THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Mint a tóba dobott kavics - Már érződik a terézvárosi airbnb-szavazás hatása: csökkenő árak, egyre több eladó ingatlan2024. október 20. |
|---|
 Az elmúlt hónapokban egyértelműen megjelentek az airbnb-szabályozás hatásai a budapesti ingatlanpiacon, különösen Terézvárosban. A szeptemberi döntést követően, amely szerint a kerületben 2026-tól kezdődően betiltják a rövid távú lakáskiadást, a kisméretű, jellemzően airbnb-célra fenntartott lakások árai csökkenésnek indultak. Az ingatlanpiacot vizsgáló szakértők szerint a változás a kínálat növekedésével is párosul: a rövid távú bérbeadáshoz használt, 50 négyzetméternél kisebb lakások kínálata három hónap alatt 130-ról közel 200-ra nőtt, ami több mint 50%-os emelkedést jelent.
|
|
A terézvárosi szavazás az ingatlanpiaci folyamatokban is érezhető elmozdulásokat okozott. A VI. kerület döntése után a szomszédos VII. kerületben drágulni kezdtek az ingatlanok, mivel a befektetők az új szabályozás elől a közeli, még szabályozatlan területekre áramlanak. Ezzel szemben Terézvárosban az árak mérséklődtek, ahol a négyzetméterárak 5%-kal, 1,037 millió forintra csökkentek az elmúlt időszakban. Kormányzati lépések a lakhatási válság kezelésére A terézvárosi döntés hatására a kormány is lépéseket tervez országos szinten. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nemrég ismertette az Airbnb-szabályozással kapcsolatos terveket. A kormány szigorítani kívánja a rövid távú lakáskiadás szabályait, különösen Budapesten, ahol legalább két évre moratóriumot vezetnek be az új Airbnb-engedélyek kiadására. Továbbá négy-ötszörös adóemelést is terveznek a rövid távú bérbeadásra, hogy visszaszorítsák az ingatlanpiaci spekulációt. Nagy Márton szerint ezek a lépések szükségesek, mivel a lakáspiacon egyértelműen lakhatási válság van kialakulóban. Bár idén mindössze 12 ezer új lakás épül, a kereslet továbbra is növekszik, ami a lakás- és bérleti díjak inflációját eredményezheti. A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány célja a megfizethető lakhatás biztosítása, amelyhez 2029-ig 150 ezer új lakás megépítésére van szükség. Ezt támogatná a 3+3 millió forintos otthonfelújítási program újraindítása is, de ez csak a legkisebb, leszakadó településeken lenne elérhető. Az airbnb korlátozásának hatásai és a lakáspiaci kilátások A Terézvárosban és a szomszédos kerületekben látható folyamatok rávilágítanak arra, hogy az airbnb korlátozása milyen gyorsan alakíthatja át a helyi ingatlanpiacot. A szigorítások hatására a bérbeadók egy része inkább értékesíti ingatlanát, amit a piacon lévő eladó lakások számának növekedése is alátámaszt. Az áremelkedés leállása és a kínálat növekedése a fővárosban élők számára kedvezőbbé teheti a lakhatási feltételeket, különösen a bérlakáspiacon. Ugyanakkor a kormány beavatkozása a lakáspiacba hosszú távon is alakíthatja a fővárosi és az országos trendeket. Az újépítésű lakások számának növelése és a lakáshitel-kamatok csökkentése hozzájárulhat a lakáspiaci egyensúly helyreállításához. Az airbnb-szabályozás mellett a bérleti díjak és a bérleti szerződések szigorúbb szabályozása is szerepel a tervek között, ami stabilabb környezetet teremthet a bérlők számára. Összegzés: Átrendeződhet az ingatlanpiac Budapesten A terézvárosi airbnb-szavazás és a kormány bejelentett intézkedései együttesen átrendeződést hozhatnak a budapesti ingatlanpiacon. Az airbnb korlátozásával a befektetők új lehetőségeket keresnek, míg a kormány intézkedései révén a megfizethető lakhatás kerül előtérbe. Az elkövetkező években a lakásárak és a bérleti díjak alakulása kulcsfontosságú lesz, és meghatározza, hogy mennyire sikerül a kormánynak a lakhatási válságot kezelnie és a lakáspiaci egyensúlyt helyreállítania. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A kormány elfogadta a 3 százalékos kamatozású otthonteremtési hitelprogramot, amely 2025 második felének egyik legfontosabb támogatási formája lehet a lakásvásárlók számára. A konstrukció minden elsőlakásos vevő előtt nyitva áll, korhatár és területi megkötés nélkül. 
Egy franciaországi törvényjavaslat radikálisan új szemléletet vezetne be az ingatlanbérlés feltételeiben: a jövőben nemcsak az energetikai szempontból elavult, hanem a túlmelegedő, úgynevezett „hőkatlan" lakások is kieshetnek a bérbeadható ingatlanok köréből. 
Látványos akcióval hívta fel a figyelmet a lakhatási válságra a Katalóniai Lakhatási Szakszervezetek Konföderációja (COSHAC), amely több mint harminc bérlői és szociális szervezetet tömörít. A résztvevők a barcelonai Ingatlantulajdonosi Kamara székházában tartott sajtótájékoztatójukon az elérhetetlen bérleti díjak és az ingatlanspekuláció ellen emeltek szót. 
A Pest Vármegyei Főügyészség kilenc ingatlanközvetítő céggel szemben indított közérdekű pert a fogyasztói jogokat sértő, tisztességtelen szerződési feltételek miatt. A perek tétje nem csupán az érintett vállalkozások gyakorlata, hanem a jövőben alkalmazható szerződésminták jogszerűsége is. 
2025. július 1-jétől életbe lép a helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvény. Az új szabályozás hátterében az a társadalmi és politikai szándék áll, hogy a települések - különösen a túlzott népszerűség miatt átalakuló üdülőövezetek - saját hatáskörben dönthessenek a fejlődés üteméről és irányáról, sőt akár arról is, ki költözhet be és ki nem. 
Románia lakáspiaca megtorpanni látszik. A lassulás hátterében gazdasági bizonytalanság, szigorodó hitelezés és emelkedő építési költségek állnak. 
A régi családi házak ára országszerte hat százalékkal csökkent Finnországban 2025 első negyedévében - derül ki a statisztikai hivatal friss adataiból. A váratlan áresést a kereslet csökkenése, a demográfiai változások és a vidéki ingatlanok iránti alacsony érdeklődés hajtja. 
A Magyar Nemzeti Bank 2025. májusi lakáspiaci jelentése megerősítette a hazai lakáspiacon már hónapok óta érzékelhető trendeket: miközben a kereslet fokozatosan élénkül és az árak dinamikusan emelkednek, addig a kínálati oldal továbbra is gyenge teljesítményt mutat. 
Svédországban egy friss szakértői jelentés szerint a jövőben a települések jogot kaphatnak arra, hogy az árvíz- és hővédelmi fejlesztések költségeinek egy részét azoktól az ingatlantulajdonosoktól hajtsák be, akik közvetlen haszonélvezői ezeknek az intézkedéseknek. Bár az elképzelés még előkészítés alatt áll, komoly vitát váltott ki a svéd ingatlanpiacon, mivel jelentős - akár több tízezer eurónak megfelelő - kötelezettséget is róhat az érintettekre. 
Az olasz legfelsőbb közigazgatási bíróság - az Államtanács - kimondta: a rövid távú lakáskiadás magánszemélyek által gyakorolt tevékenységként nem korlátozható önkormányzati rendeletekkel, amennyiben nem minősül vállalkozásnak. A döntés az ingatlantulajdonosok szerződési szabadságát helyezi előtérbe, és egyúttal új irányt jelölhet ki a lakáskiadás szabályozásában. 
Az Egyensúly Intézet koordinálásával új javaslatcsomag született, amely a magyarországi lakóépületek energetikai korszerűsítésének átfogó reformját célozza. A több tucat iparági, pénzügyi és civil szervezet közreműködésével összeállított program célja egy olyan hosszú távú, társadalmilag igazságos és gazdaságilag is fenntartható felújítási rendszer megalkotása, amely a 2050-es klímasemlegességi célkitűzésekhez is érdemben hozzájárul. 
Már a Parlament előtt van az a jogszabálytervezet, amely új alapokra helyezheti a településkép és a közösségi érdekek védelmét. Az indítvány lehetőséget teremtene arra, hogy az önkormányzatok korlátozhassák bizonyos lakóingatlanok megszerzését, illetve felléphessenek a helyi karaktert veszélyeztető beruházásokkal szemben. 
A lakásfoglalás, az elhúzódó bírósági eljárások, valamint az ingatlanadózással kapcsolatos szabályozási hézagok Európa-szerte nehézséget okoznak. A francia példa arra világít rá, hogy létezhet olyan jogalkotási megközelítés, amely - ha nem is oldja meg a tulajdonosokat érő sérelmeket - legalább adózási szempontból enyhíti azok anyagi terheit. 
A hazai lakáspolitikai diskurzus egyik legújabb és legélesebb vitákat kiváltó eleme a helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet, amely többek között az ingatlanszerzés korlátozásának lehetőségét is felveti. A javaslat társadalmi egyeztetése során a legnagyobb visszhangot ez az elem váltotta ki, ezért a kormány, a Magyar Hírlap információi szerint, nyitott annak lehetőségére, hogy akár ki is kerüljön a jogszabályból. 
Az ingatlanpiac egyensúlyának visszaállítása érdekében a franciaországi Oléron szigetén egy új program keretében 5000 és 10.000 euró közötti összeget kínálnak azoknak a tulajdonosoknak, akik hajlandók hosszú távra, helyi lakosok részére kiadni eddig turistáknak fenntartott ingatlanjaikat. 
2025 áprilisában a cseh parlament alsóháza elfogadta a kormány új lakhatási támogatási törvényét, amely a lakhatási szegénység által leginkább érintett térségekben kínál célzott segítséget. A törvény egyik fő eleme a „lakhatási kontaktpontok" létrehozása: ezek olyan helyi szolgáltató egységek, amelyek információt, tanácsadást és közvetítést nyújtanak a bérbeadók és a rászoruló bérlők között. 
A kormány törvénytervezetet nyújtott be a helyi önazonosság védelméről, amely a települési közösségek számára biztosítana új jogosítványokat a lakosságszám növekedésének szabályozására. A kezdeményezés alapját az Alaptörvény legutóbbi módosítása adja, amely kimondja, hogy a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog nem sértheti a helyi közösségek önazonossághoz való jogát. 
Az Európai Unióban 2024 végére mind a lakásárak, mind a bérleti díjak jelentős növekedést mutattak. Bár a drágulás mértéke országonként és régiónként is eltér, az uniós polgárok egyre nagyobb része fordul a külvárosok és a kisebb települések felé, miközben a városközponti ingatlanok iránti kereslet több országban is gyengülni látszik. 
Az Országgyűlés 2025. április 14-én elfogadta az Alaptörvény 15. módosítását, amely lehetőséget biztosít a települések számára, hogy megvédjék közösségi identitásukat a túlnépesedéssel szemben. 
Április 1-jén véget értek Skóciában a 2022 óta érvényben lévő ideiglenes bérleti díjkorlátozások, amelyek célja a megélhetési válság hatásainak enyhítése volt. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
