THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Megkezdődött a 2024. évi lomtalanítás Budapesten - LOMTALANÍTÁSI IDŐPONTOK2024. február 12. |
|---|
 Mint azt 1967 óta a fővárosiak megszokhatták, a Budapesti Közművek FKF Hulladékgazdálkodási Divíziójának munkatársai kerületről kerületre haladva az éves lomtalanítási program során 2024-ben is megszabadítják a lakosságot nagydarabos hulladékaiktól. Cikkünkben megmutatjuk, hol követhetők nyomon a lomtalanítás időpontjai Budapesten.
|
|
9 500 HUF
Minőségi időtálló pajzs alakú rozsdamentes acél zászlótartó
 Érdekel → |
|
A Budapesti Közművek keretein belül önállóan működő FKF Hulladékgazdálkodási Divízió évente egyszer, külön díjazás nélkül szállítja el a budapesti háztartásoktól a szabályosan kihelyezett nagydarabos hulladékot előre meghirdetett időpontokban – amelyet az év során folyamatosan tesznek közzé oldalukon. Idén a Fővárosban február 12-én Csepelen (XXI. kerület) kezdődik az éves lomtalanítási program, majd Belváros-Lipótváros (V. kerület), Budavár (I. kerület) és a XVI. kerület következik. Ahhoz, hogy ez a lakosság számára kényelmes szolgáltatás a környezeti szempontokat és a körforgásos hulladékgazdálkodás elvárásait is érvényesítse, a Társaság kifejezetten kéri a lakosokat, hogy a lomtalanításra vonatkozó előírásokat tartsák be, és csak olyan holmit helyezzenek ki, ami nem gyűjthető szelektíven, és amely nem károsítja a környezetet. Tehát kizárólag nagydarabos hulladék (pl. elhasználódott bútor, ágybetét, szőnyeg) helyezhető ki. Tilos a lomnak nem minősülő hulladékféleségek kihelyezése, például háztartási hulladék, szelektíven gyűjthető csomagolási hulladék, elektromos és elektronikai hulladék, és építési-bontási törmelék, sitt sem helyezhető ki a házak elé. De föld, síküveg, zöldhulladék, textil, az ipari vagy szolgáltatási tevékenységből származó hulladék és veszélyes hulladék sem kerülhet a közterületekre. Ezek egy része a lakosság számára rendelkezésre álló 18 budapesti szelektív hulladékgyűjtő-udvarban adható le, ahol újrahasznosításukról vagy környezetbarát módon történő ártalmatlanításukról szakemberek gondoskodnak.
A lomok elszállítását a meghirdetett időpontban történő kihelyezést követő napon végzik el a közterületeken. A Budapesti Közművek FKF Köztisztasági Divíziója a lomtalanítást követően elvégzi az úttest takarítását, de az ingatlan előtti terület és járdaszakasz megtisztítása az ingatlan tulajdonosának, üzemeltetőjének, használójának kötelessége. A lomok kikészítésének időpontjáról és módjáról a Társaság előzetesen, írásban tájékoztatja az érintett lakosságot, akik a weboldalon, térkép segítségével is tájékozódhatnak a lakcímükre vonatkozó pontos lomkikészítési dátumokról. A Budapesti Közművek ezúton is kéri a fővárosiakat, hogy: • a lomot kizárólag a körzetükre vonatkozó kikészítés napján, 18 óra után helyezzék ki a lakóházuk előtti, hulladékgyűjtő járművekkel jól megközelíthető közterületre Egyre többen veszik igénybe a lakossági szelektív hulladékgyűjtő-udvarokat A tavalyi év során begyűjtött lomhulladék mennyisége a 2022. évhez képest némileg csökkent, ez többek között a szelektív hulladékgyűjtő udvarok növekvő népszerűségének is köszönhető. A hulladékudvarok nagy előnye, hogy a lomok időpontfoglalást követően egész évben, egyes udvarokban még vasárnap is leadhatók. A lomtalanításkor ki nem helyezhető hulladékok is beszállíthatók az udvarokba, ahol már közel 50 féle hulladéktípus adható le környezetkímélő, biztonságos módon. A szolgáltatás népszerűségét jelzi, hogy a tavalyi évben több mint 260 ezren vették igénybe a budapesti lakossági hulladékudvarokat. Ezek elérhetőségéről, nyitvatartásáról, a leadható hulladékok típusáról és mennyiségéről minden információ elérhető a https://www.fkf.hu/hulladekudvarok weboldalon. A környezettudatos, felelős választás – ha még használható, adjuk oda másoknak Lomtalanítás előtt érdemes végignézni a kidobásra szánt lomokat olyan szemmel is, hogy azok más számára még használhatók-e eredeti funkciójukban. Ha igen, úgy azok térítésmentesen leadhatók az FKF két Szemléletformáló és Újrahasználati Központjában (1151 Budapest, Károlyi Sándor utca 166. és 1186 Budapest, Besence utca 1/A.), ahonnan jelképes tárolási díjért bárki elviheti őket, akinek szüksége van rá. Így növelhetjük a tárgyak (bútorok, könyvek, játékok, sportszerek, egyéb használati tárgyak) élettartamát, és kevesebb hulladék keletkezik. Barkácsoláshoz, hobbi lakberendezéshez is érdemes alapanyagok után kutatni itt; ezt felismerve a budapestiek évek óta nagy számban látogatják a központokat: 2023-ban több mint 24 ezren tértek be a két újrahasználati központ valamelyikébe. 2024. január 1-től Budakalász, Dömös, Kisoroszi, Nagytarcsa és Visegrád településeken is a Budapesti Közművek FKF hulladékgazdálkodási divíziója végzi a hulladékok begyűjtését. Ennek részeként évente egy alkalommal, előre egyeztetett időpontban házhoz menő rendszerben lomtalanítási szolgáltatást is nyújt minden háztartás részére, amelynek részleteiről a www.fkf.hu/agglomeracio-telepulesek oldalon tájékozódhatnak. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A THT, a MITOE és az eHÁZ idei első negyedéves közös kutatásának célja a társasházi környezetben élők, valamint a társasházkezelésben részt vevő szakemberek mentálhigiénés állapotának feltérképezése volt. A vizsgálat során törekvés volt arra, hogy a lehető legszélesebb és legheterogénebb mintán, több adatfelvételi csatornán keresztül történjen az adatgyűjtés, ezáltal növelve az eredmények megbízhatóságát és érvényességét. Cikkünk első részében a társasházkezelők mentális állapotának felmérésével foglalkozuk. 
Petor Anita, az OTP Bank társasházi értékesítési szakértője tartotta a THT idei Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése című konferenciájának nyitóelőadását. Stratégiai partnerséget kínált a lakóközösségeknek: a pénzügyi szolgáltatásokon túl szakmai támogatással, piaci ismeretekkel és tapasztalattal is segíti őket a tervezett beruházások sikeres megvalósításában. Fontos gyakorlati teendőkre és egy jogi csapdára is felhívta a figyelmet. 
A Társasházi Háztartás (THT) új platformjain hétről hétre jelentkezik olyan edukációs tartalmakkal, amelyek a közös képviselőknek, társasházkezelőknek és maguknak a lakástulajdonosoknak is iránytűt mutatnak a mindennapi társasházi ügyekben. 
A kamerarendszer mindennapi működésének jogszerűsége a társasház belső szabályzatain és a pontos végrehajtási eljáráson múlik. A közösségnek a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SzMSz) kell rögzítenie a megfigyelés részletszabályait, az adatfeldolgozók feladatait, valamint a felvételek kikérésének szigorú adminisztratív menetét. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakértői útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, a belső szabályzatok módosításához nyújt támpontokat. 
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket. 
Egy miskolci társasházban történt eset megmutatja, milyen súlyos következményekkel járhat a tartószerkezetekkel kapcsolatos hozzá nem értés, illetve, hogy a szakmai kontroll hiánya mekkora kockázatot jelent. 
A társasházkezelők már évek óta ismerik az eHÁZ.hu nevét, de egy újabb szereplő is érkezett ugyanebből a műhelyből: az eINGATLAN.hu. Dén Mátyás András, az eHÁZ.hu és az eINGATLAN.hu alapító tulajdonosa a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján arról beszélt, hogyan lehet egyetlen felületen kezelni a saját lakásaink teljes „élettörténetét", a bérlőktől a garanciajegyekig, a közüzemi szerződésektől az adásvételig. 
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 
A lépcsőház egy társasház névjegye. Ez az első, amit a hazatérő lakó, az érkező vendég vagy a lakást megtekintő érdeklődő észrevesz – és ami sokszor meghatározza az egész épületről alkotott benyomást. Egy rendezett, tiszta, jól karbantartott közös tér nemcsak esztétikai kérdés: növeli az ingatlan értékét, erősíti a lakók komfortérzetét, és hozzájárul egy működő, igényes közösség kialakulásához. A közös képviselő kezében van a lehetőség, hogy ez a rutinfeladat egy jól működő rendszer legyen, és nem csak a tisztaság de a konfliktusok megelőzése érdekében is. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban. 
Egy társasházi lakás értékét általában három dolog határozza meg: az épület műszaki állapota, az elhelyezkedése, valamint a környék és a ház infrastruktúrája. A gyakorlatban viszont van egy negyedik szempont is, amiről kevesebb szó esik: az első benyomás, ami már akkor kialakul, amikor a vevő még be sem lépett a lakásba. 
A pesti Király utca nyüzsgő, turistákkal teli világáról könnyű azt hinni, hogy a itteni bérházakból már régen kivesztek a klasszikus szomszédsági kapcsolatok. Van azonban egy ház Terézvárosban, amely látványosan rácáfol erre. A Király utca 78. szám alatt egy idős házaspár kezdeményezésére az elmúlt években olyan lakóközösség alakult ki, amely nemcsak működik, hanem tudatosan építi is önmagát. 
Egy nyaraló megvásárlása első ránézésre nem több egy racionális döntésnél: pihenési lehetőség, befektetés, talán egy jövőbeli otthon ígérete. A valóságban azonban ennél jóval összetettebb jelenségről van szó. Míg az első otthon a legtöbb esetben szükségszerűség, addig a második már választás kérdése - és éppen ezért sokkal mélyebb pszichológiai, érzelmi és társadalmi motivációk húzódnak meg mögötte. A nyaralót, hétvégi házat, üdülőt ezért is nevezi a szakirodalom második otthonnak. 
A társasházi lakás sok magyar család életében a legjelentősebb értéket képviseli, a tulajdonosok jelentős része mégis kevés figyelmet fordít rá. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja, a Szilber Házak Kft. vezetője szerint ez nemcsak egyéni, hanem nemzetgazdasági kockázat is. Előadásában a MITOE szakmai napon azt mutatta meg, hogyan lesz a társasházi tulajdon valódi vagyonkezelési kérdés, és mit tehet a közös képviselő, ha „bérlői attitűddel" gondolkodó tulajdonosokkal találkozik. 
Budapest belvárosának lakásállományában jelentős arányt képviselnek a 19-20. század fordulóján épült bérházak. Ezek a nagy belmagasságú, vastag falú polgári lakások sajátos építészeti értéket képviselnek, ugyanakkor energetikai szempontból sok esetben elavultak. A főváros „Energiatudatos otthonok" kiadványsorozatának polgári lakásokra készült kézikönyve ezért kifejezetten az ilyen épületekben élők számára foglalja össze az energiafogyasztás csökkentésének lehetőségeit. 
A társasházi lakások értékéről sokan még mindig csak a négyzetméterár és a lokáció alapján gondolkodnak, miközben a vevők egyre inkább az összképet nézik: a lépcsőház állapotát, a közös tereket, a ház hangulatát. Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, ingatlanszakértő és egyetemi adjunktus, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa szerint a tudatos, stratégiai szemléletű „felkészítés" ma már nemcsak egy-egy lakásnál, hanem teljes társasházak vagyonmegőrzésénél is kulcstényező. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon előadásában azt mutatta be, hogyan lesz a home stagingből valódi értékteremtő eszköz, amely kézzelfoghatóan növeli a társasházi vagyon piaci értékét. 
Összesen 5 milliárd forintos támogatási kerettel indul a Budapesti Zöld Panelprogram, amely akár 17 milliárd forint értékű panelkorszerűsítést indíthat el a fővárosban. A kétfordulós rendszerben a projekt-előkészítés térítésmentes, a kivitelezéshez pedig 30 százalék vissza nem térítendő támogatás jár. A program első körben négy kerület társasházait várja. 
A társasházak jelentős részében a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) puszta kötelező dokumentumnak tűnik: kiemelik a törvényszöveget, belemásolják egy fájlba, a közgyűlés megszavazza, a közös képviselő beadja a földhivatalba, aztán senki nem nyitja ki többé. Dr. Kiss Balázs Károly, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének elnöke előadásában azt mutatta be, hogy a jogszabály ennél jóval többet enged, és az SZMSZ a ház gyakorlati működésének egyik legfontosabb eszköze lehet. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
