THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Mennyit tud spórolni a ház a LED-világítással?2022. december 1. |
|---|
 A rezsiárak növekedése miatt több év után ismét a reflektorfénybe került a LED-világítás. Megnéztük, hogy mekkora megtakarítást hozhatnak a modern megoldások, illetve segítünk, hogy milyen paramétereket kell nézni a vásárlás során.
|
|
4 670 HUF
Házszám tábla (fém vagy UV álló műanyag)
 Érdekel → |
|
Magyarul világító diódának hívjuk a félvezető anyagokból készült fényforrásokat, de a köznyelvben csak LED-ként hivatkozunk rájuk, ami az angol light-emitting diode szóhármasból épülő mozaikszó. A világítástechnikában ma szinte minden területen ez jelenti a legjobb megoldást, modern és olcsó, az összes korábbi technológiának kiváló alternatívája, a feltaláló három japán tudóst, Akaszaki Iszamut, Amano Hiroshit és Nakamura Súdzsit nem véletlenül jutalmazták 2014-en Nobel-díjjal, hiszen munkájuk az egész világot megváltoztatta. Az egyetlen nehézséget a műszaki specifikációk értelmezése jelentheti, mert teljesen más paraméterek vannak feltüntetve egy LED-es világítótestnél, mint egy hagyományos izzónál. Új kifejezések Emiatt meg kell tanulni két új fogalmat: ez egyik a fényhasznosítás, ami a fényáram és a fényforrás által felvett teljesítmény hányadosa. A fényhasznosítás írja le azt, hogy milyen erősen világít a LED, de a gyakorlatban elég csak a fényáram mértékegységét (Lumen) nézni a csomagoláson. A hagyományos izzók 1 Watt teljesítményből körülbelül 13 Lumen fényáramot tudnak generálni, úgyhogy viszonylag könnyen ki lehet számolni, hogy egy hagyományos izzónak milyen LED-es világítótest felel meg. 25 wattos hagyományos izzó 325 lumenes LED világítótest Az új technológia terjedésének egy jól meghatározható folyamata van. Első körben a környezetükre és a pénztárcájukra odafigyelő felhasználók váltották le a hagyományos izzóikat, őket követték a dizájnra és a fény minőségére is odafigyelő felhasználók, de még így is nagy számban találni hagyományos izzókat, főleg a társasházak közös használatú helyiségeiben, ahol a dizájn és a fényminőség nem szempont. A rezsiárak növekedése miatt azonban most ismét előtérbe került a fogyasztás, ebből a szempontból pedig a LED-ek verhetetlenek.
Sokkal olcsóbb A LED-es világítótestek fogyasztása sokkal kedvezőbb a hagyományos izzókénál, ráadásul a technológia az elmúlt időszakban is sokat fejlődött. Pár évvel ezelőtt az általános képlet az volt, hogy egy LED-es megoldás Wattonként 80 Lumen fényáramot tud generálni, de a friss fejlesztések már 190 Lumen körül mozognak ugyanilyen teljesítménynél. Mindez azt jelenti, hogy amíg egy 40 wattos hagyományos izzó 40 wattot fogyaszt, egy régebbi LED-nél ez 6,5 Watt, egy modernnél pedig 3 Watt is lehet. Ha egy 40 wattos hagyományos izzó az év 365 napjában napi 6 órát világít, akkor 87,6 kWh áramot fogyaszt, ez 70 forint/kWh díj esetén évi 6132 forintos költséget jelent. Egy LED a modernségétől függően nagyjából 14 és 6,5 kWh között fog fogyasztani éves szinten, ami kerekítve 1000 és 500 forint közötti díjat jelent majd a már említett 70 forint/kWh díj mellett. Ráadásul ma már az élettartammal sincs probléma, mert bár a kezdeni megoldások hajlamosak voltak hamar tönkremenni, napjainkban már 20 000 és 100 000 óra közötti valós élettartamról beszélhetünk. Napi 6 óra világítás mellett egy jól kiválasztott izzó 9-10 évig biztosan üzemképes lesz, és mivel a világítótestek árai nem szálltak el, egyértelmű, hogy sokat lehet spórolni a cserével. Fényminőség Bár egy társasházi folyosón a fény minősége nem elsődleges szempont, az otthonokban számíthatnak azok a dolgok, amelyekben a LED-es megoldások szintén sokkal jobbak a hagyományos társaiknál. Ezek közé tartozik a fényerősség állításának lehetősége, amihez szükség van egy megfelelő kapcsolóra vagy egy okosotthonos rendszerre, de a nap végén ez is spórolást jelenthet. Nem mindegy ugyanis, hogy egy adott világítótestet mindig maximális fényerőn használunk-e, lejjebb véve ugyanis a fogyasztás is csökken. A komolyabb megoldásoknál a színhőmérséklet is állítható. Ennek a mértékegysége a Kelvin, egy hagyományos izzó körülbelül 2700 Kelvin színhőmérsékletű fényt bocsát ki. Minél kisebb a szám, annál melegebb lesz a fény, minél nagyobb, annál hidegebb. Az extra meleg fény 2200 Kelvin környékén érhető el, 3000 Kelvin fölött pedig egyre hidegebb lesz az árnyalat. Egy állítható izzó esetén megoldható, hogy a hangulatnak és a napszaknak megfelelően állítsuk be a fényforrást. Összességében tehát elmondható, hogy a mai áramdíjak mellett érdemes mindenkinek LED-re váltania, a megtérülés pár éven belül garantált. A vásárláskor elsősorban a fényességet leíró Lumen értékre, illetve az élettartamra érdemes odafigyelni, illetve végig kell gondolni a felhasználási módot. Egy raktárhelyiséget felesleges állítható színhőmérsékletű izzóval megvilágítani, egy folyosónál viszont az élettartam egy nagyon fontos paraméter. Egy lakásban viszont már érdemes az olyan extrákra is odadigyelni, mint a dizájn vagy a szabályozhatóság lehetősége, a választék szerencsére bőséges. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Chovanecz Kata közös képviselő Facebook bejegyzésében arról számol be, hogy a társasházak számláinak lezárása a banknál egyszerű rutinfolyamat helyett egy hónapok óta tartó, kaotikus adminisztratív rémálommá vált. 
A THT, a MITOE és az eHÁZ idei első negyedéves közös kutatásának célja a társasházi környezetben élők, valamint a társasházkezelésben részt vevő szakemberek mentálhigiénés állapotának feltérképezése volt. A vizsgálat során törekvés volt arra, hogy a lehető legszélesebb és legheterogénebb mintán, több adatfelvételi csatornán keresztül történjen az adatgyűjtés, ezáltal növelve az eredmények megbízhatóságát és érvényességét. Cikkünk első részében a társasházkezelők mentális állapotának felmérésével foglalkozuk. 
Petor Anita, az OTP Bank társasházi értékesítési szakértője tartotta a THT idei Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése című konferenciájának nyitóelőadását. Stratégiai partnerséget kínált a lakóközösségeknek: a pénzügyi szolgáltatásokon túl szakmai támogatással, piaci ismeretekkel és tapasztalattal is segíti őket a tervezett beruházások sikeres megvalósításában. Fontos gyakorlati teendőkre és egy jogi csapdára is felhívta a figyelmet. 
A Társasházi Háztartás (THT) új platformjain hétről hétre jelentkezik olyan edukációs tartalmakkal, amelyek a közös képviselőknek, társasházkezelőknek és maguknak a lakástulajdonosoknak is iránytűt mutatnak a mindennapi társasházi ügyekben. 
A kamerarendszer mindennapi működésének jogszerűsége a társasház belső szabályzatain és a pontos végrehajtási eljáráson múlik. A közösségnek a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SzMSz) kell rögzítenie a megfigyelés részletszabályait, az adatfeldolgozók feladatait, valamint a felvételek kikérésének szigorú adminisztratív menetét. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakértői útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, a belső szabályzatok módosításához nyújt támpontokat. 
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket. 
Egy miskolci társasházban történt eset megmutatja, milyen súlyos következményekkel járhat a tartószerkezetekkel kapcsolatos hozzá nem értés, illetve, hogy a szakmai kontroll hiánya mekkora kockázatot jelent. 
A társasházkezelők már évek óta ismerik az eHÁZ.hu nevét, de egy újabb szereplő is érkezett ugyanebből a műhelyből: az eINGATLAN.hu. Dén Mátyás András, az eHÁZ.hu és az eINGATLAN.hu alapító tulajdonosa a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján arról beszélt, hogyan lehet egyetlen felületen kezelni a saját lakásaink teljes „élettörténetét", a bérlőktől a garanciajegyekig, a közüzemi szerződésektől az adásvételig. 
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 
A lépcsőház egy társasház névjegye. Ez az első, amit a hazatérő lakó, az érkező vendég vagy a lakást megtekintő érdeklődő észrevesz – és ami sokszor meghatározza az egész épületről alkotott benyomást. Egy rendezett, tiszta, jól karbantartott közös tér nemcsak esztétikai kérdés: növeli az ingatlan értékét, erősíti a lakók komfortérzetét, és hozzájárul egy működő, igényes közösség kialakulásához. A közös képviselő kezében van a lehetőség, hogy ez a rutinfeladat egy jól működő rendszer legyen, és nem csak a tisztaság de a konfliktusok megelőzése érdekében is. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban. 
Egy társasházi lakás értékét általában három dolog határozza meg: az épület műszaki állapota, az elhelyezkedése, valamint a környék és a ház infrastruktúrája. A gyakorlatban viszont van egy negyedik szempont is, amiről kevesebb szó esik: az első benyomás, ami már akkor kialakul, amikor a vevő még be sem lépett a lakásba. 
A pesti Király utca nyüzsgő, turistákkal teli világáról könnyű azt hinni, hogy a itteni bérházakból már régen kivesztek a klasszikus szomszédsági kapcsolatok. Van azonban egy ház Terézvárosban, amely látványosan rácáfol erre. A Király utca 78. szám alatt egy idős házaspár kezdeményezésére az elmúlt években olyan lakóközösség alakult ki, amely nemcsak működik, hanem tudatosan építi is önmagát. 
Egy nyaraló megvásárlása első ránézésre nem több egy racionális döntésnél: pihenési lehetőség, befektetés, talán egy jövőbeli otthon ígérete. A valóságban azonban ennél jóval összetettebb jelenségről van szó. Míg az első otthon a legtöbb esetben szükségszerűség, addig a második már választás kérdése - és éppen ezért sokkal mélyebb pszichológiai, érzelmi és társadalmi motivációk húzódnak meg mögötte. A nyaralót, hétvégi házat, üdülőt ezért is nevezi a szakirodalom második otthonnak. 
A társasházi lakás sok magyar család életében a legjelentősebb értéket képviseli, a tulajdonosok jelentős része mégis kevés figyelmet fordít rá. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja, a Szilber Házak Kft. vezetője szerint ez nemcsak egyéni, hanem nemzetgazdasági kockázat is. Előadásában a MITOE szakmai napon azt mutatta meg, hogyan lesz a társasházi tulajdon valódi vagyonkezelési kérdés, és mit tehet a közös képviselő, ha „bérlői attitűddel" gondolkodó tulajdonosokkal találkozik. 
Budapest belvárosának lakásállományában jelentős arányt képviselnek a 19-20. század fordulóján épült bérházak. Ezek a nagy belmagasságú, vastag falú polgári lakások sajátos építészeti értéket képviselnek, ugyanakkor energetikai szempontból sok esetben elavultak. A főváros „Energiatudatos otthonok" kiadványsorozatának polgári lakásokra készült kézikönyve ezért kifejezetten az ilyen épületekben élők számára foglalja össze az energiafogyasztás csökkentésének lehetőségeit. 
A társasházi lakások értékéről sokan még mindig csak a négyzetméterár és a lokáció alapján gondolkodnak, miközben a vevők egyre inkább az összképet nézik: a lépcsőház állapotát, a közös tereket, a ház hangulatát. Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, ingatlanszakértő és egyetemi adjunktus, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa szerint a tudatos, stratégiai szemléletű „felkészítés" ma már nemcsak egy-egy lakásnál, hanem teljes társasházak vagyonmegőrzésénél is kulcstényező. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon előadásában azt mutatta be, hogyan lesz a home stagingből valódi értékteremtő eszköz, amely kézzelfoghatóan növeli a társasházi vagyon piaci értékét. 
Összesen 5 milliárd forintos támogatási kerettel indul a Budapesti Zöld Panelprogram, amely akár 17 milliárd forint értékű panelkorszerűsítést indíthat el a fővárosban. A kétfordulós rendszerben a projekt-előkészítés térítésmentes, a kivitelezéshez pedig 30 százalék vissza nem térítendő támogatás jár. A program első körben négy kerület társasházait várja. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
