Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Megszületett a kormányrendelet! - Május 31-e helyett a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell megtartani a kötelező közgyűléseket 2020. május 10.
A vészhelyzet kihirdetése után azonnal világossá vált, hogy az elszámoló közgyűlések megtartására nincs lehetőség a törvényben előírt május 31-ei végső időpontig. ezért a THT és a TTOE levélben kérte a Miniszterelnökséget ennek, illetve az írásbeli szavazás szabályainak megváltoztatására.
248 HUF Golyóstoll 038mm F Stabilo Liner 308/41 írásszín kék Érdekel →
A válaszban jelezték, hogy ez ügyben elkezdődött a munka, melynek eredménye a Magyar Közlönyben hamarosan megjelenik. Ez végül az április 10-én kiadott 71-es számú közlönyben került rögzítésre - április 11.-ei hatállyal - mely ITT, a "Letölthető anyagok"között is elérhető. A "102/2020. (IV. 10.) Kormányrendelet a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről" elnevezés alatt futó szabályozás "A jogi személyekre vonatkozó eltérő rendelkezések alkalmazásáról" szóló 1. pontja az 1931. oldalon található, mely a lakásszövetkezetekre is vonatkozik. A 2. pont - az 1935. oldalon - "A társasházakra vonatkozó eltérő rendelkezések alkalmazásáról" címet viseli, s az alábbiakat tartalmazza. A vastaggal jelölt rész a rendelet szövege, melyben a paragrafusok alatt, normál vastagsággal dr. Bék Ágnes értelmező magyarázatát helyeztük el. 10. § A veszélyhelyzet ideje alatt a társasházak - a társasházakról szóló jogszabályoktól eltérően - az ezen alcímben foglaltak szerint működhetnek. Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy felülírja a társasházi törvény rendelkezéseit a veszélyhelyzet időszaka alatt. 11. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt a társasház - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem tart közgyűlést. Ha az éves elszámolásról és a következő évi költségvetésről való döntés, vagy más kötelező döntés határideje a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, ezen tárgykörökben a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell a közgyűlésnek döntenie. A beszámoló és tervező költségvetésről szóló törvényi kötelezettséget felülírja a jelenlegi szabályozás, vagyis május 31.-e helyett a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell megtartani minden közgyűlést az előírt napirendi pontokkal. Ez a rendelkezés viszont azt is jelenti, hogy az elszámolással és a következő évi költségvetéssel kapcsolatos döntésre nem fogadja el az írásbeli szavazási módot. (2) Közgyűlést kell tartani, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérik. Ebben az esetben a döntés csak írásbeli szavazással hozható meg, ideértve azon tárgykörökben való döntést is, melyekben azt a szervezeti-működési szabályzat vagy korábban hozott közgyűlési döntés kizárja. Az írásbeli szavazás módjára a szervezeti-működési szabályzat rendelkezései az irányadók. Ilyen rendelkezés hiányában az írásbeli szavazás részletszabályait - ideértve az eredmény megállapítását is - a közgyűlési meghívóban kell megállapítani. Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke - a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül - írásban köteles a tulajdonostársakkal közölni. Ha tulajdonosok 1/10-e kéri, akkor a közgyűlés összehívása nélkül írásbeli szavazást kell kiírni azokkal a napirendi pontokkal, amelyet kérnek és ez az SZMSZ-ben a közgyűlés hatáskörébe utalt ügyekre is vonatkozik. Nem vonatkozik viszont a beszámoló és a költségvetés elfogadására, mivel azt törvény helyezte a közgyűlés hatáskörébe. Minden esetben az SZMSZ-ben rögzített eljárási szabályokat kell betartani. Ha egy társasháznak nincs SZMSZ-e, akkor a meghívóban kell részletezni, hogy milyen módon kell a szavazatokat leadni, milyen módon történik meg a szavazatok számlálása és a kiértesítés. Az eredményről a tulajdonosokat 8 napon belül értesíteni kell. Ez felmentést ad az alól, hogy SZMSZ-t kellene létrehozni vagy módosítani amiatt, hogy a sürgős ügyekben írásbeli szavazást írjanak ki. (3) A veszélyhelyzet ideje alatt a közös képviselő (intézőbizottság) fokozott felelősséggel köteles eljárni. Ez lefordítva azt jelenti, hogy sokkal nagyobb odafigyeléssel kell dönteni olyan ad-hoc ügyekben, amelyek a veszélyhelyzet ideje alatt válnak fontossá - pl. fertőtlenítés, biztonsági kérdések, stb. - de eddig nem volt rá felhatalmazás és a döntésért vállalni kell a felelősséget. Célszerű az SZB-vel írásban egyeztetni a felmerülő többlet költségekről. 12. § A társasház működése körében, valamint az érintettek egymás közti viszonyaiban írásbeli nyilatkozatnak, közlésnek (a továbbiakban együtt: nyilatkozat) minősül az írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (pl. e-mail, internetes alkalmazás) tett nyilatkozat is, ha azonosítható a) a nyilatkozattevő személye, b) a nyilatkozat tartalma, c) a nyilatkozat megtételének időpontja, és d) a címzett személye. Ha úgynevezett nullás igazolást, vagy jelzálogtörlést, illetve részletfizetési megállapodást kell kiadnia a közös képviselőnek, akkor azt e-mailban, szkennelt aláírással ki lehet adni. Ugyanilyen formában elfogadható a részletfizetési ajánlat is a tulajdonostól, azonban a teljes e-mail értesítést érdemes kinyomtatni, amelyből kitűnik a feladó, a dátum, az időpont és az is, hogy kinek lett címezve a kérelem. 13. § Az intézőbizottság abban az esetben is ellátja a feladatait, ha a feladatok ellátására képes tagok száma az eredetileg megválasztott taglétszámhoz képest - akár a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényben rögzített minimumlétszám alá - csökken. Amennyiben az IB egy tagja eladja az ingatlanát, vagy meghal, úgy az IB csökkentett létszámmal is elláthatja a társasház üzemeltetését a veszélyhelyzet ideje alatt. 14. § (1) A közgyűlés nem mentheti fel megbízatásából a közös képviselőt (intézőbizottságot). A rendelkezés egyértelmű: a veszélyhelyzet ideje alatt nem lehet közgyűlést tartani és nem lehet felmenteni a közös képviselőt (intézőbizottságot) még írásbeli szavazással sem. (2) A közös képviselői (intézőbizottsági) megbízatását a közös képviselő (intézőbizottság) nem szüntetheti meg. A rendelkezés szerint viszont le sem mondhat, nem kérheti a felmentését a veszélyhelyzet ideje alatt a közös képviselő és az intézőbizottság sem. (3) Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, a közös képviselő (intézőbizottság) az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig köteles a feladatait - változatlan díjazás mellett - ellátni. Ha a közgyűlési határozat szerint a közös képviselő, vagy az intézőbizottság megbízatásának időpontja a veszélyhelyzet ideje alatt szűnne meg, úgy az továbbra is fennáll az új közös képviselő megbízásáig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napig. Ez azokra az esetekre vonatkozik, amikor már felmentették a közös képviselőt (intézőbizottságot) de az új megválasztására már nem kerülhetett sor. Így a korábbi közös képviselő megbízása továbbra is fennmarad és nem a felmentésétől számított határidőt kell figyelembe venni, hanem a veszélyhelyzet megszűnését és gondoskodni kell, hogy az azt követő 90 napos időszakban sor kerüljön új közös képviselő, illetve intézőbizottság megválasztására. (4) Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a (3) bekezdésben foglaltakon kívüli okból szűnik meg, vagy a közös képviselő (intézőbizottság) a veszélyhelyzet folytán nem képes ellátni a feladatait, az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat a számvizsgáló bizottság látja el. Számvizsgáló bizottság hiányában, vagy ha a veszélyhelyzet folytán a számvizsgáló bizottság sem képes eljárni, az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat bármely tulajdonostárs elláthatja. Fontos rendelkezés arra vonatkozóan, hogyha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke meghal, vagy kórházba kerül kezelésre, illetve karantémba kerül, úgy az intézkedési jogkör átszáll a számvizsgáló bizottságra. Ha viszont nincs számvizsgáló bizottság, vagy az is képtelen az intézkedésre, úgy az új közös képviselő megválasztásáig bármely tulajdonostárs elláthatja a legsürgősebb feladatokat. Ez a megfogalmazás azonban kevés ahhoz, hogy valóban lássuk a végrehajtás módját. Természetesen az SZB szerepköre értelmezhető, de vajon egy 10 vagy 100 lakásos társasházban melyik tulajdonos vállalja, hogy átveszi ezt a feladatot Egyenlőre csak abban bízhatunk, ilyen esetre nem lesz szükség és legalább a számvizsgáló bizottság a helyén lesz. (5) A (3) és (4) bekezdés szerinti esetben az új közös képviselőt (intézőbizottságot) a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell megválasztani. A veszélyhelyzet elmúlását követő 90 napon belül viszont mindenképpen új közös képviselőt (intézőbizottságot) kell választani. Ehhez azonban majd „valakinek" össze kell hívnia a közgyűlést, ki kell értesítenie a tulajdonosokat és addig új jelöltet is kell keresni, aki vállalja a társasház üzemeltetését. 15. § (1) A társasház szerveinek törvényességi felügyeleti eljárásában - a működés törvényességének helyreállítására vonatkozó jegyzői felhívás közlését, valamint a jegyző és a fővárosi és megyei kormányhivatal egymással való kapcsolattartását ide nem értve - írásbeli közlésnek minősül az írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (pl. e-mail, internetes alkalmazás) történő közlés is, ha azonosítható a) a küldő személye, b) a közlés tartalma, c) a közlés megtételének időpontja, és d) a címzett személye. A rendelkezés szerint változatlanul joga van a tulajdonosoknak törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezni a helyi jegyzőnél. A könnyítés az, hogy ezt elegendő e-mailben, internetes alkalmazás igénybe vételével megtenni. Ha az eljárást nem lehet lefolytatni a jelenlegi helyzetben, akkor a veszélyhelyzet megszűnését követően meg kell oldani. A bejelentő tulajdonosnak azonban megfelelően igazolnia kell, hogy ki küldte, mikor és ki volt a címzett, illetve milyen intézkedést kér. (2) A kizárólag személyes jelenléttel elvégezhető eljárási cselekmények nem folytathatók le. Ha ez az eljárás további folytatásának akadálya, az eljárás félbeszakad a félbeszakadás okának elhárultáig vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő napig. A félbeszakadás megszűnésének napján az eljárás folytatódik, a határidők e naptól újra kezdődnek. Ha a munka megrendelése vagy ellenőrzése kizárólag személyes jelenléttel lehetséges, úgy az a tevékenység nem végezhető el. Itt az eljárás félbeszakad és a veszélyhelyzet megszűnését követő naptól kezdődik. Ezek az események minden esetben egyedileg értékelendők és csak azokra a tevékenységekre érdemes alkalmazni, amelyeknél a felelősségvállalás is fennáll vagy a közös képviselő, vagy a tulajdonos részéről. A munkavégzések esetében a vállalkozónak kell a felelősséget vállalnia a munkájáért, ha lehetőség van, akkor érdemes ezt a szerződésben is külön rögzíteni, valamint a teljesítés igazolást a vállalkozónak kötelessége elkészíteni. (3) A törvényességi felügyeleti eljárás során az iratokat elegendő egyszerű másolatban vagy szkennelve csatolni. Ha a jegyző megindítja a törvényességi felügyeleti eljárást, akkor a szükséges dokumentumokat elegendő a jegyzőhöz szkennelve benyújtani. 39. § (1) E rendeletet a hatálybalépése napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. (2) E rendelet eltérő előírásait a hatálybalépését megelőzően, de a veszélyhelyzet kihirdetését követően lejárt határidők esetében is alkalmazni kell. (3) E rendelet előírásait azon személyek esetében is alkalmazni kell, akik megbízatása, kinevezése, illetve választott tisztsége a veszélyhelyzet kihirdetését követően, de e rendelet hatálybalépését megelőzően szűnt meg és e rendelet hatálybalépéséig e személyt vagy helyette más személyt nem bíztak meg, nem neveztek ki, illetve nem választottak meg.

Megszületett a kormányrendelet! - Május 31-e helyett a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell megtartani a kötelező közgyűléseket

2020. május 10.

A vészhelyzet kihirdetése után azonnal világossá vált, hogy az elszámoló közgyűlések megtartására nincs lehetőség a törvényben előírt május 31-ei végső időpontig. ezért a THT és a TTOE levélben kérte a Miniszterelnökséget ennek, illetve az írásbeli szavazás szabályainak megváltoztatására.

248 HUF

Golyóstoll 038mm F Stabilo Liner 308/41 írásszín kék

Érdekel →

A válaszban jelezték, hogy ez ügyben elkezdődött a munka, melynek eredménye a Magyar Közlönyben hamarosan megjelenik. Ez végül az április 10-én kiadott 71-es számú közlönyben került rögzítésre - április 11.-ei hatállyal - mely ITT, a "Letölthető anyagok"között is elérhető.

A "102/2020. (IV. 10.) Kormányrendelet a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről" elnevezés alatt futó szabályozás "A jogi személyekre vonatkozó eltérő rendelkezések alkalmazásáról" szóló 1. pontja az 1931. oldalon található, mely a lakásszövetkezetekre is vonatkozik.

A 2. pont - az 1935. oldalon - "A társasházakra vonatkozó eltérő rendelkezések alkalmazásáról" címet viseli, s az alábbiakat tartalmazza. A vastaggal jelölt rész a rendelet szövege, melyben a paragrafusok alatt, normál vastagsággal dr. Bék Ágnes értelmező magyarázatát helyeztük el.

10. § A veszélyhelyzet ideje alatt a társasházak - a társasházakról szóló jogszabályoktól eltérően - az ezen alcímben foglaltak szerint működhetnek.

Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy felülírja a társasházi törvény rendelkezéseit a veszélyhelyzet időszaka alatt.

11. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt a társasház - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem tart közgyűlést. Ha az éves elszámolásról és a következő évi költségvetésről való döntés, vagy más kötelező döntés határideje a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, ezen tárgykörökben a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell a közgyűlésnek döntenie.

A beszámoló és tervező költségvetésről szóló törvényi kötelezettséget felülírja a jelenlegi szabályozás, vagyis május 31.-e helyett a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell megtartani minden közgyűlést az előírt napirendi pontokkal. Ez a rendelkezés viszont azt is jelenti, hogy az elszámolással és a következő évi költségvetéssel kapcsolatos döntésre nem fogadja el az írásbeli szavazási módot.

(2) Közgyűlést kell tartani, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérik. Ebben az esetben a döntés csak írásbeli szavazással hozható meg, ideértve azon tárgykörökben való döntést is, melyekben azt a szervezeti-működési szabályzat vagy korábban hozott közgyűlési döntés kizárja. Az írásbeli szavazás módjára a szervezeti-működési szabályzat rendelkezései az irányadók. Ilyen rendelkezés hiányában az írásbeli szavazás részletszabályait - ideértve az eredmény megállapítását is - a közgyűlési meghívóban kell megállapítani. Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke - a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül - írásban köteles a tulajdonostársakkal közölni.

Ha tulajdonosok 1/10-e kéri, akkor a közgyűlés összehívása nélkül írásbeli szavazást kell kiírni azokkal a napirendi pontokkal, amelyet kérnek és ez az SZMSZ-ben a közgyűlés hatáskörébe utalt ügyekre is vonatkozik. Nem vonatkozik viszont a beszámoló és a költségvetés elfogadására, mivel azt törvény helyezte a közgyűlés hatáskörébe.
Minden esetben az SZMSZ-ben rögzített eljárási szabályokat kell betartani.
Ha egy társasháznak nincs SZMSZ-e, akkor a meghívóban kell részletezni, hogy milyen módon kell a szavazatokat leadni, milyen módon történik meg a szavazatok számlálása és a kiértesítés. Az eredményről a tulajdonosokat 8 napon belül értesíteni kell. Ez felmentést ad az alól, hogy SZMSZ-t kellene létrehozni vagy módosítani amiatt, hogy a sürgős ügyekben írásbeli szavazást írjanak ki.

(3) A veszélyhelyzet ideje alatt a közös képviselő (intézőbizottság) fokozott felelősséggel köteles eljárni.

Ez lefordítva azt jelenti, hogy sokkal nagyobb odafigyeléssel kell dönteni olyan ad-hoc ügyekben, amelyek a veszélyhelyzet ideje alatt válnak fontossá - pl. fertőtlenítés, biztonsági kérdések, stb. - de eddig nem volt rá felhatalmazás és a döntésért vállalni kell a felelősséget. Célszerű az SZB-vel írásban egyeztetni a felmerülő többlet költségekről.

12. § A társasház működése körében, valamint az érintettek egymás közti viszonyaiban írásbeli nyilatkozatnak, közlésnek (a továbbiakban együtt: nyilatkozat) minősül az írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (pl. e-mail, internetes alkalmazás) tett nyilatkozat is, ha azonosítható
a) a nyilatkozattevő személye,
b) a nyilatkozat tartalma,
c) a nyilatkozat megtételének időpontja, és
d) a címzett személye.

Ha úgynevezett nullás igazolást, vagy jelzálogtörlést, illetve részletfizetési megállapodást kell kiadnia a közös képviselőnek, akkor azt e-mailban, szkennelt aláírással ki lehet adni.
Ugyanilyen formában elfogadható a részletfizetési ajánlat is a tulajdonostól, azonban a teljes e-mail értesítést érdemes kinyomtatni, amelyből kitűnik a feladó, a dátum, az időpont és az is, hogy kinek lett címezve a kérelem.

13. § Az intézőbizottság abban az esetben is ellátja a feladatait, ha a feladatok ellátására képes tagok száma az eredetileg megválasztott taglétszámhoz képest - akár a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényben rögzített minimumlétszám alá - csökken.

Amennyiben az IB egy tagja eladja az ingatlanát, vagy meghal, úgy az IB csökkentett létszámmal is elláthatja a társasház üzemeltetését a veszélyhelyzet ideje alatt.

14. § (1) A közgyűlés nem mentheti fel megbízatásából a közös képviselőt (intézőbizottságot).

A rendelkezés egyértelmű: a veszélyhelyzet ideje alatt nem lehet közgyűlést tartani és nem lehet felmenteni a közös képviselőt (intézőbizottságot) még írásbeli szavazással sem.

(2) A közös képviselői (intézőbizottsági) megbízatását a közös képviselő (intézőbizottság) nem szüntetheti meg.

A rendelkezés szerint viszont le sem mondhat, nem kérheti a felmentését a veszélyhelyzet ideje alatt a közös képviselő és az intézőbizottság sem.

(3) Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, a közös képviselő (intézőbizottság) az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig köteles a feladatait - változatlan díjazás mellett - ellátni.

Ha a közgyűlési határozat szerint a közös képviselő, vagy az intézőbizottság megbízatásának időpontja a veszélyhelyzet ideje alatt szűnne meg, úgy az továbbra is fennáll az új közös képviselő megbízásáig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napig. Ez azokra az esetekre vonatkozik, amikor már felmentették a közös képviselőt (intézőbizottságot) de az új megválasztására már nem kerülhetett sor. Így a korábbi közös képviselő megbízása továbbra is fennmarad és nem a felmentésétől számított határidőt kell figyelembe venni, hanem a veszélyhelyzet megszűnését és gondoskodni kell, hogy az azt követő 90 napos időszakban sor kerüljön új közös képviselő, illetve intézőbizottság megválasztására.

(4) Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a (3) bekezdésben foglaltakon kívüli okból szűnik meg, vagy a közös képviselő (intézőbizottság) a veszélyhelyzet folytán nem képes ellátni a feladatait, az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat a számvizsgáló bizottság látja el. Számvizsgáló bizottság hiányában, vagy ha a veszélyhelyzet folytán a számvizsgáló bizottság sem képes eljárni, az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat bármely tulajdonostárs elláthatja.

Fontos rendelkezés arra vonatkozóan, hogyha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke meghal, vagy kórházba kerül kezelésre, illetve karantémba kerül, úgy az intézkedési jogkör átszáll a számvizsgáló bizottságra. Ha viszont nincs számvizsgáló bizottság, vagy az is képtelen az intézkedésre, úgy az új közös képviselő megválasztásáig bármely tulajdonostárs elláthatja a legsürgősebb feladatokat. Ez a megfogalmazás azonban kevés ahhoz, hogy valóban lássuk a végrehajtás módját. Természetesen az SZB szerepköre értelmezhető, de vajon egy 10 vagy 100 lakásos társasházban melyik tulajdonos vállalja, hogy átveszi ezt a feladatot Egyenlőre csak abban bízhatunk, ilyen esetre nem lesz szükség és legalább a számvizsgáló bizottság a helyén lesz.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti esetben az új közös képviselőt (intézőbizottságot) a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell megválasztani.

A veszélyhelyzet elmúlását követő 90 napon belül viszont mindenképpen új közös képviselőt (intézőbizottságot) kell választani. Ehhez azonban majd „valakinek" össze kell hívnia a közgyűlést, ki kell értesítenie a tulajdonosokat és addig új jelöltet is kell keresni, aki vállalja a társasház üzemeltetését.

15. § (1) A társasház szerveinek törvényességi felügyeleti eljárásában - a működés törvényességének helyreállítására vonatkozó jegyzői felhívás közlését, valamint a jegyző és a fővárosi és megyei kormányhivatal egymással való kapcsolattartását ide nem értve - írásbeli közlésnek minősül az írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (pl. e-mail, internetes alkalmazás) történő közlés is, ha azonosítható
a) a küldő személye,
b) a közlés tartalma,
c) a közlés megtételének időpontja, és
d) a címzett személye.

A rendelkezés szerint változatlanul joga van a tulajdonosoknak törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezni a helyi jegyzőnél. A könnyítés az, hogy ezt elegendő e-mailben, internetes alkalmazás igénybe vételével megtenni. Ha az eljárást nem lehet lefolytatni a jelenlegi helyzetben, akkor a veszélyhelyzet megszűnését követően meg kell oldani. A bejelentő tulajdonosnak azonban megfelelően igazolnia kell, hogy ki küldte, mikor és ki volt a címzett, illetve milyen intézkedést kér.

(2) A kizárólag személyes jelenléttel elvégezhető eljárási cselekmények nem folytathatók le. Ha ez az eljárás további folytatásának akadálya, az eljárás félbeszakad a félbeszakadás okának elhárultáig vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő napig. A félbeszakadás megszűnésének napján az eljárás folytatódik, a határidők e naptól újra kezdődnek.

Ha a munka megrendelése vagy ellenőrzése kizárólag személyes jelenléttel lehetséges, úgy az a tevékenység nem végezhető el. Itt az eljárás félbeszakad és a veszélyhelyzet megszűnését követő naptól kezdődik. Ezek az események minden esetben egyedileg értékelendők és csak azokra a tevékenységekre érdemes alkalmazni, amelyeknél a felelősségvállalás is fennáll vagy a közös képviselő, vagy a tulajdonos részéről. A munkavégzések esetében a vállalkozónak kell a felelősséget vállalnia a munkájáért, ha lehetőség van, akkor érdemes ezt a szerződésben is külön rögzíteni, valamint a teljesítés igazolást a vállalkozónak kötelessége elkészíteni.

(3) A törvényességi felügyeleti eljárás során az iratokat elegendő egyszerű másolatban vagy szkennelve csatolni.

Ha a jegyző megindítja a törvényességi felügyeleti eljárást, akkor a szükséges dokumentumokat elegendő a jegyzőhöz szkennelve benyújtani.

39. § (1) E rendeletet a hatálybalépése napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) E rendelet eltérő előírásait a hatálybalépését megelőzően, de a veszélyhelyzet kihirdetését követően lejárt határidők esetében is alkalmazni kell.
(3) E rendelet előírásait azon személyek esetében is alkalmazni kell, akik megbízatása, kinevezése, illetve választott tisztsége a veszélyhelyzet kihirdetését követően, de e rendelet hatálybalépését megelőzően szűnt meg és e rendelet hatálybalépéséig e személyt vagy helyette más személyt nem bíztak meg, nem neveztek ki, illetve nem választottak meg.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

20 190 HUF

Kültéri Postaláda - nemesacélból

Érdekel →

További híreink

Végső határidő a napelemeseknek – Június 11-ig lehet kártérítésért fordulni Strasbourghoz 2026. június 8.
A háztartási méretű kiserőművek (HMKE) tulajdonosai számára elérkezett az utolsó jogi lehetőség, hogy kompenzációt kérjenek a napelemes elszámolási rendszer utólagos megváltoztatása miatt elszenvedett anyagi veszteségeikért. A Napelem-felhasználók Érdekvédelmi Platformja (NÉP) Egyesület felhívása szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) benyújtandó egyéni kártérítési kérelmeket 2026. június 11-ig kell postára adni.

Mentőövet kér a napelemes szövetség a félbemaradt lakossági projekteknek 2026. június 8.
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) arra figyelmeztet, hogy a lakossági napelemes rendszerek támogatását célzó RRF-6.2.1-2021 jelű pályázat 2026. június 15-i határidejének közeledtével több ezer alacsony jövedelmű család beruházása maradhat félbe. A szövetség álláspontja szerint a megakadt projektek túlnyomó része még megmenthető lenne, ehhez azonban a döntéshozók részéről a kivitelezőváltások felgyorsítására és a kifizetések felgyorsítására van szükség.

A devizahiteles eljárások tervezett felfüggesztése: segítség vagy újabb akadály az adósoknak? 2026. június 1.
A devizahitelek rendezése hosszú évek óta húzódó, összetett probléma, amely számtalan magyar családot érint. A 2026 májusában benyújtott törvényjavaslat első látásra megnyugtató megoldást kínálhat a bajba jutott adósoknak, hiszen hivatalból és soron kívül függesztené fel a devizahiteles pereket. Érdemes azonban közelebbről is megvizsgálni, hogy a felkínált megoldások valóban minden érintett helyzetén könnyítenek-e.


Így kell módosítani az SzMSz-t a kamerarendszer telepítésekor 2026. május 26.
A kamerarendszer mindennapi működésének jogszerűsége a társasház belső szabályzatain és a pontos végrehajtási eljáráson múlik. A közösségnek a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SzMSz) kell rögzítenie a megfigyelés részletszabályait, az adatfeldolgozók feladatait, valamint a felvételek kikérésének szigorú adminisztratív menetét. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakértői útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, a belső szabályzatok módosításához nyújt támpontokat.

Strukturális fordulatot hoz az új kormányzati felépítés az ingatlanpiacon 2026. május 26.
A 2026-os kormányváltást követően gyökeresen átalakult az államigazgatás szerkezete. Az építés és a lakáspolitika egyetlen tárcához, a lakáscélú állami támogatások és az Otthon Start program koordinálása a Pénzügyminisztériumhoz került.

Új törvényjavaslat a devizahiteles eljárások és végrehajtások felfüggesztéséről 2026. május 21.
A Parlament elé benyújtott legújabb törvényjavaslat átmenetileg és teljeskörűen leállítaná a korábbi devizahiteles törvények hatálya alá tartozó, jelenleg is folyamatban lévő bírósági pereket és végrehajtási eljárásokat. A kezdeményezés célja, hogy a végleges szabályozás kialakításáig jogi védelmet biztosítson az érintett felek számára, ami jelentős hatással lehet a hazai követeléskezelési és végrehajtási folyamatokra.


Társasházi kamerarendszerek telepítésének és üzemeltetésének feltételei 2026. május 18.
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket.

Visszatérés a normál jogrendhez – véget ért a rendeleti kormányzás Magyarországon 2026. május 15.
2026. május 14-én hivatalosan is megszűnt a veszélyhelyzet Magyarországon. Az áprilisi választások nyomán felálló új Országgyűlés első intézkedéseinek egyike a rendeleti kormányzás lezárása volt. Az átmenet folyamatossága, valamint a gazdasági és szervezeti stabilitás biztosítása érdekében a parlament törvényi szintre emelte a legfontosabb veszélyhelyzeti intézkedéseket.

Közgyűlés számviteli beszámoló nélkül? Szabálytalan a „tulajdonos úgysem érti” érvelés! 2026. május 14.
Olvasónk két társasházi közgyűlésen is azt tapasztalta, hogy a közös képviselők nem terjesztik elő elfogadásra a számviteli törvény szerinti éves beszámolót. A mulasztásra olyan érveik voltak, miszerint a tulajdonosok „úgysem értik, felesleges", vagy a „közös képviselő által készített elszámolás amúgy is részletesebb". Olvasónk kérdésére jogi szakértőnk válaszol.

Megtiltható az autótöltés a társasházban? 2026. május 5.
Egy társasházban elektromos autótöltők telepítése körül alakult ki vita, miután egy korábbi közgyűlési döntés kapcsán felmerült, hogy a tiltás indokolatlanul korlátozhatja a tulajdonosok jogait. Valóban túllépte a közgyűlés a hatáskörét? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Mit tehet egy társasház a rövid távú lakáskiadás ellen? 2026. április 30.
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel.

Szórakozóhely zaja a társasházban: mit tehet a közös képviselő és mit a lakók? 2026. április 23.
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?”

Bezárul egy kiskapu: szigorodik az Otthontámogatás visszafizetése 2026. április 24.
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat.

Mit jelent a társasházi építményi jog az új építésű házaknak? 2026. április 23.
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el.

Amikor flex helyett a jogász válaszol - újszerű megoldás a folyosói rácsok és szabálytalan klímák felszámolására 2026. április 21.
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét.

Költségmegosztók nélkül büntetődíj: mit kockáztatnak a társasházak? 2026. április 20.
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei.

Egyetlen helyrajzi szám, több társasház – jogi csapdák a földhivatali bejegyzésnél 2026. április 9.
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt.

A számvizsgáló bizottság szerepe a társasházak működésében 2026. április 1.
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer.

Parkolóhelyek a közös tulajdonban – hogyan rendezhető a használat? 2026. március 27.
Gyakori konfliktusforrás a társasházak életében a parkolóhelyek használata, különösen akkor, ha a beruházói ígéretek és a tényleges kialakítás nincsenek összhangban. Az alábbi eset jól példázza, hogyan lehet jogszerűen és ésszerűen kezelni a közös tulajdonú parkolók elosztását. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Közös fűtési költség alóli mentesség hogy alakul az új szabályozás mellett? 2026. március 24.
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.