Megéri-e társasházkezelőnek lenni ma Magyarországon?2023. október 10. |
|---|
Jogi, műszaki, számviteli, pszichológiai, szociológiai és nem ritkán gyógypedagógiai ismeretek is kellenek ma a társasházkezeléshez, nem beszélve a jó stressz tűrő képességről. De megéri ez?
|
|
42 100 HUF
Prémium minőségű NOTRAX Beltéri szennyfogó szőnyeg 90 x 150 cm
![]() Érdekel → |
|
Magyarországon három hónap alatt ~60ezer forintból válhat valakiből milliárdos ingatlanvagyonok kezelésére alkalmas szakember. Mindeközben például a Budapesti Műszaki Egyetemen szakirányú továbbképzésként felvehető létesítménygazdálkodás kurzus első része 622.000 Ft-ért, két félév alatt, felsőoktatási végzettséghez kötötten végezhető el, addig pár keresést követően több lehetőséget is találunk arra, hogy bárkiből - akinek legalább érettségije van - társasházkezelő legyen 3 hónap alatt. Csak az első keresési találatok közül párat kiemelve: a Pannon Kincstár október 28-ától 59.000 Ft-ért, az Efeb szintén október 28-tól 57.150 Ft-ért, a Penta Unió október 25-étől, a Közös Képviselő Akadémia pedig október 26-ától 70.000 Ft-ért kínál képzéseket, melyek javarészt online mozizható tananyagokból és személyes konzultációkból állnak, és jellemzően egy-egy vizsgával záródnak. Mennyit lehet keresni ezzel a szakmával? A THT még 2022-ben végzett országos felmérést a társasházkezelők díjazása kapcsán, melyből egyértelműen kirajzolódott, hogy míg tavaly Budapesten átlagosan 1000 - 2.500 Ft-os albetét áron vállaltak társasházkezelést a cégek, addig Vas és Győr-Moson-Sopron megyét kivéve - ahol akár 2.000 Ft-ig is felmehet az ár - 1.000 és 1.500 Ft közötti átlagáron vállaltak el házakat albetétenként a társasházkezelők. Ha a tavalyi KATA kivégzéssel járó adóemelést, a rezsinövekedést és az eu-rekorder inflációt is beleszámoljuk, akkor ma a társasházkezelői díjazást illetően 4.000 Ft-os átlagár alatt nem szabadna elvállalni házat. Ezt az árszínvonalat - olvasóink visszajelzése alapján -a legtöbb társasházban annak ellenére nem szeretnék kifizetni, hogy ez az összeg ma nagyságrendileg a takarítási díjjal egyezik meg albetétekre lebontva. Ennek eredményeképpen sok helyen új, olcsóbb közös képviseletet keresnek a lakástulajdonosok. Azt azonban a legtöbben elfelejtik, hogy az 1.000 Ft-os társasházkezelők is ugyanabban az Aldiban és Lidl-ben vásárolnak be, mint a drágább társaik. De vajon akkor hogyan jön ki a matek? Az olcsó mindig drága Mi, magyarok - tisztelet a kivételnek - nem szeretünk fizetni a munkáért. Azt szeretjük érezni, hogy nekünk valaki olcsón dolgozik és nem fog jól élni a munkája gyümölcséből. Szeretjük látni, ha a sok látványos munka következménye a nulla gyarapodás, a nulla megtakarítás, és együtt tép minket a balsors. Ha esetleg most az olvasói felszisszenne, vagy elkezdené csóválni a fejét, akkor hadd hozzak egy példát: az autószervizt. Ma Magyarországon nagyságrendileg ugyanannyi autó van forgalomban, mint ahány ember társasházban él, ezeket az autókat időszakosan szervizelni kell. Hogyan történik mindez? Azon bevett általános gyakorlat szerint, miszerint a szervizek köztudottan a listaár feléért kapják meg az autóalkatrészeket a kereskedőktől, melyeket számunkra „listaáron" számolnak, és megadják azt az illúziót, hogy ők egy 80.000 Ft-os alkatrészt 20.000 Ft-ért szerelnek be, miközben valójában a 100.000 Ft-os végszámlából mindösszesen 40.000 Ft volt az autóalkatrész, a többi pedig a „munkadíj". Ismerős az érzés? Legyen olcsó a társasházkezelés is, a többit „oldja meg" a vállalkozó! Melyiket válasszam? A 3 hónapos gyorstalpalóért befizetett 60.000 Ft habár ad valamiféle rálátást arra, hogy a társasházkezelői munka milyen összetett és milyen területeket érint, de leginkább egyfajta iparűzési engedéllyel ér fel, a gyakorlati tudást ennyi pénzért és ennyi idő alatt nem lehet átadni. Aki közös képviselőt keres, annak mindenképpen olyan vállalkozót, céget érdemes választania, aki legalább 3 éve, igazolhatóan és kezdő esetében megfelelő mentorálás mellett végzi ezt a munkát, vagy családi vállalkozás lévén ebben nőtt fel és van rálátása arra, hogy a különböző típusú házak és közösségek hogyan működnek a gyakorlatban. Arról már nem is beszélve, hogy folyamatosan képzi magát, és erre vonatkozóan van egyfajta belső motivációja, annak ellenére, hogy ezt ma jelenleg semmilyen jogszabály, vagy kredit-rendszeri követelmény nem írja elő. Ezzel természetesen nem azt mondjuk, hogy ezeknek a képesítéseknek nincs értelme, csupán azt, hogy ez a nulladik lépés a társasházkezelővé való váláshoz, több éves szakmai gyakorlat nélkül a 3 hónapos online tanulás mindössze a szükséges, nem pedig az elégséges feltétele annak, hogy valaki jó társasházkezelővé váljon. A tapasztalattal rendelkező társasházkezelők a THT október 19-ei XIV. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo konferencián ott lesznek. Emellett úgy döntöttünk, hogy nem várunk semmire és senkire, létrehozzuk és a rendezvényen bemutatjuk a THT társasházkezelő regiszter és társasházkereső és pályáztató szolgáltatását is, mely október 19-étől valamennyi társasház számára rendelkezésre áll annak érdekében, hogy egyszerűen tudjanak pályázatot kiírni a tapasztalt társasházkezelők részére. Amennyiben Ön - akár saját házához, akár gyakorlati hely kapcsán munkavállalóként - társasházkezelőt keres, úgy érdemes ellátogatni a rendezvényre Önnek is és leadni a THT standján társasházának pályázatát, melyet ide kattintva tud letölteni és kinyomtatni. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Jogi, műszaki, számviteli, pszichológiai, szociológiai és nem ritkán gyógypedagógiai ismeretek is kellenek ma a társasházkezeléshez, nem beszélve a jó stressz tűrő képességről. De megéri ez?

A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) és a CérdusNet Szenior Tudáshasznosító Egyesület (CédrusNet) stratégiai együttműködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy elősegítsék az idősebb lakástulajdonosok támogatását a hazai társasházi közösségekben.
Egy társasházban elektromos autótöltők telepítése körül alakult ki vita, miután egy korábbi közgyűlési döntés kapcsán felmerült, hogy a tiltás indokolatlanul korlátozhatja a tulajdonosok jogait. Valóban túllépte a közgyűlés a hatáskörét? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Felvételsorozat hatodik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Gáts Bence ügyvezető - KK Szoftver Megoldások Kft. 
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel.
A lépcsőház egy társasház névjegye. Ez az első, amit a hazatérő lakó, az érkező vendég vagy a lakást megtekintő érdeklődő észrevesz – és ami sokszor meghatározza az egész épületről alkotott benyomást. Egy rendezett, tiszta, jól karbantartott közös tér nemcsak esztétikai kérdés: növeli az ingatlan értékét, erősíti a lakók komfortérzetét, és hozzájárul egy működő, igényes közösség kialakulásához. A közös képviselő kezében van a lehetőség, hogy ez a rutinfeladat egy jól működő rendszer legyen, és nem csak a tisztaság de a konfliktusok megelőzése érdekében is.
Üdvözlünk újra Európában! – így kezdődött az az elektronikus levél, melyet április 13-án reggel az UIPI főtitkárától kaptam. Nem mondom, jó érzéssel töltött el a fogadtatás, annak ellenére, hogy nyilvánvalóan eddig is Európában voltam, voltunk, fél lábbal legalábbis biztosan. 
A társasházi iratkezelés tipikusan az a terület, amely addig láthatatlan marad, amíg minden rendben működik – majd egyetlen konfliktus, tulajdonosi kérés vagy hatósági vizsgálat pillanatok alatt felszínre hozza a hiányosságokat. Egy hiányzó jegyzőkönyv, egy nem visszakereshető szerződés vagy egy rendezetlen pénzügyi dokumentáció nemcsak kellemetlenséget, hanem konkrét jogi kockázatot is jelenthet. Éppen ezért az iratok kezelése nem egyszerű adminisztáció, hanem a társasházkezelési munka egyik alapja.
Ha nincs egyértelmű döntés a társasházban az autótöltésről, a lakók gyakran maguk próbálják megoldani a töltést: konnektorról töltenek, vagy a közös áramot használják engedély nélkül. Ez tűzvédelmi kockázatot, túlterhelést, áramszünetet és elszámolási vitákat is okozhat – amely problémákat végül a közös képviselőnek kell kezelnie. Ezért érdemes már most napirendként szerepeltetni a kérdést, és közgyűlésen dönteni a kiépítés lehetőségeiről.
A társasházak mindennapi működtetésében van néhány olyan feladat van, amikre évente többször is érdemes gondolni. Ilyen a társasházak kötelező tűzvédelmi feliratainak ügye. Egyszerű, olcsó, gyorsan megoldható – és mégis, sok társasházban hiányoznak vagy elhasználódtak a táblák. Pedig ezek nem formaságok: életet és vagyont menthetnek.
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?”
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat.
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el.
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét.
Néhány nap alatt teljesen lezárult az egyik legnépszerűbb lakossági támogatási forma: az 5+5 milliós otthonfelújítási program az egész országban felfüggesztésre kerül. Múlt héten még arról adtunk hírt, hogy csak a fejlettebb régiókban állt le a pályázatok befogadása, mostanra azonban a kevésbé fejlett térségekben is megszűnik ez a lehetőség. Utoljára április 23-án, csütörtökön van lehetőség benyújtásra az MFB Pont Plusz fiókhálózat nyitvatartási idejéig.
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei.
A lakásárak emelkedése és a születésszám csökkenése sok országban párhuzamosan zajlik. Ám úgy tűnik ez nem puszta egybeesés. Holland kutatók két kutatásban is megmutatták, hogy a kettő között szoros kapcsolat van – és amit találtak, az Magyarországon is ismerősnek tűnhet.
Egy levél az V. kerületi önkormányzattól: új parkolóházi lehetőség a belvárosi lakóknak. Apró hír, mégis jól mutatja, merre halad Budapest parkoláspolitikája. A város kerületenként, lépésről lépésre próbál kezelni egy problémát, amelyre nincs egységes megoldás – miközben a díjak emelkednek, a viták erősödnek, és az európai példák egyre több tapasztalattal szolgálnak.
Minden tapasztalt közös képviselő ismeri azt az érzést, amikor megcsörren a telefon és szól az egyik lakó, hogy beázott a tető, leállt a lift vagy éppen a kazán adta meg magát január közepén. Ilyenkor a nagyon sok felmerülő kérdés között a legfontosabb: lesz-e rá pénz, és ha igen, honnan?
Sándor Viktória etikus ingatlanos, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége Etikai Bizottságának vezetője és az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján beszélt arról, hogyan lehet megkülönböztetni a szakembert a kóklertől. Az ingatlanpiac ma mindenki számára nyitott, az otthon azonban a legtöbb ember legnagyobb vagyona. A 3 százalékos Otthonstart program felpörgette a piacot, a hibás döntések ára így még magasabb lehet. A kérdés az, hogy magánemberként nekivágunk, vagy bevonunk egy valódi, ellenőrizhető szakértőt.
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban. 







































