Az építőipar digitalizációjának következő szakasza már nem csupán az elektronikus dokumentumkezelésről vagy a háromdimenziós épületmodellezésről szólhat. A mesterséges intelligencia a tervek ellenőrzésében, az engedélyezésben, a kivitelezési folyamatok irányításában és a műszaki kockázatok előrejelzésében is egyre nagyobb szerephez juthat.
Boros Anita, a Greenology Zöldinnovációs és Fenntarthatósági Tudásközpont vezetője a Portfolio Future of Construction 2026 konferenciáján nemzetközi példákon keresztül mutatta be, hogyan változtathatja meg a technológia az építésügyi hatóságok működését. Előadásának egyik központi kérdése az volt, hogy az algoritmusok milyen mértékben vehetnek részt a hatósági döntések előkészítésében, illetve mikor válhat lehetővé egyes döntések teljes automatizálása.
Kínában már több ezer építési előírás együttes vizsgálatára alkalmas rendszerekkel kísérleteznek, míg Sencsenben mesterséges intelligenciával ellenőrizhetők és összehasonlíthatók az építési közbeszerzési ajánlatok. Az előadó szerint az ilyen technológiák nemcsak az ügyintézés idejét rövidíthetik le, hanem az árazási eltérések és a gyanús ajánlati mintázatok azonosításában is segítséget jelenthetnek.
Külföldön már az engedélyezés automatizálásán dolgoznak
Szingapúrban a CORENET X elnevezésű digitális platform a különböző hatóságok és a tervezők együttműködését támogatja. A rendszer BIM-alapú adatcserére és összehangolt ellenőrzési folyamatokra épül. A szingapúri hatóság hivatalos tájékoztatása szerint 2026. október 1-jétől az új, legalább 5000 négyzetméter bruttó alapterületű projektek esetében kötelezővé vált az új platform használata, meghatározott átmeneti feltételekkel.
Dubajban ennél is tovább mennének: a helyi önkormányzat augusztusban olyan mesterségesintelligencia-rendszer fejlesztését jelentette be, amely bizonyos villák építési engedélyezését emberi közreműködés nélkül is képes lehet elvégezni. A megoldásnak az építészeti, tartószerkezeti és épületgépészeti terveket egyaránt ellenőriznie kell. A hivatalos közlemény szerint a bevezetés három szakaszban történik, ezért a fejlesztési tervet nem lehet minden épülettípusra kiterjedő, már működő automatizált engedélyezésként értelmezni.
A két példa eltérő megközelítést képvisel. Szingapúr elsősorban a hatóságok közötti adat- és munkafolyamat-integrációt fejleszti, Dubaj pedig meghatározott építési ügytípusokban magának a döntéshozatalnak az automatizálását célozza.
Magyarországon az adatok összekapcsolása lenne a kulcs
Boros Anita szerint Magyarországon az építésügyi hatósági folyamatok automatizálását nem pusztán a megfelelő szoftver hiánya nehezíti. A különböző közigazgatási nyilvántartások, ingatlanadatok, közműinformációk és szabályozási rendszerek összekapcsolása nélkül a mesterséges intelligencia sem képes megbízhatóan támogatni az összetett döntéseket.
A magyar építési engedélyezési folyamatokban ráadásul több érintett jogai és érdekei találkoznak. Egy új épület vagy bővítés a tulajdonos és a beruházó mellett a szomszédos ingatlanok használóit, a közműszolgáltatókat és más hatóságokat is érintheti. Ezeket a szempontokat egy automatizált döntési rendszer kialakításakor is figyelembe kell venni.
A konferencián tartott közönségszavazásban a válaszadók legnagyobb csoportja, 55 százaléka csak emberi felülvizsgálat mellett bízna meg saját lakóépülete építési engedélyének mesterséges intelligenciára alapozott elbírálásában. Ez a rendezvény résztvevőinek véleményét tükrözi, nem reprezentatív országos felmérés.
Egyre nagyobb jelentősége lehet a BIM-rendszerek integrációjának
Ugyanezen a konferencián Vatai Krisztián, az FDB-Projekt tulajdonosa és vezérigazgatója arról számolt be, hogy a vállalat az elmúlt négy évben saját fejlesztésű digitális rendszerekkel igyekezett összehangolni a tervezési, gyártási és kivitelezési folyamatokat.
A problémát elsősorban abban látják, hogy a beruházások különböző szereplői eltérő szoftvereket használnak, miközben az adatok átvitele, ellenőrzése és összeegyeztetése jelentős időráfordítással jár.
A vállalat ezért olyan platformot fejlesztett, amely több tervezőprogram, gyártóberendezés és vállalatirányítási rendszer adatait képes közös környezetben kezelni. Vatai beszámolója szerint egyik megoldásukkal az érintett munkafolyamatok idejének akár 70 százaléka is megtakarítható. Ez vállalati tapasztalatként közölt adat, nem az építőipar egészére igazolt hatékonyságnövekedés.
A technológiát egy eszéki koncertterem megvalósításán keresztül is bemutatta. A nemzetközi projektben a tervezési és gyártási információk összekapcsolása lehetővé teszi a költségek, a szállítások és az ütemezés folyamatos követését. A vállalat a következő években a digitális rendszerek és a robotizált gyártási technológiák integrációját is tervezi.
Az épületadatok a társasházak számára is hosszú távú értéket jelenthetnek
A digitális épületmodellek jelentősége nem ér véget az építkezés befejezésekor. Az épület pontos műszaki nyilvántartása, a berendezések dokumentációja, a karbantartási előzmények és az energetikai adatok a későbbi üzemeltetés során is felhasználhatók.
Ez különösen a nagyobb társasházaknál lehet fontos, ahol az épületgépészeti rendszerek, a közös tulajdonú szerkezetek és a folyamatos felújítási feladatok kezelése jelentős információmennyiséget igényel.
A BIM-alapú dokumentáció és az üzemeltetési rendszerek összekapcsolása csökkentheti annak veszélyét, hogy a kivitelezés során létrejött adatok az épület átadását követően elvesznek, vagy később csak jelentős költséggel állíthatók elő újra. Ehhez azonban már a beruházás előkészítésekor meghatározandó, milyen formában és milyen jogosultságok mellett kerülnek átadásra a későbbi üzemeltetéshez szükséges információk.
Az automatizálás nem szünteti meg a felelősséget
A konferencia egyik fontos megállapítása az volt, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása nem teszi feleslegessé az emberi szakmai ellenőrzést és a jogi felelősség rendezését.
Hibás vagy elavult adatokból az automatizált rendszerek is téves következtetésre juthatnak. Egy építési terv helytelen ellenőrzése vagy egy kivitelezési folyamat téves automatizálása pedig közvetlen pénzügyi, műszaki és akár biztonsági következményekkel járhat.
A digitalizáció szerződéses kérdéseket is előtérbe helyez: tisztázni kell az adatok tulajdonjogát, a hozzáférési jogosultságokat, a rendszerek közötti átjárhatóságot és azt, ki viseli a felelősséget egy hibás döntésért.
A technológia várhatóan egyre több részfeladatot képes automatizálni, de a hazai építésügyi és épületüzemeltetési gyakorlat számára az első lépés a megbízható, hozzáférhető és egymással összekapcsolható épületadatok kialakítása lehet.
Források
- Portfolio – Future of Construction 2026
- CORENET X – Singapore official information
- Dubai Government Media Office – AI building permits
Címkék: BIM, mesterséges intelligencia, építési engedélyezés, digitalizáció, társasház
