THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Megalakult az Európai Lakhatási Szövetség a válság kezelésére – a csatlakozás folyamatosan nyitva áll2026. augusztus 5. |
|---|
 Az Európai Bizottság új együttműködési platformot hozott létre Európai Lakhatási Szövetség (European Housing Alliance) néven, amelynek célja, hogy összehangolja a tagállamok, az önkormányzatok és a lakhatási ágazat szereplőinek munkáját a kontinens egyre súlyosbodó lakhatási problémáinak kezelésében.
|
|
53 229 HUF
THS WSB Fali széf
 Érdekel → |
|
A kezdeményezés az Európai Bizottság 2025 decemberében bemutatott Európai Megfizethető Lakhatási Tervének (European Affordable Housing Plan) egyik központi eleme, és már indulásakor jelentős érdeklődést váltott ki: több mint 650 szervezet jelezte csatlakozási szándékát. A Bizottság szerint Európa-szerte egyre nehezebb megfizethető lakhatást biztosítani. A lakásárak és a bérleti díjak sok országban gyorsabban emelkednek, mint a jövedelmek, és a lakhatási válság már nem kizárólag a fiatalokat vagy az alacsony jövedelmű háztartásokat érinti, hanem a társadalom egyre szélesebb rétegeit. Dan Jørgensen energiaügyi és lakhatási biztos szerint a lakhatás alapvető feltétele a társadalmi kohéziónak, a gazdaság versenyképességének és a demokrácia stabilitásának, ezért a problémára csak összehangolt európai fellépéssel lehet tartós megoldást találni. Nemzetközi kapcsolatok, tudásmegosztás Az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy a lakáspolitika továbbra is elsősorban a tagállamok, a régiók és a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Az Európai Lakhatási Szövetség nem kíván egységes uniós lakáspolitikát kialakítani, és nem veszi át a nemzeti döntéshozók szerepét. Feladata inkább az lesz, hogy összekapcsolja a különböző országok és települések tapasztalatait, elősegítse a bevált gyakorlatok megosztását, valamint támogassa azokat a szakpolitikai megoldásokat, amelyek más tagállamokban is sikeresen alkalmazhatók. A Bizottság szerint számos európai város már eredményes modelleket dolgozott ki a megfizethető lakhatás, az önkormányzati bérlakások, az energiahatékony felújítások vagy éppen a hajléktalanság visszaszorítása terén. Ezek tapasztalatait szeretnék szélesebb körben is hasznosítani. Már megtartották az első találkozót Az Európai Lakhatási Szövetség első ülését 2026. június 19-én rendezték meg Brüsszelben „Az alapelvektől a gyakorlatig" mottóval. A hibrid eseményen több mint 120-an személyesen, további mintegy 700 résztvevő pedig online kapcsolódott be. A találkozón tagállami, regionális és önkormányzati képviselők, valamint a lakhatási szektor szakmai és civil szervezetei vettek részt. A megbeszélés középpontjában az állt, miként lehet az Európai Megfizethető Lakhatási Terv célkitűzéseit konkrét intézkedésekké alakítani. A résztvevők meghatározták a legfontosabb szakpolitikai prioritásokat, és megvitatták, hogyan lehet az együttműködés révén felgyorsítani a lakhatási problémák kezelését. Kik csatlakozhatnak? Az Európai Lakhatási Szövetség nyitott platformként működik, amelyhez folyamatosan lehet csatlakozni. Regisztrálhatnak többek között tagállami intézmények, önkormányzatok, szakmai és érdekképviseleti szervezetek, lakásszövetkezetek, szociális lakhatással foglalkozó szervezetek, civil szervezetek, kutatóintézetek, egyetemek, az ingatlan- és építőipar szereplői, valamint más, a lakhatási kérdésekben érintett szervezetek. Magánszemélyek ugyanakkor nem jelentkezhetnek saját nevükben. A Bizottság elsősorban olyan szervezetek részvételére számít, amelyek valamilyen közösség vagy társadalmi csoport - például bérlők, lakástulajdonosok, fiatalok vagy lakásszövetkezetek - érdekeit képviselik. A kezdeményezés iránt már az induláskor jelentős volt az érdeklődés: 2026 júniusának végére több mint 650 szervezet jelezte részvételi szándékát. A Bizottság szerint ez jól mutatja, hogy Európa-szerte erős az igény egy olyan fórumra, ahol a lakhatás szereplői közösen kereshetnek megoldásokat a kontinens egyik legsürgetőbb társadalmi kihívására. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A felsőoktatási ponthatárok kihirdetésével minden évben jelentősen nő a kereslet az albérletek iránt. A lakásukat kiadók és a bérlők számára egyaránt fontos, hogy tisztában legyenek a bérbeadás legfontosabb szabályaival. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar harmadik kerekasztal-beszélgetése egy sokak által félreértett területet, az ingatlankezelést vette górcső alá. Az ingatlankezelő nem egyszerűen egy „másik nevű közös képviselő", hanem egy olyan profi vagyonkezelő, akinek a megbízó nevében, tulajdonosi szemlélettel kell eljárnia, miközben napi szinten egyensúlyozik az emberi sorsok és a műszaki kihívások között. 
Budapest VIII. kerületének Józsefvárosi Önkormányzata a 2026. június 25-i nyilvános ülésén hivatalosan is elfogadta a rövid távú szálláshelyek új szabályozási koncepcióját. Az új rendszer többek között a háromszintű százalékos korlátozást, a társasházi hozzájárulást, valamint a kötelező tájékoztató táblát vezeti be. 
Kevés európai főváros változott olyan gyorsan az elmúlt három évtizedben, mint Varsó, sokan mégis úgy vélik, hogy a legnagyobb átalakulás még csak most áll előtte. A Future of Real Estate 2026 konferencián felszólaló iparági vezetők kifejtették, hogy a város a fejlődés új szakaszába lép, amelyet a technológia, a tehetség, az infrastrukturális beruházások és a nagyszabású, vegyes funkciójú negyedek fejlődése hajt. Bár a tervezéssel, a szabályozással és a fenntarthatósággal kapcsolatos kihívások továbbra is fennállnak, Varsó hosszú távú kilátásai elsöprően pozitívak. 
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség (UIPI). A brüsszeli székhelyű szervezet nemrégiben hivatalosan is köszöntötte legújabb tagjait, a svéd Bostadsrätterna és az izlandi Húseigendafélagið egyesületeket. Ezzel a lépéssel az UIPI jelentősen megerősítette a skandináv térségben való jelenlétét, és még hatékonyabban tudja képviselni a magáningatlan-tulajdonosok érdekeit egész Európában. 
A lakhatási helyzet kezelése kiemelt helyet foglal el az európai döntéshozók napirendjén. A hosszú távú stabilitás érdekében elengedhetetlen a legújabb fejlemények nyomon követése és a valós társadalmi igények megismerése. Ehhez kíván hozzájárulni a Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség (UIPI) által indított kutatás, ami a fiatal európaiak ingatlanszerzési igényeit méri fel, és amelyhez kapcsolódó kérdőív magyar nyelven is elérhető. 
Lezárult a helyreállítási terv tartalmi újratárgyalása az Európai Bizottsággal, amelynek köszönhetően nagyszabású lakhatási program veszi kezdetét. Az uniós forrás közvetlenül a bérlakáspiac és a kollégiumi hálózat bővítését célozza. 
A Haus & Grund Német Ingatlantulajdonosok Szövetsége pénzügyi ösztönzőket javasol a szövetségi kormánynak, különösen a fiatal, első lakásvásárlók és a bérbeadók számára, hogy több embert bátorítson a saját otthon teremtésére. 
A 2026-os kormányváltást követően gyökeresen átalakult az államigazgatás szerkezete. Az építés és a lakáspolitika egyetlen tárcához, a lakáscélú állami támogatások és az Otthon Start program koordinálása a Pénzügyminisztériumhoz került. 
A jövőben önkormányzati hozzájáruláshoz köthetik az egy ingatlanon belül kialakított új lakóegységek közműcsatlakozását. A Budakalászon tartott önkormányzati fórumon elhangzottak alapján a víziközmű-szolgáltató aktív szerepet vállalna a helyi építési szabályok kijátszásának megakadályozásában. A bejelentés országos jelentőségű lehet, különösen azokon a településeken, ahol egyre gyakoribb a családi házak szabálytalan feldarabolása és a túlterhelt közműhálózat. 
A január 1-jétől életbe lépett Airbnb-korlátozás ellenére vannak még szálláshelyek a VI. kerületben, ahol a lakók elkeseredésére folytatódik a rövid távú lakáskiadás, annak minden hátrányával. Ezek az ingatlanok egy jogi kiskaput kihasználva, legálisan működhetnek tovább. 
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat. 
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el. 
A lakásárak emelkedése és a születésszám csökkenése sok országban párhuzamosan zajlik. Ám úgy tűnik ez nem puszta egybeesés. Holland kutatók két kutatásban is megmutatták, hogy a kettő között szoros kapcsolat van – és amit találtak, az Magyarországon is ismerősnek tűnhet. 
Sándor Viktória etikus ingatlanos, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége Etikai Bizottságának vezetője és az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján beszélt arról, hogyan lehet megkülönböztetni a szakembert a kóklertől. Az ingatlanpiac ma mindenki számára nyitott, az otthon azonban a legtöbb ember legnagyobb vagyona. A 3 százalékos Otthonstart program felpörgette a piacot, a hibás döntések ára így még magasabb lehet. A kérdés az, hogy magánemberként nekivágunk, vagy bevonunk egy valódi, ellenőrizhető szakértőt. 
Megjelent a Kormány 81/2026. (IV. 9.) rendelete, amely alapjaiban alakítja át az Otthon Start program keretében megvalósuló lakásépítések szabályozását. Az új előírások kiemelt beruházássá minősítik az érintett projekteket, ezzel gyorsabb engedélyezést és rugalmasabb feltételeket biztosítva. A rendelet több ponton felülírja a helyi építési szabályokat, nagyobb mozgásteret ad a beépítésben és egyszerűsíti az adminisztratív követelményeket, hogy felgyorsuljon a lakásépítések megvalósítása. 
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek. 
Az európai nagyvárosok az elmúlt évtizedben ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek: miközben egyes térségek népessége csökken, más városrészek túlterheltté válnak, a lakhatás drágul, az infrastruktúra pedig nehezen követi a változásokat. A rövid távú lakáskiadás, a belső városrészek kiürülése és az agglomeráció növekedése nemcsak helyi jelenségek, hanem egy átfogó európai városi átalakulás részei. 
Lezárult a Rákosrendező tervpályázat első fontosabb mérföldköve: kihirdették a nemzetközi urbanisztikai pályázat eredményét, amely hosszú távon Budapest egyik legnagyobb barnamezős területének jövőjét határozza meg. Összesen 14 hazai és nemzetközi iroda adott be munkát, a zsűrit Karácsony Gergely vezette, társelnöke pedig Vitézy Dávid volt. A döntés egy olyan tervet részesített előnyben, amely nem egyetlen látványos gesztusra épít, hanem egy komplex, hosszú távon is működő városi rendszert kínál. 
Az európai lakáspiacot sokáig az a feltételezés határozta meg, hogy a stabil jövedelemmel rendelkező felnőttek életének egyik legfontosabb mérföldköve a saját otthon megszerzése. Az utóbbi években azonban ez a kép látványosan átalakul. A növekvő ingatlanárak és energiaköltségek mellett a munkaerőpiaci bizonytalanság, a mobilitás és a változó preferenciák egyre többeket terelnek a bérlés irányába. A választás azonban sok esetben nem kényszer, hanem tudatos döntés. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
