Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat

THT podcast

THT Facebook

THT - Társasházi Háztartás szaklap és konferenciák

Megjelent a rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról 2023. május 16.
A 2023. évi 72. Magyar Közlönyben megjelent a rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról. A rendelet az eddigi előzetes információkkal szemben nem tartalmazza azt, hogy a társasház tulajdoni lapján a közös képviselő adatai, vagy a beszámoló részletei megjelennének a jövőben, csupán a tisztség keletkezése és beadási dátumok szerepelnek a tartalmi elemek között.
A tárasházakra és szövetkezeti házakra vonatkozó részek a rendeletből: 16. Társasház és szövetkezeti ház 19. § (1) Társasházként vagy szövetkezeti házként kell nyilvántartani azt a nem lakás céljára szolgáló épületet is, amelyet a társasháztulajdonra vagy a szövetkezetiház-tulajdonra vonatkozó rendelkezések szerint létesítettek. (2) Társasházi lakásként vagy szövetkezeti lakásként kell nyilvántartani a lakás helyiségeit és a lakáshoz tartozó helyiségeket, függetlenül attól, hogy azok egymással műszakilag összefüggenek-e. A társasházi lakás vagy a szövetkezeti lakás tulajdonosának többi helyiségét az alapító okirat vagy a lakásszövetkezeti alapszabály rendelkezésétől függően kell a lakással együtt vagy önálló ingatlanként nyilvántartani. (3) Az ingatlan-nyilvántartás vonatkozásában az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység az álláshely is. (4) E rendelet alkalmazásában álláshely: az épület gépjárműtároló helyiségében kialakított, gépjármű elhelyezésére szolgáló terület, amelynek egyik oldala az álláshelyekhez vezető közlekedési úthoz kapcsolódik, további három oldala a helyiség padlóján tartós fizikai jelöléssel vagy fallal körülhatárolt. Az álláshely hossza mozgásukban korlátozottak részére legalább 5,00 méter, szélessége legalább 3,60 méter, egyéb esetben az álláshely hossza legalább 5,00 méter, szélessége legalább 2,70 méter, azzal, hogy a közforgalom számára nem megnyitott gépjárműtárolóban az álláshelyek legfeljebb 30%-ának a hossza 4,10 méterre és szélessége 2,20 méterre csökkenthető. A méretek a tartós fizikai jelölés tengelyétől számítandók. 18. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető tények 21. § Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő tények jegyezhetők be: 37. a társasházakról szóló törvény alapján a) a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább kétharmadát feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása, továbbá az elfogadás, valamint a módosítás időpontja, b) közös képviselői tisztség keletkezése, c) intézőbizottsági elnöki tisztség keletkezése, d) beszámoló benyújtása, e) szervezeti-működési szabályzat benyújtása; 38. társasház előzetes alapítása; 20. A társasház tulajdoni lapja 28. § (1) A társasházban a társasházi közös tulajdon tárgyait társasházanként tulajdoni törzslapon, a külön tulajdonban álló lakásokat, valamint a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységeket és helyiségeket tulajdoni különlapon kell nyilvántartani. (2) A társasház tulajdoni törzslapján a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket - a 36. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - a földrészlettel együtt kell nyilvántartani. A tulajdoni különlapon a külön tulajdonban álló lakást és az ahhoz tartozó külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségeket együtt kell nyilvántartani, és utalni kell a közös tulajdonból hozzá tartozó tulajdoni hányadra. Ugyanez az irányadó a külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységek és helyiségek nyilvántartására is. (3) A társasházat akkor is egy tulajdoni törzslapon kell nyilvántartani, ha a földrészleten több épület áll, és a társasháztulajdon létesítését egy alapító okiratba foglalták. 29. § (1) A társasház tulajdoni törzslapjának I. részén fel kell tüntetni a földrészletre vonatkozó, az 1. §-ban meghatározott adatokat, valamint utalni kell a közös tulajdonban álló épületrészekre. (2) A társasház tulajdoni törzslapjának II. részére be kell jegyezni a társasháztulajdon létesítését, a társasházközösség nevét, és utalni kell arra, hogy a tulajdonjogra vonatkozó adatokat a tulajdoni különlapok tartalmazzák. Fel kell továbbá tüntetni, hogy a törzslaphoz hány különlap tartozik. (3) A társasház tulajdoni törzslapjának III. részén az egész társasháztulajdonra vonatkozó jogokat és tényeket, valamint az alapító okirat szerinti elővásárlási jogot kell bejegyezni. (4) A felépítendő épületre vonatkozó társasház-alapítás tényét a földrészlet tulajdoni lapjának III. részére kell bejegyezni. 30. § (1) A társasház tulajdoni különlapjának I. részén fel kell tüntetni a lakás, a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység vagy helyiség helyrajzi számát, megnevezését, címét és az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott alaprajz szerinti alapterületét, továbbá utalni kell a tulajdoni törzslapon nyilvántartott ingatlanból hozzá tartozó eszmei hányadra. (2) A társasház tulajdoni különlapjának II. és III. részét a tulajdoni lapra vonatkozó általános rendelkezések szerint kell vezetni. 31. § (1) Társasház megszűnése esetén a tulajdoni törzslapot és a tulajdoni különlapokat meg kell szüntetni, és az ingatlant közös tulajdonként kell nyilvántartani. (2) A tulajdoni törzslap III. részének bejegyzéseit az újonnan nyitott tulajdoni lapon az egész ingatlanra, a megszűnt különlap III. részének bejegyzéseit a megfelelő eszmei hányadra kell bejegyezni. 21. A szövetkezeti ház tulajdoni lapja 32. § (1) A szövetkezeti házban a szövetkezeti tulajdon tárgyait szövetkezeti házanként tulajdoni törzslapon, a lakásokat, valamint a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységeket és helyiségeket pedig tulajdoni különlapon kell nyilvántartani. (2) A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapján a szövetkezet tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket - a 36. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - a földrészlettel együtt, a tulajdoni különlapokon pedig a lakást vagy a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységet és helyiséget kell nyilvántartani. (3) A szövetkezeti házat akkor is egy tulajdoni törzslapon kell nyilvántartani, ha a földrészleten több épület áll, feltéve, hogy egy szövetkezet alakult. 33. § (1) A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapjának I. részén fel kell tüntetni a földrészletre vonatkozó, az 1. §-ban meghatározott adatokat, valamint utalni kell a szövetkezet tulajdonában álló épületrészekre. (2) A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapjának II. részén tulajdonosként a szövetkezetet kell bejegyezni, és utalni kell arra, hogy a lakásokra, valamint a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységekre és helyiségekre fennálló tulajdonjogra vonatkozó adatokat a szövetkezeti tulajdoni különlapok tartalmazzák. Fel kell továbbá tüntetni, hogy a törzslaphoz hány különlap tartozik. (3) A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapjának III. részén a szövetkezeti tulajdont érintő jogokat és tényeket kell bejegyezni. 34. § (1) A szövetkezeti ház tulajdoni különlapjának I. részén fel kell tüntetni a lakás, a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység vagy helyiség helyrajzi számát, megnevezését, címét és alapterületét. (2) A szövetkezeti ház tulajdoni különlapjának II. és III. részén az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanra vonatkozó jogokat és tényeket kell bejegyezni. 35. § (1) A szövetkezeti ház megszűnése esetén a szövetkezeti ház tulajdoni törzslapját és a szövetkezeti ház tulajdoni különlapjait meg kell szüntetni, és az ingatlant közös tulajdonként kell nyilvántartani. (2) A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapja III. részének bejegyzéseit az újonnan nyitott tulajdoni lapon az egész ingatlanra, a megszűnt tulajdoni különlapok III. részének bejegyzéseit a megfelelő eszmei hányadra kell bejegyezni. 22. Az önálló építmény nyilvántartása 36. § (1) Ha a földrészlet és a felette vagy alatta lévő építmény tulajdonjoga elválik egymástól, a földrészletet és az építményt külön tulajdoni lapon kell nyilvántartani. A földrészlet tulajdoni lapjára - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a felek megállapodása esetén be kell jegyezni az építmény tulajdonosát megillető földhasználati jogot. (2) Ha a földrészlet tulajdonosa a földrészlet alatt vagy felett elhelyezkedő építménynek az önálló ingatlanként való feltüntetését kéri, az (1) bekezdésben foglaltakat a földhasználati jog bejegyzésének mellőzésével kell alkalmazni. (3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések a társasház, illetve a szövetkezeti ház esetében is irányadóak. Ebben az esetben az önálló épületnek azokat a részeit, amelyek nem minősülnek önálló ingatlannak, a földrészlet nélkül kell a társasház, illetve szövetkezeti ház törzslapján nyilvántartani. A különlapra a lakást vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiséget kell bejegyezni. 24. Tulajdonjog 43. § (1) Ha az ingatlanra elővásárlási jog van bejegyezve vagy a nyilvántartás adataiból megállapítható, hogy jogszabályon alapuló elővásárlási jog áll fenn, és a tulajdonjog bejegyzését vétel jogcímén nem az elővásárlási jog jogosultja javára kérik - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a bejegyzés iránti kérelemhez csatolni kell a jogosult legalább teljes bizonyító erejű magánokiratban megtett nyilatkozatát arról, hogy az elővásárlás jogával nem kíván élni (4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az elővásárlási joggal érintett ingatlan társasházi vagy szövetkezeti házi tulajdoni különlapon van nyilvántartva és rendeltetésmódként garázs megnevezés is fel van tüntetve, tértivevény vagy átvételi elismervény helyett elfogadható, társasház esetében a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, szövetkezeti háznál a szövetkezet képviseletére jogosult személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata arról, hogy a vételi ajánlatot az ajánlati kötöttség időtartamára a társasház vagy szövetkezeti ház közös használatú helyiségében figyelemfelkeltő módon kifüggesztette. 30. Közös tulajdon használatára vonatkozó jog 49. § (1) A Földforgalmi tv. alapján földnek minősülő ingatlan kivételével, közös tulajdon használatára vonatkozó jogot közös tulajdonban álló egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára vagy társasházi ingatlanra, az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére lehet bejegyezni. A közös tulajdonban álló egész ingatlan használatára vonatkozó jog bejegyzését a tulajdonostársak közösen kérhetik, a társasházi közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzését a társasház közös képviselője kérheti. (2) A bejegyzésben fel kell tüntetni, hogy a közös tulajdon használatára vonatkozó megosztás térbeli vagy időbeli, valamint fel kell tüntetni a használati jog létrejöttének alapjául szolgáló okiratot. A használati jog létrejöttének alapjául a következő okiratok valamelyike tüntethető fel: a) a felek egyhangú kötelmi megállapodása vagy határozata; b) a felek szótöbbséges határozata; c) bírósági határozat; d) társasház alapító okirata. 35. Jelzálogjog 64. § A társasházakról szóló törvényben szabályozott társasházi közösköltség-tartozás, illetve a lakásszövetkezetekről szóló törvényben szabályozott költséghátralék biztosítékául szolgáló jelzálogjog bejegyzése iránti kérelemhez csatolni kell a követelés összegét megállapító végrehajtható okiratot vagy a tulajdonosnak a legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát, melyben elismeri a társasházi közösköltség-tartozás, illetve a költséghátralék fennállását. 61. Bejegyzéshez szükséges okiratok 102. § (8) A társasház gépjárműtároló helyiségében kialakított álláshely egyéb önálló ingatlanként történő nyilvántartásba vételéhez - a (7) bekezdéstől eltérően - elegendő, ha az épületben lévő gépjárműtároló helyiség megléte igazolt. (9) Társasházi közös tulajdonban vagy szövetkezeti tulajdonban álló épületrész vagy egyéb helyiség egyéb önálló ingatlanként történő nyilvántartásba vételéhez, amennyiben az az épületrész vagy egyéb helyiség rendeltetésmódjának változásával nem jár, rendeltetést igazoló hatósági bizonyítvány nem szükséges, a rendeltetésmódot az alapító okirat vagy lakásszövetkezeti alapszabály igazolja. (10) Az e § (1)-(7) bekezdése szerinti hatósági döntésnek a kiállító hatóságtól történő 104. § (1) Társasház bejegyzéséhez alapító okirat és az ingatlanügyi hatóság által az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint nyilvántartásba vett alaprajz szükséges. Az ingatlan alapterületének ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez az ingatlanügyi hatóság az alaprajzhoz tartozó numerikus területszámítást használja fel. (2) Az alapító okirat a) tartalmazza: aa) a társasháztulajdon alapítására vonatkozó megegyezést, ab) a személyi azonosító kivételével a tulajdonostársaknak az Inytv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott adatait, ac) a földrészlet helyrajzi számát, ad) a közös tulajdonba kerülő épületrészek és helyiségek felsorolását római számmal egytől kezdődő sorszámozással, ae) az egyes tulajdonostársak kizárólagos tulajdonába kerülő lakások, illetve nem lakás céljára szolgáló más helyiségek meghatározását az alaprajz szerinti arab számozás és az alapterület feltüntetésével, af) a közös tulajdonban lévő részekből az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányadot; b) tartalmazhatja a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) 10. § (2) bekezdése alapján a közös tulajdon átruházására az összes tulajdoni hányad legalább kétharmadát képviselő tulajdonostársakat feljogosító rendelkezést. (3) Az alapító okirat tartalmazhatja a Tht. 10. § (3) bekezdése szerinti, az összes tulajdoni hányad legalább négyötödét képviselő tulajdonostársaknak a közös tulajdon átruházásáról szóló közgyűlési határozata szerinti módosítást. (4) Ha a szervezeti-működési szabályzatot vagy annak módosítását jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlanügyi hatósághoz benyújtják, azokat az eljáró hatóságnak az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolnia. (5) Társasházi lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység vagy helyiség megosztásához, illetve társasházi lakások, illetve nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységek vagy helyiségek összevonásához alaprajzon kívül az alapító okirat módosítását tartalmazó okirat is szükséges. (6) Társasházban építés útján keletkezett új társasházi lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység vagy helyiség bejegyzésére irányuló kérelemhez az alapító okirat módosítására vonatkozó okiratot és kiegészítő alaprajzot is csatolni kell. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a közös tulajdonban álló épületrészekből keletkezett új társasházi lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység vagy helyiség nyilvántartásba vételét kérik. 105. § (1) Szövetkezeti ház bejegyzéséhez lakásszövetkezeti alapszabály és az ingatlanügyi hatóság által az ingatlannyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint nyilvántartásba vett alaprajz szükséges. Az ingatlan alapterületének ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez az ingatlanügyi hatóság az alaprajzhoz tartozó numerikus területszámítást használja fel. (2) A lakásszövetkezeti alapszabály ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául az ingatlan-nyilvántartási eljárásban akkor fogadható el, ha tartalmazza a) a szövetkezet megalakulásának a tényét, nevét és székhelyét, b) a szövetkezeti lakások tulajdonosainak - a személyi azonosító kivételével - az Inytv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott adatait, c) a földrészlet helyrajzi számát, d) a szövetkezeti tulajdonba kerülő épületrészek és helyiségek felsorolását római egytől kezdődő számozással, e) az egyes tulajdonosok tulajdonába kerülő lakások, illetve nem lakás céljára szolgáló más helyiségek meghatározását az alaprajz szerinti arab számozás és az alapterület feltüntetésével. (3) Szövetkezeti lakás megosztásához, illetve szövetkezeti lakások összevonásához az alaprajzon kívül a lakásszövetkezeti alapszabály módosítását tartalmazó okirat is szükséges. (4) Szövetkezeti házban építés útján keletkezett szövetkezeti lakás bejegyzésére irányuló kérelemhez a lakásszövetkezeti alapszabály módosítására vonatkozó okiratot és kiegészítő alaprajzot is csatolni kell. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a szövetkezeti ház tulajdoni törzslapján nyilvántartott épületrészekből keletkezett új szövetkezeti lakás nyilvántartásba vételét kérik. A Közlöny teljes szövege itt olvasható.

Megjelent a rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról

2023. május 16.

A 2023. évi 72. Magyar Közlönyben megjelent a rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról. A rendelet az eddigi előzetes információkkal szemben nem tartalmazza azt, hogy a társasház tulajdoni lapján a közös képviselő adatai, vagy a beszámoló részletei megjelennének a jövőben, csupán a tisztség keletkezése és beadási dátumok szerepelnek a tartalmi elemek között.

A tárasházakra és szövetkezeti házakra vonatkozó részek a rendeletből:

16. Társasház és szövetkezeti ház

19. §

(1) Társasházként vagy szövetkezeti házként kell nyilvántartani azt a nem lakás céljára szolgáló épületet is, amelyet a társasháztulajdonra vagy a szövetkezetiház-tulajdonra vonatkozó rendelkezések szerint létesítettek.

(2) Társasházi lakásként vagy szövetkezeti lakásként kell nyilvántartani a lakás helyiségeit és a lakáshoz tartozó helyiségeket, függetlenül attól, hogy azok egymással műszakilag összefüggenek-e. A társasházi lakás vagy a szövetkezeti lakás tulajdonosának többi helyiségét az alapító okirat vagy a lakásszövetkezeti alapszabály rendelkezésétől függően kell a lakással együtt vagy önálló ingatlanként nyilvántartani.

(3) Az ingatlan-nyilvántartás vonatkozásában az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység az álláshely is.

(4) E rendelet alkalmazásában álláshely: az épület gépjárműtároló helyiségében kialakított, gépjármű elhelyezésére szolgáló terület, amelynek egyik oldala az álláshelyekhez vezető közlekedési úthoz kapcsolódik, további három oldala a helyiség padlóján tartós fizikai jelöléssel vagy fallal körülhatárolt. Az álláshely hossza mozgásukban korlátozottak részére legalább 5,00 méter, szélessége legalább 3,60 méter, egyéb esetben az álláshely hossza legalább 5,00 méter, szélessége legalább 2,70 méter, azzal, hogy a közforgalom számára nem megnyitott gépjárműtárolóban az álláshelyek legfeljebb 30%-ának a hossza 4,10 méterre és szélessége 2,20 méterre csökkenthető. A méretek a tartós fizikai jelölés tengelyétől számítandók.

18. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető tények

21. § Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő tények jegyezhetők be:

37. a társasházakról szóló törvény alapján
a) a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább
kétharmadát feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása, továbbá az elfogadás, valamint
a módosítás időpontja,
b) közös képviselői tisztség keletkezése,
c) intézőbizottsági elnöki tisztség keletkezése,
d) beszámoló benyújtása,
e) szervezeti-működési szabályzat benyújtása;
38. társasház előzetes alapítása;

20. A társasház tulajdoni lapja

28. §

(1) A társasházban a társasházi közös tulajdon tárgyait társasházanként tulajdoni törzslapon, a külön tulajdonban álló lakásokat, valamint a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységeket és helyiségeket tulajdoni különlapon kell nyilvántartani.

(2) A társasház tulajdoni törzslapján a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket - a 36. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - a földrészlettel együtt kell nyilvántartani. A tulajdoni különlapon a külön tulajdonban álló lakást és az ahhoz tartozó külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségeket együtt kell nyilvántartani, és utalni kell a közös tulajdonból hozzá tartozó tulajdoni hányadra. Ugyanez az irányadó a külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységek és helyiségek nyilvántartására is.

(3) A társasházat akkor is egy tulajdoni törzslapon kell nyilvántartani, ha a földrészleten több épület áll, és a társasháztulajdon létesítését egy alapító okiratba foglalták.

29. §

(1) A társasház tulajdoni törzslapjának I. részén fel kell tüntetni a földrészletre vonatkozó, az 1. §-ban meghatározott adatokat, valamint utalni kell a közös tulajdonban álló épületrészekre.

(2) A társasház tulajdoni törzslapjának II. részére be kell jegyezni a társasháztulajdon létesítését, a társasházközösség nevét, és utalni kell arra, hogy a tulajdonjogra vonatkozó adatokat a tulajdoni különlapok tartalmazzák.
Fel kell továbbá tüntetni, hogy a törzslaphoz hány különlap tartozik. (3) A társasház tulajdoni törzslapjának III. részén az egész társasháztulajdonra vonatkozó jogokat és tényeket, valamint az alapító okirat szerinti elővásárlási jogot kell bejegyezni.
(4) A felépítendő épületre vonatkozó társasház-alapítás tényét a földrészlet tulajdoni lapjának III. részére kell
bejegyezni.

30. §

(1) A társasház tulajdoni különlapjának I. részén fel kell tüntetni a lakás, a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység vagy helyiség helyrajzi számát, megnevezését, címét és az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott alaprajz szerinti alapterületét, továbbá utalni kell a tulajdoni törzslapon nyilvántartott ingatlanból hozzá tartozó eszmei hányadra.

(2) A társasház tulajdoni különlapjának II. és III. részét a tulajdoni lapra vonatkozó általános rendelkezések szerint kell vezetni.

31. §

(1) Társasház megszűnése esetén a tulajdoni törzslapot és a tulajdoni különlapokat meg kell szüntetni, és az ingatlant közös tulajdonként kell nyilvántartani.

(2) A tulajdoni törzslap III. részének bejegyzéseit az újonnan nyitott tulajdoni lapon az egész ingatlanra, a megszűnt különlap III. részének bejegyzéseit a megfelelő eszmei hányadra kell bejegyezni.

21. A szövetkezeti ház tulajdoni lapja

32. §

(1) A szövetkezeti házban a szövetkezeti tulajdon tárgyait szövetkezeti házanként tulajdoni törzslapon, a lakásokat, valamint a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységeket és helyiségeket pedig tulajdoni különlapon kell nyilvántartani.

(2) A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapján a szövetkezet tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket - a 36. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - a földrészlettel együtt, a tulajdoni különlapokon pedig a lakást vagy a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységet és helyiséget kell nyilvántartani.

(3) A szövetkezeti házat akkor is egy tulajdoni törzslapon kell nyilvántartani, ha a földrészleten több épület áll, feltéve, hogy egy szövetkezet alakult.

33. §

(1) A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapjának I. részén fel kell tüntetni a földrészletre vonatkozó, az 1. §-ban meghatározott adatokat, valamint utalni kell a szövetkezet tulajdonában álló épületrészekre.

(2) A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapjának II. részén tulajdonosként a szövetkezetet kell bejegyezni, és utalni kell arra, hogy a lakásokra, valamint a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységekre és helyiségekre fennálló tulajdonjogra vonatkozó adatokat a szövetkezeti tulajdoni különlapok tartalmazzák. Fel kell továbbá tüntetni, hogy
a törzslaphoz hány különlap tartozik.

(3) A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapjának III. részén a szövetkezeti tulajdont érintő jogokat és tényeket kell bejegyezni.

34. §

(1) A szövetkezeti ház tulajdoni különlapjának I. részén fel kell tüntetni a lakás, a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység vagy helyiség helyrajzi számát, megnevezését, címét és alapterületét.

(2) A szövetkezeti ház tulajdoni különlapjának II. és III. részén az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanra vonatkozó jogokat és tényeket kell bejegyezni.

35. §

(1) A szövetkezeti ház megszűnése esetén a szövetkezeti ház tulajdoni törzslapját és a szövetkezeti ház tulajdoni különlapjait meg kell szüntetni, és az ingatlant közös tulajdonként kell nyilvántartani.

(2) A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapja III. részének bejegyzéseit az újonnan nyitott tulajdoni lapon az egész ingatlanra, a megszűnt tulajdoni különlapok III. részének bejegyzéseit a megfelelő eszmei hányadra kell bejegyezni.

22. Az önálló építmény nyilvántartása

36. §

(1) Ha a földrészlet és a felette vagy alatta lévő építmény tulajdonjoga elválik egymástól, a földrészletet és az építményt külön tulajdoni lapon kell nyilvántartani. A földrészlet tulajdoni lapjára - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a felek megállapodása esetén be kell jegyezni az építmény tulajdonosát megillető földhasználati jogot.

(2) Ha a földrészlet tulajdonosa a földrészlet alatt vagy felett elhelyezkedő építménynek az önálló ingatlanként való feltüntetését kéri, az (1) bekezdésben foglaltakat a földhasználati jog bejegyzésének mellőzésével kell alkalmazni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések a társasház, illetve a szövetkezeti ház esetében is irányadóak. Ebben az esetben az önálló épületnek azokat a részeit, amelyek nem minősülnek önálló ingatlannak, a földrészlet nélkül kell a társasház, illetve szövetkezeti ház törzslapján nyilvántartani. A különlapra a lakást vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiséget kell bejegyezni.

24. Tulajdonjog

43. §

(1) Ha az ingatlanra elővásárlási jog van bejegyezve vagy a nyilvántartás adataiból megállapítható, hogy jogszabályon alapuló elővásárlási jog áll fenn, és a tulajdonjog bejegyzését vétel jogcímén nem az elővásárlási jog jogosultja javára kérik - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a bejegyzés iránti kérelemhez csatolni kell a jogosult legalább teljes bizonyító erejű magánokiratban megtett nyilatkozatát arról, hogy az elővásárlás jogával nem kíván élni

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az elővásárlási joggal érintett ingatlan társasházi vagy szövetkezeti házi tulajdoni különlapon van nyilvántartva és rendeltetésmódként garázs megnevezés is fel van tüntetve, tértivevény vagy átvételi elismervény helyett elfogadható, társasház esetében a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, szövetkezeti háznál a szövetkezet képviseletére jogosult személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata arról, hogy a vételi ajánlatot az ajánlati kötöttség időtartamára a társasház vagy szövetkezeti ház közös használatú helyiségében figyelemfelkeltő módon kifüggesztette.

30. Közös tulajdon használatára vonatkozó jog

49. §

(1) A Földforgalmi tv. alapján földnek minősülő ingatlan kivételével, közös tulajdon használatára vonatkozó jogot közös tulajdonban álló egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára vagy társasházi ingatlanra, az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére lehet bejegyezni.
A közös tulajdonban álló egész ingatlan használatára vonatkozó jog bejegyzését a tulajdonostársak közösen kérhetik, a társasházi közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzését a társasház közös képviselője kérheti.

(2) A bejegyzésben fel kell tüntetni, hogy a közös tulajdon használatára vonatkozó megosztás térbeli vagy időbeli, valamint fel kell tüntetni a használati jog létrejöttének alapjául szolgáló okiratot. A használati jog létrejöttének alapjául a következő okiratok valamelyike tüntethető fel:
a) a felek egyhangú kötelmi megállapodása vagy határozata;
b) a felek szótöbbséges határozata;
c) bírósági határozat;
d) társasház alapító okirata.

35. Jelzálogjog

64. § A társasházakról szóló törvényben szabályozott társasházi közösköltség-tartozás, illetve a lakásszövetkezetekről szóló törvényben szabályozott költséghátralék biztosítékául szolgáló jelzálogjog bejegyzése iránti kérelemhez csatolni kell a követelés összegét megállapító végrehajtható okiratot vagy a tulajdonosnak a legalább teljes
bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát, melyben elismeri a társasházi közösköltség-tartozás, illetve a költséghátralék fennállását.

61. Bejegyzéshez szükséges okiratok

102. §

(8) A társasház gépjárműtároló helyiségében kialakított álláshely egyéb önálló ingatlanként történő nyilvántartásba vételéhez - a (7) bekezdéstől eltérően - elegendő, ha az épületben lévő gépjárműtároló helyiség megléte igazolt.

(9) Társasházi közös tulajdonban vagy szövetkezeti tulajdonban álló épületrész vagy egyéb helyiség egyéb önálló ingatlanként történő nyilvántartásba vételéhez, amennyiben az az épületrész vagy egyéb helyiség rendeltetésmódjának változásával nem jár, rendeltetést igazoló hatósági bizonyítvány nem szükséges, a rendeltetésmódot az alapító okirat vagy lakásszövetkezeti alapszabály igazolja.
(10) Az e § (1)-(7) bekezdése szerinti hatósági döntésnek a kiállító hatóságtól történő

104. §

(1) Társasház bejegyzéséhez alapító okirat és az ingatlanügyi hatóság által az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint nyilvántartásba vett alaprajz szükséges. Az ingatlan alapterületének ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez az ingatlanügyi hatóság
az alaprajzhoz tartozó numerikus területszámítást használja fel.

(2) Az alapító okirat
a) tartalmazza:
aa) a társasháztulajdon alapítására vonatkozó megegyezést,
ab) a személyi azonosító kivételével a tulajdonostársaknak az Inytv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott adatait,
ac) a földrészlet helyrajzi számát,
ad) a közös tulajdonba kerülő épületrészek és helyiségek felsorolását római számmal egytől kezdődő sorszámozással,
ae) az egyes tulajdonostársak kizárólagos tulajdonába kerülő lakások, illetve nem lakás céljára szolgáló más helyiségek meghatározását az alaprajz szerinti arab számozás és az alapterület feltüntetésével,
af) a közös tulajdonban lévő részekből az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányadot;
b) tartalmazhatja a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) 10. § (2) bekezdése alapján a közös tulajdon átruházására az összes tulajdoni hányad legalább kétharmadát képviselő tulajdonostársakat feljogosító rendelkezést.

(3) Az alapító okirat tartalmazhatja a Tht. 10. § (3) bekezdése szerinti, az összes tulajdoni hányad legalább négyötödét képviselő tulajdonostársaknak a közös tulajdon átruházásáról szóló közgyűlési határozata szerinti módosítást.

(4) Ha a szervezeti-működési szabályzatot vagy annak módosítását jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlanügyi hatósághoz benyújtják, azokat az eljáró hatóságnak az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolnia.

(5) Társasházi lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység vagy helyiség megosztásához, illetve társasházi lakások, illetve nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységek vagy helyiségek összevonásához alaprajzon kívül az alapító okirat módosítását tartalmazó okirat is szükséges.

(6) Társasházban építés útján keletkezett új társasházi lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység vagy helyiség bejegyzésére irányuló kérelemhez az alapító okirat módosítására vonatkozó okiratot és kiegészítő alaprajzot is csatolni kell. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a közös tulajdonban álló épületrészekből keletkezett új társasházi lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység vagy helyiség nyilvántartásba vételét kérik.

105. §

(1) Szövetkezeti ház bejegyzéséhez lakásszövetkezeti alapszabály és az ingatlanügyi hatóság által az ingatlannyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint nyilvántartásba vett alaprajz szükséges. Az ingatlan alapterületének ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez
az ingatlanügyi hatóság az alaprajzhoz tartozó numerikus területszámítást használja fel.

(2) A lakásszövetkezeti alapszabály ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául az ingatlan-nyilvántartási eljárásban akkor fogadható el, ha tartalmazza
a) a szövetkezet megalakulásának a tényét, nevét és székhelyét,
b) a szövetkezeti lakások tulajdonosainak - a személyi azonosító kivételével - az Inytv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott adatait,
c) a földrészlet helyrajzi számát,
d) a szövetkezeti tulajdonba kerülő épületrészek és helyiségek felsorolását római egytől kezdődő számozással,
e) az egyes tulajdonosok tulajdonába kerülő lakások, illetve nem lakás céljára szolgáló más helyiségek meghatározását az alaprajz szerinti arab számozás és az alapterület feltüntetésével.

(3) Szövetkezeti lakás megosztásához, illetve szövetkezeti lakások összevonásához az alaprajzon kívül a lakásszövetkezeti alapszabály módosítását tartalmazó okirat is szükséges.

(4) Szövetkezeti házban építés útján keletkezett szövetkezeti lakás bejegyzésére irányuló kérelemhez a lakásszövetkezeti alapszabály módosítására vonatkozó okiratot és kiegészítő alaprajzot is csatolni kell.

Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a szövetkezeti ház tulajdoni törzslapján nyilvántartott épületrészekből keletkezett új szövetkezeti lakás nyilvántartásba vételét kérik.

A Közlöny teljes szövege itt olvasható.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

További híreink

THT podcast: A konfliktusokban rejlő sikerek. Hogyan kezeljünk „rázós eseteket" egyénileg és közösségben 2024. április 25.
Előadó: Koczka Éva, supervisor coach, mestertréner. A felvételsorozat következő része a THT által rendezett, XIV. KÖZÖS KÉPVISELŐK NAPJA ÉS TÁRSASHÁZI EXPO előadásaiból.

Közös tulajdonú gépkocsibeálló használati jogának megszerzése 2024. április 24.
A társasház közös tulajdonában lévő udvaron van egy fedett gépkocsibeálló. Ez a beálló az Alapító Okiratban, helyszínrajzban nem szerepel. A társasház fizetős parkolóövezetben fekszik, így felmerül a több napra érkező vendégek társasház udvarára történő beállásának problémája. A társasház egyik tulajdonosa részéről felmerült, hogy a lakásában lakó gyermeke - aki egyébként jelenleg is használja a beállót - kifestené a társasház lépcsőházát, a felújítás fejében pedig a társasháztól megkapná a gépkocsibeálló örökös használati jogát. A fenti formában kivitelezhető-e az örökös használati jog? A NAV szempontjából nem aggályos ez az ügylet? Társasház tulajdonosai nem szeretnének Alapító Okiratot módosítani. Dr. Havas-Sághy Gábor, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Megjelent a THT áprilisi száma! 2024. április 23.
A THT - Társasházi Háztartás szaklap 2024-ben is elhozza Olvasóihoz az aktuális társasházi témákat! Jó hír, hogy a szaklap nyomtatott változata órákon belül a postaládákban lehet, de egyúttal szeretnénk itt felhívni figyelmüket arra, hogy a nyomtatott verzióhoz képest az ONLINE újságot nemcsak hamarabb lapozgathatják az oldalunkon, de lényegesen bővebb tartalommal is jelenik meg!

Banki korlátozás szeptembertől - amiért még hálásak is leszünk! 2024. április 23.
Szeptembertől - a Magyar Nemzeti Bank ajánlása alapján - várhatóan minden banknál napi limitösszeg kerül bevezetésre az átutalásokra a csalások ellen. A limit automatikus lesz, az ügyfeleknek kell majd átállítaniuk, ha annál nagyobb összeget szeretnének valamilyen okból utalni.


Online INGATLANKÖZVETÍTŐ tanfolyam indul május 06-án! (x) 2024. április 23.
Szakképesítő vizsgára felkészítő Ingatlanközvetítő képzés indul 2024. 05. 06-án Bottka Gabriella szakmai felügyeletével, a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében. A 100% online tanfolyam akár érettségivel is elkezdhető és mindössze 69.870 Ft-ba kerül! A képzés során a résztvevők ingatlanközvetítői, műszaki, jogi és értékbecslési témakörökben lesznek naprakészek.

Mit tartalmazzon a számvizsgáló bizottsági jelentés? 2024. április 22.
A társasházi törvény ugyan előírja, hogy mi a számvizsgáló bizottság feladata, azon belül pedig azt, hogy véleményezze a közös képviselő által előkészített javaslatokat, különösen az éves számviteli beszámolót, költségvetési tervet, azonban azt senki és semmi nem írja elő a számára, hogy a véleménye - vagy jelentése - pontosan mit is tartalmazzon.

Kitekintő: A bécsi lakások közel fele a város tulajdonában van - és ez így jól is működik 2024. április 19.
Bécs, az osztrák főváros, hosszú ideje kiemelkedő példája Európában, de világviszonylatban is a szociális bérlakások rendszerének. A város tulajdonában lévő lakások aránya meghaladja a lakásállomány felét, ezzel biztosítva családok tízezreinek megfizethető áron a lakhatást. Bécsben a lakosság közel fele részesül valamilyen formában lakhatási támogatásban, ami hosszú ideje hozzájárul a város élhetőségéhez. A jól kitalált rendszer ellenére egy ideje mégis gyülekeznek a felhők a bérlők paradicsomának égboltján.

Megtartották az első Épületek és Éghajlat Globális Fórumát, ahol Magyarország is aláírta a Chaillot-i nyilatkozatot 2024. április 18.
A francia kormány és az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által szervezett, első alkalommal megrendezett Buildings and Climate Global Forum, azaz Épületek és Éghajlat Globális Fóruma azzal zárult, hogy 70 ország képviselője - köztük Magyarországé is - elfogadta a Déclaration de Chaillot-ot, azaz a Chaillot-i nyilatkozatot, a nemzetközi együttműködésük alapdokumentumát.

„Beruházás a jövőbe” - elektromos meghajtású járművek töltési lehetőségének kiépítése 2024. április 17.
2002-ben átadott társasház (151 albetét) rendelkezik egy 3 szintes mélygarázzsal, amelyikben 183 beállóhely van. Nemrég villamos meghajtású járművek vásárlása és otthoni töltési igénye fogalmazódott meg a tulajdonosok egy részében. Tekintettel arra, hogy a társasház építésekor ez az igény eredetileg nem merült fel, a töltési lehetőség kialakítása a műszaki irányelvek alapján jelentős beruházást igényelne (töltőoszlopok kialakítása a külső parkolóban, vagy töltőhelyek kialakítása a mélygarázsban új gerincvezeték, Amperbővítés révén). Egy ilyen "beruházás a jövőbe" nyilván növelné a lakások értékét. A kérdéseim: Egy ilyen volumenű kiadás - jellegénél fogva - a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásnak minősül-e, és az összes tulajdonos egyhangú határozata szükséges-e a megvalósításhoz? Amennyiben pedig a beruházást csak a jelenleg e-autót birtokló, vagy azt venni szándékozó tulajdonosok valósítanák meg (természetesen a műszaki irányelvek betartása mellett), milyen szavazati arány szükséges annak engedélyezéséhez? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Ingyenes szakkönyv, társasházi aktualitások és személyes konzultációs lehetőségek várják Önöket a THT konferenciasorozatának MISKOLCI (április 24-én) és DEBRECENI (április 25-én) állomásain 2024. április 16.
Ingyenesen vehetik át a "Jogok és kötelezettségek a társasházban 2024" című jogi szakkönyv I. kötetét a MISKOLCON és a DEBRECENBEN tartott konferenciáinkon is, ahol számos szakmai előadást hallgathatnak meg a szakmabeli és a társasházi témák, aktualitások iránt érdeklődéssel bíró résztvevők - többek közt - a társasházakat, lakásszövetkezeteket érintő pénzügyi megoldásokról, a vonatkozó kormányrendeletek hatásáról a távhős és ház központi fűtéses társasházak működésére, az SZMSZ-ben rejlő csapdákról és lehetőségekről, arról, hogy milyen kockázatot jelent egy kigyulladt elektromos autó a társasházra vagy, hogy melyek jelenleg a társasházak legnagyobb kihívásai.

A fogyasztói árak átlagosan 3,6%-kal nőttek az előző év azonos hónapjához képest 2024. április 15.
2024. márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,6%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat, vagyis folytatódott a 14. hónapja tartó árindex-csökkenés. Februárhoz viszonyítva átlagosan 0,8%-kal emelkedtek az árak. Szakértők szerint az év hátralévő része a március-áprilisi mélypont után várhatóan inkább a magasabb inflációs adatokról fog szólni.

Gyep, és ami fölötte van 2024. április 12.
A kora tavasz még nem hoz túl sok kertészeti feladatot, ennek ellenére akad tennivaló, melyek közül most két fontos munkáról esik szó, az egyik a fiatal fák védelme, a másik pedig a kora kikeleti gyepápolás. Vágjunk is bele!

Öntsön tiszta vizet a pohárba! Itt megnézheti, hogy érintett lehet-e ólomszennyezettséggel csapvize 2024. április 11.
A víz az egyik legnagyobb kincsünk, azonban a 2022-re vonatkozó adatok alapján még mindig vannak az országnak olyan részei, ahol gond van a csapvízzel, több településen ugyanis továbbra is magas az ivóvíz arzéntartalma, a nagyobb településeken és a fővárosban pedig a víz magas ólomtartalma okozhat egészségügyi gondokat. Ha kíváncsi, hogy háztartása érintett lehet-e ólomszennyezettséggel, az e célból készített térkép segítségével most megnézheti, ahogy azt is, hogy az országban melyik házban mekkora az ivóvízben előforduló ólom kockázata.

Ki a kiskorú tulajdonos ingatlanának jogos kezelője? 2024. április 10.
Az egyik általam kezelt társasházban egy kiskorú 90%-ban ajándékozás útján lett tulajdonos. 10%-ban az édesanyja, ő is ajándékozás útján. Mindkettőt az előző tulajdonos ajándékozta meg, aki a kiskorú édesapja. Az ajándékozó ugyanitt haszonélvezeti joggal rendelkezik, külföldi lakcíme van (nem EU-s). A kiskorú és az édesanyja lakcíme egy másik társasházban van, de nem élnek ott. A közös képviselő kit fogadhat el a kiskorú ingatlanának jogos kezelőjeként? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Konferencia az európai lakásválságról 2024. április 10.
Az európai lakásválságról szóló konferencia, amelyre 2024. február 20-án Brüsszelben, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) épületében került sor, az Európai Unió egészét érintő jelenlegi lakásválság égető kérdésével foglalkozott.

Társasházi aktualitások, ingyenes szakkönyv és személyes konzultációs lehetőségek várják az érdeklődőket a THT konferenciasorozatának soron következő állomásain: KECSKEMÉTEN (április 17-én) és SZEGEDEN (április 18-án) 2024. április 9.
Rendezvényeinken számos szakmai előadást hallgathatnak meg a szakmabeli és a társasházi témák, aktualitások iránt érdeklődéssel bíró résztvevők - többek közt - a társasházakat, lakásszövetkezeteket érintő pénzügyi megoldásokról, a vonatkozó kormányrendeletek hatásáról a távhős és ház központi fűtéses társasházak működésére, az SZMSZ-ben rejlő csapdákról és lehetőségekről, arról, hogy milyen kockázatot jelent egy kigyulladt elektromos autó a társasházra vagy, hogy melyek jelenleg a társasházak legnagyobb kihívásai. Ezen felül ingyenesen vehetik át a "Jogok és kötelezettségek a társasházban 2024" című jogi szakkönyv I. kötetét is, amely nemcsak a közös képviselők és társasházkezelők mindennapi munkájában nyújt majd segítséget, hanem a számvizsgálói feladatokat ellátó, valamint a többi társasházi lakástulajdonos számára is hasznos információkat hordoz.

Új EU-s szabályozást fogadtak el a rövid távú lakáskiadás kapcsán 2024. április 9.
A rövid távon bérelhető szállások köre egyre bővül, jelenleg körülbelül a 25%-át teszik ki a turisztikai szálláshelyeknek az EU-ban. Az Európai Parlament a február 29-én tartott plenáris ülésén EU-szerte egységesített követelményeket fogadott el a rövid távú bérbeadási szolgáltatásokkal kapcsolatos adatgyűjtésre és -megosztásra vonatkozóan, melyet a Tanács március 18-án jóváhagyott, tehát hamarosan hatályba lép.

Helytelenkedés - Fokozott hőszigetelő képességű XPS az Austrothermtől (x) 2024. április 9.
Bár a hazai épületenergetikai szabályozás időnként érdekes bakugrásokat mutat, az biztos, hogy Magyarországon is radikálisan csökkenteni kell az épületek energiafelhasználását. A klímacélok eléréséhez nem csak az új épületek, de a meglevők fogyasztását is korlátoznunk kell. Több mint négymillió a meglevő lakásállomány, és ezek döntő többsége szigeteletlen, vagy nem megfelelő szigetelésű. Szükséges tehát ezek felújítása, hogy hatékony - vagyis többnyire jelentős vastagságú - hőszigeteléssel csökkenteni tudjuk az energiaveszteséget, a költségeket és az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Online TÁRSASHÁZKEZELŐ tanfolyamhoz csatlakozhat április 18-ig! (x) 2024. április 9.
Szakképesítő vizsgára felkészítő Társasházkezelő képzés indult 2024. 03. 18-án Bottka Gabriella szakmai felügyeletével, a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében. A 100% online tanfolyam akár érettségivel is elkezdhető és mindössze 69.870 Ft-ba kerül! A képzés során a résztvevők társasházkezelői, műszaki, jogi és pénzügyi ismeretek témakörökben lesznek naprakészek.

Egyre többen felejthetik el a villanyóra állásának diktálását az okosmérőknek köszönhetően 2024. április 8.
Több, mint 165 ezer új okosmérőt telepít a Dunántúlon és Pest vármegyében az E.ON Hungária Csoport. A készülékek részben a családi otthonokba és egyéb ingatlanokba, részben ipari, vállalati létesítményekbe kerülnek majd.