Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Mire fizet a biztosító árvíz idején? 2024. szeptember 18.
Országunkat ismét elérte egy jelentős árhullám, amely hasonló nagyságrendű a 2013-as árvízhez. A védekezési munkálatok napok óta folynak, azonban elkerülhetetlenül lesznek olyan területek, ahol az árvíz komoly károkat okoz az ingatlanokban és az ingóságokban is. Azoknak, akik rendelkeznek biztosítással, fontos, hogy néhány kulcsfontosságú lépést betartsanak annak érdekében, hogy a kárfelmérés és a biztosítási kártérítés minél gyorsabban és gördülékenyebben menjen. Érdemes időben bejelenteni a károkat és részletes dokumentációval alátámasztani az igényt. Besnyő Mártont, a Netrisk Magyarország Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük az árvíz okozta károkkal kapcsolatos biztosításokról. A vele készült interjút az alábbi cikkünkben olvashatják.
2 781 HUF Biztonsági utánvilágító jelzés - emeletjelző/szintjelző/irányjelző biztonsági tábla Érdekel →
1. Az árvíz mennyire vis maior a biztosításokat illetően? Kifizetik-e a biztosítók a teljes helyreállítás költségét és az ingóságokat is, amik ilyenkor kárt szenvednek? A biztosító kifizeti az árvíz okozta károkat, amennyiben ez a káresemény nem tartozik a kizárások alá. Akár teljes kártérítést is nyújt, amennyiben a biztosítási összegek alapján nincs alulbiztosítottság, illetve az ügyfél eleget tett a kárenyhítési kötelezettségének. Szóval az árvíz nem vis maior, ez egy külön fedezet. 2. Van-e olyan eset, amikor biztosan nem fizet a biztosító, például ártérre építkezés esetén? Építési engedélyt ártérre valószínűleg már eleve nem adnak az önkormányzatok, hivatalok, de, ha mégis, az árvíz mint káresemény biztosan a kizárások alá fog tartozni a biztosításban, ebben az esetben pedig nem fog téríteni a biztosító. *3. Az ingatlan területén álló autó árvízkárosultságára kiterjednek általában a biztosítások?* Erre az esetre elsősorban a casco biztosítás alkalmas. Egy teljeskörű casco kifizeti a kárt elemi károk esetén is, az önrész levonásával. Több biztosító esetén létezik garázsban tartott gépjárműben bekövetkezett károkra vonatkozó kiegészítő fedezet. Ha ezt a szerződés tartalmazza, akkor a garázsban tárolt járművekre a fedezet kiterjed, és fizetik a károkat. Azonban a biztosított kárenyhítési kötelezettsége itt is elvárt, azaz egy előre látható árvíz esetén a gépjárművekkel el kell állni biztonságos helyre. *4. A kertben okozott kárt is ilyenkor kifizeti a biztosító?* A legtöbb biztosító esetén van lehetőség kiegészítő biztosítást kötni kerti növényzetre (fák, bokrok, sövény stb.) illetve lábon álló növényzetre (haszonnövények, fűszernövények stb). Ezek a kiegészítő fedezetek térítik a biztosítási esemény miatt elpusztult növényeknek az eredeti állapotot pótló újratelepítésével járó költségeket. Netrisk tarifálójában például ez is választható fedezet. *5. Ha az ingatlan ki van adva és úgy lesz árvízkáros, akkor a kiadás ellehetetlenülése miatt kiesett bevételeimet fizeti majd a biztosító?* Több biztosító esetén lehetőség van elmaradt bérleti díj kiegészítő biztosítás megkötésére, amely az épületben bekövetkezett biztosítási esemény miatt lakhatatlanná vált épület elmaradt bérleti díját téríti meg. Ennek maximális összeghatára és időkorlátja is előre meg van határozva a szerződési feltételekben, általánosságban egy hónapnyi bérleti díjat szoktak átvállalni. Arra azért figyelni kell, hogy ez a kiegészítő biztosítás nem minden termék esetén terjed ki árvíz kockázatára is. 6. Ha lakhatatlannál válik az ingatlan az árvíz miatt, akkor a helyreállítási időszak alatti bérleti díjat - amit nekem kell fizetni azért, hogy addig lakjak valahol - téríti a biztosító? Ha a biztosított épületet árvíz által okozott kár miatt a hatóság lakhatatlanná nyilvánítja, megtéríti az ideiglenes lakás bérleti díját, és a költözés költségeit is. Ennek maximális kártérítési limitjeit a biztosító előre meghatározza a szerződési feltételekben. *7. A biztosítóknál létezik-e magasabb árvízkockázati besorolás, és eszerint súlyozzák-e a biztosítási költségeket a biztosítók?* A biztosítók a kockázatvállalás során figyelembe veszik, ha egy épület árvíz által veszélyeztetett területen helyezkedik el, ez alapján súlyozhatják a költségeket, illetve vissza is utasíthatják a szerződéskötést. *8. Akkor is fizet a biztosító, ha nem homokzsákoztam az árvíz előtt? Tehát, ha nem tettem meg mindent annak érdekében, hogy minimalizáljam a károkat?* A szerződő félnek kárenyhítési kötelezettsége van, de árvíz esetén a nagyobb volumenű védekezés elsősorban az állam és az önkormányzatok feladata. Természetesen a biztosítottnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a kárt enyhítse. Ide tartozik az ingóságinak a biztonságos helyre való szállítása, illetve - ésszerű keretek között - a víz elleni védekezés (a homokzsákozás, szivattyúzás stb.) *9. Van-e olyan, hogy egy ingatlan az árvíz miatt gazdasági totálkáros lesz? Ki állapítja ezt meg? Mi a gyakorlat?* Előfordulhat, de gazdasági totálkár inkább gépjárműveknél fordul elő. Minden kár egyedi, így azokat mindig egyedileg bírálják el a biztosítók. Árvíz esetén a biztosító vagy fizet a helyreállításért vagy nem (ami kizárt károk esetén van), ha fizet: vagy teljesen vagy részlegesen teszi. Van egy, a szerződésben meghatározott biztosítási összeg, vagy egy „korlátlan" újjáépítési érték, amely alapján a biztosító fizet. Emiatt is fontos, hogy évente felülvizsgáljuk a biztosítási összegeket a lakásbiztosítási szerződésünkben. 10. Mire kell figyelni biztosításkötésnél ahhoz, hogy egy potenciális árvíz esetén is biztonságban tudjuk az ingatlant és a benne, körülötte lévő ingóságainkat? Minden esetben végig kell gondolni, hogy egy árvíz esetén milyen vagyontárgyunk károsodhat és ezekre plusz fedezetet kell kötni. Pl. kerti növények, lábon álló növények, szabadban tárolt vagyontárgyak (pl. kerti bútorok) biztosítása. Beázás kár esetén fontos, hogy a nyílászárókon vagy az épületszerkezeti hézagok között beáramló, illetve a pincébe beáramló vízre is legyen fedezet. Árvíz esetén előfordulhat tartós áramkimaradás, ezért érdemes a biztosítónál elérhető szolgáltatáskimaradás kiegészítőt kötni, amelyben a biztosító megtéríti az áramkimaradás okozta károkat (pl. a kockázatviselés helyén tárolt, fagyasztott élelmiszerek megromlását). Amire még feltétlenül szeretném a figyelmet felhívni, hogy figyelni kell a biztosítási összegekre, hogy elkerülhető legyen az alulbiztosítottság. Káresemény esetén a biztosító a kárt arányosítottan téríti meg, ha a szerződés alulbiztosított, akkor a biztosító a káresemény során csak a töredékét fogja megtéríteni a keletkezett kárnak. Illetve nagyon fontos, hogy az épület a káresemény előtt megfelelő állapotú, rendeltetésszerű használatra alkalmas, jól karbantartott legyen. Amennyiben az épület állapota nem volt megfelelő - például repedés, szerkezeti hiány, dőlés, süllyedés, az épületrészek külső falazata, nyílászárói és tetőfedése nem alkotnak zárt egységet - akkor a biztosító visszautasíthatja a kifizetést vagy csökkentett kártérítést fog fizetni. A piacon körülnézve láthatják, hogy minden biztosító egyedileg alkalmaz kizárásokat árvíz esetén. Ezek közül a leggyakoribbak: • a vízügyi igazgatási hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkezett károk • a talajvíz károk • a belvíz károk • az árvízvédelmi töltés mentén a töltés tengelyétől számított 100 méteren kívül jelentkező fakadóvíz és átszivárgás miatt keletkező elöntési károk • árvíz megelőzési, illetve árvízvédelmi munka során felmerült károk • hullámtérben, egyéb lefolyástalan területen, vagy a nem mentett árterületeken levő vagyontárgyakban keletkezett károk • a talajvízszint ingadozására visszavezethető épületsüllyedési, repedési károk • az épület falazatában, szerkezetében keletkezett kár, ha a biztosított épület falazata részben vagy egészben vályogot is tartalmaz • ha a kár a szerződésben meghatározott várakozási időn belül következik be (általánosságban 15-30 nap várakozási időt határoznak meg). Besnyő Mártonnal legközelebb az INGATLAN 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők és -felújítók Napja Konferencia és EXPO rendezvényünkön tudnak személyesen találkozni NOVEMBER 5-ÉN (kedden), a Lurdy Házban. Az előadókat és a programot, valamint a regisztrációs linket ITT találják.

Mire fizet a biztosító árvíz idején?

2024. szeptember 18.

Országunkat ismét elérte egy jelentős árhullám, amely hasonló nagyságrendű a 2013-as árvízhez. A védekezési munkálatok napok óta folynak, azonban elkerülhetetlenül lesznek olyan területek, ahol az árvíz komoly károkat okoz az ingatlanokban és az ingóságokban is. Azoknak, akik rendelkeznek biztosítással, fontos, hogy néhány kulcsfontosságú lépést betartsanak annak érdekében, hogy a kárfelmérés és a biztosítási kártérítés minél gyorsabban és gördülékenyebben menjen. Érdemes időben bejelenteni a károkat és részletes dokumentációval alátámasztani az igényt. Besnyő Mártont, a Netrisk Magyarország Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük az árvíz okozta károkkal kapcsolatos biztosításokról. A vele készült interjút az alábbi cikkünkben olvashatják.

2 781 HUF

Biztonsági utánvilágító jelzés - emeletjelző/szintjelző/irányjelző biztonsági tábla

Érdekel →

1. Az árvíz mennyire vis maior a biztosításokat illetően? Kifizetik-e a biztosítók a teljes helyreállítás költségét és az ingóságokat is, amik ilyenkor kárt szenvednek? A biztosító kifizeti az árvíz okozta károkat, amennyiben ez a káresemény nem tartozik a kizárások alá. Akár teljes kártérítést is nyújt, amennyiben a biztosítási összegek alapján nincs alulbiztosítottság, illetve az ügyfél eleget tett a kárenyhítési kötelezettségének. Szóval az árvíz nem vis maior, ez egy külön fedezet.

2. Van-e olyan eset, amikor biztosan nem fizet a biztosító, például ártérre építkezés esetén? Építési engedélyt ártérre valószínűleg már eleve nem adnak az önkormányzatok, hivatalok, de, ha mégis, az árvíz mint káresemény biztosan a kizárások alá fog tartozni a biztosításban, ebben az esetben pedig nem fog téríteni a biztosító.

3. Az ingatlan területén álló autó árvízkárosultságára kiterjednek általában a biztosítások? Erre az esetre elsősorban a casco biztosítás alkalmas. Egy teljeskörű casco kifizeti a kárt elemi károk esetén is, az önrész levonásával. Több biztosító esetén létezik garázsban tartott gépjárműben bekövetkezett károkra vonatkozó kiegészítő fedezet. Ha ezt a szerződés tartalmazza, akkor a garázsban tárolt járművekre a fedezet kiterjed, és fizetik a károkat. Azonban a biztosított kárenyhítési kötelezettsége itt is elvárt, azaz egy előre látható árvíz esetén a gépjárművekkel el kell állni biztonságos helyre.

4. A kertben okozott kárt is ilyenkor kifizeti a biztosító? A legtöbb biztosító esetén van lehetőség kiegészítő biztosítást kötni kerti növényzetre (fák, bokrok, sövény stb.) illetve lábon álló növényzetre (haszonnövények, fűszernövények stb). Ezek a kiegészítő fedezetek térítik a biztosítási esemény miatt elpusztult növényeknek az eredeti állapotot pótló újratelepítésével járó költségeket. Netrisk tarifálójában például ez is választható fedezet.

5. Ha az ingatlan ki van adva és úgy lesz árvízkáros, akkor a kiadás ellehetetlenülése miatt kiesett bevételeimet fizeti majd a biztosító? Több biztosító esetén lehetőség van elmaradt bérleti díj kiegészítő biztosítás megkötésére, amely az épületben bekövetkezett biztosítási esemény miatt lakhatatlanná vált épület elmaradt bérleti díját téríti meg. Ennek maximális összeghatára és időkorlátja is előre meg van határozva a szerződési feltételekben, általánosságban egy hónapnyi bérleti díjat szoktak átvállalni. Arra azért figyelni kell, hogy ez a kiegészítő biztosítás nem minden termék esetén terjed ki árvíz kockázatára is.

6. Ha lakhatatlannál válik az ingatlan az árvíz miatt, akkor a helyreállítási időszak alatti bérleti díjat - amit nekem kell fizetni azért, hogy addig lakjak valahol - téríti a biztosító? Ha a biztosított épületet árvíz által okozott kár miatt a hatóság lakhatatlanná nyilvánítja, megtéríti az ideiglenes lakás bérleti díját, és a költözés költségeit is. Ennek maximális kártérítési limitjeit a biztosító előre meghatározza a szerződési feltételekben.

7. A biztosítóknál létezik-e magasabb árvízkockázati besorolás, és eszerint súlyozzák-e a biztosítási költségeket a biztosítók? A biztosítók a kockázatvállalás során figyelembe veszik, ha egy épület árvíz által veszélyeztetett területen helyezkedik el, ez alapján súlyozhatják a költségeket, illetve vissza is utasíthatják a szerződéskötést.

8. Akkor is fizet a biztosító, ha nem homokzsákoztam az árvíz előtt? Tehát, ha nem tettem meg mindent annak érdekében, hogy minimalizáljam a károkat? A szerződő félnek kárenyhítési kötelezettsége van, de árvíz esetén a nagyobb volumenű védekezés elsősorban az állam és az önkormányzatok feladata. Természetesen a biztosítottnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a kárt enyhítse. Ide tartozik az ingóságinak a biztonságos helyre való szállítása, illetve - ésszerű keretek között - a víz elleni védekezés (a homokzsákozás, szivattyúzás stb.)

9. Van-e olyan, hogy egy ingatlan az árvíz miatt gazdasági totálkáros lesz? Ki állapítja ezt meg? Mi a gyakorlat? Előfordulhat, de gazdasági totálkár inkább gépjárműveknél fordul elő. Minden kár egyedi, így azokat mindig egyedileg bírálják el a biztosítók. Árvíz esetén a biztosító vagy fizet a helyreállításért vagy nem (ami kizárt károk esetén van), ha fizet: vagy teljesen vagy részlegesen teszi. Van egy, a szerződésben meghatározott biztosítási összeg, vagy egy „korlátlan" újjáépítési érték, amely alapján a biztosító fizet. Emiatt is fontos, hogy évente felülvizsgáljuk a biztosítási összegeket a lakásbiztosítási szerződésünkben.

10. Mire kell figyelni biztosításkötésnél ahhoz, hogy egy potenciális árvíz esetén is biztonságban tudjuk az ingatlant és a benne, körülötte lévő ingóságainkat? Minden esetben végig kell gondolni, hogy egy árvíz esetén milyen vagyontárgyunk károsodhat és ezekre plusz fedezetet kell kötni. Pl. kerti növények, lábon álló növények, szabadban tárolt vagyontárgyak (pl. kerti bútorok) biztosítása. Beázás kár esetén fontos, hogy a nyílászárókon vagy az épületszerkezeti hézagok között beáramló, illetve a pincébe beáramló vízre is legyen fedezet. Árvíz esetén előfordulhat tartós áramkimaradás, ezért érdemes a biztosítónál elérhető szolgáltatáskimaradás kiegészítőt kötni, amelyben a biztosító megtéríti az áramkimaradás okozta károkat (pl. a kockázatviselés helyén tárolt, fagyasztott élelmiszerek megromlását).

Amire még feltétlenül szeretném a figyelmet felhívni, hogy figyelni kell a biztosítási összegekre, hogy elkerülhető legyen az alulbiztosítottság. Káresemény esetén a biztosító a kárt arányosítottan téríti meg, ha a szerződés alulbiztosított, akkor a biztosító a káresemény során csak a töredékét fogja megtéríteni a keletkezett kárnak. Illetve nagyon fontos, hogy az épület a káresemény előtt megfelelő állapotú, rendeltetésszerű használatra alkalmas, jól karbantartott legyen. Amennyiben az épület állapota nem volt megfelelő - például repedés, szerkezeti hiány, dőlés, süllyedés, az épületrészek külső falazata, nyílászárói és tetőfedése nem alkotnak zárt egységet - akkor a biztosító visszautasíthatja a kifizetést vagy csökkentett kártérítést fog fizetni.

A piacon körülnézve láthatják, hogy minden biztosító egyedileg alkalmaz kizárásokat árvíz esetén. Ezek közül a leggyakoribbak:

• a vízügyi igazgatási hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkezett károk
• a talajvíz károk
• a belvíz károk
• az árvízvédelmi töltés mentén a töltés tengelyétől számított 100 méteren kívül jelentkező fakadóvíz és átszivárgás miatt keletkező elöntési károk
• árvíz megelőzési, illetve árvízvédelmi munka során felmerült károk
• hullámtérben, egyéb lefolyástalan területen, vagy a nem mentett árterületeken levő vagyontárgyakban keletkezett károk
• a talajvízszint ingadozására visszavezethető épületsüllyedési, repedési károk
• az épület falazatában, szerkezetében keletkezett kár, ha a biztosított épület falazata részben vagy egészben vályogot is tartalmaz
• ha a kár a szerződésben meghatározott várakozási időn belül következik be (általánosságban 15-30 nap várakozási időt határoznak meg).

Besnyő Mártonnal legközelebb az INGATLAN 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők és -felújítók Napja Konferencia és EXPO rendezvényünkön tudnak személyesen találkozni NOVEMBER 5-ÉN (kedden), a Lurdy Házban. Az előadókat és a programot, valamint a regisztrációs linket ITT találják.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

43 805 HUF

Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg

Érdekel →

További híreink

Hamis közgyűlés, eltűnt milliók – így ürítették ki egy budapesti társasház számláját 2026. március 13.
Fel vannak háborodva egy budapesti társasház lakói, miután csaknem négymillió forint tűnt el a ház bankszámlájáról. Egy idegen hamis közgyűlési jegyzőkönyvvel ment be a bankba, közös képviselőnek adta ki magát, majd átíratta a számlát a saját nevére, és részletekben felvette a pénzt. Hibás dokumentumok, halott tulajdonosok nevei, egy történet, amely elsőre szinte hihetetlennek tűnik.

A szélsőséges időjárás robbantja a biztosítási díjakat –klímakockázatok és a lakásbiztosítások jövője 2026. március 13.
A lakóingatlanok biztosítása hosszú időn keresztül stabil, jól modellezhető üzletág volt: a kockázatok lassan változtak, a károk előre jelezhetők voltak, a díjak pedig ezt a viszonylagos kiszámíthatóságot tükrözték. Ez a korszak azonban lezárulóban van. Az éghajlat változása nemcsak a természeti környezetet, hanem az ingatlanállomány pénzügyi kockázati térképét is átrajzolja. A lakásbiztosítások drágulása ennek a mélyebb átalakulásnak a látható következménye.

Nagy belmagasságú polgári lakások energetikai felújítása – speciális problémák, sajátos megoldások 2026. március 12.
Budapest belvárosának lakásállományában jelentős arányt képviselnek a 19-20. század fordulóján épült bérházak. Ezek a nagy belmagasságú, vastag falú polgári lakások sajátos építészeti értéket képviselnek, ugyanakkor energetikai szempontból sok esetben elavultak. A főváros „Energiatudatos otthonok" kiadványsorozatának polgári lakásokra készült kézikönyve ezért kifejezetten az ilyen épületekben élők számára foglalja össze az energiafogyasztás csökkentésének lehetőségeit.


Fővárosi program segíti az idősek és fiatalok együttélését 2026. március 12.
Új kezdeményezést indított Budapest Főváros Önkormányzata annak érdekében, hogy egyszerre segítsen az egyedül élő időseknek és a lakhatást kereső fiataloknak. Az „Együtt, könnyebben - Megbízható Szobabérlet" program keretében olyan megoldást kínálnak, amely lehetővé teszi, hogy az idősebb budapestiek otthonuk egy üres szobáját megbízható fiatal bérlőnek adják ki.

Közös költségből közös haszon: amikor a társasház energiaközösséggé érik 2026. március 11.
A társasházak előtt ma már valódi lehetőség, hogy ne csak fogyasszák az áramot, hanem közösségként termeljék és osszák meg egymás között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon Dr. Ronyecz Anita, a PVN Energiaközösség Nonprofit Kft. ügyvezetője előadásában azt mutatta be, mit jelent a társasházi energiaközösség, milyen jogi és pénzügyi keretek között működhet, és hogyan néz ki mindez a gyakorlatban egy miskolci mintaprojekten keresztül.

Az Európai Parlament elfogadta a lakáspiaci jelentést 2026. március 11.
A március 10-i plenáris ülésen elfogadták az Európai Unió lakhatási válságáról szóló jelentést. A dokumentum célja, hogy politikai iránymutatást adjon a tagállamoknak a megfizethető, fenntartható és megfelelő minőségű lakhatás biztosításához, miközben egyensúlyt kíván teremteni a lakhatáshoz való hozzáférés és a tulajdonjogok védelme között.


Hogyan kell benyújtani a társasházi beszámolót a földhivatalhoz? 2026. március 10.
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly.

KECSKEMÉTEN március 18-án (szerdán), valamint SZEGEDEN 19-én (csütörtökön) ez a program és ez a szakkönyv várja Önt a THT konferenciáján 2026. március 10.
A "Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" rendezvényen a THT előfizetői díjmentesen vehetik át vadonatúj kiadványunkat, melynek címe: „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése Karbantartási és ellenőrzési kötelezettségek szakkönyve 2026" mely nélkülözhetetlen segítséget jelent a közös képviselők, társasházkezelők, számvizsgálók mindennapi munkájában.

Tavaszi közgyűlés? Ne maradjon ki a biztosítás megújítása sem! 2026. március 10.
A tavaszi közgyűlések időszaka nemcsak a költségvetés elfogadásáról és a felújítási tervekről szól. Ilyenkor a társasházi biztosítás felülvizsgálatát is érdemes napirendre tűzni. Egy elavult szerződés komoly kockázatot jelenthet a lakóközösség számára - különösen a folyamatosan emelkedő építési költségek és az egyre gyakoribb viharkárok miatt. Egy megfelelően aktualizált biztosítás viszont újra valódi pénzügyi biztonságot adhat.

Már lejárt 2025. év végén a határidő, de még időben pótolhatják a Társasházak a 70 kW feletti fűtési és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatát! (x) 2026. március 10.
2025.12.31-ig volt a határideje a társasházak és lakásszövetkezetek számára is kötelező 70 kW feletti fűtési és hűtési rendszerek energetikai felülvizsgálatának. A vizsgálat nem csupán jogszabályi előírás, hanem lehetőség a rezsiköltségek csökkentésére és az épületek fenntarthatóbb működtetésére. Még nincs késő pótolni!

Brutális spórolásba kezdtek a társasházak – Ha ez így folytatódik, romhalmazzá válhat a magyar lakásállomány jelentős része 2026. március 9.
Aggasztó képet fest a magyar társasházak műszaki állapotáról a THT és az eHÁZ közös, éves felmérése. A közel 7 000 társasház adatait feldolgozó kutatás szerint 2025-ben átlagosan 14 százalékkal kevesebbet költöttek a házak karbantartásra és felújításra, mint egy évvel korábban. A számok mögött azonban nem tudatos hatékonyságjavítás, hanem kényszerű visszafogás húzódik meg: a társasházak többsége egyszerűen elhalasztotta azokat a munkákat, amelyek nem azonnali élet- vagy vagyonbiztonsági kockázatot jelentenek.

Vészelhárítás, szakiparos ajánlás, információs szolgáltatás (x) 2026. március 9.
Mindannyian nyugalmat és biztonságot szeretnénk teremteni otthonunkban, ugyanakkor számos olyan nem várt esemény következhet be, legyen szó csőtörésről vagy a zárba beletört kulcsról, ami azonnali megoldást igényel. Ilyenkor a lehető leggyorsabban szükséges iparos szakembert találni.

Pályázati körkép – 2026-os lehetőségek budapesti társasházaknak 2026. március 9.
2026-ban a fővárosi és több kerületi önkormányzat is kínál vissza nem térítendő, illetve részben kamatmentes kölcsönnel kombinált támogatásokat társasházak számára. Az alábbiakban összegyűjtöttük a budapesti társasházakat közvetlenül érintő pályázatokat, a legfontosabb tudnivalókkal és elérhetőségekkel.

A digitalizáció értéknövelő szerepe a társasházkezelés és lakásvásárlás terén: Lehetőségek és kihívások 2026. március 6.
Felvételsorozat negyedik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Szilber Szilvia ingatlankezelő, társasházi szakértő - Szilber Házak Ingatlankezelő Kft.

Szakaszos hitelfolyósítás az új lakásoknál – módosultak az otthonteremtési támogatások szabályai 2026. március 6.
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet.

Az értékteremtés új útja: a home staging, mint a társasházi vagyonmegőrzés eszköze 2026. március 5.
A társasházi lakások értékéről sokan még mindig csak a négyzetméterár és a lokáció alapján gondolkodnak, miközben a vevők egyre inkább az összképet nézik: a lépcsőház állapotát, a közös tereket, a ház hangulatát. Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, ingatlanszakértő és egyetemi adjunktus, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa szerint a tudatos, stratégiai szemléletű „felkészítés" ma már nemcsak egy-egy lakásnál, hanem teljes társasházak vagyonmegőrzésénél is kulcstényező. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon előadásában azt mutatta be, hogyan lesz a home stagingből valódi értékteremtő eszköz, amely kézzelfoghatóan növeli a társasházi vagyon piaci értékét.

Hogyan készíthető hangfelvétel a közgyűlésen, ha egyetlen tulajdonos ellenzi? 2026. március 5.
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol.

Lakáshiány az EU-ban: a finanszírozás és a rövid távú bérbeadás reformja, több építés, kevesebb akadály – ezt javasolja az EP 2026. március 4.
Az Európai Parlament Lakhatási Válsággal Foglalkozó Különbizottsága (HOUS) átfogó jelentésben és végső ajánlásokban foglalta össze a lakáshiány okait és a szükséges uniós beavatkozásokat. A dokumentumok a kínálati korlátok lebontását, a finanszírozási eszközök átalakítását és a szabályozási eljárások egyszerűsítését helyezik előtérbe.

Az ingatlanpiac morális iránytűje: Etika és technológia a 21. században 2026. március 4.
Interjú Sándor Viktóriával, a MIOSZ (Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége) elnökségi tagjával és az Etikai Bizottság elnökével.Az ingatlanpiac mindannyiunk életének része, legyen szó eladásról, vételről vagy a társasházi lét mindennapjairól. A társasházkezelők, ingatlanközvetítők, értékbecslők megítélése azonban vegyes képet mutat. Sándor Viktóriával, aki az informatikai szektorból érkezve hódította meg az ingatlanszakmát, és az amerikai REALTOR modellt alapul véve küzd a hazai etikai normákért, a digitalizációról, a bizalomépítésről és a társasházkezelőkkel való elengedhetetlen együttműködésről beszélgettünk.

Ezekkel a cégekkel találkozhat március 12-én, Budapesten, a Lurdy Házban, a THT budapesti konferenciáján 2026. március 3.
Tartalmas program és a THT új, nagy érdeklődéssel várt szakkönyve, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetéseKarbantartási és ellenőrzési kötelezettségek szakkönyve 2026" várja az előfizetőket a THT konferencián 2026.03.12-én a Lurdy Konferencia és Rendezvényközpontban. A vidéki rendezvényeken már három város konferencia résztvevői forgathatják haszonnal ezt a hiánypótló kiadványt.