THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Mi lesz a hibás lízingszerződésekkel? – Fordulatot hozhat a kúriai döntés az ingatlanos ügyekben2025. július 23. |
|---|
 A devizaalapú lakáslízingekkel kapcsolatos perek gyakran évekre elhúzódnak, és nem ritka, hogy az ingatlanpiac szereplői hosszú ideig nem tudják, milyen jogkövetkezménnyel számolhatnak. A Kúria 2025 júliusában közzétett jogegységi határozata most ebben a kérdésben próbált rendet tenni - az Európai Unió Bírósága által idén tavasszal meghozott C-630/23. számú ítélet alapján. A döntés új keretbe helyezi a devizaalapú lízingszerződések érvénytelenségének következményeit, de a Kúrián belül sem maradt vita nélkül.
|
|
7 690 HUF
Társasházi Postaláda - Furat nélkül - több színben
 Érdekel → |
|
Az uniós ítélet: nincs többé visszamenőleges „mentés" Az uniós bíróság C-630/23. számú ítélete áprilisban világossá tette: ha egy fogyasztói szerződés - például egy lakáslízing - árfolyamkockázatról szóló tájékoztatása nem volt világos és átlátható, akkor az erről szóló kikötés tisztességtelen. Ha pedig ez a szerződés főszolgáltatására (az árfolyamkockázat viselésére) vonatkozik, akkor az egész szerződés érvénytelen. Az EUB kimondta: az ilyen szerződést nem lehet sem érvényessé, sem hatályossá nyilvánítani, még akkor sem, ha a fogyasztó ezt kérné - mert ez ellentétes az uniós fogyasztóvédelmi irányelvek céljával. A Kúria: nem lehet hatályossá nyilvánítani, de a fogyasztói igényt vizsgálni kell A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a 2025. évi 86. számú Magyar Közlönyben megjelent határozatában elvetette azt a korábban bevett gyakorlatot, hogy a bíróságok az érvénytelenséget hatályossá nyilvánítással orvosolják. A testület kimondta: az ilyen lízingszerződések nem menthetők meg az érvénytelenségtől hatályossá tétellel. Ugyanakkor hozzátette: a bíróságnak vizsgálnia kell, ha a fogyasztó az elszámolási kockázatok miatt maga szeretné fenntartani a szerződéses jogviszonyt. Ez azonban nem kötelezően alkalmazandó megoldás, csupán azt jelenti, hogy a bíróságnak e szándékot mérlegelnie kell - egyedi ügyekben. A különvélemény: nem lehetne vizsgálni sem Több kúriai bíró - köztük dr. Tóth Kincső - ezzel sem értett egyet. Szerintük az EUB ítélete nemcsak a hatályossá nyilvánítást tiltja meg, hanem még a fogyasztói akarat vizsgálatát is kizárja. Álláspontjuk szerint, ha a bíróság egyáltalán megfontolja, hogy a fogyasztó kérésére fenntartja a szerződést, azzal már jogellenes módon elismeri az érvénytelenség utólagos orvosolhatóságát. Ez a különbség nemcsak elméleti kérdés: befolyásolja, hogyan járhatnak el a bírák a devizalapú szerződések tömeges peres ügyeiben. Mi következik ebből a gyakorlatban? Az ingatlanpiac szempontjából ez a döntés azért jelentős, mert a korábban gyakran alkalmazott hatályossá nyilvánítás - amely lehetővé tette, hogy az érvénytelen szerződés alapján teljesített szolgáltatások elszámolhatóak legyenek - kikerül a bíróságok eszköztárából. Az, hogy a fogyasztó kifejezett igényét figyelembe lehet-e venni, már nem automatikus, és egyes bírói testületek ezt eleve kizártnak tekintik. Ez megnövelheti az elszámolási viták kockázatát, különösen olyan esetekben, amikor a lízingelt ingatlan időközben hasznosítási vagy tulajdonjogi kérdések középpontjába kerül. Mit tehetnek a szereplők? A hitelezőknek és lízingcégeknek fokozottan ügyelniük kell arra, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó tájékoztatásuk megfeleljen az uniós normáknak. A fogyasztók képviselőinek pedig számolniuk kell azzal, hogy a bíróság a fogyasztó kérését csak akkor veheti figyelembe, ha az nem ütközik uniós tilalomba - és még ebben sem biztos az egységes gyakorlat. A közös képviselőknek, társasházkezelőknek, ügyvédeknek pedig érdemes tudniuk: ha egy lakás lízingje érintett, az érvénytelenség jogi következményei egyre kevésbé kezelhetők kompromisszumos megoldással. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?” 
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat. 
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei. 
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt. 
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer. 
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél. 
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly. 
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol. 
Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet. 
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem? 
A lakásfelújítások során megnövelt villamos kapacitások közvetve túlterhelhetik a társasházak közös elektromos hálózatát, így szükségessé válhat a korszerűsítés. Felmerül a kérdés: igazságos-e, ha a költségeket mindenki a tulajdoni hányad szerint viseli, vagy arányosítható-e azokkal, akik nagyobb teljesítményt használnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Egy padlástér-beépítés után évekkel derül ki, hogy a tetőszerkezetet szakszerűtlenül kivitelezték, sőt életveszélyessé vált. Az új tulajdonos joggal teszi fel a kérdést: ki viselje a bontás és az újjáépítés költségét - ő maga, az eladó vagy az egész társasház? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A 2025 végén megjelent 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelettel és a hozzá kapcsolódó jogszabály-módosításokkal foglalkozó összeállításunk második részében többek között a rendeltetésváltás, a telekalakítás és az e-naplóval kapcsolatos pontosítások szerepelnek. Ezek közvetlenül befolyásolhatják a határidőket, az adminisztrációt és végső soron a beruházás költségét. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
