lakáspiac

Megállt a lakásárak száguldása, de az MNB szerint továbbra is túlértékeltek az ingatlanok

A 2025 végén még 24,4 százalékos éves lakásár-emelkedés 2026 harmadik negyedévére 6,6 százalékra lassult Magyarországon. A Magyar Nemzeti Bank novemberi Lakáspiaci jelentése szerint az ingatlanárak hároméves emelkedését idén megtorpanás követte, miközben a lakások becsült országos túlértékeltsége még mindig megközelíti a 15 százalékot.

mcp-45fe0499831d6cdf04397c2d46ae1c7038f090d1fc7f2760ddce185e2e637663.jpg

Fordulat körvonalazódik a magyar lakáspiacon: a korábbi rendkívül gyors drágulást 2026-ban stagnálásközeli időszak váltotta fel. A Magyar Nemzeti Bank friss Lakáspiaci jelentése szerint az országos lakásárak a második negyedévben 0,8 százalékkal csökkentek, a harmadik negyedévben pedig mindössze 0,5 százalékkal emelkedtek az előző negyedévhez képest.

Ezzel az éves árdinamika országosan 6,6 százalékra mérséklődött. A lassulás valamennyi településtípusban megfigyelhető: Budapesten 5,3 százalékos, a vidéki városokban 8,1 százalékos, a községekben pedig 4,1 százalékos éves áremelkedést mért a jegybank.

A változás jelentőségét mutatja, hogy ennél alacsonyabb országos éves növekedési ütemet 2015 óta mindössze egyszer, 2023 közepén regisztráltak.

A magas árak problémája nem szűnt meg

Az áremelkedés lassulása ellenére a jegybank továbbra is túlértékeltnek tartja a hazai lakásállományt. Az MNB kompozit mutatója szerint 2025 végén 17,2 százalékkal haladták meg a lakásárak a gazdasági fundamentumok alapján indokoltnak becsült szintet. Ez 2026 második negyedévére 14,9 százalékra csökkent.

mcp-85cf65d0e675227f83505a8116322b6e78390315d431df4abf72e4aa93ef1311.png

A mérséklődéshez az is hozzájárult, hogy a lakások áránál gyorsabban emelkedtek azok a tényezők, amelyek hosszabb távon alátámaszthatják az ingatlanok értékét. Az első félévben a bérleti díjak 4,2 százalékkal, a háztartások rendelkezésre álló jövedelme 6,7 százalékkal, az átlagbérből piaci kamat mellett megfizethető hitelösszeg pedig 3,4 százalékkal nőtt, miközben a lakásárak csupán 1,2 százalékkal emelkedtek.

Fontos azonban, hogy a jegybanki túlértékeltség nem azonos azzal, hogy minden lakás pontosan ennyivel többe kerülne a reális értékénél. A mutató országos, modellezett becslés, amely a jövedelmek, bérleti díjak, építési költségek és más gazdasági tényezők hosszú távú összefüggéseire épül.

Mi várható az év végére?

Az MNB modelljeinek medián előrejelzése szerint 2026 utolsó negyedévében országosan 1,4 százalékos negyedéves drágulás következhet, miközben az éves lakásár-növekedés üteme 3 százalékra csökkenhet. Budapesten az éves növekedési ütem 4,1 százalékra mérséklődhet.

A jegybank előrejelzése szerint annak valószínűsége, hogy 2026 egészében csökkennek a lakásárak, nem éri el a 10 százalékot.

A lakástulajdonosok és az ingatlanpiaci szereplők számára mindez azt jelzi, hogy a korábbi jelentős áremelkedésre már nem lehet automatikusan számítani. A társasházi lakások értékesítésénél egyre fontosabb lehet a megfelelő árazás, az ingatlan műszaki állapota és a helyi kereslet alakulása.

Forrás: MNB Lakáspiaci jelentés, 2026. november, 7–8. oldal. MNB-adatok alapján szerkesztett grafikon.

Források

Címkék: MNB, lakáspiac, lakásárak, túlértékeltség

Összes cikk a rovatban

Partnereink

26 partner

Maradjon naprakész a THT előfizetéssel!

Online lap, digitális tartalom, konferenciák és exkluzív szolgáltatások egy helyen.

Előfizetés részletei
THT szaklap címlapTHT szaklap címlap