Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Megszületett a kormányrendelet! - Május 31-e helyett a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell megtartani a kötelező közgyűléseket 2020. május 10.
A vészhelyzet kihirdetése után azonnal világossá vált, hogy az elszámoló közgyűlések megtartására nincs lehetőség a törvényben előírt május 31-ei végső időpontig. ezért a THT és a TTOE levélben kérte a Miniszterelnökséget ennek, illetve az írásbeli szavazás szabályainak megváltoztatására.
19 037 HUF Alumínium tájékoztató tábla / Hirdető tábla több méretben Érdekel →
A válaszban jelezték, hogy ez ügyben elkezdődött a munka, melynek eredménye a Magyar Közlönyben hamarosan megjelenik. Ez végül az április 10-én kiadott 71-es számú közlönyben került rögzítésre - április 11.-ei hatállyal - mely ITT, a "Letölthető anyagok"között is elérhető. A "102/2020. (IV. 10.) Kormányrendelet a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről" elnevezés alatt futó szabályozás "A jogi személyekre vonatkozó eltérő rendelkezések alkalmazásáról" szóló 1. pontja az 1931. oldalon található, mely a lakásszövetkezetekre is vonatkozik. A 2. pont - az 1935. oldalon - "A társasházakra vonatkozó eltérő rendelkezések alkalmazásáról" címet viseli, s az alábbiakat tartalmazza. A vastaggal jelölt rész a rendelet szövege, melyben a paragrafusok alatt, normál vastagsággal dr. Bék Ágnes értelmező magyarázatát helyeztük el. 10. § A veszélyhelyzet ideje alatt a társasházak - a társasházakról szóló jogszabályoktól eltérően - az ezen alcímben foglaltak szerint működhetnek. Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy felülírja a társasházi törvény rendelkezéseit a veszélyhelyzet időszaka alatt. 11. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt a társasház - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem tart közgyűlést. Ha az éves elszámolásról és a következő évi költségvetésről való döntés, vagy más kötelező döntés határideje a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, ezen tárgykörökben a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell a közgyűlésnek döntenie. A beszámoló és tervező költségvetésről szóló törvényi kötelezettséget felülírja a jelenlegi szabályozás, vagyis május 31.-e helyett a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell megtartani minden közgyűlést az előírt napirendi pontokkal. Ez a rendelkezés viszont azt is jelenti, hogy az elszámolással és a következő évi költségvetéssel kapcsolatos döntésre nem fogadja el az írásbeli szavazási módot. (2) Közgyűlést kell tartani, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérik. Ebben az esetben a döntés csak írásbeli szavazással hozható meg, ideértve azon tárgykörökben való döntést is, melyekben azt a szervezeti-működési szabályzat vagy korábban hozott közgyűlési döntés kizárja. Az írásbeli szavazás módjára a szervezeti-működési szabályzat rendelkezései az irányadók. Ilyen rendelkezés hiányában az írásbeli szavazás részletszabályait - ideértve az eredmény megállapítását is - a közgyűlési meghívóban kell megállapítani. Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke - a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül - írásban köteles a tulajdonostársakkal közölni. Ha tulajdonosok 1/10-e kéri, akkor a közgyűlés összehívása nélkül írásbeli szavazást kell kiírni azokkal a napirendi pontokkal, amelyet kérnek és ez az SZMSZ-ben a közgyűlés hatáskörébe utalt ügyekre is vonatkozik. Nem vonatkozik viszont a beszámoló és a költségvetés elfogadására, mivel azt törvény helyezte a közgyűlés hatáskörébe. Minden esetben az SZMSZ-ben rögzített eljárási szabályokat kell betartani. Ha egy társasháznak nincs SZMSZ-e, akkor a meghívóban kell részletezni, hogy milyen módon kell a szavazatokat leadni, milyen módon történik meg a szavazatok számlálása és a kiértesítés. Az eredményről a tulajdonosokat 8 napon belül értesíteni kell. Ez felmentést ad az alól, hogy SZMSZ-t kellene létrehozni vagy módosítani amiatt, hogy a sürgős ügyekben írásbeli szavazást írjanak ki. (3) A veszélyhelyzet ideje alatt a közös képviselő (intézőbizottság) fokozott felelősséggel köteles eljárni. Ez lefordítva azt jelenti, hogy sokkal nagyobb odafigyeléssel kell dönteni olyan ad-hoc ügyekben, amelyek a veszélyhelyzet ideje alatt válnak fontossá - pl. fertőtlenítés, biztonsági kérdések, stb. - de eddig nem volt rá felhatalmazás és a döntésért vállalni kell a felelősséget. Célszerű az SZB-vel írásban egyeztetni a felmerülő többlet költségekről. 12. § A társasház működése körében, valamint az érintettek egymás közti viszonyaiban írásbeli nyilatkozatnak, közlésnek (a továbbiakban együtt: nyilatkozat) minősül az írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (pl. e-mail, internetes alkalmazás) tett nyilatkozat is, ha azonosítható a) a nyilatkozattevő személye, b) a nyilatkozat tartalma, c) a nyilatkozat megtételének időpontja, és d) a címzett személye. Ha úgynevezett nullás igazolást, vagy jelzálogtörlést, illetve részletfizetési megállapodást kell kiadnia a közös képviselőnek, akkor azt e-mailban, szkennelt aláírással ki lehet adni. Ugyanilyen formában elfogadható a részletfizetési ajánlat is a tulajdonostól, azonban a teljes e-mail értesítést érdemes kinyomtatni, amelyből kitűnik a feladó, a dátum, az időpont és az is, hogy kinek lett címezve a kérelem. 13. § Az intézőbizottság abban az esetben is ellátja a feladatait, ha a feladatok ellátására képes tagok száma az eredetileg megválasztott taglétszámhoz képest - akár a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényben rögzített minimumlétszám alá - csökken. Amennyiben az IB egy tagja eladja az ingatlanát, vagy meghal, úgy az IB csökkentett létszámmal is elláthatja a társasház üzemeltetését a veszélyhelyzet ideje alatt. 14. § (1) A közgyűlés nem mentheti fel megbízatásából a közös képviselőt (intézőbizottságot). A rendelkezés egyértelmű: a veszélyhelyzet ideje alatt nem lehet közgyűlést tartani és nem lehet felmenteni a közös képviselőt (intézőbizottságot) még írásbeli szavazással sem. (2) A közös képviselői (intézőbizottsági) megbízatását a közös képviselő (intézőbizottság) nem szüntetheti meg. A rendelkezés szerint viszont le sem mondhat, nem kérheti a felmentését a veszélyhelyzet ideje alatt a közös képviselő és az intézőbizottság sem. (3) Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, a közös képviselő (intézőbizottság) az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig köteles a feladatait - változatlan díjazás mellett - ellátni. Ha a közgyűlési határozat szerint a közös képviselő, vagy az intézőbizottság megbízatásának időpontja a veszélyhelyzet ideje alatt szűnne meg, úgy az továbbra is fennáll az új közös képviselő megbízásáig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napig. Ez azokra az esetekre vonatkozik, amikor már felmentették a közös képviselőt (intézőbizottságot) de az új megválasztására már nem kerülhetett sor. Így a korábbi közös képviselő megbízása továbbra is fennmarad és nem a felmentésétől számított határidőt kell figyelembe venni, hanem a veszélyhelyzet megszűnését és gondoskodni kell, hogy az azt követő 90 napos időszakban sor kerüljön új közös képviselő, illetve intézőbizottság megválasztására. (4) Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a (3) bekezdésben foglaltakon kívüli okból szűnik meg, vagy a közös képviselő (intézőbizottság) a veszélyhelyzet folytán nem képes ellátni a feladatait, az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat a számvizsgáló bizottság látja el. Számvizsgáló bizottság hiányában, vagy ha a veszélyhelyzet folytán a számvizsgáló bizottság sem képes eljárni, az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat bármely tulajdonostárs elláthatja. Fontos rendelkezés arra vonatkozóan, hogyha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke meghal, vagy kórházba kerül kezelésre, illetve karantémba kerül, úgy az intézkedési jogkör átszáll a számvizsgáló bizottságra. Ha viszont nincs számvizsgáló bizottság, vagy az is képtelen az intézkedésre, úgy az új közös képviselő megválasztásáig bármely tulajdonostárs elláthatja a legsürgősebb feladatokat. Ez a megfogalmazás azonban kevés ahhoz, hogy valóban lássuk a végrehajtás módját. Természetesen az SZB szerepköre értelmezhető, de vajon egy 10 vagy 100 lakásos társasházban melyik tulajdonos vállalja, hogy átveszi ezt a feladatot Egyenlőre csak abban bízhatunk, ilyen esetre nem lesz szükség és legalább a számvizsgáló bizottság a helyén lesz. (5) A (3) és (4) bekezdés szerinti esetben az új közös képviselőt (intézőbizottságot) a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell megválasztani. A veszélyhelyzet elmúlását követő 90 napon belül viszont mindenképpen új közös képviselőt (intézőbizottságot) kell választani. Ehhez azonban majd „valakinek" össze kell hívnia a közgyűlést, ki kell értesítenie a tulajdonosokat és addig új jelöltet is kell keresni, aki vállalja a társasház üzemeltetését. 15. § (1) A társasház szerveinek törvényességi felügyeleti eljárásában - a működés törvényességének helyreállítására vonatkozó jegyzői felhívás közlését, valamint a jegyző és a fővárosi és megyei kormányhivatal egymással való kapcsolattartását ide nem értve - írásbeli közlésnek minősül az írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (pl. e-mail, internetes alkalmazás) történő közlés is, ha azonosítható a) a küldő személye, b) a közlés tartalma, c) a közlés megtételének időpontja, és d) a címzett személye. A rendelkezés szerint változatlanul joga van a tulajdonosoknak törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezni a helyi jegyzőnél. A könnyítés az, hogy ezt elegendő e-mailben, internetes alkalmazás igénybe vételével megtenni. Ha az eljárást nem lehet lefolytatni a jelenlegi helyzetben, akkor a veszélyhelyzet megszűnését követően meg kell oldani. A bejelentő tulajdonosnak azonban megfelelően igazolnia kell, hogy ki küldte, mikor és ki volt a címzett, illetve milyen intézkedést kér. (2) A kizárólag személyes jelenléttel elvégezhető eljárási cselekmények nem folytathatók le. Ha ez az eljárás további folytatásának akadálya, az eljárás félbeszakad a félbeszakadás okának elhárultáig vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő napig. A félbeszakadás megszűnésének napján az eljárás folytatódik, a határidők e naptól újra kezdődnek. Ha a munka megrendelése vagy ellenőrzése kizárólag személyes jelenléttel lehetséges, úgy az a tevékenység nem végezhető el. Itt az eljárás félbeszakad és a veszélyhelyzet megszűnését követő naptól kezdődik. Ezek az események minden esetben egyedileg értékelendők és csak azokra a tevékenységekre érdemes alkalmazni, amelyeknél a felelősségvállalás is fennáll vagy a közös képviselő, vagy a tulajdonos részéről. A munkavégzések esetében a vállalkozónak kell a felelősséget vállalnia a munkájáért, ha lehetőség van, akkor érdemes ezt a szerződésben is külön rögzíteni, valamint a teljesítés igazolást a vállalkozónak kötelessége elkészíteni. (3) A törvényességi felügyeleti eljárás során az iratokat elegendő egyszerű másolatban vagy szkennelve csatolni. Ha a jegyző megindítja a törvényességi felügyeleti eljárást, akkor a szükséges dokumentumokat elegendő a jegyzőhöz szkennelve benyújtani. 39. § (1) E rendeletet a hatálybalépése napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. (2) E rendelet eltérő előírásait a hatálybalépését megelőzően, de a veszélyhelyzet kihirdetését követően lejárt határidők esetében is alkalmazni kell. (3) E rendelet előírásait azon személyek esetében is alkalmazni kell, akik megbízatása, kinevezése, illetve választott tisztsége a veszélyhelyzet kihirdetését követően, de e rendelet hatálybalépését megelőzően szűnt meg és e rendelet hatálybalépéséig e személyt vagy helyette más személyt nem bíztak meg, nem neveztek ki, illetve nem választottak meg.

Megszületett a kormányrendelet! - Május 31-e helyett a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell megtartani a kötelező közgyűléseket

2020. május 10.

A vészhelyzet kihirdetése után azonnal világossá vált, hogy az elszámoló közgyűlések megtartására nincs lehetőség a törvényben előírt május 31-ei végső időpontig. ezért a THT és a TTOE levélben kérte a Miniszterelnökséget ennek, illetve az írásbeli szavazás szabályainak megváltoztatására.

19 037 HUF

Alumínium tájékoztató tábla / Hirdető tábla több méretben

Érdekel →

A válaszban jelezték, hogy ez ügyben elkezdődött a munka, melynek eredménye a Magyar Közlönyben hamarosan megjelenik. Ez végül az április 10-én kiadott 71-es számú közlönyben került rögzítésre - április 11.-ei hatállyal - mely ITT, a "Letölthető anyagok"között is elérhető.

A "102/2020. (IV. 10.) Kormányrendelet a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről" elnevezés alatt futó szabályozás "A jogi személyekre vonatkozó eltérő rendelkezések alkalmazásáról" szóló 1. pontja az 1931. oldalon található, mely a lakásszövetkezetekre is vonatkozik.

A 2. pont - az 1935. oldalon - "A társasházakra vonatkozó eltérő rendelkezések alkalmazásáról" címet viseli, s az alábbiakat tartalmazza. A vastaggal jelölt rész a rendelet szövege, melyben a paragrafusok alatt, normál vastagsággal dr. Bék Ágnes értelmező magyarázatát helyeztük el.

10. § A veszélyhelyzet ideje alatt a társasházak - a társasházakról szóló jogszabályoktól eltérően - az ezen alcímben foglaltak szerint működhetnek.

Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy felülírja a társasházi törvény rendelkezéseit a veszélyhelyzet időszaka alatt.

11. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt a társasház - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem tart közgyűlést. Ha az éves elszámolásról és a következő évi költségvetésről való döntés, vagy más kötelező döntés határideje a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, ezen tárgykörökben a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell a közgyűlésnek döntenie.

A beszámoló és tervező költségvetésről szóló törvényi kötelezettséget felülírja a jelenlegi szabályozás, vagyis május 31.-e helyett a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell megtartani minden közgyűlést az előírt napirendi pontokkal. Ez a rendelkezés viszont azt is jelenti, hogy az elszámolással és a következő évi költségvetéssel kapcsolatos döntésre nem fogadja el az írásbeli szavazási módot.

(2) Közgyűlést kell tartani, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérik. Ebben az esetben a döntés csak írásbeli szavazással hozható meg, ideértve azon tárgykörökben való döntést is, melyekben azt a szervezeti-működési szabályzat vagy korábban hozott közgyűlési döntés kizárja. Az írásbeli szavazás módjára a szervezeti-működési szabályzat rendelkezései az irányadók. Ilyen rendelkezés hiányában az írásbeli szavazás részletszabályait - ideértve az eredmény megállapítását is - a közgyűlési meghívóban kell megállapítani. Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke - a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül - írásban köteles a tulajdonostársakkal közölni.

Ha tulajdonosok 1/10-e kéri, akkor a közgyűlés összehívása nélkül írásbeli szavazást kell kiírni azokkal a napirendi pontokkal, amelyet kérnek és ez az SZMSZ-ben a közgyűlés hatáskörébe utalt ügyekre is vonatkozik. Nem vonatkozik viszont a beszámoló és a költségvetés elfogadására, mivel azt törvény helyezte a közgyűlés hatáskörébe.
Minden esetben az SZMSZ-ben rögzített eljárási szabályokat kell betartani.
Ha egy társasháznak nincs SZMSZ-e, akkor a meghívóban kell részletezni, hogy milyen módon kell a szavazatokat leadni, milyen módon történik meg a szavazatok számlálása és a kiértesítés. Az eredményről a tulajdonosokat 8 napon belül értesíteni kell. Ez felmentést ad az alól, hogy SZMSZ-t kellene létrehozni vagy módosítani amiatt, hogy a sürgős ügyekben írásbeli szavazást írjanak ki.

(3) A veszélyhelyzet ideje alatt a közös képviselő (intézőbizottság) fokozott felelősséggel köteles eljárni.

Ez lefordítva azt jelenti, hogy sokkal nagyobb odafigyeléssel kell dönteni olyan ad-hoc ügyekben, amelyek a veszélyhelyzet ideje alatt válnak fontossá - pl. fertőtlenítés, biztonsági kérdések, stb. - de eddig nem volt rá felhatalmazás és a döntésért vállalni kell a felelősséget. Célszerű az SZB-vel írásban egyeztetni a felmerülő többlet költségekről.

12. § A társasház működése körében, valamint az érintettek egymás közti viszonyaiban írásbeli nyilatkozatnak, közlésnek (a továbbiakban együtt: nyilatkozat) minősül az írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (pl. e-mail, internetes alkalmazás) tett nyilatkozat is, ha azonosítható
a) a nyilatkozattevő személye,
b) a nyilatkozat tartalma,
c) a nyilatkozat megtételének időpontja, és
d) a címzett személye.

Ha úgynevezett nullás igazolást, vagy jelzálogtörlést, illetve részletfizetési megállapodást kell kiadnia a közös képviselőnek, akkor azt e-mailban, szkennelt aláírással ki lehet adni.
Ugyanilyen formában elfogadható a részletfizetési ajánlat is a tulajdonostól, azonban a teljes e-mail értesítést érdemes kinyomtatni, amelyből kitűnik a feladó, a dátum, az időpont és az is, hogy kinek lett címezve a kérelem.

13. § Az intézőbizottság abban az esetben is ellátja a feladatait, ha a feladatok ellátására képes tagok száma az eredetileg megválasztott taglétszámhoz képest - akár a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényben rögzített minimumlétszám alá - csökken.

Amennyiben az IB egy tagja eladja az ingatlanát, vagy meghal, úgy az IB csökkentett létszámmal is elláthatja a társasház üzemeltetését a veszélyhelyzet ideje alatt.

14. § (1) A közgyűlés nem mentheti fel megbízatásából a közös képviselőt (intézőbizottságot).

A rendelkezés egyértelmű: a veszélyhelyzet ideje alatt nem lehet közgyűlést tartani és nem lehet felmenteni a közös képviselőt (intézőbizottságot) még írásbeli szavazással sem.

(2) A közös képviselői (intézőbizottsági) megbízatását a közös képviselő (intézőbizottság) nem szüntetheti meg.

A rendelkezés szerint viszont le sem mondhat, nem kérheti a felmentését a veszélyhelyzet ideje alatt a közös képviselő és az intézőbizottság sem.

(3) Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, a közös képviselő (intézőbizottság) az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig köteles a feladatait - változatlan díjazás mellett - ellátni.

Ha a közgyűlési határozat szerint a közös képviselő, vagy az intézőbizottság megbízatásának időpontja a veszélyhelyzet ideje alatt szűnne meg, úgy az továbbra is fennáll az új közös képviselő megbízásáig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napig. Ez azokra az esetekre vonatkozik, amikor már felmentették a közös képviselőt (intézőbizottságot) de az új megválasztására már nem kerülhetett sor. Így a korábbi közös képviselő megbízása továbbra is fennmarad és nem a felmentésétől számított határidőt kell figyelembe venni, hanem a veszélyhelyzet megszűnését és gondoskodni kell, hogy az azt követő 90 napos időszakban sor kerüljön új közös képviselő, illetve intézőbizottság megválasztására.

(4) Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a (3) bekezdésben foglaltakon kívüli okból szűnik meg, vagy a közös képviselő (intézőbizottság) a veszélyhelyzet folytán nem képes ellátni a feladatait, az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat a számvizsgáló bizottság látja el. Számvizsgáló bizottság hiányában, vagy ha a veszélyhelyzet folytán a számvizsgáló bizottság sem képes eljárni, az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat bármely tulajdonostárs elláthatja.

Fontos rendelkezés arra vonatkozóan, hogyha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke meghal, vagy kórházba kerül kezelésre, illetve karantémba kerül, úgy az intézkedési jogkör átszáll a számvizsgáló bizottságra. Ha viszont nincs számvizsgáló bizottság, vagy az is képtelen az intézkedésre, úgy az új közös képviselő megválasztásáig bármely tulajdonostárs elláthatja a legsürgősebb feladatokat. Ez a megfogalmazás azonban kevés ahhoz, hogy valóban lássuk a végrehajtás módját. Természetesen az SZB szerepköre értelmezhető, de vajon egy 10 vagy 100 lakásos társasházban melyik tulajdonos vállalja, hogy átveszi ezt a feladatot Egyenlőre csak abban bízhatunk, ilyen esetre nem lesz szükség és legalább a számvizsgáló bizottság a helyén lesz.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti esetben az új közös képviselőt (intézőbizottságot) a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell megválasztani.

A veszélyhelyzet elmúlását követő 90 napon belül viszont mindenképpen új közös képviselőt (intézőbizottságot) kell választani. Ehhez azonban majd „valakinek" össze kell hívnia a közgyűlést, ki kell értesítenie a tulajdonosokat és addig új jelöltet is kell keresni, aki vállalja a társasház üzemeltetését.

15. § (1) A társasház szerveinek törvényességi felügyeleti eljárásában - a működés törvényességének helyreállítására vonatkozó jegyzői felhívás közlését, valamint a jegyző és a fővárosi és megyei kormányhivatal egymással való kapcsolattartását ide nem értve - írásbeli közlésnek minősül az írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (pl. e-mail, internetes alkalmazás) történő közlés is, ha azonosítható
a) a küldő személye,
b) a közlés tartalma,
c) a közlés megtételének időpontja, és
d) a címzett személye.

A rendelkezés szerint változatlanul joga van a tulajdonosoknak törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezni a helyi jegyzőnél. A könnyítés az, hogy ezt elegendő e-mailben, internetes alkalmazás igénybe vételével megtenni. Ha az eljárást nem lehet lefolytatni a jelenlegi helyzetben, akkor a veszélyhelyzet megszűnését követően meg kell oldani. A bejelentő tulajdonosnak azonban megfelelően igazolnia kell, hogy ki küldte, mikor és ki volt a címzett, illetve milyen intézkedést kér.

(2) A kizárólag személyes jelenléttel elvégezhető eljárási cselekmények nem folytathatók le. Ha ez az eljárás további folytatásának akadálya, az eljárás félbeszakad a félbeszakadás okának elhárultáig vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő napig. A félbeszakadás megszűnésének napján az eljárás folytatódik, a határidők e naptól újra kezdődnek.

Ha a munka megrendelése vagy ellenőrzése kizárólag személyes jelenléttel lehetséges, úgy az a tevékenység nem végezhető el. Itt az eljárás félbeszakad és a veszélyhelyzet megszűnését követő naptól kezdődik. Ezek az események minden esetben egyedileg értékelendők és csak azokra a tevékenységekre érdemes alkalmazni, amelyeknél a felelősségvállalás is fennáll vagy a közös képviselő, vagy a tulajdonos részéről. A munkavégzések esetében a vállalkozónak kell a felelősséget vállalnia a munkájáért, ha lehetőség van, akkor érdemes ezt a szerződésben is külön rögzíteni, valamint a teljesítés igazolást a vállalkozónak kötelessége elkészíteni.

(3) A törvényességi felügyeleti eljárás során az iratokat elegendő egyszerű másolatban vagy szkennelve csatolni.

Ha a jegyző megindítja a törvényességi felügyeleti eljárást, akkor a szükséges dokumentumokat elegendő a jegyzőhöz szkennelve benyújtani.

39. § (1) E rendeletet a hatálybalépése napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) E rendelet eltérő előírásait a hatálybalépését megelőzően, de a veszélyhelyzet kihirdetését követően lejárt határidők esetében is alkalmazni kell.
(3) E rendelet előírásait azon személyek esetében is alkalmazni kell, akik megbízatása, kinevezése, illetve választott tisztsége a veszélyhelyzet kihirdetését követően, de e rendelet hatálybalépését megelőzően szűnt meg és e rendelet hatálybalépéséig e személyt vagy helyette más személyt nem bíztak meg, nem neveztek ki, illetve nem választottak meg.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

86 392 HUF

THSHOME - 85x150 cm - beltéri logós szennyfogó egyedi HD nyomtatású szennyfogó -

Érdekel →

További híreink

Garanciális igények hatékony jogi érvényesítése magánlakásoknál és társasházi tulajdonba tartozó épületrészeknél 2026. március 16.
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél.

Hogyan kell benyújtani a társasházi beszámolót a földhivatalhoz? 2026. március 10.
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly.

Szakaszos hitelfolyósítás az új lakásoknál – módosultak az otthonteremtési támogatások szabályai 2026. március 6.
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet.


Hogyan készíthető hangfelvétel a közgyűlésen, ha egyetlen tulajdonos ellenzi? 2026. március 5.
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol.

Vízkorlátozás egy vitatott díj miatt – meddig mehet el a szolgáltató? 2026. február 26.
Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet.

Az önkormányzati lakás bérlője nem fizet – perelhető a tulajdonos? 2026. február 18.
Kitől követelheti a ház a tartozást: közvetlenül a bérlőtől, vagy minden esetben a tulajdonostól? A kérdés különösen érdekessé válik, ha az önkormányzat és a társasház eltérően látja a jogi helyzetet. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.


Egyedi mérőóra vagy költségmegosztó? – A MITOE utánajárt: Itt a Minisztérium állásfoglalásának értelmezése a 676/2023. Kormányrendeletről! 2026. február 17.
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem?

Nő a lakások áramigénye – de ki fizeti a társasházi hálózat bővítését? 2026. február 12.
A lakásfelújítások során megnövelt villamos kapacitások közvetve túlterhelhetik a társasházak közös elektromos hálózatát, így szükségessé válhat a korszerűsítés. Felmerül a kérdés: igazságos-e, ha a költségeket mindenki a tulajdoni hányad szerint viseli, vagy arányosítható-e azokkal, akik nagyobb teljesítményt használnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Képviselői regisztráció a földhivatalok gyakorlatában – Hogyan és hogyan ne csináljuk 2026. február 5.
Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd, a THT jogi szakértője a társasházi képviselők regisztrációs kötelezettségének földhivatali tapasztalatairól számolt be a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n. A több mint négyszáz ügyön alapuló gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy az eljárás még mindig tele van bizonytalansággal, hibás bejegyzésekkel és értelmezési zavarokkal.

Ki fizeti a tető javítását, ha a hiba egy beépítéskor keletkezett? 2026. január 29.
Egy padlástér-beépítés után évekkel derül ki, hogy a tetőszerkezetet szakszerűtlenül kivitelezték, sőt életveszélyessé vált. Az új tulajdonos joggal teszi fel a kérdést: ki viselje a bontás és az újjáépítés költségét - ő maga, az eladó vagy az egész társasház? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Új eljárási és kivitelezési szabályok 2026-tól 2026. január 26.
A 2025 végén megjelent 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelettel és a hozzá kapcsolódó jogszabály-módosításokkal foglalkozó összeállításunk második részében többek között a rendeltetésváltás, a telekalakítás és az e-naplóval kapcsolatos pontosítások szerepelnek. Ezek közvetlenül befolyásolhatják a határidőket, az adminisztrációt és végső soron a beruházás költségét.

Marad a szaldó kivezetése – az Alkotmánybíróság lezárta a napelemes vitát 2026. január 23.
Döntött az Alkotmánybíróság a napelemes szaldó elszámolás megszüntetéséről szóló jogvitában. A testület szerint a szabályozás módosítása nem alkotmányellenes, és nem sérti sem a szerzett jogokat, sem a tulajdonhoz való jogot. A határozat nemcsak a háztartási napelemeseket érinti, hanem általános tanulságokat hordoz az energetikai beruházások jogi megítéléséről is.

„Szemétledobóval vettük a lakást” – mégis bezárhatja a társasház? 2026. január 21.
Egy társasházban a szemétledobó fenntartása évek óta jelentős költséget visz el (duguláselhárítás, fertőtlenítés, rovarirtás). A közgyűlés a lezárás mellett döntött, de néhány tulajdonos nem hajlandó elfogadni a változást, és a nyilvánossággal fenyeget? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

A társasház éves pénzforgalma meghaladja a 20 millió forintot, kötelező a gazdasági ellenőrzést segítő személy 2026. január 13.
A nagyobb társasházak működésével együtt óhatatlanul nő a kezelt pénz mennyisége is, és ezzel párhuzamosan erősödnek az ellenőrzéssel, átláthatósággal kapcsolatos elvárások. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Lakásvásárlás 2026-tól: mikor kell csak az értékkülönbözet után illetéket fizetni? 2026. január 8.
Sokan nem tudják, hogy lakáscsere esetén nem feltétlenül a teljes vételár után kell illetéket fizetni. 2026. január 1-jétől a szabályok még kedvezőbbé váltak: az eladott lakás akár öt évvel korábbi értékesítése is beszámítható az illetékalap csökkentésébe.

Csúszós téma: Kinek a feladata eltakarítani a társasház előtti járdáról a havat? 2026. január 6.
A hó eltakarításának elmulasztása miatti elcsúszásos balesetek esetén rendszeresen felmerül a kérdés, hogy ki viseli a felelősséget: a társasház, a közös képviselő vagy az ingatlan tulajdonosa. A társasház köteles gondoskodni a közös területek biztonságáról, és ha ezt elmulasztja, a károsult kártérítést követelhet.

Rejtett kockázatok a felújításnál – új építésügyi elvárások 2026. január 5.
Január 1-jével több építésügyi, zöldfelületi és földmérési szabályt módosítottak. A változások számos ponton érinthetik a társasházak működtetését is felújítás, bővítés, új épületrész kialakítása vagy használatbavétel esetén. Az alábbiakban kifejezetten társasházkezelői nézőpontból, a gyakorlati teendőkre koncentrálva foglaljuk össze a legfontosabb elemeket.

2026-tól új jogi keretben működhetnek az energiaszövetkezetek 2025. december 23.
Az Országgyűlés elfogadta a 2025. évi CXXX. törvényt, amely átfogóan módosítja a szövetkezeti jogszabályokat annak érdekében, hogy önálló, uniós szabályozással összhangban álló keretet teremtsen az energiaszövetkezetek számára. A 2026. január 1-jén hatályba lépő rendelkezések pontosan meghatározzák az energiaközösségek működésének feltételeit, a tagsági szabályokat és a gazdálkodási előírásokat.

Kirekesztő lakcímrendeletek: panaszt tett az Amnesty International az Európai Bizottságnál 2025. december 23.
Az Amnesty International Magyarország panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz a 2025 nyarán elfogadott "helyi önazonosság védelméről" szóló törvény és az annak alapján született önkormányzati rendeletek miatt. A szervezet szerint a szabályozás uniós jogot sért, rendszerszintűen diszkriminatív, és aránytalanul sújtja a szegényebb, illetve roma származású lakosságot.

Valós használat kontra tulajdoni lap - szemétszállítási díj igazságosan? 2025. december 22.
Egy társasházban egyetlen ingatlanként nyilvántartott albetétben több, külön használatú lakást alakítottak ki. A jogvita lényege, hogy a díjat a tényleges használathoz kötődő szempontok alapján kellene meghatározni, miközben a tulajdoni lap csak egy lakást tüntet fel. Az ebből fakadó ellentmondás bírósági útra terelte az ügyet. Érdemes áttekinteni, milyen jogi és szabályozási lehetőségei vannak a társasháznak annak érdekében, hogy a díjfizetés a tényleges lakásszámot tükrözze. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.