THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Mi lesz a hibás lízingszerződésekkel? – Fordulatot hozhat a kúriai döntés az ingatlanos ügyekben2025. július 23. |
|---|
 A devizaalapú lakáslízingekkel kapcsolatos perek gyakran évekre elhúzódnak, és nem ritka, hogy az ingatlanpiac szereplői hosszú ideig nem tudják, milyen jogkövetkezménnyel számolhatnak. A Kúria 2025 júliusában közzétett jogegységi határozata most ebben a kérdésben próbált rendet tenni - az Európai Unió Bírósága által idén tavasszal meghozott C-630/23. számú ítélet alapján. A döntés új keretbe helyezi a devizaalapú lízingszerződések érvénytelenségének következményeit, de a Kúrián belül sem maradt vita nélkül.
|
|
17 690 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
 Érdekel → |
|
Az uniós ítélet: nincs többé visszamenőleges „mentés" Az uniós bíróság C-630/23. számú ítélete áprilisban világossá tette: ha egy fogyasztói szerződés - például egy lakáslízing - árfolyamkockázatról szóló tájékoztatása nem volt világos és átlátható, akkor az erről szóló kikötés tisztességtelen. Ha pedig ez a szerződés főszolgáltatására (az árfolyamkockázat viselésére) vonatkozik, akkor az egész szerződés érvénytelen. Az EUB kimondta: az ilyen szerződést nem lehet sem érvényessé, sem hatályossá nyilvánítani, még akkor sem, ha a fogyasztó ezt kérné - mert ez ellentétes az uniós fogyasztóvédelmi irányelvek céljával. A Kúria: nem lehet hatályossá nyilvánítani, de a fogyasztói igényt vizsgálni kell A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a 2025. évi 86. számú Magyar Közlönyben megjelent határozatában elvetette azt a korábban bevett gyakorlatot, hogy a bíróságok az érvénytelenséget hatályossá nyilvánítással orvosolják. A testület kimondta: az ilyen lízingszerződések nem menthetők meg az érvénytelenségtől hatályossá tétellel. Ugyanakkor hozzátette: a bíróságnak vizsgálnia kell, ha a fogyasztó az elszámolási kockázatok miatt maga szeretné fenntartani a szerződéses jogviszonyt. Ez azonban nem kötelezően alkalmazandó megoldás, csupán azt jelenti, hogy a bíróságnak e szándékot mérlegelnie kell - egyedi ügyekben. A különvélemény: nem lehetne vizsgálni sem Több kúriai bíró - köztük dr. Tóth Kincső - ezzel sem értett egyet. Szerintük az EUB ítélete nemcsak a hatályossá nyilvánítást tiltja meg, hanem még a fogyasztói akarat vizsgálatát is kizárja. Álláspontjuk szerint, ha a bíróság egyáltalán megfontolja, hogy a fogyasztó kérésére fenntartja a szerződést, azzal már jogellenes módon elismeri az érvénytelenség utólagos orvosolhatóságát. Ez a különbség nemcsak elméleti kérdés: befolyásolja, hogyan járhatnak el a bírák a devizalapú szerződések tömeges peres ügyeiben. Mi következik ebből a gyakorlatban? Az ingatlanpiac szempontjából ez a döntés azért jelentős, mert a korábban gyakran alkalmazott hatályossá nyilvánítás - amely lehetővé tette, hogy az érvénytelen szerződés alapján teljesített szolgáltatások elszámolhatóak legyenek - kikerül a bíróságok eszköztárából. Az, hogy a fogyasztó kifejezett igényét figyelembe lehet-e venni, már nem automatikus, és egyes bírói testületek ezt eleve kizártnak tekintik. Ez megnövelheti az elszámolási viták kockázatát, különösen olyan esetekben, amikor a lízingelt ingatlan időközben hasznosítási vagy tulajdonjogi kérdések középpontjába kerül. Mit tehetnek a szereplők? A hitelezőknek és lízingcégeknek fokozottan ügyelniük kell arra, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó tájékoztatásuk megfeleljen az uniós normáknak. A fogyasztók képviselőinek pedig számolniuk kell azzal, hogy a bíróság a fogyasztó kérését csak akkor veheti figyelembe, ha az nem ütközik uniós tilalomba - és még ebben sem biztos az egységes gyakorlat. A közös képviselőknek, társasházkezelőknek, ügyvédeknek pedig érdemes tudniuk: ha egy lakás lízingje érintett, az érvénytelenség jogi következményei egyre kevésbé kezelhetők kompromisszumos megoldással. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél. 
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly. 
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol. 
Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet. 
Kitől követelheti a ház a tartozást: közvetlenül a bérlőtől, vagy minden esetben a tulajdonostól? A kérdés különösen érdekessé válik, ha az önkormányzat és a társasház eltérően látja a jogi helyzetet. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem? 
A lakásfelújítások során megnövelt villamos kapacitások közvetve túlterhelhetik a társasházak közös elektromos hálózatát, így szükségessé válhat a korszerűsítés. Felmerül a kérdés: igazságos-e, ha a költségeket mindenki a tulajdoni hányad szerint viseli, vagy arányosítható-e azokkal, akik nagyobb teljesítményt használnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Egy padlástér-beépítés után évekkel derül ki, hogy a tetőszerkezetet szakszerűtlenül kivitelezték, sőt életveszélyessé vált. Az új tulajdonos joggal teszi fel a kérdést: ki viselje a bontás és az újjáépítés költségét - ő maga, az eladó vagy az egész társasház? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A 2025 végén megjelent 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelettel és a hozzá kapcsolódó jogszabály-módosításokkal foglalkozó összeállításunk második részében többek között a rendeltetésváltás, a telekalakítás és az e-naplóval kapcsolatos pontosítások szerepelnek. Ezek közvetlenül befolyásolhatják a határidőket, az adminisztrációt és végső soron a beruházás költségét. 
Döntött az Alkotmánybíróság a napelemes szaldó elszámolás megszüntetéséről szóló jogvitában. A testület szerint a szabályozás módosítása nem alkotmányellenes, és nem sérti sem a szerzett jogokat, sem a tulajdonhoz való jogot. A határozat nemcsak a háztartási napelemeseket érinti, hanem általános tanulságokat hordoz az energetikai beruházások jogi megítéléséről is. 
Egy társasházban a szemétledobó fenntartása évek óta jelentős költséget visz el (duguláselhárítás, fertőtlenítés, rovarirtás). A közgyűlés a lezárás mellett döntött, de néhány tulajdonos nem hajlandó elfogadni a változást, és a nyilvánossággal fenyeget? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A nagyobb társasházak működésével együtt óhatatlanul nő a kezelt pénz mennyisége is, és ezzel párhuzamosan erősödnek az ellenőrzéssel, átláthatósággal kapcsolatos elvárások. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Sokan nem tudják, hogy lakáscsere esetén nem feltétlenül a teljes vételár után kell illetéket fizetni. 2026. január 1-jétől a szabályok még kedvezőbbé váltak: az eladott lakás akár öt évvel korábbi értékesítése is beszámítható az illetékalap csökkentésébe. 
A hó eltakarításának elmulasztása miatti elcsúszásos balesetek esetén rendszeresen felmerül a kérdés, hogy ki viseli a felelősséget: a társasház, a közös képviselő vagy az ingatlan tulajdonosa. A társasház köteles gondoskodni a közös területek biztonságáról, és ha ezt elmulasztja, a károsult kártérítést követelhet. 
Január 1-jével több építésügyi, zöldfelületi és földmérési szabályt módosítottak. A változások számos ponton érinthetik a társasházak működtetését is felújítás, bővítés, új épületrész kialakítása vagy használatbavétel esetén. Az alábbiakban kifejezetten társasházkezelői nézőpontból, a gyakorlati teendőkre koncentrálva foglaljuk össze a legfontosabb elemeket. 
Az Országgyűlés elfogadta a 2025. évi CXXX. törvényt, amely átfogóan módosítja a szövetkezeti jogszabályokat annak érdekében, hogy önálló, uniós szabályozással összhangban álló keretet teremtsen az energiaszövetkezetek számára. A 2026. január 1-jén hatályba lépő rendelkezések pontosan meghatározzák az energiaközösségek működésének feltételeit, a tagsági szabályokat és a gazdálkodási előírásokat. 
Egy társasházban egyetlen ingatlanként nyilvántartott albetétben több, külön használatú lakást alakítottak ki. A jogvita lényege, hogy a díjat a tényleges használathoz kötődő szempontok alapján kellene meghatározni, miközben a tulajdoni lap csak egy lakást tüntet fel. Az ebből fakadó ellentmondás bírósági útra terelte az ügyet. Érdemes áttekinteni, milyen jogi és szabályozási lehetőségei vannak a társasháznak annak érdekében, hogy a díjfizetés a tényleges lakásszámot tükrözze. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
