Megrepedt falak, nyugtalan lakók – ki állja a földrengés számláját?2025. július 10. |
|---|
Július első hetében több földrengést is rögzítettek Csongrád-Csanád megyében, a földmozgások jól érzékelhetők voltak a felszínen. Több bejelentés is érkezett remegő ablakokról, elmozdult csillárokról és néhol megrepedt falakról is.
|
|
10 880 HUF
THS927 Minőségi postaláda - Újságtartóval
![]() Érdekel → |
|
2025. július 5-én és 6-án több földrengést is regisztrált a földrengés.hu portál. A rengések közül több is elérte a 3-as magnitúdót, ami már érzékelhető mozgást okoz, főleg a gyengébb szerkezetű épületekben. Személyi sérülés nem történt, ám egyes településeken megrepedt falakról, elmozdult kéményekről és megrongálódott tetőszerkezetekről érkeztek lakossági bejelentések. Bár hazánk nem tartozik a földrengésveszélyes térségek közé, a Kárpát-medencében húzódó törésvonalak időnként kisebb rengéseket idézhetnek elő. A statisztikák szerint az elmúlt 100 évben többször is előfordult 5-ös magnitúdót meghaladó földrengés, ezért a szakértők szerint a felkészülés nem elhanyagolható. Fizet-e a biztosító földrengés esetén? A legtöbb magyarországi lakásbiztosítás tartalmaz földrengésre vonatkozó elemi károk fedezetet, de nem automatikusan, és nem minden esetben. A biztositas.hu szerint a biztosítók jellemzően csak akkor fizetnek, ha az esemény legalább 5-ös fokozatú rengésként van nyilvántartva az MSK vagy EMS skálán. Ez azt jelenti, hogy az adott földmozgás már komoly, szemmel látható épületszerkezeti károkat okozhat. A mostani földrengések egyike sem érte el ezt a küszöböt, így a biztosítók valószínűleg csak korlátozottan vagy egyáltalán nem fognak kártérítést fizetni az érintett térségekben. Ez sok tulajdonost váratlanul érhet, különösen, ha a biztosítás részleteire eddig nem fordítottak kellő figyelmet. Mire figyeljünk a biztosítási szerződésben? Az első és legfontosabb, hogy a szerződésben szerepel-e az elemi károk közt a földrengés mint téríthető esemény. Az alapcsomagok jellemzően tartalmazzák, de érdemes meggyőződni róla. Emellett sok biztosítónál szerepel egy úgynevezett várakozási idő is - ez általában 15-30 nap, és ez idő alatt bekövetkezett eseményre nem jár kártérítés. A kártérítés további feltétele, hogy a károk valóban a földrengés következtében keletkeztek. Ezt a biztosító helyszíni szemlével, műszaki dokumentációval és hivatalos szeizmológiai adatokkal ellenőrzi. A biztositas.hu szerint sok vita abból adódik, hogy egy repedés vagy szerkezeti sérülés földrengés, vagy inkább korábbi szerkezeti hiba következménye-e. Mit térítenek meg? Amennyiben a biztosítás érvényes és a földrengés meghaladja a kockázati küszöböt, a biztosító megtérítheti az épületben keletkezett károkat: például megrepedt falakat, sérült kéményt, tetőhibákat, de akár teljes újjáépítés költségét is, a biztosítási összeg erejéig. Fontos tudni, hogy az ingóságokra vonatkozó térítés külön fedezetként szerepelhet, tehát nem automatikus. Mire számíthatnak az érintett tulajdonosok? A jelenlegi adatok alapján a mostani földrengések nem érték el azt az erősséget, amelyre a legtöbb biztosító kárt térítene. Ugyanakkor az események újra rávilágítanak arra, mennyire fontos a tudatos szerződéskötés és az éves biztosítási felülvizsgálat. Aki bizonytalan abban, hogy saját biztosítása mit fedez pontosan, érdemes még most tájékozódni és szükség esetén módosítani a szerződésen. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Július első hetében több földrengést is rögzítettek Csongrád-Csanád megyében, a földmozgások jól érzékelhetők voltak a felszínen. Több bejelentés is érkezett remegő ablakokról, elmozdult csillárokról és néhol megrepedt falakról is.

Bécsben tartották meg a RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóját, amelyen pénzügyi, szakpolitikai, műszaki és piaci szereplők közösen keresték a választ arra, miként gyorsíthatók fel az épületfelújítások. A tanácskozás egyik alapvető kiindulópontja az volt, hogy az európai épületállomány energetikai megújítása hosszú távon nem finanszírozható kizárólag állami és uniós támogatásokból. A valódi kérdés ezért az, hogyan vonható be érdemben a magántőke a társasházi és önkormányzati felújításokba.
Felvételsorozat első része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Lestyán Mária, építésztervező és tűzvédelmi szakmérnök, szakújságíró, TSZVSZ elnök, szakmai kapcsolatokért felelős igazgató - Rockwool Hungary Kft.
Új támogatási lehetőség nyílik 2026 februárjától azoknak a háztartásoknak, amelyek szeretnék jobban kihasználni a megtermelt napenergiát, csökkentenék villanyszámlájukat és növelnék energiafüggetlenségüket. Az Otthoni Energiatároló Program keretében akár 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatás is elérhető energiatároló telepítésére. 
Stratégiai együttműködést kötött az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar és a THT kiadója, a Proptech Digital Investment Zrt. A létesítménygazdálkodó és -üzemeltető szakmérnök/szakmenedzser szakos hallgatók díjmentes szaklap-előfizetést és mesterségesintelligencia-asszisztens hozzáférést kapnak
Egyre több társasházi lakó vált elektromos autóra, a töltési lehetőségek azonban sok helyen még hiányoznak. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n az Evergy Charging Kft. szakemberei, Szakács Gréta és Szendrei Krisztián előadásukban bemutatták, milyen műszaki, jogi és pénzügyi megoldásokkal lehet a társasházi környezetben is biztonságos és költséghatékony töltést biztosítani.
A nagyobb társasházak működésével együtt óhatatlanul nő a kezelt pénz mennyisége is, és ezzel párhuzamosan erősödnek az ellenőrzéssel, átláthatósággal kapcsolatos elvárások. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Ha már van lakáshitel- vagy lakáslízing-szerződés, ami 2026. január 1. előtt érvényesen létrejött, akkor az Otthontámogatás 2026-os igénylésénél 2026. január 20. az első igazán kritikus dátum: eddig kell a kérelmet a munkáltatónál benyújtani.
Magyarországon a téli szmog nem elsősorban a gyárak vagy az autók miatt alakul ki. A rossz energiahatékonyságú épületekben, elavult berendezésekkel, gyakran nedves fával vagy hulladékkal történő fűtés a szállópor-kibocsátás egyik fő okozója. A probléma kezelése ezért legalább annyira lakhatási és felújítási kérdés, mint környezetvédelmi.
A hazai társasház-állomány megújítása évek óta az egyik legnehezebben mozdítható területe az épületenergetikának. A problémák nem ismeretlenek: széttagolt tulajdonosi szerkezet, lassú döntéshozatal, bizonytalan finanszírozás és hiányos műszaki adatok. A Renoinvest projekt magyarországi záró nemzeti kerekasztala ezekre a visszatérő akadályokra keresett rendszerszintű válaszokat, kifejezetten a társasházi felújítások szemszögéből.
Sokan nem tudják, hogy lakáscsere esetén nem feltétlenül a teljes vételár után kell illetéket fizetni. 2026. január 1-jétől a szabályok még kedvezőbbé váltak: az eladott lakás akár öt évvel korábbi értékesítése is beszámítható az illetékalap csökkentésébe.
2026. január 1-jével megszűnt a rövid távú lakáskiadás jogi lehetősége Terézvárosban. A több mint egyéves felkészülési időszak után az önkormányzat nemcsak hatályba léptette a rendeletet, hanem meg is kezdte annak aktív betartatását: elindultak az ellenőrzések, és már az első napokban szabályszegésre utaló jeleket találtak.
A társasházak villamos hálózatának egyik legelhanyagoltabb eleme a méretlen elektromos rendszer, amelynek meghibásodása nemcsak áramszünetet, hanem komoly tűzveszélyt is jelenthet. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n tartott előadásában Czekmeiszter Marcell villamosmérnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a társasházi csatlakozóberendezés - bár a ház tulajdonában van - az áramszolgáltató használatában áll, és éppen ez a kettősség teszi a „rendszer mostohagyermekévé".
A hó eltakarításának elmulasztása miatti elcsúszásos balesetek esetén rendszeresen felmerül a kérdés, hogy ki viseli a felelősséget: a társasház, a közös képviselő vagy az ingatlan tulajdonosa. A társasház köteles gondoskodni a közös területek biztonságáról, és ha ezt elmulasztja, a károsult kártérítést követelhet.
Év végén több építésügyi, zöldfelületi és földmérési szabályt módosítottak. A változások első látásra technikai jellegűek, azonban számos ponton érinthetik a társasházak működtetését is felújítás, bővítés, új épületrész kialakítása vagy használatbavétel esetén. Az alábbiakban kifejezetten társasházkezelői nézőpontból, a gyakorlati teendőkre koncentrálva foglaljuk össze a legfontosabb elemeket.
A fűtési szezon nemcsak a meleg otthonok időszaka, hanem a legtöbb lakástűz és szén-monoxid-mérgezésé is. Lestyán Mária építésztervező és tűzvédelmi szakmérnök, szakújságíró, a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség elnöke a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n arra figyelmeztetett: a társasházakban a tűzvédelem nem jogszabályi formalitás, hanem mindennapi gondosság kérdése.
Az Országgyűlés elfogadta a 2025. évi CXXX. törvényt, amely átfogóan módosítja a szövetkezeti jogszabályokat annak érdekében, hogy önálló, uniós szabályozással összhangban álló keretet teremtsen az energiaszövetkezetek számára. A 2026. január 1-jén hatályba lépő rendelkezések pontosan meghatározzák az energiaközösségek működésének feltételeit, a tagsági szabályokat és a gazdálkodási előírásokat.
Egy társasházban egyetlen ingatlanként nyilvántartott albetétben több, külön használatú lakást alakítottak ki. A jogvita lényege, hogy a díjat a tényleges használathoz kötődő szempontok alapján kellene meghatározni, miközben a tulajdoni lap csak egy lakást tüntet fel. Az ebből fakadó ellentmondás bírósági útra terelte az ügyet. Érdemes áttekinteni, milyen jogi és szabályozási lehetőségei vannak a társasháznak annak érdekében, hogy a díjfizetés a tényleges lakásszámot tükrözze. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A társasházi biztosítások díja az elmúlt évben érezhetően megemelkedett, de az okok korántsem egyértelműek. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n a biztosítói kerekasztalnál négy piaci szereplő képviselői vitatták meg, miért kerülnek egyre többe a biztosítások, hogyan működik a mestervonalas assistance, és miért nem old meg mindent a kötelezővé tétel. Simon János (Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.), Antalffy Dániel (Allianz Hungária Zrt.), Hegyháti Szilvia (Generali Biztosító Zrt.) és Lévai Dániel (Netrisk Magyarország Kft.) beszélgetéséből kiderült: a biztosítások világa legalább annyira sokszínű, mint maguk a társasházak. 






































