THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Meglepetés: Infláció alatti költségnövekedés a hazai társasházakban2023. október 19. |
|---|
 2021-ről 2022-re 21 százalékkal, míg 2022-ről 2023-ra mindössze 4 százalékkal nőttek a magyarországi társasházak költségei, a legnagyobbat a banki szolgáltatásokra és a takarításra fordított összegek ugrottak az elmúlt két évben: előbbire 43%-kal, utóbbira 52%-kal többet fizetnek a társasházi közösségek - ezekkel a megdöbbentő adatokkal nyitotta meg a THT - Társasházi Háztartás XIV. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo rendezvényét szaklapunk főszerkesztője, Dr. Dén-Nagy Ildikó pHD.
|
|
43 805 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
 Érdekel → |
|
A társasházak anyagköltségre 2021-ről 2022-re közel 50%-kal költöttek többet, azóta viszont láthatóan visszafogják a fogyasztásukat, hiszen tavalyhoz képest már egy 12 százalékos visszaesés látszik ezen a fronton. Az anyagköltségeken belül kimagasló a villanyszereléshez kapcsolódó anyagokra való többlet ráfordítás: közel négyszer annyit költöttek idén a társasházak villanyszerelési anyagokra, mint 2021-ben. Nem ugrottak a közüzemi díjak, "csak" a villanyszámla Közüzemi díjakra 2021-ről 2022-re mindössze 11 százalékkal költöttek többet a társasházak, de 2023-ra már 3%-kal kevesebbet: itt a rezsicsökkentés egyértelmű hatása mellett valószínű, hogy a társasházkezelők és a társasházi közösségek sokkal jobban odafigyelnek az optimális energiafelhasználásra. A takarékoskodás legjobban talán a vízdíjon látszik: tavalyhoz képest idén 9%-kal kevesebbet költöttek vízdíjra a társasházak. A közüzemi díjakon belül kimagasló a villamosenergia költségek növekedése, ami 2021-ről 2022-re 28%, 2022-ről 2023-ra pedig 37%-ot tesz ki, ez 2021-ről 2023-ra 2 év alatt 75%-os költség növekedést jelent. Jobban nőtt a takarítási díj, mint a közös képviseleti díj Az adatokból az is jól látszik, hogy amíg a közös képviseleti díj 2021-ről 2022: 7%-ot, 2022-ről 2023-ra, 5%, összesen 13%-ot nőtt két év alatt, addig általános épülettakarításra 2021-ről 2022-re 26%-kal, 2022-ről 2023-ra 21 %-kal többet költöttek a társasházak, ami két év alatt 52%-os költségnövekedést jelent. Az adatállományból az is látszik, hogy a takarítási szolgáltatásokon belül fertőtlenítésre idén már 60%-kal kevesebbet költenek a társasházak, mint kév éve. A közös képviseleti és takarítási díj összehasonlítását illetően jó hír, hogy közös képviseletre még mindig többet fizetnek a hazai házak, mint takarításra: egész évre, a teljes hazai társasházi állományra vetítve idén nagyságrendileg 25mrd Ft megy közös képviseletre és 18mrd Ft takarításra. Az elmúlt két év vesztesei a gondnokok, a portások és a biztonsági őrök: a gondnoki szolgáltatásra fordított összeg nem növekedett 2 év alatt, illetve az is látszik, hogy a társasházak a biztonsági szolgálaton spórolnak: 2021-ről 2022-re 26%-kal kevesebbet, 2022-ről 2023-ra 25%-kal kevesebbet költenek ilyen szolgáltatásokra a házak, összesen 55 százalékkal kevesebbet két évvel ezelőtthöz képest. A portaszolgálatra költött összeg 2022-ről 2023-ra 7%-kal csökkent annak ellenére, hogy 2021-ről 2022-re az erre a szolgáltatásra fordított költségek 20%-kal nőttek. Ugrottak a karbantartási költségek is Míg lift - és gázkazán karbantartásra két év alatt 25%-kal többet költöttek a társasházak, addig tűz-, érintés- és villámvédelmi felülvizsgálatra viszont kevesebbet költenek, tavalyhoz képest 31%-os a visszaesés, két év alatt 33%. Általánosan a karbantartásokra a házak 60%-kal többet költenek mint két éve, ezen belül a kőműves munkákra költött összeg nagyságrendileg háromszorozódott, ahogyan a lift és tetőjavításra költött összegek is jelentősen megugrottak. Zárszerelésre 30%-kal többbet költenek a társasházak mint 2 éve, kéményjavításra és épület veszélytelenítésre pedig közel 80%-kal többet, mint két éve. Jó hír, hogy homlokzatfelújításra és műszaki ellenőrzésre is látványosan többet költenek idén a lakóközösségek: kétszer annyit, mint tavaly. Több banki, biztosítási költség, de a tulajonosok továbbra is rendesen fizetnek Biztosítási díjakra 2 év alatt 20%kal, bankköltségekre 2021-ről 2022-re 14%-kal, 2022-ről 2023-ra 25%-kal, két év alatt közel 43%-kal költenek többet a hazai társasházak. Az adatokból látszik a tárgyi eszközök beszerzésének visszaesése: tavalyhoz képest közel 70%-kal kevesebbet költenek a hazai társasházak eszközbeszerzésre. Jó hír ugyanakkor, hogy az adatokból egyrételműen látszik, hogy míg a közös költség 2021-ről 2022-re átlagosan 14,45%-kal, 2022-ről 2023-ra közel 9%-kal, összesen két év alatt 24,6%-kal nőtt, addig az előírások és befizetések között nincs szignifikáns eltérés országosan: 2021-ben az előírások 102 százalékát, 22-ben 100%-át, 23-ban pedig 99,6 százalékát befizették a kasszába a tulajdonosok. A felmérés módszertanát illetően a THT az eHÁZzal együttműködve aggregált, anonimizált adatokat elemzett annak érdekében, hogy a hazai társasházak költségeiről képet kapjon és be tudjon számolni azok változásáról. A kutatásban közel 5.000 magyarországi társasház anonimizált adatai lettek feldolgozva akképpen, hogy az egyes időszakok összehasonlítása a 2021, 2022 és 2023-as évek első féléves adatai alapján történtek.A teljes elemzés grafikonokkal, részletes adatokkal a THT - Társasházi Háztartás szaklap novemberi számában és online felületeinken lesz olvasható. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Új lakás vásárlásakor vagy társasházi beruházásnál a garanciális igények kérdése kulcsfontosságú. A hibás kivitelezés, a rejtett hiányosságok, a vitatott felelősségi körök jelentős anyagi terhet jelenthetnek tulajdonosoknak, illetve a társasháznak. Hogyan különíthető el a magántulajdonban és közös tulajdonban jelentkező hiba? Milyen dokumentumok megőrzése elengedhetetlen a későbbi jogi érvényesítéshez? Milyen szerepe lehet a szakértői véleménynek, és ki viseli ennek költségét? Mi a teendő, ha a beruházó nem reagál, vagy vitatja a hiba fennállását? A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly, a MITOE elnökének előadásából megtudhatjuk, hogyan érvényesíthetők eredményesen a garanciális igények, és mire kell különösen figyelni a jogszabályi környezetben. 
A 2025-ös belgrádi International Property Day a történelmi tapasztalatokat és a mai lakhatási kihívásokat kapcsolta össze „From History to Homes - How Past Lessons Can Shape the Future of Housing in Europe" mottóval. A Network for Restitution in Serbia és a UIPI közös rendezvényén a kárpótlás, az ingatlantulajdon társadalmi szerepe és az európai lakáspolitika dilemmái kerültek terítékre. Az eseményen jogászok, közgazdászok, lakáspolitikai szakértők és európai érdekképviseleti vezetők vettek részt. 
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség. 
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget. 
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak. 
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár. 
Európában egyre több társadalmi és területi csoport szorul ki a fenntartható lakhatásból: vidéki kisvárosok, városi peremterületek, fiatal bérlők és idős tulajdonosok mind más okból kerülnek nehéz helyzetbe. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetése azt a kérdést járta körül, lehet-e egyetlen európai lakáspolitikai válasz ezekre - és ha nem, hogyan kellene a támogatási rendszereknek alkalmazkodniuk. 
A társasházi közös képviselők mindennapi munkáját alapjaiban nehezíti meg, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartáshoz csak díjfizetés ellenében férhetnek hozzá, pedig a törvény szerint ez közhiteles és nyilvános adatbázis. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja petíciót indított annak érdekében, hogy a közös képviselőknek a képviselt házak ingatlanjainak tulajdoni lapjaihoz ingyenes, online betekintési lehetősége legyen. 
Az egyre közeledő télies időjárással lassan már mindenhol beindult a fűtési szezon, melyet Európában még mindig - mind nominális, mind vásárlóerő-paritáson nézve - a legolcsóbb lakossági gázárakkal vártunk és várunk. Hasonló a helyzet a villamosenergia díjak terén is: Magyarországon - Luxemburg és Málta mellett - még mindig az egyik legolcsóbb az elektromos áram lakossági díja, melyet - politikától függetlenül - nagy mértékben köszönhetünk az elmúlt évek kormányzati rezsicsökkentési intézkedéseinek. De valójában kiket is támogat a lakossági rezsicsökkentés? 
A magyarországi egyablakos tanácsadók (OSS) immár hatodik alkalommal találkoztak az Energiaklub szervezésében. A 15 résztvevő - köztük családi házak és társasházak korszerűsítésével, valamint pénzügyi, kutatási és kommunikációs támogatással foglalkozó szervezetek - a hazai energiahatékonysági felújítások legfontosabb aktuális kihívásait vitatták meg. 
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson. 
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség? 
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza. 
A helyi különbségek felismerése nélkül nincs jó uniós lakáspolitika - állítja Mari Vaattovaara városföldrajz-professzor a UIPI 46. kongresszusán. Előadásában azt hangsúlyozta: a „városi" és „vidéki" fogalmak újragondolására van szükség, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol a városok nagy része fizikai megjelenésében inkább vidéki jellegű. 
2025. november 13-án újból lehetőség nyílik az eHÁZ szoftver valamennyi funkciójának megismerésére, valamint a résztvevők közvetlenül tehetnek fel kérdéseket a fejlesztőknek és ügyfélszolgálati szakembereknek.
A társasházak közösségi működésének egyik visszatérő kérdése, hogy jogszerűen kifüggeszthető-e a lakók névsora a lépcsőházban vagy a faliújságon. A közös ügyek intézéséhez, a kapcsolattartáshoz vagy akár a közgyűlések megszervezéséhez gyakran szükség lenne a tulajdonostársak nevének ismeretére, ugyanakkor az adatvédelmi szabályok, elsősorban a GDPR, szigorú korlátokat állítanak az ilyen adatkezelések elé. 
A Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) a jövőben Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete néven (röviden: MITOE) folytatja működését. A szervezet újrapozícionálása nemzetközi példák - többek között finn, német és angol modellek - alapján valósul meg, és immár nemcsak társasházakra, hanem valamennyi magyarországi ingatlantulajdonosra kiterjeszti szolgáltatásait. 
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető. 
A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo rendezvényen a hagyományokat követve Dén Mátyás András főszerkesztő adta át a THT szakmai díjait, nyolc kategóriában a több mint 600 résztvevő előtt. 
Módosult a lakossági energiahatékonysági beruházásokat támogató felhívás a KEHOP Plusz konstrukció. Több pénz, hosszabb futamidő, bővített támogatható tevékenységek, egyszerűbb ügyintézés. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
