THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Meglepetés: Infláció alatti költségnövekedés a hazai társasházakban2023. október 19. |
|---|
 2021-ről 2022-re 21 százalékkal, míg 2022-ről 2023-ra mindössze 4 százalékkal nőttek a magyarországi társasházak költségei, a legnagyobbat a banki szolgáltatásokra és a takarításra fordított összegek ugrottak az elmúlt két évben: előbbire 43%-kal, utóbbira 52%-kal többet fizetnek a társasházi közösségek - ezekkel a megdöbbentő adatokkal nyitotta meg a THT - Társasházi Háztartás XIV. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo rendezvényét szaklapunk főszerkesztője, Dr. Dén-Nagy Ildikó pHD.
|
|
63 017 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
 Érdekel → |
|
A társasházak anyagköltségre 2021-ről 2022-re közel 50%-kal költöttek többet, azóta viszont láthatóan visszafogják a fogyasztásukat, hiszen tavalyhoz képest már egy 12 százalékos visszaesés látszik ezen a fronton. Az anyagköltségeken belül kimagasló a villanyszereléshez kapcsolódó anyagokra való többlet ráfordítás: közel négyszer annyit költöttek idén a társasházak villanyszerelési anyagokra, mint 2021-ben. Nem ugrottak a közüzemi díjak, "csak" a villanyszámla Közüzemi díjakra 2021-ről 2022-re mindössze 11 százalékkal költöttek többet a társasházak, de 2023-ra már 3%-kal kevesebbet: itt a rezsicsökkentés egyértelmű hatása mellett valószínű, hogy a társasházkezelők és a társasházi közösségek sokkal jobban odafigyelnek az optimális energiafelhasználásra. A takarékoskodás legjobban talán a vízdíjon látszik: tavalyhoz képest idén 9%-kal kevesebbet költöttek vízdíjra a társasházak. A közüzemi díjakon belül kimagasló a villamosenergia költségek növekedése, ami 2021-ről 2022-re 28%, 2022-ről 2023-ra pedig 37%-ot tesz ki, ez 2021-ről 2023-ra 2 év alatt 75%-os költség növekedést jelent. Jobban nőtt a takarítási díj, mint a közös képviseleti díj Az adatokból az is jól látszik, hogy amíg a közös képviseleti díj 2021-ről 2022: 7%-ot, 2022-ről 2023-ra, 5%, összesen 13%-ot nőtt két év alatt, addig általános épülettakarításra 2021-ről 2022-re 26%-kal, 2022-ről 2023-ra 21 %-kal többet költöttek a társasházak, ami két év alatt 52%-os költségnövekedést jelent. Az adatállományból az is látszik, hogy a takarítási szolgáltatásokon belül fertőtlenítésre idén már 60%-kal kevesebbet költenek a társasházak, mint kév éve. A közös képviseleti és takarítási díj összehasonlítását illetően jó hír, hogy közös képviseletre még mindig többet fizetnek a hazai házak, mint takarításra: egész évre, a teljes hazai társasházi állományra vetítve idén nagyságrendileg 25mrd Ft megy közös képviseletre és 18mrd Ft takarításra. Az elmúlt két év vesztesei a gondnokok, a portások és a biztonsági őrök: a gondnoki szolgáltatásra fordított összeg nem növekedett 2 év alatt, illetve az is látszik, hogy a társasházak a biztonsági szolgálaton spórolnak: 2021-ről 2022-re 26%-kal kevesebbet, 2022-ről 2023-ra 25%-kal kevesebbet költenek ilyen szolgáltatásokra a házak, összesen 55 százalékkal kevesebbet két évvel ezelőtthöz képest. A portaszolgálatra költött összeg 2022-ről 2023-ra 7%-kal csökkent annak ellenére, hogy 2021-ről 2022-re az erre a szolgáltatásra fordított költségek 20%-kal nőttek. Ugrottak a karbantartási költségek is Míg lift - és gázkazán karbantartásra két év alatt 25%-kal többet költöttek a társasházak, addig tűz-, érintés- és villámvédelmi felülvizsgálatra viszont kevesebbet költenek, tavalyhoz képest 31%-os a visszaesés, két év alatt 33%. Általánosan a karbantartásokra a házak 60%-kal többet költenek mint két éve, ezen belül a kőműves munkákra költött összeg nagyságrendileg háromszorozódott, ahogyan a lift és tetőjavításra költött összegek is jelentősen megugrottak. Zárszerelésre 30%-kal többbet költenek a társasházak mint 2 éve, kéményjavításra és épület veszélytelenítésre pedig közel 80%-kal többet, mint két éve. Jó hír, hogy homlokzatfelújításra és műszaki ellenőrzésre is látványosan többet költenek idén a lakóközösségek: kétszer annyit, mint tavaly. Több banki, biztosítási költség, de a tulajonosok továbbra is rendesen fizetnek Biztosítási díjakra 2 év alatt 20%kal, bankköltségekre 2021-ről 2022-re 14%-kal, 2022-ről 2023-ra 25%-kal, két év alatt közel 43%-kal költenek többet a hazai társasházak. Az adatokból látszik a tárgyi eszközök beszerzésének visszaesése: tavalyhoz képest közel 70%-kal kevesebbet költenek a hazai társasházak eszközbeszerzésre. Jó hír ugyanakkor, hogy az adatokból egyrételműen látszik, hogy míg a közös költség 2021-ről 2022-re átlagosan 14,45%-kal, 2022-ről 2023-ra közel 9%-kal, összesen két év alatt 24,6%-kal nőtt, addig az előírások és befizetések között nincs szignifikáns eltérés országosan: 2021-ben az előírások 102 százalékát, 22-ben 100%-át, 23-ban pedig 99,6 százalékát befizették a kasszába a tulajdonosok. A felmérés módszertanát illetően a THT az eHÁZzal együttműködve aggregált, anonimizált adatokat elemzett annak érdekében, hogy a hazai társasházak költségeiről képet kapjon és be tudjon számolni azok változásáról. A kutatásban közel 5.000 magyarországi társasház anonimizált adatai lettek feldolgozva akképpen, hogy az egyes időszakok összehasonlítása a 2021, 2022 és 2023-as évek első féléves adatai alapján történtek.A teljes elemzés grafikonokkal, részletes adatokkal a THT - Társasházi Háztartás szaklap novemberi számában és online felületeinken lesz olvasható. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Az év végi hajrá után december közepétől a családé és a szeretteinké a főszerep. A következő napokra, hetekre mindenki számára az öröm és boldogság kell, hogy előtérbe helyeződjön, elfelejtve az év közbeni pörgést, rohanást, bajokat, minőségi időt szentelve egymásnak. Ezúton kívánunk meghitt karácsonyi ünnepeket és boldog új évet valamennyi olvasónk számára! 
Újbuda önkormányzata jogi lépések előkészítését kezdte meg a kerületben zajló nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások miatt. A városrészben 19 ilyen projekt több mint tízezer új lakás építését hozza magával, ami akár húsz-harmincezer új lakost is jelenthet, miközben a szükséges infrastruktúra nem fejlődik a növekedés ütemében. 
Egy elmaradt közös költség néha nemcsak a társasház pénzügyeit, hanem a közös képviselő szakmai felelősségét is próbára teszi. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló egy friss, jogerős ítélettel zárult esetet ismertetett, amely jól példázza, hogyan csúszhat el egy ügy, ha a közös képviselő nem elég körültekintő, és a korábbi mulasztásokra nem figyel oda. Az esetben a pereskedés végül többe került, mint maga a vitatott összeg. 
Három hasznos beszélgetés költségcsökkentő, praktikus megoldásokról az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadók: Marosi Balázs, épületgépész mérnök, ügyvezető - HERZ Armatúra Hungária Kft, Dráviczki Péter, ipari kereskedelmi vezető - Ariston Hungária Kft, valamint Kádár Katalin, kelet-európai régióvezető - MACDermid Alpha Hungary Kft. Fernox üzletág. 
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel. 
A kormány új, 100 milliárd forintos keretösszegű lakossági energiatároló programot indít - jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai Kormányinfón. A támogatás célja, hogy a napelemmel rendelkező háztartások tartósan önellátóvá váljanak, és stabilabban biztosítsák saját villamosenergia-ellátásukat. 
Több társasház által körbezárt udvarban mintegy ötven garázs áll évtizedek óta úgy, hogy tulajdonosaik nem járulnak hozzá sem a terület fenntartásához, sem a közös problémák megoldásához. A terület biztonsági kockázatai azonban sürgetik a közös fellépést: a lakók elektromos kapuval zárnák a területet, ám felmerül a kérdés, miként vonhatóak be ebbe a garázsok tulajdonosai. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A fiatal európaiak önállósodása soha nem volt olyan nehéz, mint ma. A diákotthonok és megfizethető albérletek hiánya egyre több városban válik problémává, miközben az egyetemek versenye a tehetségekért felerősíti a nyomást. Az Európai Parlament meghallgatása a fiatalok lakhatási kihívásairól és a UIPI átfogó európai tanulmánya a magánpiaci diáklakások trendjeiről ugyanarra a következtetésre jut: a jelenlegi kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel, az árak elszálltak, a piaci szereplők pedig szabályozási, gazdasági és társadalmi akadályokkal küzdenek. 
Miközben az árak és a kereslet történelmi csúcsokat értek el, a kínálati oldal egészen más képet mutatott 2025-ben. Kevesebb lakás készült el, mint az elmúlt években, de a megkezdett építkezések és az engedélyek száma látványosan megugrott. A budapesti új építésű lakások kínálata bővül, de az árak továbbra is rendkívül magasak. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk harmadik része azt járja körbe, hogyan alkalmazkodik a fejlesztői és építőipari szektor a megváltozott környezethez. 
A VII. kerületi Erzsébetváros Önkormányzata új pályázattal segíti a kerületi fogyatékossággal élő lakókat abban, hogy saját lakásukat akadálymentessé tegyék. A támogatást vissza nem térítendő formában, előfinanszírozásban folyósítják. 
A Kúria Önkormányzati Tanácsa visszamenőleg semmissé nyilvánította Üllő Város Önkormányzatának változtatási tilalomról szóló rendeletét. A döntés lényege, hogy a helyi szabályozás nem használható arra, hogy egy már kiemelt beruházásként szabályozott állami projekt megvalósulását blokkolja, még akkor sem, ha az önkormányzat és a helyi közösség ezzel a beruházással érdemben nem ért egyet. 
Az utóbbi hónapokban számos félreértés és téves hír keringett arról, hogy a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. helyszíni bírságokat szabna ki a társasházakra. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n azonban a leghitelesebb forrásból, Baricza Miklós, a MOHU ügyféltámogatás vezetője és Dúzs László, kategória menedzsere tisztázták, valójában mi változott - és mi maradt pontosan ugyanaz. 
Friss adatok mutatják, hogy a bérleti díjak korlátozására bevezetett szabályozás nem érte el célját: rekordalacsony az új szerződések száma, miközben a lakbérek történelmi magasságokba emelkedtek. 
Egy társasház közös villamos hálózatának felújítása rendszerint komoly költségekkel jár, amelyek viselése sokszor vitákat szül a tulajdonostársak között. Különösen éles lehet a helyzet akkor, ha egyes tulajdonosok - például a földszinti üzlethelyiségek - saját állításuk szerint már elvégezték a szükséges felújításokat magánköltségen. Felmentést jelenthet-e ez számukra a közös felújítás terhei alól? Jogszerű volt-e az általuk végzett munka, ha az a közös tulajdont is érintette? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Az Európai Unió lakhatási rendszere gyorsan változik: a politikai hangsúlyok átrendeződnek, a jogi keretek újraértelmeződnek, és a fenntarthatósági elvárások is átalakulnak. Milyen következményei vannak az Európai Bíróság minimálbéres ítéletének? Milyen ajánlásai vannak a Housing Advisory Board testületének a megfizethető lakhatási kínálat bővítésére? A UIPI 2025. decemberi jelentése arról számol be, milyen irányba fordulhat a következő évtized lakáspolitikája. 
A lakáshitelezés 2025-ben látványosan új pályára állt. A banki kihelyezések megugrottak, a hitelösszegek nőnek, a feltételek pedig a korábbi szigor után enyhülő tendenciát mutatnak. Az Otthon Start Program elindulása érdemi fordulatot hozott a hozzáférhetőségben. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk második része azt mutatja be, hogy a 3%-os fix kamat milyen irányba tolja a keresletet, hogyan változik a bankok hitelezési magatartása, és milyen terheket rak ez a lakosságra. 
A több mint ötezer-ötszáz európai ingatlantulajdonos véleményét összegző UIPI-kutatás megmutatja, hogy mivel szembesül az uniós lakosság, amikor az épületállomány energiahatékonysági átalakításáról beszélünk. 
Az Otthon Start program FIX 3%-os lakáshiteléhez kapcsolódóan a kormány újabb nagy lakóingatlan-fejlesztéseket minősített kiemelt beruházássá, és jelentősen átszabja az ezekre vonatkozó építési, parkolási és engedélyezési szabályokat. A 377/2025. (XII. 1.) Korm. rendelet már a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is kiterjed, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg. 
Azokban az épületekben, ahol több lépcsőház tartozik egyetlen társasházba, gyakran évtizedes gyakorlatként alakult ki az önálló gazdálkodás és a külön-külön megbízott közös képviselet. A jogszabályi környezet változásával a tulajdonosközösségnek fontos áttekinteni, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a jogszerű hosszú távú működéshez, és milyen lépéseket igényel az egyes megoldások megvalósítása. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
