THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Mi lesz a társasházi közös árammal?2022. július 26. |
|---|
 A 2022. július 21-ei Magyar Közlöny - minden ellenkező információ ellenére - tisztázza, hogy a társasházak csak a földgáz-fogyasztást illetően lesznek jogosultak a kedvezményes rezsicsökkentett ár igénybevételére, azt is csak akkor, ha augusztus 15-ig bejelentik a lakóépületben műszakilag megosztott, önálló lakások számát az MVM weboldalán online. Az áramot illetően azonban nincs kedvezmény és ez komoly fejtörést okozhat mind a társasházkezelők, mind pedig a társasházban élők számára.
|
|
9 500 HUF
Minőségi időtálló pajzs alakú rozsdamentes acél zászlótartó
 Érdekel → |
|
Augusztus 1-jétől a rendelet az átlag 2523 kWh/ év / mérési pont fogyasztás felett fizetendő villamosenergia díját a világpiaci ár helyett 70,1 Ft-ban határozza meg, mely háromhavonta módosítható. Szerencsére a B GEO és H árszabású villamos energiát nem érinti ez a korlátozás, van viszont pár eset, ami miatt mindenképp pontosításra szorulna a jelenlegi szabályozás.
Míg a földgáz-fogyasztást illetően a rendelet lehetőséget biztosít a társasházak és a lakásszövetkezetek számára a „lakóépületben műszakilag megosztott, önálló lakások számának szorzata" alapján való multiplikálásra, addig az áram esetében - minden ellenkező információ ellenére - nincs lehetőség a közös áram albetétekre való leosztására és ez több mint valószínű, hogy így is marad a jövőben. A 70,1 Ft-os kedvezményes ár ugyanis így is a töredéke a valós világpiaci árnak, ráadásul a társasházakban a mostani állapot szerint a duplázódó áramdíj - épülettől függően - olyan 1.000 - 3.000 Ft havi közös költség emelkedést jelenthet lakásonként augusztus 1-jétől, amit vélhetően úgy gondol a törvényalkotó, hogy gond nélkül kibírnak a háztartások.
A közös költség növekedése mellett szintén probléma lehet, hogy ameddig a közös áramot illetően meglehetősen egyszerű a tulajdoni hányadonkénti, vagy alapterületenkénti megosztás, addig a közös fűtést illetően ha a társasház túllépi a kedvezményes kvótát, úgy a megnövekedett árral ugyanúgy „büntesse-e" a 30 nm-es lakásokban egyedül élőket, mint a 120 nm-es négy-ötfős háztartásokat? Erre vonatkozóan a társasházakban mindenképp konszenzusra kell jutni a tulajdonosokkal és akár az almérők alapján figyelni az egyes albetétek fogyasztását és úgy igazságosan elosztani a többletet, akár pedig erre vonatkozóan egy közgyűlési határozattal megszavaztatni azt, hogy bizonyos négyzetméter, vagy tulajdoni hányad feletti lakások viselik a többletterheket. Ez utóbbi megoldás persze a vízóra-nem vízóra kérdéshez hasonlóan további konfliktusokat gerjeszthet házon belül, hiszen a nagyobb négyzetméterre, vagy tulajdoni hányaddal rendelkezőknek - több szavazat lévén - ellenérdekük lesz egy ilyen felosztás megszavazásában, és ahol több nagyobb lakás van, mint kisebb, úgy itt a kisebbség jogos védelme is felmerül a fűtési költségek igazságos elosztásával kapcsolatban. Teljesen igazságos megoldás nem lesz: a fűtött falak számától a bent lakókig sok tényező van, amivel lehetne súlyozni ezt a szabályt, vélhetően erre nem lesz kapacitása a társasházkezelőknek augusztus 1-jétől sem.
Szintén érdekes felmerülő kérdés a rezsicsökkentési értesítő jövőbeli létjogosultsága is, hiszen amíg kétség kívül most is csökkentett áron kapja majd a társasház a fogyasztásának egy kis részét, úgy a rezsicsökkentés augusztus 1-jétől inkább a háztartások szintjén lesz majd látványos, társasház-szinten a lakástulajdonosok pedig egyértelműen észlelni fogják a közös költség növekedését. Ebben a hangulatban viszont valószínű, hogy lesznek olyan esetek, amikor a rezsicsökkentési értesítő eredeti céljával ellentétben inkább kontra produktív lesz és ellenérzéseket szül majd a társasházi lakástulajdonosok körében.
Kép: portfolio.hu |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A társasházbiztosítások díjának emelkedése, az alulbiztosítottság, a lakások és a társasház biztosításának elhatárolása, valamint az egyre újabb kockázatok is szóba kerültek a THT „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése " konferenciájának kerekasztal beszélgetésén. A résztvevők a közös képviselőknek és a tulajdonosoknak is adtak gyakorlati tanácsokat a biztosítások kiválasztásához és a károk bejelentéséhez. 
Lenner Dorottya csaknem 10 éve, 2017-ben csatlakozott az eHÁZ csapatához, mint ügyfélszolgálatos munkatárs, és 2026 júliusától ő tölti be az eHÁZ termékfelelősi pozícióját. Dorottyát a THT az elmúlt évekről és az eHÁZ várható újdonságairól kérdezte. 
Le kell cserélni a még érvényes hitelességi idejű, de hagyományos (nem távleolvasható) melegvízmérőket kötelezően a határidő előtt, és pontosan melyik jogszabály vonatkozik az egyedi kazán nélküli, tisztán távhős épületekre? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
Míg a főváros egyes részein már gőzerővel zajlanak a helyszíni felmérések és a műszaki vizsgálatok, addig más kerületekben az elbírálás, vagy éppen az új pályázatok befogadása van napirenden. 
A városi környezetben megjelenő csótányok nemcsak kellemetlen látványt nyújtanak, de jelenlétük komoly higiéniai és egészségügyi kockázatokat is hordoz magában. A hatékony védekezés alappillérét a megelőzés és a tulajdonosi felelősségvállalás jelenti. A jogszabályi előírások alapján a lakott területeken mindenkinek általános kötelezettsége a kártevők elleni védekezés és megtelepedésük megakadályozása. 
Várhatóan szerdára éri el ismét a névleges, 2000 megawattos teljesítményét a Paksi Atomerőmű, miután a Duna vízszintjének emelkedése és az ahhoz kapcsolódó védelmi építkezések biztosítani tudják a hűtővízkapacitást az összes leállított turbina biztonságos újraindításához. 
A parlamenti választások óta 29 önkormányzat döntött úgy, hogy visszavonja a helyi önazonosság védelmére hivatkozó rendeletét, illetve más helységekben finomítottak a szigorításokon - derül ki az RTL Híradó gyűjtéséből. 
Az elmúlt hetek Magyarországa talán az eddigieknél is világosabban mutatta meg, milyen törékeny lehet az a komfort, amelyre a mindennapjainkat építettük. A klímaváltozás hatásai és a hirtelen fellépő erőforráshiányok ugyanis már nem a távoli jövő fenyegetései, hanem közvetlenül a lakókörnyezetünkben, a társasházaink falai között vizsgáztatják az alkalmazkodóképességünket. 
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium által előterjesztett jogszabálytervezet alapvető célja, hogy megteremtse az európai uniós forrásokhoz kapcsolódó energetikai reformok és mérföldkövek jogi feltételeit. A rendelet több miniszteri rendelet módosításán keresztül koordinálja a magyar villamosenergia-rendszer modernizációját, a lakossági és mikrovállalkozási piaci rugalmasság növelését, valamint a megújuló energiaforrások, kiemelten a szélenergia hálózati integrációját és társadalmi elfogadottságát. 
A társasházi közös költség tartozások behajtása gyakran okoz fejtörést a közös képviselőknek, különösen akkor, ha a tulajdonos együttműködéstől elzárkózó, vitatkozó vagy elérhetetlen. Az olvasói kérdésre adott szakértői válasz tisztázza a fizetési meghagyásos eljárás és a jelzálogjog bejegyzésének menetét. 
Új irányt hirdetett a kormány a lakáspolitikában, amely megfizethető bérlakások és kollégiumi férőhelyek építését célozza, miközben felülvizsgálják az Otthon Start programhoz kapcsolódó kiemelt beruházásokat is. A bejelentés szerint a cél nem csupán több lakás építése, hanem élhető, infrastruktúrával is jól kiszolgált városrészek létrehozása. 
Tájékoztatás jelent meg az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. Egyetemes villamosenergia-szolgáltatói üzletszabályzat módosítás tervezetének közzétételéről. 
Felvételsorozat kilencedik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Jánky Zoltán, ügyvezető - NOVU Tervezőiroda Kft. 
A nyári szünetben a gyerekek több időt töltenek otthon, és előfordulhat, hogy alkalmanként röviden egyedül maradnak. Ilyenkor fontos, hogy ismerjék az alapvető tűzvédelmi szabályokat, felismerjék a veszélyes helyzeteket, és tudják, mikor és hogyan kell segítséget kérni. 
A lakásárak és bérleti díjak emelkedése, a korszerűtlen lakásállomány és a szűkös nagyvárosi kínálat egyaránt nehezíti a megfizethető lakhatást. Az Egyensúly Intézet szakpolitikai javaslatcsomagja szerint a problémára nem elsősorban a lakásvásárlást ösztönző támogatások jelenthetnek tartós megoldást. 
Az utóbbi években az agglomerációs településeken és a nagyvárosok kertvárosi részein elterjedt az a gyakorlat, amely során a beruházók meglévő családi házakat vagy telkeket vásárolnak meg, majd azokat a helyi építési szabályzatot kijátszva több önálló lakrésszé alakítják át és értékesítik. A helyzet jogilag egyes esetekben megoldhatatlan maradhat, és az ingatlan végleg forgalomképtelenné válhat. 
Régi nagypolgári lakásokból kialakított miniapartmanok, vitatott közműbekötések és túlterhelt társasházi infrastruktúra - országszerte egyre több konfliktust okoznak a szabálytalan lakásfelosztások. A hatóságok és az önkormányzatok egyre szigorúbban lépnek fel a jogsértő átalakításokkal szemben, de hogyan kezelhetik a problémát társasházak és a közös képviselők a mindennapokban? A THT társasházi és ingatlan jogi szakértőjét Dr. Kiss Balázs Károlyt kérdeztük a probléma hátteréről és a megoldási lehetőségekről. 
Budapesten 40-50 ezer új lakás építésére is lehetőség nyílhatna olyan alulhasznosított állami és vasúti területeken, amelyek már ma is jó kötöttpályás közlekedési kapcsolatokkal rendelkeznek. Vitézy Dávid szerint a lakhatási válság kezelésében ezeknek a területeknek kellene nagyobb szerepet kapniuk, nem pedig az infrastruktúra nélküli városszéli fejlesztéseknek. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
