THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Mikor kell külön meghívót küldeni a házastársaknak a társasházi közgyűlésre?2016. november 10. |
|---|
| A Társasházi Háztartás szaklap Olvasói kérdések rovatában dr. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke válaszol a lap előfizetőinek kérdéseire, melyek közül egy-egy választ hírlevelünk olvasóival is megosztunk. Az egyesület, a tagok számára díjmentes jogi tanácsadást biztosít, hogy megkönnyítse számukra a vitás ügyekben való eligazodást |
|
Kérdés A társasházak működésével kapcsolatban felmerült vitatott kérdések vonatkozásában szeretném a szakmai tanácsát kérni:1. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 33. § (1) bekezdése szerint a közgyűlésre valamennyi tulajdonostársat írásban kell meghívni, mellyel egyidejűleg a meghívó egy példányát a társasházban - jól látható helyen - ki kell függeszteni. Számos társasházban a közös képviselők a meghívók kiküldése során - annak ellenére, hogy bár a tulajdonosok nevét feltüntetik -, lakásonként csupán egy meghívót küldenek. Sokan a Ptk. házastársi közös vagyonra vonatkozó rendelkezései alapján azon az állásponton vannak, hogy jogilag helyénvaló ha lakásonként csak egy meghívó kerül kiküldésre, míg mások szerint a házastársak részére elegendő csak egy meghívót kiküldeni. Vannak akik pedig úgy gondolják, hogy valamennyi tulajdonostársat meg kell hívni a közgyűlésre. Mi az utóbbi véleményt tartjuk helyesnek. Válasz 2.Erre nincs külön jogszabályi rendelkezés csak bírósági gyakorlat. Ha a házastársak különváltan élnek, akkor viszont az elköltöző tulajdonosnak kötelessége az új elérhetőségét bejelenteni a közös képviselőnek. Ha ezt nem teszi meg, akkor továbbra is küldhető a meghívó a házastársi közös tulajdonban lévő lakásra. 3. Családjogi törvény szerint közös gazdasági közösségben lévőknek kell tekinteni a házastársakat, amelynek alapján a közös tulajdonra vonatkozóan el kell fogadni az egyikük véleményét, illetve szavazatát. Természetesen kivétel lehet, ha nem értenek egyet valamilyen témában, akkor viszont külön is szavazhatnak ha mind a ketten jelen vannak a közgyűlésen, vagy az egyikük írásban eltérő irányú meghatalmazást ad a házastársának. Ha nincs meghatalmazás, akkor az egyikük jelenléte mellett a teljes tulajdoni hányadra vonatkozóan kell számításba venni a szavazatot. A Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo-n személyesen is választ kaphat kérdéseire dr. Bék Ágnestől. Program és jelentkezés ITT |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Több lépcsőházból álló társasház esetén jogszerű, ha a lépcsőházak külön gazdálkodnak, miközben a társasház szervezetileg és számvitelileg egységet alkot? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A társasházi épületekben közös tulajdonban álló rendszerek - így a kémények - fenntartása gyakran okoz vitás helyzeteket, különösen akkor, ha azok állapota leromlik, de a használatuk csak néhány lakástulajdonos érdekeit szolgálja. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Az Országgyűlés elfogadta a 2025. évi XLV. törvényt, amely a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény átfogó módosítását tartalmazza. Az új szabályozás célja a megújuló energiaforrások és a maradékhő szélesebb körű felhasználásának ösztönzése, a távhőellátás biztonságának növelése, valamint a jogi és működési keretek pontosítása. 
Olvasónk arra volt kíváncsi, hogyan egyeztethetők össze a háztartási gépek működése során keletkező zajok a csendrendeletben rögzített határértékekkel, különös tekintettel a társasházi házirend szabályozási lehetőségeire. Jogi szakértőnk az alábbiakban válaszol a felvetésre. 
2025. május 27-étől új hivatalos lista érvényes a „kivett" jogcímű és rendeltetésű ingatlanokra vonatkozóan. A Földhivatali Portálon elérhető táblázat részletesen tartalmazza, milyen megnevezések alkalmazhatók az ingatlan-nyilvántartásban. 
A törvény által elvárt regisztrációt, két évente újra és újra meg kell ismételni, még abban az esetben is, ha a közös képviselőt újra választják, azaz a személye nem változik? - az olvasói kérdésre szakértőnk válaszol. 
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtását szabályozó 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet módosítása a jogalkalmazás során felmerült kérdésekre reagál. A változások célja, hogy pontosabb eligazodást nyújtsanak a közös tulajdon használatának bejegyzésétől kezdve a társasházi alapító okirat módosításán át egészen a végrehajtási jogok bejegyzéséig. A módosítás egyúttal összhangot teremt a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény szabályaival is. 
Az SZMSZ-ben általános szabályokon túl van arra lehetőség, hogy a házban lévő üzletek esetében (melyek nem a társasház tulajdonában vannak) meghatározásra kerüljön, hogy pl. alkoholt is forgalmazó üzlet nem nyitható? A lakások esetében lehetséges olyan szabályt hozni, hogy airbnb-hez a közgyűlés hozzájárulása szükséges? 
Már a Parlament előtt van az a jogszabálytervezet, amely új alapokra helyezheti a településkép és a közösségi érdekek védelmét. Az indítvány lehetőséget teremtene arra, hogy az önkormányzatok korlátozhassák bizonyos lakóingatlanok megszerzését, illetve felléphessenek a helyi karaktert veszélyeztető beruházásokkal szemben. 
A lakásszövetkezetben az Alapszabályon kívül csak Házirend, Tűzvédelmi Szabályzat és Kameraszabályzat van. Szükséges a működéshez ezeken kívül más szabályzatok megalkotása is? Olvasói kérdésre szakértőnk válaszol. 
Mit kell pontosan tartalmaznia annak a közgyűlési határozatnak, amellyel a közös képviselő jogosult lesz regisztrálni a Földhivatalnál? A THT jogi szakértője Dr. Kiss Balázs Károly válaszol az olvasói kérdésre. 
Lejárt a korábban kiírt május 1-i határidő. A regisztrációs kötelezettség aktuális helyzetéről a THT jogi szakértője Dr. Kiss Balázs Károly adott tájékoztatást. 
A társasház közgyűlése 2025. január 01. hatállyal választott új közös képviselőt. A beszámoló közgyűlést, az előírt határidő tartásával, már az új közös képviselő hívja össze. A THT jogi szakértője Dr. Kiss Balázs Károly válaszol az olvasói kérdésre. 
A Társasházam nem erősítette meg az előző közös képviselőt tisztségében, engem szeretnének megválasztani de a közös képviselő a megválasztás lehetőségét adó közgyűlés idejét nem hajlandó a regisztráció határidejének betartásához szükséges időre kiírni az idevonatkozó /30 napos/határidő törvény alapján. Így az április 30.-i határidő után tudok csak beregisztrálni. Milyen szankcióra számíthatok? Olvasói kérdésre szakértő válaszol. 
Dr. Arató Márk, a Havas-Sághy és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében tartott előadásában részletesen ismertette a digitális állampolgárság és az adatkezelés alapfogalmait, valamint a kapcsolódó jogi környezetet. 
A kormány törvénytervezetet nyújtott be a helyi önazonosság védelméről, amely a települési közösségek számára biztosítana új jogosítványokat a lakosságszám növekedésének szabályozására. A kezdeményezés alapját az Alaptörvény legutóbbi módosítása adja, amely kimondja, hogy a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog nem sértheti a helyi közösségek önazonossághoz való jogát. 
Az Országgyűlés 2025. április 14-én elfogadta az Alaptörvény 15. módosítását, amely lehetőséget biztosít a települések számára, hogy megvédjék közösségi identitásukat a túlnépesedéssel szemben. 
A házmesteri lakást szeretnénk értékesíteni és az érte kapott pénzt szeretnénk a társasház felújítására fordítani. Az adás-vételi szerződésben az eladó részéről elégséges a 2/3-os tulajdonosi hozzájárulás? Továbbá mi a teendő, ha passzív, a szavazáson részt nem vevő tulajdonostársak miatt nem valósulhat meg a 2/3? 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
