Megéri-e társasházkezelőnek lenni ma Magyarországon?2023. október 10. |
|---|
Jogi, műszaki, számviteli, pszichológiai, szociológiai és nem ritkán gyógypedagógiai ismeretek is kellenek ma a társasházkezeléshez, nem beszélve a jó stressz tűrő képességről. De megéri ez?
|
|
74 630 HUF
Információs / Tájékoztató vitrin 52 x 70 cm
![]() Érdekel → |
|
Magyarországon három hónap alatt ~60ezer forintból válhat valakiből milliárdos ingatlanvagyonok kezelésére alkalmas szakember. Mindeközben például a Budapesti Műszaki Egyetemen szakirányú továbbképzésként felvehető létesítménygazdálkodás kurzus első része 622.000 Ft-ért, két félév alatt, felsőoktatási végzettséghez kötötten végezhető el, addig pár keresést követően több lehetőséget is találunk arra, hogy bárkiből - akinek legalább érettségije van - társasházkezelő legyen 3 hónap alatt. Csak az első keresési találatok közül párat kiemelve: a Pannon Kincstár október 28-ától 59.000 Ft-ért, az Efeb szintén október 28-tól 57.150 Ft-ért, a Penta Unió október 25-étől, a Közös Képviselő Akadémia pedig október 26-ától 70.000 Ft-ért kínál képzéseket, melyek javarészt online mozizható tananyagokból és személyes konzultációkból állnak, és jellemzően egy-egy vizsgával záródnak. Mennyit lehet keresni ezzel a szakmával? A THT még 2022-ben végzett országos felmérést a társasházkezelők díjazása kapcsán, melyből egyértelműen kirajzolódott, hogy míg tavaly Budapesten átlagosan 1000 - 2.500 Ft-os albetét áron vállaltak társasházkezelést a cégek, addig Vas és Győr-Moson-Sopron megyét kivéve - ahol akár 2.000 Ft-ig is felmehet az ár - 1.000 és 1.500 Ft közötti átlagáron vállaltak el házakat albetétenként a társasházkezelők. Ha a tavalyi KATA kivégzéssel járó adóemelést, a rezsinövekedést és az eu-rekorder inflációt is beleszámoljuk, akkor ma a társasházkezelői díjazást illetően 4.000 Ft-os átlagár alatt nem szabadna elvállalni házat. Ezt az árszínvonalat - olvasóink visszajelzése alapján -a legtöbb társasházban annak ellenére nem szeretnék kifizetni, hogy ez az összeg ma nagyságrendileg a takarítási díjjal egyezik meg albetétekre lebontva. Ennek eredményeképpen sok helyen új, olcsóbb közös képviseletet keresnek a lakástulajdonosok. Azt azonban a legtöbben elfelejtik, hogy az 1.000 Ft-os társasházkezelők is ugyanabban az Aldiban és Lidl-ben vásárolnak be, mint a drágább társaik. De vajon akkor hogyan jön ki a matek? Az olcsó mindig drága Mi, magyarok - tisztelet a kivételnek - nem szeretünk fizetni a munkáért. Azt szeretjük érezni, hogy nekünk valaki olcsón dolgozik és nem fog jól élni a munkája gyümölcséből. Szeretjük látni, ha a sok látványos munka következménye a nulla gyarapodás, a nulla megtakarítás, és együtt tép minket a balsors. Ha esetleg most az olvasói felszisszenne, vagy elkezdené csóválni a fejét, akkor hadd hozzak egy példát: az autószervizt. Ma Magyarországon nagyságrendileg ugyanannyi autó van forgalomban, mint ahány ember társasházban él, ezeket az autókat időszakosan szervizelni kell. Hogyan történik mindez? Azon bevett általános gyakorlat szerint, miszerint a szervizek köztudottan a listaár feléért kapják meg az autóalkatrészeket a kereskedőktől, melyeket számunkra „listaáron" számolnak, és megadják azt az illúziót, hogy ők egy 80.000 Ft-os alkatrészt 20.000 Ft-ért szerelnek be, miközben valójában a 100.000 Ft-os végszámlából mindösszesen 40.000 Ft volt az autóalkatrész, a többi pedig a „munkadíj". Ismerős az érzés? Legyen olcsó a társasházkezelés is, a többit „oldja meg" a vállalkozó! Melyiket válasszam? A 3 hónapos gyorstalpalóért befizetett 60.000 Ft habár ad valamiféle rálátást arra, hogy a társasházkezelői munka milyen összetett és milyen területeket érint, de leginkább egyfajta iparűzési engedéllyel ér fel, a gyakorlati tudást ennyi pénzért és ennyi idő alatt nem lehet átadni. Aki közös képviselőt keres, annak mindenképpen olyan vállalkozót, céget érdemes választania, aki legalább 3 éve, igazolhatóan és kezdő esetében megfelelő mentorálás mellett végzi ezt a munkát, vagy családi vállalkozás lévén ebben nőtt fel és van rálátása arra, hogy a különböző típusú házak és közösségek hogyan működnek a gyakorlatban. Arról már nem is beszélve, hogy folyamatosan képzi magát, és erre vonatkozóan van egyfajta belső motivációja, annak ellenére, hogy ezt ma jelenleg semmilyen jogszabály, vagy kredit-rendszeri követelmény nem írja elő. Ezzel természetesen nem azt mondjuk, hogy ezeknek a képesítéseknek nincs értelme, csupán azt, hogy ez a nulladik lépés a társasházkezelővé való váláshoz, több éves szakmai gyakorlat nélkül a 3 hónapos online tanulás mindössze a szükséges, nem pedig az elégséges feltétele annak, hogy valaki jó társasházkezelővé váljon. A tapasztalattal rendelkező társasházkezelők a THT október 19-ei XIV. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo konferencián ott lesznek. Emellett úgy döntöttünk, hogy nem várunk semmire és senkire, létrehozzuk és a rendezvényen bemutatjuk a THT társasházkezelő regiszter és társasházkereső és pályáztató szolgáltatását is, mely október 19-étől valamennyi társasház számára rendelkezésre áll annak érdekében, hogy egyszerűen tudjanak pályázatot kiírni a tapasztalt társasházkezelők részére. Amennyiben Ön - akár saját házához, akár gyakorlati hely kapcsán munkavállalóként - társasházkezelőt keres, úgy érdemes ellátogatni a rendezvényre Önnek is és leadni a THT standján társasházának pályázatát, melyet ide kattintva tud letölteni és kinyomtatni. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Jogi, műszaki, számviteli, pszichológiai, szociológiai és nem ritkán gyógypedagógiai ismeretek is kellenek ma a társasházkezeléshez, nem beszélve a jó stressz tűrő képességről. De megéri ez?

A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar záró beszélgetése az ingatlanvilág legszigorúbb, mégis legizgalmasabb területére, a jog útvesztőibe kalauzolta a nézőket. Egy hibásan összehívott közgyűlés vagy egy vitatott határozat könnyen bírósági eljáráshoz vezethet. A beszélgetés során a szakértők beavatták a nézőket a társasházi krízishelyzetekbe, és kiderült, miről ismerszik meg a profi ügyvéd.
Pakson az utolsó turbina leállására még sor kerülhet, de az erőmű műszaki kialakítása egyelőre lehetővé teszi a további működést. A kieső termelést részben a Dunamenti Erőmű helyreállítása, részben az import és az önkéntes fogyasztáscsökkentési vállalások ellensúlyozhatják.
Az országos energiaellátás biztonságának fenntartásában a társasházi lakók egyéni döntései összeadódva óriási erőt képviselnek. Sokszor nincs szükség drága gépcserékre vagy beruházásokra ahhoz, hogy érdemben lefaragjunk a fogyasztásból. Apró, azonnal bevezethető szokásváltásokkal már a mai naptól kezdve jelentős mennyiségű áramot takaríthatunk meg a négy fal között és a lépcsőházban egyaránt. 
Kamatmentes felújítási és önerő-támogatás, valamint vissza nem térítendő kamattámogatás is elérhető a zuglói társasházak és lakásszövetkezetek számára. A pályázatokat a legalább 2 albetétes házak 2026. augusztus 1. és szeptember 30. között nyújthatják be.
A villamosenergia-hálózat rendkívüli terhelése és a kieső termelési kapacitások miatt a társasházak működtetőire is nagy felelősség hárul. Jó hír, hogy a közös területek energiafogyasztásának mérséklése nem igényel drága korszerűsítéseket vagy hosszadalmas beruházásokat: számtalan olyan azonnali intézkedés létezik, amellyel a közös képviselő már a mai napon érdemben csökkentheti az épület áramfelvételét.
A tartós hőség és a történelmi mélypontra süllyedt Duna-vízállás egyszerre terheli a térség ivóvízellátását. A DMRV Zrt. szerint a parti szűrésű kutak víztermelő kapacitása mintegy 30 százalékkal csökkent, miközben a vízfogyasztás másfélszeresére emelkedett, ezért a Pilisi-medence 14 településén III. fokú vízkorlátozást vezettek be. A kormány eközben arra figyelmeztet, hogy a tartós vízhiányos időszakok a klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá válhatnak. 
A felsőoktatási ponthatárok kihirdetésével minden évben jelentősen nő a kereslet az albérletek iránt. A lakásukat kiadók és a bérlők számára egyaránt fontos, hogy tisztában legyenek a bérbeadás legfontosabb szabályaival.
A Duna rendkívüli és tartós vízszintcsökkenése miatt a következő 24-72 órában le kell állítani a Paksi Atomerőmű mind a négy blokkját. A döntés következtében átmenetileg megszűnik a hazai villamosenergia-termelés mintegy felét adó, közel 2000 MW-os kapacitás. Az erőmű szakemberei és a vízügyi hatóságok felkészültek a helyzet kezelésére: az álló blokkok biztonsági hűtése folyamatosan biztosított, a lakosságot pedig felelős és takarékos áramhasználatra kérik.
A rekordalacsony dunai vízállás idején sokan csábítónak találják, hogy besétáljanak a folyó szárazzá vált medrébe, ám a Fővárosi Vízművek határozottan figyelmeztet: a vízbázisvédelmi területekre belépni és ott tartózkodni szigorúan tilos. Ahhoz, hogy megértsük e tilalom jelentőségét, érdemes tisztázni, mit jelent pontosan a vízbázis fogalma, és miért jelenthet kockázatot a lakossági ivóvízellátásra az emberi jelenlét a Duna medrének ezen részein.
A kormány 2026 őszétől 27 százalékról 5 százalékra csökkenti a tűzifa általános forgalmi adóját. Az intézkedés célja, hogy a részben vagy teljes egészében tűzifával fűtő háztartások is részesüljenek a rezsitámogatási intézkedésekből.
Szigorúbb feltételekkel, negyedszintű és társasházi korlátokkal, valamint a lakóközösségek jogainak megerősítésével lép fel Józsefváros a rövid távú lakáskiadás terjedése ellen. A Képviselő-testület döntése alapján a szabályozás a kormányzati moratórium lejártát követően lép életbe.
A gyűjtögetés során felhalmozott tárgyak egy társasházi lakásban nemcsak a tulajdonosra, hanem az egész közösségre veszélyt jelenthetnek. A zuglói háztűz kapcsán Szilber Szilvia társasházi tanácsadó, a MITOE elnökségi tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyűjtögető életmód nem pusztán rendetlenség, hanem komoly tűz- és közegészségügyi kockázat, amelynek kezelésében a társasházaknak és a hatóságoknak is fontos szerepük van.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar negyedik kerekasztalának résztvevői arról beszélgettek, hogyan alakult át az elmúlt években a biztosításközvetítői szakma, milyen kihívásokkal néz szembe napjainkban, és miért kínál továbbra is vonzó életpályát azoknak, akik hosszú távon szeretnének ügyfelekkel foglalkozni.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
A lakhatás kérdése a következő évek egyik legmeghatározóbb társadalmi és gazdasági kihívásává válik, ami halaszthatatlanná teszi egy egységes és kiszámítható állami koncepció kialakítását.
Mihez kezd egy társasházi lakó, ha a fűtési szezon közepén hirtelen tönkremegy a régi, turbós gázkazánja? Valóban kénytelen az egész lakóközösség kéményfelújításba fogni csak azért, mert egyetlen lakásban kazánt kell cserélni? A THT „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" konferenciáján Szenkovszky István és Körtvélyesi Áron ügyvezetők mutatták be a Magyar Kéménygyártó Kft. innovatív technológiáját.
A társasházaknak komoly felkészülést jelent a távolról leolvasható költségmegosztók kötelező bevezetése a 2027-es határidőig. Olvasó kérdésekre válaszolva bemutatjuk a jogi felelősségi köröket.
Budapest XIV. kerület Zugló Önkormányzata ambiciózus fenntarthatósági célokat fogalmazott meg a Fenntartható Energia- és Klímaakciótervében (SECAP), melyek eléréséhez egy kulcsfontosságú mintaprojekt beruházás előkészítését kezdte meg. Az önkormányzat újraélesztené a helyi energetikai tanácsadást.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar harmadik kerekasztal-beszélgetése egy sokak által félreértett területet, az ingatlankezelést vette górcső alá. Az ingatlankezelő nem egyszerűen egy „másik nevű közös képviselő", hanem egy olyan profi vagyonkezelő, akinek a megbízó nevében, tulajdonosi szemlélettel kell eljárnia, miközben napi szinten egyensúlyozik az emberi sorsok és a műszaki kihívások között.
A társasházak mindennapi működését és a lakóközösségek döntéshozatali lehetőségeit alapjaiban érintő jogegységi határozatot hozott a Kúria. A döntés pontot tesz egy évek óta húzódó jogvitára, amely arról szólt, hogy mikor élvez elsőbbséget a merev alapító okirat, és mikor dönthet a lakók többsége a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) keretein belül. 





































