Megéri-e társasházkezelőnek lenni ma Magyarországon?2023. október 10. |
|---|
Jogi, műszaki, számviteli, pszichológiai, szociológiai és nem ritkán gyógypedagógiai ismeretek is kellenek ma a társasházkezeléshez, nem beszélve a jó stressz tűrő képességről. De megéri ez?
|
|
8 900 HUF
Közületi/Társasházi szennyfogó szőnyeg több méretben
![]() Érdekel → |
|
Magyarországon három hónap alatt ~60ezer forintból válhat valakiből milliárdos ingatlanvagyonok kezelésére alkalmas szakember. Mindeközben például a Budapesti Műszaki Egyetemen szakirányú továbbképzésként felvehető létesítménygazdálkodás kurzus első része 622.000 Ft-ért, két félév alatt, felsőoktatási végzettséghez kötötten végezhető el, addig pár keresést követően több lehetőséget is találunk arra, hogy bárkiből - akinek legalább érettségije van - társasházkezelő legyen 3 hónap alatt. Csak az első keresési találatok közül párat kiemelve: a Pannon Kincstár október 28-ától 59.000 Ft-ért, az Efeb szintén október 28-tól 57.150 Ft-ért, a Penta Unió október 25-étől, a Közös Képviselő Akadémia pedig október 26-ától 70.000 Ft-ért kínál képzéseket, melyek javarészt online mozizható tananyagokból és személyes konzultációkból állnak, és jellemzően egy-egy vizsgával záródnak. Mennyit lehet keresni ezzel a szakmával? A THT még 2022-ben végzett országos felmérést a társasházkezelők díjazása kapcsán, melyből egyértelműen kirajzolódott, hogy míg tavaly Budapesten átlagosan 1000 - 2.500 Ft-os albetét áron vállaltak társasházkezelést a cégek, addig Vas és Győr-Moson-Sopron megyét kivéve - ahol akár 2.000 Ft-ig is felmehet az ár - 1.000 és 1.500 Ft közötti átlagáron vállaltak el házakat albetétenként a társasházkezelők. Ha a tavalyi KATA kivégzéssel járó adóemelést, a rezsinövekedést és az eu-rekorder inflációt is beleszámoljuk, akkor ma a társasházkezelői díjazást illetően 4.000 Ft-os átlagár alatt nem szabadna elvállalni házat. Ezt az árszínvonalat - olvasóink visszajelzése alapján -a legtöbb társasházban annak ellenére nem szeretnék kifizetni, hogy ez az összeg ma nagyságrendileg a takarítási díjjal egyezik meg albetétekre lebontva. Ennek eredményeképpen sok helyen új, olcsóbb közös képviseletet keresnek a lakástulajdonosok. Azt azonban a legtöbben elfelejtik, hogy az 1.000 Ft-os társasházkezelők is ugyanabban az Aldiban és Lidl-ben vásárolnak be, mint a drágább társaik. De vajon akkor hogyan jön ki a matek? Az olcsó mindig drága Mi, magyarok - tisztelet a kivételnek - nem szeretünk fizetni a munkáért. Azt szeretjük érezni, hogy nekünk valaki olcsón dolgozik és nem fog jól élni a munkája gyümölcséből. Szeretjük látni, ha a sok látványos munka következménye a nulla gyarapodás, a nulla megtakarítás, és együtt tép minket a balsors. Ha esetleg most az olvasói felszisszenne, vagy elkezdené csóválni a fejét, akkor hadd hozzak egy példát: az autószervizt. Ma Magyarországon nagyságrendileg ugyanannyi autó van forgalomban, mint ahány ember társasházban él, ezeket az autókat időszakosan szervizelni kell. Hogyan történik mindez? Azon bevett általános gyakorlat szerint, miszerint a szervizek köztudottan a listaár feléért kapják meg az autóalkatrészeket a kereskedőktől, melyeket számunkra „listaáron" számolnak, és megadják azt az illúziót, hogy ők egy 80.000 Ft-os alkatrészt 20.000 Ft-ért szerelnek be, miközben valójában a 100.000 Ft-os végszámlából mindösszesen 40.000 Ft volt az autóalkatrész, a többi pedig a „munkadíj". Ismerős az érzés? Legyen olcsó a társasházkezelés is, a többit „oldja meg" a vállalkozó! Melyiket válasszam? A 3 hónapos gyorstalpalóért befizetett 60.000 Ft habár ad valamiféle rálátást arra, hogy a társasházkezelői munka milyen összetett és milyen területeket érint, de leginkább egyfajta iparűzési engedéllyel ér fel, a gyakorlati tudást ennyi pénzért és ennyi idő alatt nem lehet átadni. Aki közös képviselőt keres, annak mindenképpen olyan vállalkozót, céget érdemes választania, aki legalább 3 éve, igazolhatóan és kezdő esetében megfelelő mentorálás mellett végzi ezt a munkát, vagy családi vállalkozás lévén ebben nőtt fel és van rálátása arra, hogy a különböző típusú házak és közösségek hogyan működnek a gyakorlatban. Arról már nem is beszélve, hogy folyamatosan képzi magát, és erre vonatkozóan van egyfajta belső motivációja, annak ellenére, hogy ezt ma jelenleg semmilyen jogszabály, vagy kredit-rendszeri követelmény nem írja elő. Ezzel természetesen nem azt mondjuk, hogy ezeknek a képesítéseknek nincs értelme, csupán azt, hogy ez a nulladik lépés a társasházkezelővé való váláshoz, több éves szakmai gyakorlat nélkül a 3 hónapos online tanulás mindössze a szükséges, nem pedig az elégséges feltétele annak, hogy valaki jó társasházkezelővé váljon. A tapasztalattal rendelkező társasházkezelők a THT október 19-ei XIV. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo konferencián ott lesznek. Emellett úgy döntöttünk, hogy nem várunk semmire és senkire, létrehozzuk és a rendezvényen bemutatjuk a THT társasházkezelő regiszter és társasházkereső és pályáztató szolgáltatását is, mely október 19-étől valamennyi társasház számára rendelkezésre áll annak érdekében, hogy egyszerűen tudjanak pályázatot kiírni a tapasztalt társasházkezelők részére. Amennyiben Ön - akár saját házához, akár gyakorlati hely kapcsán munkavállalóként - társasházkezelőt keres, úgy érdemes ellátogatni a rendezvényre Önnek is és leadni a THT standján társasházának pályázatát, melyet ide kattintva tud letölteni és kinyomtatni. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Jogi, műszaki, számviteli, pszichológiai, szociológiai és nem ritkán gyógypedagógiai ismeretek is kellenek ma a társasházkezeléshez, nem beszélve a jó stressz tűrő képességről. De megéri ez?

Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
Kevés európai főváros változott olyan gyorsan az elmúlt három évtizedben, mint Varsó, sokan mégis úgy vélik, hogy a legnagyobb átalakulás még csak most áll előtte. A Future of Real Estate 2026 konferencián felszólaló iparági vezetők kifejtették, hogy a város a fejlődés új szakaszába lép, amelyet a technológia, a tehetség, az infrastrukturális beruházások és a nagyszabású, vegyes funkciójú negyedek fejlődése hajt. Bár a tervezéssel, a szabályozással és a fenntarthatósággal kapcsolatos kihívások továbbra is fennállnak, Varsó hosszú távú kilátásai elsöprően pozitívak.
A rendkívüli aszályos időszakok és a városi környezet okozta stressz egyre komolyabb kihívás elé állítják a fővárosi növényzetet. Budapest Főváros Önkormányzata, a FŐKERT, a 10 millió Fa Alapítvány, valamint a Beeco ökoapplikáció fejlesztői ezért idén is meghirdetik az Önkéntes Vízadó kampányt, amely lehetőséget biztosít a lakosságnak és a helyi közösségeknek, hogy aktív szerepet vállaljanak a környezetükben lévő, sérülékeny fák gondozásában és megóvásában. 
Chovanecz Kata közös képviselő Facebook bejegyzésében arról számol be, hogy a társasházak számláinak lezárása a banknál egyszerű rutinfolyamat helyett egy hónapok óta tartó, kaotikus adminisztratív rémálommá vált.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a szakterület működését újraszabályozó rendelettervezetet. A javaslat elsődleges célja, hogy a lakó- és ipari ingatlanok védelme szempontjából kritikus ellenőrzéseket végző szakemberek tevékenysége átláthatóbbá és hatékonyabban nyomon követhetővé váljon.
Idén év elejétől új tulajdonosok csatlakoztak az eHÁZ csapatához, akik segítségével új dimenziókba emelkedhet a piacvezető hazai társasházi szoftver további fejlődése. 
Az új energiahatékonysági szabályok miatt a társasházakban egyre sürgetőbbé válik a távleolvasós vízmérők bevezetése. Hogyan érdemes elindulni az eltérő hitelességi idők mellett, és pontosan mekkora szavazati arány kell a döntéshez? Két konkrét olvasói kérdés kapcsán mutatunk be néhány fontos jogi és gyakorlati kiindulópontot, amelyek segíthetnek elindítani a lakóközösséget a folyamatban.
Haladékot kaptak az RRF-6.2.1 lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat nyertesei és a kivitelezők. A Magyar Közlönyben megjelent 1193/2026. (VI. 11.) Korm. határozat értelmében a végső elszámolási határidőt 2026. június 15-ről 2026. szeptember 30-ra tolták ki.
Megdöbbentő történettel fordult hozzánk egy közös képviselő: miután bevezettek egy új, kedvező árú társasházi szoftvert, a konkurencia hirtelen mindent megtudott a ház belső ügyeiről, és azonnal akcióba lépett a leváltásukért. Létezik, hogy a szoftver tulajdonosai visszaélnek az adatokkal? Hogyan bizonyítható, ha illetéktelenek néztek bele a rendszerbe, és kihez fordulhatunk jogorvoslatért? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A Közlekedési és Beruházási Minisztérium, a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium, valamint a Magyar Mérnöki Kamara közös iránymutatást adott ki a tervezési alaptérképek és a telekhatár-kitűzések szabályairól. A 2026. június 9-én megjelent hivatalos tájékoztató célja a korábbi bizonytalanságok tisztázása, a hatósági ellenőrzések szigorítása és a jogszabályok egységes alkalmazása.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség (UIPI). A brüsszeli székhelyű szervezet nemrégiben hivatalosan is köszöntötte legújabb tagjait, a svéd Bostadsrätterna és az izlandi Húseigendafélagið egyesületeket. Ezzel a lépéssel az UIPI jelentősen megerősítette a skandináv térségben való jelenlétét, és még hatékonyabban tudja képviselni a magáningatlan-tulajdonosok érdekeit egész Európában.
Sok lakóközösségben ismerős konfliktusforrás a közös tulajdonú folyosószakaszok rácsos lezárása. A társasház évekkel ezelőtt hozzájárult a beépítéshez, ám több tulajdonosváltás után az új lakók már sem használati díjat nem fizetnek, sem pótkulcsot nem biztosítanak a közös képviselőnek. A kizárólagos használat viszont megmarad, ami komoly tűzvédelmi és katasztrófavédelmi kockázatot is jelent. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A lakhatási helyzet kezelése kiemelt helyet foglal el az európai döntéshozók napirendjén. A hosszú távú stabilitás érdekében elengedhetetlen a legújabb fejlemények nyomon követése és a valós társadalmi igények megismerése. Ehhez kíván hozzájárulni a Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség (UIPI) által indított kutatás, ami a fiatal európaiak ingatlanszerzési igényeit méri fel, és amelyhez kapcsolódó kérdőív magyar nyelven is elérhető.
Az Országgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyöntetűen elfogadta a folyamatban lévő devizahiteles perek és végrehajtások felfüggesztéséről szóló törvényjavaslatot. A Tisza Párt képviselői által benyújtott szabályozás célja, hogy időt biztosítson a devizahiteles törvények átfogó felülvizsgálatára és a végrehajtói rendszer átalakítására. Az új intézkedések a devizaadósok védelmét szolgálják, és a jogszabály kivételeket is rögzít, amelyekre a halasztás nem vonatkozik.
Az Európai Unió új kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS2) és a hazai rezsicsökkentés elsőre tűz és víz. Egy friss szakpolitikai elemzés szerint azonban a látszólagos ellentét feloldható: okos szabályozással és az évi közel 500 milliárd forintnyi uniós forrás célzott felhasználásával Magyarország nemcsak teljesítheti a klímacélokat, de védelmet is nyújthat a sérülékeny háztartásoknak.
A Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége (MIOSZ) és a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) stratégiai együttműködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy az ingatlanszektor különböző szereplőit - az ingatlantulajdonosokat, társasházkezelőket, ingatlankezelőket és ingatlanközvetítőket - közös szakmai és társadalmi érdekek mentén közelebb hozzák egymáshoz.
A hazai lakáspiac rendkívül intenzív évet zárt: 2025-ben a lakásár-növekedés országosan reálértelemben elérte a 19,0%-ot, ami az elmúlt negyedszázad legjelentősebb áremelkedési üteme. A Magyar Nemzeti Bank 2026. májusi Lakáspiaci jelentéséből kiderül, hogy a dinamikus drágulás mögött komoly feszültségek húzódnak, és a piac 2026 elejére a lassulás jeleit mutatja.
A hazai lakáspiac tovább élénkült, a legfrissebb jegybanki adatok szerint a kedvezményes hitelkihelyezések előnyei jelentős részben egy jól körülhatárolható, magasabb jövedelmű adósi körhöz kerültek.
Lezárult a helyreállítási terv tartalmi újratárgyalása az Európai Bizottsággal, amelynek köszönhetően nagyszabású lakhatási program veszi kezdetét. Az uniós forrás közvetlenül a bérlakáspiac és a kollégiumi hálózat bővítését célozza.
A Haus & Grund Német Ingatlantulajdonosok Szövetsége pénzügyi ösztönzőket javasol a szövetségi kormánynak, különösen a fiatal, első lakásvásárlók és a bérbeadók számára, hogy több embert bátorítson a saját otthon teremtésére. 







































