THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Megjelent a THT októberi száma2025. október 28. |
|---|
 Az egyre közeledő télies időjárással lassan már mindenhol beindult a fűtési szezon, melyet Európában még mindig - mind nominális, mind vásárlóerő-paritáson nézve - a legolcsóbb lakossági gázárakkal vártunk és várunk. Hasonló a helyzet a villamosenergia díjak terén is: Magyarországon - Luxemburg és Málta mellett - még mindig az egyik legolcsóbb az elektromos áram lakossági díja, melyet - politikától függetlenül - nagy mértékben köszönhetünk az elmúlt évek kormányzati rezsicsökkentési intézkedéseinek. De valójában kiket is támogat a lakossági rezsicsökkentés?
|
|
8 900 HUF
Közületi/Társasházi szennyfogó szőnyeg több méretben
 Érdekel → |
|
A gázdíjak kapcsán kialakított kedvezményes lakossági gázár határ, illetve a nagycsaládos kedvezmény meglehetősen szofisztikált módon segíti a rászorultabbakat, melynek köszönhetően ma a legtöbb család az éves 1729 m3 határig heted áron, azaz 102 forintért fűt. A villamosenergia díjak tekintetében hasonló a helyzet: itt az éves 2523 kWh limitig van kedvezményes, 36 Ft-os kWh-énti díj, efelett 70,1 Ft-ot - körülbelül az európai átlagot - kell fizetni minden további kWh-ért az áramszolgáltatónak. A hazai szabályozás habár egészen rendkívüli és egyedülálló Európában, több olyan eleme is van, melyek kapcsán érdemes lenne az elmúlt évek gyakorlatait meghaladni. Az egyik ilyen a társasházakban kizárólag a földgáz kapcsán érvényesíthető, lakásszám alapú kedvezmény igénybevétel, ezt a közös területek áramfogyasztása kapcsán sem lenne rossz ötlet továbbgondolni. A másik ilyen a villamosenergia díjak kapcsán jelentkező „extraprofit", melyet alapvetően a családi házas, elektromos autó tulajdonosok tudnak érvényesíteni: esetükben a 70 Ft-os töltés nagyságrendileg egy 100 km-en 2 liter benzint fogyasztó autó költségeinek felel meg, mely nem éppen a valós rászorultak támogatását valósítja meg ezen a fronton. A harmadik elem az energiahatékonysági beruházások ösztönzésének hiánya: itt bizony jelentős lemaradásokkal kell szembenéznünk, főleg társasházi vonalon. A társasházakra szerelhető, potenciálisan energiaközösségek alapjaként szolgáló napelemek, az egyes - több helyen osztatlan közös tulajdonban lévő - nyílászárók cseréje, a szigetelés, mind-mind olyan elemek, melyek támogatásával a régebbi társasházak működése olcsóbb és fenntarthatóbb tudna lenni. De mintha ezen a fronton némi elengedést látnánk: míg a régi társasházak állapota nem, vagy csak nagyon lassan javul, és a rendelkezésre álló pályázatok száma is minimális, addig - a sok esetben kiemelt kormányzati beruházásokként épülő - új társasházak tömkelege készül kinőni a földből, olcsó hitellehetőséggel csábítva a leendő tulajdonosokat. Vajon itt válik ketté véglegesen az ingatlanpiac? Ki lesz az, aki a régi társasházakat és az azokkal járó gondokat a nyakába veszi, mint közös képviselő? Előfordulhat az, hogy egy régi lakásnak több lesz a közös költsége, mint egy újnak? Többek között ezekre a kérdésekre is keressük a választ november 18-án, a Benczúr Hotelben, ahol a MITOE - Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének éves szakmai napján látjuk vendégül az egyesület tagjait olyan előadásokkal és témákkal, melyek a hazai ingatlan- és társasházi piacot a leginkább foglalkoztatják. A rendezvény valamennyi egyesületi tag számára díjmentes és teljes ellátással jár, várom Önöket a rendezvényen sok szeretettel! A 2025. októberi szám tartalmát és a lapot előfizetőink ide kattintva olvashatják. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A magyarországi egyablakos tanácsadók (OSS) immár hatodik alkalommal találkoztak az Energiaklub szervezésében. A 15 résztvevő - köztük családi házak és társasházak korszerűsítésével, valamint pénzügyi, kutatási és kommunikációs támogatással foglalkozó szervezetek - a hazai energiahatékonysági felújítások legfontosabb aktuális kihívásait vitatták meg. 
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson. 
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség? 
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza. 
A helyi különbségek felismerése nélkül nincs jó uniós lakáspolitika - állítja Mari Vaattovaara városföldrajz-professzor a UIPI 46. kongresszusán. Előadásában azt hangsúlyozta: a „városi" és „vidéki" fogalmak újragondolására van szükség, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol a városok nagy része fizikai megjelenésében inkább vidéki jellegű. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) november 18-án rendezi meg éves szakmai napját. Az egész napos konferencia a társasházi és ingatlanszektor aktuális kérdéseit járja körül, a gyakorlatban hasznosítható jogi, műszaki és pénzügyi témákkal. A rendezvény célja, hogy a közös képviselők, tulajdonosok és szakmai partnerek egyaránt átfogó képet kapjanak a legfontosabb változásokról és új lehetőségekről.
2025. november 13-án újból lehetőség nyílik az eHÁZ szoftver valamennyi funkciójának megismerésére, valamint a résztvevők közvetlenül tehetnek fel kérdéseket a fejlesztőknek és ügyfélszolgálati szakembereknek.
A társasházak közösségi működésének egyik visszatérő kérdése, hogy jogszerűen kifüggeszthető-e a lakók névsora a lépcsőházban vagy a faliújságon. A közös ügyek intézéséhez, a kapcsolattartáshoz vagy akár a közgyűlések megszervezéséhez gyakran szükség lenne a tulajdonostársak nevének ismeretére, ugyanakkor az adatvédelmi szabályok, elsősorban a GDPR, szigorú korlátokat állítanak az ilyen adatkezelések elé. 
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető. 
A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo rendezvényen a hagyományokat követve Dén Mátyás András főszerkesztő adta át a THT szakmai díjait, nyolc kategóriában a több mint 600 résztvevő előtt. 
Módosult a lakossági energiahatékonysági beruházásokat támogató felhívás a KEHOP Plusz konstrukció. Több pénz, hosszabb futamidő, bővített támogatható tevékenységek, egyszerűbb ügyintézés. 
A THT mesterséges intelligencia asszisztense immár elérte a fejlesztés új szakaszát: a béta időszak hivatalosan is lezárult, és a szolgáltatás a továbbiakban kizárólag a MITOE (Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete) tagsága révén lesz elérhető. 
2025-ben immár hatodik alkalommal nyerte el a rangos MagyarBrands díjat az eHÁZ digitális társasházkezelő rendszer. A márka 2019, 2020, 2021, 2022 és 2024 után idén is szerepel a legkiválóbb hazai innovatív márkák között, amelyet a független, szakértői zsűri ítélt oda. 
Az osztrák kormány átfogó bérleti díj-szabályozást vezet be, hogy megfékezze az elszabaduló lakásárakat, különösen a nagyvárosokban. A Bérleti értékvédelemről szóló törvény célja az inflációhoz kötött éves díjkorrekció, a hosszabb minimális bérleti időszak, valamint a régi építésű lakások bérleti díjainak korlátozásának fenntartása. Az új szabályozás komoly vitákat gerjeszt az osztrák lakáspolitikai színtéren. 
A Magyar Tűzvédelmi Szövetség (TSZVSZ) célja egy hatékonyabb, nyitottabb és korszerűbb tűzvédelmi rendszer kiépítése. Ennek első lépése a Magyar Tűzvédelmi Akadémia létrehozása, amely nemcsak képzési központként, hanem az ágazati szereplők közötti együttműködés új platformjaként is működik majd. 
A kormány a felhasználói tapasztalatok alapján több ponton is módosítja a FIX 3%-os lakáshitel program szabályait. A változtatások fő célja, hogy minimalizálják a technikai akadályokat és megkönnyítsék a hiteligénylési folyamatot a programban részt vevők számára. A módosítások többek között az építési engedélyek elfogadhatóságát, a telekvásárlás szabályait, az egyidejű tulajdonlás értelmezését, a folyósítás menetét és a jogosultsági feltételeket érintik. 
A fűtési, hűtési és használati melegvíz előállítására szolgáló berendezések általában csak akkor kerülnek a figyelmünk középpontjába, amikor meghibásodnak, vagy elkerülhetetlenné válik a cseréjük. Pedig egy elavult rendszer cseréje nemcsak kényelmi szempontból fontos, hanem jelentős energiamegtakarítást - ezáltal költség megtakarítást - és környezetbarát működést is eredményezhet. 
2025.12.31-ig a társasházak és lakásszövetkezetek számára is kötelező a 70 kW feletti fűtési és hűtési rendszerek energetikai felülvizsgálata. A vizsgálat nem csupán jogszabályi előírás, hanem lehetőség a rezsiköltségek csökkentésére és az épületek fenntarthatóbb működtetésére. 
Az Európai Bizottság az első Európai Megfizethető Lakhatási Terv bemutatását még az év vége előtt bejelentette, jelentősen felgyorsítva ezzel egy kulcsfontosságú szociális kezdeményezést. A terv egyik legfontosabb sarokköve az állami támogatásokra vonatkozó szabályok felülvizsgálata, amely jelentős változásokat hozhat a tagállamok számára a megfizethető lakhatás finanszírozásában. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
