Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Mire fizet a biztosító árvíz idején? 2024. szeptember 18.
Országunkat ismét elérte egy jelentős árhullám, amely hasonló nagyságrendű a 2013-as árvízhez. A védekezési munkálatok napok óta folynak, azonban elkerülhetetlenül lesznek olyan területek, ahol az árvíz komoly károkat okoz az ingatlanokban és az ingóságokban is. Azoknak, akik rendelkeznek biztosítással, fontos, hogy néhány kulcsfontosságú lépést betartsanak annak érdekében, hogy a kárfelmérés és a biztosítási kártérítés minél gyorsabban és gördülékenyebben menjen. Érdemes időben bejelenteni a károkat és részletes dokumentációval alátámasztani az igényt. Besnyő Mártont, a Netrisk Magyarország Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük az árvíz okozta károkkal kapcsolatos biztosításokról. A vele készült interjút az alábbi cikkünkben olvashatják.
1. Az árvíz mennyire vis maior a biztosításokat illetően? Kifizetik-e a biztosítók a teljes helyreállítás költségét és az ingóságokat is, amik ilyenkor kárt szenvednek? A biztosító kifizeti az árvíz okozta károkat, amennyiben ez a káresemény nem tartozik a kizárások alá. Akár teljes kártérítést is nyújt, amennyiben a biztosítási összegek alapján nincs alulbiztosítottság, illetve az ügyfél eleget tett a kárenyhítési kötelezettségének. Szóval az árvíz nem vis maior, ez egy külön fedezet. 2. Van-e olyan eset, amikor biztosan nem fizet a biztosító, például ártérre építkezés esetén? Építési engedélyt ártérre valószínűleg már eleve nem adnak az önkormányzatok, hivatalok, de, ha mégis, az árvíz mint káresemény biztosan a kizárások alá fog tartozni a biztosításban, ebben az esetben pedig nem fog téríteni a biztosító. *3. Az ingatlan területén álló autó árvízkárosultságára kiterjednek általában a biztosítások?* Erre az esetre elsősorban a casco biztosítás alkalmas. Egy teljeskörű casco kifizeti a kárt elemi károk esetén is, az önrész levonásával. Több biztosító esetén létezik garázsban tartott gépjárműben bekövetkezett károkra vonatkozó kiegészítő fedezet. Ha ezt a szerződés tartalmazza, akkor a garázsban tárolt járművekre a fedezet kiterjed, és fizetik a károkat. Azonban a biztosított kárenyhítési kötelezettsége itt is elvárt, azaz egy előre látható árvíz esetén a gépjárművekkel el kell állni biztonságos helyre. *4. A kertben okozott kárt is ilyenkor kifizeti a biztosító?* A legtöbb biztosító esetén van lehetőség kiegészítő biztosítást kötni kerti növényzetre (fák, bokrok, sövény stb.) illetve lábon álló növényzetre (haszonnövények, fűszernövények stb). Ezek a kiegészítő fedezetek térítik a biztosítási esemény miatt elpusztult növényeknek az eredeti állapotot pótló újratelepítésével járó költségeket. Netrisk tarifálójában például ez is választható fedezet. *5. Ha az ingatlan ki van adva és úgy lesz árvízkáros, akkor a kiadás ellehetetlenülése miatt kiesett bevételeimet fizeti majd a biztosító?* Több biztosító esetén lehetőség van elmaradt bérleti díj kiegészítő biztosítás megkötésére, amely az épületben bekövetkezett biztosítási esemény miatt lakhatatlanná vált épület elmaradt bérleti díját téríti meg. Ennek maximális összeghatára és időkorlátja is előre meg van határozva a szerződési feltételekben, általánosságban egy hónapnyi bérleti díjat szoktak átvállalni. Arra azért figyelni kell, hogy ez a kiegészítő biztosítás nem minden termék esetén terjed ki árvíz kockázatára is. 6. Ha lakhatatlannál válik az ingatlan az árvíz miatt, akkor a helyreállítási időszak alatti bérleti díjat - amit nekem kell fizetni azért, hogy addig lakjak valahol - téríti a biztosító? Ha a biztosított épületet árvíz által okozott kár miatt a hatóság lakhatatlanná nyilvánítja, megtéríti az ideiglenes lakás bérleti díját, és a költözés költségeit is. Ennek maximális kártérítési limitjeit a biztosító előre meghatározza a szerződési feltételekben. *7. A biztosítóknál létezik-e magasabb árvízkockázati besorolás, és eszerint súlyozzák-e a biztosítási költségeket a biztosítók?* A biztosítók a kockázatvállalás során figyelembe veszik, ha egy épület árvíz által veszélyeztetett területen helyezkedik el, ez alapján súlyozhatják a költségeket, illetve vissza is utasíthatják a szerződéskötést. *8. Akkor is fizet a biztosító, ha nem homokzsákoztam az árvíz előtt? Tehát, ha nem tettem meg mindent annak érdekében, hogy minimalizáljam a károkat?* A szerződő félnek kárenyhítési kötelezettsége van, de árvíz esetén a nagyobb volumenű védekezés elsősorban az állam és az önkormányzatok feladata. Természetesen a biztosítottnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a kárt enyhítse. Ide tartozik az ingóságinak a biztonságos helyre való szállítása, illetve - ésszerű keretek között - a víz elleni védekezés (a homokzsákozás, szivattyúzás stb.) *9. Van-e olyan, hogy egy ingatlan az árvíz miatt gazdasági totálkáros lesz? Ki állapítja ezt meg? Mi a gyakorlat?* Előfordulhat, de gazdasági totálkár inkább gépjárműveknél fordul elő. Minden kár egyedi, így azokat mindig egyedileg bírálják el a biztosítók. Árvíz esetén a biztosító vagy fizet a helyreállításért vagy nem (ami kizárt károk esetén van), ha fizet: vagy teljesen vagy részlegesen teszi. Van egy, a szerződésben meghatározott biztosítási összeg, vagy egy „korlátlan" újjáépítési érték, amely alapján a biztosító fizet. Emiatt is fontos, hogy évente felülvizsgáljuk a biztosítási összegeket a lakásbiztosítási szerződésünkben. 10. Mire kell figyelni biztosításkötésnél ahhoz, hogy egy potenciális árvíz esetén is biztonságban tudjuk az ingatlant és a benne, körülötte lévő ingóságainkat? Minden esetben végig kell gondolni, hogy egy árvíz esetén milyen vagyontárgyunk károsodhat és ezekre plusz fedezetet kell kötni. Pl. kerti növények, lábon álló növények, szabadban tárolt vagyontárgyak (pl. kerti bútorok) biztosítása. Beázás kár esetén fontos, hogy a nyílászárókon vagy az épületszerkezeti hézagok között beáramló, illetve a pincébe beáramló vízre is legyen fedezet. Árvíz esetén előfordulhat tartós áramkimaradás, ezért érdemes a biztosítónál elérhető szolgáltatáskimaradás kiegészítőt kötni, amelyben a biztosító megtéríti az áramkimaradás okozta károkat (pl. a kockázatviselés helyén tárolt, fagyasztott élelmiszerek megromlását). Amire még feltétlenül szeretném a figyelmet felhívni, hogy figyelni kell a biztosítási összegekre, hogy elkerülhető legyen az alulbiztosítottság. Káresemény esetén a biztosító a kárt arányosítottan téríti meg, ha a szerződés alulbiztosított, akkor a biztosító a káresemény során csak a töredékét fogja megtéríteni a keletkezett kárnak. Illetve nagyon fontos, hogy az épület a káresemény előtt megfelelő állapotú, rendeltetésszerű használatra alkalmas, jól karbantartott legyen. Amennyiben az épület állapota nem volt megfelelő - például repedés, szerkezeti hiány, dőlés, süllyedés, az épületrészek külső falazata, nyílászárói és tetőfedése nem alkotnak zárt egységet - akkor a biztosító visszautasíthatja a kifizetést vagy csökkentett kártérítést fog fizetni. A piacon körülnézve láthatják, hogy minden biztosító egyedileg alkalmaz kizárásokat árvíz esetén. Ezek közül a leggyakoribbak: • a vízügyi igazgatási hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkezett károk • a talajvíz károk • a belvíz károk • az árvízvédelmi töltés mentén a töltés tengelyétől számított 100 méteren kívül jelentkező fakadóvíz és átszivárgás miatt keletkező elöntési károk • árvíz megelőzési, illetve árvízvédelmi munka során felmerült károk • hullámtérben, egyéb lefolyástalan területen, vagy a nem mentett árterületeken levő vagyontárgyakban keletkezett károk • a talajvízszint ingadozására visszavezethető épületsüllyedési, repedési károk • az épület falazatában, szerkezetében keletkezett kár, ha a biztosított épület falazata részben vagy egészben vályogot is tartalmaz • ha a kár a szerződésben meghatározott várakozási időn belül következik be (általánosságban 15-30 nap várakozási időt határoznak meg). Besnyő Mártonnal legközelebb az INGATLAN 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők és -felújítók Napja Konferencia és EXPO rendezvényünkön tudnak személyesen találkozni NOVEMBER 5-ÉN (kedden), a Lurdy Házban. Az előadókat és a programot, valamint a regisztrációs linket ITT találják.

Mire fizet a biztosító árvíz idején?

2024. szeptember 18.

Országunkat ismét elérte egy jelentős árhullám, amely hasonló nagyságrendű a 2013-as árvízhez. A védekezési munkálatok napok óta folynak, azonban elkerülhetetlenül lesznek olyan területek, ahol az árvíz komoly károkat okoz az ingatlanokban és az ingóságokban is. Azoknak, akik rendelkeznek biztosítással, fontos, hogy néhány kulcsfontosságú lépést betartsanak annak érdekében, hogy a kárfelmérés és a biztosítási kártérítés minél gyorsabban és gördülékenyebben menjen. Érdemes időben bejelenteni a károkat és részletes dokumentációval alátámasztani az igényt. Besnyő Mártont, a Netrisk Magyarország Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük az árvíz okozta károkkal kapcsolatos biztosításokról. A vele készült interjút az alábbi cikkünkben olvashatják.

1. Az árvíz mennyire vis maior a biztosításokat illetően? Kifizetik-e a biztosítók a teljes helyreállítás költségét és az ingóságokat is, amik ilyenkor kárt szenvednek? A biztosító kifizeti az árvíz okozta károkat, amennyiben ez a káresemény nem tartozik a kizárások alá. Akár teljes kártérítést is nyújt, amennyiben a biztosítási összegek alapján nincs alulbiztosítottság, illetve az ügyfél eleget tett a kárenyhítési kötelezettségének. Szóval az árvíz nem vis maior, ez egy külön fedezet.

2. Van-e olyan eset, amikor biztosan nem fizet a biztosító, például ártérre építkezés esetén? Építési engedélyt ártérre valószínűleg már eleve nem adnak az önkormányzatok, hivatalok, de, ha mégis, az árvíz mint káresemény biztosan a kizárások alá fog tartozni a biztosításban, ebben az esetben pedig nem fog téríteni a biztosító.

3. Az ingatlan területén álló autó árvízkárosultságára kiterjednek általában a biztosítások? Erre az esetre elsősorban a casco biztosítás alkalmas. Egy teljeskörű casco kifizeti a kárt elemi károk esetén is, az önrész levonásával. Több biztosító esetén létezik garázsban tartott gépjárműben bekövetkezett károkra vonatkozó kiegészítő fedezet. Ha ezt a szerződés tartalmazza, akkor a garázsban tárolt járművekre a fedezet kiterjed, és fizetik a károkat. Azonban a biztosított kárenyhítési kötelezettsége itt is elvárt, azaz egy előre látható árvíz esetén a gépjárművekkel el kell állni biztonságos helyre.

4. A kertben okozott kárt is ilyenkor kifizeti a biztosító? A legtöbb biztosító esetén van lehetőség kiegészítő biztosítást kötni kerti növényzetre (fák, bokrok, sövény stb.) illetve lábon álló növényzetre (haszonnövények, fűszernövények stb). Ezek a kiegészítő fedezetek térítik a biztosítási esemény miatt elpusztult növényeknek az eredeti állapotot pótló újratelepítésével járó költségeket. Netrisk tarifálójában például ez is választható fedezet.

5. Ha az ingatlan ki van adva és úgy lesz árvízkáros, akkor a kiadás ellehetetlenülése miatt kiesett bevételeimet fizeti majd a biztosító? Több biztosító esetén lehetőség van elmaradt bérleti díj kiegészítő biztosítás megkötésére, amely az épületben bekövetkezett biztosítási esemény miatt lakhatatlanná vált épület elmaradt bérleti díját téríti meg. Ennek maximális összeghatára és időkorlátja is előre meg van határozva a szerződési feltételekben, általánosságban egy hónapnyi bérleti díjat szoktak átvállalni. Arra azért figyelni kell, hogy ez a kiegészítő biztosítás nem minden termék esetén terjed ki árvíz kockázatára is.

6. Ha lakhatatlannál válik az ingatlan az árvíz miatt, akkor a helyreállítási időszak alatti bérleti díjat - amit nekem kell fizetni azért, hogy addig lakjak valahol - téríti a biztosító? Ha a biztosított épületet árvíz által okozott kár miatt a hatóság lakhatatlanná nyilvánítja, megtéríti az ideiglenes lakás bérleti díját, és a költözés költségeit is. Ennek maximális kártérítési limitjeit a biztosító előre meghatározza a szerződési feltételekben.

7. A biztosítóknál létezik-e magasabb árvízkockázati besorolás, és eszerint súlyozzák-e a biztosítási költségeket a biztosítók? A biztosítók a kockázatvállalás során figyelembe veszik, ha egy épület árvíz által veszélyeztetett területen helyezkedik el, ez alapján súlyozhatják a költségeket, illetve vissza is utasíthatják a szerződéskötést.

8. Akkor is fizet a biztosító, ha nem homokzsákoztam az árvíz előtt? Tehát, ha nem tettem meg mindent annak érdekében, hogy minimalizáljam a károkat? A szerződő félnek kárenyhítési kötelezettsége van, de árvíz esetén a nagyobb volumenű védekezés elsősorban az állam és az önkormányzatok feladata. Természetesen a biztosítottnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a kárt enyhítse. Ide tartozik az ingóságinak a biztonságos helyre való szállítása, illetve - ésszerű keretek között - a víz elleni védekezés (a homokzsákozás, szivattyúzás stb.)

9. Van-e olyan, hogy egy ingatlan az árvíz miatt gazdasági totálkáros lesz? Ki állapítja ezt meg? Mi a gyakorlat? Előfordulhat, de gazdasági totálkár inkább gépjárműveknél fordul elő. Minden kár egyedi, így azokat mindig egyedileg bírálják el a biztosítók. Árvíz esetén a biztosító vagy fizet a helyreállításért vagy nem (ami kizárt károk esetén van), ha fizet: vagy teljesen vagy részlegesen teszi. Van egy, a szerződésben meghatározott biztosítási összeg, vagy egy „korlátlan" újjáépítési érték, amely alapján a biztosító fizet. Emiatt is fontos, hogy évente felülvizsgáljuk a biztosítási összegeket a lakásbiztosítási szerződésünkben.

10. Mire kell figyelni biztosításkötésnél ahhoz, hogy egy potenciális árvíz esetén is biztonságban tudjuk az ingatlant és a benne, körülötte lévő ingóságainkat? Minden esetben végig kell gondolni, hogy egy árvíz esetén milyen vagyontárgyunk károsodhat és ezekre plusz fedezetet kell kötni. Pl. kerti növények, lábon álló növények, szabadban tárolt vagyontárgyak (pl. kerti bútorok) biztosítása. Beázás kár esetén fontos, hogy a nyílászárókon vagy az épületszerkezeti hézagok között beáramló, illetve a pincébe beáramló vízre is legyen fedezet. Árvíz esetén előfordulhat tartós áramkimaradás, ezért érdemes a biztosítónál elérhető szolgáltatáskimaradás kiegészítőt kötni, amelyben a biztosító megtéríti az áramkimaradás okozta károkat (pl. a kockázatviselés helyén tárolt, fagyasztott élelmiszerek megromlását).

Amire még feltétlenül szeretném a figyelmet felhívni, hogy figyelni kell a biztosítási összegekre, hogy elkerülhető legyen az alulbiztosítottság. Káresemény esetén a biztosító a kárt arányosítottan téríti meg, ha a szerződés alulbiztosított, akkor a biztosító a káresemény során csak a töredékét fogja megtéríteni a keletkezett kárnak. Illetve nagyon fontos, hogy az épület a káresemény előtt megfelelő állapotú, rendeltetésszerű használatra alkalmas, jól karbantartott legyen. Amennyiben az épület állapota nem volt megfelelő - például repedés, szerkezeti hiány, dőlés, süllyedés, az épületrészek külső falazata, nyílászárói és tetőfedése nem alkotnak zárt egységet - akkor a biztosító visszautasíthatja a kifizetést vagy csökkentett kártérítést fog fizetni.

A piacon körülnézve láthatják, hogy minden biztosító egyedileg alkalmaz kizárásokat árvíz esetén. Ezek közül a leggyakoribbak:

• a vízügyi igazgatási hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkezett károk
• a talajvíz károk
• a belvíz károk
• az árvízvédelmi töltés mentén a töltés tengelyétől számított 100 méteren kívül jelentkező fakadóvíz és átszivárgás miatt keletkező elöntési károk
• árvíz megelőzési, illetve árvízvédelmi munka során felmerült károk
• hullámtérben, egyéb lefolyástalan területen, vagy a nem mentett árterületeken levő vagyontárgyakban keletkezett károk
• a talajvízszint ingadozására visszavezethető épületsüllyedési, repedési károk
• az épület falazatában, szerkezetében keletkezett kár, ha a biztosított épület falazata részben vagy egészben vályogot is tartalmaz
• ha a kár a szerződésben meghatározott várakozási időn belül következik be (általánosságban 15-30 nap várakozási időt határoznak meg).

Besnyő Mártonnal legközelebb az INGATLAN 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők és -felújítók Napja Konferencia és EXPO rendezvényünkön tudnak személyesen találkozni NOVEMBER 5-ÉN (kedden), a Lurdy Házban. Az előadókat és a programot, valamint a regisztrációs linket ITT találják.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

További híreink

Új állami lakáshitelprogram: fix 3% kamattal, 10% önerővel 2025. július 3.
A kormány elfogadta a 3 százalékos kamatozású otthonteremtési hitelprogramot, amely 2025 második felének egyik legfontosabb támogatási formája lehet a lakásvásárlók számára. A konstrukció minden elsőlakásos vevő előtt nyitva áll, korhatár és területi megkötés nélkül.

Kétharmados döntés, hivatalos betekintés – mit jelent a társasházaknak az új szabályozás? 2025. július 2.
A társasházi törvény hatályos módosításait a szakma túlnyomó része már ismeri: az alapító okirat közös tulajdont érintő változtatásaihoz immár kétharmados többség szükséges. A szabályozás azonban nem állt meg itt. A háttérben az ingatlan-nyilvántartási törvény is módosult, amely több ponton érinti a közös képviselők gyakorlati feladatait. Az alábbiakban a legfontosabb új rendelkezésekből válogatunk, közérthető magyarázatokkal.

Invertert használ? Mostantól adatot kell küldenie – társasházi rendszerek is érintettek 2025. július 2.
2025. július 1-jétől új adatszolgáltatási kötelezettség lép életbe a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) üzemeltetői számára. A változás a társasházi rendszereket sem hagyja érintetlenül: a megfelelő adatkapcsolattal rendelkező invertereknek termelési adatokat is továbbítaniuk kell a központi rendszer felé.

Elindult a THShop.hu, a THT hivatalos társasházi webáruháza 2025. július 1.
Elindult a THT társasházi webáruháza, a THShop.hu, ahol partnerünkkel együttműködve azon dolgoztunk az elmúlt hónapokban, hogy minőségi, releváns beszállítókat és termékeket gyűjtsünk össze és kínáljunk a társasházak részére, a lehető legalacsonyabb áron, ezzel segítve és egyszerűsítve a társasházi beszerzéseket.


Túl meleg a lakás nyáron? Ezért nem lehet majd kiadni egyes ingatlanokat 2025. július 1.
Egy franciaországi törvényjavaslat radikálisan új szemléletet vezetne be az ingatlanbérlés feltételeiben: a jövőben nemcsak az energetikai szempontból elavult, hanem a túlmelegedő, úgynevezett „hőkatlan" lakások is kieshetnek a bérbeadható ingatlanok köréből.

Ha bérbe adom, ha eladom - Tűzvédelmi biztonság az ingatlanpiacon 2025. június 30.
Az eINGATLAN 2025 webinar és konferencia nyitó előadását Lestyán Mária, építésztervező és tűzvédelmi szakmérnök, szakújságíró, a Magyar Tűzvédelmi Szövetség elnöke, a Rockwool Hungary Kft. szakmai kapcsolatokért felelős igazgatója tartotta. A lakás- és ingatlanpiac tűzvédelmi kihívásait tekintette át, különösen a bérbeadás és eladás során fennálló kötelezettségekre koncentrálva.

Megjelent a THT júniusi száma 2025. június 28.
Megjelent a THT - Társasházi és Ingatlanpiaci szaklap júniusi száma. Május végén a THT médiatámogatóként vett részt az eINGATLAN 2025 webinaron, az elhangzott előadások összefoglalóját ehavi lapunkban olvashatják. Emellett a mindennapi munkát illetően is hoztunk újdonságot a nyárra: elindult a THT társasházi webáruháza, a THShop.hu.

Jegyzői felszólítás után felmondott a közös képviselet 2025. június 27.
A társasházunk közös képviseletét ellátó X Kft.-t a társasház helye szerint illetékes Jegyző - tulajdonostárs által indított törvényességi és felügyeleti eljárás eredményeként - ún. törvényességi felhívásban intézkedésekre szólította fel. A Kft. a felhívás kibocsátásának napján 30 napos határidővel felmondta a társasház közös képviseletét. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Tűréshatáron az albérletpiac: bérlői szervezetek aktivistái vették célba a barcelonai ingatlankamarát 2025. június 26.
Látványos akcióval hívta fel a figyelmet a lakhatási válságra a Katalóniai Lakhatási Szakszervezetek Konföderációja (COSHAC), amely több mint harminc bérlői és szociális szervezetet tömörít. A résztvevők a barcelonai Ingatlantulajdonosi Kamara székházában tartott sajtótájékoztatójukon az elérhetetlen bérleti díjak és az ingatlanspekuláció ellen emeltek szót.

Meghosszabbított határidő, változatlan kötelezettség – Mire figyeljenek a közös képviselők a regisztráció során? 2025. június 25.
Bár a társasházi képviselők regisztrációjára megszabott május 1-jei határidőt végül meghosszabbították, ez nem jelenti azt, hogy a társasházi törvény új előírásai háttérbe szorultak volna. A regisztrációs kötelezettség minden társasházra vonatkozik, és a hatósági ügyintézés során már most is számos esetben elvárás a regisztrált státusz igazolása. Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd, a THT jogi szakértője konferencia-előadásában a közös képviselők nyilvántartásba vételének célját, jogi hátterét és gyakorlati lebonyolítását ismertette, kiemelve azokat a szempontokat, amelyek a határidő meghosszabbítása után is változatlanul érvényesek.

Hol vezesse a társasház a pénzét? – bankszámlák és a jogi háttér 2025. június 24.
Miért fontos a társasházi bankszámla, és miért nem mindegy, hol vezetik? A társasházak működése alapvetően közösségi együttműködésre épül: a közös képviselő és a számvizsgáló bizottság felel a tulajdonostársak pénzének kezeléséért, amihez elengedhetetlen egy átlátható és költséghatékony bankszámla. A nem megfelelő számlacsomag azonban sok ezer forint felesleges kiadást okozhat havonta, ami hosszú távon jelentős terhet róhat a tulajdonosokra.

Pályázati lehetőség társasházaknak! (x) 2025. június 24.
Elindult a Klímabarát kert pályázat!

Pénzt kaphat, aki energiahatékonyabbá teszi a lakását – új szabályok léptek életbe 2025. június 23.
Az energiahatékonysági beruházásokat ösztönző szabályok a társasházi lakástulajdonosoknak is kedvezhetnek. Mostantól kiszámíthatóbbá és átláthatóbbá válik, hogy mennyi pénzbeli ellenszolgáltatás járhat egy-egy jól dokumentált, hitelesített lakásfelújítás után. Ráadásul a nagyvállalatoknak előírt energiamegtakarítás egy jelentős részét kötelező lesz lakóépületek felújítása révén elérni - ami tovább növelheti a lakossági érdekeltséget.

A közös tulajdon és társasházi alapító okiratok bejegyzése – Változások az ingatlan-nyilvántartásban 2025. június 23.
A Kormány 153/2025. (VI. 19.) rendelete az ingatlan-nyilvántartásról szóló végrehajtási rendelet több pontját is módosítja. Az új szabályok célja az ingatlanforgalom biztonságának növelése és az egységes jogalkalmazás biztosítása. A változások közvetlenül érintik a közös tulajdon használatára vonatkozó jogok bejegyzését, a közgyűlési határozatok alapján módosított alapító okiratokat, valamint a közjegyzői eljárásokat is.

Válságban a társasházi biztosítások? Még csak most jön a neheze 2025. június 20.
Felvételsorozat negyedik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Besnyő Márton Dávid, ügyvezető - Netrisk Magyarország Kft.

Kilenc ingatlaniroda áll bíróság elé tisztességtelen szerződések miatt 2025. június 19.
A Pest Vármegyei Főügyészség kilenc ingatlanközvetítő céggel szemben indított közérdekű pert a fogyasztói jogokat sértő, tisztességtelen szerződési feltételek miatt. A perek tétje nem csupán az érintett vállalkozások gyakorlata, hanem a jövőben alkalmazható szerződésminták jogszerűsége is.

Devizahitel károsultak: visszajár a pénz? 2025. június 18.
Kevés olyan pénzügyi esemény volt a rendszerváltás utáni Magyarországon, amely akkora társadalmi feszültséget és hosszú távú következményeket okozott volna, mint a devizahitelek kérdése. A 2000-es évek elején és közepén a lakosság tömegesen fordult az akkor vonzónak tűnő svájci frank és euró alapú kölcsönök felé.

Hatályba lép a helyi önazonosság védelméről szóló törvény 2025. június 17.
2025. július 1-jétől életbe lép a helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvény. Az új szabályozás hátterében az a társadalmi és politikai szándék áll, hogy a települések - különösen a túlzott népszerűség miatt átalakuló üdülőövezetek - saját hatáskörben dönthessenek a fejlődés üteméről és irányáról, sőt akár arról is, ki költözhet be és ki nem.

Megjelent a Távhőpályázat: Akár 200 ezer háztartás fejleszthet saját forrás nélkül 2025. június 16.
Ötmilliárd forintos keretösszeggel indult el a lakossági távhőpályázat, amely a távhőfelhasználás mérhetővé és szabályozhatóvá tételében nyújt segítséget. A 100 százalékos támogatásnak köszönhetően összesen akár 200 ezer háztartás fizetheti majd a jövőben a tényleges fogyasztása alapján a fűtést, ezzel jelentős megtakarításokat érve el.

A társasházkezelés digitalizációja – eHÁZ 2025 2025. június 16.
A társasházkezelés évtizedeken át papíralapú nyilvántartásokra, személyes ügyintézésre és hosszadalmas adminisztrációra épült. Azonban a modern technológia fejlődése lehetőséget teremtett arra, hogy ezek a folyamatok gyorsabbá, átláthatóbbá és hatékonyabbá váljanak. Gosuly Jolán az eHÁZ.hu/Info Sierra Kft. ügyfélkapcsolati igazgatója mutatta be az eHÁZ 2025 platformot.