THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Mi történik a lakáspiacon? Drágulás, építési visszaesés és engedélyezési boom2026. február 20. |
|---|
 A 2025 elején tapasztalt gyors lakásár-emelkedést később lassabb ütemű drágulás váltotta fel. Eközben az elkészült új lakások száma csökkent, ugyanakkor az építési engedélyeké jelentősen nőtt. Mindez arra utal, hogy a piacon egyszerre vannak jelen a kínálati szűkösség jelei és a későbbi élénkülés előfeltételei.
|
|
42 100 HUF
Prémium minőségű NOTRAX Beltéri szennyfogó szőnyeg 90 x 150 cm
 Érdekel → |
|
Tovább drágultak a lakások, de lassabb tempóban A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a 2025 elején tapasztalt kiugró lakásár-emelkedés a második és harmadik negyedévben is folytatódott, de már mérsékeltebb ütemben. A lakások ára a második negyedévben 18, a harmadikban pedig 21 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Negyedéves alapon a drágulás 3 százalék körüli szintre lassult.
Forrás: KSH A hosszabb távú trend azonban továbbra is erőteljes. A lakásárindex szerint a lakások nominális ára már közel négyszerese a 2015-ös bázisnak, reálértéken pedig több mint kétszeresére nőtt. A 2023-as reálár-csökkenés után 2024-ben ismét gyors emelkedés indult, amely 2025-ben is folytatódott. Különbség figyelhető meg az új és a használt lakások között is: a harmadik negyedévben az új lakások ára gyorsabban, több mint 5 százalékkal nőtt negyedéves alapon, míg a használt lakások drágulása valamivel mérsékeltebb volt. Magyarország továbbra is az élmezőnyben Európában Nemzetközi összevetésben a hazai lakásár-növekedés kiemelkedő maradt. 2025 harmadik negyedévében az Európai Unióban átlagosan 5,5, az eurózónában 5,1 százalékkal emelkedtek az árak éves alapon, miközben Magyarországon 21 százalékos volt a növekedés.
Forrás: KSH Az adatok szerint a magyar lakáspiaci árindex már a 2015-ös szint közel 3,8-szorosa, ami messze a legmagasabb az uniós országok között. A statisztikákat közlő Eurostat adatai alapján csak Finnországban volt éves árcsökkenés, miközben több közép- és dél-európai országban szintén jelentős drágulás zajlott. A régióban Portugália, Bulgária és több szomszédos ország is kétszámjegyű éves áremelkedést mutatott, de a magyar dinamika továbbra is kiugró. Kevesebb lakás készült el Miközben az árak emelkedtek, az új lakások kínálata szűkült. 2025-ben összesen 12 ezer lakást adtak át, ami közel 10 százalékos visszaesést jelent az előző évhez képest. Területileg jelentős különbségek mutatkoznak. A legnagyobb csökkenés a nagyvárosokban történt, miközben kisebb településeken néhol növekedett az átadások száma.Az új lakások fele családi házban található, a többlakásos épületek aránya 39 százalék körüli. Az átlagos alapterület enyhén csökkent, országosan 95 négyzetméter alá. A főváros egyedül a teljes átadott épület állomány mintegy harmadát adta A KSH adatai szerint a területi különbségek összehasonlításakor a százezer lakosra jutó átadott lakások száma ad reális képet, mivel a vármegyék népessége jelentősen eltér. E mutató alapján 2025 első kilenc hónapjában Somogy állt az élen, ahol százezer lakosra 170 új lakás jutott. Budapest és Pest vármegye szintén kiemelkedő értékeket mutatott 149, illetve 143 lakással, míg Zala vármegye is az élmezőnybe tartozott. A lista másik végén jelentős lemaradás látszik: Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében mindössze négy, Békésben 11, Nógrádban pedig 17 lakás jutott százezer lakosra.
Forrás: KSH A lakásépítések továbbra is erősen koncentráltak: Budapest adta az új lakások közel egyharmadát, és a fővároson belül is néhány kerületben épült a projektek többsége. A lakásépítések erős földrajzi koncentrációját mutatja, hogy a főváros egyedül a teljes átadott állomány mintegy harmadát adta - miközben az ország népességének csak körülbelül ötödét teszi ki -, és a fővároson belül is néhány kerületben épült a projektek többsége.Hasonlóan felülreprezentált Pest vármegye is, ahol a lakosság mintegy 14 százaléka él, ugyanakkor az új lakások több mint negyede itt épült. Így a Közép-Magyarország régió együttesen közel 60 százalékos részesedést képviselt a lakásépítésekből, ami jól mutatja a gazdasági központok vonzerejét és a fejlesztések területi koncentrációját. A vidéki különbségek mögött sajátos tényezők húzódnak meg. A Balaton környéki vármegyék - különösen Somogy és Zala - kiemelkedő lakásépítési aktivitása részben azzal magyarázható, hogy az új ingatlanok jelentős része nem állandó lakhatási célt szolgál, hanem üdülőként vagy befektetésként jelenik meg a piacon. Ugyanakkor országos szinten továbbra is jól kirajzolódik a kelet-nyugati megosztottság: a nyugati térségekben népességarányosan több lakás épül, ami a kedvezőbb gazdasági helyzettel, a magasabb jövedelmekkel és a stabilabb munkaerőpiaccal is összefügg. Engedélyezési boom jelezheti a fordulatot A lakásépítések visszaesésével párhuzamosan látványosan megugrott a kiadott építési engedélyek száma. 2025-ben több mint 28 ezer lakás építésére adtak engedélyt, ami 37 százalékos növekedés egy év alatt.
Forrás: KSH
Forrás:KSH A bővülés különösen a fővárosban volt jelentős, ahol több mint felével nőtt az engedélyezett lakások száma. A regionális adatok szerint minden országrészben emelkedett az engedélyezések volumene, ami arra utal, hogy a beruházók hosszabb távon ismét élénkülő keresletre számítanak, újra bővülhet az építési aktivitás. Forrás: KSH Lakáspiaci árak, lakásárindex |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Az európai nagyvárosok az elmúlt évtizedben ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek: miközben egyes térségek népessége csökken, más városrészek túlterheltté válnak, a lakhatás drágul, az infrastruktúra pedig nehezen követi a változásokat. A rövid távú lakáskiadás, a belső városrészek kiürülése és az agglomeráció növekedése nemcsak helyi jelenségek, hanem egy átfogó európai városi átalakulás részei. 
Lezárult a Rákosrendező tervpályázat első fontosabb mérföldköve: kihirdették a nemzetközi urbanisztikai pályázat eredményét, amely hosszú távon Budapest egyik legnagyobb barnamezős területének jövőjét határozza meg. Összesen 14 hazai és nemzetközi iroda adott be munkát, a zsűrit Karácsony Gergely vezette, társelnöke pedig Vitézy Dávid volt. A döntés egy olyan tervet részesített előnyben, amely nem egyetlen látványos gesztusra épít, hanem egy komplex, hosszú távon is működő városi rendszert kínál. 
Az európai lakáspiacot sokáig az a feltételezés határozta meg, hogy a stabil jövedelemmel rendelkező felnőttek életének egyik legfontosabb mérföldköve a saját otthon megszerzése. Az utóbbi években azonban ez a kép látványosan átalakul. A növekvő ingatlanárak és energiaköltségek mellett a munkaerőpiaci bizonytalanság, a mobilitás és a változó preferenciák egyre többeket terelnek a bérlés irányába. A választás azonban sok esetben nem kényszer, hanem tudatos döntés. 
Felvételsorozat ötödik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, egyetemi adjunktus, ingatlanszakértő, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa - Dettinvest.hu 
Új kezdeményezést indított Budapest Főváros Önkormányzata annak érdekében, hogy egyszerre segítsen az egyedül élő időseknek és a lakhatást kereső fiataloknak. Az „Együtt, könnyebben - Megbízható Szobabérlet" program keretében olyan megoldást kínálnak, amely lehetővé teszi, hogy az idősebb budapestiek otthonuk egy üres szobáját megbízható fiatal bérlőnek adják ki. 
A március 10-i plenáris ülésen elfogadták az Európai Unió lakhatási válságáról szóló jelentést. A dokumentum célja, hogy politikai iránymutatást adjon a tagállamoknak a megfizethető, fenntartható és megfelelő minőségű lakhatás biztosításához, miközben egyensúlyt kíván teremteni a lakhatáshoz való hozzáférés és a tulajdonjogok védelme között. 
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet. 
Az Európai Parlament Lakhatási Válsággal Foglalkozó Különbizottsága (HOUS) átfogó jelentésben és végső ajánlásokban foglalta össze a lakáshiány okait és a szükséges uniós beavatkozásokat. A dokumentumok a kínálati korlátok lebontását, a finanszírozási eszközök átalakítását és a szabályozási eljárások egyszerűsítését helyezik előtérbe. 
Interjú Sándor Viktóriával, a MIOSZ (Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége) elnökségi tagjával és az Etikai Bizottság elnökével.Az ingatlanpiac mindannyiunk életének része, legyen szó eladásról, vételről vagy a társasházi lét mindennapjairól. A társasházkezelők, ingatlanközvetítők, értékbecslők megítélése azonban vegyes képet mutat. Sándor Viktóriával, aki az informatikai szektorból érkezve hódította meg az ingatlanszakmát, és az amerikai REALTOR modellt alapul véve küzd a hazai etikai normákért, a digitalizációról, a bizalomépítésről és a társasházkezelőkkel való elengedhetetlen együttműködésről beszélgettünk. 
Megjelent a Lakhatási Minimum a 2026-os országgyűlési választásokra. A Lakhatási Koalíció szervezetei február 10-én nagy sajtóérdeklődés mellett mutatták be a 2026-os választásokra frissített Lakhatási Minimumot. A szakpolitikai javaslatcsomagban támpontot adnak minden, az április 12-i parlamenti választáson induló jelöltnek és jelöltállító szervezetnek azzal kapcsolatban, hogy milyen lakáspolitikai gondolkodás és konkrét lépések segítenek kiutat találni a jelenlegi lakhatási válságból. 
A RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóján a részt vevő országok - Ausztria, Magyarország és Szlovénia - eltérő intézményi háttérrel és lakáspiaci szerkezettel dolgoznak, mégis hasonló akadályokat azonosítottak: kiszámíthatatlan támogatási rendszerek, széttagolt jogszabályi környezet, nehezen előkészíthető társasházi projektek és óvatos banki hitelezés. Összefoglalónk második részében arról az eszmecseréről számolunk be, hogyan lehetne a bankot, a kivitelezőt és a lakóközösséget egyetlen, működőképes láncba szervezni. 
Fazekas Csilla, a Budavári Önkormányzat alpolgármestere párbeszédet kezdeményezett a választókerület érintett polgármestereivel a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) belső kerületekre gyakorolt hatásairól. A politikus szerint a jelenség mára nem pusztán lakhatási kérdés, hanem városstratégiai ügy. 
Bécsben tartották meg a RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóját, amelyen pénzügyi, szakpolitikai, műszaki és piaci szereplők közösen keresték a választ arra, miként gyorsíthatók fel az épületfelújítások. A tanácskozás egyik alapvető kiindulópontja az volt, hogy az európai épületállomány energetikai megújítása hosszú távon nem finanszírozható kizárólag állami és uniós támogatásokból. A valódi kérdés ezért az, hogyan vonható be érdemben a magántőke a társasházi és önkormányzati felújításokba. 
Újbuda önkormányzata jogi lépések előkészítését kezdte meg a kerületben zajló nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások miatt. A városrészben 19 ilyen projekt több mint tízezer új lakás építését hozza magával, ami akár húsz-harmincezer új lakost is jelenthet, miközben a szükséges infrastruktúra nem fejlődik a növekedés ütemében. 
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel. 
A fiatal európaiak önállósodása soha nem volt olyan nehéz, mint ma. A diákotthonok és megfizethető albérletek hiánya egyre több városban válik problémává, miközben az egyetemek versenye a tehetségekért felerősíti a nyomást. Az Európai Parlament meghallgatása a fiatalok lakhatási kihívásairól és a UIPI átfogó európai tanulmánya a magánpiaci diáklakások trendjeiről ugyanarra a következtetésre jut: a jelenlegi kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel, az árak elszálltak, a piaci szereplők pedig szabályozási, gazdasági és társadalmi akadályokkal küzdenek. 
Friss adatok mutatják, hogy a bérleti díjak korlátozására bevezetett szabályozás nem érte el célját: rekordalacsony az új szerződések száma, miközben a lakbérek történelmi magasságokba emelkedtek. 
Az Európai Unió lakhatási rendszere gyorsan változik: a politikai hangsúlyok átrendeződnek, a jogi keretek újraértelmeződnek, és a fenntarthatósági elvárások is átalakulnak. Milyen következményei vannak az Európai Bíróság minimálbéres ítéletének? Milyen ajánlásai vannak a Housing Advisory Board testületének a megfizethető lakhatási kínálat bővítésére? A UIPI 2025. decemberi jelentése arról számol be, milyen irányba fordulhat a következő évtized lakáspolitikája. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
