THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Mi lesz a hibás lízingszerződésekkel? – Fordulatot hozhat a kúriai döntés az ingatlanos ügyekben2025. július 23. |
|---|
 A devizaalapú lakáslízingekkel kapcsolatos perek gyakran évekre elhúzódnak, és nem ritka, hogy az ingatlanpiac szereplői hosszú ideig nem tudják, milyen jogkövetkezménnyel számolhatnak. A Kúria 2025 júliusában közzétett jogegységi határozata most ebben a kérdésben próbált rendet tenni - az Európai Unió Bírósága által idén tavasszal meghozott C-630/23. számú ítélet alapján. A döntés új keretbe helyezi a devizaalapú lízingszerződések érvénytelenségének következményeit, de a Kúrián belül sem maradt vita nélkül.
|
|
Az uniós ítélet: nincs többé visszamenőleges „mentés" Az uniós bíróság C-630/23. számú ítélete áprilisban világossá tette: ha egy fogyasztói szerződés - például egy lakáslízing - árfolyamkockázatról szóló tájékoztatása nem volt világos és átlátható, akkor az erről szóló kikötés tisztességtelen. Ha pedig ez a szerződés főszolgáltatására (az árfolyamkockázat viselésére) vonatkozik, akkor az egész szerződés érvénytelen. Az EUB kimondta: az ilyen szerződést nem lehet sem érvényessé, sem hatályossá nyilvánítani, még akkor sem, ha a fogyasztó ezt kérné - mert ez ellentétes az uniós fogyasztóvédelmi irányelvek céljával. A Kúria: nem lehet hatályossá nyilvánítani, de a fogyasztói igényt vizsgálni kell A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a 2025. évi 86. számú Magyar Közlönyben megjelent határozatában elvetette azt a korábban bevett gyakorlatot, hogy a bíróságok az érvénytelenséget hatályossá nyilvánítással orvosolják. A testület kimondta: az ilyen lízingszerződések nem menthetők meg az érvénytelenségtől hatályossá tétellel. Ugyanakkor hozzátette: a bíróságnak vizsgálnia kell, ha a fogyasztó az elszámolási kockázatok miatt maga szeretné fenntartani a szerződéses jogviszonyt. Ez azonban nem kötelezően alkalmazandó megoldás, csupán azt jelenti, hogy a bíróságnak e szándékot mérlegelnie kell - egyedi ügyekben. A különvélemény: nem lehetne vizsgálni sem Több kúriai bíró - köztük dr. Tóth Kincső - ezzel sem értett egyet. Szerintük az EUB ítélete nemcsak a hatályossá nyilvánítást tiltja meg, hanem még a fogyasztói akarat vizsgálatát is kizárja. Álláspontjuk szerint, ha a bíróság egyáltalán megfontolja, hogy a fogyasztó kérésére fenntartja a szerződést, azzal már jogellenes módon elismeri az érvénytelenség utólagos orvosolhatóságát. Ez a különbség nemcsak elméleti kérdés: befolyásolja, hogyan járhatnak el a bírák a devizalapú szerződések tömeges peres ügyeiben. Mi következik ebből a gyakorlatban? Az ingatlanpiac szempontjából ez a döntés azért jelentős, mert a korábban gyakran alkalmazott hatályossá nyilvánítás - amely lehetővé tette, hogy az érvénytelen szerződés alapján teljesített szolgáltatások elszámolhatóak legyenek - kikerül a bíróságok eszköztárából. Az, hogy a fogyasztó kifejezett igényét figyelembe lehet-e venni, már nem automatikus, és egyes bírói testületek ezt eleve kizártnak tekintik. Ez megnövelheti az elszámolási viták kockázatát, különösen olyan esetekben, amikor a lízingelt ingatlan időközben hasznosítási vagy tulajdonjogi kérdések középpontjába kerül. Mit tehetnek a szereplők? A hitelezőknek és lízingcégeknek fokozottan ügyelniük kell arra, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó tájékoztatásuk megfeleljen az uniós normáknak. A fogyasztók képviselőinek pedig számolniuk kell azzal, hogy a bíróság a fogyasztó kérését csak akkor veheti figyelembe, ha az nem ütközik uniós tilalomba - és még ebben sem biztos az egységes gyakorlat. A közös képviselőknek, társasházkezelőknek, ügyvédeknek pedig érdemes tudniuk: ha egy lakás lízingje érintett, az érvénytelenség jogi következményei egyre kevésbé kezelhetők kompromisszumos megoldással. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A Miniszterelnökség társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Otthon Start hitelprogram jogszabálytervezetét, amely a lakáspolitika új irányait vetíti elő. Az első lakástulajdon megszerzését támogató konstrukció javaslata július 29-ig véleményezhető. 
2025. július 20-án hatályba lép a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása, amely két fontos újítást vezet be a társasházi közösségek számára. A jövőben egyszerűbbé válik a közös napelemes rendszerek telepítése, és hivatalosan is lehetőség nyílik a közgyűlésen való online részvételre. 
Két párizsi ingatlantulajdonos pert indított a városvezetés ellen, miután nem kaptak engedélyt üzlethelyiségeik lakáscélú vagy turisztikai hasznosítására. Az ügy tanulságos lehet minden társasházi közösség számára, ahol felmerül a rendeltetésmódosítás kérdése. 
Az eINGATLAN 2025 webinar és konferencia nyitó előadását Lestyán Mária, építésztervező és tűzvédelmi szakmérnök, szakújságíró, a Magyar Tűzvédelmi Szövetség elnöke, a Rockwool Hungary Kft. szakmai kapcsolatokért felelős igazgatója tartotta. A lakás- és ingatlanpiac tűzvédelmi kihívásait tekintette át, különösen a bérbeadás és eladás során fennálló kötelezettségekre koncentrálva. 
A társasházunk közös képviseletét ellátó X Kft.-t a társasház helye szerint illetékes Jegyző - tulajdonostárs által indított törvényességi és felügyeleti eljárás eredményeként - ún. törvényességi felhívásban intézkedésekre szólította fel. A Kft. a felhívás kibocsátásának napján 30 napos határidővel felmondta a társasház közös képviseletét. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Bár a társasházi képviselők regisztrációjára megszabott május 1-jei határidőt végül meghosszabbították, ez nem jelenti azt, hogy a társasházi törvény új előírásai háttérbe szorultak volna. A regisztrációs kötelezettség minden társasházra vonatkozik, és a hatósági ügyintézés során már most is számos esetben elvárás a regisztrált státusz igazolása. Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd, a THT jogi szakértője konferencia-előadásában a közös képviselők nyilvántartásba vételének célját, jogi hátterét és gyakorlati lebonyolítását ismertette, kiemelve azokat a szempontokat, amelyek a határidő meghosszabbítása után is változatlanul érvényesek. 
Az energiahatékonysági beruházásokat ösztönző szabályok a társasházi lakástulajdonosoknak is kedvezhetnek. Mostantól kiszámíthatóbbá és átláthatóbbá válik, hogy mennyi pénzbeli ellenszolgáltatás járhat egy-egy jól dokumentált, hitelesített lakásfelújítás után. Ráadásul a nagyvállalatoknak előírt energiamegtakarítás egy jelentős részét kötelező lesz lakóépületek felújítása révén elérni - ami tovább növelheti a lakossági érdekeltséget. 
A Pest Vármegyei Főügyészség kilenc ingatlanközvetítő céggel szemben indított közérdekű pert a fogyasztói jogokat sértő, tisztességtelen szerződési feltételek miatt. A perek tétje nem csupán az érintett vállalkozások gyakorlata, hanem a jövőben alkalmazható szerződésminták jogszerűsége is. 
Kevés olyan pénzügyi esemény volt a rendszerváltás utáni Magyarországon, amely akkora társadalmi feszültséget és hosszú távú következményeket okozott volna, mint a devizahitelek kérdése. A 2000-es évek elején és közepén a lakosság tömegesen fordult az akkor vonzónak tűnő svájci frank és euró alapú kölcsönök felé. 
Több lépcsőházból álló társasház esetén jogszerű, ha a lépcsőházak külön gazdálkodnak, miközben a társasház szervezetileg és számvitelileg egységet alkot? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A társasházi épületekben közös tulajdonban álló rendszerek - így a kémények - fenntartása gyakran okoz vitás helyzeteket, különösen akkor, ha azok állapota leromlik, de a használatuk csak néhány lakástulajdonos érdekeit szolgálja. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
2025. május 27-étől új hivatalos lista érvényes a „kivett" jogcímű és rendeltetésű ingatlanokra vonatkozóan. A Földhivatali Portálon elérhető táblázat részletesen tartalmazza, milyen megnevezések alkalmazhatók az ingatlan-nyilvántartásban. 
A törvény által elvárt regisztrációt, két évente újra és újra meg kell ismételni, még abban az esetben is, ha a közös képviselőt újra választják, azaz a személye nem változik? - az olvasói kérdésre szakértőnk válaszol. 
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtását szabályozó 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet módosítása a jogalkalmazás során felmerült kérdésekre reagál. A változások célja, hogy pontosabb eligazodást nyújtsanak a közös tulajdon használatának bejegyzésétől kezdve a társasházi alapító okirat módosításán át egészen a végrehajtási jogok bejegyzéséig. A módosítás egyúttal összhangot teremt a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény szabályaival is. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
