Megjelent a THT októberi száma!2024. október 24. |
|---|
Idén ősszel és télen minden az ingatlanokról szól és fog szólni: a rövid távú szálláskiadás újraszabályozása, a magánnyugdíjpénztári pénzek ingatlanba forgatásának lehetősége, a legutóbb januárra ígért új ingatlannyilvántartási-törvény végrehajtási rendelete, OTÉK helyett TÉKA, felrobbanó ingatlanárak, kötelező költségmegosztó telepítések... Ha jól megnézzük, akkor szinte nincs is olyan eleme az ingatlanpiacnak, ami ne változna a következő hónapokban... Illetve várjunk csak, lenne itt valami, ami nem változik... ja igen, a jövőre 22 éves társasházi törvény!
|
|
8 148 HUF
Utcanév tábla (fém vagy UV álló műanyag)
![]() Érdekel → |
|
Merthogy - ahogyan hónapról hónapra már-már ezt megszokhatták a szerkesztői levélben - elárulok egy "titkot". Ha emlékeznek, akkor másfél évvel ezelőtt, 2023. március 9-én a THT budapesti konferenciáján személyesen, ünnepélyesen adtam át az Önök által felénk beküldött, összesített társasházi törvényjavaslatokat a meghívott kormánybiztosnak, melyet követően szeptemberben kérdeztük meg az Igazságügyi Minisztériumot, hogy hogy is ál ez az ügy? Nos, ez a válasz érkezett: „Tájékoztatom, hogy a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) módosítása, illetve új társasházakról szóló törvény előkészítése az Igazságügyi Minisztériumban jelenleg nincs folyamatban, és nincs is napirenden ilyen felülvizsgálatot célzó munka. Az Igazságügyi Minisztérium a Tht. legutóbbi módosítása óta semmilyen szakértő vagy civil szereplő felé nem kommunikálta azt, hogy társasházi reform zajlana." Meg kell, hogy mondjam, hogy szerkesztőségünket sokkolta a válasz, mely sokkból körülbelül most ocsúdunk fel, hiszen tényleg nem történik semmi a társasházi törvénnyel, pályázat is alig van, el lehet mondani, hogy magukra vannak hagyva a társasházak. Ami egy lakhatási válság esetén nem feltétlenül jó stratégia, hiszen a felszínen ugyan lehet ösztönözni azt, hogy mindenki lakástulajdonhoz jusson, csak a két-öt-tíz év múlva esedékes tető-, függőfolyosó-, lift- vagy homlokzatfelújítás lesz az a pont, amikor a célbefizetési kötelezettségről szóló értesítővel a saját tulajdon egyfajta pénzügyi csapdává válik. A másik részről pedig talán észre kellene venni azt a törvényhozásnak, hogy az EU-szinten rendkívül magas hazai tulajdoni-bérleti arány (itthon 90% saját tulajdonban lakik, míg más európai országokban a lakásban élők 50-60 százaléka bérlő) fordítottan arányos a társasházak állapotával, tehát a "legyen tulajdonod a korszerűtlen, energiapazarló, utcát fűtő társasházban" program helyett lehet, hogy először - bérlakás és szociális lakás építés és biztosítás mellett - az energetikai felújításokra kellene koncentrálni. Na de persze ha jól megnézzük, akkor vannak ennél fontosabb dolgok is, amik a magyar közvéleményt foglalkoztatják. Mindjárt itt van a téli D-vitamin szezon, a tévés tehetségkutatók és sztárok önmagukkal és egymással való szellemi és fizikai küzdelmei, és ne felejtsük el persze a járványt, a háborút, és a migrációs válságot, mint az elmúlt évek örökzöld slágereit. Ezekhez képest hol van a lakhatás, és a társasházak ügyei, mint probléma... Dr. Dén-Nagy Ildikó PhD |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Idén ősszel és télen minden az ingatlanokról szól és fog szólni: a rövid távú szálláskiadás újraszabályozása, a magánnyugdíjpénztári pénzek ingatlanba forgatásának lehetősége, a legutóbb januárra ígért új ingatlannyilvántartási-törvény végrehajtási rendelete, OTÉK helyett TÉKA, felrobbanó ingatlanárak, kötelező költségmegosztó telepítések... Ha jól megnézzük, akkor szinte nincs is olyan eleme az ingatlanpiacnak, ami ne változna a következő hónapokban... Illetve várjunk csak, lenne itt valami, ami nem változik... ja igen, a jövőre 22 éves társasházi törvény!

A Kúria Önkormányzati Tanácsa visszamenőleg semmissé nyilvánította Üllő Város Önkormányzatának változtatási tilalomról szóló rendeletét. A döntés lényege, hogy a helyi szabályozás nem használható arra, hogy egy már kiemelt beruházásként szabályozott állami projekt megvalósulását blokkolja, még akkor sem, ha az önkormányzat és a helyi közösség ezzel a beruházással érdemben nem ért egyet.
Az utóbbi hónapokban számos félreértés és téves hír keringett arról, hogy a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. helyszíni bírságokat szabna ki a társasházakra. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n azonban a leghitelesebb forrásból, Baricza Miklós, a MOHU ügyféltámogatás vezetője és Dúzs László, kategória menedzsere tisztázták, valójában mi változott - és mi maradt pontosan ugyanaz.
Felvételsorozat tizennyolcadik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Jánky Zoltán, ügyvezető, BIM szakértő - NOVU Tervezőiroda Kft. 
Friss adatok mutatják, hogy a bérleti díjak korlátozására bevezetett szabályozás nem érte el célját: rekordalacsony az új szerződések száma, miközben a lakbérek történelmi magasságokba emelkedtek.
Egy társasház közös villamos hálózatának felújítása rendszerint komoly költségekkel jár, amelyek viselése sokszor vitákat szül a tulajdonostársak között. Különösen éles lehet a helyzet akkor, ha egyes tulajdonosok - például a földszinti üzlethelyiségek - saját állításuk szerint már elvégezték a szükséges felújításokat magánköltségen. Felmentést jelenthet-e ez számukra a közös felújítás terhei alól? Jogszerű volt-e az általuk végzett munka, ha az a közös tulajdont is érintette? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Az Európai Unió lakhatási rendszere gyorsan változik: a politikai hangsúlyok átrendeződnek, a jogi keretek újraértelmeződnek, és a fenntarthatósági elvárások is átalakulnak. Milyen következményei vannak az Európai Bíróság minimálbéres ítéletének? Milyen ajánlásai vannak a Housing Advisory Board testületének a megfizethető lakhatási kínálat bővítésére? A UIPI 2025. decemberi jelentése arról számol be, milyen irányba fordulhat a következő évtized lakáspolitikája. 
A lakáshitelezés 2025-ben látványosan új pályára állt. A banki kihelyezések megugrottak, a hitelösszegek nőnek, a feltételek pedig a korábbi szigor után enyhülő tendenciát mutatnak. Az Otthon Start Program elindulása érdemi fordulatot hozott a hozzáférhetőségben. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk második része azt mutatja be, hogy a 3%-os fix kamat milyen irányba tolja a keresletet, hogyan változik a bankok hitelezési magatartása, és milyen terheket rak ez a lakosságra.
A több mint ötezer-ötszáz európai ingatlantulajdonos véleményét összegző UIPI-kutatás megmutatja, hogy mivel szembesül az uniós lakosság, amikor az épületállomány energiahatékonysági átalakításáról beszélünk.
Az Otthon Start program FIX 3%-os lakáshiteléhez kapcsolódóan a kormány újabb nagy lakóingatlan-fejlesztéseket minősített kiemelt beruházássá, és jelentősen átszabja az ezekre vonatkozó építési, parkolási és engedélyezési szabályokat. A 377/2025. (XII. 1.) Korm. rendelet már a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is kiterjed, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg.
Azokban az épületekben, ahol több lépcsőház tartozik egyetlen társasházba, gyakran évtizedes gyakorlatként alakult ki az önálló gazdálkodás és a külön-külön megbízott közös képviselet. A jogszabályi környezet változásával a tulajdonosközösségnek fontos áttekinteni, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a jogszerű hosszú távú működéshez, és milyen lépéseket igényel az egyes megoldások megvalósítása. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
2025-ben a hazai lakáspiac egyértelműen az árnövekedés jegyében zajlik. Cikksorozatunk első részében a Magyar Nemzeti Bank friss jelentése alapján bemutatjuk, hogyan változott a kereslet, milyen hatást gyakorolt az Otthon Start Program. Áttekintjük az árak alakulását, a területi különbségeket és a túlértékeltség kockázatait.
A fűtési szezon minden ősszel ugyanazzal a kérdéssel indul a társasházakban: vajon elindul-e a kazán? Dráviczki Péter, az Ariston Hungária Kft. ipari üzletágának vezetője előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a kazánhiba nem elkerülhetetlen, csak tervezés kérdése. Az Ariston ipari márkája, az ELCO megoldásai ma már nemcsak hatékonyabb és tisztább működést kínálnak, hanem olyan konstrukciókat is, amelyekkel a korszerűsítés gyorsabban, kisebb felfordulással és jelentős energiamegtakarítással valósítható meg.
A közös képviselő milyen döntéseket hozhat meg önállóan, és mikor köteles a tulajdonosok előzetes felhatalmazását kérni? Különösen kényes helyzetet teremt, ha per indul egy tulajdonossal szemben, vagy ha a képviselő ügyvédet bíz meg anélkül, hogy erről a közgyűlés tudna. Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen jogi keretek határozzák meg a közös képviselő mozgásterét, és mikor tekinthető jogszerűtlennek az ilyen eljárás. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Megjelent a Magyar Közlönyben a 361/2025. (XI. 25.) Korm. rendelet az Otthontámogatásról. A rendszer 2026-tól évi legfeljebb nettó egymillió forint vissza nem térítendő támogatást adhat lakáshitel-törlesztésre vagy önerőre azoknak, akik meghatározott közfeladatot ellátó szervezeteknél dolgoznak. A támogatás alanyi jogon jár, de csak akkor, ha a munkáltató időben regisztrál, a dolgozó pedig a megfelelő határidőkig bejelenti igényét.
A távolról leolvasható fűtési költségmegosztók beépítése 2024 óta jogszabályi kötelezettség a távfűtött és központi fűtéses épületek számára, amennyiben az műszakilag megvalósítható és költséghatékony. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n Tófalvi György, a Techem Kft. ügyvezető igazgatója részletesen ismertette a TKM/2025 pályázat tapasztalatait, a lebonyolítás nehézségeit és a folytatás várható irányait.
Ismét eltelt az őszi konferenciaszezon, melyet idén két rendezvénnyel, a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-val, illetve pár nappal ezelőtt a MITOE - Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesületének szakmai napjával tartottunk meg a közel 800 érdeklődő számára.
Idén tizenhat éve kezdődött a digitális forradalom a társasházakban, melynek az első fecskéje az eHÁZ volt, mely azóta is piacvezetőként szolgálja a hazai társasházak innovatív és hatékony adminisztrációját. A THT színeiben Lenkei Nóra szerkesztő kérdezte Dén Mátyás Andrást, az eHÁZ ötletgazdáját és vezetőjét az elmúlt időszak tapasztalatairól és a jövőbeni fejlesztésekről.
Egyre több európai ország keresi annak módját, hogyan lehet a magán- és állami szektor bevonásával bővíteni a megfizethető lakások körét. A horvát kormány most egy átfogó, részletesen szabályozott programot indított el, amely egyszerre kínál kiszámítható hozamot a lakástulajdonosoknak és elérhető bérleti díjakat azoknak, akik a piacon nem jutnak megfelelő otthonhoz.
Felvételsorozat tizenötödik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Mezősi Tamás, ügyvezető és Ungi Kálmán, értékesítési vezető - VéleményGuru 





































