THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Megjelent a THT októberi száma!2024. október 24. |
|---|
 Idén ősszel és télen minden az ingatlanokról szól és fog szólni: a rövid távú szálláskiadás újraszabályozása, a magánnyugdíjpénztári pénzek ingatlanba forgatásának lehetősége, a legutóbb januárra ígért új ingatlannyilvántartási-törvény végrehajtási rendelete, OTÉK helyett TÉKA, felrobbanó ingatlanárak, kötelező költségmegosztó telepítések... Ha jól megnézzük, akkor szinte nincs is olyan eleme az ingatlanpiacnak, ami ne változna a következő hónapokban... Illetve várjunk csak, lenne itt valami, ami nem változik... ja igen, a jövőre 22 éves társasházi törvény!
|
|
4 670 HUF
Házszám tábla (fém vagy UV álló műanyag)
 Érdekel → |
|
Merthogy - ahogyan hónapról hónapra már-már ezt megszokhatták a szerkesztői levélben - elárulok egy "titkot". Ha emlékeznek, akkor másfél évvel ezelőtt, 2023. március 9-én a THT budapesti konferenciáján személyesen, ünnepélyesen adtam át az Önök által felénk beküldött, összesített társasházi törvényjavaslatokat a meghívott kormánybiztosnak, melyet követően szeptemberben kérdeztük meg az Igazságügyi Minisztériumot, hogy hogy is ál ez az ügy? Nos, ez a válasz érkezett: „Tájékoztatom, hogy a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) módosítása, illetve új társasházakról szóló törvény előkészítése az Igazságügyi Minisztériumban jelenleg nincs folyamatban, és nincs is napirenden ilyen felülvizsgálatot célzó munka. Az Igazságügyi Minisztérium a Tht. legutóbbi módosítása óta semmilyen szakértő vagy civil szereplő felé nem kommunikálta azt, hogy társasházi reform zajlana." Meg kell, hogy mondjam, hogy szerkesztőségünket sokkolta a válasz, mely sokkból körülbelül most ocsúdunk fel, hiszen tényleg nem történik semmi a társasházi törvénnyel, pályázat is alig van, el lehet mondani, hogy magukra vannak hagyva a társasházak. Ami egy lakhatási válság esetén nem feltétlenül jó stratégia, hiszen a felszínen ugyan lehet ösztönözni azt, hogy mindenki lakástulajdonhoz jusson, csak a két-öt-tíz év múlva esedékes tető-, függőfolyosó-, lift- vagy homlokzatfelújítás lesz az a pont, amikor a célbefizetési kötelezettségről szóló értesítővel a saját tulajdon egyfajta pénzügyi csapdává válik. A másik részről pedig talán észre kellene venni azt a törvényhozásnak, hogy az EU-szinten rendkívül magas hazai tulajdoni-bérleti arány (itthon 90% saját tulajdonban lakik, míg más európai országokban a lakásban élők 50-60 százaléka bérlő) fordítottan arányos a társasházak állapotával, tehát a "legyen tulajdonod a korszerűtlen, energiapazarló, utcát fűtő társasházban" program helyett lehet, hogy először - bérlakás és szociális lakás építés és biztosítás mellett - az energetikai felújításokra kellene koncentrálni. Na de persze ha jól megnézzük, akkor vannak ennél fontosabb dolgok is, amik a magyar közvéleményt foglalkoztatják. Mindjárt itt van a téli D-vitamin szezon, a tévés tehetségkutatók és sztárok önmagukkal és egymással való szellemi és fizikai küzdelmei, és ne felejtsük el persze a járványt, a háborút, és a migrációs válságot, mint az elmúlt évek örökzöld slágereit. Ezekhez képest hol van a lakhatás, és a társasházak ügyei, mint probléma... Dr. Dén-Nagy Ildikó PhD |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A magyar építőipari és ingatlanfejlesztési szektor meghatározó szereplője, a Bayer Construct Zrt., valamint a Bosnyák téri kormányzati irodanegyed kivitelezéséért felelős projektcég, a ZVK Development Kft. csődeljárás lefolytatását kezdeményezte saját magával szemben. 
Az Európai Unió klíma- és energiapolitikai célkitűzéseinek elérésében kiemelt szerepet kap a meglévő épületállomány energiahatékonysági korszerűsítése. A rendezvényen a szakpolitika, a finanszírozási szektor és az építőipari szereplők képviselői elemzik a jelenlegi szabályozási és piaci környezetet. 
Az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. 2026. szeptember 1-jétől tette elérhetővé az egyetemes szolgáltatásban részesülő lakossági és nem lakossági ügyfelek számára a D árszabást, vagyis a dinamikus tarifát. A 2027. január 1-jétől életbe lépő konstrukció önkéntes alapon igényelhető. 
A Kormány 2026. szeptember 1-jén nyújtotta be az Országgyűlésnek a T/572. számú törvényjavaslatot, amely a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) átfogó korrekciójára tesz javaslatot. A módosítás célja az Európai Unió Bíróságának ítéletéből fakadó kötelezettségek teljesítése, a kiemelt beruházások környezeti kontrolljának megerősítése, az állami lakásépítési stratégiák összehangolása, valamint az ágazati szereplőket terhelő adminisztratív kötelezettségek csökkentése. 
Új hirdetések jelentek meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
A Budavári Önkormányzat online véleménynyilvánító szavazást indított az I. kerületi rövid távú lakáskiadás (Airbnb) jövőbeli szabályozásáról, amelyben a kerületi lakosok 2026. szeptember 30-ig mondhatják el véleményüket. 
2026. szeptember 18-án újra lehetőség nyílik az eHÁZ szoftver valamennyi funkciójának megismerésére. Az esemény során személyes konzultációra is lesz alkalom. A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. 
A Kormány a lakásépítések ösztönzését, a lakáskínálat bővítését és a megfizethető lakhatás feltételeinek javítását célzó intézkedésekről döntött. Az 1275/2026. (VIII. 31.) Korm. határozat alapján szeptember végéig elő kell készíteni a Wekerle Lakásépítési Programot, emellett felülvizsgálják a lakáscélú kiemelt beruházások szakmai feltételeit is. 
A hazai lakóépület-állomány szerkezete és energetikai állapota olyan mélyreható strukturális válságot tükröz, amely megkérdőjelezi a magyar klímatranzíció és az energiabiztonság megvalósíthatóságát. Az Európai Unió felülvizsgált Épületenergetikai Irányelve (EPBD) szigorú kötelezettségként írja elő a legrosszabb energiahatékonyságú épületek prioritásos korszerűsítését. A JustReno projekt keretében elvégzett átfogó elemzés alapján a hazai épületállomány energetikai lemaradása nem csupán technológiai deficit, hanem mélyen beágyazott területi és társadalmi egyenlőtlenségek következménye. 
Nem egyszerűen az látszik a közös képviselői díjakból, hogy Budapesten drágább, vidéken pedig olcsóbb a szolgáltatás. A MITOE és a THT 2026 eleji felmérésének részletesebb elemzése ennél jóval érdekesebb képet mutat: Magyarországon több, egymástól látványosan eltérő közös képviselői működési modell él egymás mellett. Van közöttük olyan, amelyből professzionális szolgáltatói piac kezd kialakulni, és olyan is, amelynek hosszú távú fennmaradása már kérdésesnek látszik. 
A távleolvasható mérőeszközök 2027. január 1-jei kötelező bevezetése a társasházak széles körét érinti. Az alábbi olvasói kérésre adott szakértői összefoglaló pontról pontra rendszerezi, hogy mely ingatlanokban kötelező az átállás, milyen mérőkre terjed ki a jogszabály, és hogyan kell eljárni a helyi önkormányzatoknál a vizsgálatok benyújtásakor. 
A társasházbiztosítások díjának emelkedése, az alulbiztosítottság, a lakások és a társasház biztosításának elhatárolása, valamint az egyre újabb kockázatok is szóba kerültek a THT „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése " konferenciájának kerekasztal beszélgetésén. A résztvevők a közös képviselőknek és a tulajdonosoknak is adtak gyakorlati tanácsokat a biztosítások kiválasztásához és a károk bejelentéséhez. 
Lenner Dorottya csaknem 10 éve, 2017-ben csatlakozott az eHÁZ csapatához, mint ügyfélszolgálatos munkatárs, és 2026 júliusától ő tölti be az eHÁZ termékfelelősi pozícióját. Dorottyát a THT az elmúlt évekről és az eHÁZ várható újdonságairól kérdezte. 
Le kell cserélni a még érvényes hitelességi idejű, de hagyományos (nem távleolvasható) melegvízmérőket kötelezően a határidő előtt, és pontosan melyik jogszabály vonatkozik az egyedi kazán nélküli, tisztán távhős épületekre? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Míg a főváros egyes részein már gőzerővel zajlanak a helyszíni felmérések és a műszaki vizsgálatok, addig más kerületekben az elbírálás, vagy éppen az új pályázatok befogadása van napirenden. 
A városi környezetben megjelenő csótányok nemcsak kellemetlen látványt nyújtanak, de jelenlétük komoly higiéniai és egészségügyi kockázatokat is hordoz magában. A hatékony védekezés alappillérét a megelőzés és a tulajdonosi felelősségvállalás jelenti. A jogszabályi előírások alapján a lakott területeken mindenkinek általános kötelezettsége a kártevők elleni védekezés és megtelepedésük megakadályozása. 
A parlamenti választások óta 29 önkormányzat döntött úgy, hogy visszavonja a helyi önazonosság védelmére hivatkozó rendeletét, illetve más helységekben finomítottak a szigorításokon - derül ki az RTL Híradó gyűjtéséből. 
Az elmúlt hetek Magyarországa talán az eddigieknél is világosabban mutatta meg, milyen törékeny lehet az a komfort, amelyre a mindennapjainkat építettük. A klímaváltozás hatásai és a hirtelen fellépő erőforráshiányok ugyanis már nem a távoli jövő fenyegetései, hanem közvetlenül a lakókörnyezetünkben, a társasházaink falai között vizsgáztatják az alkalmazkodóképességünket. 
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium által előterjesztett jogszabálytervezet alapvető célja, hogy megteremtse az európai uniós forrásokhoz kapcsolódó energetikai reformok és mérföldkövek jogi feltételeit. A rendelet több miniszteri rendelet módosításán keresztül koordinálja a magyar villamosenergia-rendszer modernizációját, a lakossági és mikrovállalkozási piaci rugalmasság növelését, valamint a megújuló energiaforrások, kiemelten a szélenergia hálózati integrációját és társadalmi elfogadottságát. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
