiss Balázs Károly, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének elnöke előadásában azt mutatta be, hogy a jogszabály ennél jóval többet enged, és az SZMSZ a ház gyakorlati működésének egyik legfontosabb eszköze lehet.
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel.
Több társasház által körbezárt udvarban mintegy ötven garázs áll évtizedek óta úgy, hogy tulajdonosaik nem járulnak hozzá sem a terület fenntartásához, sem a közös problémák megoldásához. A terület biztonsági kockázatai azonban sürgetik a közös fellépést: a lakók elektromos kapuval zárnák a területet, ám felmerül a kérdés, miként vonhatóak be ebbe a garázsok tulajdonosai. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A Kúria Önkormányzati Tanácsa visszamenőleg semmissé nyilvánította Üllő Város Önkormányzatának változtatási tilalomról szóló rendeletét. A döntés lényege, hogy a helyi szabályozás nem használható arra, hogy egy már kiemelt beruházásként szabályozott állami projekt megvalósulását blokkolja, még akkor sem, ha az önkormányzat és a helyi közösség ezzel a beruházással érdemben nem ért egyet.
Egy társasház közös villamos hálózatának felújítása rendszerint komoly költségekkel jár, amelyek viselése sokszor vitákat szül a tulajdonostársak között. Különösen éles lehet a helyzet akkor, ha egyes tulajdonosok - például a földszinti üzlethelyiségek - saját állításuk szerint már elvégezték a szükséges felújításokat magánköltségen. Felmentést jelenthet-e ez számukra a közös felújítás terhei alól? Jogszerű volt-e az általuk végzett munka, ha az a közös tulajdont is érintette? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Az Otthon Start program FIX 3%-os lakáshiteléhez kapcsolódóan a kormány újabb nagy lakóingatlan-fejlesztéseket minősített kiemelt beruházássá, és jelentősen átszabja az ezekre vonatkozó építési, parkolási és engedélyezési szabályokat. A 377/2025. (XII. 1.) Korm. rendelet már a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is kiterjed, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg. 
Azokban az épületekben, ahol több lépcsőház tartozik egyetlen társasházba, gyakran évtizedes gyakorlatként alakult ki az önálló gazdálkodás és a külön-külön megbízott közös képviselet. A jogszabályi környezet változásával a tulajdonosközösségnek fontos áttekinteni, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a jogszerű hosszú távú működéshez, és milyen lépéseket igényel az egyes megoldások megvalósítása. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A közös képviselő milyen döntéseket hozhat meg önállóan, és mikor köteles a tulajdonosok előzetes felhatalmazását kérni? Különösen kényes helyzetet teremt, ha per indul egy tulajdonossal szemben, vagy ha a képviselő ügyvédet bíz meg anélkül, hogy erről a közgyűlés tudna. Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen jogi keretek határozzák meg a közös képviselő mozgásterét, és mikor tekinthető jogszerűtlennek az ilyen eljárás. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Megjelent a Magyar Közlönyben a 361/2025. (XI. 25.) Korm. rendelet az Otthontámogatásról. A rendszer 2026-tól évi legfeljebb nettó egymillió forint vissza nem térítendő támogatást adhat lakáshitel-törlesztésre vagy önerőre azoknak, akik meghatározott közfeladatot ellátó szervezeteknél dolgoznak. A támogatás alanyi jogon jár, de csak akkor, ha a munkáltató időben regisztrál, a dolgozó pedig a megfelelő határidőkig bejelenti igényét.
Budapest VII. kerületi Önkormányzatának Képviselő-testülete még szeptember végén módosította az Erzsébetvárosi Építési Szabályzatot, ami több ponton érinti a lakóépületekben végezhető tevékenységeket, köztük magánszálláshelyek és a rövid távú lakáskiadás szolgáltatás elhelyezésének feltételeit.
A társasházakban közös tulajdonban álló helyiségek - például volt házmesterlakás, tároló, vagy bármilyen közös terület - értékesítése érinti a tulajdonostársak közös vagyonát. Érdemes áttekinteni, mi szükséges egy ilyen döntéshez, kell-e az üzlethelyiségek tulajdonosainak hozzájárulása, és hogyan zajlik a folyamat. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A közös költség megfizetése minden társasházi működés alapja, mégis sok házban évről évre gondot okoznak a nem fizető tulajdonosok. A fizető lakók elvárnák, hogy tudják, kik helyett viselik a közös terheket, viszont a tartozók listájának közzététele adatvédelmi aggályokat vet fel. A jogszerű és átlátható megoldás kulcsa a célhoz kötött adatkezelésben és a belső, zárt kommunikációban rejlik. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A Kormány 349/2025. (XI. 12.) rendelete újabb pontokon módosítja a lakossági otthonteremtési támogatások szabályait. A változások a CSOK Plusz és a FIX 3%-os lakáshitel feltételrendszerét egyaránt érintik, és több gyakorlati könnyítést hoznak azok számára, akik első lakásukat vásárolnák vagy önkormányzati bérlakást szeretnének megvásárolni. A módosítások 2025. november 15-én lépnek hatályba.
A Budapesti Ügyvédi Kamara 2025. november 14-én ismét megszervezte pro bono napját, amelynek célja, hogy anyagi helyzettől függetlenül mindenki számára elérhető legyen a jogi segítség. A kezdeményezéshez idén is közel száz ügyvéd csatlakozott, akik a nap folyamán díjmentes tanácsadást nyújtottak a jelentkezőknek.
A rendes gazdálkodás körébe tartozó kiadások - például egy gyűjtőkémény korszerűsítése - esetén akár egy megismételt közgyűlésen, a jelenlévők egyszerű többségével is hozható döntés. De mit is jelent pontosan a rendes gazdálkodás köre, mikor számít egy beruházás ezen belülinek, és hogyan oszlanak meg a költségek a tulajdonosok között, ha a garázsok is közös tulajdonban vannak? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget. 






































