Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Megjelent a rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról 2023. május 16.
A 2023. évi 72. Magyar Közlönyben megjelent a rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról. A rendelet az eddigi előzetes információkkal szemben nem tartalmazza azt, hogy a társasház tulajdoni lapján a közös képviselő adatai, vagy a beszámoló részletei megjelennének a jövőben, csupán a tisztség keletkezése és beadási dátumok szerepelnek a tartalmi elemek között.
43 805 HUF Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg Érdekel →
A tárasházakra és szövetkezeti házakra vonatkozó részek a rendeletből: 16. Társasház és szövetkezeti ház 19. § (1) Társasházként vagy szövetkezeti házként kell nyilvántartani azt a nem lakás céljára szolgáló épületet is, amelyet a társasháztulajdonra vagy a szövetkezetiház-tulajdonra vonatkozó rendelkezések szerint létesítettek. (2) Társasházi lakásként vagy szövetkezeti lakásként kell nyilvántartani a lakás helyiségeit és a lakáshoz tartozó helyiségeket, függetlenül attól, hogy azok egymással műszakilag összefüggenek-e. A társasházi lakás vagy a szövetkezeti lakás tulajdonosának többi helyiségét az alapító okirat vagy a lakásszövetkezeti alapszabály rendelkezésétől függően kell a lakással együtt vagy önálló ingatlanként nyilvántartani. (3) Az ingatlan-nyilvántartás vonatkozásában az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység az álláshely is. (4) E rendelet alkalmazásában álláshely: az épület gépjárműtároló helyiségében kialakított, gépjármű elhelyezésére szolgáló terület, amelynek egyik oldala az álláshelyekhez vezető közlekedési úthoz kapcsolódik, további három oldala a helyiség padlóján tartós fizikai jelöléssel vagy fallal körülhatárolt. Az álláshely hossza mozgásukban korlátozottak részére legalább 5,00 méter, szélessége legalább 3,60 méter, egyéb esetben az álláshely hossza legalább 5,00 méter, szélessége legalább 2,70 méter, azzal, hogy a közforgalom számára nem megnyitott gépjárműtárolóban az álláshelyek legfeljebb 30%-ának a hossza 4,10 méterre és szélessége 2,20 méterre csökkenthető. A méretek a tartós fizikai jelölés tengelyétől számítandók. 18. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető tények 21. § Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő tények jegyezhetők be: 37. a társasházakról szóló törvény alapján a) a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább kétharmadát feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása, továbbá az elfogadás, valamint a módosítás időpontja, b) közös képviselői tisztség keletkezése, c) intézőbizottsági elnöki tisztség keletkezése, d) beszámoló benyújtása, e) szervezeti-működési szabályzat benyújtása; 38. társasház előzetes alapítása; 20. A társasház tulajdoni lapja 28. § (1) A társasházban a társasházi közös tulajdon tárgyait társasházanként tulajdoni törzslapon, a külön tulajdonban álló lakásokat, valamint a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységeket és helyiségeket tulajdoni különlapon kell nyilvántartani. (2) A társasház tulajdoni törzslapján a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket - a 36. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - a földrészlettel együtt kell nyilvántartani. A tulajdoni különlapon a külön tulajdonban álló lakást és az ahhoz tartozó külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségeket együtt kell nyilvántartani, és utalni kell a közös tulajdonból hozzá tartozó tulajdoni hányadra. Ugyanez az irányadó a külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységek és helyiségek nyilvántartására is. (3) A társasházat akkor is egy tulajdoni törzslapon kell nyilvántartani, ha a földrészleten több épület áll, és a társasháztulajdon létesítését egy alapító okiratba foglalták. 29. § (1) A társasház tulajdoni törzslapjának I. részén fel kell tüntetni a földrészletre vonatkozó, az 1. §-ban meghatározott adatokat, valamint utalni kell a közös tulajdonban álló épületrészekre. (2) A társasház tulajdoni törzslapjának II. részére be kell jegyezni a társasháztulajdon létesítését, a társasházközösség nevét, és utalni kell arra, hogy a tulajdonjogra vonatkozó adatokat a tulajdoni különlapok tartalmazzák. Fel kell továbbá tüntetni, hogy a törzslaphoz hány különlap tartozik. (3) A társasház tulajdoni törzslapjának III. részén az egész társasháztulajdonra vonatkozó jogokat és tényeket, valamint az alapító okirat szerinti elővásárlási jogot kell bejegyezni. (4) A felépítendő épületre vonatkozó társasház-alapítás tényét a földrészlet tulajdoni lapjának III. részére kell bejegyezni. 30. § (1) A társasház tulajdoni különlapjának I. részén fel kell tüntetni a lakás, a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység vagy helyiség helyrajzi számát, megnevezését, címét és az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott alaprajz szerinti alapterületét, továbbá utalni kell a tulajdoni törzslapon nyilvántartott ingatlanból hozzá tartozó eszmei hányadra. (2) A társasház tulajdoni különlapjának II. és III. részét a tulajdoni lapra vonatkozó általános rendelkezések szerint kell vezetni. 31. § (1) Társasház megszűnése esetén a tulajdoni törzslapot és a tulajdoni különlapokat meg kell szüntetni, és az ingatlant közös tulajdonként kell nyilvántartani. (2) A tulajdoni törzslap III. részének bejegyzéseit az újonnan nyitott tulajdoni lapon az egész ingatlanra, a megszűnt különlap III. részének bejegyzéseit a megfelelő eszmei hányadra kell bejegyezni. 21. A szövetkezeti ház tulajdoni lapja 32. § (1) A szövetkezeti házban a szövetkezeti tulajdon tárgyait szövetkezeti házanként tulajdoni törzslapon, a lakásokat, valamint a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységeket és helyiségeket pedig tulajdoni különlapon kell nyilvántartani. (2) A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapján a szövetkezet tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket - a 36. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - a földrészlettel együtt, a tulajdoni különlapokon pedig a lakást vagy a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységet és helyiséget kell nyilvántartani. (3) A szövetkezeti házat akkor is egy tulajdoni törzslapon kell nyilvántartani, ha a földrészleten több épület áll, feltéve, hogy egy szövetkezet alakult. 33. § (1) A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapjának I. részén fel kell tüntetni a földrészletre vonatkozó, az 1. §-ban meghatározott adatokat, valamint utalni kell a szövetkezet tulajdonában álló épületrészekre. (2) A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapjának II. részén tulajdonosként a szövetkezetet kell bejegyezni, és utalni kell arra, hogy a lakásokra, valamint a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységekre és helyiségekre fennálló tulajdonjogra vonatkozó adatokat a szövetkezeti tulajdoni különlapok tartalmazzák. Fel kell továbbá tüntetni, hogy a törzslaphoz hány különlap tartozik. (3) A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapjának III. részén a szövetkezeti tulajdont érintő jogokat és tényeket kell bejegyezni. 34. § (1) A szövetkezeti ház tulajdoni különlapjának I. részén fel kell tüntetni a lakás, a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység vagy helyiség helyrajzi számát, megnevezését, címét és alapterületét. (2) A szövetkezeti ház tulajdoni különlapjának II. és III. részén az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanra vonatkozó jogokat és tényeket kell bejegyezni. 35. § (1) A szövetkezeti ház megszűnése esetén a szövetkezeti ház tulajdoni törzslapját és a szövetkezeti ház tulajdoni különlapjait meg kell szüntetni, és az ingatlant közös tulajdonként kell nyilvántartani. (2) A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapja III. részének bejegyzéseit az újonnan nyitott tulajdoni lapon az egész ingatlanra, a megszűnt tulajdoni különlapok III. részének bejegyzéseit a megfelelő eszmei hányadra kell bejegyezni. 22. Az önálló építmény nyilvántartása 36. § (1) Ha a földrészlet és a felette vagy alatta lévő építmény tulajdonjoga elválik egymástól, a földrészletet és az építményt külön tulajdoni lapon kell nyilvántartani. A földrészlet tulajdoni lapjára - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a felek megállapodása esetén be kell jegyezni az építmény tulajdonosát megillető földhasználati jogot. (2) Ha a földrészlet tulajdonosa a földrészlet alatt vagy felett elhelyezkedő építménynek az önálló ingatlanként való feltüntetését kéri, az (1) bekezdésben foglaltakat a földhasználati jog bejegyzésének mellőzésével kell alkalmazni. (3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések a társasház, illetve a szövetkezeti ház esetében is irányadóak. Ebben az esetben az önálló épületnek azokat a részeit, amelyek nem minősülnek önálló ingatlannak, a földrészlet nélkül kell a társasház, illetve szövetkezeti ház törzslapján nyilvántartani. A különlapra a lakást vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiséget kell bejegyezni. 24. Tulajdonjog 43. § (1) Ha az ingatlanra elővásárlási jog van bejegyezve vagy a nyilvántartás adataiból megállapítható, hogy jogszabályon alapuló elővásárlási jog áll fenn, és a tulajdonjog bejegyzését vétel jogcímén nem az elővásárlási jog jogosultja javára kérik - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a bejegyzés iránti kérelemhez csatolni kell a jogosult legalább teljes bizonyító erejű magánokiratban megtett nyilatkozatát arról, hogy az elővásárlás jogával nem kíván élni (4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az elővásárlási joggal érintett ingatlan társasházi vagy szövetkezeti házi tulajdoni különlapon van nyilvántartva és rendeltetésmódként garázs megnevezés is fel van tüntetve, tértivevény vagy átvételi elismervény helyett elfogadható, társasház esetében a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, szövetkezeti háznál a szövetkezet képviseletére jogosult személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata arról, hogy a vételi ajánlatot az ajánlati kötöttség időtartamára a társasház vagy szövetkezeti ház közös használatú helyiségében figyelemfelkeltő módon kifüggesztette. 30. Közös tulajdon használatára vonatkozó jog 49. § (1) A Földforgalmi tv. alapján földnek minősülő ingatlan kivételével, közös tulajdon használatára vonatkozó jogot közös tulajdonban álló egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára vagy társasházi ingatlanra, az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére lehet bejegyezni. A közös tulajdonban álló egész ingatlan használatára vonatkozó jog bejegyzését a tulajdonostársak közösen kérhetik, a társasházi közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzését a társasház közös képviselője kérheti. (2) A bejegyzésben fel kell tüntetni, hogy a közös tulajdon használatára vonatkozó megosztás térbeli vagy időbeli, valamint fel kell tüntetni a használati jog létrejöttének alapjául szolgáló okiratot. A használati jog létrejöttének alapjául a következő okiratok valamelyike tüntethető fel: a) a felek egyhangú kötelmi megállapodása vagy határozata; b) a felek szótöbbséges határozata; c) bírósági határozat; d) társasház alapító okirata. 35. Jelzálogjog 64. § A társasházakról szóló törvényben szabályozott társasházi közösköltség-tartozás, illetve a lakásszövetkezetekről szóló törvényben szabályozott költséghátralék biztosítékául szolgáló jelzálogjog bejegyzése iránti kérelemhez csatolni kell a követelés összegét megállapító végrehajtható okiratot vagy a tulajdonosnak a legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát, melyben elismeri a társasházi közösköltség-tartozás, illetve a költséghátralék fennállását. 61. Bejegyzéshez szükséges okiratok 102. § (8) A társasház gépjárműtároló helyiségében kialakított álláshely egyéb önálló ingatlanként történő nyilvántartásba vételéhez - a (7) bekezdéstől eltérően - elegendő, ha az épületben lévő gépjárműtároló helyiség megléte igazolt. (9) Társasházi közös tulajdonban vagy szövetkezeti tulajdonban álló épületrész vagy egyéb helyiség egyéb önálló ingatlanként történő nyilvántartásba vételéhez, amennyiben az az épületrész vagy egyéb helyiség rendeltetésmódjának változásával nem jár, rendeltetést igazoló hatósági bizonyítvány nem szükséges, a rendeltetésmódot az alapító okirat vagy lakásszövetkezeti alapszabály igazolja. (10) Az e § (1)-(7) bekezdése szerinti hatósági döntésnek a kiállító hatóságtól történő 104. § (1) Társasház bejegyzéséhez alapító okirat és az ingatlanügyi hatóság által az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint nyilvántartásba vett alaprajz szükséges. Az ingatlan alapterületének ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez az ingatlanügyi hatóság az alaprajzhoz tartozó numerikus területszámítást használja fel. (2) Az alapító okirat a) tartalmazza: aa) a társasháztulajdon alapítására vonatkozó megegyezést, ab) a személyi azonosító kivételével a tulajdonostársaknak az Inytv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott adatait, ac) a földrészlet helyrajzi számát, ad) a közös tulajdonba kerülő épületrészek és helyiségek felsorolását római számmal egytől kezdődő sorszámozással, ae) az egyes tulajdonostársak kizárólagos tulajdonába kerülő lakások, illetve nem lakás céljára szolgáló más helyiségek meghatározását az alaprajz szerinti arab számozás és az alapterület feltüntetésével, af) a közös tulajdonban lévő részekből az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányadot; b) tartalmazhatja a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) 10. § (2) bekezdése alapján a közös tulajdon átruházására az összes tulajdoni hányad legalább kétharmadát képviselő tulajdonostársakat feljogosító rendelkezést. (3) Az alapító okirat tartalmazhatja a Tht. 10. § (3) bekezdése szerinti, az összes tulajdoni hányad legalább négyötödét képviselő tulajdonostársaknak a közös tulajdon átruházásáról szóló közgyűlési határozata szerinti módosítást. (4) Ha a szervezeti-működési szabályzatot vagy annak módosítását jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlanügyi hatósághoz benyújtják, azokat az eljáró hatóságnak az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolnia. (5) Társasházi lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység vagy helyiség megosztásához, illetve társasházi lakások, illetve nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységek vagy helyiségek összevonásához alaprajzon kívül az alapító okirat módosítását tartalmazó okirat is szükséges. (6) Társasházban építés útján keletkezett új társasházi lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység vagy helyiség bejegyzésére irányuló kérelemhez az alapító okirat módosítására vonatkozó okiratot és kiegészítő alaprajzot is csatolni kell. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a közös tulajdonban álló épületrészekből keletkezett új társasházi lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység vagy helyiség nyilvántartásba vételét kérik. 105. § (1) Szövetkezeti ház bejegyzéséhez lakásszövetkezeti alapszabály és az ingatlanügyi hatóság által az ingatlannyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint nyilvántartásba vett alaprajz szükséges. Az ingatlan alapterületének ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez az ingatlanügyi hatóság az alaprajzhoz tartozó numerikus területszámítást használja fel. (2) A lakásszövetkezeti alapszabály ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául az ingatlan-nyilvántartási eljárásban akkor fogadható el, ha tartalmazza a) a szövetkezet megalakulásának a tényét, nevét és székhelyét, b) a szövetkezeti lakások tulajdonosainak - a személyi azonosító kivételével - az Inytv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott adatait, c) a földrészlet helyrajzi számát, d) a szövetkezeti tulajdonba kerülő épületrészek és helyiségek felsorolását római egytől kezdődő számozással, e) az egyes tulajdonosok tulajdonába kerülő lakások, illetve nem lakás céljára szolgáló más helyiségek meghatározását az alaprajz szerinti arab számozás és az alapterület feltüntetésével. (3) Szövetkezeti lakás megosztásához, illetve szövetkezeti lakások összevonásához az alaprajzon kívül a lakásszövetkezeti alapszabály módosítását tartalmazó okirat is szükséges. (4) Szövetkezeti házban építés útján keletkezett szövetkezeti lakás bejegyzésére irányuló kérelemhez a lakásszövetkezeti alapszabály módosítására vonatkozó okiratot és kiegészítő alaprajzot is csatolni kell. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a szövetkezeti ház tulajdoni törzslapján nyilvántartott épületrészekből keletkezett új szövetkezeti lakás nyilvántartásba vételét kérik. A Közlöny teljes szövege itt olvasható.

Megjelent a rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról

2023. május 16.

A 2023. évi 72. Magyar Közlönyben megjelent a rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról. A rendelet az eddigi előzetes információkkal szemben nem tartalmazza azt, hogy a társasház tulajdoni lapján a közös képviselő adatai, vagy a beszámoló részletei megjelennének a jövőben, csupán a tisztség keletkezése és beadási dátumok szerepelnek a tartalmi elemek között.

43 805 HUF

Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg

Érdekel →

A tárasházakra és szövetkezeti házakra vonatkozó részek a rendeletből:

16. Társasház és szövetkezeti ház

19. §

(1) Társasházként vagy szövetkezeti házként kell nyilvántartani azt a nem lakás céljára szolgáló épületet is, amelyet a társasháztulajdonra vagy a szövetkezetiház-tulajdonra vonatkozó rendelkezések szerint létesítettek.

(2) Társasházi lakásként vagy szövetkezeti lakásként kell nyilvántartani a lakás helyiségeit és a lakáshoz tartozó helyiségeket, függetlenül attól, hogy azok egymással műszakilag összefüggenek-e. A társasházi lakás vagy a szövetkezeti lakás tulajdonosának többi helyiségét az alapító okirat vagy a lakásszövetkezeti alapszabály rendelkezésétől függően kell a lakással együtt vagy önálló ingatlanként nyilvántartani.

(3) Az ingatlan-nyilvántartás vonatkozásában az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység az álláshely is.

(4) E rendelet alkalmazásában álláshely: az épület gépjárműtároló helyiségében kialakított, gépjármű elhelyezésére szolgáló terület, amelynek egyik oldala az álláshelyekhez vezető közlekedési úthoz kapcsolódik, további három oldala a helyiség padlóján tartós fizikai jelöléssel vagy fallal körülhatárolt. Az álláshely hossza mozgásukban korlátozottak részére legalább 5,00 méter, szélessége legalább 3,60 méter, egyéb esetben az álláshely hossza legalább 5,00 méter, szélessége legalább 2,70 méter, azzal, hogy a közforgalom számára nem megnyitott gépjárműtárolóban az álláshelyek legfeljebb 30%-ának a hossza 4,10 méterre és szélessége 2,20 méterre csökkenthető. A méretek a tartós fizikai jelölés tengelyétől számítandók.

18. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető tények

21. § Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő tények jegyezhetők be:

37. a társasházakról szóló törvény alapján
a) a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább
kétharmadát feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása, továbbá az elfogadás, valamint
a módosítás időpontja,
b) közös képviselői tisztség keletkezése,
c) intézőbizottsági elnöki tisztség keletkezése,
d) beszámoló benyújtása,
e) szervezeti-működési szabályzat benyújtása;
38. társasház előzetes alapítása;

20. A társasház tulajdoni lapja

28. §

(1) A társasházban a társasházi közös tulajdon tárgyait társasházanként tulajdoni törzslapon, a külön tulajdonban álló lakásokat, valamint a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységeket és helyiségeket tulajdoni különlapon kell nyilvántartani.

(2) A társasház tulajdoni törzslapján a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket - a 36. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - a földrészlettel együtt kell nyilvántartani. A tulajdoni különlapon a külön tulajdonban álló lakást és az ahhoz tartozó külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségeket együtt kell nyilvántartani, és utalni kell a közös tulajdonból hozzá tartozó tulajdoni hányadra. Ugyanez az irányadó a külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységek és helyiségek nyilvántartására is.

(3) A társasházat akkor is egy tulajdoni törzslapon kell nyilvántartani, ha a földrészleten több épület áll, és a társasháztulajdon létesítését egy alapító okiratba foglalták.

29. §

(1) A társasház tulajdoni törzslapjának I. részén fel kell tüntetni a földrészletre vonatkozó, az 1. §-ban meghatározott adatokat, valamint utalni kell a közös tulajdonban álló épületrészekre.

(2) A társasház tulajdoni törzslapjának II. részére be kell jegyezni a társasháztulajdon létesítését, a társasházközösség nevét, és utalni kell arra, hogy a tulajdonjogra vonatkozó adatokat a tulajdoni különlapok tartalmazzák.
Fel kell továbbá tüntetni, hogy a törzslaphoz hány különlap tartozik. (3) A társasház tulajdoni törzslapjának III. részén az egész társasháztulajdonra vonatkozó jogokat és tényeket, valamint az alapító okirat szerinti elővásárlási jogot kell bejegyezni.
(4) A felépítendő épületre vonatkozó társasház-alapítás tényét a földrészlet tulajdoni lapjának III. részére kell
bejegyezni.

30. §

(1) A társasház tulajdoni különlapjának I. részén fel kell tüntetni a lakás, a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység vagy helyiség helyrajzi számát, megnevezését, címét és az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott alaprajz szerinti alapterületét, továbbá utalni kell a tulajdoni törzslapon nyilvántartott ingatlanból hozzá tartozó eszmei hányadra.

(2) A társasház tulajdoni különlapjának II. és III. részét a tulajdoni lapra vonatkozó általános rendelkezések szerint kell vezetni.

31. §

(1) Társasház megszűnése esetén a tulajdoni törzslapot és a tulajdoni különlapokat meg kell szüntetni, és az ingatlant közös tulajdonként kell nyilvántartani.

(2) A tulajdoni törzslap III. részének bejegyzéseit az újonnan nyitott tulajdoni lapon az egész ingatlanra, a megszűnt különlap III. részének bejegyzéseit a megfelelő eszmei hányadra kell bejegyezni.

21. A szövetkezeti ház tulajdoni lapja

32. §

(1) A szövetkezeti házban a szövetkezeti tulajdon tárgyait szövetkezeti házanként tulajdoni törzslapon, a lakásokat, valamint a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységeket és helyiségeket pedig tulajdoni különlapon kell nyilvántartani.

(2) A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapján a szövetkezet tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket - a 36. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - a földrészlettel együtt, a tulajdoni különlapokon pedig a lakást vagy a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységet és helyiséget kell nyilvántartani.

(3) A szövetkezeti házat akkor is egy tulajdoni törzslapon kell nyilvántartani, ha a földrészleten több épület áll, feltéve, hogy egy szövetkezet alakult.

33. §

(1) A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapjának I. részén fel kell tüntetni a földrészletre vonatkozó, az 1. §-ban meghatározott adatokat, valamint utalni kell a szövetkezet tulajdonában álló épületrészekre.

(2) A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapjának II. részén tulajdonosként a szövetkezetet kell bejegyezni, és utalni kell arra, hogy a lakásokra, valamint a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységekre és helyiségekre fennálló tulajdonjogra vonatkozó adatokat a szövetkezeti tulajdoni különlapok tartalmazzák. Fel kell továbbá tüntetni, hogy
a törzslaphoz hány különlap tartozik.

(3) A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapjának III. részén a szövetkezeti tulajdont érintő jogokat és tényeket kell bejegyezni.

34. §

(1) A szövetkezeti ház tulajdoni különlapjának I. részén fel kell tüntetni a lakás, a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység vagy helyiség helyrajzi számát, megnevezését, címét és alapterületét.

(2) A szövetkezeti ház tulajdoni különlapjának II. és III. részén az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanra vonatkozó jogokat és tényeket kell bejegyezni.

35. §

(1) A szövetkezeti ház megszűnése esetén a szövetkezeti ház tulajdoni törzslapját és a szövetkezeti ház tulajdoni különlapjait meg kell szüntetni, és az ingatlant közös tulajdonként kell nyilvántartani.

(2) A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapja III. részének bejegyzéseit az újonnan nyitott tulajdoni lapon az egész ingatlanra, a megszűnt tulajdoni különlapok III. részének bejegyzéseit a megfelelő eszmei hányadra kell bejegyezni.

22. Az önálló építmény nyilvántartása

36. §

(1) Ha a földrészlet és a felette vagy alatta lévő építmény tulajdonjoga elválik egymástól, a földrészletet és az építményt külön tulajdoni lapon kell nyilvántartani. A földrészlet tulajdoni lapjára - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a felek megállapodása esetén be kell jegyezni az építmény tulajdonosát megillető földhasználati jogot.

(2) Ha a földrészlet tulajdonosa a földrészlet alatt vagy felett elhelyezkedő építménynek az önálló ingatlanként való feltüntetését kéri, az (1) bekezdésben foglaltakat a földhasználati jog bejegyzésének mellőzésével kell alkalmazni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések a társasház, illetve a szövetkezeti ház esetében is irányadóak. Ebben az esetben az önálló épületnek azokat a részeit, amelyek nem minősülnek önálló ingatlannak, a földrészlet nélkül kell a társasház, illetve szövetkezeti ház törzslapján nyilvántartani. A különlapra a lakást vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiséget kell bejegyezni.

24. Tulajdonjog

43. §

(1) Ha az ingatlanra elővásárlási jog van bejegyezve vagy a nyilvántartás adataiból megállapítható, hogy jogszabályon alapuló elővásárlási jog áll fenn, és a tulajdonjog bejegyzését vétel jogcímén nem az elővásárlási jog jogosultja javára kérik - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a bejegyzés iránti kérelemhez csatolni kell a jogosult legalább teljes bizonyító erejű magánokiratban megtett nyilatkozatát arról, hogy az elővásárlás jogával nem kíván élni

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az elővásárlási joggal érintett ingatlan társasházi vagy szövetkezeti házi tulajdoni különlapon van nyilvántartva és rendeltetésmódként garázs megnevezés is fel van tüntetve, tértivevény vagy átvételi elismervény helyett elfogadható, társasház esetében a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, szövetkezeti háznál a szövetkezet képviseletére jogosult személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata arról, hogy a vételi ajánlatot az ajánlati kötöttség időtartamára a társasház vagy szövetkezeti ház közös használatú helyiségében figyelemfelkeltő módon kifüggesztette.

30. Közös tulajdon használatára vonatkozó jog

49. §

(1) A Földforgalmi tv. alapján földnek minősülő ingatlan kivételével, közös tulajdon használatára vonatkozó jogot közös tulajdonban álló egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára vagy társasházi ingatlanra, az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére lehet bejegyezni.
A közös tulajdonban álló egész ingatlan használatára vonatkozó jog bejegyzését a tulajdonostársak közösen kérhetik, a társasházi közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzését a társasház közös képviselője kérheti.

(2) A bejegyzésben fel kell tüntetni, hogy a közös tulajdon használatára vonatkozó megosztás térbeli vagy időbeli, valamint fel kell tüntetni a használati jog létrejöttének alapjául szolgáló okiratot. A használati jog létrejöttének alapjául a következő okiratok valamelyike tüntethető fel:
a) a felek egyhangú kötelmi megállapodása vagy határozata;
b) a felek szótöbbséges határozata;
c) bírósági határozat;
d) társasház alapító okirata.

35. Jelzálogjog

64. § A társasházakról szóló törvényben szabályozott társasházi közösköltség-tartozás, illetve a lakásszövetkezetekről szóló törvényben szabályozott költséghátralék biztosítékául szolgáló jelzálogjog bejegyzése iránti kérelemhez csatolni kell a követelés összegét megállapító végrehajtható okiratot vagy a tulajdonosnak a legalább teljes
bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát, melyben elismeri a társasházi közösköltség-tartozás, illetve a költséghátralék fennállását.

61. Bejegyzéshez szükséges okiratok

102. §

(8) A társasház gépjárműtároló helyiségében kialakított álláshely egyéb önálló ingatlanként történő nyilvántartásba vételéhez - a (7) bekezdéstől eltérően - elegendő, ha az épületben lévő gépjárműtároló helyiség megléte igazolt.

(9) Társasházi közös tulajdonban vagy szövetkezeti tulajdonban álló épületrész vagy egyéb helyiség egyéb önálló ingatlanként történő nyilvántartásba vételéhez, amennyiben az az épületrész vagy egyéb helyiség rendeltetésmódjának változásával nem jár, rendeltetést igazoló hatósági bizonyítvány nem szükséges, a rendeltetésmódot az alapító okirat vagy lakásszövetkezeti alapszabály igazolja.
(10) Az e § (1)-(7) bekezdése szerinti hatósági döntésnek a kiállító hatóságtól történő

104. §

(1) Társasház bejegyzéséhez alapító okirat és az ingatlanügyi hatóság által az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint nyilvántartásba vett alaprajz szükséges. Az ingatlan alapterületének ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez az ingatlanügyi hatóság
az alaprajzhoz tartozó numerikus területszámítást használja fel.

(2) Az alapító okirat
a) tartalmazza:
aa) a társasháztulajdon alapítására vonatkozó megegyezést,
ab) a személyi azonosító kivételével a tulajdonostársaknak az Inytv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott adatait,
ac) a földrészlet helyrajzi számát,
ad) a közös tulajdonba kerülő épületrészek és helyiségek felsorolását római számmal egytől kezdődő sorszámozással,
ae) az egyes tulajdonostársak kizárólagos tulajdonába kerülő lakások, illetve nem lakás céljára szolgáló más helyiségek meghatározását az alaprajz szerinti arab számozás és az alapterület feltüntetésével,
af) a közös tulajdonban lévő részekből az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányadot;
b) tartalmazhatja a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) 10. § (2) bekezdése alapján a közös tulajdon átruházására az összes tulajdoni hányad legalább kétharmadát képviselő tulajdonostársakat feljogosító rendelkezést.

(3) Az alapító okirat tartalmazhatja a Tht. 10. § (3) bekezdése szerinti, az összes tulajdoni hányad legalább négyötödét képviselő tulajdonostársaknak a közös tulajdon átruházásáról szóló közgyűlési határozata szerinti módosítást.

(4) Ha a szervezeti-működési szabályzatot vagy annak módosítását jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlanügyi hatósághoz benyújtják, azokat az eljáró hatóságnak az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolnia.

(5) Társasházi lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység vagy helyiség megosztásához, illetve társasházi lakások, illetve nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységek vagy helyiségek összevonásához alaprajzon kívül az alapító okirat módosítását tartalmazó okirat is szükséges.

(6) Társasházban építés útján keletkezett új társasházi lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység vagy helyiség bejegyzésére irányuló kérelemhez az alapító okirat módosítására vonatkozó okiratot és kiegészítő alaprajzot is csatolni kell. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a közös tulajdonban álló épületrészekből keletkezett új társasházi lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység vagy helyiség nyilvántartásba vételét kérik.

105. §

(1) Szövetkezeti ház bejegyzéséhez lakásszövetkezeti alapszabály és az ingatlanügyi hatóság által az ingatlannyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint nyilvántartásba vett alaprajz szükséges. Az ingatlan alapterületének ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez
az ingatlanügyi hatóság az alaprajzhoz tartozó numerikus területszámítást használja fel.

(2) A lakásszövetkezeti alapszabály ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául az ingatlan-nyilvántartási eljárásban akkor fogadható el, ha tartalmazza
a) a szövetkezet megalakulásának a tényét, nevét és székhelyét,
b) a szövetkezeti lakások tulajdonosainak - a személyi azonosító kivételével - az Inytv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott adatait,
c) a földrészlet helyrajzi számát,
d) a szövetkezeti tulajdonba kerülő épületrészek és helyiségek felsorolását római egytől kezdődő számozással,
e) az egyes tulajdonosok tulajdonába kerülő lakások, illetve nem lakás céljára szolgáló más helyiségek meghatározását az alaprajz szerinti arab számozás és az alapterület feltüntetésével.

(3) Szövetkezeti lakás megosztásához, illetve szövetkezeti lakások összevonásához az alaprajzon kívül a lakásszövetkezeti alapszabály módosítását tartalmazó okirat is szükséges.

(4) Szövetkezeti házban építés útján keletkezett szövetkezeti lakás bejegyzésére irányuló kérelemhez a lakásszövetkezeti alapszabály módosítására vonatkozó okiratot és kiegészítő alaprajzot is csatolni kell.

Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a szövetkezeti ház tulajdoni törzslapján nyilvántartott épületrészekből keletkezett új szövetkezeti lakás nyilvántartásba vételét kérik.

A Közlöny teljes szövege itt olvasható.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

8 148 HUF

Utcanév tábla (fém vagy UV álló műanyag)

Érdekel →

További híreink

Megéri fiatal jogászként a társasházakat választani? 2026. augusztus 4.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar záró beszélgetése az ingatlanvilág legszigorúbb, mégis legizgalmasabb területére, a jog útvesztőibe kalauzolta a nézőket. Egy hibásan összehívott közgyűlés vagy egy vitatott határozat könnyen bírósági eljáráshoz vezethet. A beszélgetés során a szakértők beavatták a nézőket a társasházi krízishelyzetekbe, és kiderült, miről ismerszik meg a profi ügyvéd.

Jelenleg is termel az utolsó paksi blokk 2026. augusztus 4.
Pakson az utolsó turbina leállására még sor kerülhet, de az erőmű műszaki kialakítása egyelőre lehetővé teszi a további működést. A kieső termelést részben a Dunamenti Erőmű helyreállítása, részben az import és az önkéntes fogyasztáscsökkentési vállalások ellensúlyozhatják.

Beruházás nélkül megvalósítható energiatakarékossági tippek a lakásban 2026. augusztus 4.
Az országos energiaellátás biztonságának fenntartásában a társasházi lakók egyéni döntései összeadódva óriási erőt képviselnek. Sokszor nincs szükség drága gépcserékre vagy beruházásokra ahhoz, hogy érdemben lefaragjunk a fogyasztásból. Apró, azonnal bevezethető szokásváltásokkal már a mai naptól kezdve jelentős mennyiségű áramot takaríthatunk meg a négy fal között és a lépcsőházban egyaránt.


Százmillió forintos zuglói felújítási keret társasházaknak 2026. augusztus 4.
Kamatmentes felújítási és önerő-támogatás, valamint vissza nem térítendő kamattámogatás is elérhető a zuglói társasházak és lakásszövetkezetek számára. A pályázatokat a legalább 2 albetétes házak 2026. augusztus 1. és szeptember 30. között nyújthatják be.

Mit tehet a közös képviselő az energiaválság enyhítésére? – Praktikus, azonnali lépések a társasházban 2026. augusztus 3.
A villamosenergia-hálózat rendkívüli terhelése és a kieső termelési kapacitások miatt a társasházak működtetőire is nagy felelősség hárul. Jó hír, hogy a közös területek energiafogyasztásának mérséklése nem igényel drága korszerűsítéseket vagy hosszadalmas beruházásokat: számtalan olyan azonnali intézkedés létezik, amellyel a közös képviselő már a mai napon érdemben csökkentheti az épület áramfelvételét.

III. fokú vízkorlátozást vezettek be a DMRV területének 14 településén 2026. július 31.
A tartós hőség és a történelmi mélypontra süllyedt Duna-vízállás egyszerre terheli a térség ivóvízellátását. A DMRV Zrt. szerint a parti szűrésű kutak víztermelő kapacitása mintegy 30 százalékkal csökkent, miközben a vízfogyasztás másfélszeresére emelkedett, ezért a Pilisi-medence 14 településén III. fokú vízkorlátozást vezettek be. A kormány eközben arra figyelmeztet, hogy a tartós vízhiányos időszakok a klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá válhatnak.


Fontos tudnivalókat közölt a lakáskiadásról a NAV 2026. július 31.
A felsőoktatási ponthatárok kihirdetésével minden évben jelentősen nő a kereslet az albérletek iránt. A lakásukat kiadók és a bérlők számára egyaránt fontos, hogy tisztában legyenek a bérbeadás legfontosabb szabályaival.

Elkerülhetetlenné válik a Paksi Atomerőmű teljes leállítása 2026. július 30.
A Duna rendkívüli és tartós vízszintcsökkenése miatt a következő 24-72 órában le kell állítani a Paksi Atomerőmű mind a négy blokkját. A döntés következtében átmenetileg megszűnik a hazai villamosenergia-termelés mintegy felét adó, közel 2000 MW-os kapacitás. Az erőmű szakemberei és a vízügyi hatóságok felkészültek a helyzet kezelésére: az álló blokkok biztonsági hűtése folyamatosan biztosított, a lakosságot pedig felelős és takarékos áramhasználatra kérik.

Szigorúan tilos belépni a Duna felszínre került mederszakaszaiba a vízbázisvédelmi területeken 2026. július 30.
A rekordalacsony dunai vízállás idején sokan csábítónak találják, hogy besétáljanak a folyó szárazzá vált medrébe, ám a Fővárosi Vízművek határozottan figyelmeztet: a vízbázisvédelmi területekre belépni és ott tartózkodni szigorúan tilos. Ahhoz, hogy megértsük e tilalom jelentőségét, érdemes tisztázni, mit jelent pontosan a vízbázis fogalma, és miért jelenthet kockázatot a lakossági ivóvízellátásra az emberi jelenlét a Duna medrének ezen részein.

Ősztől 5 százalékra csökken a tűzifa áfája 2026. július 30.
A kormány 2026 őszétől 27 százalékról 5 százalékra csökkenti a tűzifa általános forgalmi adóját. Az intézkedés célja, hogy a részben vagy teljes egészében tűzifával fűtő háztartások is részesüljenek a rezsitámogatási intézkedésekből.

Ezek az új Airbnb-szabályok Józsefvárosban 2026. július 29.
Szigorúbb feltételekkel, negyedszintű és társasházi korlátokkal, valamint a lakóközösségek jogainak megerősítésével lép fel Józsefváros a rövid távú lakáskiadás terjedése ellen. A Képviselő-testület döntése alapján a szabályozás a kormányzati moratórium lejártát követően lép életbe.

Így léphet fel a lakóközösség a gyűjtögetés jelentette tűzveszély ellen 2026. július 29.
A gyűjtögetés során felhalmozott tárgyak egy társasházi lakásban nemcsak a tulajdonosra, hanem az egész közösségre veszélyt jelenthetnek. A zuglói háztűz kapcsán Szilber Szilvia társasházi tanácsadó, a MITOE elnökségi tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyűjtögető életmód nem pusztán rendetlenség, hanem komoly tűz- és közegészségügyi kockázat, amelynek kezelésében a társasházaknak és a hatóságoknak is fontos szerepük van.

Kiből lesz sikeres biztosítási szakember? 2026. július 28.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar negyedik kerekasztalának résztvevői arról beszélgettek, hogyan alakult át az elmúlt években a biztosításközvetítői szakma, milyen kihívásokkal néz szembe napjainkban, és miért kínál továbbra is vonzó életpályát azoknak, akik hosszú távon szeretnének ügyfelekkel foglalkozni.

Közös képviselőt keres egy társasház Budapesten 2026. július 27.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.

Összehangolt és hosszú távú állami stratégiát sürget a lakásügyben a TLE 2026. július 27.
A lakhatás kérdése a következő évek egyik legmeghatározóbb társadalmi és gazdasági kihívásává válik, ami halaszthatatlanná teszi egy egységes és kiszámítható állami koncepció kialakítását.

Gyűjtőkémény újragondolva – KREA K2+, megoldás a társasházaknak (x) 2026. július 24.
Mihez kezd egy társasházi lakó, ha a fűtési szezon közepén hirtelen tönkremegy a régi, turbós gázkazánja? Valóban kénytelen az egész lakóközösség kéményfelújításba fogni csak azért, mert egyetlen lakásban kazánt kell cserélni? A THT „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" konferenciáján Szenkovszky István és Körtvélyesi Áron ügyvezetők mutatták be a Magyar Kéménygyártó Kft. innovatív technológiáját.

Távmérős költségmegosztók felszerelése: Kinek mi a szerepe? 2026. július 23.
A társasházaknak komoly felkészülést jelent a távolról leolvasható költségmegosztók kötelező bevezetése a 2027-es határidőig. Olvasó kérdésekre válaszolva bemutatjuk a jogi felelősségi köröket.

Szakértői segítség és megtakarítás – újraindul az energetikai tanácsadás Zuglóban 2026. július 22.
Budapest XIV. kerület Zugló Önkormányzata ambiciózus fenntarthatósági célokat fogalmazott meg a Fenntartható Energia- és Klímaakciótervében (SECAP), melyek eléréséhez egy kulcsfontosságú mintaprojekt beruházás előkészítését kezdte meg. Az önkormányzat újraélesztené a helyi energetikai tanácsadást.

Ingatlankezelés: ki alkalmas és ki nem erre a szakmára? 2026. július 21.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar harmadik kerekasztal-beszélgetése egy sokak által félreértett területet, az ingatlankezelést vette górcső alá. Az ingatlankezelő nem egyszerűen egy „másik nevű közös képviselő", hanem egy olyan profi vagyonkezelő, akinek a megbízó nevében, tulajdonosi szemlélettel kell eljárnia, miközben napi szinten egyensúlyozik az emberi sorsok és a műszaki kihívások között.

A Kúria tisztázta az alapító okirat és a működési szabályzat viszonyát 2026. július 20.
A társasházak mindennapi működését és a lakóközösségek döntéshozatali lehetőségeit alapjaiban érintő jogegységi határozatot hozott a Kúria. A döntés pontot tesz egy évek óta húzódó jogvitára, amely arról szólt, hogy mikor élvez elsőbbséget a merev alapító okirat, és mikor dönthet a lakók többsége a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) keretein belül.