THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Megjelent a THT július-augusztusi száma2025. augusztus 26. |
|---|
 A nyári időszakban több, a társasházakat és az ingatlanpiacot közvetlenül érintő változás is napvilágot látott. A legnagyobb érdeklődés a háromszázalékos Otthon Start hitel bevezetését kísérte, de emellett a kiemelt beruházássá nyilvánítás új szabályai, valamint a helyi önazonosság védelmét célzó önkormányzati rendeletek is jelentős szakmai vitákat generáltak. A szabályozási környezet gyors változása mellett a THT életében is fontos szerkesztőségi változás történt.
|
|
7 690 HUF
Társasházi Postaláda több színben
 Érdekel → |
|
Tisztelt Olvasó! A nyári hónapok nem teltek események nélkül a társasházakat és az ingatlanpiacot illető hírek és témák tekintetében sem.A három százalékos Otthon Start hitel egyértelműen vezeti a nyár ingatlanos slágerlistáját, mely mellett olyan „apróságok" is szemet szúrhatnak rendszeres tht.hu olvasóink számára, mint a tulajdoni lap lekérés, vagy a változásfigyelés drágulása, vagy a kedvezményes hitelfelvételeknek megfelelő lakóparkok kiemelt beruházássá való nyilvánítása, mellyel felülírhatók lesznek egyes önkormányzati előírások és rendeletek. Nem beszélve persze a helyi önazonosság védelméről szóló rendeletekről, melyek számos településen kinyitották a helyi vezetés kreatív csakráit a lakóhely létesítés korlátozásának lehetősége kapcsán. De meddig tart vajon a kreativitás? Lesznek-e vajon olyan települések, ahol mint egy állásinterjún hallgatják meg a ingatlanvásárlókat és önéletrajzot kérnek tőlük? Vagy beszavazó-show-t tartanak és zsűrizik az új családokat? Esetleg egy felvételi feladatsort is kitöltetnek velük a helyi kultúra, mezőgazdaság és vallás témában? Nem leszünk álszentek: magunk is gondolkodtunk hasonló szabályozási lehetőségen még két évvel ezelőtt a társasházi lakóközösségeket illetően. A www.tht.hu oldalon a dokumentumok menüpontból letölthető, a THT és TSZOE által 2023-ban az Igazságügyi Minisztériumnak átnyújtott, 37 pontos törvényjavaslatban aztán - miután erre vonatkozóan olvasóink kis százaléka jelezte a törvénymódosítás fontosságát - végül mindössze ennyi került be: „A tulajdonosi szemléletet erősítendő, társasházi ingatlan adásvételkor a vevőnek a tulajdonosok által meghatározott, vételár 1-2,5 %-ának kötelező letétbe helyezése lenne indokolt (már szerződéskötéskor is), mely összeg az adásvételt követően a társasház felújítási számlájára kerülne". Nem véletlenül nem javasoltunk komolyabb, egyébként több külföldi országban jelen lévő modellt a társasházi tulajdonszerzés (vagy akár bérlés) korlátozására, habár amúgy - miután itt azért konkrétan közös tulajdonba is vásárolja be magát az ember - közgazdasági értelemben lenne értelme és relevanciája egy ilyen szabályozásnak. Társadalmi oldalról nézve azonban több mint valószínű, hogy habár rövidtávon működne egy ilyen önszabályozó modell, de közép- és rövidtávon azonban súlyos társadalmi válságot okozna az ilyen típusú szegregáció. Adott lenne hát a feladat: emberkísérletek nélkül megtalálni az aranyközéputat a „tiszta" elitiskolai osztályközösség és az itthon lassan többségben lévő speciális nevelési igényű gyerekekből álló osztályok szervezése között és exponáljuk a lakhatásra, illetve a társasházi és önkormányzati törvények, rendeletek szintjére. A piaci és szabályozási változások mellett lapunk sem úszta meg a nyarat újdonságok nélkül: feleségem, Dr. Dén-Nagy Ildikó, a THT főszerkesztője augusztus 20-ával - tudományos és oktatói szakmai pályájának hatékonyabb folytatása okán - leköszönt lapunk éléről, átadva nekem a lehetőséget a THT tartalmi menedzsmentjére is. Huszonöt éves újságírói és szerkesztői tapasztalatommal örömmel teszek eleget a kihívásnak, kérem, hogy amennyiben van javasolt aktuális témájuk, amivel szeretnék, ha lapunk foglalkozna, úgy a továbbiakban nekem írjanak ezzel kapcsolatban a tht@tht.hu email címre. Köszönettel: A 2025. július-augusztusi szám tartalmát és a lapot előfizetőink ide kattintva olvashatják. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: az építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el. 
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?” 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
Néhány nap alatt teljesen lezárult az egyik legnépszerűbb lakossági támogatási forma: az 5+5 milliós otthonfelújítási program az egész országban felfüggesztésre kerül. Múlt héten még arról adtunk hírt, hogy csak a fejlettebb régiókban állt le a pályázatok befogadása, mostanra azonban a kevésbé fejlett térségekben is megszűnik ez a lehetőség. Utoljára április 23-án, csütörtökön van lehetőség benyújtásra az MFB Pont Plusz fiókhálózat nyitvatartási idejéig. 
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei. 
A lakásárak emelkedése és a születésszám csökkenése sok országban párhuzamosan zajlik. Ám úgy tűnik ez nem puszta egybeesés. Holland kutatók két kutatásban is megmutatták, hogy a kettő között szoros kapcsolat van – és amit találtak, az Magyarországon is ismerősnek tűnhet. 
Egy levél az V. kerületi önkormányzattól: új parkolóházi lehetőség a belvárosi lakóknak. Apró hír, mégis jól mutatja, merre halad Budapest parkoláspolitikája. A város kerületenként, lépésről lépésre próbál kezelni egy problémát, amelyre nincs egységes megoldás – miközben a díjak emelkednek, a viták erősödnek, és az európai példák egyre több tapasztalattal szolgálnak. 
Minden tapasztalt közös képviselő ismeri azt az érzést, amikor megcsörren a telefon és szól az egyik lakó, hogy beázott a tető, leállt a lift vagy éppen a kazán adta meg magát január közepén. Ilyenkor a nagyon sok felmerülő kérdés között a legfontosabb: lesz-e rá pénz, és ha igen, honnan? 
Rengeteg a tévhit, a félreértés és az indulatból fakadó vélemény arról, hogy mennyit keres – és mennyit kellene keresnie – egy társasházi közös képviselőnek. Átfogó, hiteles kép alig áll rendelkezésre, ideje végre tényekkel helyettesíteni a találgatást. 
Sándor Viktória etikus ingatlanos, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége Etikai Bizottságának vezetője és az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján beszélt arról, hogyan lehet megkülönböztetni a szakembert a kóklertől. Az ingatlanpiac ma mindenki számára nyitott, az otthon azonban a legtöbb ember legnagyobb vagyona. A 3 százalékos Otthonstart program felpörgette a piacot, a hibás döntések ára így még magasabb lehet. A kérdés az, hogy magánemberként nekivágunk, vagy bevonunk egy valódi, ellenőrizhető szakértőt. 
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban. 
Megjelent a Kormány 81/2026. (IV. 9.) rendelete, amely alapjaiban alakítja át az Otthon Start program keretében megvalósuló lakásépítések szabályozását. Az új előírások kiemelt beruházássá minősítik az érintett projekteket, ezzel gyorsabb engedélyezést és rugalmasabb feltételeket biztosítva. A rendelet több ponton felülírja a helyi építési szabályokat, nagyobb mozgásteret ad a beépítésben és egyszerűsíti az adminisztratív követelményeket, hogy felgyorsuljon a lakásépítések megvalósítása. 
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt. 
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek. 
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
Felvételsorozat hetedik része az eINGATLAN 2025 – Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dén Mátyás András projektvezető – eINGATLAN.hu/Info Sierra Kft. 
A visszaváltási rendszer bevezetésével a korábban hulladékként kezelt csomagolások újra értékké váltak, ami a társasházak működésében is érezhető változásokat hozott. Egyre több helyen jelennek meg olyan külső szereplők, akik a közös terekben gyűjtik össze a visszaváltható palackokat. A jelenség nemcsak biztonsági kérdés, hanem rámutat a társasházak működésének érzékeny pontjaira: a hozzáférés kontrolljára, a közös terek használatára és arra, hogy egy újonnan megjelenő érték hogyan alakítja át a mindennapi működést. 
Az európai nagyvárosok az elmúlt évtizedben ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek: miközben egyes térségek népessége csökken, más városrészek túlterheltté válnak, a lakhatás drágul, az infrastruktúra pedig nehezen követi a változásokat. A rövid távú lakáskiadás, a belső városrészek kiürülése és az agglomeráció növekedése nemcsak helyi jelenségek, hanem egy átfogó európai városi átalakulás részei. 
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer. 
Lezárult a Rákosrendező tervpályázat első fontosabb mérföldköve: kihirdették a nemzetközi urbanisztikai pályázat eredményét, amely hosszú távon Budapest egyik legnagyobb barnamezős területének jövőjét határozza meg. Összesen 14 hazai és nemzetközi iroda adott be munkát, a zsűrit Karácsony Gergely vezette, társelnöke pedig Vitézy Dávid volt. A döntés egy olyan tervet részesített előnyben, amely nem egyetlen látványos gesztusra épít, hanem egy komplex, hosszú távon is működő városi rendszert kínál. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
