THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Mennyit tud spórolni a ház a LED-világítással?2022. december 1. |
|---|
 A rezsiárak növekedése miatt több év után ismét a reflektorfénybe került a LED-világítás. Megnéztük, hogy mekkora megtakarítást hozhatnak a modern megoldások, illetve segítünk, hogy milyen paramétereket kell nézni a vásárlás során.
|
|
4 670 HUF
Házszám tábla (fém vagy UV álló műanyag)
 Érdekel → |
|
Magyarul világító diódának hívjuk a félvezető anyagokból készült fényforrásokat, de a köznyelvben csak LED-ként hivatkozunk rájuk, ami az angol light-emitting diode szóhármasból épülő mozaikszó. A világítástechnikában ma szinte minden területen ez jelenti a legjobb megoldást, modern és olcsó, az összes korábbi technológiának kiváló alternatívája, a feltaláló három japán tudóst, Akaszaki Iszamut, Amano Hiroshit és Nakamura Súdzsit nem véletlenül jutalmazták 2014-en Nobel-díjjal, hiszen munkájuk az egész világot megváltoztatta. Az egyetlen nehézséget a műszaki specifikációk értelmezése jelentheti, mert teljesen más paraméterek vannak feltüntetve egy LED-es világítótestnél, mint egy hagyományos izzónál. Új kifejezések Emiatt meg kell tanulni két új fogalmat: ez egyik a fényhasznosítás, ami a fényáram és a fényforrás által felvett teljesítmény hányadosa. A fényhasznosítás írja le azt, hogy milyen erősen világít a LED, de a gyakorlatban elég csak a fényáram mértékegységét (Lumen) nézni a csomagoláson. A hagyományos izzók 1 Watt teljesítményből körülbelül 13 Lumen fényáramot tudnak generálni, úgyhogy viszonylag könnyen ki lehet számolni, hogy egy hagyományos izzónak milyen LED-es világítótest felel meg. 25 wattos hagyományos izzó 325 lumenes LED világítótest Az új technológia terjedésének egy jól meghatározható folyamata van. Első körben a környezetükre és a pénztárcájukra odafigyelő felhasználók váltották le a hagyományos izzóikat, őket követték a dizájnra és a fény minőségére is odafigyelő felhasználók, de még így is nagy számban találni hagyományos izzókat, főleg a társasházak közös használatú helyiségeiben, ahol a dizájn és a fényminőség nem szempont. A rezsiárak növekedése miatt azonban most ismét előtérbe került a fogyasztás, ebből a szempontból pedig a LED-ek verhetetlenek.
Sokkal olcsóbb A LED-es világítótestek fogyasztása sokkal kedvezőbb a hagyományos izzókénál, ráadásul a technológia az elmúlt időszakban is sokat fejlődött. Pár évvel ezelőtt az általános képlet az volt, hogy egy LED-es megoldás Wattonként 80 Lumen fényáramot tud generálni, de a friss fejlesztések már 190 Lumen körül mozognak ugyanilyen teljesítménynél. Mindez azt jelenti, hogy amíg egy 40 wattos hagyományos izzó 40 wattot fogyaszt, egy régebbi LED-nél ez 6,5 Watt, egy modernnél pedig 3 Watt is lehet. Ha egy 40 wattos hagyományos izzó az év 365 napjában napi 6 órát világít, akkor 87,6 kWh áramot fogyaszt, ez 70 forint/kWh díj esetén évi 6132 forintos költséget jelent. Egy LED a modernségétől függően nagyjából 14 és 6,5 kWh között fog fogyasztani éves szinten, ami kerekítve 1000 és 500 forint közötti díjat jelent majd a már említett 70 forint/kWh díj mellett. Ráadásul ma már az élettartammal sincs probléma, mert bár a kezdeni megoldások hajlamosak voltak hamar tönkremenni, napjainkban már 20 000 és 100 000 óra közötti valós élettartamról beszélhetünk. Napi 6 óra világítás mellett egy jól kiválasztott izzó 9-10 évig biztosan üzemképes lesz, és mivel a világítótestek árai nem szálltak el, egyértelmű, hogy sokat lehet spórolni a cserével. Fényminőség Bár egy társasházi folyosón a fény minősége nem elsődleges szempont, az otthonokban számíthatnak azok a dolgok, amelyekben a LED-es megoldások szintén sokkal jobbak a hagyományos társaiknál. Ezek közé tartozik a fényerősség állításának lehetősége, amihez szükség van egy megfelelő kapcsolóra vagy egy okosotthonos rendszerre, de a nap végén ez is spórolást jelenthet. Nem mindegy ugyanis, hogy egy adott világítótestet mindig maximális fényerőn használunk-e, lejjebb véve ugyanis a fogyasztás is csökken. A komolyabb megoldásoknál a színhőmérséklet is állítható. Ennek a mértékegysége a Kelvin, egy hagyományos izzó körülbelül 2700 Kelvin színhőmérsékletű fényt bocsát ki. Minél kisebb a szám, annál melegebb lesz a fény, minél nagyobb, annál hidegebb. Az extra meleg fény 2200 Kelvin környékén érhető el, 3000 Kelvin fölött pedig egyre hidegebb lesz az árnyalat. Egy állítható izzó esetén megoldható, hogy a hangulatnak és a napszaknak megfelelően állítsuk be a fényforrást. Összességében tehát elmondható, hogy a mai áramdíjak mellett érdemes mindenkinek LED-re váltania, a megtérülés pár éven belül garantált. A vásárláskor elsősorban a fényességet leíró Lumen értékre, illetve az élettartamra érdemes odafigyelni, illetve végig kell gondolni a felhasználási módot. Egy raktárhelyiséget felesleges állítható színhőmérsékletű izzóval megvilágítani, egy folyosónál viszont az élettartam egy nagyon fontos paraméter. Egy lakásban viszont már érdemes az olyan extrákra is odadigyelni, mint a dizájn vagy a szabályozhatóság lehetősége, a választék szerencsére bőséges. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Az országos energiaellátás biztonságának fenntartásában a társasházi lakók egyéni döntései összeadódva óriási erőt képviselnek. Sokszor nincs szükség drága gépcserékre vagy beruházásokra ahhoz, hogy érdemben lefaragjunk a fogyasztásból. Apró, azonnal bevezethető szokásváltásokkal már a mai naptól kezdve jelentős mennyiségű áramot takaríthatunk meg a négy fal között és a lépcsőházban egyaránt. 
A villamosenergia-hálózat rendkívüli terhelése és a kieső termelési kapacitások miatt a társasházak működtetőire is nagy felelősség hárul. Jó hír, hogy a közös területek energiafogyasztásának mérséklése nem igényel drága korszerűsítéseket vagy hosszadalmas beruházásokat: számtalan olyan azonnali intézkedés létezik, amellyel a közös képviselő már a mai napon érdemben csökkentheti az épület áramfelvételét. 
A gyűjtögetés során felhalmozott tárgyak egy társasházi lakásban nemcsak a tulajdonosra, hanem az egész közösségre veszélyt jelenthetnek. A zuglói háztűz kapcsán Szilber Szilvia társasházi tanácsadó, a MITOE elnökségi tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyűjtögető életmód nem pusztán rendetlenség, hanem komoly tűz- és közegészségügyi kockázat, amelynek kezelésében a társasházaknak és a hatóságoknak is fontos szerepük van. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar második kerekasztal-beszélgetése az ingatlanközvetítői szakmát mutatta be. A beszélgetőpartnerek nemcsak a hivatásuk szépségeibe adtak betekintést, hanem határozottan leszámoltak azzal a köztudatban élő sztereotípiával is, miszerint az ingatlanos „nem csinál semmit, csak felrakja a hirdetést, és zsebre teszi a jutalékot". 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar kerekasztal-beszélgetései betekintést nyújtottak a hallgatóságnak az ingatlankezeléshez kapcsolódó szakmák világába. A közös képviselői panel résztvevői tabuk nélkül, rengeteg humorral és közvetlenséggel beszéltek a szakma valódi arcáról. Elmondták, hogy milyen készségekkel lehet valaki igazán sikeres menedzser ezen a pályán, és felhívták a figyelmet arra is, hogy ez a munka mindennapos pörgéssel és olykor bizarr lakóközösségi helyzetekkel jár. 
A társasházak működtetésével kapcsolatos feladatok az elmúlt években jelentősen összetettebbé váltak, miközben a lakóközösségek által fizetett közös képviseleti díjak emelkedése sok esetben nem követi a növekvő szakmai, műszaki és adminisztratív terheket. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) és a THT Társasházi és Ingatlanpiaci szaklap 2026. év eleji felmérése azt vizsgálta, hogyan alakulnak jelenleg a közös képviselői díjak Magyarországon, milyen tényezők befolyásolják meghatározását, valamint hogyan értékelik saját szakmai helyzetüket és munkaterhelésüket a társasházkezeléssel foglalkozó szakemberek. 
Chovanecz Kata közös képviselő Facebook bejegyzésében arról számol be, hogy a társasházak számláinak lezárása a banknál egyszerű rutinfolyamat helyett egy hónapok óta tartó, kaotikus adminisztratív rémálommá vált. 
A THT, a MITOE és az eHÁZ idei első negyedéves közös kutatásának célja a társasházi környezetben élők, valamint a társasházkezelésben részt vevő szakemberek mentálhigiénés állapotának feltérképezése volt. A vizsgálat során törekvés volt arra, hogy a lehető legszélesebb és legheterogénebb mintán, több adatfelvételi csatornán keresztül történjen az adatgyűjtés, ezáltal növelve az eredmények megbízhatóságát és érvényességét. Cikkünk első részében a társasházkezelők mentális állapotának felmérésével foglalkozuk. 
Petor Anita, az OTP Bank társasházi értékesítési szakértője tartotta a THT idei Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése című konferenciájának nyitóelőadását. Stratégiai partnerséget kínált a lakóközösségeknek: a pénzügyi szolgáltatásokon túl szakmai támogatással, piaci ismeretekkel és tapasztalattal is segíti őket a tervezett beruházások sikeres megvalósításában. Fontos gyakorlati teendőkre és egy jogi csapdára is felhívta a figyelmet. 
A Társasházi Háztartás (THT) új platformjain hétről hétre jelentkezik olyan edukációs tartalmakkal, amelyek a közös képviselőknek, társasházkezelőknek és maguknak a lakástulajdonosoknak is iránytűt mutatnak a mindennapi társasházi ügyekben. 
A kamerarendszer mindennapi működésének jogszerűsége a társasház belső szabályzatain és a pontos végrehajtási eljáráson múlik. A közösségnek a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SzMSz) kell rögzítenie a megfigyelés részletszabályait, az adatfeldolgozók feladatait, valamint a felvételek kikérésének szigorú adminisztratív menetét. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakértői útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, a belső szabályzatok módosításához nyújt támpontokat. 
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket. 
Egy miskolci társasházban történt eset megmutatja, milyen súlyos következményekkel járhat a tartószerkezetekkel kapcsolatos hozzá nem értés, illetve, hogy a szakmai kontroll hiánya mekkora kockázatot jelent. 
A társasházkezelők már évek óta ismerik az eHÁZ.hu nevét, de egy újabb szereplő is érkezett ugyanebből a műhelyből: az eINGATLAN.hu. Dén Mátyás András, az eHÁZ.hu és az eINGATLAN.hu alapító tulajdonosa a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján arról beszélt, hogyan lehet egyetlen felületen kezelni a saját lakásaink teljes „élettörténetét", a bérlőktől a garanciajegyekig, a közüzemi szerződésektől az adásvételig. 
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 
A lépcsőház egy társasház névjegye. Ez az első, amit a hazatérő lakó, az érkező vendég vagy a lakást megtekintő érdeklődő észrevesz – és ami sokszor meghatározza az egész épületről alkotott benyomást. Egy rendezett, tiszta, jól karbantartott közös tér nemcsak esztétikai kérdés: növeli az ingatlan értékét, erősíti a lakók komfortérzetét, és hozzájárul egy működő, igényes közösség kialakulásához. A közös képviselő kezében van a lehetőség, hogy ez a rutinfeladat egy jól működő rendszer legyen, és nem csak a tisztaság de a konfliktusok megelőzése érdekében is. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban. 
Egy társasházi lakás értékét általában három dolog határozza meg: az épület műszaki állapota, az elhelyezkedése, valamint a környék és a ház infrastruktúrája. A gyakorlatban viszont van egy negyedik szempont is, amiről kevesebb szó esik: az első benyomás, ami már akkor kialakul, amikor a vevő még be sem lépett a lakásba. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
