THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Mi lesz a hibás lízingszerződésekkel? – Fordulatot hozhat a kúriai döntés az ingatlanos ügyekben2025. július 23. |
|---|
 A devizaalapú lakáslízingekkel kapcsolatos perek gyakran évekre elhúzódnak, és nem ritka, hogy az ingatlanpiac szereplői hosszú ideig nem tudják, milyen jogkövetkezménnyel számolhatnak. A Kúria 2025 júliusában közzétett jogegységi határozata most ebben a kérdésben próbált rendet tenni - az Európai Unió Bírósága által idén tavasszal meghozott C-630/23. számú ítélet alapján. A döntés új keretbe helyezi a devizaalapú lízingszerződések érvénytelenségének következményeit, de a Kúrián belül sem maradt vita nélkül.
|
|
4 400 HUF
Közületi/Társasházi szennyfogó szőnyeg több méretben
 Érdekel → |
|
Az uniós ítélet: nincs többé visszamenőleges „mentés" Az uniós bíróság C-630/23. számú ítélete áprilisban világossá tette: ha egy fogyasztói szerződés - például egy lakáslízing - árfolyamkockázatról szóló tájékoztatása nem volt világos és átlátható, akkor az erről szóló kikötés tisztességtelen. Ha pedig ez a szerződés főszolgáltatására (az árfolyamkockázat viselésére) vonatkozik, akkor az egész szerződés érvénytelen. Az EUB kimondta: az ilyen szerződést nem lehet sem érvényessé, sem hatályossá nyilvánítani, még akkor sem, ha a fogyasztó ezt kérné - mert ez ellentétes az uniós fogyasztóvédelmi irányelvek céljával. A Kúria: nem lehet hatályossá nyilvánítani, de a fogyasztói igényt vizsgálni kell A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a 2025. évi 86. számú Magyar Közlönyben megjelent határozatában elvetette azt a korábban bevett gyakorlatot, hogy a bíróságok az érvénytelenséget hatályossá nyilvánítással orvosolják. A testület kimondta: az ilyen lízingszerződések nem menthetők meg az érvénytelenségtől hatályossá tétellel. Ugyanakkor hozzátette: a bíróságnak vizsgálnia kell, ha a fogyasztó az elszámolási kockázatok miatt maga szeretné fenntartani a szerződéses jogviszonyt. Ez azonban nem kötelezően alkalmazandó megoldás, csupán azt jelenti, hogy a bíróságnak e szándékot mérlegelnie kell - egyedi ügyekben. A különvélemény: nem lehetne vizsgálni sem Több kúriai bíró - köztük dr. Tóth Kincső - ezzel sem értett egyet. Szerintük az EUB ítélete nemcsak a hatályossá nyilvánítást tiltja meg, hanem még a fogyasztói akarat vizsgálatát is kizárja. Álláspontjuk szerint, ha a bíróság egyáltalán megfontolja, hogy a fogyasztó kérésére fenntartja a szerződést, azzal már jogellenes módon elismeri az érvénytelenség utólagos orvosolhatóságát. Ez a különbség nemcsak elméleti kérdés: befolyásolja, hogyan járhatnak el a bírák a devizalapú szerződések tömeges peres ügyeiben. Mi következik ebből a gyakorlatban? Az ingatlanpiac szempontjából ez a döntés azért jelentős, mert a korábban gyakran alkalmazott hatályossá nyilvánítás - amely lehetővé tette, hogy az érvénytelen szerződés alapján teljesített szolgáltatások elszámolhatóak legyenek - kikerül a bíróságok eszköztárából. Az, hogy a fogyasztó kifejezett igényét figyelembe lehet-e venni, már nem automatikus, és egyes bírói testületek ezt eleve kizártnak tekintik. Ez megnövelheti az elszámolási viták kockázatát, különösen olyan esetekben, amikor a lízingelt ingatlan időközben hasznosítási vagy tulajdonjogi kérdések középpontjába kerül. Mit tehetnek a szereplők? A hitelezőknek és lízingcégeknek fokozottan ügyelniük kell arra, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó tájékoztatásuk megfeleljen az uniós normáknak. A fogyasztók képviselőinek pedig számolniuk kell azzal, hogy a bíróság a fogyasztó kérését csak akkor veheti figyelembe, ha az nem ütközik uniós tilalomba - és még ebben sem biztos az egységes gyakorlat. A közös képviselőknek, társasházkezelőknek, ügyvédeknek pedig érdemes tudniuk: ha egy lakás lízingje érintett, az érvénytelenség jogi következményei egyre kevésbé kezelhetők kompromisszumos megoldással. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel. 
Több társasház által körbezárt udvarban mintegy ötven garázs áll évtizedek óta úgy, hogy tulajdonosaik nem járulnak hozzá sem a terület fenntartásához, sem a közös problémák megoldásához. A terület biztonsági kockázatai azonban sürgetik a közös fellépést: a lakók elektromos kapuval zárnák a területet, ám felmerül a kérdés, miként vonhatóak be ebbe a garázsok tulajdonosai. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Egy társasház közös villamos hálózatának felújítása rendszerint komoly költségekkel jár, amelyek viselése sokszor vitákat szül a tulajdonostársak között. Különösen éles lehet a helyzet akkor, ha egyes tulajdonosok - például a földszinti üzlethelyiségek - saját állításuk szerint már elvégezték a szükséges felújításokat magánköltségen. Felmentést jelenthet-e ez számukra a közös felújítás terhei alól? Jogszerű volt-e az általuk végzett munka, ha az a közös tulajdont is érintette? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Az Otthon Start program FIX 3%-os lakáshiteléhez kapcsolódóan a kormány újabb nagy lakóingatlan-fejlesztéseket minősített kiemelt beruházássá, és jelentősen átszabja az ezekre vonatkozó építési, parkolási és engedélyezési szabályokat. A 377/2025. (XII. 1.) Korm. rendelet már a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is kiterjed, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg. 
Azokban az épületekben, ahol több lépcsőház tartozik egyetlen társasházba, gyakran évtizedes gyakorlatként alakult ki az önálló gazdálkodás és a külön-külön megbízott közös képviselet. A jogszabályi környezet változásával a tulajdonosközösségnek fontos áttekinteni, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a jogszerű hosszú távú működéshez, és milyen lépéseket igényel az egyes megoldások megvalósítása. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A közös képviselő milyen döntéseket hozhat meg önállóan, és mikor köteles a tulajdonosok előzetes felhatalmazását kérni? Különösen kényes helyzetet teremt, ha per indul egy tulajdonossal szemben, vagy ha a képviselő ügyvédet bíz meg anélkül, hogy erről a közgyűlés tudna. Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen jogi keretek határozzák meg a közös képviselő mozgásterét, és mikor tekinthető jogszerűtlennek az ilyen eljárás. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Megjelent a Magyar Közlönyben a 361/2025. (XI. 25.) Korm. rendelet az Otthontámogatásról. A rendszer 2026-tól évi legfeljebb nettó egymillió forint vissza nem térítendő támogatást adhat lakáshitel-törlesztésre vagy önerőre azoknak, akik meghatározott közfeladatot ellátó szervezeteknél dolgoznak. A támogatás alanyi jogon jár, de csak akkor, ha a munkáltató időben regisztrál, a dolgozó pedig a megfelelő határidőkig bejelenti igényét. 
Budapest VII. kerületi Önkormányzatának Képviselő-testülete még szeptember végén módosította az Erzsébetvárosi Építési Szabályzatot, ami több ponton érinti a lakóépületekben végezhető tevékenységeket, köztük magánszálláshelyek és a rövid távú lakáskiadás szolgáltatás elhelyezésének feltételeit. 
A társasházakban közös tulajdonban álló helyiségek - például volt házmesterlakás, tároló, vagy bármilyen közös terület - értékesítése érinti a tulajdonostársak közös vagyonát. Érdemes áttekinteni, mi szükséges egy ilyen döntéshez, kell-e az üzlethelyiségek tulajdonosainak hozzájárulása, és hogyan zajlik a folyamat. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A közös költség megfizetése minden társasházi működés alapja, mégis sok házban évről évre gondot okoznak a nem fizető tulajdonosok. A fizető lakók elvárnák, hogy tudják, kik helyett viselik a közös terheket, viszont a tartozók listájának közzététele adatvédelmi aggályokat vet fel. A jogszerű és átlátható megoldás kulcsa a célhoz kötött adatkezelésben és a belső, zárt kommunikációban rejlik. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A Kormány 349/2025. (XI. 12.) rendelete újabb pontokon módosítja a lakossági otthonteremtési támogatások szabályait. A változások a CSOK Plusz és a FIX 3%-os lakáshitel feltételrendszerét egyaránt érintik, és több gyakorlati könnyítést hoznak azok számára, akik első lakásukat vásárolnák vagy önkormányzati bérlakást szeretnének megvásárolni. A módosítások 2025. november 15-én lépnek hatályba. 
A Budapesti Ügyvédi Kamara 2025. november 14-én ismét megszervezte pro bono napját, amelynek célja, hogy anyagi helyzettől függetlenül mindenki számára elérhető legyen a jogi segítség. A kezdeményezéshez idén is közel száz ügyvéd csatlakozott, akik a nap folyamán díjmentes tanácsadást nyújtottak a jelentkezőknek. 
A rendes gazdálkodás körébe tartozó kiadások - például egy gyűjtőkémény korszerűsítése - esetén akár egy megismételt közgyűlésen, a jelenlévők egyszerű többségével is hozható döntés. De mit is jelent pontosan a rendes gazdálkodás köre, mikor számít egy beruházás ezen belülinek, és hogyan oszlanak meg a költségek a tulajdonosok között, ha a garázsok is közös tulajdonban vannak? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget. 
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
