THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Megadóztatnák a spekuláció miatt üresen álló lakásokat2026. augusztus 12. |
|---|
 A lakásárak és bérleti díjak emelkedése, a korszerűtlen lakásállomány és a szűkös nagyvárosi kínálat egyaránt nehezíti a megfizethető lakhatást. Az Egyensúly Intézet szakpolitikai javaslatcsomagja szerint a problémára nem elsősorban a lakásvásárlást ösztönző támogatások jelenthetnek tartós megoldást.
|
|
269 965 HUF
THSHOME - 200x200 cm - beltéri logós szennyfogó egyedi HD nyomtatású szennyfogó -
 Érdekel → |
|
Magyarországon európai összehasonlításban is kiemelkedően magas a saját tulajdonú ingatlanban élők aránya: a lakosság közel 90 százaléka rendelkezik saját otthonnal. Ez ugyan jelentős védelmet nyújt a lakhatási szegénység legsúlyosabb formáival szemben, ugyanakkor komoly társadalmi és gazdasági problémákat is okoz. Az Egyensúly Intézet szerint sok háztartás úgynevezett „házban gazdag, készpénzben szegény" helyzetben van: rendelkezik ingatlannal, de annak fenntartására, korszerűsítésére vagy rezsiköltségeire már nehezen jut elegendő jövedelem. A lakásállomány minősége szintén jelentős kihívás. A háztartások energiafelhasználásának mintegy egyharmada a lakóingatlanokhoz kötődik, miközben az épületek jelentős része energetikailag elavult. A szakpolitikai javaslat ezért legalább tíz évre előre kiszámítható épületfelújítási programot sürgetne. Ennek támogatási rendszere vissza nem térítendő támogatásból és kedvezményes hitelből állna, az elérhető támogatás mértékét pedig az elért energiamegtakarításhoz kötnék. Alapkövetelményként legalább 30 százalékos energiamegtakarítást határoznának meg. A lakhatási problémák másik fontos eleme a nagyvárosi lakáskínálat szűkössége. Az intézet szerint Magyarországon 2024-ben épült a legkevesebb új lakás ezer lakosra vetítve az Európai Unióban, miközben a lakásállomány megújulási üteme is rendkívül alacsony. Emiatt a lakáspolitikának elsősorban a kínálat növelésére kellene koncentrálnia, nem pedig olyan intézkedésekre, amelyek további keresletet generálnak és ezáltal az árak emelkedését erősíthetik. A javaslatcsomag ennek részeként jelentős országos bérlakásépítési programot indítana. Az állam bérlakásprofilú befektetési alap létrehozásával, kedvezményes hitelekkel, állami garanciákkal és célzott telekátadásokkal ösztönözné a magántőke és nonprofit lakásszervezetek részvételét. Utóbbiak hosszú távú, költségalapú bérbeadással elsősorban a pályakezdők, kisgyermekes családok és a közszolgáltatásokban dolgozók lakhatását segíthetnék. A szakpolitikai csomag a magánbérleti piac működését is átalakítaná. Kötelezővé tenné a formális bérleti szerződéseket és a bérleti jogviszonyok regisztrációját, miközben erősítené a bérlők és a bérbeadók jogi védelmét. A hosszabb távú szerződéseknél korlátozná az évközi, kiszámíthatatlan lakbéremeléseket, ugyanakkor gyorsabb eljárást biztosítana a nem fizető vagy károkat okozó bérlőkkel szemben. A piaci átláthatóságot nyilvános lakbéradatbázis segítené. A nagyvárosi lakhatási kínálat bővítését várostervezési eszközökkel is ösztönöznék. Az Egyensúly Intézet a kompakt, jól megközelíthető városi területek fejlesztését támogatná, ahol a mindennapi szolgáltatások rövid idő alatt elérhetők. A fejlesztők számára úgynevezett sűrűségbónuszt is bevezetnének: nagyobb beépíthetőséget kaphatnának, ha az új lakások egy részét önkormányzati tulajdonba adják. A javaslatok között szerepel a kollégiumi férőhelyek számának növelése is: 2030-ra a jelenlegi mintegy 50 ezerről 75 ezerre emelnék a nagyvárosi férőhelyek számát. Emellett az építőipari kapacitások bővítését, a szakemberhiány enyhítését és a felújításokhoz szükséges alapanyag-ellátás kiszámíthatóbbá tételét is szükségesnek tartják. A társasházak szempontjából fontos javaslat, hogy könnyítenék az energetikai felújításokról és a kapcsolódó hitelfelvételről szóló döntéshozatalt. A javaslat szerint bizonyos feltételek mellett a tulajdonosok kétharmadának hozzájárulása is elegendő lehetne, ha az igen szavazók vállalják a beruházásból kimaradó tulajdonosok költségrészének finanszírozását. Emellett újra bevezetnék a támogatott lakástakarékpénztári konstrukciókat, de az állami támogatást az elért energiamegtakarításhoz kötnék. Az Egyensúly Intézet javaslatcsomagjának központi gondolata, hogy a lakhatási válságot nem egyetlen támogatási programmal, hanem a lakáskínálat növelésével, a bérlakásszektor megerősítésével és a meglévő lakásállomány korszerűsítésével lehet tartósan kezelni. A teljes szakpolitikai javaslatcsomag az intézet honlapján érhető el. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Az utóbbi években az agglomerációs településeken és a nagyvárosok kertvárosi részein elterjedt az a gyakorlat, amely során a beruházók meglévő családi házakat vagy telkeket vásárolnak meg, majd azokat a helyi építési szabályzatot kijátszva több önálló lakrésszé alakítják át és értékesítik. A helyzet jogilag egyes esetekben megoldhatatlan maradhat, és az ingatlan végleg forgalomképtelenné válhat. 
Régi nagypolgári lakásokból kialakított miniapartmanok, vitatott közműbekötések és túlterhelt társasházi infrastruktúra - országszerte egyre több konfliktust okoznak a szabálytalan lakásfelosztások. A hatóságok és az önkormányzatok egyre szigorúbban lépnek fel a jogsértő átalakításokkal szemben, de hogyan kezelhetik a problémát társasházak és a közös képviselők a mindennapokban? A THT társasházi és ingatlan jogi szakértőjét Dr. Kiss Balázs Károlyt kérdeztük a probléma hátteréről és a megoldási lehetőségekről. 
Budapesten 40-50 ezer új lakás építésére is lehetőség nyílhatna olyan alulhasznosított állami és vasúti területeken, amelyek már ma is jó kötöttpályás közlekedési kapcsolatokkal rendelkeznek. Vitézy Dávid szerint a lakhatási válság kezelésében ezeknek a területeknek kellene nagyobb szerepet kapniuk, nem pedig az infrastruktúra nélküli városszéli fejlesztéseknek. 
Az Európai Bizottság új együttműködési platformot hozott létre Európai Lakhatási Szövetség (European Housing Alliance) néven, amelynek célja, hogy összehangolja a tagállamok, az önkormányzatok és a lakhatási ágazat szereplőinek munkáját a kontinens egyre súlyosbodó lakhatási problémáinak kezelésében. 
A felsőoktatási ponthatárok kihirdetésével minden évben jelentősen nő a kereslet az albérletek iránt. A lakásukat kiadók és a bérlők számára egyaránt fontos, hogy tisztában legyenek a bérbeadás legfontosabb szabályaival. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar harmadik kerekasztal-beszélgetése egy sokak által félreértett területet, az ingatlankezelést vette górcső alá. Az ingatlankezelő nem egyszerűen egy „másik nevű közös képviselő", hanem egy olyan profi vagyonkezelő, akinek a megbízó nevében, tulajdonosi szemlélettel kell eljárnia, miközben napi szinten egyensúlyozik az emberi sorsok és a műszaki kihívások között. 
Budapest VIII. kerületének Józsefvárosi Önkormányzata a 2026. június 25-i nyilvános ülésén hivatalosan is elfogadta a rövid távú szálláshelyek új szabályozási koncepcióját. Az új rendszer többek között a háromszintű százalékos korlátozást, a társasházi hozzájárulást, valamint a kötelező tájékoztató táblát vezeti be. 
Kevés európai főváros változott olyan gyorsan az elmúlt három évtizedben, mint Varsó, sokan mégis úgy vélik, hogy a legnagyobb átalakulás még csak most áll előtte. A Future of Real Estate 2026 konferencián felszólaló iparági vezetők kifejtették, hogy a város a fejlődés új szakaszába lép, amelyet a technológia, a tehetség, az infrastrukturális beruházások és a nagyszabású, vegyes funkciójú negyedek fejlődése hajt. Bár a tervezéssel, a szabályozással és a fenntarthatósággal kapcsolatos kihívások továbbra is fennállnak, Varsó hosszú távú kilátásai elsöprően pozitívak. 
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség (UIPI). A brüsszeli székhelyű szervezet nemrégiben hivatalosan is köszöntötte legújabb tagjait, a svéd Bostadsrätterna és az izlandi Húseigendafélagið egyesületeket. Ezzel a lépéssel az UIPI jelentősen megerősítette a skandináv térségben való jelenlétét, és még hatékonyabban tudja képviselni a magáningatlan-tulajdonosok érdekeit egész Európában. 
A lakhatási helyzet kezelése kiemelt helyet foglal el az európai döntéshozók napirendjén. A hosszú távú stabilitás érdekében elengedhetetlen a legújabb fejlemények nyomon követése és a valós társadalmi igények megismerése. Ehhez kíván hozzájárulni a Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség (UIPI) által indított kutatás, ami a fiatal európaiak ingatlanszerzési igényeit méri fel, és amelyhez kapcsolódó kérdőív magyar nyelven is elérhető. 
Lezárult a helyreállítási terv tartalmi újratárgyalása az Európai Bizottsággal, amelynek köszönhetően nagyszabású lakhatási program veszi kezdetét. Az uniós forrás közvetlenül a bérlakáspiac és a kollégiumi hálózat bővítését célozza. 
A Haus & Grund Német Ingatlantulajdonosok Szövetsége pénzügyi ösztönzőket javasol a szövetségi kormánynak, különösen a fiatal, első lakásvásárlók és a bérbeadók számára, hogy több embert bátorítson a saját otthon teremtésére. 
A 2026-os kormányváltást követően gyökeresen átalakult az államigazgatás szerkezete. Az építés és a lakáspolitika egyetlen tárcához, a lakáscélú állami támogatások és az Otthon Start program koordinálása a Pénzügyminisztériumhoz került. 
A jövőben önkormányzati hozzájáruláshoz köthetik az egy ingatlanon belül kialakított új lakóegységek közműcsatlakozását. A Budakalászon tartott önkormányzati fórumon elhangzottak alapján a víziközmű-szolgáltató aktív szerepet vállalna a helyi építési szabályok kijátszásának megakadályozásában. A bejelentés országos jelentőségű lehet, különösen azokon a településeken, ahol egyre gyakoribb a családi házak szabálytalan feldarabolása és a túlterhelt közműhálózat. 
A január 1-jétől életbe lépett Airbnb-korlátozás ellenére vannak még szálláshelyek a VI. kerületben, ahol a lakók elkeseredésére folytatódik a rövid távú lakáskiadás, annak minden hátrányával. Ezek az ingatlanok egy jogi kiskaput kihasználva, legálisan működhetnek tovább. 
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat. 
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el. 
A lakásárak emelkedése és a születésszám csökkenése sok országban párhuzamosan zajlik. Ám úgy tűnik ez nem puszta egybeesés. Holland kutatók két kutatásban is megmutatták, hogy a kettő között szoros kapcsolat van – és amit találtak, az Magyarországon is ismerősnek tűnhet. 
Sándor Viktória etikus ingatlanos, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége Etikai Bizottságának vezetője és az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján beszélt arról, hogyan lehet megkülönböztetni a szakembert a kóklertől. Az ingatlanpiac ma mindenki számára nyitott, az otthon azonban a legtöbb ember legnagyobb vagyona. A 3 százalékos Otthonstart program felpörgette a piacot, a hibás döntések ára így még magasabb lehet. A kérdés az, hogy magánemberként nekivágunk, vagy bevonunk egy valódi, ellenőrizhető szakértőt. 
Megjelent a Kormány 81/2026. (IV. 9.) rendelete, amely alapjaiban alakítja át az Otthon Start program keretében megvalósuló lakásépítések szabályozását. Az új előírások kiemelt beruházássá minősítik az érintett projekteket, ezzel gyorsabb engedélyezést és rugalmasabb feltételeket biztosítva. A rendelet több ponton felülírja a helyi építési szabályokat, nagyobb mozgásteret ad a beépítésben és egyszerűsíti az adminisztratív követelményeket, hogy felgyorsuljon a lakásépítések megvalósítása. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
