THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Megtartották az első Épületek és Éghajlat Globális Fórumát, ahol Magyarország is aláírta a Chaillot-i nyilatkozatot2024. április 18. |
|---|
 A francia kormány és az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által szervezett, első alkalommal megrendezett Buildings and Climate Global Forum, azaz Épületek és Éghajlat Globális Fóruma azzal zárult, hogy 70 ország képviselője - köztük Magyarországé is - elfogadta a Déclaration de Chaillot-ot, azaz a Chaillot-i nyilatkozatot, a nemzetközi együttműködésük alapdokumentumát.
|
|
125 814 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
 Érdekel → |
|
A fórum, amelyen több mint 1400 résztvevő vett részt a francia fővárosban, az épületek szén-dioxid-mentesítésével és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességével foglalkozott. Az UNEP és a Global Alliance for Buildings and Construction (Globális Szövetség Épületekért és Építésért - GlobalABC) által kiadott, az épületek és az építőipar globális helyzetéről szóló legfrissebb globális jelentés szerint az épület- és építőipari ágazat az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának több mint egyötödét teszi ki. A jelentés szerint 2022-ben az ágazat a globális operatív energiafelhasználásnak és a folyamatokkal kapcsolatos CO2-kibocsátásnak a 37%-áért volt felelős. • az aláíró miniszterek emlékeztetnek arra, hogy az éghajlatváltozás felgyorsulásával az épületek egyre inkább ki lesznek téve az éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak, amelyek különösen a fejlődő országokat és városokat érintik. Ráadásul 2050-re a világ népességének 68%-a városi területeken fog élni, és a nyersanyagok iránti globális kereslet 2060-ra várhatóan megduplázódik • az aláírók hangsúlyozzák, hogy a fenntartható épületek felújításának és építésének mértéke még mindig nem megfelelő, ami növeli a szakadékot az ágazat pályája és a Párizsi Megállapodás azon célkitűzése között, hogy 2100-ig 1,5°C alatt tartsák a globális felmelegedést • elítélik az aláírók a túlzott szén-dioxid-intenzitású rendszerekbe és épületekbe történő folyamatos beruházásokat, valamint a természeti erőforrások túlzott mértékű kiaknázását az építőanyagok előállítása során, ami hozzájárul a biológiai sokféleség és a környezet pusztulásához. A nemzetközi együttműködés magában foglalja majd egy "Kormányközi Épületügyi és Éghajlatvédelmi és Éghajlatváltozási Bizottság" felállítását, amely a kormányokat tömöríti az ismeretek cseréje, az eredmények megosztása terén az akadályok leküzdése és ajánlások megfogalmazása érdekében. A bizottság évente kétszer ülésezik online a felsővezetői szinten, évente pedig miniszteri szinten, miniszteri találkozóval egybekötött nemzetközi rendezvény keretében (World Urban Forum, UNFCCC-COP, UNEA stb.), és a tervek szerint három évente az "Épületek és Éghajlat Globális Fórumán". Az éghajlati vészhelyzetben az építőipar gyors átállása egyértelmű követelmény a Párizsi Megállapodásban kitűzött célok eléréséhez. Az átmenetet azonban minden érdekelt féllel együtt, az együttműködés és a koordináció közös elképzelésével, az egyes államok sajátosságainak figyelembevételével kell felépíteni. Március 8-án a nyilatkozatot Magyarország mellett többek között Örményország, Ausztrália, Ausztria, Banglades, Bhután, Brazília, Bulgária, Kambodzsa, Kamerun, Kanada, Kolumbia, Costa-Rica, Elefántcsontpart, Horvátország, Csehország, Dánia, Dzsibuti, Egyiptom, Franciaország, Gabon, Grúzia, Németország, Ghána, Görögország, Bissau-Guinea, Egyenlítői-Guinea, Irak, Írország, Olaszország, Japán, Jordánia, Koszovó, Kenya, Korea, Lettország, Libanon, Libéria, Litvánia, Luxemburg, Málta, Mauritánia, Mexikó, Mongólia, Marokkó, Montenegró, Hollandia, Peru, Fülöp-szigetek, Lengyelország, Portugália, Ruanda, Szamoa, Szaúd-Arábia, Szenegál, Sierra Leone, Szlovákia, Szomália, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Tanzánia, Tunézia, Törökország, Uganda, Uruguay, Egyesült Arab Emírségek, Egyesült Királyság, Egyesült Államok és Zambia is aláírta. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Az országos energiaellátás biztonságának fenntartásában a társasházi lakók egyéni döntései összeadódva óriási erőt képviselnek. Sokszor nincs szükség drága gépcserékre vagy beruházásokra ahhoz, hogy érdemben lefaragjunk a fogyasztásból. Apró, azonnal bevezethető szokásváltásokkal már a mai naptól kezdve jelentős mennyiségű áramot takaríthatunk meg a négy fal között és a lépcsőházban egyaránt. 
A villamosenergia-hálózat rendkívüli terhelése és a kieső termelési kapacitások miatt a társasházak működtetőire is nagy felelősség hárul. Jó hír, hogy a közös területek energiafogyasztásának mérséklése nem igényel drága korszerűsítéseket vagy hosszadalmas beruházásokat: számtalan olyan azonnali intézkedés létezik, amellyel a közös képviselő már a mai napon érdemben csökkentheti az épület áramfelvételét. 
A gyűjtögetés során felhalmozott tárgyak egy társasházi lakásban nemcsak a tulajdonosra, hanem az egész közösségre veszélyt jelenthetnek. A zuglói háztűz kapcsán Szilber Szilvia társasházi tanácsadó, a MITOE elnökségi tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyűjtögető életmód nem pusztán rendetlenség, hanem komoly tűz- és közegészségügyi kockázat, amelynek kezelésében a társasházaknak és a hatóságoknak is fontos szerepük van. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar második kerekasztal-beszélgetése az ingatlanközvetítői szakmát mutatta be. A beszélgetőpartnerek nemcsak a hivatásuk szépségeibe adtak betekintést, hanem határozottan leszámoltak azzal a köztudatban élő sztereotípiával is, miszerint az ingatlanos „nem csinál semmit, csak felrakja a hirdetést, és zsebre teszi a jutalékot". 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar kerekasztal-beszélgetései betekintést nyújtottak a hallgatóságnak az ingatlankezeléshez kapcsolódó szakmák világába. A közös képviselői panel résztvevői tabuk nélkül, rengeteg humorral és közvetlenséggel beszéltek a szakma valódi arcáról. Elmondták, hogy milyen készségekkel lehet valaki igazán sikeres menedzser ezen a pályán, és felhívták a figyelmet arra is, hogy ez a munka mindennapos pörgéssel és olykor bizarr lakóközösségi helyzetekkel jár. 
A társasházak működtetésével kapcsolatos feladatok az elmúlt években jelentősen összetettebbé váltak, miközben a lakóközösségek által fizetett közös képviseleti díjak emelkedése sok esetben nem követi a növekvő szakmai, műszaki és adminisztratív terheket. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) és a THT Társasházi és Ingatlanpiaci szaklap 2026. év eleji felmérése azt vizsgálta, hogyan alakulnak jelenleg a közös képviselői díjak Magyarországon, milyen tényezők befolyásolják meghatározását, valamint hogyan értékelik saját szakmai helyzetüket és munkaterhelésüket a társasházkezeléssel foglalkozó szakemberek. 
Chovanecz Kata közös képviselő Facebook bejegyzésében arról számol be, hogy a társasházak számláinak lezárása a banknál egyszerű rutinfolyamat helyett egy hónapok óta tartó, kaotikus adminisztratív rémálommá vált. 
A THT, a MITOE és az eHÁZ idei első negyedéves közös kutatásának célja a társasházi környezetben élők, valamint a társasházkezelésben részt vevő szakemberek mentálhigiénés állapotának feltérképezése volt. A vizsgálat során törekvés volt arra, hogy a lehető legszélesebb és legheterogénebb mintán, több adatfelvételi csatornán keresztül történjen az adatgyűjtés, ezáltal növelve az eredmények megbízhatóságát és érvényességét. Cikkünk első részében a társasházkezelők mentális állapotának felmérésével foglalkozuk. 
Petor Anita, az OTP Bank társasházi értékesítési szakértője tartotta a THT idei Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése című konferenciájának nyitóelőadását. Stratégiai partnerséget kínált a lakóközösségeknek: a pénzügyi szolgáltatásokon túl szakmai támogatással, piaci ismeretekkel és tapasztalattal is segíti őket a tervezett beruházások sikeres megvalósításában. Fontos gyakorlati teendőkre és egy jogi csapdára is felhívta a figyelmet. 
A Társasházi Háztartás (THT) új platformjain hétről hétre jelentkezik olyan edukációs tartalmakkal, amelyek a közös képviselőknek, társasházkezelőknek és maguknak a lakástulajdonosoknak is iránytűt mutatnak a mindennapi társasházi ügyekben. 
A kamerarendszer mindennapi működésének jogszerűsége a társasház belső szabályzatain és a pontos végrehajtási eljáráson múlik. A közösségnek a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SzMSz) kell rögzítenie a megfigyelés részletszabályait, az adatfeldolgozók feladatait, valamint a felvételek kikérésének szigorú adminisztratív menetét. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakértői útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, a belső szabályzatok módosításához nyújt támpontokat. 
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket. 
Egy miskolci társasházban történt eset megmutatja, milyen súlyos következményekkel járhat a tartószerkezetekkel kapcsolatos hozzá nem értés, illetve, hogy a szakmai kontroll hiánya mekkora kockázatot jelent. 
A társasházkezelők már évek óta ismerik az eHÁZ.hu nevét, de egy újabb szereplő is érkezett ugyanebből a műhelyből: az eINGATLAN.hu. Dén Mátyás András, az eHÁZ.hu és az eINGATLAN.hu alapító tulajdonosa a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján arról beszélt, hogyan lehet egyetlen felületen kezelni a saját lakásaink teljes „élettörténetét", a bérlőktől a garanciajegyekig, a közüzemi szerződésektől az adásvételig. 
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 
A lépcsőház egy társasház névjegye. Ez az első, amit a hazatérő lakó, az érkező vendég vagy a lakást megtekintő érdeklődő észrevesz – és ami sokszor meghatározza az egész épületről alkotott benyomást. Egy rendezett, tiszta, jól karbantartott közös tér nemcsak esztétikai kérdés: növeli az ingatlan értékét, erősíti a lakók komfortérzetét, és hozzájárul egy működő, igényes közösség kialakulásához. A közös képviselő kezében van a lehetőség, hogy ez a rutinfeladat egy jól működő rendszer legyen, és nem csak a tisztaság de a konfliktusok megelőzése érdekében is. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban. 
Egy társasházi lakás értékét általában három dolog határozza meg: az épület műszaki állapota, az elhelyezkedése, valamint a környék és a ház infrastruktúrája. A gyakorlatban viszont van egy negyedik szempont is, amiről kevesebb szó esik: az első benyomás, ami már akkor kialakul, amikor a vevő még be sem lépett a lakásba. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
