THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Megjelent a THT októberi száma!2024. október 24. |
|---|
 Idén ősszel és télen minden az ingatlanokról szól és fog szólni: a rövid távú szálláskiadás újraszabályozása, a magánnyugdíjpénztári pénzek ingatlanba forgatásának lehetősége, a legutóbb januárra ígért új ingatlannyilvántartási-törvény végrehajtási rendelete, OTÉK helyett TÉKA, felrobbanó ingatlanárak, kötelező költségmegosztó telepítések... Ha jól megnézzük, akkor szinte nincs is olyan eleme az ingatlanpiacnak, ami ne változna a következő hónapokban... Illetve várjunk csak, lenne itt valami, ami nem változik... ja igen, a jövőre 22 éves társasházi törvény!
|
|
20 190 HUF
Kültéri Postaláda - nemesacélból
 Érdekel → |
|
Merthogy - ahogyan hónapról hónapra már-már ezt megszokhatták a szerkesztői levélben - elárulok egy "titkot". Ha emlékeznek, akkor másfél évvel ezelőtt, 2023. március 9-én a THT budapesti konferenciáján személyesen, ünnepélyesen adtam át az Önök által felénk beküldött, összesített társasházi törvényjavaslatokat a meghívott kormánybiztosnak, melyet követően szeptemberben kérdeztük meg az Igazságügyi Minisztériumot, hogy hogy is ál ez az ügy? Nos, ez a válasz érkezett: „Tájékoztatom, hogy a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) módosítása, illetve új társasházakról szóló törvény előkészítése az Igazságügyi Minisztériumban jelenleg nincs folyamatban, és nincs is napirenden ilyen felülvizsgálatot célzó munka. Az Igazságügyi Minisztérium a Tht. legutóbbi módosítása óta semmilyen szakértő vagy civil szereplő felé nem kommunikálta azt, hogy társasházi reform zajlana." Meg kell, hogy mondjam, hogy szerkesztőségünket sokkolta a válasz, mely sokkból körülbelül most ocsúdunk fel, hiszen tényleg nem történik semmi a társasházi törvénnyel, pályázat is alig van, el lehet mondani, hogy magukra vannak hagyva a társasházak. Ami egy lakhatási válság esetén nem feltétlenül jó stratégia, hiszen a felszínen ugyan lehet ösztönözni azt, hogy mindenki lakástulajdonhoz jusson, csak a két-öt-tíz év múlva esedékes tető-, függőfolyosó-, lift- vagy homlokzatfelújítás lesz az a pont, amikor a célbefizetési kötelezettségről szóló értesítővel a saját tulajdon egyfajta pénzügyi csapdává válik. A másik részről pedig talán észre kellene venni azt a törvényhozásnak, hogy az EU-szinten rendkívül magas hazai tulajdoni-bérleti arány (itthon 90% saját tulajdonban lakik, míg más európai országokban a lakásban élők 50-60 százaléka bérlő) fordítottan arányos a társasházak állapotával, tehát a "legyen tulajdonod a korszerűtlen, energiapazarló, utcát fűtő társasházban" program helyett lehet, hogy először - bérlakás és szociális lakás építés és biztosítás mellett - az energetikai felújításokra kellene koncentrálni. Na de persze ha jól megnézzük, akkor vannak ennél fontosabb dolgok is, amik a magyar közvéleményt foglalkoztatják. Mindjárt itt van a téli D-vitamin szezon, a tévés tehetségkutatók és sztárok önmagukkal és egymással való szellemi és fizikai küzdelmei, és ne felejtsük el persze a járványt, a háborút, és a migrációs válságot, mint az elmúlt évek örökzöld slágereit. Ezekhez képest hol van a lakhatás, és a társasházak ügyei, mint probléma... Dr. Dén-Nagy Ildikó PhD |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A tartós hőség és a történelmi mélypontra süllyedt Duna-vízállás egyszerre terheli a térség ivóvízellátását. A DMRV Zrt. szerint a parti szűrésű kutak víztermelő kapacitása mintegy 30 százalékkal csökkent, miközben a vízfogyasztás másfélszeresére emelkedett, ezért a Pilisi-medence 14 településén III. fokú vízkorlátozást vezettek be. A kormány eközben arra figyelmeztet, hogy a tartós vízhiányos időszakok a klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá válhatnak. 
A felsőoktatási ponthatárok kihirdetésével minden évben jelentősen nő a kereslet az albérletek iránt. A lakásukat kiadók és a bérlők számára egyaránt fontos, hogy tisztában legyenek a bérbeadás legfontosabb szabályaival. 
A Duna rendkívüli és tartós vízszintcsökkenése miatt a következő 24-72 órában le kell állítani a Paksi Atomerőmű mind a négy blokkját. A döntés következtében átmenetileg megszűnik a hazai villamosenergia-termelés mintegy felét adó, közel 2000 MW-os kapacitás. Az erőmű szakemberei és a vízügyi hatóságok felkészültek a helyzet kezelésére: az álló blokkok biztonsági hűtése folyamatosan biztosított, a lakosságot pedig felelős és takarékos áramhasználatra kérik. 
A rekordalacsony dunai vízállás idején sokan csábítónak találják, hogy besétáljanak a folyó szárazzá vált medrébe, ám a Fővárosi Vízművek határozottan figyelmeztet: a vízbázisvédelmi területekre belépni és ott tartózkodni szigorúan tilos. Ahhoz, hogy megértsük e tilalom jelentőségét, érdemes tisztázni, mit jelent pontosan a vízbázis fogalma, és miért jelenthet kockázatot a lakossági ivóvízellátásra az emberi jelenlét a Duna medrének ezen részein. 
A kormány 2026 őszétől 27 százalékról 5 százalékra csökkenti a tűzifa általános forgalmi adóját. Az intézkedés célja, hogy a részben vagy teljes egészében tűzifával fűtő háztartások is részesüljenek a rezsitámogatási intézkedésekből. 
Szigorúbb feltételekkel, negyedszintű és társasházi korlátokkal, valamint a lakóközösségek jogainak megerősítésével lép fel Józsefváros a rövid távú lakáskiadás terjedése ellen. A Képviselő-testület döntése alapján a szabályozás a kormányzati moratórium lejártát követően lép életbe. 
A gyűjtögetés során felhalmozott tárgyak egy társasházi lakásban nemcsak a tulajdonosra, hanem az egész közösségre veszélyt jelenthetnek. A zuglói háztűz kapcsán Szilber Szilvia társasházi tanácsadó, a MITOE elnökségi tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyűjtögető életmód nem pusztán rendetlenség, hanem komoly tűz- és közegészségügyi kockázat, amelynek kezelésében a társasházaknak és a hatóságoknak is fontos szerepük van. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar negyedik kerekasztalának résztvevői arról beszélgettek, hogyan alakult át az elmúlt években a biztosításközvetítői szakma, milyen kihívásokkal néz szembe napjainkban, és miért kínál továbbra is vonzó életpályát azoknak, akik hosszú távon szeretnének ügyfelekkel foglalkozni. 
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
A lakhatás kérdése a következő évek egyik legmeghatározóbb társadalmi és gazdasági kihívásává válik, ami halaszthatatlanná teszi egy egységes és kiszámítható állami koncepció kialakítását. 
Mihez kezd egy társasházi lakó, ha a fűtési szezon közepén hirtelen tönkremegy a régi, turbós gázkazánja? Valóban kénytelen az egész lakóközösség kéményfelújításba fogni csak azért, mert egyetlen lakásban kazánt kell cserélni? A THT „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" konferenciáján Szenkovszky István és Körtvélyesi Áron ügyvezetők mutatták be a Magyar Kéménygyártó Kft. innovatív technológiáját. 
A társasházaknak komoly felkészülést jelent a távolról leolvasható költségmegosztók kötelező bevezetése a 2027-es határidőig. Olvasó kérdésekre válaszolva bemutatjuk a jogi felelősségi köröket. 
Budapest XIV. kerület Zugló Önkormányzata ambiciózus fenntarthatósági célokat fogalmazott meg a Fenntartható Energia- és Klímaakciótervében (SECAP), melyek eléréséhez egy kulcsfontosságú mintaprojekt beruházás előkészítését kezdte meg. Az önkormányzat újraélesztené a helyi energetikai tanácsadást. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar harmadik kerekasztal-beszélgetése egy sokak által félreértett területet, az ingatlankezelést vette górcső alá. Az ingatlankezelő nem egyszerűen egy „másik nevű közös képviselő", hanem egy olyan profi vagyonkezelő, akinek a megbízó nevében, tulajdonosi szemlélettel kell eljárnia, miközben napi szinten egyensúlyozik az emberi sorsok és a műszaki kihívások között. 
A társasházak mindennapi működését és a lakóközösségek döntéshozatali lehetőségeit alapjaiban érintő jogegységi határozatot hozott a Kúria. A döntés pontot tesz egy évek óta húzódó jogvitára, amely arról szólt, hogy mikor élvez elsőbbséget a merev alapító okirat, és mikor dönthet a lakók többsége a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) keretein belül. 
Budapest I. kerület Budavári Önkormányzata 2026-ban két olyan pályázatot is meghirdetett, amelyek a társasházak és azok lakói számára kínálnak fejlesztési lehetőséget. Az egyik kiírás a belső udvarok, kertek és zöldhomlokzatok kialakítását, illetve fejlesztését támogatja, míg a másik az energiahatékonyság javítását célzó lakáskorszerűsítésekhez nyújt vissza nem térítendő támogatást. 
Budapest XIV. kerület Zugló Önkormányzata átfogó beruházási koncepciót készített a Fenntartható Energia- és Klímaakciótervében (SECAP) vállalt célok megvalósítására. Az Európai Városfejlesztési Alap (EUCF) támogatásával kidolgozott program négy egymásra épülő projektet foglal magában, amelyek az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal energetikai korszerűsítésére, valamint a társasházi felújításokat ösztönző támogatási rendszer megújítására irányulnak. 
A Budapest Főváros Önkormányzata által közzétett összesítés szerint az elmúlt években több száz budapesti fejlesztés kapott kiemelt beruházási státuszt. Erő Zoltán budapesti főépítész éles kritikával illette ezt a kormányzati gyakorlatot, amelyet a modern városfejlesztés egyik legkártékonyabb eszközének tart. 
Budapest XV. Kerületi Önkormányzata két olyan pályázatot is meghirdetett, amelyek a társasházakat és lakásszövetkezeteket érintik. Az egyik a helyi építészeti értékek megőrzését támogatja, míg a másik a társasházi előkertek és belső udvarok zöldítésére, fejlesztésére biztosít forrást. 
Évek óta nincs elfogadott beszámoló, a közös költséget több hónapra visszamenőleges hatállyal emelték meg - sok társasházban ismerősek lehetnek az ehhez hasonló, komoly vitákat szülő helyzetek. Mit tehet a tulajdonos, ha a vezetőség szabálytalan pénzügyi kimutatásokkal és jogszerűtlennek tűnő döntésekkel próbálja rendezni a ház ügyeit? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
