Megjelent a THT szeptemberi száma!2024. szeptember 24. |
|---|
Az olimpiai játékok végeztével újra minden a munka körül forog, az utolsó negyedév talán a második leginkább sűrű időszak a társasházak életében is. Az éppen zajló felújítások mellett - ahogyan az ehavi szaklapunk vezércikkéből is kiderül - a társasházak komoly spórolásba kezdtek, odafigyelnek a költségekre, az előzetes várakozásokkal szemben nem szálltak el idén a közös költségek, még akkor sem, ha erre minden gazdasági körülmény nyomós indok lehetett volna.
|
|
5 HUF
Boríték LC/6 öntapadó bélésnyomott 114x162mm Bluering® fehér
![]() Érdekel → |
|
Ebben elévülhetetlen szerepük volt és van a közös képviselőknek és társasházkezelőknek, azaz Önöknek. Ahhoz képest, hogy sok cikk és fórum szól mostanában a közös képviselők visszaéléseiről, illetve egyes kompetenciák - pénzügyi, műszaki, jogi ismeretek - megkérdőjelezéséről, ez a szakma csillagos ötösre vizsgázott az elmúlt két évben: minden gazdasági és társadalmi fekvőrendőr és kátyú ellenére a társasházak élnek és virulnak, a felújítások az igen széles spektrumon mozgó alvállalkozói attitűdök ellenére elkezdődnek, zajlanak, befejeződnek. A felújítások azonban soha nem érnek véget. A társasháznak - ahogyan semminek sem a világon - nincs olyan állapota, hogy készen van, ezt talán Önök tudják a legjobban. Talán mostanában már kapizsgálják a tulajdonosok is: mindig van olyan feladat, ami nem várathat többet magára, és az „elpatópálosodás" később százmilliós költségeket róhat a társasházakra. Az évről évre egyre több helyen aládúcolt folyosók egyszerre való megcsináltatása, a rossz erkélyszigetelések miatti potyogó homlokzati vakolat, és az ezekhez kapcsolódó szigetelések újragondolása és megcsináltatása, hogy csak pár igen „népszerű" problémáról beszéljünk. Könnyűszerrel írhatnánk most az örökérvényű tanácsot, hogy ezért kell előtakarékoskodni a házakban, ami nyilvánvalóan szükséges, de korántsem elégséges feltétele annak, hogy egyszer majd elmondhassuk, hogy a hazai társasházak átlagos állapota jó. Külső forrás nélkül a jelenlegi átlagosan közepes szint fenntartása is éppen hogy csak megvalósítható, ez egyértelműen látszik. Ezért is tartottuk fontosnak, hogy a társasházak, sok esetben uniós támogatásokból részfinanszírozott felújításainak nemzetközi tapasztalatairól beszéljünk szeptember 19-én, a TSZOE - UIPI Társasházi Felújítási Szakmai napon, ahol idén először nemzetközi előadók is bemutatták azon lehetőségeket és jó gyakorlatokat, melyeket remélhetően itthon is fog tudni a szakma hasznosítani. A rendezvényen elhangzottakról természetesen ehavi szaklapunkban részletesen beszámolunk, az olvasáshoz kellemes időtöltést kívánok mindenkinek! Dr. Dén-Nagy Ildikó PhD |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Az olimpiai játékok végeztével újra minden a munka körül forog, az utolsó negyedév talán a második leginkább sűrű időszak a társasházak életében is. Az éppen zajló felújítások mellett - ahogyan az ehavi szaklapunk vezércikkéből is kiderül - a társasházak komoly spórolásba kezdtek, odafigyelnek a költségekre, az előzetes várakozásokkal szemben nem szálltak el idén a közös költségek, még akkor sem, ha erre minden gazdasági körülmény nyomós indok lehetett volna.

Új támogatási lehetőség nyílik 2026 februárjától azoknak a háztartásoknak, amelyek szeretnék jobban kihasználni a megtermelt napenergiát, csökkentenék villanyszámlájukat és növelnék energiafüggetlenségüket. Az Otthoni Energiatároló Program keretében akár 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatás is elérhető energiatároló telepítésére.
Stratégiai együttműködést kötött az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar és a THT kiadója, a Proptech Digital Investment Zrt. A létesítménygazdálkodó és -üzemeltető szakmérnök/szakmenedzser szakos hallgatók díjmentes szaklap-előfizetést és mesterségesintelligencia-asszisztens hozzáférést kapnak
Egyre több társasházi lakó vált elektromos autóra, a töltési lehetőségek azonban sok helyen még hiányoznak. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n az Evergy Charging Kft. szakemberei, Szakács Gréta és Szendrei Krisztián előadásukban bemutatták, milyen műszaki, jogi és pénzügyi megoldásokkal lehet a társasházi környezetben is biztonságos és költséghatékony töltést biztosítani. 
A nagyobb társasházak működésével együtt óhatatlanul nő a kezelt pénz mennyisége is, és ezzel párhuzamosan erősödnek az ellenőrzéssel, átláthatósággal kapcsolatos elvárások. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Ha már van lakáshitel- vagy lakáslízing-szerződés, ami 2026. január 1. előtt érvényesen létrejött, akkor az Otthontámogatás 2026-os igénylésénél 2026. január 20. az első igazán kritikus dátum: eddig kell a kérelmet a munkáltatónál benyújtani.
Magyarországon a téli szmog nem elsősorban a gyárak vagy az autók miatt alakul ki. A rossz energiahatékonyságú épületekben, elavult berendezésekkel, gyakran nedves fával vagy hulladékkal történő fűtés a szállópor-kibocsátás egyik fő okozója. A probléma kezelése ezért legalább annyira lakhatási és felújítási kérdés, mint környezetvédelmi. 
A hazai társasház-állomány megújítása évek óta az egyik legnehezebben mozdítható területe az épületenergetikának. A problémák nem ismeretlenek: széttagolt tulajdonosi szerkezet, lassú döntéshozatal, bizonytalan finanszírozás és hiányos műszaki adatok. A Renoinvest projekt magyarországi záró nemzeti kerekasztala ezekre a visszatérő akadályokra keresett rendszerszintű válaszokat, kifejezetten a társasházi felújítások szemszögéből.
Sokan nem tudják, hogy lakáscsere esetén nem feltétlenül a teljes vételár után kell illetéket fizetni. 2026. január 1-jétől a szabályok még kedvezőbbé váltak: az eladott lakás akár öt évvel korábbi értékesítése is beszámítható az illetékalap csökkentésébe.
2026. január 1-jével megszűnt a rövid távú lakáskiadás jogi lehetősége Terézvárosban. A több mint egyéves felkészülési időszak után az önkormányzat nemcsak hatályba léptette a rendeletet, hanem meg is kezdte annak aktív betartatását: elindultak az ellenőrzések, és már az első napokban szabályszegésre utaló jeleket találtak.
A társasházak villamos hálózatának egyik legelhanyagoltabb eleme a méretlen elektromos rendszer, amelynek meghibásodása nemcsak áramszünetet, hanem komoly tűzveszélyt is jelenthet. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n tartott előadásában Czekmeiszter Marcell villamosmérnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a társasházi csatlakozóberendezés - bár a ház tulajdonában van - az áramszolgáltató használatában áll, és éppen ez a kettősség teszi a „rendszer mostohagyermekévé".
A hó eltakarításának elmulasztása miatti elcsúszásos balesetek esetén rendszeresen felmerül a kérdés, hogy ki viseli a felelősséget: a társasház, a közös képviselő vagy az ingatlan tulajdonosa. A társasház köteles gondoskodni a közös területek biztonságáról, és ha ezt elmulasztja, a károsult kártérítést követelhet.
Év végén több építésügyi, zöldfelületi és földmérési szabályt módosítottak. A változások első látásra technikai jellegűek, azonban számos ponton érinthetik a társasházak működtetését is felújítás, bővítés, új épületrész kialakítása vagy használatbavétel esetén. Az alábbiakban kifejezetten társasházkezelői nézőpontból, a gyakorlati teendőkre koncentrálva foglaljuk össze a legfontosabb elemeket.
A fűtési szezon nemcsak a meleg otthonok időszaka, hanem a legtöbb lakástűz és szén-monoxid-mérgezésé is. Lestyán Mária építésztervező és tűzvédelmi szakmérnök, szakújságíró, a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség elnöke a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n arra figyelmeztetett: a társasházakban a tűzvédelem nem jogszabályi formalitás, hanem mindennapi gondosság kérdése.
Az Országgyűlés elfogadta a 2025. évi CXXX. törvényt, amely átfogóan módosítja a szövetkezeti jogszabályokat annak érdekében, hogy önálló, uniós szabályozással összhangban álló keretet teremtsen az energiaszövetkezetek számára. A 2026. január 1-jén hatályba lépő rendelkezések pontosan meghatározzák az energiaközösségek működésének feltételeit, a tagsági szabályokat és a gazdálkodási előírásokat.
Egy társasházban egyetlen ingatlanként nyilvántartott albetétben több, külön használatú lakást alakítottak ki. A jogvita lényege, hogy a díjat a tényleges használathoz kötődő szempontok alapján kellene meghatározni, miközben a tulajdoni lap csak egy lakást tüntet fel. Az ebből fakadó ellentmondás bírósági útra terelte az ügyet. Érdemes áttekinteni, milyen jogi és szabályozási lehetőségei vannak a társasháznak annak érdekében, hogy a díjfizetés a tényleges lakásszámot tükrözze. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A társasházi biztosítások díja az elmúlt évben érezhetően megemelkedett, de az okok korántsem egyértelműek. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n a biztosítói kerekasztalnál négy piaci szereplő képviselői vitatták meg, miért kerülnek egyre többe a biztosítások, hogyan működik a mestervonalas assistance, és miért nem old meg mindent a kötelezővé tétel. Simon János (Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.), Antalffy Dániel (Allianz Hungária Zrt.), Hegyháti Szilvia (Generali Biztosító Zrt.) és Lévai Dániel (Netrisk Magyarország Kft.) beszélgetéséből kiderült: a biztosítások világa legalább annyira sokszínű, mint maguk a társasházak.
Felvételsorozat harminckettedik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Fekete Attila, ügyvezető - fiREG Kft.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
A társasházak jelentős részében a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) puszta kötelező dokumentumnak tűnik: kiemelik a törvényszöveget, belemásolják egy fájlba, a közgyűlés megszavazza, a közös képviselő beadja a földhivatalba, aztán senki nem nyitja ki többé. Dr. Kiss Balázs Károly, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének elnöke előadásában azt mutatta be, hogy a jogszabály ennél jóval többet enged, és az SZMSZ a ház gyakorlati működésének egyik legfontosabb eszköze lehet. 






































