THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Meglepetés: Infláció alatti költségnövekedés a hazai társasházakban2023. október 19. |
|---|
 2021-ről 2022-re 21 százalékkal, míg 2022-ről 2023-ra mindössze 4 százalékkal nőttek a magyarországi társasházak költségei, a legnagyobbat a banki szolgáltatásokra és a takarításra fordított összegek ugrottak az elmúlt két évben: előbbire 43%-kal, utóbbira 52%-kal többet fizetnek a társasházi közösségek - ezekkel a megdöbbentő adatokkal nyitotta meg a THT - Társasházi Háztartás XIV. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo rendezvényét szaklapunk főszerkesztője, Dr. Dén-Nagy Ildikó pHD.
|
|
48 389 HUF
THS Bútor széf
 Érdekel → |
|
A társasházak anyagköltségre 2021-ről 2022-re közel 50%-kal költöttek többet, azóta viszont láthatóan visszafogják a fogyasztásukat, hiszen tavalyhoz képest már egy 12 százalékos visszaesés látszik ezen a fronton. Az anyagköltségeken belül kimagasló a villanyszereléshez kapcsolódó anyagokra való többlet ráfordítás: közel négyszer annyit költöttek idén a társasházak villanyszerelési anyagokra, mint 2021-ben. Nem ugrottak a közüzemi díjak, "csak" a villanyszámla Közüzemi díjakra 2021-ről 2022-re mindössze 11 százalékkal költöttek többet a társasházak, de 2023-ra már 3%-kal kevesebbet: itt a rezsicsökkentés egyértelmű hatása mellett valószínű, hogy a társasházkezelők és a társasházi közösségek sokkal jobban odafigyelnek az optimális energiafelhasználásra. A takarékoskodás legjobban talán a vízdíjon látszik: tavalyhoz képest idén 9%-kal kevesebbet költöttek vízdíjra a társasházak. A közüzemi díjakon belül kimagasló a villamosenergia költségek növekedése, ami 2021-ről 2022-re 28%, 2022-ről 2023-ra pedig 37%-ot tesz ki, ez 2021-ről 2023-ra 2 év alatt 75%-os költség növekedést jelent. Jobban nőtt a takarítási díj, mint a közös képviseleti díj Az adatokból az is jól látszik, hogy amíg a közös képviseleti díj 2021-ről 2022: 7%-ot, 2022-ről 2023-ra, 5%, összesen 13%-ot nőtt két év alatt, addig általános épülettakarításra 2021-ről 2022-re 26%-kal, 2022-ről 2023-ra 21 %-kal többet költöttek a társasházak, ami két év alatt 52%-os költségnövekedést jelent. Az adatállományból az is látszik, hogy a takarítási szolgáltatásokon belül fertőtlenítésre idén már 60%-kal kevesebbet költenek a társasházak, mint kév éve. A közös képviseleti és takarítási díj összehasonlítását illetően jó hír, hogy közös képviseletre még mindig többet fizetnek a hazai házak, mint takarításra: egész évre, a teljes hazai társasházi állományra vetítve idén nagyságrendileg 25mrd Ft megy közös képviseletre és 18mrd Ft takarításra. Az elmúlt két év vesztesei a gondnokok, a portások és a biztonsági őrök: a gondnoki szolgáltatásra fordított összeg nem növekedett 2 év alatt, illetve az is látszik, hogy a társasházak a biztonsági szolgálaton spórolnak: 2021-ről 2022-re 26%-kal kevesebbet, 2022-ről 2023-ra 25%-kal kevesebbet költenek ilyen szolgáltatásokra a házak, összesen 55 százalékkal kevesebbet két évvel ezelőtthöz képest. A portaszolgálatra költött összeg 2022-ről 2023-ra 7%-kal csökkent annak ellenére, hogy 2021-ről 2022-re az erre a szolgáltatásra fordított költségek 20%-kal nőttek. Ugrottak a karbantartási költségek is Míg lift - és gázkazán karbantartásra két év alatt 25%-kal többet költöttek a társasházak, addig tűz-, érintés- és villámvédelmi felülvizsgálatra viszont kevesebbet költenek, tavalyhoz képest 31%-os a visszaesés, két év alatt 33%. Általánosan a karbantartásokra a házak 60%-kal többet költenek mint két éve, ezen belül a kőműves munkákra költött összeg nagyságrendileg háromszorozódott, ahogyan a lift és tetőjavításra költött összegek is jelentősen megugrottak. Zárszerelésre 30%-kal többbet költenek a társasházak mint 2 éve, kéményjavításra és épület veszélytelenítésre pedig közel 80%-kal többet, mint két éve. Jó hír, hogy homlokzatfelújításra és műszaki ellenőrzésre is látványosan többet költenek idén a lakóközösségek: kétszer annyit, mint tavaly. Több banki, biztosítási költség, de a tulajonosok továbbra is rendesen fizetnek Biztosítási díjakra 2 év alatt 20%kal, bankköltségekre 2021-ről 2022-re 14%-kal, 2022-ről 2023-ra 25%-kal, két év alatt közel 43%-kal költenek többet a hazai társasházak. Az adatokból látszik a tárgyi eszközök beszerzésének visszaesése: tavalyhoz képest közel 70%-kal kevesebbet költenek a hazai társasházak eszközbeszerzésre. Jó hír ugyanakkor, hogy az adatokból egyrételműen látszik, hogy míg a közös költség 2021-ről 2022-re átlagosan 14,45%-kal, 2022-ről 2023-ra közel 9%-kal, összesen két év alatt 24,6%-kal nőtt, addig az előírások és befizetések között nincs szignifikáns eltérés országosan: 2021-ben az előírások 102 százalékát, 22-ben 100%-át, 23-ban pedig 99,6 százalékát befizették a kasszába a tulajdonosok. A felmérés módszertanát illetően a THT az eHÁZzal együttműködve aggregált, anonimizált adatokat elemzett annak érdekében, hogy a hazai társasházak költségeiről képet kapjon és be tudjon számolni azok változásáról. A kutatásban közel 5.000 magyarországi társasház anonimizált adatai lettek feldolgozva akképpen, hogy az egyes időszakok összehasonlítása a 2021, 2022 és 2023-as évek első féléves adatai alapján történtek.A teljes elemzés grafikonokkal, részletes adatokkal a THT - Társasházi Háztartás szaklap novemberi számában és online felületeinken lesz olvasható. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Néhány nap alatt teljesen lezárult az egyik legnépszerűbb lakossági támogatási forma: az 5+5 milliós otthonfelújítási program az egész országban felfüggesztésre kerül. Múlt héten még arról adtunk hírt, hogy csak a fejlettebb régiókban állt le a pályázatok befogadása, mostanra azonban a kevésbé fejlett térségekben is megszűnik ez a lehetőség. Utoljára április 23-án, csütörtökön van lehetőség benyújtásra az MFB Pont Plusz fiókhálózat nyitvatartási idejéig. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei. 
A lakásárak emelkedése és a születésszám csökkenése sok országban párhuzamosan zajlik. Ám úgy tűnik ez nem puszta egybeesés. Holland kutatók két kutatásban is megmutatták, hogy a kettő között szoros kapcsolat van – és amit találtak, az Magyarországon is ismerősnek tűnhet. 
Egy levél az V. kerületi önkormányzattól: új parkolóházi lehetőség a belvárosi lakóknak. Apró hír, mégis jól mutatja, merre halad Budapest parkoláspolitikája. A város kerületenként, lépésről lépésre próbál kezelni egy problémát, amelyre nincs egységes megoldás – miközben a díjak emelkednek, a viták erősödnek, és az európai példák egyre több tapasztalattal szolgálnak. 
Minden tapasztalt közös képviselő ismeri azt az érzést, amikor megcsörren a telefon és szól az egyik lakó, hogy beázott a tető, leállt a lift vagy éppen a kazán adta meg magát január közepén. Ilyenkor a nagyon sok felmerülő kérdés között a legfontosabb: lesz-e rá pénz, és ha igen, honnan? 
Rengeteg a tévhit, a félreértés és az indulatból fakadó vélemény arról, hogy mennyit keres – és mennyit kellene keresnie – egy társasházi közös képviselőnek. Átfogó, hiteles kép alig áll rendelkezésre, ideje végre tényekkel helyettesíteni a találgatást. 
Sándor Viktória etikus ingatlanos, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége Etikai Bizottságának vezetője és az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján beszélt arról, hogyan lehet megkülönböztetni a szakembert a kóklertől. Az ingatlanpiac ma mindenki számára nyitott, az otthon azonban a legtöbb ember legnagyobb vagyona. A 3 százalékos Otthonstart program felpörgette a piacot, a hibás döntések ára így még magasabb lehet. A kérdés az, hogy magánemberként nekivágunk, vagy bevonunk egy valódi, ellenőrizhető szakértőt. 
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban. 
Megjelent a Kormány 81/2026. (IV. 9.) rendelete, amely alapjaiban alakítja át az Otthon Start program keretében megvalósuló lakásépítések szabályozását. Az új előírások kiemelt beruházássá minősítik az érintett projekteket, ezzel gyorsabb engedélyezést és rugalmasabb feltételeket biztosítva. A rendelet több ponton felülírja a helyi építési szabályokat, nagyobb mozgásteret ad a beépítésben és egyszerűsíti az adminisztratív követelményeket, hogy felgyorsuljon a lakásépítések megvalósítása. 
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt. 
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek. 
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
Felvételsorozat hetedik része az eINGATLAN 2025 – Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dén Mátyás András projektvezető – eINGATLAN.hu/Info Sierra Kft. 
A visszaváltási rendszer bevezetésével a korábban hulladékként kezelt csomagolások újra értékké váltak, ami a társasházak működésében is érezhető változásokat hozott. Egyre több helyen jelennek meg olyan külső szereplők, akik a közös terekben gyűjtik össze a visszaváltható palackokat. A jelenség nemcsak biztonsági kérdés, hanem rámutat a társasházak működésének érzékeny pontjaira: a hozzáférés kontrolljára, a közös terek használatára és arra, hogy egy újonnan megjelenő érték hogyan alakítja át a mindennapi működést. 
Az európai nagyvárosok az elmúlt évtizedben ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek: miközben egyes térségek népessége csökken, más városrészek túlterheltté válnak, a lakhatás drágul, az infrastruktúra pedig nehezen követi a változásokat. A rövid távú lakáskiadás, a belső városrészek kiürülése és az agglomeráció növekedése nemcsak helyi jelenségek, hanem egy átfogó európai városi átalakulás részei. 
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer. 
Lezárult a Rákosrendező tervpályázat első fontosabb mérföldköve: kihirdették a nemzetközi urbanisztikai pályázat eredményét, amely hosszú távon Budapest egyik legnagyobb barnamezős területének jövőjét határozza meg. Összesen 14 hazai és nemzetközi iroda adott be munkát, a zsűrit Karácsony Gergely vezette, társelnöke pedig Vitézy Dávid volt. A döntés egy olyan tervet részesített előnyben, amely nem egyetlen látványos gesztusra épít, hanem egy komplex, hosszú távon is működő városi rendszert kínál. 
A pesti Király utca nyüzsgő, turistákkal teli világáról könnyű azt hinni, hogy a itteni bérházakból már régen kivesztek a klasszikus szomszédsági kapcsolatok. Van azonban egy ház Terézvárosban, amely látványosan rácáfol erre. A Király utca 78. szám alatt egy idős házaspár kezdeményezésére az elmúlt években olyan lakóközösség alakult ki, amely nemcsak működik, hanem tudatosan építi is önmagát. 
Egy nyaraló megvásárlása első ránézésre nem több egy racionális döntésnél: pihenési lehetőség, befektetés, talán egy jövőbeli otthon ígérete. A valóságban azonban ennél jóval összetettebb jelenségről van szó. Míg az első otthon a legtöbb esetben szükségszerűség, addig a második már választás kérdése - és éppen ezért sokkal mélyebb pszichológiai, érzelmi és társadalmi motivációk húzódnak meg mögötte. A nyaralót, hétvégi házat, üdülőt ezért is nevezi a szakirodalom második otthonnak. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
