THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Mint a tóba dobott kavics - Már érződik a terézvárosi airbnb-szavazás hatása: csökkenő árak, egyre több eladó ingatlan2024. október 20. |
|---|
 Az elmúlt hónapokban egyértelműen megjelentek az airbnb-szabályozás hatásai a budapesti ingatlanpiacon, különösen Terézvárosban. A szeptemberi döntést követően, amely szerint a kerületben 2026-tól kezdődően betiltják a rövid távú lakáskiadást, a kisméretű, jellemzően airbnb-célra fenntartott lakások árai csökkenésnek indultak. Az ingatlanpiacot vizsgáló szakértők szerint a változás a kínálat növekedésével is párosul: a rövid távú bérbeadáshoz használt, 50 négyzetméternél kisebb lakások kínálata három hónap alatt 130-ról közel 200-ra nőtt, ami több mint 50%-os emelkedést jelent.
|
|
86 392 HUF
THSHOME - 85x150 cm - beltéri logós szennyfogó egyedi HD nyomtatású szennyfogó -
 Érdekel → |
|
A terézvárosi szavazás az ingatlanpiaci folyamatokban is érezhető elmozdulásokat okozott. A VI. kerület döntése után a szomszédos VII. kerületben drágulni kezdtek az ingatlanok, mivel a befektetők az új szabályozás elől a közeli, még szabályozatlan területekre áramlanak. Ezzel szemben Terézvárosban az árak mérséklődtek, ahol a négyzetméterárak 5%-kal, 1,037 millió forintra csökkentek az elmúlt időszakban. Kormányzati lépések a lakhatási válság kezelésére A terézvárosi döntés hatására a kormány is lépéseket tervez országos szinten. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nemrég ismertette az Airbnb-szabályozással kapcsolatos terveket. A kormány szigorítani kívánja a rövid távú lakáskiadás szabályait, különösen Budapesten, ahol legalább két évre moratóriumot vezetnek be az új Airbnb-engedélyek kiadására. Továbbá négy-ötszörös adóemelést is terveznek a rövid távú bérbeadásra, hogy visszaszorítsák az ingatlanpiaci spekulációt. Nagy Márton szerint ezek a lépések szükségesek, mivel a lakáspiacon egyértelműen lakhatási válság van kialakulóban. Bár idén mindössze 12 ezer új lakás épül, a kereslet továbbra is növekszik, ami a lakás- és bérleti díjak inflációját eredményezheti. A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány célja a megfizethető lakhatás biztosítása, amelyhez 2029-ig 150 ezer új lakás megépítésére van szükség. Ezt támogatná a 3+3 millió forintos otthonfelújítási program újraindítása is, de ez csak a legkisebb, leszakadó településeken lenne elérhető. Az airbnb korlátozásának hatásai és a lakáspiaci kilátások A Terézvárosban és a szomszédos kerületekben látható folyamatok rávilágítanak arra, hogy az airbnb korlátozása milyen gyorsan alakíthatja át a helyi ingatlanpiacot. A szigorítások hatására a bérbeadók egy része inkább értékesíti ingatlanát, amit a piacon lévő eladó lakások számának növekedése is alátámaszt. Az áremelkedés leállása és a kínálat növekedése a fővárosban élők számára kedvezőbbé teheti a lakhatási feltételeket, különösen a bérlakáspiacon. Ugyanakkor a kormány beavatkozása a lakáspiacba hosszú távon is alakíthatja a fővárosi és az országos trendeket. Az újépítésű lakások számának növelése és a lakáshitel-kamatok csökkentése hozzájárulhat a lakáspiaci egyensúly helyreállításához. Az airbnb-szabályozás mellett a bérleti díjak és a bérleti szerződések szigorúbb szabályozása is szerepel a tervek között, ami stabilabb környezetet teremthet a bérlők számára. Összegzés: Átrendeződhet az ingatlanpiac Budapesten A terézvárosi airbnb-szavazás és a kormány bejelentett intézkedései együttesen átrendeződést hozhatnak a budapesti ingatlanpiacon. Az airbnb korlátozásával a befektetők új lehetőségeket keresnek, míg a kormány intézkedései révén a megfizethető lakhatás kerül előtérbe. Az elkövetkező években a lakásárak és a bérleti díjak alakulása kulcsfontosságú lesz, és meghatározza, hogy mennyire sikerül a kormánynak a lakhatási válságot kezelnie és a lakáspiaci egyensúlyt helyreállítania. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat. 
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el. 
A lakásárak emelkedése és a születésszám csökkenése sok országban párhuzamosan zajlik. Ám úgy tűnik ez nem puszta egybeesés. Holland kutatók két kutatásban is megmutatták, hogy a kettő között szoros kapcsolat van – és amit találtak, az Magyarországon is ismerősnek tűnhet. 
Sándor Viktória etikus ingatlanos, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége Etikai Bizottságának vezetője és az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján beszélt arról, hogyan lehet megkülönböztetni a szakembert a kóklertől. Az ingatlanpiac ma mindenki számára nyitott, az otthon azonban a legtöbb ember legnagyobb vagyona. A 3 százalékos Otthonstart program felpörgette a piacot, a hibás döntések ára így még magasabb lehet. A kérdés az, hogy magánemberként nekivágunk, vagy bevonunk egy valódi, ellenőrizhető szakértőt. 
Megjelent a Kormány 81/2026. (IV. 9.) rendelete, amely alapjaiban alakítja át az Otthon Start program keretében megvalósuló lakásépítések szabályozását. Az új előírások kiemelt beruházássá minősítik az érintett projekteket, ezzel gyorsabb engedélyezést és rugalmasabb feltételeket biztosítva. A rendelet több ponton felülírja a helyi építési szabályokat, nagyobb mozgásteret ad a beépítésben és egyszerűsíti az adminisztratív követelményeket, hogy felgyorsuljon a lakásépítések megvalósítása. 
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek. 
Az európai nagyvárosok az elmúlt évtizedben ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek: miközben egyes térségek népessége csökken, más városrészek túlterheltté válnak, a lakhatás drágul, az infrastruktúra pedig nehezen követi a változásokat. A rövid távú lakáskiadás, a belső városrészek kiürülése és az agglomeráció növekedése nemcsak helyi jelenségek, hanem egy átfogó európai városi átalakulás részei. 
Lezárult a Rákosrendező tervpályázat első fontosabb mérföldköve: kihirdették a nemzetközi urbanisztikai pályázat eredményét, amely hosszú távon Budapest egyik legnagyobb barnamezős területének jövőjét határozza meg. Összesen 14 hazai és nemzetközi iroda adott be munkát, a zsűrit Karácsony Gergely vezette, társelnöke pedig Vitézy Dávid volt. A döntés egy olyan tervet részesített előnyben, amely nem egyetlen látványos gesztusra épít, hanem egy komplex, hosszú távon is működő városi rendszert kínál. 
Az európai lakáspiacot sokáig az a feltételezés határozta meg, hogy a stabil jövedelemmel rendelkező felnőttek életének egyik legfontosabb mérföldköve a saját otthon megszerzése. Az utóbbi években azonban ez a kép látványosan átalakul. A növekvő ingatlanárak és energiaköltségek mellett a munkaerőpiaci bizonytalanság, a mobilitás és a változó preferenciák egyre többeket terelnek a bérlés irányába. A választás azonban sok esetben nem kényszer, hanem tudatos döntés. 
Felvételsorozat ötödik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, egyetemi adjunktus, ingatlanszakértő, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa - Dettinvest.hu 
Új kezdeményezést indított Budapest Főváros Önkormányzata annak érdekében, hogy egyszerre segítsen az egyedül élő időseknek és a lakhatást kereső fiataloknak. Az „Együtt, könnyebben - Megbízható Szobabérlet" program keretében olyan megoldást kínálnak, amely lehetővé teszi, hogy az idősebb budapestiek otthonuk egy üres szobáját megbízható fiatal bérlőnek adják ki. 
A március 10-i plenáris ülésen elfogadták az Európai Unió lakhatási válságáról szóló jelentést. A dokumentum célja, hogy politikai iránymutatást adjon a tagállamoknak a megfizethető, fenntartható és megfelelő minőségű lakhatás biztosításához, miközben egyensúlyt kíván teremteni a lakhatáshoz való hozzáférés és a tulajdonjogok védelme között. 
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet. 
Az Európai Parlament Lakhatási Válsággal Foglalkozó Különbizottsága (HOUS) átfogó jelentésben és végső ajánlásokban foglalta össze a lakáshiány okait és a szükséges uniós beavatkozásokat. A dokumentumok a kínálati korlátok lebontását, a finanszírozási eszközök átalakítását és a szabályozási eljárások egyszerűsítését helyezik előtérbe. 
Interjú Sándor Viktóriával, a MIOSZ (Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége) elnökségi tagjával és az Etikai Bizottság elnökével.Az ingatlanpiac mindannyiunk életének része, legyen szó eladásról, vételről vagy a társasházi lét mindennapjairól. A társasházkezelők, ingatlanközvetítők, értékbecslők megítélése azonban vegyes képet mutat. Sándor Viktóriával, aki az informatikai szektorból érkezve hódította meg az ingatlanszakmát, és az amerikai REALTOR modellt alapul véve küzd a hazai etikai normákért, a digitalizációról, a bizalomépítésről és a társasházkezelőkkel való elengedhetetlen együttműködésről beszélgettünk. 
A 2025 elején tapasztalt gyors lakásár-emelkedést később lassabb ütemű drágulás váltotta fel. Eközben az elkészült új lakások száma csökkent, ugyanakkor az építési engedélyeké jelentősen nőtt. Mindez arra utal, hogy a piacon egyszerre vannak jelen a kínálati szűkösség jelei és a későbbi élénkülés előfeltételei. 
Megjelent a Lakhatási Minimum a 2026-os országgyűlési választásokra. A Lakhatási Koalíció szervezetei február 10-én nagy sajtóérdeklődés mellett mutatták be a 2026-os választásokra frissített Lakhatási Minimumot. A szakpolitikai javaslatcsomagban támpontot adnak minden, az április 12-i parlamenti választáson induló jelöltnek és jelöltállító szervezetnek azzal kapcsolatban, hogy milyen lakáspolitikai gondolkodás és konkrét lépések segítenek kiutat találni a jelenlegi lakhatási válságból. 
A RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóján a részt vevő országok - Ausztria, Magyarország és Szlovénia - eltérő intézményi háttérrel és lakáspiaci szerkezettel dolgoznak, mégis hasonló akadályokat azonosítottak: kiszámíthatatlan támogatási rendszerek, széttagolt jogszabályi környezet, nehezen előkészíthető társasházi projektek és óvatos banki hitelezés. Összefoglalónk második részében arról az eszmecseréről számolunk be, hogyan lehetne a bankot, a kivitelezőt és a lakóközösséget egyetlen, működőképes láncba szervezni. 
Fazekas Csilla, a Budavári Önkormányzat alpolgármestere párbeszédet kezdeményezett a választókerület érintett polgármestereivel a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) belső kerületekre gyakorolt hatásairól. A politikus szerint a jelenség mára nem pusztán lakhatási kérdés, hanem városstratégiai ügy. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
