Kérdés
Társasházunk az évi rendes közgyűlésén, a kötelező gáz felülvizsgálat kapcsán úgy döntött, hogy minden lakásba villanybojlert szerelnek a meglévő gázbojlerek helyett. Teszik ezt azért, mert így elkerülhetik a 12 db egy csatornás gyűjtőkémények kb. 18 milliós felújítását, ami még a gázvezeték felújítás költségén kívül terhelné a közösséget.
A felújítás a közös tulajdonú vezetékeken kívül jelentős kiadást jelentene a magántulajdon részére is, ezért annak költségét is a felújítási alapból állnák, a villanybojlerek beszerzésével együtt.
A közgyűlésen a tulajdonosok 54,24 %-os tulajdonrésszel voltak jelen, a határozatokat egyhangúan (ellenszavazat és tartózkodás nélkül) fogadták el.
Az egyik tulajdonos a közgyűlés után 22 nappal törvényességi kifogással élt (szóban), mert szerinte a tervezett felújítás a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásnak számít, amihez az összes tulajdonos egyhangú határozata szükséges.
Szerintem (én vagyok a közös képviselő), ha ez így lenne, soha semmilyen felújítást sem végeztethetnénk el.
Kinek van igaza?
Válasz
A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások fogalmát a törvény így határozza meg:
56. § 3. Rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások: az állagvédelmet meghaladó, a fenntartás (az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás) körébe nem tartozó olyan munkálattal összefüggő kiadások, amelyek az alapító okirat szerint közös tulajdonban lévő épület, épületrész bővítésével, átalakításával vagy közös tulajdonba kerülő új épület, épületrész, illetőleg épületberendezés létesítésével járnak.
A jogszabály értelmezése alapján a gázüzemű meleg-víz szolgáltatás helyett egy teljesen új, elektromos üzemeltetésű meleg-víz szolgáltatást alakítanak ki, amely - álláspontom szerint - beletartozik az épületrész átalakításába, illetve az új épület-berendezés létesítésébe. Ennek alapján valóban 100%-os egyetértés mellett lehet a változtatásokat elvégezni.
A szóban tett kifogásnak azonban nincs olyan hatása, hogy a hozott határozat érvénytelen lenne, az adott tulajdonosnak a közgyűlési határozat meghozatalától számított 60 napon belül a bíróságon kell kérnie a közgyűlési határozat hatályon kívül helyezését.
Ha a kereset benyújtása megtörtént, akkor a bíróság fog dönteni az adott kérdésben.
Amennyiben a kereset benyújtására nem került sor, és a benyújtásának időpontja már lejárt, úgy a határozat érvényes és végrehajtható.
