Barion Pixel

Mire fizet a biztosító árvíz idején?

2024. szeptember 18.
besnyo_marton_david.jpgOrszágunkat ismét elérte egy jelentős árhullám, amely hasonló nagyságrendű a 2013-as árvízhez. A védekezési munkálatok napok óta folynak, azonban elkerülhetetlenül lesznek olyan területek, ahol az árvíz komoly károkat okoz az ingatlanokban és az ingóságokban is. Azoknak, akik rendelkeznek biztosítással, fontos, hogy néhány kulcsfontosságú lépést betartsanak annak érdekében, hogy a kárfelmérés és a biztosítási kártérítés minél gyorsabban és gördülékenyebben menjen. Érdemes időben bejelenteni a károkat és részletes dokumentációval alátámasztani az igényt. Besnyő Mártont, a Netrisk Magyarország Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük az árvíz okozta károkkal kapcsolatos biztosításokról. A vele készült interjút az alábbi cikkünkben olvashatják.

1. Az árvíz mennyire vis maior a biztosításokat illetően? Kifizetik-e a biztosítók a teljes helyreállítás költségét és az ingóságokat is, amik ilyenkor kárt szenvednek?  A biztosító kifizeti az árvíz okozta károkat, amennyiben ez a káresemény nem tartozik a kizárások alá. Akár teljes kártérítést is nyújt, amennyiben a biztosítási összegek alapján nincs alulbiztosítottság, illetve az ügyfél eleget tett a kárenyhítési kötelezettségének. Szóval az árvíz nem vis maior, ez egy külön fedezet.

2. Van-e olyan eset, amikor biztosan nem fizet a biztosító, például ártérre építkezés esetén? Építési engedélyt ártérre valószínűleg már eleve nem adnak az önkormányzatok, hivatalok, de, ha mégis, az árvíz mint káresemény biztosan a kizárások alá fog tartozni a biztosításban, ebben az esetben pedig nem fog téríteni a biztosító.

3. Az ingatlan területén álló autó árvízkárosultságára kiterjednek általában a biztosítások? Erre az esetre elsősorban a casco biztosítás alkalmas. Egy teljeskörű casco kifizeti a kárt elemi károk esetén is, az önrész levonásával. Több biztosító esetén létezik garázsban tartott gépjárműben bekövetkezett károkra vonatkozó kiegészítő fedezet. Ha ezt a szerződés tartalmazza, akkor a garázsban tárolt járművekre a fedezet kiterjed, és fizetik a károkat. Azonban a biztosított kárenyhítési kötelezettsége itt is elvárt, azaz egy előre látható árvíz esetén a gépjárművekkel el kell állni biztonságos helyre.

4. A kertben okozott kárt is ilyenkor kifizeti a biztosító? A legtöbb biztosító esetén van lehetőség kiegészítő biztosítást kötni kerti növényzetre (fák, bokrok, sövény stb.) illetve lábon álló növényzetre (haszonnövények, fűszernövények stb). Ezek a kiegészítő fedezetek térítik a biztosítási esemény miatt elpusztult növényeknek az eredeti állapotot pótló újratelepítésével járó költségeket. Netrisk tarifálójában például ez is választható fedezet.

5. Ha az ingatlan ki van adva és úgy lesz árvízkáros, akkor a kiadás ellehetetlenülése miatt kiesett bevételeimet fizeti majd a biztosító? Több biztosító esetén lehetőség van elmaradt bérleti díj kiegészítő biztosítás megkötésére, amely az épületben bekövetkezett biztosítási esemény miatt lakhatatlanná vált épület elmaradt bérleti díját téríti meg. Ennek maximális összeghatára és időkorlátja is előre meg van határozva a szerződési feltételekben, általánosságban egy hónapnyi bérleti díjat szoktak átvállalni. Arra azért figyelni kell, hogy ez a kiegészítő biztosítás nem minden termék esetén terjed ki árvíz kockázatára is.

6. Ha lakhatatlannál válik az ingatlan az árvíz miatt, akkor a helyreállítási időszak alatti bérleti díjat - amit nekem kell fizetni azért, hogy addig lakjak valahol - téríti a biztosító? Ha a biztosított épületet árvíz által okozott kár miatt a hatóság lakhatatlanná nyilvánítja, megtéríti az ideiglenes lakás bérleti díját, és a költözés költségeit is. Ennek maximális kártérítési limitjeit a biztosító előre meghatározza a szerződési feltételekben.

7. A biztosítóknál létezik-e magasabb árvízkockázati besorolás, és eszerint súlyozzák-e a biztosítási költségeket a biztosítók? A biztosítók a kockázatvállalás során figyelembe veszik, ha egy épület árvíz által veszélyeztetett területen helyezkedik el, ez alapján súlyozhatják a költségeket, illetve vissza is utasíthatják a szerződéskötést.

8. Akkor is fizet a biztosító, ha nem homokzsákoztam az árvíz előtt? Tehát, ha nem tettem meg mindent annak érdekében, hogy minimalizáljam a károkat? A szerződő félnek kárenyhítési kötelezettsége van, de árvíz esetén a nagyobb volumenű védekezés elsősorban az állam és az önkormányzatok feladata. Természetesen a biztosítottnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a kárt enyhítse. Ide tartozik az ingóságinak a biztonságos helyre való szállítása, illetve - ésszerű keretek között - a víz elleni védekezés (a homokzsákozás, szivattyúzás stb.)

9. Van-e olyan, hogy egy ingatlan az árvíz miatt gazdasági totálkáros lesz? Ki állapítja ezt meg? Mi a gyakorlat? Előfordulhat, de gazdasági totálkár inkább gépjárműveknél fordul elő. Minden kár egyedi, így azokat mindig egyedileg bírálják el a biztosítók. Árvíz esetén a biztosító vagy fizet a helyreállításért vagy nem (ami kizárt károk esetén van), ha fizet: vagy teljesen vagy részlegesen teszi. Van egy, a szerződésben meghatározott biztosítási összeg, vagy egy „korlátlan" újjáépítési érték, amely alapján a biztosító fizet. Emiatt is fontos, hogy évente felülvizsgáljuk a biztosítási összegeket a lakásbiztosítási szerződésünkben.

10. Mire kell figyelni biztosításkötésnél ahhoz, hogy egy potenciális árvíz esetén is biztonságban tudjuk az ingatlant és a benne, körülötte lévő ingóságainkat? Minden esetben végig kell gondolni, hogy egy árvíz esetén milyen vagyontárgyunk károsodhat és ezekre plusz fedezetet kell kötni. Pl. kerti növények, lábon álló növények, szabadban tárolt vagyontárgyak (pl. kerti bútorok) biztosítása. Beázás kár esetén fontos, hogy a nyílászárókon vagy az épületszerkezeti hézagok között beáramló, illetve a pincébe beáramló vízre is legyen fedezet. Árvíz esetén előfordulhat tartós áramkimaradás, ezért érdemes a biztosítónál elérhető szolgáltatáskimaradás kiegészítőt kötni, amelyben a biztosító megtéríti az áramkimaradás okozta károkat (pl. a kockázatviselés helyén tárolt, fagyasztott élelmiszerek megromlását).

Amire még feltétlenül szeretném a figyelmet felhívni, hogy figyelni kell a biztosítási összegekre, hogy elkerülhető legyen az alulbiztosítottság. Káresemény esetén a biztosító a kárt arányosítottan téríti meg, ha a szerződés alulbiztosított, akkor a biztosító a káresemény során csak a töredékét fogja megtéríteni a keletkezett kárnak. Illetve nagyon fontos, hogy az épület a káresemény előtt megfelelő állapotú, rendeltetésszerű használatra alkalmas, jól karbantartott legyen. Amennyiben az épület állapota nem volt megfelelő - például repedés, szerkezeti hiány, dőlés, süllyedés, az épületrészek külső falazata, nyílászárói és tetőfedése nem alkotnak zárt egységet - akkor a biztosító visszautasíthatja a kifizetést vagy csökkentett kártérítést fog fizetni.

A piacon körülnézve láthatják, hogy minden biztosító egyedileg alkalmaz kizárásokat árvíz esetén. Ezek közül a leggyakoribbak:

• a vízügyi igazgatási hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkezett károk
• a talajvíz károk
• a belvíz károk
• az árvízvédelmi töltés mentén a töltés tengelyétől számított 100 méteren kívül jelentkező fakadóvíz és átszivárgás miatt keletkező elöntési károk
• árvíz megelőzési, illetve árvízvédelmi munka során felmerült károk
• hullámtérben, egyéb lefolyástalan területen, vagy a nem mentett árterületeken levő vagyontárgyakban keletkezett károk
• a talajvízszint ingadozására visszavezethető épületsüllyedési, repedési károk
• az épület falazatában, szerkezetében keletkezett kár, ha a biztosított épület falazata részben vagy egészben vályogot is tartalmaz
• ha a kár a szerződésben meghatározott várakozási időn belül következik be (általánosságban 15-30 nap várakozási időt határoznak meg).

Besnyő Mártonnal legközelebb az INGATLAN 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők és -felújítók Napja Konferencia és EXPO rendezvényünkön tudnak személyesen találkozni NOVEMBER 5-ÉN (kedden), a  Lurdy Házban. Az előadókat és a programot, valamint a regisztrációs linket ITT találják.

További híreink


Felújítás a kondérban - boszorkánykonyha a megújuló szigetelés és burkolatok jegyében 2025. július 11.
A társasházak felújítása során a vízszigetelés kérdése gyakran háttérbe szorul, pedig a hosszú távú fenntarthatóság és a lakók komfortérzete szempontjából alapvető jelentőségű. Jámbor Zsolt, a Fatra Izolfa Zrt. mérnök szaktanácsadója előadásában nemcsak technikai újdonságokat, hanem a kivitelezés során felmerülő gyakorlati nehézségeket és lehetséges megoldásokat is részletesen bemutatta.

Megrepedt falak, nyugtalan lakók – ki állja a földrengés számláját? 2025. július 10.
Július első hetében több földrengést is rögzítettek Csongrád-Csanád megyében, a földmozgások jól érzékelhetők voltak a felszínen. Több bejelentés is érkezett remegő ablakokról, elmozdult csillárokról és néhol megrepedt falakról is.

Kötelező nyilvántartás jön az elektromos autótöltők üzemeltetőinek 2025. július 9.
Országos nyilvántartás indul az elektromos járművek töltését biztosító szolgáltatókról. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2025. július 23-ától kezdve nyilvánosan elérhető adatbázist vezet minden töltőberendezés-üzemeltetőről és elektromobilitási szolgáltatóról. A rendelet akár olyan társasházakat is érinthet, ahol saját vagy közös töltőállomás működik.

131 százalékkal ugrott meg a lakásbiztosítások száma a vihar napján 2025. július 9.
A viharokkal együtt érkezett a biztosítási dömping: a Netrisk szerint a július eleji ítéletidő idején kétszer annyian kötöttek lakásbiztosítást, mint egy átlagos nyári napon. A szolgáltató szerint sokan csak akkor ébrednek rá a védelem fontosságára, amikor már látják a károkat.

https://www.tht.hu/thtelofizetes/
Ha lecsap a vihar: ki, mikor, milyen esetben számíthat kártérítésre? 2025. július 8.
A nyári viharok nemcsak látványosak, de komoly károkat is okozhatnak a társasházakban, az autókban, vagy akár az alapvető közműszolgáltatásokban. De vajon mikor fizet a biztosító? És mikor marad a tulajdonos egyedül a bajban? Cikkünk segít eligazodni a viharkárokhoz kapcsolódó biztosítási lehetőségek között.

Minden, amire egy társasháznak szüksége lehet - egy szőnyeggel kezdődik 2025. július 8.
Egy jól működő társasház üzemeltetése során számtalan dologra kell figyelni - nemcsak a közös költségekre, javításokra vagy takarításra, hanem az olyan apró, ám annál fontosabb részletekre is, mint az eszközök, kiegészítők és berendezések beszerzése. A thshop.hu pontosan erre a célra jött létre: egy online áruház, ahol kifejezetten társasházak igényeire szabott termékeket találunk.

Távhő okos mérés - Miért? - Hogyan? 2025. július 7.
A távhőszolgáltatás pontos mérése és igazságos költségmegosztása nemcsak technikai kihívás, hanem jogszabályi kötelezettség is. Halmos László, a Független Energetikai Adatközpont Zrt. projektvezetője előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy 2027. január 1-jéig minden távhővel fűtött társasházban biztosítani kell a fűtési költségek távolról leolvasható mérőeszközökkel történő elszámolhatóságát.

A magánjövedelemből vásárolt ingatlan a legdrágább. Magán- vagy céges jövedelemből vásároljunk ingatlant? 2025. július 4.
Felvételsorozat ötödik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Papp Tibor vezérigazgató - Írisz Office Zrt.

Nőtt a fedezet, élénkült a verseny – eredményesnek tekintik a márciusi lakásbiztosítási kampányt 2025. július 4.
A Magyar Nemzeti Bank 2025. júliusi közleménye és Lakásbiztosítási Indexe alapján a márciusi kampány a tavalyinál alacsonyabb aktivitás mellett is érdemi piaci változásokat hozott. Javult a lakásbiztosítások ár-érték aránya, csökkent a piac koncentrációja, és erősödött a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási konstrukciók szerepe.

Új állami lakáshitelprogram: fix 3% kamattal, 10% önerővel 2025. július 3.
A kormány elfogadta a 3 százalékos kamatozású otthonteremtési hitelprogramot, amely 2025 második felének egyik legfontosabb támogatási formája lehet a lakásvásárlók számára. A konstrukció minden elsőlakásos vevő előtt nyitva áll, korhatár és területi megkötés nélkül.

Kétharmados döntés, hivatalos betekintés – mit jelent a társasházaknak az új szabályozás? 2025. július 2.
A társasházi törvény hatályos módosításait a szakma túlnyomó része már ismeri: az alapító okirat közös tulajdont érintő változtatásaihoz immár kétharmados többség szükséges. A szabályozás azonban nem állt meg itt. A háttérben az ingatlan-nyilvántartási törvény is módosult, amely több ponton érinti a közös képviselők gyakorlati feladatait. Az alábbiakban a legfontosabb új rendelkezésekből válogatunk, közérthető magyarázatokkal.

Invertert használ? Mostantól adatot kell küldenie – társasházi rendszerek is érintettek 2025. július 2.
2025. július 1-jétől új adatszolgáltatási kötelezettség lép életbe a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) üzemeltetői számára. A változás a társasházi rendszereket sem hagyja érintetlenül: a megfelelő adatkapcsolattal rendelkező invertereknek termelési adatokat is továbbítaniuk kell a központi rendszer felé.

Elindult a THShop.hu, a THT hivatalos társasházi webáruháza 2025. július 1.
Elindult a THT társasházi webáruháza, a THShop.hu, ahol partnerünkkel együttműködve azon dolgoztunk az elmúlt hónapokban, hogy minőségi, releváns beszállítókat és termékeket gyűjtsünk össze és kínáljunk a társasházak részére, a lehető legalacsonyabb áron, ezzel segítve és egyszerűsítve a társasházi beszerzéseket.

Túl meleg a lakás nyáron? Ezért nem lehet majd kiadni egyes ingatlanokat 2025. július 1.
Egy franciaországi törvényjavaslat radikálisan új szemléletet vezetne be az ingatlanbérlés feltételeiben: a jövőben nemcsak az energetikai szempontból elavult, hanem a túlmelegedő, úgynevezett „hőkatlan" lakások is kieshetnek a bérbeadható ingatlanok köréből.

Ha bérbe adom, ha eladom - Tűzvédelmi biztonság az ingatlanpiacon 2025. június 30.
Az eINGATLAN 2025 webinar és konferencia nyitó előadását Lestyán Mária, építésztervező és tűzvédelmi szakmérnök, szakújságíró, a Magyar Tűzvédelmi Szövetség elnöke, a Rockwool Hungary Kft. szakmai kapcsolatokért felelős igazgatója tartotta. A lakás- és ingatlanpiac tűzvédelmi kihívásait tekintette át, különösen a bérbeadás és eladás során fennálló kötelezettségekre koncentrálva.

Megjelent a THT júniusi száma 2025. június 28.
Megjelent a THT - Társasházi és Ingatlanpiaci szaklap júniusi száma. Május végén a THT médiatámogatóként vett részt az eINGATLAN 2025 webinaron, az elhangzott előadások összefoglalóját ehavi lapunkban olvashatják. Emellett a mindennapi munkát illetően is hoztunk újdonságot a nyárra: elindult a THT társasházi webáruháza, a THShop.hu.

Jegyzői felszólítás után felmondott a közös képviselet 2025. június 27.
A társasházunk közös képviseletét ellátó X Kft.-t a társasház helye szerint illetékes Jegyző - tulajdonostárs által indított törvényességi és felügyeleti eljárás eredményeként - ún. törvényességi felhívásban intézkedésekre szólította fel. A Kft. a felhívás kibocsátásának napján 30 napos határidővel felmondta a társasház közös képviseletét. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Tűréshatáron az albérletpiac: bérlői szervezetek aktivistái vették célba a barcelonai ingatlankamarát 2025. június 26.
Látványos akcióval hívta fel a figyelmet a lakhatási válságra a Katalóniai Lakhatási Szakszervezetek Konföderációja (COSHAC), amely több mint harminc bérlői és szociális szervezetet tömörít. A résztvevők a barcelonai Ingatlantulajdonosi Kamara székházában tartott sajtótájékoztatójukon az elérhetetlen bérleti díjak és az ingatlanspekuláció ellen emeltek szót.

Meghosszabbított határidő, változatlan kötelezettség – Mire figyeljenek a közös képviselők a regisztráció során? 2025. június 25.
Bár a társasházi képviselők regisztrációjára megszabott május 1-jei határidőt végül meghosszabbították, ez nem jelenti azt, hogy a társasházi törvény új előírásai háttérbe szorultak volna. A regisztrációs kötelezettség minden társasházra vonatkozik, és a hatósági ügyintézés során már most is számos esetben elvárás a regisztrált státusz igazolása. Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd, a THT jogi szakértője konferencia-előadásában a közös képviselők nyilvántartásba vételének célját, jogi hátterét és gyakorlati lebonyolítását ismertette, kiemelve azokat a szempontokat, amelyek a határidő meghosszabbítása után is változatlanul érvényesek.

Hol vezesse a társasház a pénzét? – bankszámlák és a jogi háttér 2025. június 24.
bankkartya.jpgMiért fontos a társasházi bankszámla, és miért nem mindegy, hol vezetik? A társasházak működése alapvetően közösségi együttműködésre épül: a közös képviselő és a számvizsgáló bizottság felel a tulajdonostársak pénzének kezeléséért, amihez elengedhetetlen egy átlátható és költséghatékony bankszámla. A nem megfelelő számlacsomag azonban sok ezer forint felesleges kiadást okozhat havonta, ami hosszú távon jelentős terhet róhat a tulajdonosokra.

(c) Társasházi Háztartás 2025 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások