THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Mi lesz a társasházi közös árammal?2022. július 26. |
|---|
 A 2022. július 21-ei Magyar Közlöny - minden ellenkező információ ellenére - tisztázza, hogy a társasházak csak a földgáz-fogyasztást illetően lesznek jogosultak a kedvezményes rezsicsökkentett ár igénybevételére, azt is csak akkor, ha augusztus 15-ig bejelentik a lakóépületben műszakilag megosztott, önálló lakások számát az MVM weboldalán online. Az áramot illetően azonban nincs kedvezmény és ez komoly fejtörést okozhat mind a társasházkezelők, mind pedig a társasházban élők számára.
|
|
23 990 HUF
THS EXIT biztonsági vészkijárat lámpa 3 óra akkumulátor üzemidővel
 Érdekel → |
|
Augusztus 1-jétől a rendelet az átlag 2523 kWh/ év / mérési pont fogyasztás felett fizetendő villamosenergia díját a világpiaci ár helyett 70,1 Ft-ban határozza meg, mely háromhavonta módosítható. Szerencsére a B GEO és H árszabású villamos energiát nem érinti ez a korlátozás, van viszont pár eset, ami miatt mindenképp pontosításra szorulna a jelenlegi szabályozás.
Míg a földgáz-fogyasztást illetően a rendelet lehetőséget biztosít a társasházak és a lakásszövetkezetek számára a „lakóépületben műszakilag megosztott, önálló lakások számának szorzata" alapján való multiplikálásra, addig az áram esetében - minden ellenkező információ ellenére - nincs lehetőség a közös áram albetétekre való leosztására és ez több mint valószínű, hogy így is marad a jövőben. A 70,1 Ft-os kedvezményes ár ugyanis így is a töredéke a valós világpiaci árnak, ráadásul a társasházakban a mostani állapot szerint a duplázódó áramdíj - épülettől függően - olyan 1.000 - 3.000 Ft havi közös költség emelkedést jelenthet lakásonként augusztus 1-jétől, amit vélhetően úgy gondol a törvényalkotó, hogy gond nélkül kibírnak a háztartások.
A közös költség növekedése mellett szintén probléma lehet, hogy ameddig a közös áramot illetően meglehetősen egyszerű a tulajdoni hányadonkénti, vagy alapterületenkénti megosztás, addig a közös fűtést illetően ha a társasház túllépi a kedvezményes kvótát, úgy a megnövekedett árral ugyanúgy „büntesse-e" a 30 nm-es lakásokban egyedül élőket, mint a 120 nm-es négy-ötfős háztartásokat? Erre vonatkozóan a társasházakban mindenképp konszenzusra kell jutni a tulajdonosokkal és akár az almérők alapján figyelni az egyes albetétek fogyasztását és úgy igazságosan elosztani a többletet, akár pedig erre vonatkozóan egy közgyűlési határozattal megszavaztatni azt, hogy bizonyos négyzetméter, vagy tulajdoni hányad feletti lakások viselik a többletterheket. Ez utóbbi megoldás persze a vízóra-nem vízóra kérdéshez hasonlóan további konfliktusokat gerjeszthet házon belül, hiszen a nagyobb négyzetméterre, vagy tulajdoni hányaddal rendelkezőknek - több szavazat lévén - ellenérdekük lesz egy ilyen felosztás megszavazásában, és ahol több nagyobb lakás van, mint kisebb, úgy itt a kisebbség jogos védelme is felmerül a fűtési költségek igazságos elosztásával kapcsolatban. Teljesen igazságos megoldás nem lesz: a fűtött falak számától a bent lakókig sok tényező van, amivel lehetne súlyozni ezt a szabályt, vélhetően erre nem lesz kapacitása a társasházkezelőknek augusztus 1-jétől sem.
Szintén érdekes felmerülő kérdés a rezsicsökkentési értesítő jövőbeli létjogosultsága is, hiszen amíg kétség kívül most is csökkentett áron kapja majd a társasház a fogyasztásának egy kis részét, úgy a rezsicsökkentés augusztus 1-jétől inkább a háztartások szintjén lesz majd látványos, társasház-szinten a lakástulajdonosok pedig egyértelműen észlelni fogják a közös költség növekedését. Ebben a hangulatban viszont valószínű, hogy lesznek olyan esetek, amikor a rezsicsökkentési értesítő eredeti céljával ellentétben inkább kontra produktív lesz és ellenérzéseket szül majd a társasházi lakástulajdonosok körében.
Kép: portfolio.hu |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Nem egyszerűen az látszik a közös képviselői díjakból, hogy Budapesten drágább, vidéken pedig olcsóbb a szolgáltatás. A MITOE és a THT 2026 eleji felmérésének részletesebb elemzése ennél jóval érdekesebb képet mutat: Magyarországon több, egymástól látványosan eltérő közös képviselői működési modell él egymás mellett. Van közöttük olyan, amelyből professzionális szolgáltatói piac kezd kialakulni, és olyan is, amelynek hosszú távú fennmaradása már kérdésesnek látszik. 
A távleolvasható mérőeszközök 2027. január 1-jei kötelező bevezetése a társasházak széles körét érinti. Az alábbi olvasói kérésre adott szakértői összefoglaló pontról pontra rendszerezi, hogy mely ingatlanokban kötelező az átállás, milyen mérőkre terjed ki a jogszabály, és hogyan kell eljárni a helyi önkormányzatoknál a vizsgálatok benyújtásakor. 
A társasházbiztosítások díjának emelkedése, az alulbiztosítottság, a lakások és a társasház biztosításának elhatárolása, valamint az egyre újabb kockázatok is szóba kerültek a THT „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése " konferenciájának kerekasztal beszélgetésén. A résztvevők a közös képviselőknek és a tulajdonosoknak is adtak gyakorlati tanácsokat a biztosítások kiválasztásához és a károk bejelentéséhez. 
Lenner Dorottya csaknem 10 éve, 2017-ben csatlakozott az eHÁZ csapatához, mint ügyfélszolgálatos munkatárs, és 2026 júliusától ő tölti be az eHÁZ termékfelelősi pozícióját. Dorottyát a THT az elmúlt évekről és az eHÁZ várható újdonságairól kérdezte. 
Le kell cserélni a még érvényes hitelességi idejű, de hagyományos (nem távleolvasható) melegvízmérőket kötelezően a határidő előtt, és pontosan melyik jogszabály vonatkozik az egyedi kazán nélküli, tisztán távhős épületekre? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Míg a főváros egyes részein már gőzerővel zajlanak a helyszíni felmérések és a műszaki vizsgálatok, addig más kerületekben az elbírálás, vagy éppen az új pályázatok befogadása van napirenden. 
A városi környezetben megjelenő csótányok nemcsak kellemetlen látványt nyújtanak, de jelenlétük komoly higiéniai és egészségügyi kockázatokat is hordoz magában. A hatékony védekezés alappillérét a megelőzés és a tulajdonosi felelősségvállalás jelenti. A jogszabályi előírások alapján a lakott területeken mindenkinek általános kötelezettsége a kártevők elleni védekezés és megtelepedésük megakadályozása. 
A parlamenti választások óta 29 önkormányzat döntött úgy, hogy visszavonja a helyi önazonosság védelmére hivatkozó rendeletét, illetve más helységekben finomítottak a szigorításokon - derül ki az RTL Híradó gyűjtéséből. 
Az elmúlt hetek Magyarországa talán az eddigieknél is világosabban mutatta meg, milyen törékeny lehet az a komfort, amelyre a mindennapjainkat építettük. A klímaváltozás hatásai és a hirtelen fellépő erőforráshiányok ugyanis már nem a távoli jövő fenyegetései, hanem közvetlenül a lakókörnyezetünkben, a társasházaink falai között vizsgáztatják az alkalmazkodóképességünket. 
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium által előterjesztett jogszabálytervezet alapvető célja, hogy megteremtse az európai uniós forrásokhoz kapcsolódó energetikai reformok és mérföldkövek jogi feltételeit. A rendelet több miniszteri rendelet módosításán keresztül koordinálja a magyar villamosenergia-rendszer modernizációját, a lakossági és mikrovállalkozási piaci rugalmasság növelését, valamint a megújuló energiaforrások, kiemelten a szélenergia hálózati integrációját és társadalmi elfogadottságát. 
A társasházi közös költség tartozások behajtása gyakran okoz fejtörést a közös képviselőknek, különösen akkor, ha a tulajdonos együttműködéstől elzárkózó, vitatkozó vagy elérhetetlen. Az olvasói kérdésre adott szakértői válasz tisztázza a fizetési meghagyásos eljárás és a jelzálogjog bejegyzésének menetét. 
Új irányt hirdetett a kormány a lakáspolitikában, amely megfizethető bérlakások és kollégiumi férőhelyek építését célozza, miközben felülvizsgálják az Otthon Start programhoz kapcsolódó kiemelt beruházásokat is. A bejelentés szerint a cél nem csupán több lakás építése, hanem élhető, infrastruktúrával is jól kiszolgált városrészek létrehozása. 
Tájékoztatás jelent meg az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. Egyetemes villamosenergia-szolgáltatói üzletszabályzat módosítás tervezetének közzétételéről. 
Felvételsorozat kilencedik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Jánky Zoltán, ügyvezető - NOVU Tervezőiroda Kft. 
A nyári szünetben a gyerekek több időt töltenek otthon, és előfordulhat, hogy alkalmanként röviden egyedül maradnak. Ilyenkor fontos, hogy ismerjék az alapvető tűzvédelmi szabályokat, felismerjék a veszélyes helyzeteket, és tudják, mikor és hogyan kell segítséget kérni. 
A lakásárak és bérleti díjak emelkedése, a korszerűtlen lakásállomány és a szűkös nagyvárosi kínálat egyaránt nehezíti a megfizethető lakhatást. Az Egyensúly Intézet szakpolitikai javaslatcsomagja szerint a problémára nem elsősorban a lakásvásárlást ösztönző támogatások jelenthetnek tartós megoldást. 
Az utóbbi években az agglomerációs településeken és a nagyvárosok kertvárosi részein elterjedt az a gyakorlat, amely során a beruházók meglévő családi házakat vagy telkeket vásárolnak meg, majd azokat a helyi építési szabályzatot kijátszva több önálló lakrésszé alakítják át és értékesítik. A helyzet jogilag egyes esetekben megoldhatatlan maradhat, és az ingatlan végleg forgalomképtelenné válhat. 
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
Régi nagypolgári lakásokból kialakított miniapartmanok, vitatott közműbekötések és túlterhelt társasházi infrastruktúra - országszerte egyre több konfliktust okoznak a szabálytalan lakásfelosztások. A hatóságok és az önkormányzatok egyre szigorúbban lépnek fel a jogsértő átalakításokkal szemben, de hogyan kezelhetik a problémát társasházak és a közös képviselők a mindennapokban? A THT társasházi és ingatlan jogi szakértőjét Dr. Kiss Balázs Károlyt kérdeztük a probléma hátteréről és a megoldási lehetőségekről. 
Budapesten 40-50 ezer új lakás építésére is lehetőség nyílhatna olyan alulhasznosított állami és vasúti területeken, amelyek már ma is jó kötöttpályás közlekedési kapcsolatokkal rendelkeznek. Vitézy Dávid szerint a lakhatási válság kezelésében ezeknek a területeknek kellene nagyobb szerepet kapniuk, nem pedig az infrastruktúra nélküli városszéli fejlesztéseknek. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
