Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Megszületett a kormányrendelet! - Május 31-e helyett a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell megtartani a kötelező közgyűléseket 2020. május 10.
A vészhelyzet kihirdetése után azonnal világossá vált, hogy az elszámoló közgyűlések megtartására nincs lehetőség a törvényben előírt május 31-ei végső időpontig. ezért a THT és a TTOE levélben kérte a Miniszterelnökséget ennek, illetve az írásbeli szavazás szabályainak megváltoztatására.
43 805 HUF Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg Érdekel →
A válaszban jelezték, hogy ez ügyben elkezdődött a munka, melynek eredménye a Magyar Közlönyben hamarosan megjelenik. Ez végül az április 10-én kiadott 71-es számú közlönyben került rögzítésre - április 11.-ei hatállyal - mely ITT, a "Letölthető anyagok"között is elérhető. A "102/2020. (IV. 10.) Kormányrendelet a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről" elnevezés alatt futó szabályozás "A jogi személyekre vonatkozó eltérő rendelkezések alkalmazásáról" szóló 1. pontja az 1931. oldalon található, mely a lakásszövetkezetekre is vonatkozik. A 2. pont - az 1935. oldalon - "A társasházakra vonatkozó eltérő rendelkezések alkalmazásáról" címet viseli, s az alábbiakat tartalmazza. A vastaggal jelölt rész a rendelet szövege, melyben a paragrafusok alatt, normál vastagsággal dr. Bék Ágnes értelmező magyarázatát helyeztük el. 10. § A veszélyhelyzet ideje alatt a társasházak - a társasházakról szóló jogszabályoktól eltérően - az ezen alcímben foglaltak szerint működhetnek. Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy felülírja a társasházi törvény rendelkezéseit a veszélyhelyzet időszaka alatt. 11. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt a társasház - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem tart közgyűlést. Ha az éves elszámolásról és a következő évi költségvetésről való döntés, vagy más kötelező döntés határideje a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, ezen tárgykörökben a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell a közgyűlésnek döntenie. A beszámoló és tervező költségvetésről szóló törvényi kötelezettséget felülírja a jelenlegi szabályozás, vagyis május 31.-e helyett a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell megtartani minden közgyűlést az előírt napirendi pontokkal. Ez a rendelkezés viszont azt is jelenti, hogy az elszámolással és a következő évi költségvetéssel kapcsolatos döntésre nem fogadja el az írásbeli szavazási módot. (2) Közgyűlést kell tartani, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérik. Ebben az esetben a döntés csak írásbeli szavazással hozható meg, ideértve azon tárgykörökben való döntést is, melyekben azt a szervezeti-működési szabályzat vagy korábban hozott közgyűlési döntés kizárja. Az írásbeli szavazás módjára a szervezeti-működési szabályzat rendelkezései az irányadók. Ilyen rendelkezés hiányában az írásbeli szavazás részletszabályait - ideértve az eredmény megállapítását is - a közgyűlési meghívóban kell megállapítani. Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke - a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül - írásban köteles a tulajdonostársakkal közölni. Ha tulajdonosok 1/10-e kéri, akkor a közgyűlés összehívása nélkül írásbeli szavazást kell kiírni azokkal a napirendi pontokkal, amelyet kérnek és ez az SZMSZ-ben a közgyűlés hatáskörébe utalt ügyekre is vonatkozik. Nem vonatkozik viszont a beszámoló és a költségvetés elfogadására, mivel azt törvény helyezte a közgyűlés hatáskörébe. Minden esetben az SZMSZ-ben rögzített eljárási szabályokat kell betartani. Ha egy társasháznak nincs SZMSZ-e, akkor a meghívóban kell részletezni, hogy milyen módon kell a szavazatokat leadni, milyen módon történik meg a szavazatok számlálása és a kiértesítés. Az eredményről a tulajdonosokat 8 napon belül értesíteni kell. Ez felmentést ad az alól, hogy SZMSZ-t kellene létrehozni vagy módosítani amiatt, hogy a sürgős ügyekben írásbeli szavazást írjanak ki. (3) A veszélyhelyzet ideje alatt a közös képviselő (intézőbizottság) fokozott felelősséggel köteles eljárni. Ez lefordítva azt jelenti, hogy sokkal nagyobb odafigyeléssel kell dönteni olyan ad-hoc ügyekben, amelyek a veszélyhelyzet ideje alatt válnak fontossá - pl. fertőtlenítés, biztonsági kérdések, stb. - de eddig nem volt rá felhatalmazás és a döntésért vállalni kell a felelősséget. Célszerű az SZB-vel írásban egyeztetni a felmerülő többlet költségekről. 12. § A társasház működése körében, valamint az érintettek egymás közti viszonyaiban írásbeli nyilatkozatnak, közlésnek (a továbbiakban együtt: nyilatkozat) minősül az írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (pl. e-mail, internetes alkalmazás) tett nyilatkozat is, ha azonosítható a) a nyilatkozattevő személye, b) a nyilatkozat tartalma, c) a nyilatkozat megtételének időpontja, és d) a címzett személye. Ha úgynevezett nullás igazolást, vagy jelzálogtörlést, illetve részletfizetési megállapodást kell kiadnia a közös képviselőnek, akkor azt e-mailban, szkennelt aláírással ki lehet adni. Ugyanilyen formában elfogadható a részletfizetési ajánlat is a tulajdonostól, azonban a teljes e-mail értesítést érdemes kinyomtatni, amelyből kitűnik a feladó, a dátum, az időpont és az is, hogy kinek lett címezve a kérelem. 13. § Az intézőbizottság abban az esetben is ellátja a feladatait, ha a feladatok ellátására képes tagok száma az eredetileg megválasztott taglétszámhoz képest - akár a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényben rögzített minimumlétszám alá - csökken. Amennyiben az IB egy tagja eladja az ingatlanát, vagy meghal, úgy az IB csökkentett létszámmal is elláthatja a társasház üzemeltetését a veszélyhelyzet ideje alatt. 14. § (1) A közgyűlés nem mentheti fel megbízatásából a közös képviselőt (intézőbizottságot). A rendelkezés egyértelmű: a veszélyhelyzet ideje alatt nem lehet közgyűlést tartani és nem lehet felmenteni a közös képviselőt (intézőbizottságot) még írásbeli szavazással sem. (2) A közös képviselői (intézőbizottsági) megbízatását a közös képviselő (intézőbizottság) nem szüntetheti meg. A rendelkezés szerint viszont le sem mondhat, nem kérheti a felmentését a veszélyhelyzet ideje alatt a közös képviselő és az intézőbizottság sem. (3) Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, a közös képviselő (intézőbizottság) az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig köteles a feladatait - változatlan díjazás mellett - ellátni. Ha a közgyűlési határozat szerint a közös képviselő, vagy az intézőbizottság megbízatásának időpontja a veszélyhelyzet ideje alatt szűnne meg, úgy az továbbra is fennáll az új közös képviselő megbízásáig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napig. Ez azokra az esetekre vonatkozik, amikor már felmentették a közös képviselőt (intézőbizottságot) de az új megválasztására már nem kerülhetett sor. Így a korábbi közös képviselő megbízása továbbra is fennmarad és nem a felmentésétől számított határidőt kell figyelembe venni, hanem a veszélyhelyzet megszűnését és gondoskodni kell, hogy az azt követő 90 napos időszakban sor kerüljön új közös képviselő, illetve intézőbizottság megválasztására. (4) Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a (3) bekezdésben foglaltakon kívüli okból szűnik meg, vagy a közös képviselő (intézőbizottság) a veszélyhelyzet folytán nem képes ellátni a feladatait, az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat a számvizsgáló bizottság látja el. Számvizsgáló bizottság hiányában, vagy ha a veszélyhelyzet folytán a számvizsgáló bizottság sem képes eljárni, az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat bármely tulajdonostárs elláthatja. Fontos rendelkezés arra vonatkozóan, hogyha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke meghal, vagy kórházba kerül kezelésre, illetve karantémba kerül, úgy az intézkedési jogkör átszáll a számvizsgáló bizottságra. Ha viszont nincs számvizsgáló bizottság, vagy az is képtelen az intézkedésre, úgy az új közös képviselő megválasztásáig bármely tulajdonostárs elláthatja a legsürgősebb feladatokat. Ez a megfogalmazás azonban kevés ahhoz, hogy valóban lássuk a végrehajtás módját. Természetesen az SZB szerepköre értelmezhető, de vajon egy 10 vagy 100 lakásos társasházban melyik tulajdonos vállalja, hogy átveszi ezt a feladatot Egyenlőre csak abban bízhatunk, ilyen esetre nem lesz szükség és legalább a számvizsgáló bizottság a helyén lesz. (5) A (3) és (4) bekezdés szerinti esetben az új közös képviselőt (intézőbizottságot) a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell megválasztani. A veszélyhelyzet elmúlását követő 90 napon belül viszont mindenképpen új közös képviselőt (intézőbizottságot) kell választani. Ehhez azonban majd „valakinek" össze kell hívnia a közgyűlést, ki kell értesítenie a tulajdonosokat és addig új jelöltet is kell keresni, aki vállalja a társasház üzemeltetését. 15. § (1) A társasház szerveinek törvényességi felügyeleti eljárásában - a működés törvényességének helyreállítására vonatkozó jegyzői felhívás közlését, valamint a jegyző és a fővárosi és megyei kormányhivatal egymással való kapcsolattartását ide nem értve - írásbeli közlésnek minősül az írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (pl. e-mail, internetes alkalmazás) történő közlés is, ha azonosítható a) a küldő személye, b) a közlés tartalma, c) a közlés megtételének időpontja, és d) a címzett személye. A rendelkezés szerint változatlanul joga van a tulajdonosoknak törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezni a helyi jegyzőnél. A könnyítés az, hogy ezt elegendő e-mailben, internetes alkalmazás igénybe vételével megtenni. Ha az eljárást nem lehet lefolytatni a jelenlegi helyzetben, akkor a veszélyhelyzet megszűnését követően meg kell oldani. A bejelentő tulajdonosnak azonban megfelelően igazolnia kell, hogy ki küldte, mikor és ki volt a címzett, illetve milyen intézkedést kér. (2) A kizárólag személyes jelenléttel elvégezhető eljárási cselekmények nem folytathatók le. Ha ez az eljárás további folytatásának akadálya, az eljárás félbeszakad a félbeszakadás okának elhárultáig vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő napig. A félbeszakadás megszűnésének napján az eljárás folytatódik, a határidők e naptól újra kezdődnek. Ha a munka megrendelése vagy ellenőrzése kizárólag személyes jelenléttel lehetséges, úgy az a tevékenység nem végezhető el. Itt az eljárás félbeszakad és a veszélyhelyzet megszűnését követő naptól kezdődik. Ezek az események minden esetben egyedileg értékelendők és csak azokra a tevékenységekre érdemes alkalmazni, amelyeknél a felelősségvállalás is fennáll vagy a közös képviselő, vagy a tulajdonos részéről. A munkavégzések esetében a vállalkozónak kell a felelősséget vállalnia a munkájáért, ha lehetőség van, akkor érdemes ezt a szerződésben is külön rögzíteni, valamint a teljesítés igazolást a vállalkozónak kötelessége elkészíteni. (3) A törvényességi felügyeleti eljárás során az iratokat elegendő egyszerű másolatban vagy szkennelve csatolni. Ha a jegyző megindítja a törvényességi felügyeleti eljárást, akkor a szükséges dokumentumokat elegendő a jegyzőhöz szkennelve benyújtani. 39. § (1) E rendeletet a hatálybalépése napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. (2) E rendelet eltérő előírásait a hatálybalépését megelőzően, de a veszélyhelyzet kihirdetését követően lejárt határidők esetében is alkalmazni kell. (3) E rendelet előírásait azon személyek esetében is alkalmazni kell, akik megbízatása, kinevezése, illetve választott tisztsége a veszélyhelyzet kihirdetését követően, de e rendelet hatálybalépését megelőzően szűnt meg és e rendelet hatálybalépéséig e személyt vagy helyette más személyt nem bíztak meg, nem neveztek ki, illetve nem választottak meg.

Megszületett a kormányrendelet! - Május 31-e helyett a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell megtartani a kötelező közgyűléseket

2020. május 10.

A vészhelyzet kihirdetése után azonnal világossá vált, hogy az elszámoló közgyűlések megtartására nincs lehetőség a törvényben előírt május 31-ei végső időpontig. ezért a THT és a TTOE levélben kérte a Miniszterelnökséget ennek, illetve az írásbeli szavazás szabályainak megváltoztatására.

43 805 HUF

Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg

Érdekel →

A válaszban jelezték, hogy ez ügyben elkezdődött a munka, melynek eredménye a Magyar Közlönyben hamarosan megjelenik. Ez végül az április 10-én kiadott 71-es számú közlönyben került rögzítésre - április 11.-ei hatállyal - mely ITT, a "Letölthető anyagok"között is elérhető.

A "102/2020. (IV. 10.) Kormányrendelet a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről" elnevezés alatt futó szabályozás "A jogi személyekre vonatkozó eltérő rendelkezések alkalmazásáról" szóló 1. pontja az 1931. oldalon található, mely a lakásszövetkezetekre is vonatkozik.

A 2. pont - az 1935. oldalon - "A társasházakra vonatkozó eltérő rendelkezések alkalmazásáról" címet viseli, s az alábbiakat tartalmazza. A vastaggal jelölt rész a rendelet szövege, melyben a paragrafusok alatt, normál vastagsággal dr. Bék Ágnes értelmező magyarázatát helyeztük el.

10. § A veszélyhelyzet ideje alatt a társasházak - a társasházakról szóló jogszabályoktól eltérően - az ezen alcímben foglaltak szerint működhetnek.

Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy felülírja a társasházi törvény rendelkezéseit a veszélyhelyzet időszaka alatt.

11. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt a társasház - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem tart közgyűlést. Ha az éves elszámolásról és a következő évi költségvetésről való döntés, vagy más kötelező döntés határideje a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, ezen tárgykörökben a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell a közgyűlésnek döntenie.

A beszámoló és tervező költségvetésről szóló törvényi kötelezettséget felülírja a jelenlegi szabályozás, vagyis május 31.-e helyett a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell megtartani minden közgyűlést az előírt napirendi pontokkal. Ez a rendelkezés viszont azt is jelenti, hogy az elszámolással és a következő évi költségvetéssel kapcsolatos döntésre nem fogadja el az írásbeli szavazási módot.

(2) Közgyűlést kell tartani, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérik. Ebben az esetben a döntés csak írásbeli szavazással hozható meg, ideértve azon tárgykörökben való döntést is, melyekben azt a szervezeti-működési szabályzat vagy korábban hozott közgyűlési döntés kizárja. Az írásbeli szavazás módjára a szervezeti-működési szabályzat rendelkezései az irányadók. Ilyen rendelkezés hiányában az írásbeli szavazás részletszabályait - ideértve az eredmény megállapítását is - a közgyűlési meghívóban kell megállapítani. Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke - a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül - írásban köteles a tulajdonostársakkal közölni.

Ha tulajdonosok 1/10-e kéri, akkor a közgyűlés összehívása nélkül írásbeli szavazást kell kiírni azokkal a napirendi pontokkal, amelyet kérnek és ez az SZMSZ-ben a közgyűlés hatáskörébe utalt ügyekre is vonatkozik. Nem vonatkozik viszont a beszámoló és a költségvetés elfogadására, mivel azt törvény helyezte a közgyűlés hatáskörébe.
Minden esetben az SZMSZ-ben rögzített eljárási szabályokat kell betartani.
Ha egy társasháznak nincs SZMSZ-e, akkor a meghívóban kell részletezni, hogy milyen módon kell a szavazatokat leadni, milyen módon történik meg a szavazatok számlálása és a kiértesítés. Az eredményről a tulajdonosokat 8 napon belül értesíteni kell. Ez felmentést ad az alól, hogy SZMSZ-t kellene létrehozni vagy módosítani amiatt, hogy a sürgős ügyekben írásbeli szavazást írjanak ki.

(3) A veszélyhelyzet ideje alatt a közös képviselő (intézőbizottság) fokozott felelősséggel köteles eljárni.

Ez lefordítva azt jelenti, hogy sokkal nagyobb odafigyeléssel kell dönteni olyan ad-hoc ügyekben, amelyek a veszélyhelyzet ideje alatt válnak fontossá - pl. fertőtlenítés, biztonsági kérdések, stb. - de eddig nem volt rá felhatalmazás és a döntésért vállalni kell a felelősséget. Célszerű az SZB-vel írásban egyeztetni a felmerülő többlet költségekről.

12. § A társasház működése körében, valamint az érintettek egymás közti viszonyaiban írásbeli nyilatkozatnak, közlésnek (a továbbiakban együtt: nyilatkozat) minősül az írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (pl. e-mail, internetes alkalmazás) tett nyilatkozat is, ha azonosítható
a) a nyilatkozattevő személye,
b) a nyilatkozat tartalma,
c) a nyilatkozat megtételének időpontja, és
d) a címzett személye.

Ha úgynevezett nullás igazolást, vagy jelzálogtörlést, illetve részletfizetési megállapodást kell kiadnia a közös képviselőnek, akkor azt e-mailban, szkennelt aláírással ki lehet adni.
Ugyanilyen formában elfogadható a részletfizetési ajánlat is a tulajdonostól, azonban a teljes e-mail értesítést érdemes kinyomtatni, amelyből kitűnik a feladó, a dátum, az időpont és az is, hogy kinek lett címezve a kérelem.

13. § Az intézőbizottság abban az esetben is ellátja a feladatait, ha a feladatok ellátására képes tagok száma az eredetileg megválasztott taglétszámhoz képest - akár a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényben rögzített minimumlétszám alá - csökken.

Amennyiben az IB egy tagja eladja az ingatlanát, vagy meghal, úgy az IB csökkentett létszámmal is elláthatja a társasház üzemeltetését a veszélyhelyzet ideje alatt.

14. § (1) A közgyűlés nem mentheti fel megbízatásából a közös képviselőt (intézőbizottságot).

A rendelkezés egyértelmű: a veszélyhelyzet ideje alatt nem lehet közgyűlést tartani és nem lehet felmenteni a közös képviselőt (intézőbizottságot) még írásbeli szavazással sem.

(2) A közös képviselői (intézőbizottsági) megbízatását a közös képviselő (intézőbizottság) nem szüntetheti meg.

A rendelkezés szerint viszont le sem mondhat, nem kérheti a felmentését a veszélyhelyzet ideje alatt a közös képviselő és az intézőbizottság sem.

(3) Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, a közös képviselő (intézőbizottság) az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig köteles a feladatait - változatlan díjazás mellett - ellátni.

Ha a közgyűlési határozat szerint a közös képviselő, vagy az intézőbizottság megbízatásának időpontja a veszélyhelyzet ideje alatt szűnne meg, úgy az továbbra is fennáll az új közös képviselő megbízásáig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napig. Ez azokra az esetekre vonatkozik, amikor már felmentették a közös képviselőt (intézőbizottságot) de az új megválasztására már nem kerülhetett sor. Így a korábbi közös képviselő megbízása továbbra is fennmarad és nem a felmentésétől számított határidőt kell figyelembe venni, hanem a veszélyhelyzet megszűnését és gondoskodni kell, hogy az azt követő 90 napos időszakban sor kerüljön új közös képviselő, illetve intézőbizottság megválasztására.

(4) Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a (3) bekezdésben foglaltakon kívüli okból szűnik meg, vagy a közös képviselő (intézőbizottság) a veszélyhelyzet folytán nem képes ellátni a feladatait, az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat a számvizsgáló bizottság látja el. Számvizsgáló bizottság hiányában, vagy ha a veszélyhelyzet folytán a számvizsgáló bizottság sem képes eljárni, az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat bármely tulajdonostárs elláthatja.

Fontos rendelkezés arra vonatkozóan, hogyha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke meghal, vagy kórházba kerül kezelésre, illetve karantémba kerül, úgy az intézkedési jogkör átszáll a számvizsgáló bizottságra. Ha viszont nincs számvizsgáló bizottság, vagy az is képtelen az intézkedésre, úgy az új közös képviselő megválasztásáig bármely tulajdonostárs elláthatja a legsürgősebb feladatokat. Ez a megfogalmazás azonban kevés ahhoz, hogy valóban lássuk a végrehajtás módját. Természetesen az SZB szerepköre értelmezhető, de vajon egy 10 vagy 100 lakásos társasházban melyik tulajdonos vállalja, hogy átveszi ezt a feladatot Egyenlőre csak abban bízhatunk, ilyen esetre nem lesz szükség és legalább a számvizsgáló bizottság a helyén lesz.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti esetben az új közös képviselőt (intézőbizottságot) a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell megválasztani.

A veszélyhelyzet elmúlását követő 90 napon belül viszont mindenképpen új közös képviselőt (intézőbizottságot) kell választani. Ehhez azonban majd „valakinek" össze kell hívnia a közgyűlést, ki kell értesítenie a tulajdonosokat és addig új jelöltet is kell keresni, aki vállalja a társasház üzemeltetését.

15. § (1) A társasház szerveinek törvényességi felügyeleti eljárásában - a működés törvényességének helyreállítására vonatkozó jegyzői felhívás közlését, valamint a jegyző és a fővárosi és megyei kormányhivatal egymással való kapcsolattartását ide nem értve - írásbeli közlésnek minősül az írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (pl. e-mail, internetes alkalmazás) történő közlés is, ha azonosítható
a) a küldő személye,
b) a közlés tartalma,
c) a közlés megtételének időpontja, és
d) a címzett személye.

A rendelkezés szerint változatlanul joga van a tulajdonosoknak törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezni a helyi jegyzőnél. A könnyítés az, hogy ezt elegendő e-mailben, internetes alkalmazás igénybe vételével megtenni. Ha az eljárást nem lehet lefolytatni a jelenlegi helyzetben, akkor a veszélyhelyzet megszűnését követően meg kell oldani. A bejelentő tulajdonosnak azonban megfelelően igazolnia kell, hogy ki küldte, mikor és ki volt a címzett, illetve milyen intézkedést kér.

(2) A kizárólag személyes jelenléttel elvégezhető eljárási cselekmények nem folytathatók le. Ha ez az eljárás további folytatásának akadálya, az eljárás félbeszakad a félbeszakadás okának elhárultáig vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő napig. A félbeszakadás megszűnésének napján az eljárás folytatódik, a határidők e naptól újra kezdődnek.

Ha a munka megrendelése vagy ellenőrzése kizárólag személyes jelenléttel lehetséges, úgy az a tevékenység nem végezhető el. Itt az eljárás félbeszakad és a veszélyhelyzet megszűnését követő naptól kezdődik. Ezek az események minden esetben egyedileg értékelendők és csak azokra a tevékenységekre érdemes alkalmazni, amelyeknél a felelősségvállalás is fennáll vagy a közös képviselő, vagy a tulajdonos részéről. A munkavégzések esetében a vállalkozónak kell a felelősséget vállalnia a munkájáért, ha lehetőség van, akkor érdemes ezt a szerződésben is külön rögzíteni, valamint a teljesítés igazolást a vállalkozónak kötelessége elkészíteni.

(3) A törvényességi felügyeleti eljárás során az iratokat elegendő egyszerű másolatban vagy szkennelve csatolni.

Ha a jegyző megindítja a törvényességi felügyeleti eljárást, akkor a szükséges dokumentumokat elegendő a jegyzőhöz szkennelve benyújtani.

39. § (1) E rendeletet a hatálybalépése napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) E rendelet eltérő előírásait a hatálybalépését megelőzően, de a veszélyhelyzet kihirdetését követően lejárt határidők esetében is alkalmazni kell.
(3) E rendelet előírásait azon személyek esetében is alkalmazni kell, akik megbízatása, kinevezése, illetve választott tisztsége a veszélyhelyzet kihirdetését követően, de e rendelet hatálybalépését megelőzően szűnt meg és e rendelet hatálybalépéséig e személyt vagy helyette más személyt nem bíztak meg, nem neveztek ki, illetve nem választottak meg.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

43 805 HUF

Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg

Érdekel →

További híreink

Egyetlen helyrajzi szám, több társasház – jogi csapdák a földhivatali bejegyzésnél 2026. április 9.
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt.

A számvizsgáló bizottság szerepe a társasházak működésében 2026. április 1.
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer.

Parkolóhelyek a közös tulajdonban – hogyan rendezhető a használat? 2026. március 27.
Gyakori konfliktusforrás a társasházak életében a parkolóhelyek használata, különösen akkor, ha a beruházói ígéretek és a tényleges kialakítás nincsenek összhangban. Az alábbi eset jól példázza, hogyan lehet jogszerűen és ésszerűen kezelni a közös tulajdonú parkolók elosztását. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.


Közös fűtési költség alóli mentesség hogy alakul az új szabályozás mellett? 2026. március 24.
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Garanciális igények hatékony jogi érvényesítése magánlakásoknál és társasházi tulajdonba tartozó épületrészeknél 2026. március 16.
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél.

Hogyan kell benyújtani a társasházi beszámolót a földhivatalhoz? 2026. március 10.
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly.


Szakaszos hitelfolyósítás az új lakásoknál – módosultak az otthonteremtési támogatások szabályai 2026. március 6.
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet.

Hogyan készíthető hangfelvétel a közgyűlésen, ha egyetlen tulajdonos ellenzi? 2026. március 5.
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol.

Vízkorlátozás egy vitatott díj miatt – meddig mehet el a szolgáltató? 2026. február 26.
Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet.

Az önkormányzati lakás bérlője nem fizet – perelhető a tulajdonos? 2026. február 18.
Kitől követelheti a ház a tartozást: közvetlenül a bérlőtől, vagy minden esetben a tulajdonostól? A kérdés különösen érdekessé válik, ha az önkormányzat és a társasház eltérően látja a jogi helyzetet. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Egyedi mérőóra vagy költségmegosztó? – A MITOE utánajárt: Itt a Minisztérium állásfoglalásának értelmezése a 676/2023. Kormányrendeletről! 2026. február 17.
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem?

Nő a lakások áramigénye – de ki fizeti a társasházi hálózat bővítését? 2026. február 12.
A lakásfelújítások során megnövelt villamos kapacitások közvetve túlterhelhetik a társasházak közös elektromos hálózatát, így szükségessé válhat a korszerűsítés. Felmerül a kérdés: igazságos-e, ha a költségeket mindenki a tulajdoni hányad szerint viseli, vagy arányosítható-e azokkal, akik nagyobb teljesítményt használnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Képviselői regisztráció a földhivatalok gyakorlatában – Hogyan és hogyan ne csináljuk 2026. február 5.
Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd, a THT jogi szakértője a társasházi képviselők regisztrációs kötelezettségének földhivatali tapasztalatairól számolt be a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n. A több mint négyszáz ügyön alapuló gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy az eljárás még mindig tele van bizonytalansággal, hibás bejegyzésekkel és értelmezési zavarokkal.

Ki fizeti a tető javítását, ha a hiba egy beépítéskor keletkezett? 2026. január 29.
Egy padlástér-beépítés után évekkel derül ki, hogy a tetőszerkezetet szakszerűtlenül kivitelezték, sőt életveszélyessé vált. Az új tulajdonos joggal teszi fel a kérdést: ki viselje a bontás és az újjáépítés költségét - ő maga, az eladó vagy az egész társasház? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Új eljárási és kivitelezési szabályok 2026-tól 2026. január 26.
A 2025 végén megjelent 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelettel és a hozzá kapcsolódó jogszabály-módosításokkal foglalkozó összeállításunk második részében többek között a rendeltetésváltás, a telekalakítás és az e-naplóval kapcsolatos pontosítások szerepelnek. Ezek közvetlenül befolyásolhatják a határidőket, az adminisztrációt és végső soron a beruházás költségét.

Marad a szaldó kivezetése – az Alkotmánybíróság lezárta a napelemes vitát 2026. január 23.
Döntött az Alkotmánybíróság a napelemes szaldó elszámolás megszüntetéséről szóló jogvitában. A testület szerint a szabályozás módosítása nem alkotmányellenes, és nem sérti sem a szerzett jogokat, sem a tulajdonhoz való jogot. A határozat nemcsak a háztartási napelemeseket érinti, hanem általános tanulságokat hordoz az energetikai beruházások jogi megítéléséről is.

„Szemétledobóval vettük a lakást” – mégis bezárhatja a társasház? 2026. január 21.
Egy társasházban a szemétledobó fenntartása évek óta jelentős költséget visz el (duguláselhárítás, fertőtlenítés, rovarirtás). A közgyűlés a lezárás mellett döntött, de néhány tulajdonos nem hajlandó elfogadni a változást, és a nyilvánossággal fenyeget? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

A társasház éves pénzforgalma meghaladja a 20 millió forintot, kötelező a gazdasági ellenőrzést segítő személy 2026. január 13.
A nagyobb társasházak működésével együtt óhatatlanul nő a kezelt pénz mennyisége is, és ezzel párhuzamosan erősödnek az ellenőrzéssel, átláthatósággal kapcsolatos elvárások. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Lakásvásárlás 2026-tól: mikor kell csak az értékkülönbözet után illetéket fizetni? 2026. január 8.
Sokan nem tudják, hogy lakáscsere esetén nem feltétlenül a teljes vételár után kell illetéket fizetni. 2026. január 1-jétől a szabályok még kedvezőbbé váltak: az eladott lakás akár öt évvel korábbi értékesítése is beszámítható az illetékalap csökkentésébe.

Csúszós téma: Kinek a feladata eltakarítani a társasház előtti járdáról a havat? 2026. január 6.
A hó eltakarításának elmulasztása miatti elcsúszásos balesetek esetén rendszeresen felmerül a kérdés, hogy ki viseli a felelősséget: a társasház, a közös képviselő vagy az ingatlan tulajdonosa. A társasház köteles gondoskodni a közös területek biztonságáról, és ha ezt elmulasztja, a károsult kártérítést követelhet.