Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Mire fizet a biztosító árvíz idején? 2024. szeptember 18.
Országunkat ismét elérte egy jelentős árhullám, amely hasonló nagyságrendű a 2013-as árvízhez. A védekezési munkálatok napok óta folynak, azonban elkerülhetetlenül lesznek olyan területek, ahol az árvíz komoly károkat okoz az ingatlanokban és az ingóságokban is. Azoknak, akik rendelkeznek biztosítással, fontos, hogy néhány kulcsfontosságú lépést betartsanak annak érdekében, hogy a kárfelmérés és a biztosítási kártérítés minél gyorsabban és gördülékenyebben menjen. Érdemes időben bejelenteni a károkat és részletes dokumentációval alátámasztani az igényt. Besnyő Mártont, a Netrisk Magyarország Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük az árvíz okozta károkkal kapcsolatos biztosításokról. A vele készült interjút az alábbi cikkünkben olvashatják.
43 805 HUF Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg Érdekel →
1. Az árvíz mennyire vis maior a biztosításokat illetően? Kifizetik-e a biztosítók a teljes helyreállítás költségét és az ingóságokat is, amik ilyenkor kárt szenvednek? A biztosító kifizeti az árvíz okozta károkat, amennyiben ez a káresemény nem tartozik a kizárások alá. Akár teljes kártérítést is nyújt, amennyiben a biztosítási összegek alapján nincs alulbiztosítottság, illetve az ügyfél eleget tett a kárenyhítési kötelezettségének. Szóval az árvíz nem vis maior, ez egy külön fedezet. 2. Van-e olyan eset, amikor biztosan nem fizet a biztosító, például ártérre építkezés esetén? Építési engedélyt ártérre valószínűleg már eleve nem adnak az önkormányzatok, hivatalok, de, ha mégis, az árvíz mint káresemény biztosan a kizárások alá fog tartozni a biztosításban, ebben az esetben pedig nem fog téríteni a biztosító. *3. Az ingatlan területén álló autó árvízkárosultságára kiterjednek általában a biztosítások?* Erre az esetre elsősorban a casco biztosítás alkalmas. Egy teljeskörű casco kifizeti a kárt elemi károk esetén is, az önrész levonásával. Több biztosító esetén létezik garázsban tartott gépjárműben bekövetkezett károkra vonatkozó kiegészítő fedezet. Ha ezt a szerződés tartalmazza, akkor a garázsban tárolt járművekre a fedezet kiterjed, és fizetik a károkat. Azonban a biztosított kárenyhítési kötelezettsége itt is elvárt, azaz egy előre látható árvíz esetén a gépjárművekkel el kell állni biztonságos helyre. *4. A kertben okozott kárt is ilyenkor kifizeti a biztosító?* A legtöbb biztosító esetén van lehetőség kiegészítő biztosítást kötni kerti növényzetre (fák, bokrok, sövény stb.) illetve lábon álló növényzetre (haszonnövények, fűszernövények stb). Ezek a kiegészítő fedezetek térítik a biztosítási esemény miatt elpusztult növényeknek az eredeti állapotot pótló újratelepítésével járó költségeket. Netrisk tarifálójában például ez is választható fedezet. *5. Ha az ingatlan ki van adva és úgy lesz árvízkáros, akkor a kiadás ellehetetlenülése miatt kiesett bevételeimet fizeti majd a biztosító?* Több biztosító esetén lehetőség van elmaradt bérleti díj kiegészítő biztosítás megkötésére, amely az épületben bekövetkezett biztosítási esemény miatt lakhatatlanná vált épület elmaradt bérleti díját téríti meg. Ennek maximális összeghatára és időkorlátja is előre meg van határozva a szerződési feltételekben, általánosságban egy hónapnyi bérleti díjat szoktak átvállalni. Arra azért figyelni kell, hogy ez a kiegészítő biztosítás nem minden termék esetén terjed ki árvíz kockázatára is. 6. Ha lakhatatlannál válik az ingatlan az árvíz miatt, akkor a helyreállítási időszak alatti bérleti díjat - amit nekem kell fizetni azért, hogy addig lakjak valahol - téríti a biztosító? Ha a biztosított épületet árvíz által okozott kár miatt a hatóság lakhatatlanná nyilvánítja, megtéríti az ideiglenes lakás bérleti díját, és a költözés költségeit is. Ennek maximális kártérítési limitjeit a biztosító előre meghatározza a szerződési feltételekben. *7. A biztosítóknál létezik-e magasabb árvízkockázati besorolás, és eszerint súlyozzák-e a biztosítási költségeket a biztosítók?* A biztosítók a kockázatvállalás során figyelembe veszik, ha egy épület árvíz által veszélyeztetett területen helyezkedik el, ez alapján súlyozhatják a költségeket, illetve vissza is utasíthatják a szerződéskötést. *8. Akkor is fizet a biztosító, ha nem homokzsákoztam az árvíz előtt? Tehát, ha nem tettem meg mindent annak érdekében, hogy minimalizáljam a károkat?* A szerződő félnek kárenyhítési kötelezettsége van, de árvíz esetén a nagyobb volumenű védekezés elsősorban az állam és az önkormányzatok feladata. Természetesen a biztosítottnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a kárt enyhítse. Ide tartozik az ingóságinak a biztonságos helyre való szállítása, illetve - ésszerű keretek között - a víz elleni védekezés (a homokzsákozás, szivattyúzás stb.) *9. Van-e olyan, hogy egy ingatlan az árvíz miatt gazdasági totálkáros lesz? Ki állapítja ezt meg? Mi a gyakorlat?* Előfordulhat, de gazdasági totálkár inkább gépjárműveknél fordul elő. Minden kár egyedi, így azokat mindig egyedileg bírálják el a biztosítók. Árvíz esetén a biztosító vagy fizet a helyreállításért vagy nem (ami kizárt károk esetén van), ha fizet: vagy teljesen vagy részlegesen teszi. Van egy, a szerződésben meghatározott biztosítási összeg, vagy egy „korlátlan" újjáépítési érték, amely alapján a biztosító fizet. Emiatt is fontos, hogy évente felülvizsgáljuk a biztosítási összegeket a lakásbiztosítási szerződésünkben. 10. Mire kell figyelni biztosításkötésnél ahhoz, hogy egy potenciális árvíz esetén is biztonságban tudjuk az ingatlant és a benne, körülötte lévő ingóságainkat? Minden esetben végig kell gondolni, hogy egy árvíz esetén milyen vagyontárgyunk károsodhat és ezekre plusz fedezetet kell kötni. Pl. kerti növények, lábon álló növények, szabadban tárolt vagyontárgyak (pl. kerti bútorok) biztosítása. Beázás kár esetén fontos, hogy a nyílászárókon vagy az épületszerkezeti hézagok között beáramló, illetve a pincébe beáramló vízre is legyen fedezet. Árvíz esetén előfordulhat tartós áramkimaradás, ezért érdemes a biztosítónál elérhető szolgáltatáskimaradás kiegészítőt kötni, amelyben a biztosító megtéríti az áramkimaradás okozta károkat (pl. a kockázatviselés helyén tárolt, fagyasztott élelmiszerek megromlását). Amire még feltétlenül szeretném a figyelmet felhívni, hogy figyelni kell a biztosítási összegekre, hogy elkerülhető legyen az alulbiztosítottság. Káresemény esetén a biztosító a kárt arányosítottan téríti meg, ha a szerződés alulbiztosított, akkor a biztosító a káresemény során csak a töredékét fogja megtéríteni a keletkezett kárnak. Illetve nagyon fontos, hogy az épület a káresemény előtt megfelelő állapotú, rendeltetésszerű használatra alkalmas, jól karbantartott legyen. Amennyiben az épület állapota nem volt megfelelő - például repedés, szerkezeti hiány, dőlés, süllyedés, az épületrészek külső falazata, nyílászárói és tetőfedése nem alkotnak zárt egységet - akkor a biztosító visszautasíthatja a kifizetést vagy csökkentett kártérítést fog fizetni. A piacon körülnézve láthatják, hogy minden biztosító egyedileg alkalmaz kizárásokat árvíz esetén. Ezek közül a leggyakoribbak: • a vízügyi igazgatási hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkezett károk • a talajvíz károk • a belvíz károk • az árvízvédelmi töltés mentén a töltés tengelyétől számított 100 méteren kívül jelentkező fakadóvíz és átszivárgás miatt keletkező elöntési károk • árvíz megelőzési, illetve árvízvédelmi munka során felmerült károk • hullámtérben, egyéb lefolyástalan területen, vagy a nem mentett árterületeken levő vagyontárgyakban keletkezett károk • a talajvízszint ingadozására visszavezethető épületsüllyedési, repedési károk • az épület falazatában, szerkezetében keletkezett kár, ha a biztosított épület falazata részben vagy egészben vályogot is tartalmaz • ha a kár a szerződésben meghatározott várakozási időn belül következik be (általánosságban 15-30 nap várakozási időt határoznak meg). Besnyő Mártonnal legközelebb az INGATLAN 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők és -felújítók Napja Konferencia és EXPO rendezvényünkön tudnak személyesen találkozni NOVEMBER 5-ÉN (kedden), a Lurdy Házban. Az előadókat és a programot, valamint a regisztrációs linket ITT találják.

Mire fizet a biztosító árvíz idején?

2024. szeptember 18.

Országunkat ismét elérte egy jelentős árhullám, amely hasonló nagyságrendű a 2013-as árvízhez. A védekezési munkálatok napok óta folynak, azonban elkerülhetetlenül lesznek olyan területek, ahol az árvíz komoly károkat okoz az ingatlanokban és az ingóságokban is. Azoknak, akik rendelkeznek biztosítással, fontos, hogy néhány kulcsfontosságú lépést betartsanak annak érdekében, hogy a kárfelmérés és a biztosítási kártérítés minél gyorsabban és gördülékenyebben menjen. Érdemes időben bejelenteni a károkat és részletes dokumentációval alátámasztani az igényt. Besnyő Mártont, a Netrisk Magyarország Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük az árvíz okozta károkkal kapcsolatos biztosításokról. A vele készült interjút az alábbi cikkünkben olvashatják.

43 805 HUF

Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg

Érdekel →

1. Az árvíz mennyire vis maior a biztosításokat illetően? Kifizetik-e a biztosítók a teljes helyreállítás költségét és az ingóságokat is, amik ilyenkor kárt szenvednek? A biztosító kifizeti az árvíz okozta károkat, amennyiben ez a káresemény nem tartozik a kizárások alá. Akár teljes kártérítést is nyújt, amennyiben a biztosítási összegek alapján nincs alulbiztosítottság, illetve az ügyfél eleget tett a kárenyhítési kötelezettségének. Szóval az árvíz nem vis maior, ez egy külön fedezet.

2. Van-e olyan eset, amikor biztosan nem fizet a biztosító, például ártérre építkezés esetén? Építési engedélyt ártérre valószínűleg már eleve nem adnak az önkormányzatok, hivatalok, de, ha mégis, az árvíz mint káresemény biztosan a kizárások alá fog tartozni a biztosításban, ebben az esetben pedig nem fog téríteni a biztosító.

3. Az ingatlan területén álló autó árvízkárosultságára kiterjednek általában a biztosítások? Erre az esetre elsősorban a casco biztosítás alkalmas. Egy teljeskörű casco kifizeti a kárt elemi károk esetén is, az önrész levonásával. Több biztosító esetén létezik garázsban tartott gépjárműben bekövetkezett károkra vonatkozó kiegészítő fedezet. Ha ezt a szerződés tartalmazza, akkor a garázsban tárolt járművekre a fedezet kiterjed, és fizetik a károkat. Azonban a biztosított kárenyhítési kötelezettsége itt is elvárt, azaz egy előre látható árvíz esetén a gépjárművekkel el kell állni biztonságos helyre.

4. A kertben okozott kárt is ilyenkor kifizeti a biztosító? A legtöbb biztosító esetén van lehetőség kiegészítő biztosítást kötni kerti növényzetre (fák, bokrok, sövény stb.) illetve lábon álló növényzetre (haszonnövények, fűszernövények stb). Ezek a kiegészítő fedezetek térítik a biztosítási esemény miatt elpusztult növényeknek az eredeti állapotot pótló újratelepítésével járó költségeket. Netrisk tarifálójában például ez is választható fedezet.

5. Ha az ingatlan ki van adva és úgy lesz árvízkáros, akkor a kiadás ellehetetlenülése miatt kiesett bevételeimet fizeti majd a biztosító? Több biztosító esetén lehetőség van elmaradt bérleti díj kiegészítő biztosítás megkötésére, amely az épületben bekövetkezett biztosítási esemény miatt lakhatatlanná vált épület elmaradt bérleti díját téríti meg. Ennek maximális összeghatára és időkorlátja is előre meg van határozva a szerződési feltételekben, általánosságban egy hónapnyi bérleti díjat szoktak átvállalni. Arra azért figyelni kell, hogy ez a kiegészítő biztosítás nem minden termék esetén terjed ki árvíz kockázatára is.

6. Ha lakhatatlannál válik az ingatlan az árvíz miatt, akkor a helyreállítási időszak alatti bérleti díjat - amit nekem kell fizetni azért, hogy addig lakjak valahol - téríti a biztosító? Ha a biztosított épületet árvíz által okozott kár miatt a hatóság lakhatatlanná nyilvánítja, megtéríti az ideiglenes lakás bérleti díját, és a költözés költségeit is. Ennek maximális kártérítési limitjeit a biztosító előre meghatározza a szerződési feltételekben.

7. A biztosítóknál létezik-e magasabb árvízkockázati besorolás, és eszerint súlyozzák-e a biztosítási költségeket a biztosítók? A biztosítók a kockázatvállalás során figyelembe veszik, ha egy épület árvíz által veszélyeztetett területen helyezkedik el, ez alapján súlyozhatják a költségeket, illetve vissza is utasíthatják a szerződéskötést.

8. Akkor is fizet a biztosító, ha nem homokzsákoztam az árvíz előtt? Tehát, ha nem tettem meg mindent annak érdekében, hogy minimalizáljam a károkat? A szerződő félnek kárenyhítési kötelezettsége van, de árvíz esetén a nagyobb volumenű védekezés elsősorban az állam és az önkormányzatok feladata. Természetesen a biztosítottnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a kárt enyhítse. Ide tartozik az ingóságinak a biztonságos helyre való szállítása, illetve - ésszerű keretek között - a víz elleni védekezés (a homokzsákozás, szivattyúzás stb.)

9. Van-e olyan, hogy egy ingatlan az árvíz miatt gazdasági totálkáros lesz? Ki állapítja ezt meg? Mi a gyakorlat? Előfordulhat, de gazdasági totálkár inkább gépjárműveknél fordul elő. Minden kár egyedi, így azokat mindig egyedileg bírálják el a biztosítók. Árvíz esetén a biztosító vagy fizet a helyreállításért vagy nem (ami kizárt károk esetén van), ha fizet: vagy teljesen vagy részlegesen teszi. Van egy, a szerződésben meghatározott biztosítási összeg, vagy egy „korlátlan" újjáépítési érték, amely alapján a biztosító fizet. Emiatt is fontos, hogy évente felülvizsgáljuk a biztosítási összegeket a lakásbiztosítási szerződésünkben.

10. Mire kell figyelni biztosításkötésnél ahhoz, hogy egy potenciális árvíz esetén is biztonságban tudjuk az ingatlant és a benne, körülötte lévő ingóságainkat? Minden esetben végig kell gondolni, hogy egy árvíz esetén milyen vagyontárgyunk károsodhat és ezekre plusz fedezetet kell kötni. Pl. kerti növények, lábon álló növények, szabadban tárolt vagyontárgyak (pl. kerti bútorok) biztosítása. Beázás kár esetén fontos, hogy a nyílászárókon vagy az épületszerkezeti hézagok között beáramló, illetve a pincébe beáramló vízre is legyen fedezet. Árvíz esetén előfordulhat tartós áramkimaradás, ezért érdemes a biztosítónál elérhető szolgáltatáskimaradás kiegészítőt kötni, amelyben a biztosító megtéríti az áramkimaradás okozta károkat (pl. a kockázatviselés helyén tárolt, fagyasztott élelmiszerek megromlását).

Amire még feltétlenül szeretném a figyelmet felhívni, hogy figyelni kell a biztosítási összegekre, hogy elkerülhető legyen az alulbiztosítottság. Káresemény esetén a biztosító a kárt arányosítottan téríti meg, ha a szerződés alulbiztosított, akkor a biztosító a káresemény során csak a töredékét fogja megtéríteni a keletkezett kárnak. Illetve nagyon fontos, hogy az épület a káresemény előtt megfelelő állapotú, rendeltetésszerű használatra alkalmas, jól karbantartott legyen. Amennyiben az épület állapota nem volt megfelelő - például repedés, szerkezeti hiány, dőlés, süllyedés, az épületrészek külső falazata, nyílászárói és tetőfedése nem alkotnak zárt egységet - akkor a biztosító visszautasíthatja a kifizetést vagy csökkentett kártérítést fog fizetni.

A piacon körülnézve láthatják, hogy minden biztosító egyedileg alkalmaz kizárásokat árvíz esetén. Ezek közül a leggyakoribbak:

• a vízügyi igazgatási hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkezett károk
• a talajvíz károk
• a belvíz károk
• az árvízvédelmi töltés mentén a töltés tengelyétől számított 100 méteren kívül jelentkező fakadóvíz és átszivárgás miatt keletkező elöntési károk
• árvíz megelőzési, illetve árvízvédelmi munka során felmerült károk
• hullámtérben, egyéb lefolyástalan területen, vagy a nem mentett árterületeken levő vagyontárgyakban keletkezett károk
• a talajvízszint ingadozására visszavezethető épületsüllyedési, repedési károk
• az épület falazatában, szerkezetében keletkezett kár, ha a biztosított épület falazata részben vagy egészben vályogot is tartalmaz
• ha a kár a szerződésben meghatározott várakozási időn belül következik be (általánosságban 15-30 nap várakozási időt határoznak meg).

Besnyő Mártonnal legközelebb az INGATLAN 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők és -felújítók Napja Konferencia és EXPO rendezvényünkön tudnak személyesen találkozni NOVEMBER 5-ÉN (kedden), a Lurdy Házban. Az előadókat és a programot, valamint a regisztrációs linket ITT találják.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

87 991 HUF

Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg

Érdekel →

További híreink

A közös képviselőn is múlhat, mennyit ér egy társasházi lakás 2026. április 10.
Egy társasházi lakás értékét általában három dolog határozza meg: az épület műszaki állapota, az elhelyezkedése, valamint a környék és a ház infrastruktúrája. A gyakorlatban viszont van egy negyedik szempont is, amiről kevesebb szó esik: az első benyomás, ami már akkor kialakul, amikor a vevő még be sem lépett a lakásba.

Egyetlen helyrajzi szám, több társasház – jogi csapdák a földhivatali bejegyzésnél 2026. április 9.
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt.

Lakásárak Európában: Magyarország ismét az élmezőnyben, Finnország a másik véglet 2026. április 9.
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek.


Közös képviselőt keres egy társasház Balatonföldváron 2026. április 6.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.

Ingatlankezelés a felhőben, automatikus riportokkal és könyvelés előkészítéssel, tulajdonosi és bérlői kommunikációval 2026. április 6.
Felvételsorozat hetedik része az eINGATLAN 2025 – Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dén Mátyás András projektvezető – eINGATLAN.hu/Info Sierra Kft.

Visszaváltható palackok - új konfliktusok a társasházakban 2026. április 7.
A visszaváltási rendszer bevezetésével a korábban hulladékként kezelt csomagolások újra értékké váltak, ami a társasházak működésében is érezhető változásokat hozott. Egyre több helyen jelennek meg olyan külső szereplők, akik a közös terekben gyűjtik össze a visszaváltható palackokat. A jelenség nemcsak biztonsági kérdés, hanem rámutat a társasházak működésének érzékeny pontjaira: a hozzáférés kontrolljára, a közös terek használatára és arra, hogy egy újonnan megjelenő érték hogyan alakítja át a mindennapi működést.


Lakáshiány és túlterhelt infrastruktúra: európai minták Budapesten 2026. április 2.
Az európai nagyvárosok az elmúlt évtizedben ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek: miközben egyes térségek népessége csökken, más városrészek túlterheltté válnak, a lakhatás drágul, az infrastruktúra pedig nehezen követi a változásokat. A rövid távú lakáskiadás, a belső városrészek kiürülése és az agglomeráció növekedése nemcsak helyi jelenségek, hanem egy átfogó európai városi átalakulás részei.

A számvizsgáló bizottság szerepe a társasházak működésében 2026. április 1.
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer.

Lezárult a Rákosrendező tervpályázat – megvan a győztes koncepció 2026. március 31.
Lezárult a Rákosrendező tervpályázat első fontosabb mérföldköve: kihirdették a nemzetközi urbanisztikai pályázat eredményét, amely hosszú távon Budapest egyik legnagyobb barnamezős területének jövőjét határozza meg. Összesen 14 hazai és nemzetközi iroda adott be munkát, a zsűrit Karácsony Gergely vezette, társelnöke pedig Vitézy Dávid volt. A döntés egy olyan tervet részesített előnyben, amely nem egyetlen látványos gesztusra épít, hanem egy komplex, hosszú távon is működő városi rendszert kínál.

Hogyan lesz lakóközösség egy társasházból? – egy különleges nagyvárosi sikertörténet 2026. március 30.
A pesti Király utca nyüzsgő, turistákkal teli világáról könnyű azt hinni, hogy a itteni bérházakból már régen kivesztek a klasszikus szomszédsági kapcsolatok. Van azonban egy ház Terézvárosban, amely látványosan rácáfol erre. A Király utca 78. szám alatt egy idős házaspár kezdeményezésére az elmúlt években olyan lakóközösség alakult ki, amely nemcsak működik, hanem tudatosan építi is önmagát.

A második otthon pszichológiája – miért vágyunk rá, és mit keresünk benne valójában? 2026. március 30.
Egy nyaraló megvásárlása első ránézésre nem több egy racionális döntésnél: pihenési lehetőség, befektetés, talán egy jövőbeli otthon ígérete. A valóságban azonban ennél jóval összetettebb jelenségről van szó. Míg az első otthon a legtöbb esetben szükségszerűség, addig a második már választás kérdése - és éppen ezért sokkal mélyebb pszichológiai, érzelmi és társadalmi motivációk húzódnak meg mögötte. A nyaralót, hétvégi házat, üdülőt ezért is nevezi a szakirodalom második otthonnak.

Parkolóhelyek a közös tulajdonban – hogyan rendezhető a használat? 2026. március 27.
Gyakori konfliktusforrás a társasházak életében a parkolóhelyek használata, különösen akkor, ha a beruházói ígéretek és a tényleges kialakítás nincsenek összhangban. Az alábbi eset jól példázza, hogyan lehet jogszerűen és ésszerűen kezelni a közös tulajdonú parkolók elosztását. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Hogyan kezeljük hatékonyan az ingatlanokhoz és a társasházakhoz kapcsolódó projekteket? 2026. március 26.
A társasházkezelők többsége ma még Excel-táblák, e-mailek és telefonok között próbál rendet tartani. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján Gáts Bence, a KK Szoftver Megoldások Kft. ügyvezetője - a MITOE elnökségi tagja - ennek a káosznak kínál alternatívát a TSH Manager online feladatkezelő rendszerrel. Az előadás egy gyakorlati szemléletű bemutató volt arról, hogyan lehet egyetlen felületen átlátni az iroda és a terep teljes munkafolyamatát, társasházról társasházra haladva.

Megjelent a THT márciusi száma 2026. március 24.
Még csak március van, de már túl vagyunk hét társasházi konferencián, melyeken aktuálisabbnál aktuálisabb témák kerültek felszínre minden városban. Szerencsére, vagy nem szerencsére idén sem volt olyan város, ahol ne merült volna fel olyan - társasházi, pénzügyi, tűzvédelmi, jogi - kérdés, probléma, mely további utánajárást igényel a részünkről. Ígéretünknek eleget téve a következő hetekben a tht.hu online felületein ezeket a témákat feldolgozzuk, az érintett hivatalokat, szerveket felkeressük és addig nem eresztjük őket, amíg nem kapunk választ a társasházakat érintő égető kérdésekre.

Egyre többen mondanak le a lakásvásárlásról 2026. március 25.
Az európai lakáspiacot sokáig az a feltételezés határozta meg, hogy a stabil jövedelemmel rendelkező felnőttek életének egyik legfontosabb mérföldköve a saját otthon megszerzése. Az utóbbi években azonban ez a kép látványosan átalakul. A növekvő ingatlanárak és energiaköltségek mellett a munkaerőpiaci bizonytalanság, a mobilitás és a változó preferenciák egyre többeket terelnek a bérlés irányába. A választás azonban sok esetben nem kényszer, hanem tudatos döntés.

Közös fűtési költség alóli mentesség hogy alakul az új szabályozás mellett? 2026. március 24.
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Miért nem törődünk a legnagyobb vagyonunkkal? - a közös képviselő mint ügyvezető 2026. március 23.
A társasházi lakás sok magyar család életében a legjelentősebb értéket képviseli, a tulajdonosok jelentős része mégis kevés figyelmet fordít rá. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja, a Szilber Házak Kft. vezetője szerint ez nemcsak egyéni, hanem nemzetgazdasági kockázat is. Előadásában a MITOE szakmai napon azt mutatta meg, hogyan lesz a társasházi tulajdon valódi vagyonkezelési kérdés, és mit tehet a közös képviselő, ha „bérlői attitűddel" gondolkodó tulajdonosokkal találkozik.

Tudatosan felkészülni: A home staging, mint értéknövelő stratégia hatásai az ingatlanpiacon 2026. március 19.
Felvételsorozat ötödik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, egyetemi adjunktus, ingatlanszakértő, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa - Dettinvest.hu

Közel harmadával kevesebb mérnökhallgató tanul az egyetemeken, mint tíz éve 2026. március 20.
Az elmúlt esztendőkben a többezres mérnökhiány arra kényszerítette a magyarországi vállalatokat, hogy jó fizetést ígérve még a diplomájukat meg nem szerzett, tanulmányaikat be sem fejezett hallgatókat is magukhoz csábítsák az egyetemekről. Ezt a kedvezőtlen folyamatot az utóbbi évek stagnáló gazdasági növekedése némileg mérsékelte. Ha nincs bővülés, kevesebb új állás nyílik, esetenként a létszámot is csökkenteni kell, ami a mérnököket is érintheti. Előbb-utóbb viszont újra eljön a gazdasági fellendülés időszaka, amely ismét rengeteg jól képzett mérnököt fog igényelni. Azonban az oktatásban részt vevő műszaki - és mérnökhallgatók száma kifejezetten aggasztó tendenciát mutat. 2015 és 2024 között a műszaki és mérnöki területen tanuló hallgatók száma 56 940-ről 39 291-re csökkent. Ez azt jelenti, hogy a hallgatói létszám a korábbi érték 69 százalékára esett vissza - hívja fel a figyelmet az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke, Dr. Ábrahám László.

Létesítménygazdálkodás egyetemi szinten - hogyan képezzük magunkat tovább? 2026. március 18.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján dr. dr. habil. Kollár Csaba PhD, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Természettudományi és Alapozó Tantárgyi Intézet tudományos főmunkatársa mutatta be, hogyan készül az egyetem a létesítménygazdálkodás és -üzemeltetés átalakuló világára. Az előadás középpontjában az úgynevezett 4.0 ökoszisztéma, a mesterséges intelligencia szerepe és a Létesítménygazdálkodó és -üzemeltető szakmérnök és szakmenedzser szakirányú továbbképzések álltak.