Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Megjelent a rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról 2023. május 16.
A 2023. évi 72. Magyar Közlönyben megjelent a rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról. A rendelet az eddigi előzetes információkkal szemben nem tartalmazza azt, hogy a társasház tulajdoni lapján a közös képviselő adatai, vagy a beszámoló részletei megjelennének a jövőben, csupán a tisztség keletkezése és beadási dátumok szerepelnek a tartalmi elemek között.
17 460 HUF Postaláda - Rozsdamentes acél Érdekel →
A tárasházakra és szövetkezeti házakra vonatkozó részek a rendeletből: 16. Társasház és szövetkezeti ház 19. § (1) Társasházként vagy szövetkezeti házként kell nyilvántartani azt a nem lakás céljára szolgáló épületet is, amelyet a társasháztulajdonra vagy a szövetkezetiház-tulajdonra vonatkozó rendelkezések szerint létesítettek. (2) Társasházi lakásként vagy szövetkezeti lakásként kell nyilvántartani a lakás helyiségeit és a lakáshoz tartozó helyiségeket, függetlenül attól, hogy azok egymással műszakilag összefüggenek-e. A társasházi lakás vagy a szövetkezeti lakás tulajdonosának többi helyiségét az alapító okirat vagy a lakásszövetkezeti alapszabály rendelkezésétől függően kell a lakással együtt vagy önálló ingatlanként nyilvántartani. (3) Az ingatlan-nyilvántartás vonatkozásában az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység az álláshely is. (4) E rendelet alkalmazásában álláshely: az épület gépjárműtároló helyiségében kialakított, gépjármű elhelyezésére szolgáló terület, amelynek egyik oldala az álláshelyekhez vezető közlekedési úthoz kapcsolódik, további három oldala a helyiség padlóján tartós fizikai jelöléssel vagy fallal körülhatárolt. Az álláshely hossza mozgásukban korlátozottak részére legalább 5,00 méter, szélessége legalább 3,60 méter, egyéb esetben az álláshely hossza legalább 5,00 méter, szélessége legalább 2,70 méter, azzal, hogy a közforgalom számára nem megnyitott gépjárműtárolóban az álláshelyek legfeljebb 30%-ának a hossza 4,10 méterre és szélessége 2,20 méterre csökkenthető. A méretek a tartós fizikai jelölés tengelyétől számítandók. 18. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető tények 21. § Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő tények jegyezhetők be: 37. a társasházakról szóló törvény alapján a) a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább kétharmadát feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása, továbbá az elfogadás, valamint a módosítás időpontja, b) közös képviselői tisztség keletkezése, c) intézőbizottsági elnöki tisztség keletkezése, d) beszámoló benyújtása, e) szervezeti-működési szabályzat benyújtása; 38. társasház előzetes alapítása; 20. A társasház tulajdoni lapja 28. § (1) A társasházban a társasházi közös tulajdon tárgyait társasházanként tulajdoni törzslapon, a külön tulajdonban álló lakásokat, valamint a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységeket és helyiségeket tulajdoni különlapon kell nyilvántartani. (2) A társasház tulajdoni törzslapján a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket - a 36. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - a földrészlettel együtt kell nyilvántartani. A tulajdoni különlapon a külön tulajdonban álló lakást és az ahhoz tartozó külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségeket együtt kell nyilvántartani, és utalni kell a közös tulajdonból hozzá tartozó tulajdoni hányadra. Ugyanez az irányadó a külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységek és helyiségek nyilvántartására is. (3) A társasházat akkor is egy tulajdoni törzslapon kell nyilvántartani, ha a földrészleten több épület áll, és a társasháztulajdon létesítését egy alapító okiratba foglalták. 29. § (1) A társasház tulajdoni törzslapjának I. részén fel kell tüntetni a földrészletre vonatkozó, az 1. §-ban meghatározott adatokat, valamint utalni kell a közös tulajdonban álló épületrészekre. (2) A társasház tulajdoni törzslapjának II. részére be kell jegyezni a társasháztulajdon létesítését, a társasházközösség nevét, és utalni kell arra, hogy a tulajdonjogra vonatkozó adatokat a tulajdoni különlapok tartalmazzák. Fel kell továbbá tüntetni, hogy a törzslaphoz hány különlap tartozik. (3) A társasház tulajdoni törzslapjának III. részén az egész társasháztulajdonra vonatkozó jogokat és tényeket, valamint az alapító okirat szerinti elővásárlási jogot kell bejegyezni. (4) A felépítendő épületre vonatkozó társasház-alapítás tényét a földrészlet tulajdoni lapjának III. részére kell bejegyezni. 30. § (1) A társasház tulajdoni különlapjának I. részén fel kell tüntetni a lakás, a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység vagy helyiség helyrajzi számát, megnevezését, címét és az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott alaprajz szerinti alapterületét, továbbá utalni kell a tulajdoni törzslapon nyilvántartott ingatlanból hozzá tartozó eszmei hányadra. (2) A társasház tulajdoni különlapjának II. és III. részét a tulajdoni lapra vonatkozó általános rendelkezések szerint kell vezetni. 31. § (1) Társasház megszűnése esetén a tulajdoni törzslapot és a tulajdoni különlapokat meg kell szüntetni, és az ingatlant közös tulajdonként kell nyilvántartani. (2) A tulajdoni törzslap III. részének bejegyzéseit az újonnan nyitott tulajdoni lapon az egész ingatlanra, a megszűnt különlap III. részének bejegyzéseit a megfelelő eszmei hányadra kell bejegyezni. 21. A szövetkezeti ház tulajdoni lapja 32. § (1) A szövetkezeti házban a szövetkezeti tulajdon tárgyait szövetkezeti házanként tulajdoni törzslapon, a lakásokat, valamint a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységeket és helyiségeket pedig tulajdoni különlapon kell nyilvántartani. (2) A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapján a szövetkezet tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket - a 36. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - a földrészlettel együtt, a tulajdoni különlapokon pedig a lakást vagy a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységet és helyiséget kell nyilvántartani. (3) A szövetkezeti házat akkor is egy tulajdoni törzslapon kell nyilvántartani, ha a földrészleten több épület áll, feltéve, hogy egy szövetkezet alakult. 33. § (1) A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapjának I. részén fel kell tüntetni a földrészletre vonatkozó, az 1. §-ban meghatározott adatokat, valamint utalni kell a szövetkezet tulajdonában álló épületrészekre. (2) A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapjának II. részén tulajdonosként a szövetkezetet kell bejegyezni, és utalni kell arra, hogy a lakásokra, valamint a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységekre és helyiségekre fennálló tulajdonjogra vonatkozó adatokat a szövetkezeti tulajdoni különlapok tartalmazzák. Fel kell továbbá tüntetni, hogy a törzslaphoz hány különlap tartozik. (3) A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapjának III. részén a szövetkezeti tulajdont érintő jogokat és tényeket kell bejegyezni. 34. § (1) A szövetkezeti ház tulajdoni különlapjának I. részén fel kell tüntetni a lakás, a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység vagy helyiség helyrajzi számát, megnevezését, címét és alapterületét. (2) A szövetkezeti ház tulajdoni különlapjának II. és III. részén az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanra vonatkozó jogokat és tényeket kell bejegyezni. 35. § (1) A szövetkezeti ház megszűnése esetén a szövetkezeti ház tulajdoni törzslapját és a szövetkezeti ház tulajdoni különlapjait meg kell szüntetni, és az ingatlant közös tulajdonként kell nyilvántartani. (2) A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapja III. részének bejegyzéseit az újonnan nyitott tulajdoni lapon az egész ingatlanra, a megszűnt tulajdoni különlapok III. részének bejegyzéseit a megfelelő eszmei hányadra kell bejegyezni. 22. Az önálló építmény nyilvántartása 36. § (1) Ha a földrészlet és a felette vagy alatta lévő építmény tulajdonjoga elválik egymástól, a földrészletet és az építményt külön tulajdoni lapon kell nyilvántartani. A földrészlet tulajdoni lapjára - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a felek megállapodása esetén be kell jegyezni az építmény tulajdonosát megillető földhasználati jogot. (2) Ha a földrészlet tulajdonosa a földrészlet alatt vagy felett elhelyezkedő építménynek az önálló ingatlanként való feltüntetését kéri, az (1) bekezdésben foglaltakat a földhasználati jog bejegyzésének mellőzésével kell alkalmazni. (3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések a társasház, illetve a szövetkezeti ház esetében is irányadóak. Ebben az esetben az önálló épületnek azokat a részeit, amelyek nem minősülnek önálló ingatlannak, a földrészlet nélkül kell a társasház, illetve szövetkezeti ház törzslapján nyilvántartani. A különlapra a lakást vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiséget kell bejegyezni. 24. Tulajdonjog 43. § (1) Ha az ingatlanra elővásárlási jog van bejegyezve vagy a nyilvántartás adataiból megállapítható, hogy jogszabályon alapuló elővásárlási jog áll fenn, és a tulajdonjog bejegyzését vétel jogcímén nem az elővásárlási jog jogosultja javára kérik - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a bejegyzés iránti kérelemhez csatolni kell a jogosult legalább teljes bizonyító erejű magánokiratban megtett nyilatkozatát arról, hogy az elővásárlás jogával nem kíván élni (4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az elővásárlási joggal érintett ingatlan társasházi vagy szövetkezeti házi tulajdoni különlapon van nyilvántartva és rendeltetésmódként garázs megnevezés is fel van tüntetve, tértivevény vagy átvételi elismervény helyett elfogadható, társasház esetében a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, szövetkezeti háznál a szövetkezet képviseletére jogosult személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata arról, hogy a vételi ajánlatot az ajánlati kötöttség időtartamára a társasház vagy szövetkezeti ház közös használatú helyiségében figyelemfelkeltő módon kifüggesztette. 30. Közös tulajdon használatára vonatkozó jog 49. § (1) A Földforgalmi tv. alapján földnek minősülő ingatlan kivételével, közös tulajdon használatára vonatkozó jogot közös tulajdonban álló egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára vagy társasházi ingatlanra, az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére lehet bejegyezni. A közös tulajdonban álló egész ingatlan használatára vonatkozó jog bejegyzését a tulajdonostársak közösen kérhetik, a társasházi közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzését a társasház közös képviselője kérheti. (2) A bejegyzésben fel kell tüntetni, hogy a közös tulajdon használatára vonatkozó megosztás térbeli vagy időbeli, valamint fel kell tüntetni a használati jog létrejöttének alapjául szolgáló okiratot. A használati jog létrejöttének alapjául a következő okiratok valamelyike tüntethető fel: a) a felek egyhangú kötelmi megállapodása vagy határozata; b) a felek szótöbbséges határozata; c) bírósági határozat; d) társasház alapító okirata. 35. Jelzálogjog 64. § A társasházakról szóló törvényben szabályozott társasházi közösköltség-tartozás, illetve a lakásszövetkezetekről szóló törvényben szabályozott költséghátralék biztosítékául szolgáló jelzálogjog bejegyzése iránti kérelemhez csatolni kell a követelés összegét megállapító végrehajtható okiratot vagy a tulajdonosnak a legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát, melyben elismeri a társasházi közösköltség-tartozás, illetve a költséghátralék fennállását. 61. Bejegyzéshez szükséges okiratok 102. § (8) A társasház gépjárműtároló helyiségében kialakított álláshely egyéb önálló ingatlanként történő nyilvántartásba vételéhez - a (7) bekezdéstől eltérően - elegendő, ha az épületben lévő gépjárműtároló helyiség megléte igazolt. (9) Társasházi közös tulajdonban vagy szövetkezeti tulajdonban álló épületrész vagy egyéb helyiség egyéb önálló ingatlanként történő nyilvántartásba vételéhez, amennyiben az az épületrész vagy egyéb helyiség rendeltetésmódjának változásával nem jár, rendeltetést igazoló hatósági bizonyítvány nem szükséges, a rendeltetésmódot az alapító okirat vagy lakásszövetkezeti alapszabály igazolja. (10) Az e § (1)-(7) bekezdése szerinti hatósági döntésnek a kiállító hatóságtól történő 104. § (1) Társasház bejegyzéséhez alapító okirat és az ingatlanügyi hatóság által az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint nyilvántartásba vett alaprajz szükséges. Az ingatlan alapterületének ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez az ingatlanügyi hatóság az alaprajzhoz tartozó numerikus területszámítást használja fel. (2) Az alapító okirat a) tartalmazza: aa) a társasháztulajdon alapítására vonatkozó megegyezést, ab) a személyi azonosító kivételével a tulajdonostársaknak az Inytv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott adatait, ac) a földrészlet helyrajzi számát, ad) a közös tulajdonba kerülő épületrészek és helyiségek felsorolását római számmal egytől kezdődő sorszámozással, ae) az egyes tulajdonostársak kizárólagos tulajdonába kerülő lakások, illetve nem lakás céljára szolgáló más helyiségek meghatározását az alaprajz szerinti arab számozás és az alapterület feltüntetésével, af) a közös tulajdonban lévő részekből az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányadot; b) tartalmazhatja a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) 10. § (2) bekezdése alapján a közös tulajdon átruházására az összes tulajdoni hányad legalább kétharmadát képviselő tulajdonostársakat feljogosító rendelkezést. (3) Az alapító okirat tartalmazhatja a Tht. 10. § (3) bekezdése szerinti, az összes tulajdoni hányad legalább négyötödét képviselő tulajdonostársaknak a közös tulajdon átruházásáról szóló közgyűlési határozata szerinti módosítást. (4) Ha a szervezeti-működési szabályzatot vagy annak módosítását jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlanügyi hatósághoz benyújtják, azokat az eljáró hatóságnak az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolnia. (5) Társasházi lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység vagy helyiség megosztásához, illetve társasházi lakások, illetve nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységek vagy helyiségek összevonásához alaprajzon kívül az alapító okirat módosítását tartalmazó okirat is szükséges. (6) Társasházban építés útján keletkezett új társasházi lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység vagy helyiség bejegyzésére irányuló kérelemhez az alapító okirat módosítására vonatkozó okiratot és kiegészítő alaprajzot is csatolni kell. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a közös tulajdonban álló épületrészekből keletkezett új társasházi lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység vagy helyiség nyilvántartásba vételét kérik. 105. § (1) Szövetkezeti ház bejegyzéséhez lakásszövetkezeti alapszabály és az ingatlanügyi hatóság által az ingatlannyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint nyilvántartásba vett alaprajz szükséges. Az ingatlan alapterületének ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez az ingatlanügyi hatóság az alaprajzhoz tartozó numerikus területszámítást használja fel. (2) A lakásszövetkezeti alapszabály ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául az ingatlan-nyilvántartási eljárásban akkor fogadható el, ha tartalmazza a) a szövetkezet megalakulásának a tényét, nevét és székhelyét, b) a szövetkezeti lakások tulajdonosainak - a személyi azonosító kivételével - az Inytv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott adatait, c) a földrészlet helyrajzi számát, d) a szövetkezeti tulajdonba kerülő épületrészek és helyiségek felsorolását római egytől kezdődő számozással, e) az egyes tulajdonosok tulajdonába kerülő lakások, illetve nem lakás céljára szolgáló más helyiségek meghatározását az alaprajz szerinti arab számozás és az alapterület feltüntetésével. (3) Szövetkezeti lakás megosztásához, illetve szövetkezeti lakások összevonásához az alaprajzon kívül a lakásszövetkezeti alapszabály módosítását tartalmazó okirat is szükséges. (4) Szövetkezeti házban építés útján keletkezett szövetkezeti lakás bejegyzésére irányuló kérelemhez a lakásszövetkezeti alapszabály módosítására vonatkozó okiratot és kiegészítő alaprajzot is csatolni kell. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a szövetkezeti ház tulajdoni törzslapján nyilvántartott épületrészekből keletkezett új szövetkezeti lakás nyilvántartásba vételét kérik. A Közlöny teljes szövege itt olvasható.

Megjelent a rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról

2023. május 16.

A 2023. évi 72. Magyar Közlönyben megjelent a rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról. A rendelet az eddigi előzetes információkkal szemben nem tartalmazza azt, hogy a társasház tulajdoni lapján a közös képviselő adatai, vagy a beszámoló részletei megjelennének a jövőben, csupán a tisztség keletkezése és beadási dátumok szerepelnek a tartalmi elemek között.

17 460 HUF

Postaláda - Rozsdamentes acél

Érdekel →

A tárasházakra és szövetkezeti házakra vonatkozó részek a rendeletből:

16. Társasház és szövetkezeti ház

19. §

(1) Társasházként vagy szövetkezeti házként kell nyilvántartani azt a nem lakás céljára szolgáló épületet is, amelyet a társasháztulajdonra vagy a szövetkezetiház-tulajdonra vonatkozó rendelkezések szerint létesítettek.

(2) Társasházi lakásként vagy szövetkezeti lakásként kell nyilvántartani a lakás helyiségeit és a lakáshoz tartozó helyiségeket, függetlenül attól, hogy azok egymással műszakilag összefüggenek-e. A társasházi lakás vagy a szövetkezeti lakás tulajdonosának többi helyiségét az alapító okirat vagy a lakásszövetkezeti alapszabály rendelkezésétől függően kell a lakással együtt vagy önálló ingatlanként nyilvántartani.

(3) Az ingatlan-nyilvántartás vonatkozásában az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység az álláshely is.

(4) E rendelet alkalmazásában álláshely: az épület gépjárműtároló helyiségében kialakított, gépjármű elhelyezésére szolgáló terület, amelynek egyik oldala az álláshelyekhez vezető közlekedési úthoz kapcsolódik, további három oldala a helyiség padlóján tartós fizikai jelöléssel vagy fallal körülhatárolt. Az álláshely hossza mozgásukban korlátozottak részére legalább 5,00 méter, szélessége legalább 3,60 méter, egyéb esetben az álláshely hossza legalább 5,00 méter, szélessége legalább 2,70 méter, azzal, hogy a közforgalom számára nem megnyitott gépjárműtárolóban az álláshelyek legfeljebb 30%-ának a hossza 4,10 méterre és szélessége 2,20 méterre csökkenthető. A méretek a tartós fizikai jelölés tengelyétől számítandók.

18. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető tények

21. § Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő tények jegyezhetők be:

37. a társasházakról szóló törvény alapján
a) a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább
kétharmadát feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása, továbbá az elfogadás, valamint
a módosítás időpontja,
b) közös képviselői tisztség keletkezése,
c) intézőbizottsági elnöki tisztség keletkezése,
d) beszámoló benyújtása,
e) szervezeti-működési szabályzat benyújtása;
38. társasház előzetes alapítása;

20. A társasház tulajdoni lapja

28. §

(1) A társasházban a társasházi közös tulajdon tárgyait társasházanként tulajdoni törzslapon, a külön tulajdonban álló lakásokat, valamint a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységeket és helyiségeket tulajdoni különlapon kell nyilvántartani.

(2) A társasház tulajdoni törzslapján a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket - a 36. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - a földrészlettel együtt kell nyilvántartani. A tulajdoni különlapon a külön tulajdonban álló lakást és az ahhoz tartozó külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségeket együtt kell nyilvántartani, és utalni kell a közös tulajdonból hozzá tartozó tulajdoni hányadra. Ugyanez az irányadó a külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységek és helyiségek nyilvántartására is.

(3) A társasházat akkor is egy tulajdoni törzslapon kell nyilvántartani, ha a földrészleten több épület áll, és a társasháztulajdon létesítését egy alapító okiratba foglalták.

29. §

(1) A társasház tulajdoni törzslapjának I. részén fel kell tüntetni a földrészletre vonatkozó, az 1. §-ban meghatározott adatokat, valamint utalni kell a közös tulajdonban álló épületrészekre.

(2) A társasház tulajdoni törzslapjának II. részére be kell jegyezni a társasháztulajdon létesítését, a társasházközösség nevét, és utalni kell arra, hogy a tulajdonjogra vonatkozó adatokat a tulajdoni különlapok tartalmazzák.
Fel kell továbbá tüntetni, hogy a törzslaphoz hány különlap tartozik. (3) A társasház tulajdoni törzslapjának III. részén az egész társasháztulajdonra vonatkozó jogokat és tényeket, valamint az alapító okirat szerinti elővásárlási jogot kell bejegyezni.
(4) A felépítendő épületre vonatkozó társasház-alapítás tényét a földrészlet tulajdoni lapjának III. részére kell
bejegyezni.

30. §

(1) A társasház tulajdoni különlapjának I. részén fel kell tüntetni a lakás, a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység vagy helyiség helyrajzi számát, megnevezését, címét és az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott alaprajz szerinti alapterületét, továbbá utalni kell a tulajdoni törzslapon nyilvántartott ingatlanból hozzá tartozó eszmei hányadra.

(2) A társasház tulajdoni különlapjának II. és III. részét a tulajdoni lapra vonatkozó általános rendelkezések szerint kell vezetni.

31. §

(1) Társasház megszűnése esetén a tulajdoni törzslapot és a tulajdoni különlapokat meg kell szüntetni, és az ingatlant közös tulajdonként kell nyilvántartani.

(2) A tulajdoni törzslap III. részének bejegyzéseit az újonnan nyitott tulajdoni lapon az egész ingatlanra, a megszűnt különlap III. részének bejegyzéseit a megfelelő eszmei hányadra kell bejegyezni.

21. A szövetkezeti ház tulajdoni lapja

32. §

(1) A szövetkezeti házban a szövetkezeti tulajdon tárgyait szövetkezeti házanként tulajdoni törzslapon, a lakásokat, valamint a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységeket és helyiségeket pedig tulajdoni különlapon kell nyilvántartani.

(2) A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapján a szövetkezet tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket - a 36. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - a földrészlettel együtt, a tulajdoni különlapokon pedig a lakást vagy a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységet és helyiséget kell nyilvántartani.

(3) A szövetkezeti házat akkor is egy tulajdoni törzslapon kell nyilvántartani, ha a földrészleten több épület áll, feltéve, hogy egy szövetkezet alakult.

33. §

(1) A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapjának I. részén fel kell tüntetni a földrészletre vonatkozó, az 1. §-ban meghatározott adatokat, valamint utalni kell a szövetkezet tulajdonában álló épületrészekre.

(2) A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapjának II. részén tulajdonosként a szövetkezetet kell bejegyezni, és utalni kell arra, hogy a lakásokra, valamint a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységekre és helyiségekre fennálló tulajdonjogra vonatkozó adatokat a szövetkezeti tulajdoni különlapok tartalmazzák. Fel kell továbbá tüntetni, hogy
a törzslaphoz hány különlap tartozik.

(3) A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapjának III. részén a szövetkezeti tulajdont érintő jogokat és tényeket kell bejegyezni.

34. §

(1) A szövetkezeti ház tulajdoni különlapjának I. részén fel kell tüntetni a lakás, a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység vagy helyiség helyrajzi számát, megnevezését, címét és alapterületét.

(2) A szövetkezeti ház tulajdoni különlapjának II. és III. részén az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanra vonatkozó jogokat és tényeket kell bejegyezni.

35. §

(1) A szövetkezeti ház megszűnése esetén a szövetkezeti ház tulajdoni törzslapját és a szövetkezeti ház tulajdoni különlapjait meg kell szüntetni, és az ingatlant közös tulajdonként kell nyilvántartani.

(2) A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapja III. részének bejegyzéseit az újonnan nyitott tulajdoni lapon az egész ingatlanra, a megszűnt tulajdoni különlapok III. részének bejegyzéseit a megfelelő eszmei hányadra kell bejegyezni.

22. Az önálló építmény nyilvántartása

36. §

(1) Ha a földrészlet és a felette vagy alatta lévő építmény tulajdonjoga elválik egymástól, a földrészletet és az építményt külön tulajdoni lapon kell nyilvántartani. A földrészlet tulajdoni lapjára - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a felek megállapodása esetén be kell jegyezni az építmény tulajdonosát megillető földhasználati jogot.

(2) Ha a földrészlet tulajdonosa a földrészlet alatt vagy felett elhelyezkedő építménynek az önálló ingatlanként való feltüntetését kéri, az (1) bekezdésben foglaltakat a földhasználati jog bejegyzésének mellőzésével kell alkalmazni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések a társasház, illetve a szövetkezeti ház esetében is irányadóak. Ebben az esetben az önálló épületnek azokat a részeit, amelyek nem minősülnek önálló ingatlannak, a földrészlet nélkül kell a társasház, illetve szövetkezeti ház törzslapján nyilvántartani. A különlapra a lakást vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiséget kell bejegyezni.

24. Tulajdonjog

43. §

(1) Ha az ingatlanra elővásárlási jog van bejegyezve vagy a nyilvántartás adataiból megállapítható, hogy jogszabályon alapuló elővásárlási jog áll fenn, és a tulajdonjog bejegyzését vétel jogcímén nem az elővásárlási jog jogosultja javára kérik - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a bejegyzés iránti kérelemhez csatolni kell a jogosult legalább teljes bizonyító erejű magánokiratban megtett nyilatkozatát arról, hogy az elővásárlás jogával nem kíván élni

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az elővásárlási joggal érintett ingatlan társasházi vagy szövetkezeti házi tulajdoni különlapon van nyilvántartva és rendeltetésmódként garázs megnevezés is fel van tüntetve, tértivevény vagy átvételi elismervény helyett elfogadható, társasház esetében a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, szövetkezeti háznál a szövetkezet képviseletére jogosult személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata arról, hogy a vételi ajánlatot az ajánlati kötöttség időtartamára a társasház vagy szövetkezeti ház közös használatú helyiségében figyelemfelkeltő módon kifüggesztette.

30. Közös tulajdon használatára vonatkozó jog

49. §

(1) A Földforgalmi tv. alapján földnek minősülő ingatlan kivételével, közös tulajdon használatára vonatkozó jogot közös tulajdonban álló egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára vagy társasházi ingatlanra, az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére lehet bejegyezni.
A közös tulajdonban álló egész ingatlan használatára vonatkozó jog bejegyzését a tulajdonostársak közösen kérhetik, a társasházi közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzését a társasház közös képviselője kérheti.

(2) A bejegyzésben fel kell tüntetni, hogy a közös tulajdon használatára vonatkozó megosztás térbeli vagy időbeli, valamint fel kell tüntetni a használati jog létrejöttének alapjául szolgáló okiratot. A használati jog létrejöttének alapjául a következő okiratok valamelyike tüntethető fel:
a) a felek egyhangú kötelmi megállapodása vagy határozata;
b) a felek szótöbbséges határozata;
c) bírósági határozat;
d) társasház alapító okirata.

35. Jelzálogjog

64. § A társasházakról szóló törvényben szabályozott társasházi közösköltség-tartozás, illetve a lakásszövetkezetekről szóló törvényben szabályozott költséghátralék biztosítékául szolgáló jelzálogjog bejegyzése iránti kérelemhez csatolni kell a követelés összegét megállapító végrehajtható okiratot vagy a tulajdonosnak a legalább teljes
bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát, melyben elismeri a társasházi közösköltség-tartozás, illetve a költséghátralék fennállását.

61. Bejegyzéshez szükséges okiratok

102. §

(8) A társasház gépjárműtároló helyiségében kialakított álláshely egyéb önálló ingatlanként történő nyilvántartásba vételéhez - a (7) bekezdéstől eltérően - elegendő, ha az épületben lévő gépjárműtároló helyiség megléte igazolt.

(9) Társasházi közös tulajdonban vagy szövetkezeti tulajdonban álló épületrész vagy egyéb helyiség egyéb önálló ingatlanként történő nyilvántartásba vételéhez, amennyiben az az épületrész vagy egyéb helyiség rendeltetésmódjának változásával nem jár, rendeltetést igazoló hatósági bizonyítvány nem szükséges, a rendeltetésmódot az alapító okirat vagy lakásszövetkezeti alapszabály igazolja.
(10) Az e § (1)-(7) bekezdése szerinti hatósági döntésnek a kiállító hatóságtól történő

104. §

(1) Társasház bejegyzéséhez alapító okirat és az ingatlanügyi hatóság által az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint nyilvántartásba vett alaprajz szükséges. Az ingatlan alapterületének ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez az ingatlanügyi hatóság
az alaprajzhoz tartozó numerikus területszámítást használja fel.

(2) Az alapító okirat
a) tartalmazza:
aa) a társasháztulajdon alapítására vonatkozó megegyezést,
ab) a személyi azonosító kivételével a tulajdonostársaknak az Inytv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott adatait,
ac) a földrészlet helyrajzi számát,
ad) a közös tulajdonba kerülő épületrészek és helyiségek felsorolását római számmal egytől kezdődő sorszámozással,
ae) az egyes tulajdonostársak kizárólagos tulajdonába kerülő lakások, illetve nem lakás céljára szolgáló más helyiségek meghatározását az alaprajz szerinti arab számozás és az alapterület feltüntetésével,
af) a közös tulajdonban lévő részekből az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányadot;
b) tartalmazhatja a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) 10. § (2) bekezdése alapján a közös tulajdon átruházására az összes tulajdoni hányad legalább kétharmadát képviselő tulajdonostársakat feljogosító rendelkezést.

(3) Az alapító okirat tartalmazhatja a Tht. 10. § (3) bekezdése szerinti, az összes tulajdoni hányad legalább négyötödét képviselő tulajdonostársaknak a közös tulajdon átruházásáról szóló közgyűlési határozata szerinti módosítást.

(4) Ha a szervezeti-működési szabályzatot vagy annak módosítását jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlanügyi hatósághoz benyújtják, azokat az eljáró hatóságnak az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolnia.

(5) Társasházi lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység vagy helyiség megosztásához, illetve társasházi lakások, illetve nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységek vagy helyiségek összevonásához alaprajzon kívül az alapító okirat módosítását tartalmazó okirat is szükséges.

(6) Társasházban építés útján keletkezett új társasházi lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység vagy helyiség bejegyzésére irányuló kérelemhez az alapító okirat módosítására vonatkozó okiratot és kiegészítő alaprajzot is csatolni kell. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a közös tulajdonban álló épületrészekből keletkezett új társasházi lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység vagy helyiség nyilvántartásba vételét kérik.

105. §

(1) Szövetkezeti ház bejegyzéséhez lakásszövetkezeti alapszabály és az ingatlanügyi hatóság által az ingatlannyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint nyilvántartásba vett alaprajz szükséges. Az ingatlan alapterületének ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez
az ingatlanügyi hatóság az alaprajzhoz tartozó numerikus területszámítást használja fel.

(2) A lakásszövetkezeti alapszabály ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául az ingatlan-nyilvántartási eljárásban akkor fogadható el, ha tartalmazza
a) a szövetkezet megalakulásának a tényét, nevét és székhelyét,
b) a szövetkezeti lakások tulajdonosainak - a személyi azonosító kivételével - az Inytv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott adatait,
c) a földrészlet helyrajzi számát,
d) a szövetkezeti tulajdonba kerülő épületrészek és helyiségek felsorolását római egytől kezdődő számozással,
e) az egyes tulajdonosok tulajdonába kerülő lakások, illetve nem lakás céljára szolgáló más helyiségek meghatározását az alaprajz szerinti arab számozás és az alapterület feltüntetésével.

(3) Szövetkezeti lakás megosztásához, illetve szövetkezeti lakások összevonásához az alaprajzon kívül a lakásszövetkezeti alapszabály módosítását tartalmazó okirat is szükséges.

(4) Szövetkezeti házban építés útján keletkezett szövetkezeti lakás bejegyzésére irányuló kérelemhez a lakásszövetkezeti alapszabály módosítására vonatkozó okiratot és kiegészítő alaprajzot is csatolni kell.

Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a szövetkezeti ház tulajdoni törzslapján nyilvántartott épületrészekből keletkezett új szövetkezeti lakás nyilvántartásba vételét kérik.

A Közlöny teljes szövege itt olvasható.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

2 781 HUF

Biztonsági utánvilágító jelzés - emeletjelző/szintjelző/irányjelző biztonsági tábla

Érdekel →

További híreink

Közös képviselőt keres egy társasház Budapesten 2026. június 19.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.

Varsó a jövő városa 2026. június 19.
Kevés európai főváros változott olyan gyorsan az elmúlt három évtizedben, mint Varsó, sokan mégis úgy vélik, hogy a legnagyobb átalakulás még csak most áll előtte. A Future of Real Estate 2026 konferencián felszólaló iparági vezetők kifejtették, hogy a város a fejlődés új szakaszába lép, amelyet a technológia, a tehetség, az infrastrukturális beruházások és a nagyszabású, vegyes funkciójú negyedek fejlődése hajt. Bár a tervezéssel, a szabályozással és a fenntarthatósággal kapcsolatos kihívások továbbra is fennállnak, Varsó hosszú távú kilátásai elsöprően pozitívak.

Elindult az Önkéntes Vízadó program 2026. június 18.
A rendkívüli aszályos időszakok és a városi környezet okozta stressz egyre komolyabb kihívás elé állítják a fővárosi növényzetet. Budapest Főváros Önkormányzata, a FŐKERT, a 10 millió Fa Alapítvány, valamint a Beeco ökoapplikáció fejlesztői ezért idén is meghirdetik az Önkéntes Vízadó kampányt, amely lehetőséget biztosít a lakosságnak és a helyi közösségeknek, hogy aktív szerepet vállaljanak a környezetükben lévő, sérülékeny fák gondozásában és megóvásában.


Hátráltatja a bank a társasházi bankszámla megszüntetését? 2026. június 17.
Chovanecz Kata közös képviselő Facebook bejegyzésében arról számol be, hogy a társasházak számláinak lezárása a banknál egyszerű rutinfolyamat helyett egy hónapok óta tartó, kaotikus adminisztratív rémálommá vált.

Szigorúbb keretek közé szorítaná a kormány a villamos biztonsági felülvizsgálatokat 2026. június 16.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a szakterület működését újraszabályozó rendelettervezetet. A javaslat elsődleges célja, hogy a lakó- és ipari ingatlanok védelme szempontjából kritikus ellenőrzéseket végző szakemberek tevékenysége átláthatóbbá és hatékonyabban nyomon követhetővé váljon.

Új tulajdonosok az eHÁZnál 2026. június 16.
Idén év elejétől új tulajdonosok csatlakoztak az eHÁZ csapatához, akik segítségével új dimenziókba emelkedhet a piacvezető hazai társasházi szoftver további fejlődése.


Átállás az okos vízmérőkre a társasházban 2026. június 15.
Az új energiahatékonysági szabályok miatt a társasházakban egyre sürgetőbbé válik a távleolvasós vízmérők bevezetése. Hogyan érdemes elindulni az eltérő hitelességi idők mellett, és pontosan mekkora szavazati arány kell a döntéshez? Két konkrét olvasói kérdés kapcsán mutatunk be néhány fontos jogi és gyakorlati kiindulópontot, amelyek segíthetnek elindítani a lakóközösséget a folyamatban.

Szeptember végéig kaptak haladékot az elakadt lakossági napelemes beruházások 2026. június 12.
Haladékot kaptak az RRF-6.2.1 lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat nyertesei és a kivitelezők. A Magyar Közlönyben megjelent 1193/2026. (VI. 11.) Korm. határozat értelmében a végső elszámolási határidőt 2026. június 15-ről 2026. szeptember 30-ra tolták ki.

Kiszivároghatnak a belső információk? – Az olcsó szoftverért az adatainkkal fizetünk 2026. június 12.
Megdöbbentő történettel fordult hozzánk egy közös képviselő: miután bevezettek egy új, kedvező árú társasházi szoftvert, a konkurencia hirtelen mindent megtudott a ház belső ügyeiről, és azonnal akcióba lépett a leváltásukért. Létezik, hogy a szoftver tulajdonosai visszaélnek az adatokkal? Hogyan bizonyítható, ha illetéktelenek néztek bele a rendszerbe, és kihez fordulhatunk jogorvoslatért? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Tervezési alaptérképekkel kapcsolatos tájékoztatás jelent meg a Földhivatal oldalán 2026. június 11.
A Közlekedési és Beruházási Minisztérium, a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium, valamint a Magyar Mérnöki Kamara közös iránymutatást adott ki a tervezési alaptérképek és a telekhatár-kitűzések szabályairól. A 2026. június 9-én megjelent hivatalos tájékoztató célja a korábbi bizonytalanságok tisztázása, a hatósági ellenőrzések szigorítása és a jogszabályok egységes alkalmazása.

Svéd és izlandi szervezettel bővült a Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség 2026. június 10.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség (UIPI). A brüsszeli székhelyű szervezet nemrégiben hivatalosan is köszöntötte legújabb tagjait, a svéd Bostadsrätterna és az izlandi Húseigendafélagið egyesületeket. Ezzel a lépéssel az UIPI jelentősen megerősítette a skandináv térségben való jelenlétét, és még hatékonyabban tudja képviselni a magáningatlan-tulajdonosok érdekeit egész Európában.

Kié a folyosó vége? 2026. június 10.
Sok lakóközösségben ismerős konfliktusforrás a közös tulajdonú folyosószakaszok rácsos lezárása. A társasház évekkel ezelőtt hozzájárult a beépítéshez, ám több tulajdonosváltás után az új lakók már sem használati díjat nem fizetnek, sem pótkulcsot nem biztosítanak a közös képviselőnek. A kizárólagos használat viszont megmarad, ami komoly tűzvédelmi és katasztrófavédelmi kockázatot is jelent. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Hogyan fognak a fiatalok lakást venni? 2026. június 9.
A lakhatási helyzet kezelése kiemelt helyet foglal el az európai döntéshozók napirendjén. A hosszú távú stabilitás érdekében elengedhetetlen a legújabb fejlemények nyomon követése és a valós társadalmi igények megismerése. Ehhez kíván hozzájárulni a Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség (UIPI) által indított kutatás, ami a fiatal európaiak ingatlanszerzési igényeit méri fel, és amelyhez kapcsolódó kérdőív magyar nyelven is elérhető.

Egyhangúlag megszavazta a parlament a devizahiteles perek és végrehajtások átmeneti felfüggesztését 2026. június 9.
Az Országgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyöntetűen elfogadta a folyamatban lévő devizahiteles perek és végrehajtások felfüggesztéséről szóló törvényjavaslatot. A Tisza Párt képviselői által benyújtott szabályozás célja, hogy időt biztosítson a devizahiteles törvények átfogó felülvizsgálatára és a végrehajtói rendszer átalakítására. Az új intézkedések a devizaadósok védelmét szolgálják, és a jogszabály kivételeket is rögzít, amelyekre a halasztás nem vonatkozik.

Hogyan békíthető ki a rezsicsökkentés és az uniós klímavédelem? 2026. június 8.
Az Európai Unió új kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS2) és a hazai rezsicsökkentés elsőre tűz és víz. Egy friss szakpolitikai elemzés szerint azonban a látszólagos ellentét feloldható: okos szabályozással és az évi közel 500 milliárd forintnyi uniós forrás célzott felhasználásával Magyarország nemcsak teljesítheti a klímacélokat, de védelmet is nyújthat a sérülékeny háztartásoknak.

Stratégiai együttműködésre lép a MIOSZ és a MITOE 2026. június 5.
A Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége (MIOSZ) és a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) stratégiai együttműködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy az ingatlanszektor különböző szereplőit - az ingatlantulajdonosokat, társasházkezelőket, ingatlankezelőket és ingatlanközvetítőket - közös szakmai és társadalmi érdekek mentén közelebb hozzák egymáshoz.

Rendkívül dinamikus áremelkedés és hitelpiaci élénkülés – megjelent az MNB Lakáspiaci jelentése 2026. június 4.
A hazai lakáspiac rendkívül intenzív évet zárt: 2025-ben a lakásár-növekedés országosan reálértelemben elérte a 19,0%-ot, ami az elmúlt negyedszázad legjelentősebb áremelkedési üteme. A Magyar Nemzeti Bank 2026. májusi Lakáspiaci jelentéséből kiderül, hogy a dinamikus drágulás mögött komoly feszültségek húzódnak, és a piac 2026 elejére a lassulás jeleit mutatja.

Kik finanszírozzák a lakáspiaci szárnyalást? – megjelent az MNB Pénzügyi stabilitási jelentése 2026. június 4.
A hazai lakáspiac tovább élénkült, a legfrissebb jegybanki adatok szerint a kedvezményes hitelkihelyezések előnyei jelentős részben egy jól körülhatárolható, magasabb jövedelmű adósi körhöz kerültek.

Elindul a bérlakás- és kollégiumfejlesztési program 2026. június 3.
Lezárult a helyreállítási terv tartalmi újratárgyalása az Európai Bizottsággal, amelynek köszönhetően nagyszabású lakhatási program veszi kezdetét. Az uniós forrás közvetlenül a bérlakáspiac és a kollégiumi hálózat bővítését célozza.

Az ingatlantulajdonosok szövetsége könnyítéseket követel az első ingatlanra 2026. június 3.
A Haus & Grund Német Ingatlantulajdonosok Szövetsége pénzügyi ösztönzőket javasol a szövetségi kormánynak, különösen a fiatal, első lakásvásárlók és a bérbeadók számára, hogy több embert bátorítson a saját otthon teremtésére.