Meglepetés: Infláció alatti költségnövekedés a hazai társasházakban2023. október 19. |
|---|
2021-ről 2022-re 21 százalékkal, míg 2022-ről 2023-ra mindössze 4 százalékkal nőttek a magyarországi társasházak költségei, a legnagyobbat a banki szolgáltatásokra és a takarításra fordított összegek ugrottak az elmúlt két évben: előbbire 43%-kal, utóbbira 52%-kal többet fizetnek a társasházi közösségek - ezekkel a megdöbbentő adatokkal nyitotta meg a THT - Társasházi Háztartás XIV. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo rendezvényét szaklapunk főszerkesztője, Dr. Dén-Nagy Ildikó pHD.
|
|
87 991 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
![]() Érdekel → |
|
A társasházak anyagköltségre 2021-ről 2022-re közel 50%-kal költöttek többet, azóta viszont láthatóan visszafogják a fogyasztásukat, hiszen tavalyhoz képest már egy 12 százalékos visszaesés látszik ezen a fronton. Az anyagköltségeken belül kimagasló a villanyszereléshez kapcsolódó anyagokra való többlet ráfordítás: közel négyszer annyit költöttek idén a társasházak villanyszerelési anyagokra, mint 2021-ben. Nem ugrottak a közüzemi díjak, "csak" a villanyszámla Közüzemi díjakra 2021-ről 2022-re mindössze 11 százalékkal költöttek többet a társasházak, de 2023-ra már 3%-kal kevesebbet: itt a rezsicsökkentés egyértelmű hatása mellett valószínű, hogy a társasházkezelők és a társasházi közösségek sokkal jobban odafigyelnek az optimális energiafelhasználásra. A takarékoskodás legjobban talán a vízdíjon látszik: tavalyhoz képest idén 9%-kal kevesebbet költöttek vízdíjra a társasházak. A közüzemi díjakon belül kimagasló a villamosenergia költségek növekedése, ami 2021-ről 2022-re 28%, 2022-ről 2023-ra pedig 37%-ot tesz ki, ez 2021-ről 2023-ra 2 év alatt 75%-os költség növekedést jelent. Jobban nőtt a takarítási díj, mint a közös képviseleti díj Az adatokból az is jól látszik, hogy amíg a közös képviseleti díj 2021-ről 2022: 7%-ot, 2022-ről 2023-ra, 5%, összesen 13%-ot nőtt két év alatt, addig általános épülettakarításra 2021-ről 2022-re 26%-kal, 2022-ről 2023-ra 21 %-kal többet költöttek a társasházak, ami két év alatt 52%-os költségnövekedést jelent. Az adatállományból az is látszik, hogy a takarítási szolgáltatásokon belül fertőtlenítésre idén már 60%-kal kevesebbet költenek a társasházak, mint kév éve. A közös képviseleti és takarítási díj összehasonlítását illetően jó hír, hogy közös képviseletre még mindig többet fizetnek a hazai házak, mint takarításra: egész évre, a teljes hazai társasházi állományra vetítve idén nagyságrendileg 25mrd Ft megy közös képviseletre és 18mrd Ft takarításra. Az elmúlt két év vesztesei a gondnokok, a portások és a biztonsági őrök: a gondnoki szolgáltatásra fordított összeg nem növekedett 2 év alatt, illetve az is látszik, hogy a társasházak a biztonsági szolgálaton spórolnak: 2021-ről 2022-re 26%-kal kevesebbet, 2022-ről 2023-ra 25%-kal kevesebbet költenek ilyen szolgáltatásokra a házak, összesen 55 százalékkal kevesebbet két évvel ezelőtthöz képest. A portaszolgálatra költött összeg 2022-ről 2023-ra 7%-kal csökkent annak ellenére, hogy 2021-ről 2022-re az erre a szolgáltatásra fordított költségek 20%-kal nőttek. Ugrottak a karbantartási költségek is Míg lift - és gázkazán karbantartásra két év alatt 25%-kal többet költöttek a társasházak, addig tűz-, érintés- és villámvédelmi felülvizsgálatra viszont kevesebbet költenek, tavalyhoz képest 31%-os a visszaesés, két év alatt 33%. Általánosan a karbantartásokra a házak 60%-kal többet költenek mint két éve, ezen belül a kőműves munkákra költött összeg nagyságrendileg háromszorozódott, ahogyan a lift és tetőjavításra költött összegek is jelentősen megugrottak. Zárszerelésre 30%-kal többbet költenek a társasházak mint 2 éve, kéményjavításra és épület veszélytelenítésre pedig közel 80%-kal többet, mint két éve. Jó hír, hogy homlokzatfelújításra és műszaki ellenőrzésre is látványosan többet költenek idén a lakóközösségek: kétszer annyit, mint tavaly. Több banki, biztosítási költség, de a tulajonosok továbbra is rendesen fizetnek Biztosítási díjakra 2 év alatt 20%kal, bankköltségekre 2021-ről 2022-re 14%-kal, 2022-ről 2023-ra 25%-kal, két év alatt közel 43%-kal költenek többet a hazai társasházak. Az adatokból látszik a tárgyi eszközök beszerzésének visszaesése: tavalyhoz képest közel 70%-kal kevesebbet költenek a hazai társasházak eszközbeszerzésre. Jó hír ugyanakkor, hogy az adatokból egyrételműen látszik, hogy míg a közös költség 2021-ről 2022-re átlagosan 14,45%-kal, 2022-ről 2023-ra közel 9%-kal, összesen két év alatt 24,6%-kal nőtt, addig az előírások és befizetések között nincs szignifikáns eltérés országosan: 2021-ben az előírások 102 százalékát, 22-ben 100%-át, 23-ban pedig 99,6 százalékát befizették a kasszába a tulajdonosok. A felmérés módszertanát illetően a THT az eHÁZzal együttműködve aggregált, anonimizált adatokat elemzett annak érdekében, hogy a hazai társasházak költségeiről képet kapjon és be tudjon számolni azok változásáról. A kutatásban közel 5.000 magyarországi társasház anonimizált adatai lettek feldolgozva akképpen, hogy az egyes időszakok összehasonlítása a 2021, 2022 és 2023-as évek első féléves adatai alapján történtek.A teljes elemzés grafikonokkal, részletes adatokkal a THT - Társasházi Háztartás szaklap novemberi számában és online felületeinken lesz olvasható. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



2021-ről 2022-re 21 százalékkal, míg 2022-ről 2023-ra mindössze 4 százalékkal nőttek a magyarországi társasházak költségei, a legnagyobbat a banki szolgáltatásokra és a takarításra fordított összegek ugrottak az elmúlt két évben: előbbire 43%-kal, utóbbira 52%-kal többet fizetnek a társasházi közösségek - ezekkel a megdöbbentő adatokkal nyitotta meg a THT - Társasházi Háztartás XIV. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo rendezvényét szaklapunk főszerkesztője, Dr. Dén-Nagy Ildikó pHD.

A tartós hőség és a történelmi mélypontra süllyedt Duna-vízállás egyszerre terheli a térség ivóvízellátását. A DMRV Zrt. szerint a parti szűrésű kutak víztermelő kapacitása mintegy 30 százalékkal csökkent, miközben a vízfogyasztás másfélszeresére emelkedett, ezért a Pilisi-medence 14 településén III. fokú vízkorlátozást vezettek be. A kormány eközben arra figyelmeztet, hogy a tartós vízhiányos időszakok a klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá válhatnak.
A felsőoktatási ponthatárok kihirdetésével minden évben jelentősen nő a kereslet az albérletek iránt. A lakásukat kiadók és a bérlők számára egyaránt fontos, hogy tisztában legyenek a bérbeadás legfontosabb szabályaival.
A Duna rendkívüli és tartós vízszintcsökkenése miatt a következő 24-72 órában le kell állítani a Paksi Atomerőmű mind a négy blokkját. A döntés következtében átmenetileg megszűnik a hazai villamosenergia-termelés mintegy felét adó, közel 2000 MW-os kapacitás. Az erőmű szakemberei és a vízügyi hatóságok felkészültek a helyzet kezelésére: az álló blokkok biztonsági hűtése folyamatosan biztosított, a lakosságot pedig felelős és takarékos áramhasználatra kérik. 
A rekordalacsony dunai vízállás idején sokan csábítónak találják, hogy besétáljanak a folyó szárazzá vált medrébe, ám a Fővárosi Vízművek határozottan figyelmeztet: a vízbázisvédelmi területekre belépni és ott tartózkodni szigorúan tilos. Ahhoz, hogy megértsük e tilalom jelentőségét, érdemes tisztázni, mit jelent pontosan a vízbázis fogalma, és miért jelenthet kockázatot a lakossági ivóvízellátásra az emberi jelenlét a Duna medrének ezen részein.
A kormány 2026 őszétől 27 százalékról 5 százalékra csökkenti a tűzifa általános forgalmi adóját. Az intézkedés célja, hogy a részben vagy teljes egészében tűzifával fűtő háztartások is részesüljenek a rezsitámogatási intézkedésekből.
Szigorúbb feltételekkel, negyedszintű és társasházi korlátokkal, valamint a lakóközösségek jogainak megerősítésével lép fel Józsefváros a rövid távú lakáskiadás terjedése ellen. A Képviselő-testület döntése alapján a szabályozás a kormányzati moratórium lejártát követően lép életbe. 
A gyűjtögetés során felhalmozott tárgyak egy társasházi lakásban nemcsak a tulajdonosra, hanem az egész közösségre veszélyt jelenthetnek. A zuglói háztűz kapcsán Szilber Szilvia társasházi tanácsadó, a MITOE elnökségi tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyűjtögető életmód nem pusztán rendetlenség, hanem komoly tűz- és közegészségügyi kockázat, amelynek kezelésében a társasházaknak és a hatóságoknak is fontos szerepük van.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar negyedik kerekasztalának résztvevői arról beszélgettek, hogyan alakult át az elmúlt években a biztosításközvetítői szakma, milyen kihívásokkal néz szembe napjainkban, és miért kínál továbbra is vonzó életpályát azoknak, akik hosszú távon szeretnének ügyfelekkel foglalkozni.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
A lakhatás kérdése a következő évek egyik legmeghatározóbb társadalmi és gazdasági kihívásává válik, ami halaszthatatlanná teszi egy egységes és kiszámítható állami koncepció kialakítását.
Mihez kezd egy társasházi lakó, ha a fűtési szezon közepén hirtelen tönkremegy a régi, turbós gázkazánja? Valóban kénytelen az egész lakóközösség kéményfelújításba fogni csak azért, mert egyetlen lakásban kazánt kell cserélni? A THT „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" konferenciáján Szenkovszky István és Körtvélyesi Áron ügyvezetők mutatták be a Magyar Kéménygyártó Kft. innovatív technológiáját.
A társasházaknak komoly felkészülést jelent a távolról leolvasható költségmegosztók kötelező bevezetése a 2027-es határidőig. Olvasó kérdésekre válaszolva bemutatjuk a jogi felelősségi köröket.
Budapest XIV. kerület Zugló Önkormányzata ambiciózus fenntarthatósági célokat fogalmazott meg a Fenntartható Energia- és Klímaakciótervében (SECAP), melyek eléréséhez egy kulcsfontosságú mintaprojekt beruházás előkészítését kezdte meg. Az önkormányzat újraélesztené a helyi energetikai tanácsadást.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar harmadik kerekasztal-beszélgetése egy sokak által félreértett területet, az ingatlankezelést vette górcső alá. Az ingatlankezelő nem egyszerűen egy „másik nevű közös képviselő", hanem egy olyan profi vagyonkezelő, akinek a megbízó nevében, tulajdonosi szemlélettel kell eljárnia, miközben napi szinten egyensúlyozik az emberi sorsok és a műszaki kihívások között.
A társasházak mindennapi működését és a lakóközösségek döntéshozatali lehetőségeit alapjaiban érintő jogegységi határozatot hozott a Kúria. A döntés pontot tesz egy évek óta húzódó jogvitára, amely arról szólt, hogy mikor élvez elsőbbséget a merev alapító okirat, és mikor dönthet a lakók többsége a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) keretein belül.
Budapest I. kerület Budavári Önkormányzata 2026-ban két olyan pályázatot is meghirdetett, amelyek a társasházak és azok lakói számára kínálnak fejlesztési lehetőséget. Az egyik kiírás a belső udvarok, kertek és zöldhomlokzatok kialakítását, illetve fejlesztését támogatja, míg a másik az energiahatékonyság javítását célzó lakáskorszerűsítésekhez nyújt vissza nem térítendő támogatást.
Budapest XIV. kerület Zugló Önkormányzata átfogó beruházási koncepciót készített a Fenntartható Energia- és Klímaakciótervében (SECAP) vállalt célok megvalósítására. Az Európai Városfejlesztési Alap (EUCF) támogatásával kidolgozott program négy egymásra épülő projektet foglal magában, amelyek az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal energetikai korszerűsítésére, valamint a társasházi felújításokat ösztönző támogatási rendszer megújítására irányulnak.
A Budapest Főváros Önkormányzata által közzétett összesítés szerint az elmúlt években több száz budapesti fejlesztés kapott kiemelt beruházási státuszt. Erő Zoltán budapesti főépítész éles kritikával illette ezt a kormányzati gyakorlatot, amelyet a modern városfejlesztés egyik legkártékonyabb eszközének tart.
Budapest XV. Kerületi Önkormányzata két olyan pályázatot is meghirdetett, amelyek a társasházakat és lakásszövetkezeteket érintik. Az egyik a helyi építészeti értékek megőrzését támogatja, míg a másik a társasházi előkertek és belső udvarok zöldítésére, fejlesztésére biztosít forrást.
Évek óta nincs elfogadott beszámoló, a közös költséget több hónapra visszamenőleges hatállyal emelték meg - sok társasházban ismerősek lehetnek az ehhez hasonló, komoly vitákat szülő helyzetek. Mit tehet a tulajdonos, ha a vezetőség szabálytalan pénzügyi kimutatásokkal és jogszerűtlennek tűnő döntésekkel próbálja rendezni a ház ügyeit? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 





































