Megjelent a FIX 3%-os lakáshitel rendelete a Magyar Közlönyben2025. augusztus 1. |
|---|
2025. szeptember 1-jétől elérhető a Fix 3% lakáshitel, amely otthonvásárlásra és építésre is igénybe vehető, legfeljebb 3%-os kamattal, állami kamattámogatással. A kormányrendelet részletes szabályokat határoz meg az igénylés módjáról, a szükséges igazolásokról, a bírálati és folyósítási folyamatról, valamint az esetleges visszafizetési kötelezettségekről. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.
|
|
10 528 HUF
Alumínium tájékoztató tábla / Hirdető tábla több méretben
![]() Érdekel → |
|
Mikor és hogyan lehet igényelni a kölcsönt? A kérelmet otthonvásárlás esetén az adásvételi szerződés megkötését követő 180 napon belül, építés esetén pedig még a használatbavételi engedély kiadása előtt kell benyújtani a hitelintézetnél. A kérelem beadásának napja az a nap, amikor minden szükséges dokumentum beérkezik. Erről a hitelintézet vagy annak függő közvetítője írásos visszaigazolást ad. Otthonvásárlásnál a hitelintézetnek 30 napon, építésnél 60 napon belül kell döntést hoznia - ez az idő meghosszabbítható hiánypótlás esetén. Ha a feltételek teljesülnek, a szerződéskötés legkorábban a bírálat utáni 10. napon történhet meg. Milyen dokumentumokat kell benyújtani? Az igénylőknek igazolniuk kell többek között:
Emellett egyes esetekben - például bontott anyagok felhasználása vagy természetbeni juttatás igénybevétele esetén - a számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető. Hogyan történik a folyósítás? Vásárlás esetén a kölcsönt egy összegben folyósítják, de új építésű lakásnál ez csak a használatbavételi engedély bemutatása után lehetséges. Építésnél szakaszosan, a készültségi fokkal arányosan történik a folyósítás, minden részlet előtt ellenőrzi a bank a számlákat és a készültségi fokot is. A kamattámogatott kölcsön csak akkor folyósítható, ha az igénylő már felhasználta a saját erejét és a kamattámogatással nem érintett kölcsönt (ha ilyen is van). Ha két bank adja a hiteleket, akkor a nem támogatott kölcsön folyósításáról igazolást kell kérni. Mi történik elutasítás esetén? Ha a kérelmet elutasítják, a bank köteles megindokolni az elutasítás okát. Az igénylő e döntést 15 napon belül megtámadhatja a kormányhivatalnál, amely jogosultság esetén kötelezheti a bankot a szerződés megkötésére. Kamat, kamattámogatás és visszafizetés Az állam legfeljebb 25 évig biztosít kamattámogatást, melynek mértéke a piaci kamat és a 3%-os ügyleti kamat közötti különbség. A kamat 5 évente módosulhat, a támogatásról évente tájékoztatást küldenek. A támogatás akkor is fennmarad, ha a fedezetként szolgáló ingatlant időközben értékesebbre cserélik. Jogosulatlan igénybevétel vagy valótlan adatközlés esetén a kamattámogatást a jegybanki alapkamat +5% kamattal növelten kell visszafizetni, és a támogatás megszűnik. Építésnél a kölcsönszerződés felmondásra kerülhet, ha az építkezés nem indul el vagy nem fejeződik be határidőre. Tulajdoni korlátok és jogosultság A hitel igényléséhez szükséges nyilatkozni arról, hogy az igénylő jelenleg és az elmúlt 10 évben milyen lakóingatlan-tulajdonnal rendelkezett. Akkor is jogosult lehet, ha:
Ellenőrzések, kötelezettségek A NAV és a kormányhivatal ellenőrizheti a jogosultságot és a támogatás felhasználását akár a teljes futamidő alatt. A támogatott személy minden adatváltozást köteles haladéktalanul bejelenteni a banknak, és a költségekhez kapcsolódó számlákat 5 évig meg kell őriznie. Mikortól igényelhető? A Fix 3% lakáshitel 2025. szeptember 1-jétől lesz elérhető. A kamattámogatás elszámolása a kincstárral 2026 tavaszán és nyarán történik, az első hónapokban folyósított hitelek alapján. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



2025. szeptember 1-jétől elérhető a Fix 3% lakáshitel, amely otthonvásárlásra és építésre is igénybe vehető, legfeljebb 3%-os kamattal, állami kamattámogatással. A kormányrendelet részletes szabályokat határoz meg az igénylés módjáról, a szükséges igazolásokról, a bírálati és folyósítási folyamatról, valamint az esetleges visszafizetési kötelezettségekről. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.

A tartós hőség és a történelmi mélypontra süllyedt Duna-vízállás egyszerre terheli a térség ivóvízellátását. A DMRV Zrt. szerint a parti szűrésű kutak víztermelő kapacitása mintegy 30 százalékkal csökkent, miközben a vízfogyasztás másfélszeresére emelkedett, ezért a Pilisi-medence 14 településén III. fokú vízkorlátozást vezettek be. A kormány eközben arra figyelmeztet, hogy a tartós vízhiányos időszakok a klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá válhatnak.
A felsőoktatási ponthatárok kihirdetésével minden évben jelentősen nő a kereslet az albérletek iránt. A lakásukat kiadók és a bérlők számára egyaránt fontos, hogy tisztában legyenek a bérbeadás legfontosabb szabályaival.
A Duna rendkívüli és tartós vízszintcsökkenése miatt a következő 24-72 órában le kell állítani a Paksi Atomerőmű mind a négy blokkját. A döntés következtében átmenetileg megszűnik a hazai villamosenergia-termelés mintegy felét adó, közel 2000 MW-os kapacitás. Az erőmű szakemberei és a vízügyi hatóságok felkészültek a helyzet kezelésére: az álló blokkok biztonsági hűtése folyamatosan biztosított, a lakosságot pedig felelős és takarékos áramhasználatra kérik. 
A rekordalacsony dunai vízállás idején sokan csábítónak találják, hogy besétáljanak a folyó szárazzá vált medrébe, ám a Fővárosi Vízművek határozottan figyelmeztet: a vízbázisvédelmi területekre belépni és ott tartózkodni szigorúan tilos. Ahhoz, hogy megértsük e tilalom jelentőségét, érdemes tisztázni, mit jelent pontosan a vízbázis fogalma, és miért jelenthet kockázatot a lakossági ivóvízellátásra az emberi jelenlét a Duna medrének ezen részein.
A kormány 2026 őszétől 27 százalékról 5 százalékra csökkenti a tűzifa általános forgalmi adóját. Az intézkedés célja, hogy a részben vagy teljes egészében tűzifával fűtő háztartások is részesüljenek a rezsitámogatási intézkedésekből.
Szigorúbb feltételekkel, negyedszintű és társasházi korlátokkal, valamint a lakóközösségek jogainak megerősítésével lép fel Józsefváros a rövid távú lakáskiadás terjedése ellen. A Képviselő-testület döntése alapján a szabályozás a kormányzati moratórium lejártát követően lép életbe. 
A gyűjtögetés során felhalmozott tárgyak egy társasházi lakásban nemcsak a tulajdonosra, hanem az egész közösségre veszélyt jelenthetnek. A zuglói háztűz kapcsán Szilber Szilvia társasházi tanácsadó, a MITOE elnökségi tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyűjtögető életmód nem pusztán rendetlenség, hanem komoly tűz- és közegészségügyi kockázat, amelynek kezelésében a társasházaknak és a hatóságoknak is fontos szerepük van.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar negyedik kerekasztalának résztvevői arról beszélgettek, hogyan alakult át az elmúlt években a biztosításközvetítői szakma, milyen kihívásokkal néz szembe napjainkban, és miért kínál továbbra is vonzó életpályát azoknak, akik hosszú távon szeretnének ügyfelekkel foglalkozni.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
A lakhatás kérdése a következő évek egyik legmeghatározóbb társadalmi és gazdasági kihívásává válik, ami halaszthatatlanná teszi egy egységes és kiszámítható állami koncepció kialakítását.
Mihez kezd egy társasházi lakó, ha a fűtési szezon közepén hirtelen tönkremegy a régi, turbós gázkazánja? Valóban kénytelen az egész lakóközösség kéményfelújításba fogni csak azért, mert egyetlen lakásban kazánt kell cserélni? A THT „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" konferenciáján Szenkovszky István és Körtvélyesi Áron ügyvezetők mutatták be a Magyar Kéménygyártó Kft. innovatív technológiáját.
A társasházaknak komoly felkészülést jelent a távolról leolvasható költségmegosztók kötelező bevezetése a 2027-es határidőig. Olvasó kérdésekre válaszolva bemutatjuk a jogi felelősségi köröket.
Budapest XIV. kerület Zugló Önkormányzata ambiciózus fenntarthatósági célokat fogalmazott meg a Fenntartható Energia- és Klímaakciótervében (SECAP), melyek eléréséhez egy kulcsfontosságú mintaprojekt beruházás előkészítését kezdte meg. Az önkormányzat újraélesztené a helyi energetikai tanácsadást.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar harmadik kerekasztal-beszélgetése egy sokak által félreértett területet, az ingatlankezelést vette górcső alá. Az ingatlankezelő nem egyszerűen egy „másik nevű közös képviselő", hanem egy olyan profi vagyonkezelő, akinek a megbízó nevében, tulajdonosi szemlélettel kell eljárnia, miközben napi szinten egyensúlyozik az emberi sorsok és a műszaki kihívások között.
A társasházak mindennapi működését és a lakóközösségek döntéshozatali lehetőségeit alapjaiban érintő jogegységi határozatot hozott a Kúria. A döntés pontot tesz egy évek óta húzódó jogvitára, amely arról szólt, hogy mikor élvez elsőbbséget a merev alapító okirat, és mikor dönthet a lakók többsége a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) keretein belül.
Budapest I. kerület Budavári Önkormányzata 2026-ban két olyan pályázatot is meghirdetett, amelyek a társasházak és azok lakói számára kínálnak fejlesztési lehetőséget. Az egyik kiírás a belső udvarok, kertek és zöldhomlokzatok kialakítását, illetve fejlesztését támogatja, míg a másik az energiahatékonyság javítását célzó lakáskorszerűsítésekhez nyújt vissza nem térítendő támogatást.
Budapest XIV. kerület Zugló Önkormányzata átfogó beruházási koncepciót készített a Fenntartható Energia- és Klímaakciótervében (SECAP) vállalt célok megvalósítására. Az Európai Városfejlesztési Alap (EUCF) támogatásával kidolgozott program négy egymásra épülő projektet foglal magában, amelyek az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal energetikai korszerűsítésére, valamint a társasházi felújításokat ösztönző támogatási rendszer megújítására irányulnak.
A Budapest Főváros Önkormányzata által közzétett összesítés szerint az elmúlt években több száz budapesti fejlesztés kapott kiemelt beruházási státuszt. Erő Zoltán budapesti főépítész éles kritikával illette ezt a kormányzati gyakorlatot, amelyet a modern városfejlesztés egyik legkártékonyabb eszközének tart.
Budapest XV. Kerületi Önkormányzata két olyan pályázatot is meghirdetett, amelyek a társasházakat és lakásszövetkezeteket érintik. Az egyik a helyi építészeti értékek megőrzését támogatja, míg a másik a társasházi előkertek és belső udvarok zöldítésére, fejlesztésére biztosít forrást.
Évek óta nincs elfogadott beszámoló, a közös költséget több hónapra visszamenőleges hatállyal emelték meg - sok társasházban ismerősek lehetnek az ehhez hasonló, komoly vitákat szülő helyzetek. Mit tehet a tulajdonos, ha a vezetőség szabálytalan pénzügyi kimutatásokkal és jogszerűtlennek tűnő döntésekkel próbálja rendezni a ház ügyeit? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 





































