THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Mi történik a lakáspiacon? Drágulás, építési visszaesés és engedélyezési boom2026. február 20. |
|---|
 A 2025 elején tapasztalt gyors lakásár-emelkedést később lassabb ütemű drágulás váltotta fel. Eközben az elkészült új lakások száma csökkent, ugyanakkor az építési engedélyeké jelentősen nőtt. Mindez arra utal, hogy a piacon egyszerre vannak jelen a kínálati szűkösség jelei és a későbbi élénkülés előfeltételei.
|
|
7 690 HUF
Társasházi Postaláda több színben
 Érdekel → |
|
Tovább drágultak a lakások, de lassabb tempóban A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a 2025 elején tapasztalt kiugró lakásár-emelkedés a második és harmadik negyedévben is folytatódott, de már mérsékeltebb ütemben. A lakások ára a második negyedévben 18, a harmadikban pedig 21 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Negyedéves alapon a drágulás 3 százalék körüli szintre lassult.
Forrás: KSH A hosszabb távú trend azonban továbbra is erőteljes. A lakásárindex szerint a lakások nominális ára már közel négyszerese a 2015-ös bázisnak, reálértéken pedig több mint kétszeresére nőtt. A 2023-as reálár-csökkenés után 2024-ben ismét gyors emelkedés indult, amely 2025-ben is folytatódott. Különbség figyelhető meg az új és a használt lakások között is: a harmadik negyedévben az új lakások ára gyorsabban, több mint 5 százalékkal nőtt negyedéves alapon, míg a használt lakások drágulása valamivel mérsékeltebb volt. Magyarország továbbra is az élmezőnyben Európában Nemzetközi összevetésben a hazai lakásár-növekedés kiemelkedő maradt. 2025 harmadik negyedévében az Európai Unióban átlagosan 5,5, az eurózónában 5,1 százalékkal emelkedtek az árak éves alapon, miközben Magyarországon 21 százalékos volt a növekedés.
Forrás: KSH Az adatok szerint a magyar lakáspiaci árindex már a 2015-ös szint közel 3,8-szorosa, ami messze a legmagasabb az uniós országok között. A statisztikákat közlő Eurostat adatai alapján csak Finnországban volt éves árcsökkenés, miközben több közép- és dél-európai országban szintén jelentős drágulás zajlott. A régióban Portugália, Bulgária és több szomszédos ország is kétszámjegyű éves áremelkedést mutatott, de a magyar dinamika továbbra is kiugró. Kevesebb lakás készült el Miközben az árak emelkedtek, az új lakások kínálata szűkült. 2025-ben összesen 12 ezer lakást adtak át, ami közel 10 százalékos visszaesést jelent az előző évhez képest. Területileg jelentős különbségek mutatkoznak. A legnagyobb csökkenés a nagyvárosokban történt, miközben kisebb településeken néhol növekedett az átadások száma.Az új lakások fele családi házban található, a többlakásos épületek aránya 39 százalék körüli. Az átlagos alapterület enyhén csökkent, országosan 95 négyzetméter alá. A főváros egyedül a teljes átadott épület állomány mintegy harmadát adta A KSH adatai szerint a területi különbségek összehasonlításakor a százezer lakosra jutó átadott lakások száma ad reális képet, mivel a vármegyék népessége jelentősen eltér. E mutató alapján 2025 első kilenc hónapjában Somogy állt az élen, ahol százezer lakosra 170 új lakás jutott. Budapest és Pest vármegye szintén kiemelkedő értékeket mutatott 149, illetve 143 lakással, míg Zala vármegye is az élmezőnybe tartozott. A lista másik végén jelentős lemaradás látszik: Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében mindössze négy, Békésben 11, Nógrádban pedig 17 lakás jutott százezer lakosra.
Forrás: KSH A lakásépítések továbbra is erősen koncentráltak: Budapest adta az új lakások közel egyharmadát, és a fővároson belül is néhány kerületben épült a projektek többsége. A lakásépítések erős földrajzi koncentrációját mutatja, hogy a főváros egyedül a teljes átadott állomány mintegy harmadát adta - miközben az ország népességének csak körülbelül ötödét teszi ki -, és a fővároson belül is néhány kerületben épült a projektek többsége.Hasonlóan felülreprezentált Pest vármegye is, ahol a lakosság mintegy 14 százaléka él, ugyanakkor az új lakások több mint negyede itt épült. Így a Közép-Magyarország régió együttesen közel 60 százalékos részesedést képviselt a lakásépítésekből, ami jól mutatja a gazdasági központok vonzerejét és a fejlesztések területi koncentrációját. A vidéki különbségek mögött sajátos tényezők húzódnak meg. A Balaton környéki vármegyék - különösen Somogy és Zala - kiemelkedő lakásépítési aktivitása részben azzal magyarázható, hogy az új ingatlanok jelentős része nem állandó lakhatási célt szolgál, hanem üdülőként vagy befektetésként jelenik meg a piacon. Ugyanakkor országos szinten továbbra is jól kirajzolódik a kelet-nyugati megosztottság: a nyugati térségekben népességarányosan több lakás épül, ami a kedvezőbb gazdasági helyzettel, a magasabb jövedelmekkel és a stabilabb munkaerőpiaccal is összefügg. Engedélyezési boom jelezheti a fordulatot A lakásépítések visszaesésével párhuzamosan látványosan megugrott a kiadott építési engedélyek száma. 2025-ben több mint 28 ezer lakás építésére adtak engedélyt, ami 37 százalékos növekedés egy év alatt.
Forrás: KSH
Forrás:KSH A bővülés különösen a fővárosban volt jelentős, ahol több mint felével nőtt az engedélyezett lakások száma. A regionális adatok szerint minden országrészben emelkedett az engedélyezések volumene, ami arra utal, hogy a beruházók hosszabb távon ismét élénkülő keresletre számítanak, újra bővülhet az építési aktivitás. Forrás: KSH Lakáspiaci árak, lakásárindex |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A Kormány 2026. szeptember 1-jén nyújtotta be az Országgyűlésnek a T/572. számú törvényjavaslatot, amely a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) átfogó korrekciójára tesz javaslatot. A módosítás célja az Európai Unió Bíróságának ítéletéből fakadó kötelezettségek teljesítése, a kiemelt beruházások környezeti kontrolljának megerősítése, az állami lakásépítési stratégiák összehangolása, valamint az ágazati szereplőket terhelő adminisztratív kötelezettségek csökkentése. 
A Kormány a lakásépítések ösztönzését, a lakáskínálat bővítését és a megfizethető lakhatás feltételeinek javítását célzó intézkedésekről döntött. Az 1275/2026. (VIII. 31.) Korm. határozat alapján szeptember végéig elő kell készíteni a Wekerle Lakásépítési Programot, emellett felülvizsgálják a lakáscélú kiemelt beruházások szakmai feltételeit is. 
A parlamenti választások óta 29 önkormányzat döntött úgy, hogy visszavonja a helyi önazonosság védelmére hivatkozó rendeletét, illetve más helységekben finomítottak a szigorításokon - derül ki az RTL Híradó gyűjtéséből. 
Új irányt hirdetett a kormány a lakáspolitikában, amely megfizethető bérlakások és kollégiumi férőhelyek építését célozza, miközben felülvizsgálják az Otthon Start programhoz kapcsolódó kiemelt beruházásokat is. A bejelentés szerint a cél nem csupán több lakás építése, hanem élhető, infrastruktúrával is jól kiszolgált városrészek létrehozása. 
A lakásárak és bérleti díjak emelkedése, a korszerűtlen lakásállomány és a szűkös nagyvárosi kínálat egyaránt nehezíti a megfizethető lakhatást. Az Egyensúly Intézet szakpolitikai javaslatcsomagja szerint a problémára nem elsősorban a lakásvásárlást ösztönző támogatások jelenthetnek tartós megoldást. 
Az utóbbi években az agglomerációs településeken és a nagyvárosok kertvárosi részein elterjedt az a gyakorlat, amely során a beruházók meglévő családi házakat vagy telkeket vásárolnak meg, majd azokat a helyi építési szabályzatot kijátszva több önálló lakrésszé alakítják át és értékesítik. A helyzet jogilag egyes esetekben megoldhatatlan maradhat, és az ingatlan végleg forgalomképtelenné válhat. 
Régi nagypolgári lakásokból kialakított miniapartmanok, vitatott közműbekötések és túlterhelt társasházi infrastruktúra - országszerte egyre több konfliktust okoznak a szabálytalan lakásfelosztások. A hatóságok és az önkormányzatok egyre szigorúbban lépnek fel a jogsértő átalakításokkal szemben, de hogyan kezelhetik a problémát társasházak és a közös képviselők a mindennapokban? A THT társasházi és ingatlan jogi szakértőjét Dr. Kiss Balázs Károlyt kérdeztük a probléma hátteréről és a megoldási lehetőségekről. 
Budapesten 40-50 ezer új lakás építésére is lehetőség nyílhatna olyan alulhasznosított állami és vasúti területeken, amelyek már ma is jó kötöttpályás közlekedési kapcsolatokkal rendelkeznek. Vitézy Dávid szerint a lakhatási válság kezelésében ezeknek a területeknek kellene nagyobb szerepet kapniuk, nem pedig az infrastruktúra nélküli városszéli fejlesztéseknek. 
Az Európai Bizottság új együttműködési platformot hozott létre Európai Lakhatási Szövetség (European Housing Alliance) néven, amelynek célja, hogy összehangolja a tagállamok, az önkormányzatok és a lakhatási ágazat szereplőinek munkáját a kontinens egyre súlyosbodó lakhatási problémáinak kezelésében. 
A felsőoktatási ponthatárok kihirdetésével minden évben jelentősen nő a kereslet az albérletek iránt. A lakásukat kiadók és a bérlők számára egyaránt fontos, hogy tisztában legyenek a bérbeadás legfontosabb szabályaival. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar harmadik kerekasztal-beszélgetése egy sokak által félreértett területet, az ingatlankezelést vette górcső alá. Az ingatlankezelő nem egyszerűen egy „másik nevű közös képviselő", hanem egy olyan profi vagyonkezelő, akinek a megbízó nevében, tulajdonosi szemlélettel kell eljárnia, miközben napi szinten egyensúlyozik az emberi sorsok és a műszaki kihívások között. 
Budapest VIII. kerületének Józsefvárosi Önkormányzata a 2026. június 25-i nyilvános ülésén hivatalosan is elfogadta a rövid távú szálláshelyek új szabályozási koncepcióját. Az új rendszer többek között a háromszintű százalékos korlátozást, a társasházi hozzájárulást, valamint a kötelező tájékoztató táblát vezeti be. 
Kevés európai főváros változott olyan gyorsan az elmúlt három évtizedben, mint Varsó, sokan mégis úgy vélik, hogy a legnagyobb átalakulás még csak most áll előtte. A Future of Real Estate 2026 konferencián felszólaló iparági vezetők kifejtették, hogy a város a fejlődés új szakaszába lép, amelyet a technológia, a tehetség, az infrastrukturális beruházások és a nagyszabású, vegyes funkciójú negyedek fejlődése hajt. Bár a tervezéssel, a szabályozással és a fenntarthatósággal kapcsolatos kihívások továbbra is fennállnak, Varsó hosszú távú kilátásai elsöprően pozitívak. 
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség (UIPI). A brüsszeli székhelyű szervezet nemrégiben hivatalosan is köszöntötte legújabb tagjait, a svéd Bostadsrätterna és az izlandi Húseigendafélagið egyesületeket. Ezzel a lépéssel az UIPI jelentősen megerősítette a skandináv térségben való jelenlétét, és még hatékonyabban tudja képviselni a magáningatlan-tulajdonosok érdekeit egész Európában. 
A lakhatási helyzet kezelése kiemelt helyet foglal el az európai döntéshozók napirendjén. A hosszú távú stabilitás érdekében elengedhetetlen a legújabb fejlemények nyomon követése és a valós társadalmi igények megismerése. Ehhez kíván hozzájárulni a Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség (UIPI) által indított kutatás, ami a fiatal európaiak ingatlanszerzési igényeit méri fel, és amelyhez kapcsolódó kérdőív magyar nyelven is elérhető. 
A Haus & Grund Német Ingatlantulajdonosok Szövetsége pénzügyi ösztönzőket javasol a szövetségi kormánynak, különösen a fiatal, első lakásvásárlók és a bérbeadók számára, hogy több embert bátorítson a saját otthon teremtésére. 
A 2026-os kormányváltást követően gyökeresen átalakult az államigazgatás szerkezete. Az építés és a lakáspolitika egyetlen tárcához, a lakáscélú állami támogatások és az Otthon Start program koordinálása a Pénzügyminisztériumhoz került. 
A jövőben önkormányzati hozzájáruláshoz köthetik az egy ingatlanon belül kialakított új lakóegységek közműcsatlakozását. A Budakalászon tartott önkormányzati fórumon elhangzottak alapján a víziközmű-szolgáltató aktív szerepet vállalna a helyi építési szabályok kijátszásának megakadályozásában. A bejelentés országos jelentőségű lehet, különösen azokon a településeken, ahol egyre gyakoribb a családi házak szabálytalan feldarabolása és a túlterhelt közműhálózat. 
A január 1-jétől életbe lépett Airbnb-korlátozás ellenére vannak még szálláshelyek a VI. kerületben, ahol a lakók elkeseredésére folytatódik a rövid távú lakáskiadás, annak minden hátrányával. Ezek az ingatlanok egy jogi kiskaput kihasználva, legálisan működhetnek tovább. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
