Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Megszületett a kormányrendelet! - Május 31-e helyett a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell megtartani a kötelező közgyűléseket 2020. május 10.
A vészhelyzet kihirdetése után azonnal világossá vált, hogy az elszámoló közgyűlések megtartására nincs lehetőség a törvényben előírt május 31-ei végső időpontig. ezért a THT és a TTOE levélben kérte a Miniszterelnökséget ennek, illetve az írásbeli szavazás szabályainak megváltoztatására.
10 750 HUF THS927 Minőségi postaláda - Újságtartóval Érdekel →
A válaszban jelezték, hogy ez ügyben elkezdődött a munka, melynek eredménye a Magyar Közlönyben hamarosan megjelenik. Ez végül az április 10-én kiadott 71-es számú közlönyben került rögzítésre - április 11.-ei hatállyal - mely ITT, a "Letölthető anyagok"között is elérhető. A "102/2020. (IV. 10.) Kormányrendelet a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről" elnevezés alatt futó szabályozás "A jogi személyekre vonatkozó eltérő rendelkezések alkalmazásáról" szóló 1. pontja az 1931. oldalon található, mely a lakásszövetkezetekre is vonatkozik. A 2. pont - az 1935. oldalon - "A társasházakra vonatkozó eltérő rendelkezések alkalmazásáról" címet viseli, s az alábbiakat tartalmazza. A vastaggal jelölt rész a rendelet szövege, melyben a paragrafusok alatt, normál vastagsággal dr. Bék Ágnes értelmező magyarázatát helyeztük el. 10. § A veszélyhelyzet ideje alatt a társasházak - a társasházakról szóló jogszabályoktól eltérően - az ezen alcímben foglaltak szerint működhetnek. Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy felülírja a társasházi törvény rendelkezéseit a veszélyhelyzet időszaka alatt. 11. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt a társasház - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem tart közgyűlést. Ha az éves elszámolásról és a következő évi költségvetésről való döntés, vagy más kötelező döntés határideje a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, ezen tárgykörökben a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell a közgyűlésnek döntenie. A beszámoló és tervező költségvetésről szóló törvényi kötelezettséget felülírja a jelenlegi szabályozás, vagyis május 31.-e helyett a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell megtartani minden közgyűlést az előírt napirendi pontokkal. Ez a rendelkezés viszont azt is jelenti, hogy az elszámolással és a következő évi költségvetéssel kapcsolatos döntésre nem fogadja el az írásbeli szavazási módot. (2) Közgyűlést kell tartani, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérik. Ebben az esetben a döntés csak írásbeli szavazással hozható meg, ideértve azon tárgykörökben való döntést is, melyekben azt a szervezeti-működési szabályzat vagy korábban hozott közgyűlési döntés kizárja. Az írásbeli szavazás módjára a szervezeti-működési szabályzat rendelkezései az irányadók. Ilyen rendelkezés hiányában az írásbeli szavazás részletszabályait - ideértve az eredmény megállapítását is - a közgyűlési meghívóban kell megállapítani. Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke - a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül - írásban köteles a tulajdonostársakkal közölni. Ha tulajdonosok 1/10-e kéri, akkor a közgyűlés összehívása nélkül írásbeli szavazást kell kiírni azokkal a napirendi pontokkal, amelyet kérnek és ez az SZMSZ-ben a közgyűlés hatáskörébe utalt ügyekre is vonatkozik. Nem vonatkozik viszont a beszámoló és a költségvetés elfogadására, mivel azt törvény helyezte a közgyűlés hatáskörébe. Minden esetben az SZMSZ-ben rögzített eljárási szabályokat kell betartani. Ha egy társasháznak nincs SZMSZ-e, akkor a meghívóban kell részletezni, hogy milyen módon kell a szavazatokat leadni, milyen módon történik meg a szavazatok számlálása és a kiértesítés. Az eredményről a tulajdonosokat 8 napon belül értesíteni kell. Ez felmentést ad az alól, hogy SZMSZ-t kellene létrehozni vagy módosítani amiatt, hogy a sürgős ügyekben írásbeli szavazást írjanak ki. (3) A veszélyhelyzet ideje alatt a közös képviselő (intézőbizottság) fokozott felelősséggel köteles eljárni. Ez lefordítva azt jelenti, hogy sokkal nagyobb odafigyeléssel kell dönteni olyan ad-hoc ügyekben, amelyek a veszélyhelyzet ideje alatt válnak fontossá - pl. fertőtlenítés, biztonsági kérdések, stb. - de eddig nem volt rá felhatalmazás és a döntésért vállalni kell a felelősséget. Célszerű az SZB-vel írásban egyeztetni a felmerülő többlet költségekről. 12. § A társasház működése körében, valamint az érintettek egymás közti viszonyaiban írásbeli nyilatkozatnak, közlésnek (a továbbiakban együtt: nyilatkozat) minősül az írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (pl. e-mail, internetes alkalmazás) tett nyilatkozat is, ha azonosítható a) a nyilatkozattevő személye, b) a nyilatkozat tartalma, c) a nyilatkozat megtételének időpontja, és d) a címzett személye. Ha úgynevezett nullás igazolást, vagy jelzálogtörlést, illetve részletfizetési megállapodást kell kiadnia a közös képviselőnek, akkor azt e-mailban, szkennelt aláírással ki lehet adni. Ugyanilyen formában elfogadható a részletfizetési ajánlat is a tulajdonostól, azonban a teljes e-mail értesítést érdemes kinyomtatni, amelyből kitűnik a feladó, a dátum, az időpont és az is, hogy kinek lett címezve a kérelem. 13. § Az intézőbizottság abban az esetben is ellátja a feladatait, ha a feladatok ellátására képes tagok száma az eredetileg megválasztott taglétszámhoz képest - akár a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényben rögzített minimumlétszám alá - csökken. Amennyiben az IB egy tagja eladja az ingatlanát, vagy meghal, úgy az IB csökkentett létszámmal is elláthatja a társasház üzemeltetését a veszélyhelyzet ideje alatt. 14. § (1) A közgyűlés nem mentheti fel megbízatásából a közös képviselőt (intézőbizottságot). A rendelkezés egyértelmű: a veszélyhelyzet ideje alatt nem lehet közgyűlést tartani és nem lehet felmenteni a közös képviselőt (intézőbizottságot) még írásbeli szavazással sem. (2) A közös képviselői (intézőbizottsági) megbízatását a közös képviselő (intézőbizottság) nem szüntetheti meg. A rendelkezés szerint viszont le sem mondhat, nem kérheti a felmentését a veszélyhelyzet ideje alatt a közös képviselő és az intézőbizottság sem. (3) Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, a közös képviselő (intézőbizottság) az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig köteles a feladatait - változatlan díjazás mellett - ellátni. Ha a közgyűlési határozat szerint a közös képviselő, vagy az intézőbizottság megbízatásának időpontja a veszélyhelyzet ideje alatt szűnne meg, úgy az továbbra is fennáll az új közös képviselő megbízásáig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napig. Ez azokra az esetekre vonatkozik, amikor már felmentették a közös képviselőt (intézőbizottságot) de az új megválasztására már nem kerülhetett sor. Így a korábbi közös képviselő megbízása továbbra is fennmarad és nem a felmentésétől számított határidőt kell figyelembe venni, hanem a veszélyhelyzet megszűnését és gondoskodni kell, hogy az azt követő 90 napos időszakban sor kerüljön új közös képviselő, illetve intézőbizottság megválasztására. (4) Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a (3) bekezdésben foglaltakon kívüli okból szűnik meg, vagy a közös képviselő (intézőbizottság) a veszélyhelyzet folytán nem képes ellátni a feladatait, az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat a számvizsgáló bizottság látja el. Számvizsgáló bizottság hiányában, vagy ha a veszélyhelyzet folytán a számvizsgáló bizottság sem képes eljárni, az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat bármely tulajdonostárs elláthatja. Fontos rendelkezés arra vonatkozóan, hogyha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke meghal, vagy kórházba kerül kezelésre, illetve karantémba kerül, úgy az intézkedési jogkör átszáll a számvizsgáló bizottságra. Ha viszont nincs számvizsgáló bizottság, vagy az is képtelen az intézkedésre, úgy az új közös képviselő megválasztásáig bármely tulajdonostárs elláthatja a legsürgősebb feladatokat. Ez a megfogalmazás azonban kevés ahhoz, hogy valóban lássuk a végrehajtás módját. Természetesen az SZB szerepköre értelmezhető, de vajon egy 10 vagy 100 lakásos társasházban melyik tulajdonos vállalja, hogy átveszi ezt a feladatot Egyenlőre csak abban bízhatunk, ilyen esetre nem lesz szükség és legalább a számvizsgáló bizottság a helyén lesz. (5) A (3) és (4) bekezdés szerinti esetben az új közös képviselőt (intézőbizottságot) a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell megválasztani. A veszélyhelyzet elmúlását követő 90 napon belül viszont mindenképpen új közös képviselőt (intézőbizottságot) kell választani. Ehhez azonban majd „valakinek" össze kell hívnia a közgyűlést, ki kell értesítenie a tulajdonosokat és addig új jelöltet is kell keresni, aki vállalja a társasház üzemeltetését. 15. § (1) A társasház szerveinek törvényességi felügyeleti eljárásában - a működés törvényességének helyreállítására vonatkozó jegyzői felhívás közlését, valamint a jegyző és a fővárosi és megyei kormányhivatal egymással való kapcsolattartását ide nem értve - írásbeli közlésnek minősül az írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (pl. e-mail, internetes alkalmazás) történő közlés is, ha azonosítható a) a küldő személye, b) a közlés tartalma, c) a közlés megtételének időpontja, és d) a címzett személye. A rendelkezés szerint változatlanul joga van a tulajdonosoknak törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezni a helyi jegyzőnél. A könnyítés az, hogy ezt elegendő e-mailben, internetes alkalmazás igénybe vételével megtenni. Ha az eljárást nem lehet lefolytatni a jelenlegi helyzetben, akkor a veszélyhelyzet megszűnését követően meg kell oldani. A bejelentő tulajdonosnak azonban megfelelően igazolnia kell, hogy ki küldte, mikor és ki volt a címzett, illetve milyen intézkedést kér. (2) A kizárólag személyes jelenléttel elvégezhető eljárási cselekmények nem folytathatók le. Ha ez az eljárás további folytatásának akadálya, az eljárás félbeszakad a félbeszakadás okának elhárultáig vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő napig. A félbeszakadás megszűnésének napján az eljárás folytatódik, a határidők e naptól újra kezdődnek. Ha a munka megrendelése vagy ellenőrzése kizárólag személyes jelenléttel lehetséges, úgy az a tevékenység nem végezhető el. Itt az eljárás félbeszakad és a veszélyhelyzet megszűnését követő naptól kezdődik. Ezek az események minden esetben egyedileg értékelendők és csak azokra a tevékenységekre érdemes alkalmazni, amelyeknél a felelősségvállalás is fennáll vagy a közös képviselő, vagy a tulajdonos részéről. A munkavégzések esetében a vállalkozónak kell a felelősséget vállalnia a munkájáért, ha lehetőség van, akkor érdemes ezt a szerződésben is külön rögzíteni, valamint a teljesítés igazolást a vállalkozónak kötelessége elkészíteni. (3) A törvényességi felügyeleti eljárás során az iratokat elegendő egyszerű másolatban vagy szkennelve csatolni. Ha a jegyző megindítja a törvényességi felügyeleti eljárást, akkor a szükséges dokumentumokat elegendő a jegyzőhöz szkennelve benyújtani. 39. § (1) E rendeletet a hatálybalépése napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. (2) E rendelet eltérő előírásait a hatálybalépését megelőzően, de a veszélyhelyzet kihirdetését követően lejárt határidők esetében is alkalmazni kell. (3) E rendelet előírásait azon személyek esetében is alkalmazni kell, akik megbízatása, kinevezése, illetve választott tisztsége a veszélyhelyzet kihirdetését követően, de e rendelet hatálybalépését megelőzően szűnt meg és e rendelet hatálybalépéséig e személyt vagy helyette más személyt nem bíztak meg, nem neveztek ki, illetve nem választottak meg.

Megszületett a kormányrendelet! - Május 31-e helyett a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell megtartani a kötelező közgyűléseket

2020. május 10.

A vészhelyzet kihirdetése után azonnal világossá vált, hogy az elszámoló közgyűlések megtartására nincs lehetőség a törvényben előírt május 31-ei végső időpontig. ezért a THT és a TTOE levélben kérte a Miniszterelnökséget ennek, illetve az írásbeli szavazás szabályainak megváltoztatására.

10 750 HUF

THS927 Minőségi postaláda - Újságtartóval

Érdekel →

A válaszban jelezték, hogy ez ügyben elkezdődött a munka, melynek eredménye a Magyar Közlönyben hamarosan megjelenik. Ez végül az április 10-én kiadott 71-es számú közlönyben került rögzítésre - április 11.-ei hatállyal - mely ITT, a "Letölthető anyagok"között is elérhető.

A "102/2020. (IV. 10.) Kormányrendelet a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről" elnevezés alatt futó szabályozás "A jogi személyekre vonatkozó eltérő rendelkezések alkalmazásáról" szóló 1. pontja az 1931. oldalon található, mely a lakásszövetkezetekre is vonatkozik.

A 2. pont - az 1935. oldalon - "A társasházakra vonatkozó eltérő rendelkezések alkalmazásáról" címet viseli, s az alábbiakat tartalmazza. A vastaggal jelölt rész a rendelet szövege, melyben a paragrafusok alatt, normál vastagsággal dr. Bék Ágnes értelmező magyarázatát helyeztük el.

10. § A veszélyhelyzet ideje alatt a társasházak - a társasházakról szóló jogszabályoktól eltérően - az ezen alcímben foglaltak szerint működhetnek.

Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy felülírja a társasházi törvény rendelkezéseit a veszélyhelyzet időszaka alatt.

11. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt a társasház - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem tart közgyűlést. Ha az éves elszámolásról és a következő évi költségvetésről való döntés, vagy más kötelező döntés határideje a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, ezen tárgykörökben a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell a közgyűlésnek döntenie.

A beszámoló és tervező költségvetésről szóló törvényi kötelezettséget felülírja a jelenlegi szabályozás, vagyis május 31.-e helyett a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell megtartani minden közgyűlést az előírt napirendi pontokkal. Ez a rendelkezés viszont azt is jelenti, hogy az elszámolással és a következő évi költségvetéssel kapcsolatos döntésre nem fogadja el az írásbeli szavazási módot.

(2) Közgyűlést kell tartani, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérik. Ebben az esetben a döntés csak írásbeli szavazással hozható meg, ideértve azon tárgykörökben való döntést is, melyekben azt a szervezeti-működési szabályzat vagy korábban hozott közgyűlési döntés kizárja. Az írásbeli szavazás módjára a szervezeti-működési szabályzat rendelkezései az irányadók. Ilyen rendelkezés hiányában az írásbeli szavazás részletszabályait - ideértve az eredmény megállapítását is - a közgyűlési meghívóban kell megállapítani. Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke - a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül - írásban köteles a tulajdonostársakkal közölni.

Ha tulajdonosok 1/10-e kéri, akkor a közgyűlés összehívása nélkül írásbeli szavazást kell kiírni azokkal a napirendi pontokkal, amelyet kérnek és ez az SZMSZ-ben a közgyűlés hatáskörébe utalt ügyekre is vonatkozik. Nem vonatkozik viszont a beszámoló és a költségvetés elfogadására, mivel azt törvény helyezte a közgyűlés hatáskörébe.
Minden esetben az SZMSZ-ben rögzített eljárási szabályokat kell betartani.
Ha egy társasháznak nincs SZMSZ-e, akkor a meghívóban kell részletezni, hogy milyen módon kell a szavazatokat leadni, milyen módon történik meg a szavazatok számlálása és a kiértesítés. Az eredményről a tulajdonosokat 8 napon belül értesíteni kell. Ez felmentést ad az alól, hogy SZMSZ-t kellene létrehozni vagy módosítani amiatt, hogy a sürgős ügyekben írásbeli szavazást írjanak ki.

(3) A veszélyhelyzet ideje alatt a közös képviselő (intézőbizottság) fokozott felelősséggel köteles eljárni.

Ez lefordítva azt jelenti, hogy sokkal nagyobb odafigyeléssel kell dönteni olyan ad-hoc ügyekben, amelyek a veszélyhelyzet ideje alatt válnak fontossá - pl. fertőtlenítés, biztonsági kérdések, stb. - de eddig nem volt rá felhatalmazás és a döntésért vállalni kell a felelősséget. Célszerű az SZB-vel írásban egyeztetni a felmerülő többlet költségekről.

12. § A társasház működése körében, valamint az érintettek egymás közti viszonyaiban írásbeli nyilatkozatnak, közlésnek (a továbbiakban együtt: nyilatkozat) minősül az írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (pl. e-mail, internetes alkalmazás) tett nyilatkozat is, ha azonosítható
a) a nyilatkozattevő személye,
b) a nyilatkozat tartalma,
c) a nyilatkozat megtételének időpontja, és
d) a címzett személye.

Ha úgynevezett nullás igazolást, vagy jelzálogtörlést, illetve részletfizetési megállapodást kell kiadnia a közös képviselőnek, akkor azt e-mailban, szkennelt aláírással ki lehet adni.
Ugyanilyen formában elfogadható a részletfizetési ajánlat is a tulajdonostól, azonban a teljes e-mail értesítést érdemes kinyomtatni, amelyből kitűnik a feladó, a dátum, az időpont és az is, hogy kinek lett címezve a kérelem.

13. § Az intézőbizottság abban az esetben is ellátja a feladatait, ha a feladatok ellátására képes tagok száma az eredetileg megválasztott taglétszámhoz képest - akár a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényben rögzített minimumlétszám alá - csökken.

Amennyiben az IB egy tagja eladja az ingatlanát, vagy meghal, úgy az IB csökkentett létszámmal is elláthatja a társasház üzemeltetését a veszélyhelyzet ideje alatt.

14. § (1) A közgyűlés nem mentheti fel megbízatásából a közös képviselőt (intézőbizottságot).

A rendelkezés egyértelmű: a veszélyhelyzet ideje alatt nem lehet közgyűlést tartani és nem lehet felmenteni a közös képviselőt (intézőbizottságot) még írásbeli szavazással sem.

(2) A közös képviselői (intézőbizottsági) megbízatását a közös képviselő (intézőbizottság) nem szüntetheti meg.

A rendelkezés szerint viszont le sem mondhat, nem kérheti a felmentését a veszélyhelyzet ideje alatt a közös képviselő és az intézőbizottság sem.

(3) Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, a közös képviselő (intézőbizottság) az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig köteles a feladatait - változatlan díjazás mellett - ellátni.

Ha a közgyűlési határozat szerint a közös képviselő, vagy az intézőbizottság megbízatásának időpontja a veszélyhelyzet ideje alatt szűnne meg, úgy az továbbra is fennáll az új közös képviselő megbízásáig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napig. Ez azokra az esetekre vonatkozik, amikor már felmentették a közös képviselőt (intézőbizottságot) de az új megválasztására már nem kerülhetett sor. Így a korábbi közös képviselő megbízása továbbra is fennmarad és nem a felmentésétől számított határidőt kell figyelembe venni, hanem a veszélyhelyzet megszűnését és gondoskodni kell, hogy az azt követő 90 napos időszakban sor kerüljön új közös képviselő, illetve intézőbizottság megválasztására.

(4) Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a (3) bekezdésben foglaltakon kívüli okból szűnik meg, vagy a közös képviselő (intézőbizottság) a veszélyhelyzet folytán nem képes ellátni a feladatait, az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat a számvizsgáló bizottság látja el. Számvizsgáló bizottság hiányában, vagy ha a veszélyhelyzet folytán a számvizsgáló bizottság sem képes eljárni, az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat bármely tulajdonostárs elláthatja.

Fontos rendelkezés arra vonatkozóan, hogyha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke meghal, vagy kórházba kerül kezelésre, illetve karantémba kerül, úgy az intézkedési jogkör átszáll a számvizsgáló bizottságra. Ha viszont nincs számvizsgáló bizottság, vagy az is képtelen az intézkedésre, úgy az új közös képviselő megválasztásáig bármely tulajdonostárs elláthatja a legsürgősebb feladatokat. Ez a megfogalmazás azonban kevés ahhoz, hogy valóban lássuk a végrehajtás módját. Természetesen az SZB szerepköre értelmezhető, de vajon egy 10 vagy 100 lakásos társasházban melyik tulajdonos vállalja, hogy átveszi ezt a feladatot Egyenlőre csak abban bízhatunk, ilyen esetre nem lesz szükség és legalább a számvizsgáló bizottság a helyén lesz.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti esetben az új közös képviselőt (intézőbizottságot) a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell megválasztani.

A veszélyhelyzet elmúlását követő 90 napon belül viszont mindenképpen új közös képviselőt (intézőbizottságot) kell választani. Ehhez azonban majd „valakinek" össze kell hívnia a közgyűlést, ki kell értesítenie a tulajdonosokat és addig új jelöltet is kell keresni, aki vállalja a társasház üzemeltetését.

15. § (1) A társasház szerveinek törvényességi felügyeleti eljárásában - a működés törvényességének helyreállítására vonatkozó jegyzői felhívás közlését, valamint a jegyző és a fővárosi és megyei kormányhivatal egymással való kapcsolattartását ide nem értve - írásbeli közlésnek minősül az írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (pl. e-mail, internetes alkalmazás) történő közlés is, ha azonosítható
a) a küldő személye,
b) a közlés tartalma,
c) a közlés megtételének időpontja, és
d) a címzett személye.

A rendelkezés szerint változatlanul joga van a tulajdonosoknak törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezni a helyi jegyzőnél. A könnyítés az, hogy ezt elegendő e-mailben, internetes alkalmazás igénybe vételével megtenni. Ha az eljárást nem lehet lefolytatni a jelenlegi helyzetben, akkor a veszélyhelyzet megszűnését követően meg kell oldani. A bejelentő tulajdonosnak azonban megfelelően igazolnia kell, hogy ki küldte, mikor és ki volt a címzett, illetve milyen intézkedést kér.

(2) A kizárólag személyes jelenléttel elvégezhető eljárási cselekmények nem folytathatók le. Ha ez az eljárás további folytatásának akadálya, az eljárás félbeszakad a félbeszakadás okának elhárultáig vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő napig. A félbeszakadás megszűnésének napján az eljárás folytatódik, a határidők e naptól újra kezdődnek.

Ha a munka megrendelése vagy ellenőrzése kizárólag személyes jelenléttel lehetséges, úgy az a tevékenység nem végezhető el. Itt az eljárás félbeszakad és a veszélyhelyzet megszűnését követő naptól kezdődik. Ezek az események minden esetben egyedileg értékelendők és csak azokra a tevékenységekre érdemes alkalmazni, amelyeknél a felelősségvállalás is fennáll vagy a közös képviselő, vagy a tulajdonos részéről. A munkavégzések esetében a vállalkozónak kell a felelősséget vállalnia a munkájáért, ha lehetőség van, akkor érdemes ezt a szerződésben is külön rögzíteni, valamint a teljesítés igazolást a vállalkozónak kötelessége elkészíteni.

(3) A törvényességi felügyeleti eljárás során az iratokat elegendő egyszerű másolatban vagy szkennelve csatolni.

Ha a jegyző megindítja a törvényességi felügyeleti eljárást, akkor a szükséges dokumentumokat elegendő a jegyzőhöz szkennelve benyújtani.

39. § (1) E rendeletet a hatálybalépése napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) E rendelet eltérő előírásait a hatálybalépését megelőzően, de a veszélyhelyzet kihirdetését követően lejárt határidők esetében is alkalmazni kell.
(3) E rendelet előírásait azon személyek esetében is alkalmazni kell, akik megbízatása, kinevezése, illetve választott tisztsége a veszélyhelyzet kihirdetését követően, de e rendelet hatálybalépését megelőzően szűnt meg és e rendelet hatálybalépéséig e személyt vagy helyette más személyt nem bíztak meg, nem neveztek ki, illetve nem választottak meg.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

6 790 HUF

Öntöttvas - egy ágú - zászlótartó bronz színű kivitelben

Érdekel →

További híreink

Felújítottak saját költségen és mentesülhetnek a közös teher alól? – a társasházi villamos hálózat kényes kérdései 2025. december 4.
Egy társasház közös villamos hálózatának felújítása rendszerint komoly költségekkel jár, amelyek viselése sokszor vitákat szül a tulajdonostársak között. Különösen éles lehet a helyzet akkor, ha egyes tulajdonosok - például a földszinti üzlethelyiségek - saját állításuk szerint már elvégezték a szükséges felújításokat magánköltségen. Felmentést jelenthet-e ez számukra a közös felújítás terhei alól? Jogszerű volt-e az általuk végzett munka, ha az a közös tulajdont is érintette? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Kiemelt lakófejlesztések új szabályokkal Budapesten, Debrecenben és Budaörsön 2025. december 2.
Az Otthon Start program FIX 3%-os lakáshiteléhez kapcsolódóan a kormány újabb nagy lakóingatlan-fejlesztéseket minősített kiemelt beruházássá, és jelentősen átszabja az ezekre vonatkozó építési, parkolási és engedélyezési szabályokat. A 377/2025. (XII. 1.) Korm. rendelet már a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is kiterjed, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg.

Egy társasház – több lépcsőház: a számukra legelőnyösebb megoldást keresik 2025. december 1.
Azokban az épületekben, ahol több lépcsőház tartozik egyetlen társasházba, gyakran évtizedes gyakorlatként alakult ki az önálló gazdálkodás és a külön-külön megbízott közös képviselet. A jogszabályi környezet változásával a tulajdonosközösségnek fontos áttekinteni, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a jogszerű hosszú távú működéshez, és milyen lépéseket igényel az egyes megoldások megvalósítása. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.


Túllépte a jogköreit a közös képviselő? – tudnivalók perindításról és ügyvédfogadásról 2025. november 27.
A közös képviselő milyen döntéseket hozhat meg önállóan, és mikor köteles a tulajdonosok előzetes felhatalmazását kérni? Különösen kényes helyzetet teremt, ha per indul egy tulajdonossal szemben, vagy ha a képviselő ügyvédet bíz meg anélkül, hogy erről a közgyűlés tudna. Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen jogi keretek határozzák meg a közös képviselő mozgásterét, és mikor tekinthető jogszerűtlennek az ilyen eljárás. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Otthontámogatás 2026-tól: évi 1 millió forint lakáshitelre – ezekre a határidőkre kell figyelni 2025. november 26.
Megjelent a Magyar Közlönyben a 361/2025. (XI. 25.) Korm. rendelet az Otthontámogatásról. A rendszer 2026-tól évi legfeljebb nettó egymillió forint vissza nem térítendő támogatást adhat lakáshitel-törlesztésre vagy önerőre azoknak, akik meghatározott közfeladatot ellátó szervezeteknél dolgoznak. A támogatás alanyi jogon jár, de csak akkor, ha a munkáltató időben regisztrál, a dolgozó pedig a megfelelő határidőkig bejelenti igényét.

Erzsébetvárosban is szigorodtak a rövid távú lakáskiadás szabályai 2025. november 19.
Budapest VII. kerületi Önkormányzatának Képviselő-testülete még szeptember végén módosította az Erzsébetvárosi Építési Szabályzatot, ami több ponton érinti a lakóépületekben végezhető tevékenységeket, köztük magánszálláshelyek és a rövid távú lakáskiadás szolgáltatás elhelyezésének feltételeit.


A társasházi házmesterlakás értékesítése – fontos tudnivalók a döntésről 2025. november 18.
A társasházakban közös tulajdonban álló helyiségek - például volt házmesterlakás, tároló, vagy bármilyen közös terület - értékesítése érinti a tulajdonostársak közös vagyonát. Érdemes áttekinteni, mi szükséges egy ilyen döntéshez, kell-e az üzlethelyiségek tulajdonosainak hozzájárulása, és hogyan zajlik a folyamat. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

A Kúria jogszerűnek mondta ki Terézváros Airbnb-tilalmát 2025. november 18.
A Kúria kimondta, hogy Terézváros Airbnb-rendelete nem törvényellenes, elutasítva a kormányhivatal indítványát a rövid távú lakáskiadás szabályozásával kapcsolatban. Ezzel a döntéssel a helyi önkormányzat szabályozási hatásköre megerősítést nyert.

Tartozók névsora a társasházban: hol húzódik az adatvédelem határa? 2025. november 13.
A közös költség megfizetése minden társasházi működés alapja, mégis sok házban évről évre gondot okoznak a nem fizető tulajdonosok. A fizető lakók elvárnák, hogy tudják, kik helyett viselik a közös terheket, viszont a tartozók listájának közzététele adatvédelmi aggályokat vet fel. A jogszerű és átlátható megoldás kulcsa a célhoz kötött adatkezelésben és a belső, zárt kommunikációban rejlik. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Újabb bővítések a FIX 3%-os hitelnél és a CSOK Plusznál 2025. november 13.
A Kormány 349/2025. (XI. 12.) rendelete újabb pontokon módosítja a lakossági otthonteremtési támogatások szabályait. A változások a CSOK Plusz és a FIX 3%-os lakáshitel feltételrendszerét egyaránt érintik, és több gyakorlati könnyítést hoznak azok számára, akik első lakásukat vásárolnák vagy önkormányzati bérlakást szeretnének megvásárolni. A módosítások 2025. november 15-én lépnek hatályba.

Több mint száz ügyvéd segített díjmentesen a rászorulóknak november 14-én 2025. november 13.
A Budapesti Ügyvédi Kamara 2025. november 14-én ismét megszervezte pro bono napját, amelynek célja, hogy anyagi helyzettől függetlenül mindenki számára elérhető legyen a jogi segítség. A kezdeményezéshez idén is közel száz ügyvéd csatlakozott, akik a nap folyamán díjmentes tanácsadást nyújtottak a jelentkezőknek.

Kéményfelújítás és hitelfelvétel – ki fizet és miért? 2025. november 7.
A rendes gazdálkodás körébe tartozó kiadások - például egy gyűjtőkémény korszerűsítése - esetén akár egy megismételt közgyűlésen, a jelenlévők egyszerű többségével is hozható döntés. De mit is jelent pontosan a rendes gazdálkodás köre, mikor számít egy beruházás ezen belülinek, és hogyan oszlanak meg a költségek a tulajdonosok között, ha a garázsok is közös tulajdonban vannak? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Lomok, beázás, pereskedés – egy társasházi pince esete 2025. november 6.
A közgyűlés döntött a lomok elszállításáról és a pince lezárásáról, ám a „gyűjtögető" tulajdonos bírósághoz fordult, és sikerrel támadta meg a határozatot. Ilyenkor azonban nincs minden veszve: jogszerű, mégis hatékony eszközökkel a társasház megvédheti a közös tulajdont, és kikényszerítheti a rendeltetésszerű használatot. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

„Városunk infrastruktúrája túlterhelt” – önazonosság-védelmi tervezet kerül tárgyalásra Törökbálinton 2025. november 5.
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen.

Zártkerti ingatlanok átminősítése – fontos változások az ingatlan-nyilvántartásban 2025. november 3.
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget.

Folytatódik az Otthon Start finomhangolása 2025. november 3.
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak.

Kötelező a villamos hálózat felülvizsgálatáról gondoskodni ingatlanügyletek során 2025. október 31.
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár.

Túszul ejtett társasházi adatok: mire figyeljünk a társasházi szoftver választásánál? 2025. október 27.
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség?

Otthon Start: tovább bővül a FIX 3%-os hitelprogram és kiemelt státuszt kaphatnak a programban résztvevő lakásépítések 2025. október 22.
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.

Csak egylakásos lakóépület alakítható ki a XVI. kerület kertvárosias övezeteiben – szigorú önkormányzati ellenőrzés indul 2025. október 18.
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető.