THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Mélyponton: lakáspiac, lakáshitel piac, építőipar2023. december 20. |
|---|
 A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2023. novemberi lakáspiaci jelentése alapján jelentős változások figyelhetők meg a magyar lakáspiacon. A DunaHouse ingatlanközvetítő mérései szerint 2023-ban Budapest és vidék lakáspiacán is csökkent a befektetési céllal lakást vásárlók aránya. Budapesten ez az arány a harmadik negyedévre 36 százalékra csökkent a korábbi 42 százalékról, vidéken pedig 23 százalékra az előző 32 százalékról.
|
|
Ezzel párhuzamosan Budapesten a lakást eladni kívánó befektetők aránya 33-ról 31 százalékra mérséklődött, míg vidéken ez az arány 24 százalékon stagnált. Ez a tendencia hozzájárulhat a lakásárak mérséklődéséhez, mivel a befektetői tevékenység átmeneti csökkenése mérsékli az árak emelkedését. Országszerte csökkentek az árak Országosan kilenc év után először csökkentek éves alapon a nominális lakásárak, ami egy jelentős fordulatot jelent a piac dinamikájában. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a használt lakások ára a második negyedévben 3,0 százalékkal mérséklődött, míg az új lakások ára 7,0 százalékkal emelkedett negyedéves alapon. Az MNB előzetes lakásárindexe szerint 2023 harmadik negyedévében a lakásárak 0,4 százalékkal emelkedtek negyedéves alapon, aminek hatására az éves dinamika visszatérhetett a pozitív tartományba. Éves szinten jelentős különbségek voltak a lakásárak változásában a településtípusok között. Budapesten 4,9 százalékkal, a vidéki városokban 1,1 százalékkal emelkedtek az árak, míg a községekben 8,1 százalékkal csökkentek 2023 második negyedévében. A kisebb településeken a korábbi folyamatos csökkenés megállt, és a második negyedévben már 2,5 százalékkal növekedtek az árak. Európai szinten is megfigyelhető volt a nominális lakásárak dinamikájának csökkenése. 2022 és 2023 második negyedéve között Ciprus és Horvátország kivételével az összes EU-tagállamban lassult a lakásárak emelkedése, és az országok közel felében már lakásárcsökkenés volt megfigyelhető éves összevetésben. A magyar régiók többségében stagnálás közelébe lassult az éves városi lakásár-dinamika. A legtöbb régióban még kismértékben, 0,3 és 1,9 százalék között nőttek a lakásárak a vizsgált időszakban. 2023-ban tovább nőtt a Budapest és a kisebb vidéki települések közötti árolló mértéke. Kevesebb adásvétel, több alku Az MNB 2023. novemberi lakáspiaci jelentése szerint a magyar lakáspiac stabilizálódik, de alacsony szinten marad a tranzakciók száma. 2022 folyamán folyamatosan csökkent a lakáspiaci adásvételek száma, év végére rendkívül alacsony szintre esve. 2023 tavaszától a havi tranzakciók száma 10-11 ezer között stabilizálódott. Január-szeptemberben az adásvétel szám országosan 28 százalékkal, a harmadik negyedévi adásvétel szám pedig 11 százalékkal maradt el az előző év azonos időszaki értékétől. A harmadik negyedévben azonban kismértékű, 10 százalékos növekedést tapasztaltunk. A külföldi lakásvásárlók aránya 2023 első felében tovább nőtt. Országosan 6,0 százalékra emelkedett a második negyedévben az előző év azonos időszakában mért 5,8 százalékról. A pesti belső kerületekben ez az arány 20,9 százalék volt, Budapest egészét tekintve pedig 7,8 százalékról 8,7 százalékra nőtt. Vidéken a legnagyobb mértékben a dél-dunántúli régióban, különösen Somogy megyében emelkedett a külföldi vásárlók aránya, ami a Balatonhoz közeli településeken a külföldi kereslet növekedésével magyarázható. Az ingatlanok eladásához szükséges idő is növekedett 2023-ban. A harmadik negyedévre a lakóingatlanok értékesítéséhez szükséges medián idő 2,3 hónapról 2,6 hónapra nőtt. A családi házak esetében ez az idő 3,1 hónapra, a társasházi lakások esetében pedig 1,9 és 2,8 hónapra változott attól függően, hogy az ingatlan alapterülete 50 négyzetméter feletti vagy alatti. A tipikus alku nagysága is növekedett, és az eladók az irányárakat jelentősebb mértékben csökkentik a hirdetés ideje alatt. Budapesten a medián alku értéke 3,8 százalékra, vidéken pedig 5,7 százalékra nőtt, ami a kínálathoz képest gyengülő keresletet jelzi. Az irányárakat a hirdetők Budapesten átlagosan 4,3 százalékkal, vidéken pedig 5,5 százalékkal csökkentették a hirdetés ideje alatt. A lakbérek a csúcson vannak A jelentés szerint 2023-ban a kiadó albérletek kínálata országos szinten stagnált, azonban a belső pesti kerületekben egy kivételt jelentő növekedést tapasztalhatunk. A belső pesti kerületekben szeptember végén 2,4 ezer lakást kínáltak kiadásra, ami 10 százalékos bővülést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ez szemben áll a külső és átmeneti kerületekben tapasztalható 4,4 ezer lakásos stagnáló kínálattal. Az elmúlt években a lakásárak és a bérleti díjak közötti arány jelentősen emelkedett, azonban a lakásárak stagnálása miatt ez az arány 2023 harmadik negyedévére 10 százalékkal csökkent éves összevetésben mind Budapest, mind országos szinten. Európai összehasonlításban a magyar fővárosban egy tipikus lakás bérleti díja továbbra is jelentős részét teszi ki az átlagos magyarországi nettó fizetésnek. A visegrádi országok fővárosai közül Budapest, Pozsony, Varsó és Prága továbbra is az Európában kevésbé megfizethető városok közé tartoznak. A jelentés szerint a magyarországi lakáspiaci környezetben a kiadó albérletek piaca jelentős regionális különbségeket mutat, a bérleti díjak növekedési üteme lassul, és a lakásárak és bérleti díjak közötti arány csökkenést mutat, ami a piaci dinamika változására utal. Nem megy a lakáshitel A jelentés szerint 2023 harmadik negyedévében a lakáshitel-szerződések volumene 156 milliárd forintot tett ki, ami 41 százalékkal kevesebb az előző év azonos időszakához képest. A csökkenés nem csak a volumenben, hanem a darabszámban is érezhető volt. A hitelből történő lakásvásárlások túlnyomó része, közel 80 százaléka, használt lakás vásárlására irányult, ami jelentős növekedést jelent az egy évvel korábbi 60 százalékos arányhoz képest. Különösen nagy visszaesést tapasztalhatunk az új lakásépítésre és új lakásvásárlásra felvett hitelek terén. Az új lakásokra vonatkozó hitelek kihelyezései 71 és 66 százalékkal maradtak el a 2022 harmadik negyedévi szinttől. Ennek oka részben az NHP Zöld Otthon Program tavalyi felfutása, valamint az új lakások magas árszintje és a bizonytalan gazdasági kilátások. A lakáscélokra fordított babaváró hitelek volumene is 28 százalékkal csökkent. A felújítási és korszerűsítési célokra igényelt lakáshitelek volumene pedig 71 százalékkal maradt el az előző év azonos időszaki szinttől, ami részben az otthonfelújítási támogatás és a hozzá kapcsolódó kamattámogatott lakáshitel megszűnésének tudható be. A jelentés szerint a lakáshitel felvételével megvalósult lakásvásárlások aránya szeptemberben 33 százalék volt, ami 6 százalékpontos csökkenést jelent éves összevetésben. Az új lakáshitelek átlagos szerződéses összege a második negyedévtől emelkedni kezdett. A használt lakásvásárlásra felvett hitelek átlagos összege a harmadik negyedév végére 12 millió forintra emelkedett, ami a korábbi mélypont utáni növekedést mutat. A fővárosban az újonnan folyósított lakáshitelek átlagos hitelfedezeti mutatója jelentősen csökkent. A piaci alapon kötött lakáshitelek átlagos kamatlába az év első felében stagnált, majd júliustól kezdve mérséklődni kezdett. Bajban az építőipar Az MNB 2023 novemberi lakáspiaci jelentése több területre is kiterjed, beleértve az építőipari vállalatokat, a lakásprojekt-hitelezést, és az építőipari foglalkoztatottságot, melyek összességében az építőipar aktuális kihívásaira és trendjeire világítanak rá. A lakásprojekt-hitelek terén is változások történtek. 2023 első félévében a hitelintézetek 43,5 milliárd forint értékben kötöttek lakásprojekt-hiteleket, ami 39%-kal marad el az előző év azonos időszakától. A projekthitel-szerződések összetételében a támogatott hitelek aránya 3%-on áll, ami jelentősen elmarad a korábbi évek magasabb arányaitól. Az építőipari teljesítmény és szerződésállomány is csökkent 2023 augusztusáig. Az építőipari termelés átlagosan 6,9%-kal mérséklődött, és az épületekre vonatkozó szerződésállomány volumene 4,9%-kal magasabb, míg az egyéb építményekre vonatkozóé 40,6%-kal alacsonyabb volt. A lakásépítési költségek növekedési üteme mérséklődött, azonban EU-s összehasonlításban továbbra is magas. Hazánkban a második negyedévre 16,0%-ra lassult a lakásépítési költségek éves növekedési üteme. Végül, a fővárosban és vidéken is jelentős mértékben csökkent az átadott lakások száma 2023 első három negyedévében. A fővárosban 29%-kal, vidéken 17%-kal csökkent az átadott lakások száma, ami a lakásépítési aktivitás csökkenését jelzi, amit a lakáspiaci bizonytalanság, a magasabb lakáshitel kamatok, a csökkenő reálbérek és a családtámogatási rendszer átalakítása is befolyásol. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Mi a közös Berlinben, Stockholmban, New Yorkban és San Franciscóban? Az, hogy mindegyikük városvezetése azt gondolta, jó ötlet központilag belenyúlni az ingatlanpiac kereslet-kínálati folyamataiba, és a lakáspolitikai illetve a turizmusfejlesztési kérdéseket egy huszárvágással megoldani. Az eredmény: drasztikus csökkenés a kínálati oldalon, elrettentették a befektetőket, csökkent az ingatlanok piaci értéke, romlott a minősége, amely visszahatott a városok vonzerejére is. A fentebb felsorolt városok listája nem teljes, de Terézváros vezetése az Airbnb betiltásával ehhez a társasághoz csatlakozhat, és félő, hogy ez a folyamat magával ránthatja Budapest ingatlanpiacát is - vélik a turisztikai szakemberek 
Szeptember 2-15. között a terézvárosi lakosok körében szavazást tartottak az airbnb-típusú (rövid távon kiadható) szállások betiltásáról. Az eredmény alapján a szavazók 54%-a támogatta a tiltást, ami így 2026. január 1-jén lép majd hatályba. Soproni Tamás polgármester bejelentette, hogy az új rendelet alapján 0, azaz nulla napban határozzák meg a kiadható napok számát a rövid távon kiadható szállások esetén, tehát az ilyen szállások bezárnak. 
A Duna House legfrissebb jelentése és az ingatlan.com adatai alapján komplex kép bontakozik ki a magyar lakáspiac jelenlegi helyzetéről. 
Habár Magyarországon nincsen precedensjog, kúriai jogesetek tucatjai bizonyítják, hogy az ingatlanunk bizony értékcsökkenést szenved el, ha mobiltorony épül a közelben. A téma igen kényes, de a THT utánajárt a részleteknek. 
Rugalmas munkaidő, több százezres, akár milliós jutalék egy-egy eladás után. Az ingatlanközvetítői szakma sokak számára színesnek és izgalmasnak tűnhet, azonban a valóságban kihívásokkal teli terület. Az ingatlanpiac folyamatosan változik, a kereslet és kínálat dinamikája állandóan mozgásban van, és a vevői igények állandóan és sokféle irányba fejlődnek. Ahhoz, hogy valaki sikeres legyen ebben a szakmában, nem elég csupán a kitartó munka és a piac ismerete, számos egyéb tényező is szerepet játszik abban, hogy sikeressé váljon az ember ebben a sokak szerint mára felhígult szakmában. Cikkünkben mi most néhányat ki is bontunk részletesebben. 
Az elmúlt hónapban jelentős lendületet kapott a lakásárak emelkedése, ami különösen izgalmas fejlemény azok számára, akik lakásvásárlást fontolgatnak. Az ingatlan.com lakásárindexe alapján júliusban a lakóingatlanok ára 1 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest, ami azt mutatja, hogy a piac felívelőben van. Ha éves összevetésben vizsgáljuk, még látványosabb a drágulás: míg januárban az éves lakásáremelkedés mindössze 1,6 százalékos volt, júliusra ez az ütem 6,4 százalékra gyorsult! 
Idén novemberben először várjuk az INGATLAN 2024 című konferenciára és EXPO-ra, ahol az ingatlanszakma képviselői és ügyfelei találkozhatnak egymással. A rendezvényen jelen lesznek az ingatlankezelők, a beruházók, az ingatlanközvetítők, az ingatlanfelújítók, a befektetők és az ingatlant finanszírozók is. Ügyfeleik is ott lesznek: magánszemélyek és cégek tulajdonosai, döntéshozói. Akik ingatlanvagyonnal rendelkeznek, és terveik vannak hasznosítására, eladására, vételére. 
Nagy horderejű változás volt a lakásra gyűjtők életében, amikor 2018 októberében megszűnt a lakástakarék megtakarítások után járó 30 százalékos, de legfeljebb évi 72 ezer forintos állami támogatás. Végül 2023-ig kellett várni arra, hogy feltámadjon és erőre kapjon a lakástakarékok piaca. Jelenleg három hitelintézet kínál, ráadásul többféle konstrukciót is a témában. Pozitív változás, hogy eltűnt a korábbi havi 20 ezer forintos megtakarítási plafon, valamint, hogy egy magánszemélynek/egy társasháznak akár több LTP szerződése is futhat párhuzamosan. 
Most július 1-jén lesz öt éve, hogy az első kérelmezők benyújthatták igényüket a Babaváró hitelre, amely egy szabad felhasználású, ingatlanfedezet nélküli kölcsön maximum 10 millió forint összegben. Lényege: a hitel hátralévő része az első gyermek igazolása után kamatmentessé válik, a második gyermek után pedig a hitel támogatássá alakul: az aktuális fennálló tőketartozás 30%-át, ha pedig a harmadik baba is igazolásra kerül, a teljes fennálló tartozást elengedik. Sokan azonban nem tudják a vállalt időre teljesíteni a gyermeke(ke)t. Közülük több, gyermek nélküli kérelmező élhet a méltányosság lehetőségével, de nem mindenki. Most egy törvénymódosítás miatt felcsillant a remény arra, hogy az ő helyzetük is rendeződik. 
Egy lakás vásárlása egy ember életében a legkomolyabb ügylet, újépítésű lakást venni ráadásul még rizikós is. Az alábbi összefoglalónk célja, hogy útmutatást adjon a leendő újépítésű lakást vásárlók számára a nehézségeket és jogi kockázatokat figyelembe véve, amelyekre különös figyelmet kell fordítani ingatlanbefektetéseink során. 
Varga Mihály pénzügyminiszter elmúlt hetekben tett bejelentése szerint a kormány további két évvel hosszabbítja meg az idén év végén lejáró kedvezményes lakásáfát, így 2026. december 31-ig az új építésű lakásokat (150 négyzetméterig) csupán 5%-os áfakulcs terheli. A lakásáfa meghosszabbítása, a CSOK - vissza nem térítendő - vidéki változata, a CSOK-hitel, az újonnan bevezetett CSOK Plusz, a lakáscélú kölcsönhöz adott 10%-os önerő-kedvezmény bevezetése és a Babaváró kölcsön összegének megemelése folytán a beruházási kedv és az újépítésű lakások iránti kereslet nem fog csökkenni, az biztos. 
The International Union of Property Owners (UIPI), azaz a Lakástulajdonosok Nemzetközi Szövetsége most felmérést készít a MAGÁNBÉRBEADÓK szemszögéből az EURÓPAI DIÁKSZÁLLÁSOKRÓL. A szervezet célja, hogy értékes információkat és adatokat gyűjtsön az UIPI szakpolitikai munkájához az ágazatnak ezen különleges részével kapcsolatban, amely jelenleg - sajnos - jelentős válsággal néz szembe. Támogassa a szervezet munkáját és a diákok helyzetét azzal, hogy kitölti a kérdőívet! 
Kedvezőek az ingatlanpiac növekedési kilátásai 2024-ben! Az ingatlanpiac jelenlegi helyzetével, kilátásaival és aktuális témáival foglalkozott mélyrehatóan a BIZNISZ AZ INGATLANBAN - 2024. című PP Konferencia, melyen a számos érdeklődő mellett a THT is képviseltette magát a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Székházában. Cikkünkben a konferencia legérdekesebb előadásaiból szemezgetünk. 
A magyar lakóingatlan-állomány energetikai szempontból rendkívül elavult, ami hozzájárul a pazarló energiafelhasználáshoz, ezáltal pedig a növekvő károsanyagkibocsátáshoz, a megélhetési költségek növekedéséhez és hazánk tartós energiafüggőségéhez. A hazai lakóépületek érdemi megújulásához azonban évente legalább 100-150 ezer lakóingatlant kellene korszerűsíteni. Ezért a hazai épületfelújítás felgyorsításáért egy olyan szakmai összefogás jött létre, amit az Egyensúly Intézet kezdeményezett, és amelyhez már több mint egy tucat piaci és szakmai szervezet csatlakozott. 
Elindult a Fővárosi Lakásügynökség, a Budapesti Önkormányzat új projektje a megfizethető bérlakások számának növelésére - jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester és Kovács Vera, a lakásügynökség vezetője. A bérlőket majd névjegyzék- és pályázati rendszeren keresztül választják ki, akiknek megfizethető és biztonságos lakhatást kínálnak. 
Áprilisban indul a kormány 200 milliárd forintos keretösszegű, harminc év alattiak elhelyezkedését segítő Ifjúsági Garancia Plusz programja - jelentette be Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. 
Szilber Szilvia társasházszakértő vendége Borsi László, a Hatoscsatorna Lakásvásár műsorának szerkesztő-műsorvezetője. 10 éves az egyedülálló Lakásvásár és 35 éves az ingatlanpiac. Történetek az ingatlanpiac kezdetétől napjainkig, jótanácsok a társasházi lakóknak 2024-re. 
Magyarországon az elmúlt egy évben rendkívüli mértékben növekedtek a megélhetés költségei. Ez egyrészt a lakhatási, elsősorban a rezsiköltségek megugrásával járt, másrészt pedig azzal, hogy az elszálló árak miatt egyre nehezebb kigazdálkodni a lakhatás költségeit. - derül ki a Habitat for Humanity idei éves lakhatási szegénységéről írt jelentéséből. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
