Augusztus 1-jétől a rendelet az átlag 2523 kWh/ év / mérési pont fogyasztás felett fizetendő villamosenergia díját a világpiaci ár helyett 70,1 Ft-ban határozza meg, mely háromhavonta módosítható. Szerencsére a B GEO és H árszabású villamos energiát nem érinti ez a korlátozás, van viszont pár eset, ami miatt mindenképp pontosításra szorulna a jelenlegi szabályozás.

Nem várható a földgázhoz hasonló kedvezmény

Míg a földgáz-fogyasztást illetően a rendelet lehetőséget biztosít a társasházak és a lakásszövetkezetek számára a „lakóépületben műszakilag megosztott, önálló lakások számának szorzata" alapján való multiplikálásra, addig az áram esetében - minden ellenkező információ ellenére - nincs lehetőség a közös áram albetétekre való leosztására és ez több mint valószínű, hogy így is marad a jövőben. A 70,1 Ft-os kedvezményes ár ugyanis így is a töredéke a valós világpiaci árnak, ráadásul a társasházakban a mostani állapot szerint a duplázódó áramdíj - épülettől függően - olyan 1.000 - 3.000 Ft havi közös költség emelkedést jelenthet lakásonként augusztus 1-jétől, amit vélhetően úgy gondol a törvényalkotó, hogy gond nélkül kibírnak a háztartások.

A legnagyobb áramdíj emelkedést vélhetően a nagyobb, több liftes, elektromos szellőzőmotoros, saját kazánnal rendelkező házak fogják elszenvedni, ráadásul a mélygarázzsal rendelkező épületek esetében komoly konfliktusok is származhatnak abból, ha valaki ezentúl a közös konnektorból tölti az autóját és az így felhasznált energia ráterhelésére nincs a társasháznak még kialakult rutinja. Még nagyobb bajban vannak azon társasházak, ahol egy mérőpont van, lakásonkénti almérőkkel, melyeket a közös képviselő olvas le évente és osztja szét a fogyasztást a tulajdonosok között.

 
A társasházkezelőnek kell majd igazságot tenni

A közös költség növekedése mellett szintén probléma lehet, hogy ameddig a közös áramot illetően meglehetősen egyszerű a tulajdoni hányadonkénti, vagy alapterületenkénti megosztás, addig a közös fűtést illetően ha a társasház túllépi a kedvezményes kvótát, úgy a megnövekedett árral ugyanúgy „büntesse-e" a 30 nm-es lakásokban egyedül élőket, mint a 120 nm-es négy-ötfős háztartásokat? Erre vonatkozóan a társasházakban mindenképp konszenzusra kell jutni a tulajdonosokkal és akár az almérők alapján figyelni az egyes albetétek fogyasztását és úgy igazságosan elosztani a többletet, akár pedig erre vonatkozóan egy közgyűlési határozattal megszavaztatni azt, hogy bizonyos négyzetméter, vagy tulajdoni hányad feletti lakások viselik a többletterheket. Ez utóbbi megoldás persze a vízóra-nem vízóra kérdéshez hasonlóan további konfliktusokat gerjeszthet házon belül, hiszen a nagyobb négyzetméterre, vagy tulajdoni hányaddal rendelkezőknek - több szavazat lévén - ellenérdekük lesz egy ilyen felosztás megszavazásában, és ahol több nagyobb lakás van, mint kisebb, úgy itt a kisebbség jogos védelme is felmerül a fűtési költségek igazságos elosztásával kapcsolatban. Teljesen igazságos megoldás nem lesz: a fűtött falak számától a bent lakókig sok tényező van, amivel lehetne súlyozni ezt a szabályt, vélhetően erre nem lesz kapacitása a társasházkezelőknek augusztus 1-jétől sem.

Mi lesz a rezsicsökkentés kifüggesztésével?

Szintén érdekes felmerülő kérdés a rezsicsökkentési értesítő jövőbeli létjogosultsága is, hiszen amíg kétség kívül most is csökkentett áron kapja majd a társasház a fogyasztásának egy kis részét, úgy a rezsicsökkentés augusztus 1-jétől inkább a háztartások szintjén lesz majd látványos, társasház-szinten a lakástulajdonosok pedig egyértelműen észlelni fogják a közös költség növekedését. Ebben a hangulatban viszont valószínű, hogy lesznek olyan esetek, amikor a rezsicsökkentési értesítő eredeti céljával ellentétben inkább kontra produktív lesz és ellenérzéseket szül majd a társasházi lakástulajdonosok körében.

Dén Mátyás András

Kép: portfolio.hu