Meglepetés: Infláció alatti költségnövekedés a hazai társasházakban2023. október 19. |
|---|
2021-ről 2022-re 21 százalékkal, míg 2022-ről 2023-ra mindössze 4 százalékkal nőttek a magyarországi társasházak költségei, a legnagyobbat a banki szolgáltatásokra és a takarításra fordított összegek ugrottak az elmúlt két évben: előbbire 43%-kal, utóbbira 52%-kal többet fizetnek a társasházi közösségek - ezekkel a megdöbbentő adatokkal nyitotta meg a THT - Társasházi Háztartás XIV. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo rendezvényét szaklapunk főszerkesztője, Dr. Dén-Nagy Ildikó pHD.
|
|
125 814 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
![]() Érdekel → |
|
A társasházak anyagköltségre 2021-ről 2022-re közel 50%-kal költöttek többet, azóta viszont láthatóan visszafogják a fogyasztásukat, hiszen tavalyhoz képest már egy 12 százalékos visszaesés látszik ezen a fronton. Az anyagköltségeken belül kimagasló a villanyszereléshez kapcsolódó anyagokra való többlet ráfordítás: közel négyszer annyit költöttek idén a társasházak villanyszerelési anyagokra, mint 2021-ben. Nem ugrottak a közüzemi díjak, "csak" a villanyszámla Közüzemi díjakra 2021-ről 2022-re mindössze 11 százalékkal költöttek többet a társasházak, de 2023-ra már 3%-kal kevesebbet: itt a rezsicsökkentés egyértelmű hatása mellett valószínű, hogy a társasházkezelők és a társasházi közösségek sokkal jobban odafigyelnek az optimális energiafelhasználásra. A takarékoskodás legjobban talán a vízdíjon látszik: tavalyhoz képest idén 9%-kal kevesebbet költöttek vízdíjra a társasházak. A közüzemi díjakon belül kimagasló a villamosenergia költségek növekedése, ami 2021-ről 2022-re 28%, 2022-ről 2023-ra pedig 37%-ot tesz ki, ez 2021-ről 2023-ra 2 év alatt 75%-os költség növekedést jelent. Jobban nőtt a takarítási díj, mint a közös képviseleti díj Az adatokból az is jól látszik, hogy amíg a közös képviseleti díj 2021-ről 2022: 7%-ot, 2022-ről 2023-ra, 5%, összesen 13%-ot nőtt két év alatt, addig általános épülettakarításra 2021-ről 2022-re 26%-kal, 2022-ről 2023-ra 21 %-kal többet költöttek a társasházak, ami két év alatt 52%-os költségnövekedést jelent. Az adatállományból az is látszik, hogy a takarítási szolgáltatásokon belül fertőtlenítésre idén már 60%-kal kevesebbet költenek a társasházak, mint kév éve. A közös képviseleti és takarítási díj összehasonlítását illetően jó hír, hogy közös képviseletre még mindig többet fizetnek a hazai házak, mint takarításra: egész évre, a teljes hazai társasházi állományra vetítve idén nagyságrendileg 25mrd Ft megy közös képviseletre és 18mrd Ft takarításra. Az elmúlt két év vesztesei a gondnokok, a portások és a biztonsági őrök: a gondnoki szolgáltatásra fordított összeg nem növekedett 2 év alatt, illetve az is látszik, hogy a társasházak a biztonsági szolgálaton spórolnak: 2021-ről 2022-re 26%-kal kevesebbet, 2022-ről 2023-ra 25%-kal kevesebbet költenek ilyen szolgáltatásokra a házak, összesen 55 százalékkal kevesebbet két évvel ezelőtthöz képest. A portaszolgálatra költött összeg 2022-ről 2023-ra 7%-kal csökkent annak ellenére, hogy 2021-ről 2022-re az erre a szolgáltatásra fordított költségek 20%-kal nőttek. Ugrottak a karbantartási költségek is Míg lift - és gázkazán karbantartásra két év alatt 25%-kal többet költöttek a társasházak, addig tűz-, érintés- és villámvédelmi felülvizsgálatra viszont kevesebbet költenek, tavalyhoz képest 31%-os a visszaesés, két év alatt 33%. Általánosan a karbantartásokra a házak 60%-kal többet költenek mint két éve, ezen belül a kőműves munkákra költött összeg nagyságrendileg háromszorozódott, ahogyan a lift és tetőjavításra költött összegek is jelentősen megugrottak. Zárszerelésre 30%-kal többbet költenek a társasházak mint 2 éve, kéményjavításra és épület veszélytelenítésre pedig közel 80%-kal többet, mint két éve. Jó hír, hogy homlokzatfelújításra és műszaki ellenőrzésre is látványosan többet költenek idén a lakóközösségek: kétszer annyit, mint tavaly. Több banki, biztosítási költség, de a tulajonosok továbbra is rendesen fizetnek Biztosítási díjakra 2 év alatt 20%kal, bankköltségekre 2021-ről 2022-re 14%-kal, 2022-ről 2023-ra 25%-kal, két év alatt közel 43%-kal költenek többet a hazai társasházak. Az adatokból látszik a tárgyi eszközök beszerzésének visszaesése: tavalyhoz képest közel 70%-kal kevesebbet költenek a hazai társasházak eszközbeszerzésre. Jó hír ugyanakkor, hogy az adatokból egyrételműen látszik, hogy míg a közös költség 2021-ről 2022-re átlagosan 14,45%-kal, 2022-ről 2023-ra közel 9%-kal, összesen két év alatt 24,6%-kal nőtt, addig az előírások és befizetések között nincs szignifikáns eltérés országosan: 2021-ben az előírások 102 százalékát, 22-ben 100%-át, 23-ban pedig 99,6 százalékát befizették a kasszába a tulajdonosok. A felmérés módszertanát illetően a THT az eHÁZzal együttműködve aggregált, anonimizált adatokat elemzett annak érdekében, hogy a hazai társasházak költségeiről képet kapjon és be tudjon számolni azok változásáról. A kutatásban közel 5.000 magyarországi társasház anonimizált adatai lettek feldolgozva akképpen, hogy az egyes időszakok összehasonlítása a 2021, 2022 és 2023-as évek első féléves adatai alapján történtek.A teljes elemzés grafikonokkal, részletes adatokkal a THT - Társasházi Háztartás szaklap novemberi számában és online felületeinken lesz olvasható. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



2021-ről 2022-re 21 százalékkal, míg 2022-ről 2023-ra mindössze 4 százalékkal nőttek a magyarországi társasházak költségei, a legnagyobbat a banki szolgáltatásokra és a takarításra fordított összegek ugrottak az elmúlt két évben: előbbire 43%-kal, utóbbira 52%-kal többet fizetnek a társasházi közösségek - ezekkel a megdöbbentő adatokkal nyitotta meg a THT - Társasházi Háztartás XIV. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo rendezvényét szaklapunk főszerkesztője, Dr. Dén-Nagy Ildikó pHD.

Ismét eltelt az őszi konferenciaszezon, melyet idén két rendezvénnyel, a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-val, illetve pár nappal ezelőtt a MITOE - Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesületének szakmai napjával tartottunk meg a közel 800 érdeklődő számára.
Egyre több európai ország keresi annak módját, hogyan lehet a magán- és állami szektor bevonásával bővíteni a megfizethető lakások körét. A horvát kormány most egy átfogó, részletesen szabályozott programot indított el, amely egyszerre kínál kiszámítható hozamot a lakástulajdonosoknak és elérhető bérleti díjakat azoknak, akik a piacon nem jutnak megfelelő otthonhoz.
A távolról leolvasható fűtési költségmegosztók beépítése 2024 óta jogszabályi kötelezettség a távfűtött és központi fűtéses épületek számára, amennyiben az műszakilag megvalósítható és költséghatékony. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n Tófalvi György, a Techem Kft. ügyvezető igazgatója részletesen ismertette a TKM/2025 pályázat tapasztalatait, a lebonyolítás nehézségeit és a folytatás várható irányait. 
Felvételsorozat tizenötödik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Mezősi Tamás, ügyvezető és Ungi Kálmán, értékesítési vezető - VéleményGuru
November 25-én kerül megrendezésre az ország legnagyobb ingatlanbefektetési konferenciája, az Ingatlanbefektetők Napja 2025, amelyet a Life Success Magyarország szervez. A rendezvény kiemelt médiatámogatója a THT. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) képviseletében Szilber Szilviával és Dén Mátyás Andrással találkozhatnak a résztvevők.
Budapest VII. kerületi Önkormányzatának Képviselő-testülete még szeptember végén módosította az Erzsébetvárosi Építési Szabályzatot, ami több ponton érinti a lakóépületekben végezhető tevékenységeket, köztük magánszálláshelyek és a rövid távú lakáskiadás szolgáltatás elhelyezésének feltételeit. 
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
Európában jelenleg csaknem 19 millió felsőoktatásban tanuló hallgató él, közülük több mint másfél millió külföldi diák, akik jellemzően a rövid távú bérleti piacon keresnek megfizethető, mégis biztonságos lakhatási lehetőséget. E speciális szegmens iránti kereslet évek óta dinamikusan nő, miközben a kínálat - különösen a magánszektorban - sok helyütt változatlanul szűkös. A UIPI felmérésének és a HOME2 Erasmus projektnek tanulságai.
A társasházakban közös tulajdonban álló helyiségek - például volt házmesterlakás, tároló, vagy bármilyen közös terület - értékesítése érinti a tulajdonostársak közös vagyonát. Érdemes áttekinteni, mi szükséges egy ilyen döntéshez, kell-e az üzlethelyiségek tulajdonosainak hozzájárulása, és hogyan zajlik a folyamat. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A Kúria kimondta, hogy Terézváros Airbnb-rendelete nem törvényellenes, elutasítva a kormányhivatal indítványát a rövid távú lakáskiadás szabályozásával kapcsolatban. Ezzel a döntéssel a helyi önkormányzat szabályozási hatásköre megerősítést nyert.
A fűtési szezonban kevés kellemetlenebb dolog van annál, mint amikor a lakók arra panaszkodnak, hogy „nem melegek a radiátorok". A közös képviselő ilyenkor a frontvonalban találja magát, hiszen a probléma egyszerre technikai, kommunikációs és szervezési feladat is. Egy korszerű, hitelesített mérőműszer azonban nemcsak a hibák gyors beazonosításában segít, hanem abban is, hogy a képviselő hitelesen és hatékonyan képviselhesse a közösség érdekeit.
A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n Petor Anita, az OTP Bank társasházi szakértője mutatta be, hogyan segíti a bank a lakóközösségeket a mindennapi számlavezetéstől a felújítások finanszírozásáig. Az előadás közérthetően ismertette a legfrissebb akciókat, megtakarítási formákat és hitellehetőségeket, amelyekkel a társasházak biztonságosan és kiszámíthatóan gazdálkodhatnak.
A közös költség megfizetése minden társasházi működés alapja, mégis sok házban évről évre gondot okoznak a nem fizető tulajdonosok. A fizető lakók elvárnák, hogy tudják, kik helyett viselik a közös terheket, viszont a tartozók listájának közzététele adatvédelmi aggályokat vet fel. A jogszerű és átlátható megoldás kulcsa a célhoz kötött adatkezelésben és a belső, zárt kommunikációban rejlik. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A Kormány 349/2025. (XI. 12.) rendelete újabb pontokon módosítja a lakossági otthonteremtési támogatások szabályait. A változások a CSOK Plusz és a FIX 3%-os lakáshitel feltételrendszerét egyaránt érintik, és több gyakorlati könnyítést hoznak azok számára, akik első lakásukat vásárolnák vagy önkormányzati bérlakást szeretnének megvásárolni. A módosítások 2025. november 15-én lépnek hatályba.
A megfizethetetlen vagy nem megfelelő lakás ma már nem csupán egyéni tragédia. Az Eurofound 2023-as „Unaffordable and Inadequate Housing in Europe" című jelentése, illetve a kutatók - Hans Dubois és Marie Hyland - 2025. júniusi előadása a 46. UIPI-kongresszuson azt üzeni: bár a tagállamok lakáspiaci sajátosságai eltérnek, a problémák mély szerkezeti okai közösek, és legfőképpen a fiatal generációkat érintik.
A THT - Társasházi és Ingatlanpiaci Szaklap a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n mutatta be legújabb fejlesztéseit. Dén Mátyás András főszerkesztő előadásában áttekintette a lap több mint huszonöt éves múltját, és ismertette a következő korszak fő irányait: a THT teljes egészében digitális formában folytatja működését, mesterséges intelligenciával támogatott szakmai szolgáltatásokat kínál, és hűségpont-rendszert vezet be a társasházkezelők számára.
Az ingatlanpiaci feszültségek és a bérleti díjak emelkedése miatt a spanyol autonóm régiók is sorra keresik azokat a beavatkozási eszközöket, amelyekkel a piaci kínálatot bővíthetik anélkül, hogy közvetlenül lakást építenének. Asturiasban a vezetés vonzóbb feltételekkel próbálja ösztönözni, hogy a hosszabb ideje üresen álló magánlakások bekerüljenek a megfizethető bérlakások körébe. Szociális lakásügynökségi programok korlátozottan Magyarországon is megvalósulnak, de nagyobb intézményi és pénzügyi háttérre volna szükség, hogy szélesebb körben is adott legyen a lehetőség.
A Budapesti Ügyvédi Kamara 2025. november 14-én ismét megszervezte pro bono napját, amelynek célja, hogy anyagi helyzettől függetlenül mindenki számára elérhető legyen a jogi segítség. A kezdeményezéshez idén is közel száz ügyvéd csatlakozott, akik a nap folyamán díjmentes tanácsadást nyújtottak a jelentkezőknek.
A Fővárosi Önkormányzat 2025-ben ismét meghirdette az Égig érő fű programot, amelynek célja, hogy a budapesti társasházak belső udvarai zöld, közösségi terekké váljanak. Az idén megduplázott, 80 millió forintos keretösszegből a főváros a legsűrűbben beépített városi területek zöldfelületi arányát szeretné növelni - a társasházak aktív részvételével és önrészvállalásával. 





































