Milyen változásokat hozhat az állam társasházi törvénymódosítása?2022. december 20. |
|---|
|
|
|
11 860 HUF
THS927 Minőségi postaláda - Újságtartóval
![]() Érdekel → |
|
Rózsa Péter műsorvezető az adás kezdetén ismertette, hogy jelen állás szerint a törvény módosítása várhatóan legkésőbb 2023 első felévének végére készül el. Kérdés, mit is old majd meg mindez, mit okoz a társasházak életében az energiaárak növekedése és a KATA-törvény megváltoztatása, tekintve, hogy a közös képviselők közül sokan éltek ezzel az adózási lehetőséggel. Dr. Dékány Csaba azzal egészítette ki a fentieket, hogy jelenleg is meglehetősen sok anyagi természetű társasházi per zajlik, de ezek nagy része a közös költség fizetésének hiánya vagy felújítás miatt adódik. Fontos, hogy ilyenkor akár több száz millió forintos összegre kell gondolni. Az a lakó, aki nem tudja kifizetni a megemelt közös költséget, megtámadhatja a bíróságon ezt a társasházi gyakorlatot, de mivel a Kúria ebbe nem kíván beleszólni, így elutasítja az ilyen típusú kereseteket. Ilyenkor következnek a polgári peres ügyek, amikor fizetési meghagyást bocsátanak ki a nem fizető lakók ellen. Vass Ferenc úgy véli, egyelőre nincs kialakult kép arról, milyen hatásokkal is kell számolni az új törvény bevezetése miatt. Az viszont biztos, hogy ők maguk már 10 éve próbálják ezt módosíttatni a társasházi törvényt az Igazságügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium megkeresésével. Javaslataik közül viszont eddig semmit nem fogadtak be. Példának okáért 2016-ban a Kúria felállított ugyan egy bizottságot, 2017-re pedig egyfajta jogegység is született, de az illetékesek pont a közös költség témakörében nem tudtak megegyezni. „Csak akkor születhet meg jó, értelmes, használható törvényjavaslat, ha ebbe a munkába az érdekképviseleteket is bevonják" - hangsúlyozta a LÉTÉSz elnöke. A jelenlegi törvényt ugyanis mindenki a maga szempontjai szerint szeretné értelmezni, de a végrehajtást nem fogadják el, holott pont a javaslatok képeznék a változási alapot - tette hozzá. „Az elmúlt 20 évből egy esetre emlékszem, amikor a LÉTÉSz felkérést kapott, hogy tegyen javaslatot a kapcsolódó törvény módosítására - erre pedig 24 óra állt rendelkezésre" - egészítette ki dr. Dékány Csaba. A gyakorlat pedig az, hogy ha vannak vitás pontok, akkor azokhoz a törvényalkotó úgy áll hozzá, hogy majd „az élet megoldja" a kérdést, a bírói gyakorlat utat fog mutatni, hogy hogyan is kell az értelmezni. Márpedig az ügyvéd szerint ez korántsem életszerű. Összehasonlításként a rendszerváltás előtti „ügycsoportokat" említette, amik alapján ilyen esetben meg lehetett határozni, hogy a bírók milyen úton induljanak el. Ez a gyakorlat azonban a bírói függetlenségre hivatkozva megszűnt. Kovács János szerint ugyanakkor vannak pozitív jelek, amik sikerre vezethetnek. Tavaly módosult az ingatlannyilvántartási törvény, ami 2023-ban teljes tartalommal bevezetésre kerül. Így megszűnnek a papír alapú tulajdoni lapok, amik digitális formában lesznek majd elérhetők. De ugyanez igaz az adásvételi szerződésekre is. A BKIK munkatársa szerint ezzel növekszik a transzparencia, azaz az átláthatóság. Példának okáért így könnyebben ellenőrizhető lesz, ha egy tulajdonos több ingatlannal is rendelkezik. Márpedig ez megkönnyíti a kapcsolódó ügyintézést. Továbbá megszűnik a cégbíróság, ami helyett jogi személyek bírósága lesz elérhető, illetve maga a társasház is jogi személlyé válik. A BKIK által előterjesztett törvénymódosítást már elfogadtak, így bíznak abban, hogy a megfelelő időben és a megfelelő módon felkészülve magát a közérdeket is tudják képviselni - hangsúlyozta Kovács János. Vass Ferenc ugyanakkor úgy véli, igen nagy a bizonytalanság, a félelem az ingatlantulajdonosok - főleg az idősebb korosztály - körében, illetve a közös képviselők között is. Mivel utóbbiak a jelenlegi törvényi szabályozás mellett nem tudják megvédeni magukat a lakóközösség részéről érkező támadásoktól, így egyre többen hagyják el a pályát, holott alapesetben nekik csak közvetítő szerepet kellene betölteniük. A kezelőcégek - amelyek esetén néhány ember több házat is képvisel - viszont már külön státuszban vannak. „Itt olyan szakmai hiányosságok állnak fent, amiket a rendszer jelen pillanatban nem tud kiküszöbölni" - hangsúlyozta a szakértő. Egy cégvezető ugyan rendelkezik azokkal a jogosítványokkal, amikkel elnyeri a társasház képviseletét, viszont a működtetés már elválik ettől. Továbbá itt is fellelhetők anomáliák. Elég csak arra gondolni, hogy a LÉTÉSz tagjai Budapestet és az agglomerációt képviselik, mégis sok esetben vidékről is érkeznek hozzájuk panaszok, mivel az ottani közös képviselők egyszerűen nem tudják megoldani a 2-3, vagy akár már 5 éve fennálló problémákat. Rózsa Péter itt fűzte hozzá, hogy az új törvény szerint a közös képviselők ügyvezetővé lépnének elő és teljes vagyoni felelősséggel kell majd vállalniuk munkájukat. Vass Ferenc szerint az érintettek ezt megfélemlítésként élik meg. „Habár a lakásszövetkezeti törvény szerint a választott tisztségviselő bizonyos szinten teljes anyagi felelősséggel felel, de társasházi vonalon ez fenyegetésként hat" - hangsúlyozta. Fontos kiemelni, hogy itt két külön csoportról van szó, más a lakásszövetkezet és más a társasház, utóbbiak ugyanis 1989-től léteznek - egészítette ki a műsorvezető. Kovács János ugyanakkor elmondta, a Kamara már korábban is felhívta a figyelmet a vagyoni felelősség kérdésére, mivel a közös képviselő 5 millió forintig jelenleg is büntethető. A BKIK munkatársa hangsúlyozta, hogy részükről mindenben támogatják a közös képviselőket, példának okáért immár harmadik éve oktatják őket, hogy megfelelő ismeretekre tegyenek szert. Dr. Dékány Csaba itt avatott be, hogy egy időben - a BKIK felkérésére - vizsgabiztos volt a közös képviselők ingatlanképzésénél. „Itt nagyon rossz tapasztalatokra tettem szert, rengeteg felkészületlen ember vizsgázott le - bár azt nem tudom, végül hány százalékuk lett közös képviselő" - mesélte. Ugyanakkor peres ügyekben is találkozott már ugyanilyen emberekkel és személy szerint nem érti, hogy ilyen esetekben miért nem vonják felelősségre a közös képviselőket - tekintve, hogy a perek elvesztésének okai elsősorban az eljárási hibákban keresendők. Rózsa Péter műsorvezető szerint további probléma, hogy a társasházi törvény 100%-os szavazati arányt ír elő a közgyűlési döntések jelentős részénél, amivel számos döntéshozatali folyamatot „lebénított". Az új törvényben viszont módosítják mindezt. Az új törvényjavaslatban ugyanakkor szerepel, hogy ajánlott lenne szabályozni az egy embernek adható meghatalmazások számát és érvényességi idejét. De a tényleges tartalmat is konkretizálni lehetne, azaz részletesen meg lehetne azt is határozni, hogy pontosan mire is hatalmazza fel a meghatalmazó a meghatalmazottat - ismertette Rózsa Péter. Dr. Dékány Csaba ezzel kapcsolatban elmesélte, hogy jelen volt olyan közgyűlésen, ahol valaki 200 meghatalmazással jelent meg. Ráadásul ez a valaki konkrétan az elnök felesége volt. Ugyanakkor nem árt tudni, hogy a Ptk. szerint az állandó meghatalmazás nem szólhat 5 évnél hosszabb időre. Az eseti meghatalmazás viszont már más téma. Dr. Dékány Csaba ennél a résznél ismertette, hogy a felújításhoz, a karbantartáshoz és korszerűsítéshez alapesetben elég az egyszerű többség, ami nem szerencsés. Ha viszont a rendes gazdálkodás többségét meghaladó kiadásról van szó - például kazánt vagy napelemet telepítenének vagy egy addig lift nélküli házba liftet szerelnének be -, ahhoz már 100%-os döntéshozatali arány szükséges. De ez már nem igaz mondjuk egy ablakcserével egybekötött „körbeszigetelésre", amikor ráadásul a társasháznak sokszor hitelt is fel kell vennie - a megemelt közös költséget viszont nem biztos, hogy mindenki tudja fizetni. Mivel ez jogszabályba nem ütközik, ilyenkor a lakó egyetlen lehetősége, hogy megtámadja a közgyűlési határozatot, azaz perel. Viszont hiába szerez be olyan ajánlatot, ami akár 30-40%-kal olcsóbbá tenné a beruházást, a bíróság ezt nem fogadja el, mivel gazdálkodási ügyekbe nem kíván beleszólni - mondván, hogy a tulajdonosok többsége megszavazta a beruházást. Így a „történet" vége akár végrehajtás is lehet. A közgyűlésekre egyébként jellemzően inkább az idősebb korosztály tagjai mennek el, az alacsony létszám miatt pedig átlagosan a lakók 20-25%-a dönt a fentiekhez hasonló fontos kérdésekben is. „Valóban, jelenleg szavazattöbbséggel is lehet dönteni, de ennek feltétele, hogy a közös képviselőnek műszaki, gazdasági, jogi ismeretekkel és vezetői készséggel is kell rendelkeznie, így legalább 15-20 nappal a közgyűlést megelőzően kellene kiküldenie az adott ajánlatokat" - hívta fel a figyelmet Vass Ferenc. „Ez megemeli a közös képviselők felelősségét" - tette hozzá. Kovács János a fentieket azzal egészítette ki, hogy legalább 15 napot ajánl a különféle anyagok kiküldéséhez. Az átadással kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy hiába áll 90 nap áll rendelkezésre minderre, általában már eleve hiányosak az adatok, az ügyvitel nem rendezett. Véleménye szerint így teljességi nyilatkozatra lenne szükség abban az esetben, amikor nincs új közös képviselő. Továbbá meg kellene szüntetni azt a gyakorlatot, hogy magánszemélyek lakótársként, minden képzettség nélkül tölthessék be ezt a tisztséget. Ugyanakkor utóbbira az új jogszabálytervezet kitér - hívta fel a figyelmet Rózsa Péter műsorvezető. Ezek a kérdések már csak azért is kiemelten fontosak, mert jelenleg kétmillió lakás és kétszázezer társasház van bejegyezve Magyarországon, ami azt jelenti, hogy nagyjából négymillió ember él társasházban. Vass Ferenc elmondta, a helyzet jelenleg már csak azért sem egyszerű, mert amikor az állam annak idején értékesítette a saját tulajdonába lévő ingatlanokat, akkor az adás-vétel lezajlásával egyfajta tulajdonosi kört alakítottak ki. A jelenlegi viszonyok között viszont a beruházók nem érdekeltek lakásszövetkezet létrehozásában, mivel az első 6-8 lakás eladása után magánszemély helyett már cég állna szemben a beruházóval, ami így már igényekkel léphetne fel. Sokan tartanak a lakásszövetkezetektől, pedig a valóságban ez elkülönül a szövetkezeti szektor más tagjaitól és itt a tulajdonosi szemlélet is jelentősebb, mint a társasház esetén. Ha átjárás lenne a két forma között, akkor az ingatlankezelésben komoly eredményeket lehetne elérni - emelte ki a LÉTÉSz elnöke. Kovács János szerint ennek az is az oka, hogy a szövetkezetnél a tulajdoni lapon csak és kizárólag magánál a lakásnál van tulajdoni hányada a lakónak, az épület többi része - a társasházakkal ellentétben - a szövetkezeté. Ez sokakat megijeszt, holott ez modernebb, korszerűbb tulajdonosi forma. Így valóban érdemes lenne váltani, amire a közös képviselők napján Bogdán Tibor kormánybiztos is felhívta a figyelmet. Kép: otthona.hu |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások




Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség.
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget.
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak. 
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár.
Európában egyre több társadalmi és területi csoport szorul ki a fenntartható lakhatásból: vidéki kisvárosok, városi peremterületek, fiatal bérlők és idős tulajdonosok mind más okból kerülnek nehéz helyzetbe. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetése azt a kérdést járta körül, lehet-e egyetlen európai lakáspolitikai válasz ezekre - és ha nem, hogyan kellene a támogatási rendszereknek alkalmazkodniuk.
Milyen feltételekkel érhető el a 3 százalékos otthon start konstrukció, és hogyan működik a gyakorlatban? Kik tudnak ténylegesen élni vele, és hol ütközhetnek korlátokba a családok és a fiatal lakásvásárlók? Milyen kockázatokkal kell számolni a hitelfelvétel során, és hogyan befolyásolhatja mindez a társasházi beruházásokat vagy az ingatlanpiaci döntéseket? Milyen előnyöket és megtakarítási lehetőségeket kínál a program, és milyen irányba mutathat a szabályozás a következő időszakban? A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Hiteles András otthonteremtési szakértő osztja meg tapasztalatait és gyakorlati tanácsait. 
A társasházi közös képviselők mindennapi munkáját alapjaiban nehezíti meg, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartáshoz csak díjfizetés ellenében férhetnek hozzá, pedig a törvény szerint ez közhiteles és nyilvános adatbázis. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja petíciót indított annak érdekében, hogy a közös képviselőknek a képviselt házak ingatlanjainak tulajdoni lapjaihoz ingyenes, online betekintési lehetősége legyen.
Az egyre közeledő télies időjárással lassan már mindenhol beindult a fűtési szezon, melyet Európában még mindig - mind nominális, mind vásárlóerő-paritáson nézve - a legolcsóbb lakossági gázárakkal vártunk és várunk. Hasonló a helyzet a villamosenergia díjak terén is: Magyarországon - Luxemburg és Málta mellett - még mindig az egyik legolcsóbb az elektromos áram lakossági díja, melyet - politikától függetlenül - nagy mértékben köszönhetünk az elmúlt évek kormányzati rezsicsökkentési intézkedéseinek. De valójában kiket is támogat a lakossági rezsicsökkentés?
A magyarországi egyablakos tanácsadók (OSS) immár hatodik alkalommal találkoztak az Energiaklub szervezésében. A 15 résztvevő - köztük családi házak és társasházak korszerűsítésével, valamint pénzügyi, kutatási és kommunikációs támogatással foglalkozó szervezetek - a hazai energiahatékonysági felújítások legfontosabb aktuális kihívásait vitatták meg.
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson.
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség?
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.
A helyi különbségek felismerése nélkül nincs jó uniós lakáspolitika - állítja Mari Vaattovaara városföldrajz-professzor a UIPI 46. kongresszusán. Előadásában azt hangsúlyozta: a „városi" és „vidéki" fogalmak újragondolására van szükség, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol a városok nagy része fizikai megjelenésében inkább vidéki jellegű.
2025. november 13-án újból lehetőség nyílik az eHÁZ szoftver valamennyi funkciójának megismerésére, valamint a résztvevők közvetlenül tehetnek fel kérdéseket a fejlesztőknek és ügyfélszolgálati szakembereknek.
A társasházak közösségi működésének egyik visszatérő kérdése, hogy jogszerűen kifüggeszthető-e a lakók névsora a lépcsőházban vagy a faliújságon. A közös ügyek intézéséhez, a kapcsolattartáshoz vagy akár a közgyűlések megszervezéséhez gyakran szükség lenne a tulajdonostársak nevének ismeretére, ugyanakkor az adatvédelmi szabályok, elsősorban a GDPR, szigorú korlátokat állítanak az ilyen adatkezelések elé.
A Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) a jövőben Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete néven (röviden: MITOE) folytatja működését. A szervezet újrapozícionálása nemzetközi példák - többek között finn, német és angol modellek - alapján valósul meg, és immár nemcsak társasházakra, hanem valamennyi magyarországi ingatlantulajdonosra kiterjeszti szolgáltatásait.
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető.
Módosult a lakossági energiahatékonysági beruházásokat támogató felhívás a KEHOP Plusz konstrukció. Több pénz, hosszabb futamidő, bővített támogatható tevékenységek, egyszerűbb ügyintézés.
A THT mesterséges intelligencia asszisztense immár elérte a fejlesztés új szakaszát: a béta időszak hivatalosan is lezárult, és a szolgáltatás a továbbiakban kizárólag a MITOE (Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete) tagsága révén lesz elérhető. 





































