THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Mi történik a lakáspiacon? Drágulás, építési visszaesés és engedélyezési boom2026. február 20. |
|---|
 A 2025 elején tapasztalt gyors lakásár-emelkedést később lassabb ütemű drágulás váltotta fel. Eközben az elkészült új lakások száma csökkent, ugyanakkor az építési engedélyeké jelentősen nőtt. Mindez arra utal, hogy a piacon egyszerre vannak jelen a kínálati szűkösség jelei és a későbbi élénkülés előfeltételei.
|
|
2 781 HUF
Biztonsági utánvilágító jelzés - emeletjelző/szintjelző/irányjelző biztonsági tábla
 Érdekel → |
|
Tovább drágultak a lakások, de lassabb tempóban A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a 2025 elején tapasztalt kiugró lakásár-emelkedés a második és harmadik negyedévben is folytatódott, de már mérsékeltebb ütemben. A lakások ára a második negyedévben 18, a harmadikban pedig 21 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Negyedéves alapon a drágulás 3 százalék körüli szintre lassult.
Forrás: KSH A hosszabb távú trend azonban továbbra is erőteljes. A lakásárindex szerint a lakások nominális ára már közel négyszerese a 2015-ös bázisnak, reálértéken pedig több mint kétszeresére nőtt. A 2023-as reálár-csökkenés után 2024-ben ismét gyors emelkedés indult, amely 2025-ben is folytatódott. Különbség figyelhető meg az új és a használt lakások között is: a harmadik negyedévben az új lakások ára gyorsabban, több mint 5 százalékkal nőtt negyedéves alapon, míg a használt lakások drágulása valamivel mérsékeltebb volt. Magyarország továbbra is az élmezőnyben Európában Nemzetközi összevetésben a hazai lakásár-növekedés kiemelkedő maradt. 2025 harmadik negyedévében az Európai Unióban átlagosan 5,5, az eurózónában 5,1 százalékkal emelkedtek az árak éves alapon, miközben Magyarországon 21 százalékos volt a növekedés.
Forrás: KSH Az adatok szerint a magyar lakáspiaci árindex már a 2015-ös szint közel 3,8-szorosa, ami messze a legmagasabb az uniós országok között. A statisztikákat közlő Eurostat adatai alapján csak Finnországban volt éves árcsökkenés, miközben több közép- és dél-európai országban szintén jelentős drágulás zajlott. A régióban Portugália, Bulgária és több szomszédos ország is kétszámjegyű éves áremelkedést mutatott, de a magyar dinamika továbbra is kiugró. Kevesebb lakás készült el Miközben az árak emelkedtek, az új lakások kínálata szűkült. 2025-ben összesen 12 ezer lakást adtak át, ami közel 10 százalékos visszaesést jelent az előző évhez képest. Területileg jelentős különbségek mutatkoznak. A legnagyobb csökkenés a nagyvárosokban történt, miközben kisebb településeken néhol növekedett az átadások száma.Az új lakások fele családi házban található, a többlakásos épületek aránya 39 százalék körüli. Az átlagos alapterület enyhén csökkent, országosan 95 négyzetméter alá. A főváros egyedül a teljes átadott épület állomány mintegy harmadát adta A KSH adatai szerint a területi különbségek összehasonlításakor a százezer lakosra jutó átadott lakások száma ad reális képet, mivel a vármegyék népessége jelentősen eltér. E mutató alapján 2025 első kilenc hónapjában Somogy állt az élen, ahol százezer lakosra 170 új lakás jutott. Budapest és Pest vármegye szintén kiemelkedő értékeket mutatott 149, illetve 143 lakással, míg Zala vármegye is az élmezőnybe tartozott. A lista másik végén jelentős lemaradás látszik: Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében mindössze négy, Békésben 11, Nógrádban pedig 17 lakás jutott százezer lakosra.
Forrás: KSH A lakásépítések továbbra is erősen koncentráltak: Budapest adta az új lakások közel egyharmadát, és a fővároson belül is néhány kerületben épült a projektek többsége. A lakásépítések erős földrajzi koncentrációját mutatja, hogy a főváros egyedül a teljes átadott állomány mintegy harmadát adta - miközben az ország népességének csak körülbelül ötödét teszi ki -, és a fővároson belül is néhány kerületben épült a projektek többsége.Hasonlóan felülreprezentált Pest vármegye is, ahol a lakosság mintegy 14 százaléka él, ugyanakkor az új lakások több mint negyede itt épült. Így a Közép-Magyarország régió együttesen közel 60 százalékos részesedést képviselt a lakásépítésekből, ami jól mutatja a gazdasági központok vonzerejét és a fejlesztések területi koncentrációját. A vidéki különbségek mögött sajátos tényezők húzódnak meg. A Balaton környéki vármegyék - különösen Somogy és Zala - kiemelkedő lakásépítési aktivitása részben azzal magyarázható, hogy az új ingatlanok jelentős része nem állandó lakhatási célt szolgál, hanem üdülőként vagy befektetésként jelenik meg a piacon. Ugyanakkor országos szinten továbbra is jól kirajzolódik a kelet-nyugati megosztottság: a nyugati térségekben népességarányosan több lakás épül, ami a kedvezőbb gazdasági helyzettel, a magasabb jövedelmekkel és a stabilabb munkaerőpiaccal is összefügg. Engedélyezési boom jelezheti a fordulatot A lakásépítések visszaesésével párhuzamosan látványosan megugrott a kiadott építési engedélyek száma. 2025-ben több mint 28 ezer lakás építésére adtak engedélyt, ami 37 százalékos növekedés egy év alatt.
Forrás: KSH
Forrás:KSH A bővülés különösen a fővárosban volt jelentős, ahol több mint felével nőtt az engedélyezett lakások száma. A regionális adatok szerint minden országrészben emelkedett az engedélyezések volumene, ami arra utal, hogy a beruházók hosszabb távon ismét élénkülő keresletre számítanak, újra bővülhet az építési aktivitás. Forrás: KSH Lakáspiaci árak, lakásárindex |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség (UIPI). A brüsszeli székhelyű szervezet nemrégiben hivatalosan is köszöntötte legújabb tagjait, a svéd Bostadsrätterna és az izlandi Húseigendafélagið egyesületeket. Ezzel a lépéssel az UIPI jelentősen megerősítette a skandináv térségben való jelenlétét, és még hatékonyabban tudja képviselni a magáningatlan-tulajdonosok érdekeit egész Európában. 
A lakhatási helyzet kezelése kiemelt helyet foglal el az európai döntéshozók napirendjén. A hosszú távú stabilitás érdekében elengedhetetlen a legújabb fejlemények nyomon követése és a valós társadalmi igények megismerése. Ehhez kíván hozzájárulni a Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség (UIPI) által indított kutatás, ami a fiatal európaiak ingatlanszerzési igényeit méri fel, és amelyhez kapcsolódó kérdőív magyar nyelven is elérhető. 
A Haus & Grund Német Ingatlantulajdonosok Szövetsége pénzügyi ösztönzőket javasol a szövetségi kormánynak, különösen a fiatal, első lakásvásárlók és a bérbeadók számára, hogy több embert bátorítson a saját otthon teremtésére. 
A 2026-os kormányváltást követően gyökeresen átalakult az államigazgatás szerkezete. Az építés és a lakáspolitika egyetlen tárcához, a lakáscélú állami támogatások és az Otthon Start program koordinálása a Pénzügyminisztériumhoz került. 
A jövőben önkormányzati hozzájáruláshoz köthetik az egy ingatlanon belül kialakított új lakóegységek közműcsatlakozását. A Budakalászon tartott önkormányzati fórumon elhangzottak alapján a víziközmű-szolgáltató aktív szerepet vállalna a helyi építési szabályok kijátszásának megakadályozásában. A bejelentés országos jelentőségű lehet, különösen azokon a településeken, ahol egyre gyakoribb a családi házak szabálytalan feldarabolása és a túlterhelt közműhálózat. 
A január 1-jétől életbe lépett Airbnb-korlátozás ellenére vannak még szálláshelyek a VI. kerületben, ahol a lakók elkeseredésére folytatódik a rövid távú lakáskiadás, annak minden hátrányával. Ezek az ingatlanok egy jogi kiskaput kihasználva, legálisan működhetnek tovább. 
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat. 
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el. 
A lakásárak emelkedése és a születésszám csökkenése sok országban párhuzamosan zajlik. Ám úgy tűnik ez nem puszta egybeesés. Holland kutatók két kutatásban is megmutatták, hogy a kettő között szoros kapcsolat van – és amit találtak, az Magyarországon is ismerősnek tűnhet. 
Sándor Viktória etikus ingatlanos, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége Etikai Bizottságának vezetője és az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján beszélt arról, hogyan lehet megkülönböztetni a szakembert a kóklertől. Az ingatlanpiac ma mindenki számára nyitott, az otthon azonban a legtöbb ember legnagyobb vagyona. A 3 százalékos Otthonstart program felpörgette a piacot, a hibás döntések ára így még magasabb lehet. A kérdés az, hogy magánemberként nekivágunk, vagy bevonunk egy valódi, ellenőrizhető szakértőt. 
Megjelent a Kormány 81/2026. (IV. 9.) rendelete, amely alapjaiban alakítja át az Otthon Start program keretében megvalósuló lakásépítések szabályozását. Az új előírások kiemelt beruházássá minősítik az érintett projekteket, ezzel gyorsabb engedélyezést és rugalmasabb feltételeket biztosítva. A rendelet több ponton felülírja a helyi építési szabályokat, nagyobb mozgásteret ad a beépítésben és egyszerűsíti az adminisztratív követelményeket, hogy felgyorsuljon a lakásépítések megvalósítása. 
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek. 
Az európai nagyvárosok az elmúlt évtizedben ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek: miközben egyes térségek népessége csökken, más városrészek túlterheltté válnak, a lakhatás drágul, az infrastruktúra pedig nehezen követi a változásokat. A rövid távú lakáskiadás, a belső városrészek kiürülése és az agglomeráció növekedése nemcsak helyi jelenségek, hanem egy átfogó európai városi átalakulás részei. 
Lezárult a Rákosrendező tervpályázat első fontosabb mérföldköve: kihirdették a nemzetközi urbanisztikai pályázat eredményét, amely hosszú távon Budapest egyik legnagyobb barnamezős területének jövőjét határozza meg. Összesen 14 hazai és nemzetközi iroda adott be munkát, a zsűrit Karácsony Gergely vezette, társelnöke pedig Vitézy Dávid volt. A döntés egy olyan tervet részesített előnyben, amely nem egyetlen látványos gesztusra épít, hanem egy komplex, hosszú távon is működő városi rendszert kínál. 
Az európai lakáspiacot sokáig az a feltételezés határozta meg, hogy a stabil jövedelemmel rendelkező felnőttek életének egyik legfontosabb mérföldköve a saját otthon megszerzése. Az utóbbi években azonban ez a kép látványosan átalakul. A növekvő ingatlanárak és energiaköltségek mellett a munkaerőpiaci bizonytalanság, a mobilitás és a változó preferenciák egyre többeket terelnek a bérlés irányába. A választás azonban sok esetben nem kényszer, hanem tudatos döntés. 
Felvételsorozat ötödik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, egyetemi adjunktus, ingatlanszakértő, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa - Dettinvest.hu 
Új kezdeményezést indított Budapest Főváros Önkormányzata annak érdekében, hogy egyszerre segítsen az egyedül élő időseknek és a lakhatást kereső fiataloknak. Az „Együtt, könnyebben - Megbízható Szobabérlet" program keretében olyan megoldást kínálnak, amely lehetővé teszi, hogy az idősebb budapestiek otthonuk egy üres szobáját megbízható fiatal bérlőnek adják ki. 
A március 10-i plenáris ülésen elfogadták az Európai Unió lakhatási válságáról szóló jelentést. A dokumentum célja, hogy politikai iránymutatást adjon a tagállamoknak a megfizethető, fenntartható és megfelelő minőségű lakhatás biztosításához, miközben egyensúlyt kíván teremteni a lakhatáshoz való hozzáférés és a tulajdonjogok védelme között. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
