Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Megjelent a rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról 2023. május 16.
A 2023. évi 72. Magyar Közlönyben megjelent a rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról. A rendelet az eddigi előzetes információkkal szemben nem tartalmazza azt, hogy a társasház tulajdoni lapján a közös képviselő adatai, vagy a beszámoló részletei megjelennének a jövőben, csupán a tisztség keletkezése és beadási dátumok szerepelnek a tartalmi elemek között.
63 017 HUF Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg Érdekel →
A tárasházakra és szövetkezeti házakra vonatkozó részek a rendeletből: 16. Társasház és szövetkezeti ház 19. § (1) Társasházként vagy szövetkezeti házként kell nyilvántartani azt a nem lakás céljára szolgáló épületet is, amelyet a társasháztulajdonra vagy a szövetkezetiház-tulajdonra vonatkozó rendelkezések szerint létesítettek. (2) Társasházi lakásként vagy szövetkezeti lakásként kell nyilvántartani a lakás helyiségeit és a lakáshoz tartozó helyiségeket, függetlenül attól, hogy azok egymással műszakilag összefüggenek-e. A társasházi lakás vagy a szövetkezeti lakás tulajdonosának többi helyiségét az alapító okirat vagy a lakásszövetkezeti alapszabály rendelkezésétől függően kell a lakással együtt vagy önálló ingatlanként nyilvántartani. (3) Az ingatlan-nyilvántartás vonatkozásában az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység az álláshely is. (4) E rendelet alkalmazásában álláshely: az épület gépjárműtároló helyiségében kialakított, gépjármű elhelyezésére szolgáló terület, amelynek egyik oldala az álláshelyekhez vezető közlekedési úthoz kapcsolódik, további három oldala a helyiség padlóján tartós fizikai jelöléssel vagy fallal körülhatárolt. Az álláshely hossza mozgásukban korlátozottak részére legalább 5,00 méter, szélessége legalább 3,60 méter, egyéb esetben az álláshely hossza legalább 5,00 méter, szélessége legalább 2,70 méter, azzal, hogy a közforgalom számára nem megnyitott gépjárműtárolóban az álláshelyek legfeljebb 30%-ának a hossza 4,10 méterre és szélessége 2,20 méterre csökkenthető. A méretek a tartós fizikai jelölés tengelyétől számítandók. 18. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető tények 21. § Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő tények jegyezhetők be: 37. a társasházakról szóló törvény alapján a) a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább kétharmadát feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása, továbbá az elfogadás, valamint a módosítás időpontja, b) közös képviselői tisztség keletkezése, c) intézőbizottsági elnöki tisztség keletkezése, d) beszámoló benyújtása, e) szervezeti-működési szabályzat benyújtása; 38. társasház előzetes alapítása; 20. A társasház tulajdoni lapja 28. § (1) A társasházban a társasházi közös tulajdon tárgyait társasházanként tulajdoni törzslapon, a külön tulajdonban álló lakásokat, valamint a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységeket és helyiségeket tulajdoni különlapon kell nyilvántartani. (2) A társasház tulajdoni törzslapján a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket - a 36. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - a földrészlettel együtt kell nyilvántartani. A tulajdoni különlapon a külön tulajdonban álló lakást és az ahhoz tartozó külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségeket együtt kell nyilvántartani, és utalni kell a közös tulajdonból hozzá tartozó tulajdoni hányadra. Ugyanez az irányadó a külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységek és helyiségek nyilvántartására is. (3) A társasházat akkor is egy tulajdoni törzslapon kell nyilvántartani, ha a földrészleten több épület áll, és a társasháztulajdon létesítését egy alapító okiratba foglalták. 29. § (1) A társasház tulajdoni törzslapjának I. részén fel kell tüntetni a földrészletre vonatkozó, az 1. §-ban meghatározott adatokat, valamint utalni kell a közös tulajdonban álló épületrészekre. (2) A társasház tulajdoni törzslapjának II. részére be kell jegyezni a társasháztulajdon létesítését, a társasházközösség nevét, és utalni kell arra, hogy a tulajdonjogra vonatkozó adatokat a tulajdoni különlapok tartalmazzák. Fel kell továbbá tüntetni, hogy a törzslaphoz hány különlap tartozik. (3) A társasház tulajdoni törzslapjának III. részén az egész társasháztulajdonra vonatkozó jogokat és tényeket, valamint az alapító okirat szerinti elővásárlási jogot kell bejegyezni. (4) A felépítendő épületre vonatkozó társasház-alapítás tényét a földrészlet tulajdoni lapjának III. részére kell bejegyezni. 30. § (1) A társasház tulajdoni különlapjának I. részén fel kell tüntetni a lakás, a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység vagy helyiség helyrajzi számát, megnevezését, címét és az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott alaprajz szerinti alapterületét, továbbá utalni kell a tulajdoni törzslapon nyilvántartott ingatlanból hozzá tartozó eszmei hányadra. (2) A társasház tulajdoni különlapjának II. és III. részét a tulajdoni lapra vonatkozó általános rendelkezések szerint kell vezetni. 31. § (1) Társasház megszűnése esetén a tulajdoni törzslapot és a tulajdoni különlapokat meg kell szüntetni, és az ingatlant közös tulajdonként kell nyilvántartani. (2) A tulajdoni törzslap III. részének bejegyzéseit az újonnan nyitott tulajdoni lapon az egész ingatlanra, a megszűnt különlap III. részének bejegyzéseit a megfelelő eszmei hányadra kell bejegyezni. 21. A szövetkezeti ház tulajdoni lapja 32. § (1) A szövetkezeti házban a szövetkezeti tulajdon tárgyait szövetkezeti házanként tulajdoni törzslapon, a lakásokat, valamint a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységeket és helyiségeket pedig tulajdoni különlapon kell nyilvántartani. (2) A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapján a szövetkezet tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket - a 36. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - a földrészlettel együtt, a tulajdoni különlapokon pedig a lakást vagy a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységet és helyiséget kell nyilvántartani. (3) A szövetkezeti házat akkor is egy tulajdoni törzslapon kell nyilvántartani, ha a földrészleten több épület áll, feltéve, hogy egy szövetkezet alakult. 33. § (1) A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapjának I. részén fel kell tüntetni a földrészletre vonatkozó, az 1. §-ban meghatározott adatokat, valamint utalni kell a szövetkezet tulajdonában álló épületrészekre. (2) A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapjának II. részén tulajdonosként a szövetkezetet kell bejegyezni, és utalni kell arra, hogy a lakásokra, valamint a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységekre és helyiségekre fennálló tulajdonjogra vonatkozó adatokat a szövetkezeti tulajdoni különlapok tartalmazzák. Fel kell továbbá tüntetni, hogy a törzslaphoz hány különlap tartozik. (3) A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapjának III. részén a szövetkezeti tulajdont érintő jogokat és tényeket kell bejegyezni. 34. § (1) A szövetkezeti ház tulajdoni különlapjának I. részén fel kell tüntetni a lakás, a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység vagy helyiség helyrajzi számát, megnevezését, címét és alapterületét. (2) A szövetkezeti ház tulajdoni különlapjának II. és III. részén az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanra vonatkozó jogokat és tényeket kell bejegyezni. 35. § (1) A szövetkezeti ház megszűnése esetén a szövetkezeti ház tulajdoni törzslapját és a szövetkezeti ház tulajdoni különlapjait meg kell szüntetni, és az ingatlant közös tulajdonként kell nyilvántartani. (2) A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapja III. részének bejegyzéseit az újonnan nyitott tulajdoni lapon az egész ingatlanra, a megszűnt tulajdoni különlapok III. részének bejegyzéseit a megfelelő eszmei hányadra kell bejegyezni. 22. Az önálló építmény nyilvántartása 36. § (1) Ha a földrészlet és a felette vagy alatta lévő építmény tulajdonjoga elválik egymástól, a földrészletet és az építményt külön tulajdoni lapon kell nyilvántartani. A földrészlet tulajdoni lapjára - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a felek megállapodása esetén be kell jegyezni az építmény tulajdonosát megillető földhasználati jogot. (2) Ha a földrészlet tulajdonosa a földrészlet alatt vagy felett elhelyezkedő építménynek az önálló ingatlanként való feltüntetését kéri, az (1) bekezdésben foglaltakat a földhasználati jog bejegyzésének mellőzésével kell alkalmazni. (3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések a társasház, illetve a szövetkezeti ház esetében is irányadóak. Ebben az esetben az önálló épületnek azokat a részeit, amelyek nem minősülnek önálló ingatlannak, a földrészlet nélkül kell a társasház, illetve szövetkezeti ház törzslapján nyilvántartani. A különlapra a lakást vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiséget kell bejegyezni. 24. Tulajdonjog 43. § (1) Ha az ingatlanra elővásárlási jog van bejegyezve vagy a nyilvántartás adataiból megállapítható, hogy jogszabályon alapuló elővásárlási jog áll fenn, és a tulajdonjog bejegyzését vétel jogcímén nem az elővásárlási jog jogosultja javára kérik - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a bejegyzés iránti kérelemhez csatolni kell a jogosult legalább teljes bizonyító erejű magánokiratban megtett nyilatkozatát arról, hogy az elővásárlás jogával nem kíván élni (4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az elővásárlási joggal érintett ingatlan társasházi vagy szövetkezeti házi tulajdoni különlapon van nyilvántartva és rendeltetésmódként garázs megnevezés is fel van tüntetve, tértivevény vagy átvételi elismervény helyett elfogadható, társasház esetében a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, szövetkezeti háznál a szövetkezet képviseletére jogosult személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata arról, hogy a vételi ajánlatot az ajánlati kötöttség időtartamára a társasház vagy szövetkezeti ház közös használatú helyiségében figyelemfelkeltő módon kifüggesztette. 30. Közös tulajdon használatára vonatkozó jog 49. § (1) A Földforgalmi tv. alapján földnek minősülő ingatlan kivételével, közös tulajdon használatára vonatkozó jogot közös tulajdonban álló egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára vagy társasházi ingatlanra, az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére lehet bejegyezni. A közös tulajdonban álló egész ingatlan használatára vonatkozó jog bejegyzését a tulajdonostársak közösen kérhetik, a társasházi közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzését a társasház közös képviselője kérheti. (2) A bejegyzésben fel kell tüntetni, hogy a közös tulajdon használatára vonatkozó megosztás térbeli vagy időbeli, valamint fel kell tüntetni a használati jog létrejöttének alapjául szolgáló okiratot. A használati jog létrejöttének alapjául a következő okiratok valamelyike tüntethető fel: a) a felek egyhangú kötelmi megállapodása vagy határozata; b) a felek szótöbbséges határozata; c) bírósági határozat; d) társasház alapító okirata. 35. Jelzálogjog 64. § A társasházakról szóló törvényben szabályozott társasházi közösköltség-tartozás, illetve a lakásszövetkezetekről szóló törvényben szabályozott költséghátralék biztosítékául szolgáló jelzálogjog bejegyzése iránti kérelemhez csatolni kell a követelés összegét megállapító végrehajtható okiratot vagy a tulajdonosnak a legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát, melyben elismeri a társasházi közösköltség-tartozás, illetve a költséghátralék fennállását. 61. Bejegyzéshez szükséges okiratok 102. § (8) A társasház gépjárműtároló helyiségében kialakított álláshely egyéb önálló ingatlanként történő nyilvántartásba vételéhez - a (7) bekezdéstől eltérően - elegendő, ha az épületben lévő gépjárműtároló helyiség megléte igazolt. (9) Társasházi közös tulajdonban vagy szövetkezeti tulajdonban álló épületrész vagy egyéb helyiség egyéb önálló ingatlanként történő nyilvántartásba vételéhez, amennyiben az az épületrész vagy egyéb helyiség rendeltetésmódjának változásával nem jár, rendeltetést igazoló hatósági bizonyítvány nem szükséges, a rendeltetésmódot az alapító okirat vagy lakásszövetkezeti alapszabály igazolja. (10) Az e § (1)-(7) bekezdése szerinti hatósági döntésnek a kiállító hatóságtól történő 104. § (1) Társasház bejegyzéséhez alapító okirat és az ingatlanügyi hatóság által az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint nyilvántartásba vett alaprajz szükséges. Az ingatlan alapterületének ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez az ingatlanügyi hatóság az alaprajzhoz tartozó numerikus területszámítást használja fel. (2) Az alapító okirat a) tartalmazza: aa) a társasháztulajdon alapítására vonatkozó megegyezést, ab) a személyi azonosító kivételével a tulajdonostársaknak az Inytv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott adatait, ac) a földrészlet helyrajzi számát, ad) a közös tulajdonba kerülő épületrészek és helyiségek felsorolását római számmal egytől kezdődő sorszámozással, ae) az egyes tulajdonostársak kizárólagos tulajdonába kerülő lakások, illetve nem lakás céljára szolgáló más helyiségek meghatározását az alaprajz szerinti arab számozás és az alapterület feltüntetésével, af) a közös tulajdonban lévő részekből az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányadot; b) tartalmazhatja a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) 10. § (2) bekezdése alapján a közös tulajdon átruházására az összes tulajdoni hányad legalább kétharmadát képviselő tulajdonostársakat feljogosító rendelkezést. (3) Az alapító okirat tartalmazhatja a Tht. 10. § (3) bekezdése szerinti, az összes tulajdoni hányad legalább négyötödét képviselő tulajdonostársaknak a közös tulajdon átruházásáról szóló közgyűlési határozata szerinti módosítást. (4) Ha a szervezeti-működési szabályzatot vagy annak módosítását jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlanügyi hatósághoz benyújtják, azokat az eljáró hatóságnak az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolnia. (5) Társasházi lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység vagy helyiség megosztásához, illetve társasházi lakások, illetve nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységek vagy helyiségek összevonásához alaprajzon kívül az alapító okirat módosítását tartalmazó okirat is szükséges. (6) Társasházban építés útján keletkezett új társasházi lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység vagy helyiség bejegyzésére irányuló kérelemhez az alapító okirat módosítására vonatkozó okiratot és kiegészítő alaprajzot is csatolni kell. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a közös tulajdonban álló épületrészekből keletkezett új társasházi lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység vagy helyiség nyilvántartásba vételét kérik. 105. § (1) Szövetkezeti ház bejegyzéséhez lakásszövetkezeti alapszabály és az ingatlanügyi hatóság által az ingatlannyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint nyilvántartásba vett alaprajz szükséges. Az ingatlan alapterületének ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez az ingatlanügyi hatóság az alaprajzhoz tartozó numerikus területszámítást használja fel. (2) A lakásszövetkezeti alapszabály ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául az ingatlan-nyilvántartási eljárásban akkor fogadható el, ha tartalmazza a) a szövetkezet megalakulásának a tényét, nevét és székhelyét, b) a szövetkezeti lakások tulajdonosainak - a személyi azonosító kivételével - az Inytv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott adatait, c) a földrészlet helyrajzi számát, d) a szövetkezeti tulajdonba kerülő épületrészek és helyiségek felsorolását római egytől kezdődő számozással, e) az egyes tulajdonosok tulajdonába kerülő lakások, illetve nem lakás céljára szolgáló más helyiségek meghatározását az alaprajz szerinti arab számozás és az alapterület feltüntetésével. (3) Szövetkezeti lakás megosztásához, illetve szövetkezeti lakások összevonásához az alaprajzon kívül a lakásszövetkezeti alapszabály módosítását tartalmazó okirat is szükséges. (4) Szövetkezeti házban építés útján keletkezett szövetkezeti lakás bejegyzésére irányuló kérelemhez a lakásszövetkezeti alapszabály módosítására vonatkozó okiratot és kiegészítő alaprajzot is csatolni kell. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a szövetkezeti ház tulajdoni törzslapján nyilvántartott épületrészekből keletkezett új szövetkezeti lakás nyilvántartásba vételét kérik. A Közlöny teljes szövege itt olvasható.

Megjelent a rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról

2023. május 16.

A 2023. évi 72. Magyar Közlönyben megjelent a rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról. A rendelet az eddigi előzetes információkkal szemben nem tartalmazza azt, hogy a társasház tulajdoni lapján a közös képviselő adatai, vagy a beszámoló részletei megjelennének a jövőben, csupán a tisztség keletkezése és beadási dátumok szerepelnek a tartalmi elemek között.

63 017 HUF

Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg

Érdekel →

A tárasházakra és szövetkezeti házakra vonatkozó részek a rendeletből:

16. Társasház és szövetkezeti ház

19. §

(1) Társasházként vagy szövetkezeti házként kell nyilvántartani azt a nem lakás céljára szolgáló épületet is, amelyet a társasháztulajdonra vagy a szövetkezetiház-tulajdonra vonatkozó rendelkezések szerint létesítettek.

(2) Társasházi lakásként vagy szövetkezeti lakásként kell nyilvántartani a lakás helyiségeit és a lakáshoz tartozó helyiségeket, függetlenül attól, hogy azok egymással műszakilag összefüggenek-e. A társasházi lakás vagy a szövetkezeti lakás tulajdonosának többi helyiségét az alapító okirat vagy a lakásszövetkezeti alapszabály rendelkezésétől függően kell a lakással együtt vagy önálló ingatlanként nyilvántartani.

(3) Az ingatlan-nyilvántartás vonatkozásában az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység az álláshely is.

(4) E rendelet alkalmazásában álláshely: az épület gépjárműtároló helyiségében kialakított, gépjármű elhelyezésére szolgáló terület, amelynek egyik oldala az álláshelyekhez vezető közlekedési úthoz kapcsolódik, további három oldala a helyiség padlóján tartós fizikai jelöléssel vagy fallal körülhatárolt. Az álláshely hossza mozgásukban korlátozottak részére legalább 5,00 méter, szélessége legalább 3,60 méter, egyéb esetben az álláshely hossza legalább 5,00 méter, szélessége legalább 2,70 méter, azzal, hogy a közforgalom számára nem megnyitott gépjárműtárolóban az álláshelyek legfeljebb 30%-ának a hossza 4,10 méterre és szélessége 2,20 méterre csökkenthető. A méretek a tartós fizikai jelölés tengelyétől számítandók.

18. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető tények

21. § Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő tények jegyezhetők be:

37. a társasházakról szóló törvény alapján
a) a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább
kétharmadát feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása, továbbá az elfogadás, valamint
a módosítás időpontja,
b) közös képviselői tisztség keletkezése,
c) intézőbizottsági elnöki tisztség keletkezése,
d) beszámoló benyújtása,
e) szervezeti-működési szabályzat benyújtása;
38. társasház előzetes alapítása;

20. A társasház tulajdoni lapja

28. §

(1) A társasházban a társasházi közös tulajdon tárgyait társasházanként tulajdoni törzslapon, a külön tulajdonban álló lakásokat, valamint a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységeket és helyiségeket tulajdoni különlapon kell nyilvántartani.

(2) A társasház tulajdoni törzslapján a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket - a 36. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - a földrészlettel együtt kell nyilvántartani. A tulajdoni különlapon a külön tulajdonban álló lakást és az ahhoz tartozó külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségeket együtt kell nyilvántartani, és utalni kell a közös tulajdonból hozzá tartozó tulajdoni hányadra. Ugyanez az irányadó a külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységek és helyiségek nyilvántartására is.

(3) A társasházat akkor is egy tulajdoni törzslapon kell nyilvántartani, ha a földrészleten több épület áll, és a társasháztulajdon létesítését egy alapító okiratba foglalták.

29. §

(1) A társasház tulajdoni törzslapjának I. részén fel kell tüntetni a földrészletre vonatkozó, az 1. §-ban meghatározott adatokat, valamint utalni kell a közös tulajdonban álló épületrészekre.

(2) A társasház tulajdoni törzslapjának II. részére be kell jegyezni a társasháztulajdon létesítését, a társasházközösség nevét, és utalni kell arra, hogy a tulajdonjogra vonatkozó adatokat a tulajdoni különlapok tartalmazzák.
Fel kell továbbá tüntetni, hogy a törzslaphoz hány különlap tartozik. (3) A társasház tulajdoni törzslapjának III. részén az egész társasháztulajdonra vonatkozó jogokat és tényeket, valamint az alapító okirat szerinti elővásárlási jogot kell bejegyezni.
(4) A felépítendő épületre vonatkozó társasház-alapítás tényét a földrészlet tulajdoni lapjának III. részére kell
bejegyezni.

30. §

(1) A társasház tulajdoni különlapjának I. részén fel kell tüntetni a lakás, a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység vagy helyiség helyrajzi számát, megnevezését, címét és az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott alaprajz szerinti alapterületét, továbbá utalni kell a tulajdoni törzslapon nyilvántartott ingatlanból hozzá tartozó eszmei hányadra.

(2) A társasház tulajdoni különlapjának II. és III. részét a tulajdoni lapra vonatkozó általános rendelkezések szerint kell vezetni.

31. §

(1) Társasház megszűnése esetén a tulajdoni törzslapot és a tulajdoni különlapokat meg kell szüntetni, és az ingatlant közös tulajdonként kell nyilvántartani.

(2) A tulajdoni törzslap III. részének bejegyzéseit az újonnan nyitott tulajdoni lapon az egész ingatlanra, a megszűnt különlap III. részének bejegyzéseit a megfelelő eszmei hányadra kell bejegyezni.

21. A szövetkezeti ház tulajdoni lapja

32. §

(1) A szövetkezeti házban a szövetkezeti tulajdon tárgyait szövetkezeti házanként tulajdoni törzslapon, a lakásokat, valamint a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységeket és helyiségeket pedig tulajdoni különlapon kell nyilvántartani.

(2) A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapján a szövetkezet tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket - a 36. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - a földrészlettel együtt, a tulajdoni különlapokon pedig a lakást vagy a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységet és helyiséget kell nyilvántartani.

(3) A szövetkezeti házat akkor is egy tulajdoni törzslapon kell nyilvántartani, ha a földrészleten több épület áll, feltéve, hogy egy szövetkezet alakult.

33. §

(1) A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapjának I. részén fel kell tüntetni a földrészletre vonatkozó, az 1. §-ban meghatározott adatokat, valamint utalni kell a szövetkezet tulajdonában álló épületrészekre.

(2) A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapjának II. részén tulajdonosként a szövetkezetet kell bejegyezni, és utalni kell arra, hogy a lakásokra, valamint a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységekre és helyiségekre fennálló tulajdonjogra vonatkozó adatokat a szövetkezeti tulajdoni különlapok tartalmazzák. Fel kell továbbá tüntetni, hogy
a törzslaphoz hány különlap tartozik.

(3) A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapjának III. részén a szövetkezeti tulajdont érintő jogokat és tényeket kell bejegyezni.

34. §

(1) A szövetkezeti ház tulajdoni különlapjának I. részén fel kell tüntetni a lakás, a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység vagy helyiség helyrajzi számát, megnevezését, címét és alapterületét.

(2) A szövetkezeti ház tulajdoni különlapjának II. és III. részén az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanra vonatkozó jogokat és tényeket kell bejegyezni.

35. §

(1) A szövetkezeti ház megszűnése esetén a szövetkezeti ház tulajdoni törzslapját és a szövetkezeti ház tulajdoni különlapjait meg kell szüntetni, és az ingatlant közös tulajdonként kell nyilvántartani.

(2) A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapja III. részének bejegyzéseit az újonnan nyitott tulajdoni lapon az egész ingatlanra, a megszűnt tulajdoni különlapok III. részének bejegyzéseit a megfelelő eszmei hányadra kell bejegyezni.

22. Az önálló építmény nyilvántartása

36. §

(1) Ha a földrészlet és a felette vagy alatta lévő építmény tulajdonjoga elválik egymástól, a földrészletet és az építményt külön tulajdoni lapon kell nyilvántartani. A földrészlet tulajdoni lapjára - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a felek megállapodása esetén be kell jegyezni az építmény tulajdonosát megillető földhasználati jogot.

(2) Ha a földrészlet tulajdonosa a földrészlet alatt vagy felett elhelyezkedő építménynek az önálló ingatlanként való feltüntetését kéri, az (1) bekezdésben foglaltakat a földhasználati jog bejegyzésének mellőzésével kell alkalmazni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések a társasház, illetve a szövetkezeti ház esetében is irányadóak. Ebben az esetben az önálló épületnek azokat a részeit, amelyek nem minősülnek önálló ingatlannak, a földrészlet nélkül kell a társasház, illetve szövetkezeti ház törzslapján nyilvántartani. A különlapra a lakást vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiséget kell bejegyezni.

24. Tulajdonjog

43. §

(1) Ha az ingatlanra elővásárlási jog van bejegyezve vagy a nyilvántartás adataiból megállapítható, hogy jogszabályon alapuló elővásárlási jog áll fenn, és a tulajdonjog bejegyzését vétel jogcímén nem az elővásárlási jog jogosultja javára kérik - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a bejegyzés iránti kérelemhez csatolni kell a jogosult legalább teljes bizonyító erejű magánokiratban megtett nyilatkozatát arról, hogy az elővásárlás jogával nem kíván élni

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az elővásárlási joggal érintett ingatlan társasházi vagy szövetkezeti házi tulajdoni különlapon van nyilvántartva és rendeltetésmódként garázs megnevezés is fel van tüntetve, tértivevény vagy átvételi elismervény helyett elfogadható, társasház esetében a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, szövetkezeti háznál a szövetkezet képviseletére jogosult személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata arról, hogy a vételi ajánlatot az ajánlati kötöttség időtartamára a társasház vagy szövetkezeti ház közös használatú helyiségében figyelemfelkeltő módon kifüggesztette.

30. Közös tulajdon használatára vonatkozó jog

49. §

(1) A Földforgalmi tv. alapján földnek minősülő ingatlan kivételével, közös tulajdon használatára vonatkozó jogot közös tulajdonban álló egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára vagy társasházi ingatlanra, az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére lehet bejegyezni.
A közös tulajdonban álló egész ingatlan használatára vonatkozó jog bejegyzését a tulajdonostársak közösen kérhetik, a társasházi közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzését a társasház közös képviselője kérheti.

(2) A bejegyzésben fel kell tüntetni, hogy a közös tulajdon használatára vonatkozó megosztás térbeli vagy időbeli, valamint fel kell tüntetni a használati jog létrejöttének alapjául szolgáló okiratot. A használati jog létrejöttének alapjául a következő okiratok valamelyike tüntethető fel:
a) a felek egyhangú kötelmi megállapodása vagy határozata;
b) a felek szótöbbséges határozata;
c) bírósági határozat;
d) társasház alapító okirata.

35. Jelzálogjog

64. § A társasházakról szóló törvényben szabályozott társasházi közösköltség-tartozás, illetve a lakásszövetkezetekről szóló törvényben szabályozott költséghátralék biztosítékául szolgáló jelzálogjog bejegyzése iránti kérelemhez csatolni kell a követelés összegét megállapító végrehajtható okiratot vagy a tulajdonosnak a legalább teljes
bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát, melyben elismeri a társasházi közösköltség-tartozás, illetve a költséghátralék fennállását.

61. Bejegyzéshez szükséges okiratok

102. §

(8) A társasház gépjárműtároló helyiségében kialakított álláshely egyéb önálló ingatlanként történő nyilvántartásba vételéhez - a (7) bekezdéstől eltérően - elegendő, ha az épületben lévő gépjárműtároló helyiség megléte igazolt.

(9) Társasházi közös tulajdonban vagy szövetkezeti tulajdonban álló épületrész vagy egyéb helyiség egyéb önálló ingatlanként történő nyilvántartásba vételéhez, amennyiben az az épületrész vagy egyéb helyiség rendeltetésmódjának változásával nem jár, rendeltetést igazoló hatósági bizonyítvány nem szükséges, a rendeltetésmódot az alapító okirat vagy lakásszövetkezeti alapszabály igazolja.
(10) Az e § (1)-(7) bekezdése szerinti hatósági döntésnek a kiállító hatóságtól történő

104. §

(1) Társasház bejegyzéséhez alapító okirat és az ingatlanügyi hatóság által az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint nyilvántartásba vett alaprajz szükséges. Az ingatlan alapterületének ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez az ingatlanügyi hatóság
az alaprajzhoz tartozó numerikus területszámítást használja fel.

(2) Az alapító okirat
a) tartalmazza:
aa) a társasháztulajdon alapítására vonatkozó megegyezést,
ab) a személyi azonosító kivételével a tulajdonostársaknak az Inytv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott adatait,
ac) a földrészlet helyrajzi számát,
ad) a közös tulajdonba kerülő épületrészek és helyiségek felsorolását római számmal egytől kezdődő sorszámozással,
ae) az egyes tulajdonostársak kizárólagos tulajdonába kerülő lakások, illetve nem lakás céljára szolgáló más helyiségek meghatározását az alaprajz szerinti arab számozás és az alapterület feltüntetésével,
af) a közös tulajdonban lévő részekből az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányadot;
b) tartalmazhatja a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) 10. § (2) bekezdése alapján a közös tulajdon átruházására az összes tulajdoni hányad legalább kétharmadát képviselő tulajdonostársakat feljogosító rendelkezést.

(3) Az alapító okirat tartalmazhatja a Tht. 10. § (3) bekezdése szerinti, az összes tulajdoni hányad legalább négyötödét képviselő tulajdonostársaknak a közös tulajdon átruházásáról szóló közgyűlési határozata szerinti módosítást.

(4) Ha a szervezeti-működési szabályzatot vagy annak módosítását jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlanügyi hatósághoz benyújtják, azokat az eljáró hatóságnak az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolnia.

(5) Társasházi lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység vagy helyiség megosztásához, illetve társasházi lakások, illetve nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységek vagy helyiségek összevonásához alaprajzon kívül az alapító okirat módosítását tartalmazó okirat is szükséges.

(6) Társasházban építés útján keletkezett új társasházi lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység vagy helyiség bejegyzésére irányuló kérelemhez az alapító okirat módosítására vonatkozó okiratot és kiegészítő alaprajzot is csatolni kell. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a közös tulajdonban álló épületrészekből keletkezett új társasházi lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység vagy helyiség nyilvántartásba vételét kérik.

105. §

(1) Szövetkezeti ház bejegyzéséhez lakásszövetkezeti alapszabály és az ingatlanügyi hatóság által az ingatlannyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint nyilvántartásba vett alaprajz szükséges. Az ingatlan alapterületének ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez
az ingatlanügyi hatóság az alaprajzhoz tartozó numerikus területszámítást használja fel.

(2) A lakásszövetkezeti alapszabály ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául az ingatlan-nyilvántartási eljárásban akkor fogadható el, ha tartalmazza
a) a szövetkezet megalakulásának a tényét, nevét és székhelyét,
b) a szövetkezeti lakások tulajdonosainak - a személyi azonosító kivételével - az Inytv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott adatait,
c) a földrészlet helyrajzi számát,
d) a szövetkezeti tulajdonba kerülő épületrészek és helyiségek felsorolását római egytől kezdődő számozással,
e) az egyes tulajdonosok tulajdonába kerülő lakások, illetve nem lakás céljára szolgáló más helyiségek meghatározását az alaprajz szerinti arab számozás és az alapterület feltüntetésével.

(3) Szövetkezeti lakás megosztásához, illetve szövetkezeti lakások összevonásához az alaprajzon kívül a lakásszövetkezeti alapszabály módosítását tartalmazó okirat is szükséges.

(4) Szövetkezeti házban építés útján keletkezett szövetkezeti lakás bejegyzésére irányuló kérelemhez a lakásszövetkezeti alapszabály módosítására vonatkozó okiratot és kiegészítő alaprajzot is csatolni kell.

Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a szövetkezeti ház tulajdoni törzslapján nyilvántartott épületrészekből keletkezett új szövetkezeti lakás nyilvántartásba vételét kérik.

A Közlöny teljes szövege itt olvasható.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

3 289 HUF

Alumínium tájékoztató tábla / Hirdető tábla több méretben

Érdekel →

További híreink

Tudatosan felkészülni: A home staging, mint értéknövelő stratégia hatásai az ingatlanpiacon 2026. március 19.
Felvételsorozat ötödik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, egyetemi adjunktus, ingatlanszakértő, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa - Dettinvest.hu

Közel harmadával kevesebb mérnökhallgató tanul az egyetemeken, mint tíz éve 2026. március 20.
Az elmúlt esztendőkben a többezres mérnökhiány arra kényszerítette a magyarországi vállalatokat, hogy jó fizetést ígérve még a diplomájukat meg nem szerzett, tanulmányaikat be sem fejezett hallgatókat is magukhoz csábítsák az egyetemekről. Ezt a kedvezőtlen folyamatot az utóbbi évek stagnáló gazdasági növekedése némileg mérsékelte. Ha nincs bővülés, kevesebb új állás nyílik, esetenként a létszámot is csökkenteni kell, ami a mérnököket is érintheti. Előbb-utóbb viszont újra eljön a gazdasági fellendülés időszaka, amely ismét rengeteg jól képzett mérnököt fog igényelni. Azonban az oktatásban részt vevő műszaki - és mérnökhallgatók száma kifejezetten aggasztó tendenciát mutat. 2015 és 2024 között a műszaki és mérnöki területen tanuló hallgatók száma 56 940-ről 39 291-re csökkent. Ez azt jelenti, hogy a hallgatói létszám a korábbi érték 69 százalékára esett vissza - hívja fel a figyelmet az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke, Dr. Ábrahám László.

Létesítménygazdálkodás egyetemi szinten - hogyan képezzük magunkat tovább? 2026. március 18.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján dr. dr. habil. Kollár Csaba PhD, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Természettudományi és Alapozó Tantárgyi Intézet tudományos főmunkatársa mutatta be, hogyan készül az egyetem a létesítménygazdálkodás és -üzemeltetés átalakuló világára. Az előadás középpontjában az úgynevezett 4.0 ökoszisztéma, a mesterséges intelligencia szerepe és a Létesítménygazdálkodó és -üzemeltető szakmérnök és szakmenedzser szakirányú továbbképzések álltak.


Kihívások és kilátások: A magyar társasházkezelői szektor helyzetképe 2026. március 19.
A társasházi lakóingatlanok kezelése a magyarországi lakhatási körülmények egyik legkritikusabb, mégis gyakran alulértékelt területe. A 2025 őszén készült szakmai kérdőívünkre adott válaszok rávilágítanak a szektorban dolgozó közös képviselők és társasházkezelők aktuális problémáira, az érdekképviseletek megítélésére, valamint a jövőbeni várakozásokra.

Itt töltheti ki mindenki az országos társasházi mentálhigiéniai felmérést! 2026. március 17.
A lakóközösségekben megjelenő konfliktusok, a közös képviselőkre nehezedő tartós terhelés, valamint a közösségi együttélés feszültségei sokszor láthatatlanul befolyásolják a társasházak működését. Ezek feltárására indított országos mentálhigiéniai felmérést a THT Társasházi és Ingatlanpiaci Szaklap. A kutatás célja, hogy végre mérhető adatok álljanak rendelkezésre a társasházi élet mentális terheiről - ehhez azonban elengedhetetlen a minél szélesebb részvétel. A kérdőívek kitöltésével bárki hozzájárulhat ahhoz, hogy pontosabb kép rajzolódjon ki a hazai lakóközösségek valós helyzetéről.

DEBRECENBEN március 26-án (csütörtökön) ez a program és ez a szakkönyv várja Önt a THT konferenciáján 2026. március 17.
A "Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" rendezvényen a THT előfizetői díjmentesen vehetik át vadonatúj kiadványunkat, melynek címe: „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése Karbantartási és ellenőrzési kötelezettségek szakkönyve 2026" mely nélkülözhetetlen segítséget jelent a közös képviselők, társasházkezelők, számvizsgálók mindennapi munkájában.


Változott az MVM Next üzletszabályzata – új előírások az elektronikus számlázásról és a társasházi energiaközösségekről 2026. március 17.
2026. március 1-jétől módosult az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. egyetemes villamosenergia-szolgáltatói üzletszabályzata, amelyet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hagyott jóvá. Pontosították többek között az elektronikus számlázás szabályait, módosult az online ügyintézés rendje, megjelent a társasházi energiaközösség fogalma, és új rendelkezések vonatkoznak a kézbesítésre, a túlfizetések kezelésére, valamint a háztartási méretű kiserőművek elszámolására is.

Garanciális igények hatékony jogi érvényesítése magánlakásoknál és társasházi tulajdonba tartozó épületrészeknél 2026. március 16.
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél.

Hamis közgyűlés, eltűnt milliók – így ürítették ki egy budapesti társasház számláját 2026. március 13.
Fel vannak háborodva egy budapesti társasház lakói, miután csaknem négymillió forint tűnt el a ház bankszámlájáról. Egy idegen hamis közgyűlési jegyzőkönyvvel ment be a bankba, közös képviselőnek adta ki magát, majd átíratta a számlát a saját nevére, és részletekben felvette a pénzt. Hibás dokumentumok, halott tulajdonosok nevei, egy történet, amely elsőre szinte hihetetlennek tűnik.

A szélsőséges időjárás robbantja a biztosítási díjakat –klímakockázatok és a lakásbiztosítások jövője 2026. március 13.
A lakóingatlanok biztosítása hosszú időn keresztül stabil, jól modellezhető üzletág volt: a kockázatok lassan változtak, a károk előre jelezhetők voltak, a díjak pedig ezt a viszonylagos kiszámíthatóságot tükrözték. Ez a korszak azonban lezárulóban van. Az éghajlat változása nemcsak a természeti környezetet, hanem az ingatlanállomány pénzügyi kockázati térképét is átrajzolja. A lakásbiztosítások drágulása ennek a mélyebb átalakulásnak a látható következménye.

Nagy belmagasságú polgári lakások energetikai felújítása – speciális problémák, sajátos megoldások 2026. március 12.
Budapest belvárosának lakásállományában jelentős arányt képviselnek a 19-20. század fordulóján épült bérházak. Ezek a nagy belmagasságú, vastag falú polgári lakások sajátos építészeti értéket képviselnek, ugyanakkor energetikai szempontból sok esetben elavultak. A főváros „Energiatudatos otthonok" kiadványsorozatának polgári lakásokra készült kézikönyve ezért kifejezetten az ilyen épületekben élők számára foglalja össze az energiafogyasztás csökkentésének lehetőségeit.

Fővárosi program segíti az idősek és fiatalok együttélését 2026. március 12.
Új kezdeményezést indított Budapest Főváros Önkormányzata annak érdekében, hogy egyszerre segítsen az egyedül élő időseknek és a lakhatást kereső fiataloknak. Az „Együtt, könnyebben - Megbízható Szobabérlet" program keretében olyan megoldást kínálnak, amely lehetővé teszi, hogy az idősebb budapestiek otthonuk egy üres szobáját megbízható fiatal bérlőnek adják ki.

Közös költségből közös haszon: amikor a társasház energiaközösséggé érik 2026. március 11.
A társasházak előtt ma már valódi lehetőség, hogy ne csak fogyasszák az áramot, hanem közösségként termeljék és osszák meg egymás között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon Dr. Ronyecz Anita, a PVN Energiaközösség Nonprofit Kft. ügyvezetője előadásában azt mutatta be, mit jelent a társasházi energiaközösség, milyen jogi és pénzügyi keretek között működhet, és hogyan néz ki mindez a gyakorlatban egy miskolci mintaprojekten keresztül.

Az Európai Parlament elfogadta a lakáspiaci jelentést 2026. március 11.
A március 10-i plenáris ülésen elfogadták az Európai Unió lakhatási válságáról szóló jelentést. A dokumentum célja, hogy politikai iránymutatást adjon a tagállamoknak a megfizethető, fenntartható és megfelelő minőségű lakhatás biztosításához, miközben egyensúlyt kíván teremteni a lakhatáshoz való hozzáférés és a tulajdonjogok védelme között.

Hogyan kell benyújtani a társasházi beszámolót a földhivatalhoz? 2026. március 10.
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly.

Tavaszi közgyűlés? Ne maradjon ki a biztosítás megújítása sem! 2026. március 10.
A tavaszi közgyűlések időszaka nemcsak a költségvetés elfogadásáról és a felújítási tervekről szól. Ilyenkor a társasházi biztosítás felülvizsgálatát is érdemes napirendre tűzni. Egy elavult szerződés komoly kockázatot jelenthet a lakóközösség számára - különösen a folyamatosan emelkedő építési költségek és az egyre gyakoribb viharkárok miatt. Egy megfelelően aktualizált biztosítás viszont újra valódi pénzügyi biztonságot adhat.

Már lejárt 2025. év végén a határidő, de még időben pótolhatják a Társasházak a 70 kW feletti fűtési és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatát! (x) 2026. március 10.
2025.12.31-ig volt a határideje a társasházak és lakásszövetkezetek számára is kötelező 70 kW feletti fűtési és hűtési rendszerek energetikai felülvizsgálatának. A vizsgálat nem csupán jogszabályi előírás, hanem lehetőség a rezsiköltségek csökkentésére és az épületek fenntarthatóbb működtetésére. Még nincs késő pótolni!

Brutális spórolásba kezdtek a társasházak – Ha ez így folytatódik, romhalmazzá válhat a magyar lakásállomány jelentős része 2026. március 9.
Aggasztó képet fest a magyar társasházak műszaki állapotáról a THT és az eHÁZ közös, éves felmérése. A közel 7 000 társasház adatait feldolgozó kutatás szerint 2025-ben átlagosan 14 százalékkal kevesebbet költöttek a házak karbantartásra és felújításra, mint egy évvel korábban. A számok mögött azonban nem tudatos hatékonyságjavítás, hanem kényszerű visszafogás húzódik meg: a társasházak többsége egyszerűen elhalasztotta azokat a munkákat, amelyek nem azonnali élet- vagy vagyonbiztonsági kockázatot jelentenek.

Vészelhárítás, szakiparos ajánlás, információs szolgáltatás (x) 2026. március 9.
Mindannyian nyugalmat és biztonságot szeretnénk teremteni otthonunkban, ugyanakkor számos olyan nem várt esemény következhet be, legyen szó csőtörésről vagy a zárba beletört kulcsról, ami azonnali megoldást igényel. Ilyenkor a lehető leggyorsabban szükséges iparos szakembert találni.

Pályázati körkép – 2026-os lehetőségek budapesti társasházaknak 2026. március 9.
2026-ban a fővárosi és több kerületi önkormányzat is kínál vissza nem térítendő, illetve részben kamatmentes kölcsönnel kombinált támogatásokat társasházak számára. Az alábbiakban összegyűjtöttük a budapesti társasházakat közvetlenül érintő pályázatokat, a legfontosabb tudnivalókkal és elérhetőségekkel.