THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Megjelent a THT novemberi száma!2024. november 26. |
|---|
 Ahogyan azt az előző számunkban jósoltuk, nem elég, hogy az idei utolsó negyedévben tényleg minden az ingatlanokról szól az országban, de a piac már be is árazta a forint-euró árfolyamot és a jövő év első negyedévében lejáró állampapírokból és a felszabaduló magánnyugdíj pénzekből való potenciális ingatlan kereslet robbanást. Ennek köszönhetően talán soha nem látott szinten vannak a hazai ingatlanárak, mely rossz hír a lakhatási problémákkal rendelkezőknek, az ingatlanbefektetésekkel rendelkező nagytőkéseknek azonban annál kevésbé.
|
|
17 690 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
 Érdekel → |
|
A társasházak is tudnak profitálni a jelenlegi helyzetből: az ingatlanárak növekedésével bizony az ingatlanokra, a társasházakra fordított megnövekedett kiadások is jobban indokolhatók és emészthetők, hiszen az elmúlt évtized nyertesei egyértelműen a hazai lakástulajdonosok, akik sok esetben 6-7-szereséért tudják ma eladni a lakásukat, mint a 2010-es évek elején. Ugyanakkor - mivel tudjuk, hogy egyes budapesti belső kerületekben már minden ötödik tulajdonos külföldi - fontos kérdés, hogy hogyan találjuk meg az egyensúlyt a külföldi tőke beáramlása és a hazai lakhatási problémák között. Erre is készül vélhetően a fiataloknak szóló állami lakhatási támogatási program is, melynek keretében havi 150 ezer Ft-os, SZÉP-kártyával azonos adózású lakhatási támogatást adhatnak majd a munkavállalók a 35 év alatti munkavállalóknak, melyet hiteltörlesztésre és bérleti díjra is fordítható lesz. Ezzel a lépéssel vélhetően nem úszható meg hosszútávon a bérlakások építése, a folt betapasztására azonban mindenképp alkalmas, hiszen nemcsak a lakásárak nőttek, de a bérleti díjak is duplázódtak az elmúlt évtizedben. Kérdés persze továbbra is, hogy az ilyen támogatások mennyire hajtják majd fel a fizetéseket, ezen keresztül a lakásbérleti árakat és végső soron az inflációt? Az ingatlanpiaci hurráoptimizmust előbb vagy utóbb azonban el fogja érni az igazság pillanata. Mint tudjuk, itthon a rezsicsökkentésnek köszönhetően a lakossági áram díja az európai átlag fele, Prágában, Dublinban és Berlinben pedig több, mint a négyszeresét kell fizetnünk a villamosenergiáért cserébe. A gázárakkal még durvább a helyzet: Magyarországon az európai átlag egynegyedéért kapja a lakosság a gázt, Amszterdamban és Bernben a jelenlegi hazai rezsicsökkentett árnak közel 7-szeresét, Stockholmban pedig több mint a tizenkétszeresét kell fizetni a gázért. Mivel jelenleg itthon ezek az árak - a rezsicsökkentés lakosságra való korlátozása miatt - az élelmiszerárakba és az egyéb szolgáltatások díjába van beépítve, így a lakáspiacot ez nem befolyásolja érdemben. De a milliós panelárakra és a korszerűtlen épületek piacára előbb, vagy utóbb be fog köszönteni a tél, ami keserű ébredés lesz sokak számára. Hogy mi az elvárható, felelős és tudatos magatartás ebben a helyzetben? Amit idén huszonöt éve szajkózunk: az energiahatékonysági felújítások, beruházások. És hogy mi hiányzik hozzá huszonöt éve? Pénz, pénz, pénz... Dr. Dén-Nagy Ildikó PhD |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Gyakori konfliktusforrás a társasházak életében a parkolóhelyek használata, különösen akkor, ha a beruházói ígéretek és a tényleges kialakítás nincsenek összhangban. Az alábbi eset jól példázza, hogyan lehet jogszerűen és ésszerűen kezelni a közös tulajdonú parkolók elosztását. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A társasházkezelők többsége ma még Excel-táblák, e-mailek és telefonok között próbál rendet tartani. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján Gáts Bence, a KK Szoftver Megoldások Kft. ügyvezetője - a MITOE elnökségi tagja - ennek a káosznak kínál alternatívát a TSH Manager online feladatkezelő rendszerrel. Az előadás egy gyakorlati szemléletű bemutató volt arról, hogyan lehet egyetlen felületen átlátni az iroda és a terep teljes munkafolyamatát, társasházról társasházra haladva. 
Még csak március van, de már túl vagyunk hét társasházi konferencián, melyeken aktuálisabbnál aktuálisabb témák kerültek felszínre minden városban. Szerencsére, vagy nem szerencsére idén sem volt olyan város, ahol ne merült volna fel olyan - társasházi, pénzügyi, tűzvédelmi, jogi - kérdés, probléma, mely további utánajárást igényel a részünkről. Ígéretünknek eleget téve a következő hetekben a tht.hu online felületein ezeket a témákat feldolgozzuk, az érintett hivatalokat, szerveket felkeressük és addig nem eresztjük őket, amíg nem kapunk választ a társasházakat érintő égető kérdésekre. 
Az európai lakáspiacot sokáig az a feltételezés határozta meg, hogy a stabil jövedelemmel rendelkező felnőttek életének egyik legfontosabb mérföldköve a saját otthon megszerzése. Az utóbbi években azonban ez a kép látványosan átalakul. A növekvő ingatlanárak és energiaköltségek mellett a munkaerőpiaci bizonytalanság, a mobilitás és a változó preferenciák egyre többeket terelnek a bérlés irányába. A választás azonban sok esetben nem kényszer, hanem tudatos döntés. 
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A társasházi lakás sok magyar család életében a legjelentősebb értéket képviseli, a tulajdonosok jelentős része mégis kevés figyelmet fordít rá. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja, a Szilber Házak Kft. vezetője szerint ez nemcsak egyéni, hanem nemzetgazdasági kockázat is. Előadásában a MITOE szakmai napon azt mutatta meg, hogyan lesz a társasházi tulajdon valódi vagyonkezelési kérdés, és mit tehet a közös képviselő, ha „bérlői attitűddel" gondolkodó tulajdonosokkal találkozik. 
Felvételsorozat ötödik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, egyetemi adjunktus, ingatlanszakértő, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa - Dettinvest.hu 
Az elmúlt esztendőkben a többezres mérnökhiány arra kényszerítette a magyarországi vállalatokat, hogy jó fizetést ígérve még a diplomájukat meg nem szerzett, tanulmányaikat be sem fejezett hallgatókat is magukhoz csábítsák az egyetemekről. Ezt a kedvezőtlen folyamatot az utóbbi évek stagnáló gazdasági növekedése némileg mérsékelte. Ha nincs bővülés, kevesebb új állás nyílik, esetenként a létszámot is csökkenteni kell, ami a mérnököket is érintheti. Előbb-utóbb viszont újra eljön a gazdasági fellendülés időszaka, amely ismét rengeteg jól képzett mérnököt fog igényelni. Azonban az oktatásban részt vevő műszaki - és mérnökhallgatók száma kifejezetten aggasztó tendenciát mutat. 2015 és 2024 között a műszaki és mérnöki területen tanuló hallgatók száma 56 940-ről 39 291-re csökkent. Ez azt jelenti, hogy a hallgatói létszám a korábbi érték 69 százalékára esett vissza - hívja fel a figyelmet az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke, Dr. Ábrahám László. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján dr. dr. habil. Kollár Csaba PhD, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Természettudományi és Alapozó Tantárgyi Intézet tudományos főmunkatársa mutatta be, hogyan készül az egyetem a létesítménygazdálkodás és -üzemeltetés átalakuló világára. Az előadás középpontjában az úgynevezett 4.0 ökoszisztéma, a mesterséges intelligencia szerepe és a Létesítménygazdálkodó és -üzemeltető szakmérnök és szakmenedzser szakirányú továbbképzések álltak. 
A lakóközösségekben megjelenő konfliktusok, a közös képviselőkre nehezedő tartós terhelés, valamint a közösségi együttélés feszültségei sokszor láthatatlanul befolyásolják a társasházak működését. Ezek feltárására indított országos mentálhigiéniai felmérést a THT Társasházi és Ingatlanpiaci Szaklap. A kutatás célja, hogy végre mérhető adatok álljanak rendelkezésre a társasházi élet mentális terheiről - ehhez azonban elengedhetetlen a minél szélesebb részvétel. A kérdőívek kitöltésével bárki hozzájárulhat ahhoz, hogy pontosabb kép rajzolódjon ki a hazai lakóközösségek valós helyzetéről. 
2026. március 1-jétől módosult az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. egyetemes villamosenergia-szolgáltatói üzletszabályzata, amelyet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hagyott jóvá. Pontosították többek között az elektronikus számlázás szabályait, módosult az online ügyintézés rendje, megjelent a társasházi energiaközösség fogalma, és új rendelkezések vonatkoznak a kézbesítésre, a túlfizetések kezelésére, valamint a háztartási méretű kiserőművek elszámolására is. 
A "Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" rendezvényen a THT előfizetői díjmentesen vehetik át vadonatúj kiadványunkat, melynek címe: „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése Karbantartási és ellenőrzési kötelezettségek szakkönyve 2026" mely nélkülözhetetlen segítséget jelent a közös képviselők, társasházkezelők, számvizsgálók mindennapi munkájában. 
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél. 
Fel vannak háborodva egy budapesti társasház lakói, miután csaknem négymillió forint tűnt el a ház bankszámlájáról. Egy idegen hamis közgyűlési jegyzőkönyvvel ment be a bankba, közös képviselőnek adta ki magát, majd átíratta a számlát a saját nevére, és részletekben felvette a pénzt. Hibás dokumentumok, halott tulajdonosok nevei, egy történet, amely elsőre szinte hihetetlennek tűnik. 
A lakóingatlanok biztosítása hosszú időn keresztül stabil, jól modellezhető üzletág volt: a kockázatok lassan változtak, a károk előre jelezhetők voltak, a díjak pedig ezt a viszonylagos kiszámíthatóságot tükrözték. Ez a korszak azonban lezárulóban van. Az éghajlat változása nemcsak a természeti környezetet, hanem az ingatlanállomány pénzügyi kockázati térképét is átrajzolja. A lakásbiztosítások drágulása ennek a mélyebb átalakulásnak a látható következménye. 
Budapest belvárosának lakásállományában jelentős arányt képviselnek a 19-20. század fordulóján épült bérházak. Ezek a nagy belmagasságú, vastag falú polgári lakások sajátos építészeti értéket képviselnek, ugyanakkor energetikai szempontból sok esetben elavultak. A főváros „Energiatudatos otthonok" kiadványsorozatának polgári lakásokra készült kézikönyve ezért kifejezetten az ilyen épületekben élők számára foglalja össze az energiafogyasztás csökkentésének lehetőségeit. 
Új kezdeményezést indított Budapest Főváros Önkormányzata annak érdekében, hogy egyszerre segítsen az egyedül élő időseknek és a lakhatást kereső fiataloknak. Az „Együtt, könnyebben - Megbízható Szobabérlet" program keretében olyan megoldást kínálnak, amely lehetővé teszi, hogy az idősebb budapestiek otthonuk egy üres szobáját megbízható fiatal bérlőnek adják ki. 
A társasházak előtt ma már valódi lehetőség, hogy ne csak fogyasszák az áramot, hanem közösségként termeljék és osszák meg egymás között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon Dr. Ronyecz Anita, a PVN Energiaközösség Nonprofit Kft. ügyvezetője előadásában azt mutatta be, mit jelent a társasházi energiaközösség, milyen jogi és pénzügyi keretek között működhet, és hogyan néz ki mindez a gyakorlatban egy miskolci mintaprojekten keresztül. 
A társasházi lakóingatlanok kezelése a magyarországi lakhatási körülmények egyik legkritikusabb, mégis gyakran alulértékelt területe. A 2025 őszén készült szakmai kérdőívünkre adott válaszok rávilágítanak a szektorban dolgozó közös képviselők és társasházkezelők aktuális problémáira, az érdekképviseletek megítélésére, valamint a jövőbeni várakozásokra. 
A március 10-i plenáris ülésen elfogadták az Európai Unió lakhatási válságáról szóló jelentést. A dokumentum célja, hogy politikai iránymutatást adjon a tagállamoknak a megfizethető, fenntartható és megfelelő minőségű lakhatás biztosításához, miközben egyensúlyt kíván teremteni a lakhatáshoz való hozzáférés és a tulajdonjogok védelme között. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
