THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT podcast
THT Facebook
Mennyit tud spórolni a ház a LED-világítással?2022. december 1. |
|---|
 A rezsiárak növekedése miatt több év után ismét a reflektorfénybe került a LED-világítás. Megnéztük, hogy mekkora megtakarítást hozhatnak a modern megoldások, illetve segítünk, hogy milyen paramétereket kell nézni a vásárlás során.
|
|
Magyarul világító diódának hívjuk a félvezető anyagokból készült fényforrásokat, de a köznyelvben csak LED-ként hivatkozunk rájuk, ami az angol light-emitting diode szóhármasból épülő mozaikszó. A világítástechnikában ma szinte minden területen ez jelenti a legjobb megoldást, modern és olcsó, az összes korábbi technológiának kiváló alternatívája, a feltaláló három japán tudóst, Akaszaki Iszamut, Amano Hiroshit és Nakamura Súdzsit nem véletlenül jutalmazták 2014-en Nobel-díjjal, hiszen munkájuk az egész világot megváltoztatta. Az egyetlen nehézséget a műszaki specifikációk értelmezése jelentheti, mert teljesen más paraméterek vannak feltüntetve egy LED-es világítótestnél, mint egy hagyományos izzónál. Új kifejezések Emiatt meg kell tanulni két új fogalmat: ez egyik a fényhasznosítás, ami a fényáram és a fényforrás által felvett teljesítmény hányadosa. A fényhasznosítás írja le azt, hogy milyen erősen világít a LED, de a gyakorlatban elég csak a fényáram mértékegységét (Lumen) nézni a csomagoláson. A hagyományos izzók 1 Watt teljesítményből körülbelül 13 Lumen fényáramot tudnak generálni, úgyhogy viszonylag könnyen ki lehet számolni, hogy egy hagyományos izzónak milyen LED-es világítótest felel meg. 25 wattos hagyományos izzó 325 lumenes LED világítótest Az új technológia terjedésének egy jól meghatározható folyamata van. Első körben a környezetükre és a pénztárcájukra odafigyelő felhasználók váltották le a hagyományos izzóikat, őket követték a dizájnra és a fény minőségére is odafigyelő felhasználók, de még így is nagy számban találni hagyományos izzókat, főleg a társasházak közös használatú helyiségeiben, ahol a dizájn és a fényminőség nem szempont. A rezsiárak növekedése miatt azonban most ismét előtérbe került a fogyasztás, ebből a szempontból pedig a LED-ek verhetetlenek.
Sokkal olcsóbb A LED-es világítótestek fogyasztása sokkal kedvezőbb a hagyományos izzókénál, ráadásul a technológia az elmúlt időszakban is sokat fejlődött. Pár évvel ezelőtt az általános képlet az volt, hogy egy LED-es megoldás Wattonként 80 Lumen fényáramot tud generálni, de a friss fejlesztések már 190 Lumen körül mozognak ugyanilyen teljesítménynél. Mindez azt jelenti, hogy amíg egy 40 wattos hagyományos izzó 40 wattot fogyaszt, egy régebbi LED-nél ez 6,5 Watt, egy modernnél pedig 3 Watt is lehet. Ha egy 40 wattos hagyományos izzó az év 365 napjában napi 6 órát világít, akkor 87,6 kWh áramot fogyaszt, ez 70 forint/kWh díj esetén évi 6132 forintos költséget jelent. Egy LED a modernségétől függően nagyjából 14 és 6,5 kWh között fog fogyasztani éves szinten, ami kerekítve 1000 és 500 forint közötti díjat jelent majd a már említett 70 forint/kWh díj mellett. Ráadásul ma már az élettartammal sincs probléma, mert bár a kezdeni megoldások hajlamosak voltak hamar tönkremenni, napjainkban már 20 000 és 100 000 óra közötti valós élettartamról beszélhetünk. Napi 6 óra világítás mellett egy jól kiválasztott izzó 9-10 évig biztosan üzemképes lesz, és mivel a világítótestek árai nem szálltak el, egyértelmű, hogy sokat lehet spórolni a cserével. Fényminőség Bár egy társasházi folyosón a fény minősége nem elsődleges szempont, az otthonokban számíthatnak azok a dolgok, amelyekben a LED-es megoldások szintén sokkal jobbak a hagyományos társaiknál. Ezek közé tartozik a fényerősség állításának lehetősége, amihez szükség van egy megfelelő kapcsolóra vagy egy okosotthonos rendszerre, de a nap végén ez is spórolást jelenthet. Nem mindegy ugyanis, hogy egy adott világítótestet mindig maximális fényerőn használunk-e, lejjebb véve ugyanis a fogyasztás is csökken. A komolyabb megoldásoknál a színhőmérséklet is állítható. Ennek a mértékegysége a Kelvin, egy hagyományos izzó körülbelül 2700 Kelvin színhőmérsékletű fényt bocsát ki. Minél kisebb a szám, annál melegebb lesz a fény, minél nagyobb, annál hidegebb. Az extra meleg fény 2200 Kelvin környékén érhető el, 3000 Kelvin fölött pedig egyre hidegebb lesz az árnyalat. Egy állítható izzó esetén megoldható, hogy a hangulatnak és a napszaknak megfelelően állítsuk be a fényforrást. Összességében tehát elmondható, hogy a mai áramdíjak mellett érdemes mindenkinek LED-re váltania, a megtérülés pár éven belül garantált. A vásárláskor elsősorban a fényességet leíró Lumen értékre, illetve az élettartamra érdemes odafigyelni, illetve végig kell gondolni a felhasználási módot. Egy raktárhelyiséget felesleges állítható színhőmérsékletű izzóval megvilágítani, egy folyosónál viszont az élettartam egy nagyon fontos paraméter. Egy lakásban viszont már érdemes az olyan extrákra is odadigyelni, mint a dizájn vagy a szabályozhatóság lehetősége, a választék szerencsére bőséges. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Bécs, az osztrák főváros, hosszú ideje kiemelkedő példája Európában, de világviszonylatban is a szociális bérlakások rendszerének. A város tulajdonában lévő lakások aránya meghaladja a lakásállomány felét, ezzel biztosítva családok tízezreinek megfizethető áron a lakhatást. Bécsben a lakosság közel fele részesül valamilyen formában lakhatási támogatásban, ami hosszú ideje hozzájárul a város élhetőségéhez. A jól kitalált rendszer ellenére egy ideje mégis gyülekeznek a felhők a bérlők paradicsomának égboltján. 
A francia kormány és az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által szervezett, első alkalommal megrendezett Buildings and Climate Global Forum, azaz Épületek és Éghajlat Globális Fóruma azzal zárult, hogy 70 ország képviselője - köztük Magyarországé is - elfogadta a Déclaration de Chaillot-ot, azaz a Chaillot-i nyilatkozatot, a nemzetközi együttműködésük alapdokumentumát. 
A kora tavasz még nem hoz túl sok kertészeti feladatot, ennek ellenére akad tennivaló, melyek közül most két fontos munkáról esik szó, az egyik a fiatal fák védelme, a másik pedig a kora kikeleti gyepápolás. Vágjunk is bele! 
A víz az egyik legnagyobb kincsünk, azonban a 2022-re vonatkozó adatok alapján még mindig vannak az országnak olyan részei, ahol gond van a csapvízzel, több településen ugyanis továbbra is magas az ivóvíz arzéntartalma, a nagyobb településeken és a fővárosban pedig a víz magas ólomtartalma okozhat egészségügyi gondokat. Ha kíváncsi, hogy háztartása érintett lehet-e ólomszennyezettséggel, az e célból készített térkép segítségével most megnézheti, ahogy azt is, hogy az országban melyik házban mekkora az ivóvízben előforduló ólom kockázata. 
Az európai lakásválságról szóló konferencia, amelyre 2024. február 20-án Brüsszelben, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) épületében került sor, az Európai Unió egészét érintő jelenlegi lakásválság égető kérdésével foglalkozott. 
A rövid távon bérelhető szállások köre egyre bővül, jelenleg körülbelül a 25%-át teszik ki a turisztikai szálláshelyeknek az EU-ban. Az Európai Parlament a február 29-én tartott plenáris ülésén EU-szerte egységesített követelményeket fogadott el a rövid távú bérbeadási szolgáltatásokkal kapcsolatos adatgyűjtésre és -megosztásra vonatkozóan, melyet a Tanács március 18-án jóváhagyott, tehát hamarosan hatályba lép. 
Több, mint 165 ezer új okosmérőt telepít a Dunántúlon és Pest vármegyében az E.ON Hungária Csoport. A készülékek részben a családi otthonokba és egyéb ingatlanokba, részben ipari, vállalati létesítményekbe kerülnek majd. 
A magyar lakóingatlan-állomány energetikai szempontból rendkívül elavult, ami hozzájárul a pazarló energiafelhasználáshoz, ezáltal pedig a növekvő károsanyagkibocsátáshoz, a megélhetési költségek növekedéséhez és hazánk tartós energiafüggőségéhez. A hazai lakóépületek érdemi megújulásához azonban évente legalább 100-150 ezer lakóingatlant kellene korszerűsíteni. Ezért a hazai épületfelújítás felgyorsításáért egy olyan szakmai összefogás jött létre, amit az Egyensúly Intézet kezdeményezett, és amelyhez már több mint egy tucat piaci és szakmai szervezet csatlakozott. 
Miközben a téli hónapokban gyakran aggódunk a magas fűtésszámlák miatt, idén sokan döbbenetes meglepetéssel szembesültek: a februári gázszámlájuk váratlanul kedvező összeget mutatott. Ez a jelenség két fő tényezőnek köszönhető: az enyhe időjárásnak és egy különleges számítási módszernek. 
Elindult a Fővárosi Lakásügynökség, a Budapesti Önkormányzat új projektje a megfizethető bérlakások számának növelésére - jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester és Kovács Vera, a lakásügynökség vezetője. A bérlőket majd névjegyzék- és pályázati rendszeren keresztül választják ki, akiknek megfizethető és biztonságos lakhatást kínálnak. 
Áprilisban indul a kormány 200 milliárd forintos keretösszegű, harminc év alattiak elhelyezkedését segítő Ifjúsági Garancia Plusz programja - jelentette be Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. 
Budapest egyik önkormányzata most összesen 164 db lakása bérleti jogának elnyerésére írt ki pályázatokat. Az egyik pályázat ráadásul egy újépítésű társasház lakásaira kínálja a bérleti jogokat, azaz a sikeres pályázók a piaci ár alatt jutnak majd hozzá teljesen új otthonukhoz! Cikkünkben ezen túl a többi aktuális fővárosi önkormányzati lakáspályázatot is összegyűjtöttük. 
A 2023. október 19-én megtartott XIV. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo rendezvényen a közel 800 résztvevő részére átadott konferencia-csomag egy kérdőívet is tartalmazott „A társasházak legnagyobb kihívásai 2023." címmel, amelyet a THT szerkesztősége állított össze 12+1 témakörben. Cikkünkben a kérdőívre adott válaszok eredményeit szedtük össze. 
Országos pályázatot indít a Habitat for Humanity Magyarország „Önkormányzatok a lakhatásért" címmel. Azokat az önkormányzatokat szeretnék díjazni és felhívni eredményeikre a figyelmet, amelyek a 2019/2024-es ciklusban kiemelten foglalkoztak a lakhatással kapcsolatos problémákkal és előremutató intézkedéseket vezettek be. Három kategóriában várják a jelentkezéseket 2024. április 2-án (kedd) éjfélig. 
A tavaly decemberi csökkenő tendenciát mutató adatokhoz képest idén januárban megint növekedésnek indultak a bérleti díjak. Az év elején a legdrágább budapesti kerületben 352 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, Budapest egészét nézve pedig 250 ezer forint. Azonban a fővároson kívül sem sokkal jobb a helyzet, mivel két vármegyeszékhelyen is 200 ezer forint fölé kerültek átlagban az albérletárak. 
A cikkben az Elmű Hálózati Kft. január végén kiadott jóváhagyása szerepel, amely azt teszi lehetővé, hogy egy fővárosi XIII. kerületi társasház hetedik emeletének erkélyére pár napelemtáblát a tulajdonos felszerelhessen. Félreértés azonban ne essék: a szolgáltatói jóváhagyás nem azt jelenti, hogy az erkélynapelem Magyarországon titokban engedélyezett lett, ezért annak, aki erkélynapelemet szeretne telepíteni, elengedhetetlen az ügy pontos részleteinek ismerete. 
Nemrég kiadta friss jelentését a magyarországi ivóvízminőségről a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ. Az adatok alapján 2022-ben országunk több településén is olyan magas koncentrációban mértek szervetlen arzént az ivóvízben, aminek már egészségkárosító hatása lehet. A szervetlen arzén az emberi egészség szempontjából rákkeltő és mérgező hatású, ami elsősorban ivóvízzel és táplálékkal kerülhet az emberi szervezetbe. Cikkünkből kiderül, hogy az ország mely részein nem ajánlott a csapvizet fogyasztani. 
Idén január 29-én derült égből villámcsapásként érte a társasházakat a kormány két új rendelete, melyek értelmében egyes társasházaknak és lakásszövetkezeteknek egy éven belül gondoskodniuk kell a fűtés, valamint a meleg víz elszámolása érdekében egyedi fogyasztásmérő vagy költségmegosztó készülék felszereléséről és alkalmazásáról.
Új világ jön a lakásbiztosításoknál idén, márciusban ugyanis mindenkinek lehetősége lesz megvizsgálnia a jelenlegi biztosítását és akár kedvezőbb konstrukcióra váltani. Erről a lehetőségről a biztosítóknak február 15-ig tájékoztatást kell adniuk. Azaz, az ügyfelek egy plusz alkalmat kaptak a szerződések átnézésére, átgondolására és esetleg a váltásra, így akár egy kedvezőbb vagy szélesebb körű ajánlat kiválasztására. Ráadásul az átlagdíjak is 6-10 százalékkal mérséklődhetnek. Besnyő Mártont, a Netrisk Magyarország Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük a lakásbiztosításokról, a vele készült interjút a cikkben olvashatják. 
Mint azt 1967 óta a fővárosiak megszokhatták, a Budapesti Közművek FKF Hulladékgazdálkodási Divíziójának munkatársai kerületről kerületre haladva az éves lomtalanítási program során 2024-ben is megszabadítják a lakosságot nagydarabos hulladékaiktól. Cikkünkben megmutatjuk, hol követhetők nyomon a lomtalanítás időpontjai Budapesten. 
Partnereink
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
