THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Megjelent a Közlönyben a januári rezsistop - kinek jár a 30%-os kedvezmény, és mikor jelenik meg a számlában?2026. február 3. |
|---|
 A 12/2026. (II. 3.) Korm. rendelet egyszeri, 30 százalékos mértékű rezsikedvezményt biztosít a lakossági fogyasztók számára a 2026. januári fűtési időszakhoz kapcsolódóan. A kedvezmény földgázra, villamos energiára és távhőre egyaránt kiterjed, de a jóváírás módja szolgáltatásonként és számlázási formánként eltér. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb gyakorlati szabályokat.
|
|
43 805 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
 Érdekel → |
|
Földgáz: automatikus mennyiségi kedvezmény januárra A rendelet alapján minden lakossági földgázfogyasztó jogosult a 2026. január 1. és 31. közötti fogyasztás után járó, egyszeri, 30 százalékos mennyiségi kedvezményre, a már meglévő rezsicsökkentési szabályokon felül. A kedvezményt az egyetemes szolgáltató érvényesíti. A diktálós elszámolásban lévő fogyasztóknál a januári tényleges fogyasztás 30 százalékának megfelelő összeget már a számlában jóváírják. Az egyenletes vagy hőmérsékletfüggő részszámlázás esetén a kedvezmény az éves elszámoló számlában jelenik meg, a rendelet mellékleteiben rögzített számítási képletek alapján. Akik a 2025-ös éves leolvasás után nem lépték túl a kedvezményes lakossági sávhatárt, azoknál a 2026-os elszámoláskor sem lehet a sávhatárhoz tartozó díjnál magasabb összeget megállapítani. Előre fizető (prepaid) gázmérő esetén nem mennyiségi jóváírás történik, hanem egyszeri, 7000 forintos támogatás kerül jóváírásra a szerződéses folyószámlán legkésőbb 2026. március 31-ig. Társasházak és lakásszövetkezetek esetében a kedvezmény mértékét mérési pontonként, a műszakilag megosztott önálló lakások számának figyelembevételével kell meghatározni. A szolgáltatók legkésőbb 2026. február 15-ig kötelesek írásban tájékoztatni a fogyasztókat a földgázkedvezmény részleteiről. Aki földgáz helyett villamosenergia-kedvezményt szeretne igénybe venni, erre 2026. április 30-ig nyilatkozhat. Villamos energia: választható alternatíva a gázkedvezmény helyett A villamosenergia-kedvezmény szintén a 2026. januári fogyasztásra vonatkozik, és ugyancsak 30 százalékos mennyiségi jóváírást jelent. Ez azonban nem jár automatikusan mindenkinek: csak azok vehetik igénybe, akik nem részesülnek földgázkedvezményben, és erről 2026. április 30-ig nyilatkoznak az egyetemes szolgáltató felé. A kedvezmény mértékét elsősorban a januári tényleges mérőállások alapján határozzák meg. Ennek hiányában a 2025-ös éves fogyasztás, illetve - szükség esetén - a szolgáltató által nyilvántartott várható éves fogyasztás szolgál alapul, a rendelet mellékletében rögzített képletek szerint. Prepaid villanyórával rendelkező fogyasztók itt is egyszeri, 7000 forintos jóváírásra jogosultak legkésőbb 2026. március 31-ig. A villamosenergia-kedvezményt egy fogyasztó csak egy felhasználási helyen, több mérési pont esetén is csak egy mérési pontra igényelheti. Amennyiben a jogosult nem nyilatkozik határidőre, a támogatásra való jogosultsága megszűnik. Távhő: 30 százalékos díjcsökkentés a januári hőfelhasználásra A távhővel fűtő lakossági felhasználók esetében a kedvezmény a 2026. januári hőfelhasználás díjára vonatkozik. A szolgáltató az alapdíj nélküli hődíj 30 százalékkal csökkentett összegéről állít ki számlát, legkésőbb a 2026 tavaszán induló elszámolás során. A távhőszolgáltatók legkésőbb 2026. február 20-ig kötelesek tájékoztatni a lakossági felhasználókat és díjfizetőket az alkalmazott kedvezményről. Adózási és elszámolási szabályok A rendelet alapján nyújtott mennyiségi kedvezmények és pénzbeli támogatások személyi jövedelemadó-mentesek. A szolgáltatók a jóváírásokat támogatásként tüntetik fel a számlákon. A kedvezményekből eredő bevételkiesést és igazolt költségeket az állam elkülönített forrásból téríti meg az egyetemes szolgáltatók és a távhőszektor szereplői számára. A rendelet emellett 2026-ra különadót vezet be bizonyos energiaellátók számára, amelynek alapja a 2024. évi árbevétel, mértéke 0,5 százalék, felső korláttal. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Idén hat vidéki városban és Budapesten rendezzük meg a THT éves konferencia körútját, a rendezvényeken a THT előfizetői díjmentesen átvehetik vadonatúj kiadványunkat, melynek címe: „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése Karbantartási és ellenőrzési kötelezettségek szakkönyve 2026". 
A XIII. kerület 2026-ban is folytatja a társasházak és lakásszövetkezetek felújítását segítő rendszerét: egész évben, határidő nélkül igényelhető a kamatmentes felújítási támogatás és a vissza nem térítendő kamattámogatás, ráadásul kedvezőbb feltételekkel, mint korábban. 
2026. február 19-én idén először mutatjuk be az eHÁZ szoftver valamennyi meglévő és új funkcióját, melyre szeretettel várjuk Önt és munkatársait egyaránt! Az esemény során lehetőség nyílik személyes konzultációra is. A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. 
Összesen 5 milliárd forintos támogatási kerettel indul a Budapesti Zöld Panelprogram, amely akár 17 milliárd forint értékű panelkorszerűsítést indíthat el a fővárosban. A kétfordulós rendszerben a projekt-előkészítés térítésmentes, a kivitelezéshez pedig 30 százalék vissza nem térítendő támogatás jár. A program első körben négy kerület társasházait várja. 
Besnyő Márton, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja, a Netrisk Magyarország Kft. ügyvezetője a MITOE szakmai napon arról tartott előadást, hogyan működik ma a lakás- és társasházbiztosítási piac, hol csúszik félre a védelem, és mit tehetnek a társasházak, közös képviselők, tulajdonosok a tudatosabb döntésekért. 
Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd, a THT jogi szakértője a társasházi képviselők regisztrációs kötelezettségének földhivatali tapasztalatairól számolt be a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n. A több mint négyszáz ügyön alapuló gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy az eljárás még mindig tele van bizonytalansággal, hibás bejegyzésekkel és értelmezési zavarokkal. 
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
Egyszerű online jelentkezés, szaldóvédelem invertercsere esetén is, előny vidéki kistelepüléseknek és a szaldóból kiesőknek - elindult az Otthoni Energiatároló Program. 
A közös képviselők és a társasházkezelők sokszor szembesülnek azzal a problémával, hogy az általuk kezelt házakban olyan mértékben elszaporodnak a tennivalók, hogy azok már nem, vagy kevésbé átláthatók az Excel-alapú nyilvántartásokból. Ezt a problémát ismerte fel Gáts Bence, aki egy olyan komplex feladatkezelő rendszert álmodott meg, mely nagymértékben egyszerűsíti a képviseletek munkáját. 
Ideiglenes változtatási tilalom lépett hatályba a XI. kerületben, a Karinthy Frigyes út 17. szám környezetét érintő telektömbre. Az önkormányzat döntése a hosszú távú településrendezési célok biztosítását szolgálja, miközben a kerületben jelenleg 19 kiemelt beruházás zajlik. 
Felvételsorozat második része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Halmos László, projektvezető - FEAK Független Energetikai Adatközpont Zrt. 
A rendkívüli hideg miatti többletfogyasztás költségeit átvállalja az állam: a kormány 30 százalékos kedvezményt biztosít a januári gáz- és távhőszámlákból, valamint segítséget ad az elektromos fűtést használóknak is - jelentette be Gulyás Gergely a Kormányinfón. 
Egy padlástér-beépítés után évekkel derül ki, hogy a tetőszerkezetet szakszerűtlenül kivitelezték, sőt életveszélyessé vált. Az új tulajdonos joggal teszi fel a kérdést: ki viselje a bontás és az újjáépítés költségét - ő maga, az eladó vagy az egész társasház? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóján a részt vevő országok - Ausztria, Magyarország és Szlovénia - eltérő intézményi háttérrel és lakáspiaci szerkezettel dolgoznak, mégis hasonló akadályokat azonosítottak: kiszámíthatatlan támogatási rendszerek, széttagolt jogszabályi környezet, nehezen előkészíthető társasházi projektek és óvatos banki hitelezés. Összefoglalónk második részében arról az eszmecseréről számolunk be, hogyan lehetne a bankot, a kivitelezőt és a lakóközösséget egyetlen, működőképes láncba szervezni. 
Módosítottak az Otthontámogatási programon: évi nettó egymillió forintos vissza nem térítendő támogatás válik elérhetővé a közszolgálat szélesebb köre számára, miközben a korábban felvett lakáshitelekhez kapcsolódó bejelentési határidő is újranyílik. A friss kormányrendeletek pontosítják a munkáltatói kölcsönök elszámolását, rendezik a határozott idejű jogviszonyok kérdését, és kimondják: az Otthontámogatás összege nem vonható végrehajtás alá. 
A 2025 végén megjelent 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelettel és a hozzá kapcsolódó jogszabály-módosításokkal foglalkozó összeállításunk második részében többek között a rendeltetésváltás, a telekalakítás és az e-naplóval kapcsolatos pontosítások szerepelnek. Ezek közvetlenül befolyásolhatják a határidőket, az adminisztrációt és végső soron a beruházás költségét. 
Döntött az Alkotmánybíróság a napelemes szaldó elszámolás megszüntetéséről szóló jogvitában. A testület szerint a szabályozás módosítása nem alkotmányellenes, és nem sérti sem a szerzett jogokat, sem a tulajdonhoz való jogot. A határozat nemcsak a háztartási napelemeseket érinti, hanem általános tanulságokat hordoz az energetikai beruházások jogi megítéléséről is. 
Fazekas Csilla, a Budavári Önkormányzat alpolgármestere párbeszédet kezdeményezett a választókerület érintett polgármestereivel a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) belső kerületekre gyakorolt hatásairól. A politikus szerint a jelenség mára nem pusztán lakhatási kérdés, hanem városstratégiai ügy. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon Dén Mátyás András, a MITOE elnökségi tagja és a THT szaklap főszerkesztője foglalta össze az elmúlt évek munkáját és a további célokat. Átfogó képet adott arról, hogyan épült fel az ország egyik legaktívabb társasházi érdekképviselete, és mi motiválja a szervezetet abban, hogy a hazai ingatlanpiaci szereplők számára hasznos szolgáltatásokat és szakmai támaszt nyújtson. 
Egy társasházban a szemétledobó fenntartása évek óta jelentős költséget visz el (duguláselhárítás, fertőtlenítés, rovarirtás). A közgyűlés a lezárás mellett döntött, de néhány tulajdonos nem hajlandó elfogadni a változást, és a nyilvánossággal fenyeget? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
